Part,  Chapter

5001 7 |                 világosságot terjesztett az agy homályában. Hiszen igen
5002 7 |                  majd elhinni? Hol vegye az ember a bizonyítékot? Megszerzi
5003 7 |                  bizonyítékot? Megszerzi az ember magától az eltemetett
5004 7 |               Megszerzi az ember magától az eltemetett grófnétól, a
5005 7 |               hogy jut annak a színe elé az ember, mikor az senkit sem
5006 7 |                színe elé az ember, mikor az senkit sem bocsát be a kapuján,
5007 7 |             arany nedvből mozgásba hozta az ötletek villanyszikráinak
5008 7 |               elektrika masináját.~Abban az agyban lakik valami! Nem
5009 7 |            agyban lakik valami! Nem üres az. Csakhogy nagyon összevissza
5010 7 |                   Maga is nevet rajta. – Az nagyon jó lesz! Olyan simán
5011 7 |              Olyan simán fog menni, mint az a kenyérre kent vaj. – De
5012 7 |                Atalanta báróné megtudja? Az sárkánnyá fog változni –
5013 7 |               lépésből harmincháromezer! Az Opatovszky névnek akad más
5014 7 |                  kendteknek, hogy ki itt az úr Apátváron! Még azt mondta
5015 7 |                mondogatta el Kornél báró az ő tanácsadó jó barátjának,
5016 7 |           látszik, nagyon helyeselte ezt az elhatározását, mert még
5017 7 |          fölébredt, úgy kiment a fejéből az ijedtség is, meg a bátorság
5018 7 |                 ellen ismét legjobb szer az, hogy az ember a vállára
5019 7 |              ismét legjobb szer az, hogy az ember a vállára veti a puskát,
5020 7 |                  veti a puskát, s elmegy az erdőre szalonkázni.~– A
5021 7 |          aranyfüggőt; azután megint ment az erdőre vadakat űzni. Véletlenül
5022 7 |                   nekilódult, ott hagyta az erdőt. Mire hazaért, a borzból
5023 7 |                  Otthon Diadém úrnak meg az inasnak azt mesélte, hogy
5024 7 |             mesélte, hogy medvét látott. Az egy medvéből utóbb két medve
5025 7 |                Kornél báróra nézve, mint az erdőit nyugtalanító mackók
5026 7 |                hajtóvadászatot indítani. Az egész összeesküvést, fegyverládákat,
5027 7 |           azonban gondoskodva róla, hogy az emlékezete felfrissíttessék.~
5028 7 |                 a puskáját, s nekiindult az erdőnek, hogy fajdkakast
5029 7 |                   Diadém úr megállította az útban, s azt súgta a fülébe:~–
5030 7 |                Rosszul voltam.~– No, hát az történt, hogy az egész komplottot
5031 7 |                 No, hát az történt, hogy az egész komplottot felfedezték,
5032 7 |                Koczur volt.~– Lehetetlen az.~– Annyira bizonyos az,
5033 7 |        Lehetetlen az.~– Annyira bizonyos az, hogy a felfedezés következtében
5034 7 |            gyakorlott merész férfi volt, az is kétségtelen, hogy ezt
5035 7 |         rendőrség előtt régen tudva volt az, hogy Gorombolyi, a hajdani
5036 7 |        figyelemmel kísérhessék, s azokat az embereket, akik vele érintkeznek,
5037 7 |               megjegyezhessék, s azoknak az útait nyomozhassák. Ennek
5038 7 |           összefüggése van kétségtelenül az illavai fegyenclázadással,
5039 7 |            körökben így vélik megoldani. Az illavai kitörésnek kellett
5040 7 |                gyújtó szikrául szolgálni az egész föld alatti tűzakna
5041 7 |              magával a romok közé, s ott az összeesküvők megfogták,
5042 7 |                  onnan gyaníthatni, hogy az üres tárcáját, amiből a
5043 7 |                 végleg rávezetett azután az a körülmény, hogy a várrom
5044 7 |            találtak.~– Helyesen tetszett az észrevételt tenni. Csakhogy
5045 7 |                  hirtelen félretehették, az arra a gyanúra vezet, hogy
5046 7 |                   Bizonyosan belehányták az ókútba, amit a török herceg
5047 7 |               itt vannak eldugva valahol az apátvári uradalomban. Koczurt
5048 7 |             rosszul beszél. Akkor azután az egész veszedelem önnek a
5049 7 |                     Miért?~– Mert Koczur az ön embere. Mert Koczurt
5050 7 |              hordta magával. Mert Koczur az ön birtokán rejtette el
5051 7 |         korcsolyázott: hátha nem is igaz az, amit Koczur annak a pénznek
5052 7 |              amit Koczur annak a pénznek az eredetéről neki beszélt?
5053 7 |                   Hogy is lehetett volna az igaz? Ugyan miért küldene
5054 7 |                  Temetvényi Pálma grófnő az ő számara, meg Atalanta
5055 7 |                  ugyan miért bízná annak az átadását Illavay éppen Koczur
5056 7 |      nyugtatványok csak arra valók, hogy az Opatovszky bárók belesodortassanak
5057 7 |                  bárók belesodortassanak az összeesküvésbe. – Egészen
5058 7 |              kudarcot eltakarja, ami őrá az illavai lázadásból háramlik,
5059 7 |                 magát kármentesíteni. Ez az alkalom Temetvényire nézve
5060 7 |               alkalom Temetvényire nézve az utolsó menedék, önre nézve
5061 7 |             Bécsben, hogy annyit sem ért az adminisztrációhoz, mint
5062 7 |               van. Önre fogja kideríteni az egész lázadási tervet.~–
5063 7 |                 Legjobb volna magamat.~– Az igazán legokosabb volna.~–
5064 7 |           Hasonló mozdulatra más esetben az elszörnyedés hangja következett
5065 7 |               nagyot kacagott ezen. Ő is az az ember volt, aki az ilyen
5066 7 |            nagyot kacagott ezen. Ő is az az ember volt, aki az ilyen
5067 7 |                 is az az ember volt, aki az ilyen jeleneten tudott kacagni,
5068 7 |                  aztán meg Opatovszky is az az ember volt, akin lehetett
5069 7 |               aztán meg Opatovszky is az az ember volt, akin lehetett
5070 7 |                 Úgy néz ön ki most, mint az egyszeri rátóti ember, aki
5071 7 |                 Kornél lecsapta a puskát az asztalra.~– Te csak nevetni
5072 7 |           nemcsak hogy nem fogod követni az én jó tanácsomat, hanem
5073 7 |            tanácsomat, hanem annak éppen az ellenkezőjét fogod megtenni.
