Part,  Chapter

  1 1 |            hogy tudott háborút viselni egyszerre két király, a magyar és
  2 3 |                 Ezt is a gróf úr írta. Egyszerre két levelet küldött a főszolgabírónak.
  3 3 |          kérdés, hogy hogyan szaladjak egyszerre kétfelé? Mégiscsak isteni
  4 4 |              hogy megállt benne; aztán egyszerre a legnagyobb haragból és
  5 4 |                legszilajabb kacagásból egyszerre csak átcsapott az érzékenykedésbe.~
  6 6 |                Félfejjel magasabb lett egyszerre.~Ferenc elkészült a rendelettel.
  7 7 |               arcába a fáklyával. Arra egyszerre kiáltott fel a szolgabíró
  8 7 |             tüskésborz, bontakozott ki egyszerre a kifordított bundából a
  9 7 |                   Hüh! – szörnyedt fel egyszerre az udvarnagy, amint a háta
 10 10|              volt a háznál, a leányból egyszerre mostohagyermek lett. Ez
 11 10|         devalváció, amikor a pénzérték egyszerre leszállt, nagyon megrendítette
 12 11|      magyarázott, a másik figyelt, míg egyszerre mind a kettőjüket fel nem
 13 11|                oly zűrzavarosan tódult egyszerre a lelke elé, s ő azokból
 14 12|            bakháton keresztül kiértek, egyszerre megnyílt előttük a tájék.~
 15 12|                kőmereven bámuló szemei egyszerre felvillannak, s tétova repeséssel
 16 13|                atyját közelítni látja, egyszerre a skálákat kezdi el játszani.
 17 13|            olyan verekedő kedve támadt egyszerre. Hanem Koczurnak volt annyi
 18 13|     szolgabírót a szánkóval közeledni, egyszerre a szó közepén megváltozott
 19 13|               csendesen.~A külső lárma egyszerre elnémult. Melyik hát a nagyobb
 20 13|              menekülőt.~Azzal Illavay, egyszerre visszafordulva a szobába,
 21 14|            Milyen más alak lett belőle egyszerre! A Pan-torzóból Achilles-szobor!
 22 14|           lássak férfit; s mikor aztán egyszerre betaszítottak a világba,
 23 14|             azt szolgálni.~Ferenc most egyszerre egész arcával odafordult
 24 14|            haraggal ittasult; átölelte egyszerre azt a bozontos fejet, s
 25 16|                szigorú téli napok után egyszerre úgy átcsapott a tavaszi
 26 16|             közelítesz hozzám.”~Az idő egyszerre kitavaszodott. Amint elfutott
 27 16|      előrelovagolt. Ferenc a nyomában.~Egyszerre megnyílt a kilátás, s előttük
 28 16|              Az első tekintetre, amint egyszerre feltűnik, egész összességében
 29 16|               két földbástya völgyében egyszerre csak előbukkanik a „kert”.~
 30 17|                A szép, meleg tavasszal egyszerre minden kibújt a földből.
 31 17|               szót sem érdemel – mondá egyszerre nekiderülő arccal. – Egy
 32 19|               a közeledtükről, s akkor egyszerre mindent el fogtok takarítani
 33 19|          faodúkban, barlangokban, mind egyszerre összejönnek a kútnál. Innen
 34 19|                való mese, hogy én most egyszerre ugorjam fel innen, s amint
 35 19|                elhagyott faluban pedig egyszerre nagy füttyöngetés támadt,
 36 20|          jeladásra, hol jelenjenek meg egyszerre. Bátorságot nem kellett
 37 20|                önkénytelen derültséget egyszerre visszaparancsolva arcán (
 38 20|             hogy nem lehet az embernek egyszerre látni is, hallgatni is.
 39 20|    pikántoskodást, hogy beéred vele; s egyszerre csak odafordult az angol
 40 20|              olyan kifejezést vett föl egyszerre, hogy Pálma visszarettent
 41 20|           zűrzavaros tömegben rohantak egyszerre a kedélyére, hogy egészen
 42 20|            vágy, ez a vér és csók után egyszerre szomjazó pokoldüh, az az
 43 20|             azoknak is minden oldalról egyszerre a vízvezeték ciszternájára
 44 20|                érzékzsibbasztó csendet egyszerre egy dördülő csattanás riasztá
 45 23|              arcot megpillanták, akkor egyszerre megteltek a szemei könnyel;
 46 23|             klasszikus szimfóniák után egyszerre átcsapott egy magyar népdalba.
