Part,  Chapter

  1 4 |      kollégiumot bezárják.~– Mind tudom. De hiszen én küldtem a
  2 4 |            Három húszas.~– Hászen tudom, hogy három húszas egy forint.
  3 6 |        csak, hogy mit ír nekem?~– Tudom. Szeret nagy szavakat használni.
  4 6 |   államtitkok.” S akkor aztán nem tudom, hova kerül az ön szekrénye?
  5 8 |   szolgabíró.~– Elaludt a lajhár! Tudom bizonyosan. Még most frizíroztatja
  6 8 |       kompútus, hanem hadjárat.~– Tudom. Tudom. Megtette az a maga
  7 8 |          hanem hadjárat.~– Tudom. Tudom. Megtette az a maga hatását,
  8 8 |         Micsoda beszéd ez? Ezt én tudom jobban! Nekem a gargói nemzetőri
  9 8 |          hogy már most nemcsak én tudom, hogy micsoda harcképessége
 10 9 |      akinek én vagyok a gyámja.~– Tudom. Az utolsó Opatovszky. Az
 11 9 |        beállt honvédhuszárnak. Én tudom, hogy ott százféle bajba
 12 11|         támadó előlépéssel.~– Nem tudom. Nem nagy archeológ vagyok.~–
 13 14|        szólt mély, halk hangon.~– Tudom: azért kérem „cserébe”.~
 14 14|   Golkonda minden gyémántja ér.~– Tudom. Keservekbe, amiknek nincsen
 15 14|          fogja visszavásárolni?~– Tudom azt.~– Miért sért meg engem?~–
 16 14|       leány. „Jobb” neveinket nem tudom.~– Gondolja meg, hogy minő
 17 15|       beszélnek, azt mondja: ,Nem tudom’. Sok idő kell hozzá, a
 18 15|     szétgurul. Azt feleli rá, nem tudom: egy diáktársamtól tanultam
 19 16|           lesz azután? Azt én nem tudom. De egyet tudok. Azt, hogy
 20 16|          Tudja ön könyv nélkül?~– Tudom.~– Kérem. Mondja el nekem!~
 21 17|    egyszerű polgártárs vagyok. Én tudom, hogy semmi sem vagyok.
 22 17|        osztrák bankjegyekért: nem tudom mit csinálnék velük? Hisz
 23 17|       gróf házát, mikor aztán nem tudom megvédelmezni. Arról én
 24 17|        aztán? Ezt könyv nélkül is tudom, anélkül, hogy belenéznék
 25 17|        miniszter, herceg vagy nem tudom én, minek híjják a köztársaságban
 26 17|         ráadásul.~– Hát akkor nem tudom, hogy kezdesz hozzá, hogy
 27 17|       Hogy mit? Azt még magam sem tudom. Csak azt érzem, hogy erősen
 28 17|          Hogy ott mít teszek, nem tudom, de azt tudom, hogy engemet
 29 17|         teszek, nem tudom, de azt tudom, hogy engemet nem fog elhagyni.