5074 7 |                Diadém úr vállat vont. Ez az ember még csupa ostobaságból
5075 7 |           elnyomásánál erősen „felcsapta az égót”. Ha te nota infidelitatisban
5076 7 |             infidelitatisban találtatol, az egész apátvári birtokot
5077 7 |                  Így csak a nyúl szokott az agár elől bemenekülni a
5078 7 |                 Emlékezzél reá, hogy van az embernek egy igazi, utolsó
5079 7 |          ízetlenkedések. Olyankor mindig az előidéző fél kötelessége
5080 7 |                  hogy megszabadulásodnak az egyedüli módját a nődtől
5081 7 |                 rá, hogy ő gyermekeidnek az anyja!~Ez az utolsó mondás
5082 7 |               gyermekeidnek az anyja!~Ez az utolsó mondás egészen elérzékenyíté
5083 7 |          keservesen; aztán rendbe szedte az öltözetét, s elszántan nekiindult
5084 7 |          fölkeresni. Elébb bekocogtatott az ajtón, s csak a „szabad”
5085 7 |                ön, hogy ön gyermekeimnek az anyja?~– Ugyan, hogy ne
5086 7 |                tudom. Beállt zsiványnak. Az illavai rablázadásnál egy
5087 7 |          bámulnék rajta, ha ő lett volna az. Azt hiszem, hogy elment
5088 7 |                   hogy elment Koczurral, az apja lázadó bandájában szolgálni.~–
5089 7 |                  bandájában szolgálni.~– Az Istenért! Atalanta! Hát
5090 7 |           vakmerő bátorságból állt volna az élére egy ilyen kockáztatott
5091 7 |            karszék támlányához.~Atalanta az asszonyi indulat egész erejével
5092 7 |                 a két karját, azt kiáltá az arcába:~– De mi jutott önnek
5093 7 |             arcába:~– De mi jutott önnek az eszébe, hogy odamenjen Koczurral
5094 7 |                 angyala mondta önnek ezt az eszmét!~S azzal karját Kornél
5095 7 |           magával végig a szobáján.~– Ez az ön egyedüli menekülési módja,
5096 7 |          menekülési módja, Kornél. Ennek az eszmének a fonalán kimenekülhet
5097 7 |                saját kívánatodra akarnál az üldöző hatalom keze alól
5098 7 |       bolondokházába?~– Nem bolondokháza az. Az elnevezés hibás. Egy
5099 7 |                     Nem bolondokháza az. Az elnevezés hibás. Egy körülvett
5100 7 |             emlékezel már rá, hogy ennek az országnak egy igen nagy
5101 7 |           megszűnik. Úgy megszerette ezt az önkereste szigetet, hogy
5102 7 |                kegyelettel körülvette őt az egész nemzet ebben a sérthetlen
5103 7 |                azt nekem egyszer Koczur. Az apám, aki maga is meglehetős
5104 7 |                  takarékpénztárnál, hogy az ott kamatozzon mindaddig,
5105 7 |          kívánkozik, akkor kapja meg ezt az összeget a döblingi Lunatic-Asyl,
5106 7 |          Lunatic-Asyl, s ezért tartsa el az ő családja sarjadékát holtig,
5107 7 |                 megláncolnak. Hisz attól az egy gondolattól megőrülök,
5108 7 |               Kornél úgy érezte, hogy ez az észvesztő mosoly most mindjárt
5109 7 |           nagyobb veszedelem, mint mikor az embernek a saját felesége
5110 7 |                 amilyenek mi voltunk?~Ez az emlék még egy kissé fölmelegítette
5111 7 |             fölmelegítette Kornél vérét. Az őrjöngés mézeshetei!~Nagyon
5112 7 |                 képes volnál te elhagyni az egész világot az én kedvemért,
5113 7 |                elhagyni az egész világot az én kedvemért, s bezárkózni
5114 7 |         törülgeté le e drága könnyeket s az izzadó homlok verítékét.
5115 7 |                    Hová tennéd Czenczit? Az csak nem lehet ott – Döblingben?~–
5116 7 |               nekik. Egyébiránt nem lesz az oly rögtön. Egy évig vagy
5117 7 |                 a leányomat Diadémnak?~– Az meg fináncbáró. S az ő bárósága
5118 7 |                     Az meg fináncbáró. S az ő bárósága még valamivel
5119 7 |          Diadémba.~– Hiszen apja lehetne az!~– Bízd ezt őrá. Diadém
5120 7 |          hitbizományának jövedelméből, ő az apátvári uradalmat egészen
5121 7 |           legjobb biztosíték lesz nekünk az, ha leányunkat hozzáadjuk.