 47 23|           megütötte a fülét Kornélnak, egyszerre kiment a szeméből az álom.
 48 23|          rákezdé az ő ismerős nótáját, egyszerre felugrott a helyéből, két
 49 24|                 Olyan kedves lett neki egyszerre a Ferenc bácsi. – Mit adjon
 50 24| figyelmeztették (és éppen Pálma előtt) egyszerre minden atyafiságot, barátságot
 51 24|            letaposó kamasz lett belőle egyszerre.~Az Opatovszkyak becsülete!~
 52 24|              magában, „Ha én most csak egyszerre megbolondulnék, s elkiáltanám
 53 24|              senki.~A kacaj, a nevetés egyszerre átváltozott az elszörnyedés
 54 25|             Diadém úrnál.~Diadém úr is egyszerre keresztülismerte az első
 55 25|         hatosos hazárdjátékban! S most egyszerre egy millió jutott a kezébe.
 56 25|                életben tartott kedély, egyszerre beleszilajulva a fantázia
 57 25|               második emeletet kibérli egyszerre szállásul, azért, hogy az
 58 25|           fogai közé szorítja, s aztán egyszerre széttárja mind a két karját,
 59 25|             hogy a nagy herkulesi alak egyszerre ott hevert a porban. Ezt „
 60 25|            ágaskodott; nekiiramodott s egyszerre megtorpant, szügyébe vágva
 61 25|         kijáratig. Ott az alélt termet egyszerre talpra szökik, s nevetve
 62 25|              elejté a legyezőt. Ketten egyszerre kaptak utána: az apa és
 63 25|            vagy tán éppen elólét?~Most egyszerre egy dobütés vág közbe, s
 64 25|             sem volt rá készen. A bika egyszerre megdühödött, s szétöklelt
 65 25|               a szíveken, mikor a bika egyszerre meglátja a veres köpenyeges
 66 25|        katasztrófára Diadém úr segédei egyszerre iramodtak keresztül a bozóton,
 67 26|                lesz.~Kornélnak az arca egyszerre lángba borult.~– Jól van.
 68 26|            volna meg, mikor eléje ért: egyszerre leszúrta azt a karddal,
 69 26|       férfiruhába volt öltözve.~Kornél egyszerre odacsatlakozott hozzá, míg
 70 26|     bolondságot tesz meg.~Erre a szóra egyszerre átkarolta mind a két kezével
 71 26|               rettenet befolyása alatt egyszerre megtanult németül beszélni.
 72 27|              még, az ön keze. Tud-e ön egyszerre emlékezni és felejteni?
 73 27|                 mi édes lett a levélke egyszerre!~– Fogasd be rögtön azt
 74 28|          melynek négy ütközője volt, s egyszerre nyomult mind a négy a vaspántos
 75 1 |             kertbe a ház úrnője, akkor egyszerre minden élő teremtésnek el
 76 2 |           borzas fejét megpillantotta, egyszerre át is fordította a társalgást
 77 2 |            illatszertől az egész levél egyszerre átlátszóvá vált, s ha akkor
 78 2 |       beavatott politikus lett őbelőle egyszerre!~– „Pedig hát a méltóságos
 79 2 |                hozzá!” mondánk csaknem egyszerre. „Én ezt az embert lefőzöm
 80 3 |               énnekem két öltöző ruhám egyszerre soha.~– No, hát csak eredj
 81 3 |               ma megint? Ráismertünk-e egyszerre, ha elénk toppan? No, mert
 82 3 |      Rokomozert!~Erre Czenczi baronesz egyszerre lábujjhegyre emelkedett.~–
 83 3 |            összenéztek, s mind a kettő egyszerre mormogta ezt a szót: „Koczur!”.
 84 3 |                elhanyagolás után, hogy egyszerre újra elkészíttessük: ötven-hatvanezer
 85 3 |                igen kedves jó barátunk egyszerre elrontott mindent.~– Ki
 86 3 |           ötvenforintos.~Mind a hárman egyszerre felugráltak helyeikről.
 87 3 |           helyeikről. Mind a három arc egyszerre átváltozott. Bűvésznek sem
 88 3 |             pénzforrást nyitni.~S most egyszerre itt van előttük egy mesés
 89 3 |              sikereit.~Erre mindhárman egyszerre rásivítottak, mint a sakálok
 90 3 |               a borjúbőrrel.~Azt aztán egyszerre hárman is nyitották, bontották –:
 91 3 |                   No, hát miért lettem egyszerre olyan kegyvesztett? Talán
 92 3 |                lenni? (Most már megint egyszerre más irányba csapott át kedélyhangulata.