5122 7 |               Már hiszen – ha én egyszer az én igen kedves barátomra,
5123 7 |               vegye el magának feleségül az én Czenczi leányomat, –
5124 7 |               fejét, összecsókolta annak az okos homlokát.~– No, hát
5125 7 |                   mintha Olmützben tolja az ember a talyigát a sáncépítéshez.~–
5126 7 |         Olmützben a sáncépítéshez?~– Hát az olyan urak és úrfiak, akik
5127 7 |            betűket egymáshoz ragasztani. Az igaz, hogy csinos munka
5128 7 |            tartalmáról a leírt soroknak.~Az egyik írás megteszi Diadém
5129 7 |                 és bevallása annak, hogy az Opatovszky családnak egyik
5130 7 |                  igénye van, megsokallta az Isten adományát, amit józan
5131 7 |               annálfogva eljöttnek látja az időt, amidőn érvényre emelje
5132 7 |               jól, hogy vagy a fia, vagy az unokája, az öröklött bolondságai
5133 7 |                  a fia, vagy az unokája, az öröklött bolondságai folytán
5134 7 |              előre gondoskodott róla. Ez az összeg elkölthetlen pénz
5135 7 |              elkölthetlen pénz marad. És az, aki fel akarja azt venni,
5136 7 |             Hanem azért mégis, mikor ezt az eleibe tett formulárét lemásolta
5137 7 |                 báró, odacsapta a tollat az asztalhoz, s azt mondá kedves
5138 7 |                más is?~– Nem. Mert ennek az ön saját kézvonásával kell
5139 7 |              lenni.~– No, hisz aki ebben az én saját kézvonásaimra ráismer!
5140 7 |                  kell még?~– Semmi. Csak az, hogy írja ön alá a nevét.~–
5141 7 |                   Nem jobb volna, hogyha az „Apátváry”-t predikátummal
5142 7 |                   Soma” parenthesisbe?~– Az meg még legjobb lesz.~–
5143 7 |                   a keresztnevekből csak az első betűket, a többit meg
5144 7 |                akármi manupropriát, mert az úgy volt odavakarintva,
5145 7 |              senki meg nem ismerte, hogy az vajon a török szultán „thagu”-
5146 7 |                  fogja önnek a pecsétje.~Az az autentikus pecsét, amiről
5147 7 |               fogja önnek a pecsétje.~Az az autentikus pecsét, amiről
5148 7 |               azonban nem volt lehúzható az ujjáról.~A bolondoknak sok
5149 7 |                 azt a „növendék” ujjára. Az meg nagyon vastag volt hozzá.
5150 7 |               elcsalogatta a bolondot, s az most itt bikacsolja meg
5151 7 |         bikacsolja meg magát, s nem akar az esztrengán átugrani.~– Ejh.
5152 7 |                 Ejh. Hát olajozza ön meg az ujját, akkor lejön róla
5153 7 |        szolgálatot; nem, őneki egyenesen az olajütősutúba kell beledugni
5154 7 |             olajütősutúba kell beledugni az ujját. Kimenekül a neje
5155 7 |          rendesen a fejét, kezdett abból az állati ösztönből valami
5156 7 |             ösztönből valami visszatérni az idegeibe, ami tovább híve
5157 7 |                  a lelkes állatnak, mint az emberi ész. Érezte a lúdbőrző
5158 7 |                  vigyorognak a gyermekek az útszélen, mikor meglátják.~
5159 7 |                 Halott vagy bolond, hisz az mindegy.~Maga sem vette
5160 7 |             kikerült a parkból a faluba, az utcáról a piacra, a piacról
5161 7 |                  álma csaszárnak lenni), az a tisztességes megszólítás.~
5162 7 |                  még ott kezdődik, mikor az apjának a tajtékpipáit elhordta
5163 7 |           egymást! Hol ő Rokomozert, hol az őtet. Hanem az mindig a
5164 7 |           Rokomozert, hol az őtet. Hanem az mindig a legnagyobb kedélyességgel
5165 7 |             piócájának, vámpírjának, aki az ő vérét szíja, és mind a
5166 7 |                  úgy elnyomorodott, mint az, s hogy éhen nem halt, csak
5167 7 |               egész famíliájával együtt. Az adós is tönkrejut „itt”,
5168 7 |                  Jó friss. Most készült; az ember az ujja körül tekerheti.~–
5169 7 |                   Most készült; az ember az ujja körül tekerheti.~–
5170 7 |                patkányfarkakból, amiknek az a szokásuk, hogy a féloldaluk
5171 7 |               zsebébe dughat.~– Mi lehet az, Sámsi?~– Én bizony nem
5172 7 |               adta, s ő megismerte rajta az írást.~– Ezt Koczur írta!~–
5173 7 |                   Azt sem tudom, hogy ki az a Herr von Koczur, soha
5174 7 |             visszajöttem, már itt feküdt az asztalon. Úgy éljek – száz
5175 7 |                küldeni a gyerektől, mert az van ráírva, hogy „a saját
5176 7 |              báró urat el nem árulom, de az utolsó csepp véremmel is
5177 7 |                  s annak is bereteszelte az ajtaját, felbontá a Koczur
5178 7 |                 Terjedelmes iromány volt az, teljes, sűrűn megtömött
5179 7 |                 födeles társzekéren írom az útban, azért is olyan kuszáltak
5180 7 |          veszedelemben forogsz, ami csak az életed fonalát csomóra kötni
5181 7 |                be akarnak téged csukatni az őrültekházába. Nem ám azért,
5182 7 |              hanem puszta spekulációból. Az asszonynak a pazarlása,
5183 7 |           megtartják maguknak, s ők csak az évi tartásdíjt fizetik meg
5184 7 |             tartásdíjt fizetik meg érted az igazgatóságnak; eleinte
5185 7 |               igazán őrültté nyomorítva, az ingyenosztály beteglevesére
5186 7 |            beteglevesére szorulsz. – Ezt az ő tervüket én igen egyszerűen
5187 7 |            tudtam meg, amihez éppen azon az úton jutottam, amelyen egy
5188 7 |            képzelték. A denunciáló levél az én csizmám szárában fülel;
5189 7 |                  s mire ráduplázhatnának az árulásra, akkorra már én
5190 7 |                 temetvényi várromban meg az apátvári gyárépületekben
5191 7 |                  Efelől is légy nyugodt. Az elismervények nálam vannak,
5192 7 |             mondom, hogy annak a pénznek az eredete ott van, ahova ujjal
5193 7 |                  elismerésével igazolni. Az a te őrangyalod volt, senki
5194 7 |             magad is bele vagy keveredve az összeesküvésbe, most már
5195 7 |                 itt nekik mindenedet. Ez az ő tervük. – Légy eszeden,
5196 7 |                   így könyörögted vissza az életre, s ebbeli rémületedben
5197 7 |          mondatban, ahány szó van, annyi az infámis, rafinált, istentelen
5198 7 |                 meg egymást. Nekem ebben az óvilágban semmi keresetem
5199 7 |           keresetem többé. De meg akarom az emlékezetemet örökíteni.~
5200 7 |                  született parasztleány; az ottani matrikula szerint ,
5201 7 |                  Montezuma kérte kölcsön az ő Pizarro idejében elhírhedett
5202 7 |                  Mindezeket pedig én nem az ujjamból szoptam. Ha utána
5203 7 |              akarsz járni, megtalálhatod az öreg hidalgót, az apósodat,
5204 7 |          megtalálhatod az öreg hidalgót, az apósodat, nem Estremadurában,
5205 7 |            apósodat, nem Estremadurában, az ősi lovagkastélyában, hanem
5206 7 |                  csak szüksége van. Mert az az egyik veszedelmes ember,
5207 7 |               csak szüksége van. Mert az az egyik veszedelmes ember,
5208 7 |             egyik veszedelmes ember, aki az ő titkaikat bírja, a másik
5209 7 |               tömik be, hogy hallgasson; az enyémet be akarták tömni
5210 7 |       természetesen még jobban elhallgat az ember.~Meg voltál te bizony
5211 7 |                Temetvényi Pálma grófnőt, az öreg gróf valami olyat szalasztott
5212 7 |                  ki a száján, hogy amint az a házasság meglesz, akkor
5213 7 |                akartok engem dobni, mint az almából a kukacot? No, hát
5214 7 |                 No, hát nem esztek abból az almából! – Tettem róla. –
5215 7 |             megkaphasd, pedig neked volt az szánva mindenképpen. Csak
5216 7 |                 sajnálom leginkább, amit az angol meg a spanyol grammatika-kapálásban
5217 7 |                  lóháton tanult. Ki volt az számítva szépen, hogyan
5218 7 |                 hogyan fogjanak el ennek az állatszelídítő amazonnak
5219 7 |             amikkel lőttetek. A véletlen az ellenfeled golyóját az arcodra
5220 7 |          véletlen az ellenfeled golyóját az arcodra plántálta, s te
5221 7 |               tett ezáltal. Látod, ehhez az örömhöz is az én eszem révén
5222 7 |               Látod, ehhez az örömhöz is az én eszem révén jutottál.
5223 7 |                  De legszebb volt azután az a vízbe ugrási komédia.
5224 7 |                 egy ingyenprodukciót. Ez az ingyen neked sokba került. –
5225 7 |             Odamentél, s visszahíttad őt az életre. Ő le hagyta magát
5226 7 |         zsugorgatott össze. Két lépéssel az egész életed folyását megfordíthatod.
5227 7 |         monumentális skandalummal akarod az első lépést megkezdeni,
5228 7 |                  levélben elmondom neked az egész stratagémát. – Határozz
5229 7 |                levelet, olyan sárga volt az arca, mint a viasz.~Hátha
5230 7 |                aki azt hiszi, hogy annak az a kedélyállapotja, amikor
5231 7 |                  egy fapuskával nekimegy az igazi oroszlánnak.~– Hol
5232 7 |             igazi oroszlánnak.~– Hol van az a másik levél? – kiáltá
5233 7 |                  elfelejtve, hogy ez nem az ő vallásától diktált invokáció. –
5234 7 |            titkos stratagémát.~Rokomozer az ajtónál fülelt kívülről,
5235 7 |                látja a méltóságos úr ezt az én szakállamat ide elöl,
5236 7 |               úrias komolyságba ráncolta az arcát. Jó lesz másról beszélni.~–
5237 7 |               amivel egy gyűrűt le lehet az embernek az ujjáról húzni,
5238 7 |              gyűrűt le lehet az embernek az ujjáról húzni, ami rászorult?~–
5239 7 |             Kornél még jobban belenézett az emberbe. Tud ez valamit!
5240 7 |                Ki akarta próbálni.~– Hol az a gyűrű? Hadd lássam!~Szép
5241 7 |                 a méltóságos úr felhúzza az ujjára, mindjárt arany lesz.~–
5242 7 |                 tág a kisujjamra.~– Hisz az a jó benne.~Ennél a szónál
5243 7 |             Miért mondta maga azt, hogy „Az a jó benne”?~– Azért, hogy
5244 7 |                Kornél báró megfenyegette az öklével a szatócsot, s aztán
5245 7 |                ne féljen, Sámsi, ki lesz az fizetve mind. Csak most
5246 7 |                olyan büszkén fenn hordta az orrát, mikor innen kilépett.