 93 3 |             házasságnak, hogy ütné meg egyszerre a guta a jó Ferdinánd grófot.
 94 3 |           felelt Koczurnak.~Erre aztán egyszerre nekiszánta magát a báró,
 95 4 |            gondoló gyermeki lélek most egyszerre arra a tudatra ébredt fel,
 96 4 |         kimondásának. A trabális férfi egyszerre felugrott az asztaltól,
 97 4 |        gondolja, urambátyám, hogy most egyszerre megint elkezdek hazudni.
 98 6 |                 mint a bagolyé, mintha egyszerre mindent akarna velük figyelemmel
 99 6 |                 mikor az a hatszáz rab egyszerre térdre hull, – hatszáz lánc
100 6 |            térdre hull, – hatszáz lánc egyszerre megcsördül: (rettentő zsoltárzene!)
101 6 |                indult a nép templomba. Egyszerre kétszáz lánc kezdett el
102 6 |                künn van rekedve, akkor egyszerre fölugrik térdéről Rosta
103 6 |               e szóra.~Erre a jelszóra egyszerre megrohanta a fegyenctömeg
104 6 |   fojtogatottak kínjajgatása közepette egyszerre egy falrendítő csattanás
105 6 |               összeszedte magát, s ott egyszerre sortüzet adott a megtámadókra,
106 6 |                becsapott ajtó zuhanása egyszerre tudatta a zendülőkkel, hogy
107 6 |               aranyat adunk érte!~Most egyszerre új zsivaj támadt a faajtó
108 6 |               is felszabadítani!~Mikor egyszerre száz lánc csörömpöl rohamlépésben
109 6 |                fellázadtak! – hangzott egyszerre az udvaron, s az újoncnépség
110 6 |               lépcső felé.~A felmentők egyszerre széthányták az égő szalmazsáktorlaszt
111 6 |                erre a nem várt rohamra egyszerre szétzavarodott a fegyencek
112 6 |     rákövetkező percben a lázadó rabok egyszerre elhajigálták fegyvereiket,
113 7 |  behajthatatlanok rovatába sorozta.) S egyszerre csakugyan az a Koczur, aki
114 7 |              ölt meg Koczur, hogy most egyszerre olyan sok pénze van.~Ez
115 7 |               azt meglátta Gorombolyi, egyszerre hangos hahotára fakadt.
116 7 |             nyaka volna, hogy azt most egyszerre kitekerhetném… ha azt az
117 7 |          képvisel, ezzel a kőcsapással egyszerre összezúzhatnám, úgy összetörnélek,
118 7 |             egyet a tótoknak?~A mélázó egyszerre fölriadt, s az észvesztő
119 7 |                Kornél csak most érezte egyszerre a lába alatt azt a jeget
120 7 |           levélben?~– Levélben? – Most egyszerre észre jött Kornél; azt nem
121 7 |                levelében. – Annálfogva egyszerre úrias komolyságba ráncolta
122 7 |             Valami tűz lobbanik fel, s egyszerre csak egy égő fáklyát tart
123 7 |          lélegzetvételét hallja.~Aztán egyszerre leveti magáról a burnuszt,
124 7 |            odaér a hattyúházhoz, akkor egyszerre alámerül; de vele együtt
125 7 |       megtekintse.~Ehh! Hogy változott egyszerre át az Anadyomene-arc Megaera-fővé!
126 7 |             vadászgóréban leskelődőnek egyszerre porba esett minden gondolatja,
127 8 |            akkor egy furfangos gépezet egyszerre lebocsátott egy csapóajtót
128 8 |         fenntartott túlvilági uradalma egyszerre szétomlik. Nem lehet játszani
129 8 |            okát.~Erre a nyugodt hangra egyszerre talpra ugrott Kornél, s
130 8 |               grófnő egész fölindulása egyszerre kitörő ideges kacagásba
131 8 |               hallott a háta mögött, s egyszerre nagy lett körülötte a sötétség.
132 9 |           ellensége fejére, amivel azt egyszerre szétmorzsolhatja. Meg lesz
133 9 |            káprázatokat hogy szétfútta egyszerre az a bolond szél. Az a bolond
134 9 |         pozsonyi elátkozott kastélyban egyszerre két hatalmas nagy család
135 9 |       kedvtelésüket: a kiadások rovata egyszerre tetemesen megapad az új
136 10|               száz meg száz család lát egyszerre keserves, sanyarú napokat.