5247 7 |           benyitva a felesége szobájának az ajtaját, valami keleti nyelven
5248 7 |               messziről a báróné inasát. Az ide tart. Bement előle a
5249 7 |                 a boltajtón, s felnézett az égre.~– Már nem adhatok,
5250 7 |                Akkor nem néztem volna ki az ajtón.~Dejszen alighanem
5251 7 |             kisegítette a töprengéséből, az is éppen akkor érkezett
5252 7 |                  hogy kinyithatta előtte az ajtót. Kornél hallhatá a
5253 7 |                  van!~– No, hát akkor ma az urak nem kapnak ebéd után
5254 7 |             Atalanta. – Hát le tudta már az ujjáról húzni a gyűrűt?~–
5255 7 |              végzek. Holnap inkább.~– De az ön érdekében kell a sietés.
5256 7 |           esetben tartjátok diskurzussal az elfogásomra kiküldött csendőrhadnagyot.
5257 7 |              azután csak azt várom, hogy az óra elüsse az egy fertályt
5258 7 |                várom, hogy az óra elüsse az egy fertályt egyre; abban
5259 7 |                  a csendőrtiszttel, hogy az egyenesen elvisz Döblingbe.~
5260 7 |                 ezt nem sejthette senki.~Az ebéd ideje elkövetkezett,
5261 7 |                  emlegette, hogy ez most az ő „utolsó vacsorája”.~Különösen
5262 7 |              vacsorája”.~Különösen mikor az átellenében ülő Diadém úr
5263 7 |                 úr szemeivel találkoztak az övéi, olyankor mindig elnevette
5264 7 |           legelőször is őtet kínálta meg az inas, ez a gondolat szökött
5265 7 |                 ez a gondolat szökött ki az agyából, Diadém úrra néztében: „
5266 7 |                  barátom; ha én most ezt az egész csokoládés kókot így
5267 7 |                 Azt észre se vette, hogy az asztalnál ül.~Ez a szó aztán
5268 7 |          megégette a száját. Akkor aztán az egészet, amit magának kiszedett,
5269 7 |                  nem tudnak, hanem ebben az egyben nagyszerűek.~Kornél
5270 7 |         tanácsokat. Hogyan viselje magát az életben? Mik a kötelességei
5271 7 |          hivatást, mely most már ezentúl az ő vállaira nehezülend, hogy
5272 7 |               engemet Diadém barátom meg az orvosunk; neked itthon kell
5273 7 |             előtt kell látni a jó példát az édesanyában. Légy te ezentúl
5274 7 |                olyan szépen sütött, hogy az ember szinte azt hitte,
5275 7 |                  elhanyagolt állapotban; az utakat még az őszi falevél
5276 7 |                állapotban; az utakat még az őszi falevél takarta; hanem
5277 7 |                 körülmény meg volt, mely az idilli hangulatot felköltse
5278 7 |              idilli hangulatot felköltse az arra oly igen fogékony szívekben.~„
5279 7 |           eljutott a sétáló pár a tóhoz. Az is halastó volt valamikor;
5280 7 |              lakik benne más, mint béka. Az is idilli állat. Hanem vadkacsák
5281 7 |                utoljára csónakázom ebben az életben. Tedd meg a kedvemért.
5282 7 |            kormányozol.~Mit meg ne tenne az ember egy kedves hitvestársért,
5283 7 |                 Mit? Azt-e, hogy „Eljött az esti szellő, ringatva csolnakom”,
5284 7 |              ringatva csolnakom”, tudod, az a szép barkarola a „Velencei
5285 7 |                basszust tud énekelni.)~– Az nagyon szép lesz.~Az evezőlapát
5286 7 |                     Az nagyon szép lesz.~Az evezőlapát csapkodta a hullámot,
5287 7 |                nem illő hang zavarta meg az est ünnepélyes csendjét,
5288 7 |            kunyhóhoz közelített, behúzta az egyik evezőt, s a kezével
5289 7 |                 kell kapnom. Tudod, hogy az milyen nagy fontossággal
5290 7 |               hal.~– Vagy valami béka.~– Az meg nem él vele.~– De reggelig
5291 7 |                 De reggelig elsüllyedhet az iszapban, s nem akadunk
5292 7 |                 tudod jól a helyet, ahol az ujjadról lecsúszott.~– Igen,
5293 7 |                  lecsúszott.~– Igen, itt az innenső cölöpnél mindjárt.
5294 7 |                 ne aggódjál miatta, vedd az evezőt; térjünk vissza a
5295 7 |          Bucentoróról eljegyezni magának az Adriát egy gyűrűvel. Úgy
5296 7 |          határozta el magát. Végignézett az elhagyott parkon. S aztán
5297 7 |              komolyan vette a dolgot. Ez az ember még majd csupa merő
5298 7 |                 levegője hűs, még megárt az egészségednek.~– Oh, bár
5299 7 |               Diadém úr lejött eléjök, s az ilyen okos, éles eszű férfiúnak
5300 7 |                 nála találtak. Most írja az ügynököm.~– Stt! Lassabban
5301 7 |             kiálta, s oly jól tudta adni az ijedséget, hogy Diadémot
5302 7 |                 ön azért! Elég időnk van az intézkedésre.~– Igen! Csak
5303 7 |                  a szobájába.~– De hátha az éjjel értem jönnek? – rebegé
5304 7 |                mennydörgést.~Lefektették az árvát.~Atalanta maga vitte
5305 7 |             Atalanta maga vitte be aztán az ágyában didergőnek a jól
5306 7 |                 teát, s azt belediktálta az utolsó cseppig, amiért az
5307 7 |                az utolsó cseppig, amiért az nagyon háladatos szemeket
5308 7 |           kezeiket, s úgy rebegték végig az Úr imáját. Annál a szónál,
5309 7 |                Amen!~Vajon lesz-e sikere az imádságuknak?~– Most már
5310 7 |            Kornél ajkait, s maga sietett az ablakredőnyöket lezárni,
5311 7 |               ablakredőnyöket lezárni, s az ágyfüggönyöket összehúzni. –
5312 7 |                  senki.~Alig távozott el az ifjasszony, Kornél felkelt
5313 7 |               ifjasszony, Kornél felkelt az ágyból, felöltözött egészen,
5314 7 |            kiűzzön.~Nagyon tetszett neki az az egész vígjáték-terv,
5315 7 |                  Nagyon tetszett neki az az egész vígjáték-terv, aminek
5316 7 |               aminek kidolgozását Koczur az ő talentumára bízta.~Arra
5317 7 |            bizony nem pecsételem meg azt az írást, egyiket sem, én nem
5318 7 |         kisasszony is volt, előveszi még az éjjel vízitündéri tudományát;
5319 7 |          tetszhalála, életre térése, ami az ő egész élete pályáját összezilálta,
5320 7 |          előadásnál vissza lehetne kapni az entrée-t?~Sietett, hogy
5321 7 |               Sietett, hogy el ne késsék az érdekes előadás elejéről.
5322 7 |             mindjárt a partnál elkezdeni az úszást.~Mikor azzal készen
5323 7 |        mindenfelé ki lehet látni szépen. Az ember láthatja a közelben
5324 7 |               csak kettő van kivilágítva az első emeleten. Azok Atalanta
5325 7 |            szögletablak világosodik meg. Az meg ott Diadém úr lakása. –
5326 7 |               lakása. – Ez is jól van. – Az egyik ablakot kinyitja valaki,
5327 7 |                 kinyitja valaki, s látni az éj homályában, hogy szivarra
5328 7 |       páholyközönség. Onnan is nézik hát az előadást.~Soká kezdődik
5329 7 |                 türelmetlen lenni. Ámbár az ügyes clownok, az utánozhatatlan
5330 7 |                  Ámbár az ügyes clownok, az utánozhatatlan szellemdús
5331 7 |              Hátha felsülés lesz belőle?~Az pedig nagyon könnyen meglehet.~
5332 7 |             gereblyével is kihalászhatja az ő gyűrűjét.~A várakozás
5333 7 |            kellemetlenségeit nevelte még az, hogy a hűs tavaszi éjszakában
5334 7 |                tavaszi éjszakában fázott az ember. Kornél ezt a hideg
5335 7 |           tulajdonítá, de meglehet, hogy az állati ösztönnek is volt
5336 7 |                 őt most idehozták. Hátha az a mesebeli tündér, aki egy
5337 7 |                  tarthatja három percig, az pedig rá nézve halál lesz.~
5338 7 |                    El is múlt. Aztán meg az is egyik sajátsága a hóbortosnak,
5339 7 |            sajátsága a hóbortosnak, hogy az Herkulesnek képzeli magát,
5340 7 |                 hiszi hogy dobálózni tud az emberekkel. Ez az előleges
5341 7 |          dobálózni tud az emberekkel. Ez az előleges félelmet nem ismeri,
5342 7 |            veszély előtte áll. Aztán meg az a tudat, hogy ő az „úr”,
5343 7 |             Aztán meg az a tudat, hogy ő az „úr”, amaz meg az „asszony”!
5344 7 |                 hogy ő az „úr”, amaz meg az „asszony”! Ő a hatalom bizományosa,
5345 7 |                 meg a gyengeségé. A férj az úr és a bíró, az asszony
5346 7 |                  A férj az úr és a bíró, az asszony a vádlott és elítélt!
5347 7 |               elítélt! És mindenekfölött az egyik egy Apátváry Opatovszky
5348 7 |                 Kit illet itt a félelem? Az útféli száraz haraszt zörögni
5349 7 |               lehet ismerni a járásáról, az a csípőin ringó termet minden
5350 7 |              egész a hattyúkalyibáig.~De az is megint valami ördöngös
5351 7 |               vadászles-kalyibához, hogy az ott leskelődő a sietéstől
5352 7 |                  fáklya most bevilágítja az egész víztömeget, s a partról
5353 7 |             óriásivá nagyított árnyképei az özönvíz előtti Saurusok
5354 7 |             lomha teknősbékák menekülnek az iszapból. – Nem fél.~Lehajol
5355 7 |                 keresgélve –, mint ahogy az eprészlyánka keresi a szamócát
5356 7 |          melegvérű állat is van, a férj, az úr, aki a fűzfabokrok közé
5357 7 |                otthon van abban.~A férj, az úr, a bolond – pedig idekinn
5358 7 |                nő előkerül a tófenékről?~Az első percben azt főzi ki,
5359 7 |           csúfolni, és el fogja beszélni az egész világnak, hogy milyen
5360 7 |                  perc is elkövetkezik, s az a rendkívüli nő még akkor
5361 7 |           színére, újra lélegzetet venni az Isten levegőjéből; még a
5362 7 |                  rekettyésből. Beszéljen az vele. Amint ki fog lépni
5363 7 |              keresett. A fölvillanó öröm az arcán jelezte, hogy reáakadt.
5364 7 |                  Lehajolt érte, fölhúzta az ujjára.~Aztán lefelé fordította
5365 7 |        fordította a fáklyát, s beledugta az iszapba, eloltotta azt.
5366 7 |                    És ennél a látványnál az jutott eszébe Kornélnak,
5367 7 |                 a fejére a szép nereida, az első mozdulatja az volt,
5368 7 |              nereida, az első mozdulatja az volt, hogy a megtalált gyűrűt,
5369 7 |                 a megtalált gyűrűt, amit az ujjára fölhúzott, a tele
5370 7 |              Hogy változott egyszerre át az Anadyomene-arc Megaera-fővé!
5371 7 |             Megaera-fővé! Meglátta, hogy az nem az a gyűrű; nincs rajta
5372 7 |      Megaera-fővé! Meglátta, hogy az nem az a gyűrű; nincs rajta címer!
5373 7 |              körül.~– A bolond! – ordíta az még egyszer kitörő, felcsattanó
5374 7 |                hogy ott nem fekszel most az ágyadban, mert ha ez ott
5375 8 |                  késő éjjel Rokomozernek az egylovas gyékényes szekerén
5376 8 |                elszökött fia felől, hogy az most Illavaynál van, s hogy
5377 8 |        legokosabb elhatározás lett volna az ő részéről; hanem ezzel
5378 8 |              részéről; hanem ezzel éppen az ellenkező hatást idézte
5379 8 |                 nevelést adnak Illavayék az ő felfogott magzatjának,
5380 8 |             apagyilkosságot követett el, az egész kriminálkódexben súlyosabb
5381 8 |               kínzószerszámokkal gyötrik az embert. Inkább egy egész
5382 8 |                 eszű embernek elmondaná, az bizonyosan lebeszélné róla, –
5383 8 |                  előadná. Pedig ez előtt az ember előtt nem maradhatna
5384 8 |          maradhatna vele titokban. Ennek az embernek embervallató szemei
5385 8 |                hagyja kiverni a fejéből.~Az egylovas szekér zötyögve
5386 8 |             tudja azt, hogy mi a tavasz. Az ő virágai nem bújnak ki
5387 8 |                 napsugártól a föld alól, az ő fái nem hajtanak új levelet,
5388 8 |                csicsergése, hideg ételek az egyik asztalon, felbontatlan
5389 8 |               hát még nőnek? Keresni azt az ismeretlent, akinek neve
5390 8 |                akinek neve X, és kutatni az érdekes görög P rejtélyeit.~
5391 8 |           fantáziának és a poézisnak. Ez az ő mindennapi tanulmánya.
5392 8 |              érzi magát otthon.~Nála még az évszakok sem tesznek különbséget.
5393 8 |              félóránkint ráönti a szenet az izzó parázsra, ha senki
5394 8 |                Ennek a kaparása, söprése az egyetlen profánus hang,
5395 8 |                  ami a szobákba lehatol.~Az érdekes halott ugyan ezt
5396 8 |                  egész lelkét elfoglalja az „érintőkből és conjugált
5397 8 |                   Möbius nyomán, s mikor az ember előtt ez az olvasmány
5398 8 |                  mikor az ember előtt ez az olvasmány áll.~(4) .. .. .. (
5399 8 |   megészlelésétől függ annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az illető
5400 8 |             kérdésnek az eldöntése, hogy az illető kúpszelet hiperbola-e,
5401 8 |             könnyen megtörténhetik rajta az az eset, hogy csak azon
5402 8 |                  megtörténhetik rajta az az eset, hogy csak azon veszi
5403 8 |          megretten; a hívatlan látogató, az a bizonyos fekete alak,
5404 8 |               kezét.~Hiszen úgysem kiált az, a halottak nagyon csendesen
5405 8 |             fogja megvédeni. Evégett azt az oltalmi stratagémát találta
5406 8 |                  kéményseprőknél szokott az lenni, akiknek kiváltságuk
5407 8 |                  nappal álarccal sétálni az utcán.~A helyzet semmit
5408 8 |                férfi markából, mert arra az letérdelt lábai elé, s most
5409 8 |               úgy tekintett fel hozzá, s az még rettenetesebb tekintet
5410 8 |                De nem attól, ami más nőt az ájulással kerülgetett volna;
5411 8 |             nézve a legszelídebb mentség az, hogy őrült. – Nem. Ő nem
5412 8 |              azon rémült meg, hogy ha ez az eszeveszett látogatás valami
5413 8 |                  külvilágba kihat, akkor az ő egész mostanáig fenntartott
5414 8 |                Ezt a sírboltot féltette!~Az volt az első eszméje, hogy
5415 8 |              sírboltot féltette!~Az volt az első eszméje, hogy ezt az
5416 8 |                az első eszméje, hogy ezt az őrült embert szép szóval
5417 8 |                  rávegye, hogy ugyanazon az úton hagyja el a szobáját,
5418 8 |                Álljon fel, uram! – szólt az előtte térdepelőhöz csendesen. –
5419 8 |                  talpra ugrott Kornél, s az arca sajátszerű vigyorgásra
5420 8 |         látogatás, nemde, grófnő? Önmaga az okai. Az ajtón keresztül
5421 8 |                  grófnő? Önmaga az okai. Az ajtón keresztül nem bocsát
5422 8 |                 lovagkosztümben sikerült az ön színe elé kerülnöm. Nem
5423 8 |               forog a kérdés, hogy vajon az én apám egyetlen fia, báró
5424 8 |                  akarom ezt megtudni, de az egész világgal tudatni,
5425 8 |                vagy azt mondja, hogy „Ez az Opatovszky csakugyan egy
5426 8 |              pedig azt, hogy „No lám, ez az Opatovszky megtalálta valahára
5427 8 |                 ennek a kényes kérdésnek az eldöntésére?~– Ön határoz
5428 8 |                  Temetvényi Pálma grófnő az én jegyesem volt.~– Ismertem
5429 8 |             nekem ezért kiállanom! Ha ön az én keblembe láthatna! Ez
5430 8 |              Nagyon hízelgő rám nézve ez az öntudatlan vendégszereplése
5431 8 |          könnyeivel még jobban elmázolja az arcán a kormot, s fordított
5432 8 |                  szemekben bizonyos neme az éhségnek volt kifejezve,
5433 8 |              volna elmondani. Visszatért az előbbi búsméla hangulatba.~–
5434 8 |              Eléggé meglakoltam én ezért az esztelen ballépésemért,
5435 8 |               esztendő alatt. Azért volt az, hogy beszaladgáltam az
5436 8 |                  az, hogy beszaladgáltam az egész világot, mert otthon
5437 8 |          viszontagságokon megy keresztül az az ember, aki önt, a gyémántot
5438 8 |       viszontagságokon megy keresztül az az ember, aki önt, a gyémántot
5439 8 |                   Hát azt hiszi ön, hogy az a bizonyos némber Donna
5440 8 |          Atalanta Di Pelargonio márkinő? Az ám! Egy cseh muzsikusnak
5441 8 |                  rászedtek. Komédia volt az egész. Azelőtt Loreley név
5442 8 |              Koczur fedezte fel előttem (az is gazember volt, hogy akkor
5443 8 |                 mindjárt el is mondom én az egész történetet a grófnőnek.
5444 8 |               vásott poronttyal, akiknek az egyike fiú, a másika leány;
5445 8 |            gyermekei iránt. Talán inkább az eltévesztett nevelés okozta
5446 8 |              titkunk. Ön egy angyal. Még az angyaloknál is jobb teremtés.
5447 8 |                teremtés. Ön félrevonulva az egész világtól, még akkor
5448 8 |           titkolni jótetteit. Hisz ez is az ön jellemvonása. Ön nagyobb
5449 8 |                  azt mondta: megbüntetem az apák álnokságait a fiakban,
5450 8 |                álnokságait a fiakban, ön az apa bűneiért jótéteményekkel
5451 8 |     kedélyállapotból a másikba esett. Ez az ember hol megrémíté, hol
5452 8 |                 Miattam meg ne fossza ön az oltárt az istenektől, mert
5453 8 |               meg ne fossza ön az oltárt az istenektől, mert én valóban
5454 8 |                  körül forog meg minden. Az én életemről van szó. Többről
5455 8 |               életemről van szó. Többről az életemnél. Elevenen eltemettetésemről.
5456 8 |               hogy mit akart velem tenni az az asszony? – Nem asszony;
5457 8 |                 mit akart velem tenni az az asszony? – Nem asszony;
5458 8 |                ilyesmi?~– Elhiszem!~– De az okát nem találja ki, grófnő.
5459 8 |                 bolond vagyok, írjam meg az elismervényt, pecsételjem
5460 8 |                  a gyűrűmmel, ami nélkül az aláírásom nem hiteles, hogy
5461 8 |               aztán ezzel fölvehesse azt az összeget, amit az apám hitbizományban
5462 8 |         fölvehesse azt az összeget, amit az apám hitbizományban letett
5463 8 |               hitbizományban letett arra az esetre, ha én egyszer a
5464 8 |           valósággal bolond, akkor nincs az az emberi hatalom, ami őt
5465 8 |        valósággal bolond, akkor nincs az az emberi hatalom, ami őt rábírhassa,
5466 8 |                 egy hajszálon múlt, hogy az a furfangos némber be nem
5467 8 |                  ezzel a cselszövénnyel. Az írást már elkészítettem.
5468 8 |           zsebemben. El tudja ön olvasni az én írásomat, grófnő? Ugyan,
5469 8 |              soha ki nem fog találni, ez az, hogy hogyan lehetett egy
5470 8 |             kezével lemásoljon? Pedig ez az egész rejtélynek a kulcsa.
5471 8 |             Hallotta bizonyosan a grófnő az illavai fegyencek szándékolt
5472 8 |          világban történik.~– De már ezt az egyet csak lehetetlen, hogy
5473 8 |                  csak azért, hogy ő volt az, aki a haramiákat a nép
5474 8 |                báróra, hogy annak elhalt az ajkán aszó. Nem érte föl
5475 8 |               halottat a nyugalmából, ez az a szó, hogy az, akit elvesztett,
5476 8 |           nyugalmából, ez az a szó, hogy az, akit elvesztett, most is
5477 8 |                  mivelhogy akkor történt az, hogy a nép, amely a rablók
5478 8 |             Komoly dolog ez nagyon. Mert az embernek a nyaka körül jár
5479 8 |             ismerni.~– Nem jegyeztem föl az emlékemben.~– Nagyon jól
5480 8 |             postaszolgálatot teljesítene az ég és föld között, még akkor
5481 8 |              akkor sem ellensúlyozná azt az egy rettenetes bűnét, hogy
5482 8 |            rettenetes bűnét, hogy ő volt az, aki engemet öntől, istennők
5483 8 |              módon elválasztott, s ezzel az endori boszorkánnyal összeboronált!
5484 8 |                  pátosszal. – Hát nézzen az arcomra és mondja meg, úgy
5485 8 |                 azt lehet feltenni, hogy az osztrák birodalmat föl akarja
5486 8 |            elkövettem életemben; de erre az egyre nem gondoltam soha.~
5487 8 |                titkolózásnak! Én ismerem az ön nemes motívumait; de
5488 8 |                  a provenienciáját annak az ötezer forintnak.~A grófnő
5489 8 |                megengedi nekem, hogy ezt az egész világgal tudassam?~
5490 8 |                  a császár, megtudja még az auditor is!~A grófnő el
5491 8 |                  miféle zöld csoda lehet az, aminek megtudására a fent
5492 8 |                Kornél egészen ráfektette az arcát a nyújtott kézre.~–
5493 8 |                  a gyöngéd kezecske volt az én őrangyalom mindig. Ez
5494 8 |                híresztelték, hogy én azt az összeget Garibalditól kaptam
5495 8 |              mikor a puccsnak vége volt, az embereket összefogdosták,
5496 8 |               beszélni, hogy leírjam azt az okiratot, amiben saját magamat
5497 8 |                  egy kicsit a grófnő azt az írást. Nem rettenetes ez? –
5498 8 |              írást. Nem rettenetes ez? – Az volt a szerencsém, hogy
5499 8 |                gyűrűt nem tudtam lehúzni az ujjamról, hogy megpecsételjem
5500 8 |                 hogy megpecsételjem vele az írást; anélkül pedig az