 30 18|      magam dugtam azokat máshová. Tudom már! A családi okiratok
 31 18|           most veszéllyel jár: én tudom.~– Legyen ön nyugodt. Angol
 32 19|   odanyújtva Illavaynak. – Azt se tudom, minek hívják? Hát ez mind
 33 20| kitüntetést; de ez órában azt sem tudom, hogy mi feladat jár vele,
 34 20|             ismétlé a gróf.~– Nem tudom. Régen láttam már – szólt
 35 20|             Való, hogy mindezt én tudom legjobban, s énnekem csak
 36 20|     Nagyon jól alszik. Bizonyosan tudom. Mikor azt az ön hűséges
 37 24|        zaklatá érte Kornél.~– Nem tudom, nincs kinyomtatva.~– Hát
 38 24|           amit mondok. De már nem tudom magamban leküzdeni azt a
 39 25|           a nomádokénál.~– Óh, én tudom, tudom! – szelelt bele Kornél. –
 40 25|      nomádokénál.~– Óh, én tudom, tudom! – szelelt bele Kornél. –
 41 25|           Ön végtelen gazdag: azt tudom. Az én egész gazdagságom
 42 25|         Tudod, mi ennek a neve?~– Tudom. Muskátli.~Pátts! Kapott
 43 26|       Hiszen vétettem nagyot; jól tudom. De hogy ily hamar utolérjen
 44 26|     becsültük egymást.~– Csakhogy tudom! No, ezzel szépen fogom
 45 26|        eljön a páholyunkba?~– Nem tudom – felelt Opatovszky –; éppen
 46 26|           önnek a lelkemet, s nem tudom visszavenni. De ettől a
 47 26|       élet? – kérdezé tőle.~– Nem tudom. Most jött a doktor. Kérdezze
 48 27|       ennek a vége?~– Én csak azt tudom, hogy neked az ő karján
 49 27|       toll kiesett kezéből.~– Nem tudom elkezdeni. – Hogyan szólítsam? – „
 50 27|          ő nem tudja még.~– De én tudom. – Köszönöm. – Már most
 51 27|   Köszönöm. – Már most erről majd tudom folytatni. Ha készen lesz,
 52 27|          levelem olvassa! Már nem tudom, miért akartam.~– Tépd össze
 53 27|       Tisztelt grófnő!~Bizonyosan tudom, hogy ön kedve ellenére
 54 28|            de nem hiszek benne: – tudom, hogy nincs foganatja az
 55 2 |         sem volt ebéd: a mama nem tudom, mit gondol, hogy mégsem
 56 2 |       írni meg rajzolni, mint te, tudom, hogy bankót csinálnék.~–
 57 2 |     kutyámat tegye kend bolonddá! Tudom én jól, hogy kend madarakkal
 58 2 |          frissen, mit ad értük?~– Tudom én jól? Tudja ő jól? De
 59 2 |           olyanok vannak, hogy…~– Tudom. A pozsonyi zálogházban –
 60 2 |     ártatlan képet csinált.~– Hát tudom is én, hogy miről lehet
 61 2 |          két ujjába dugta. El nem tudom képzelni, mi kétsége lehetett,
 62 2 |           elfutotta arcomat. „Jó! Tudom, hogy mi kiskorúak vagyunk,
 63 3 |           kell azt adni, ahogy én tudom; – tudod, ahogy tinálatok,
 64 3 |          még gonoszabb is. Azt is tudom, hogy a bárópapának még
 65 3 |       hadd lássa, mit tanultam.~– Tudom, tudom! Hahaha! Mindenfélét
 66 3 |            mit tanultam.~– Tudom, tudom! Hahaha! Mindenfélét kérdezett
 67 3 |         azt feleli nekem: „Én nem tudom, papa; hát mondd meg, hogy
 68 3 |          neki, ha tudod.~– Én nem tudom, mert az én epochámban nem
 69 3 |           lyuka volt már annak!~– Tudom. Például Pozsonyban az „
 70 3 |   eszemből, igazán mondom. Nem is tudom, hogy miről beszélt az öreg;
 71 3 |      osztozik velem.~– No, hát én tudom egy igen sikeres és könnyűszerű
 72 3 |       mondott. Tudja?~– Úgy, úgy. Tudom, tudom.~– Hát adja ide a
 73 3 |         Tudja?~– Úgy, úgy. Tudom, tudom.~– Hát adja ide a pénzt.~–
 74 3 |   vetkőzik le?~– Dehogy vetkőzöm! Tudom én, hogy mi az illendőség.
 75 3 |              Azt bolond nélkül is tudom. De már megvan. Megnyertem
 76 3 |      tartva, hogy ő már halott.~– Tudom, nekem is megküldték a gyászjelentését.~–
 77 3 |      oroszlánnak is nekimegyek.~– Tudom, az „Arany oroszlán”-nak
 78 3 |  feleségül, őt meg elvethessem.~– Tudom én azt a mendikáns eszemmel
 79 3 |         szedek ki a tarsolyomból. Tudom bizonyosan, hogy megétetne.
 80 4 |    spártaiak, meg Brutus, meg nem tudom még kicsoda, úgy tetszik,
 81 4 |      követtem volna én el? Én nem tudom. Hiszen én nem gondoltam
 82 4 |         írását utánozva; hanem én tudom legjobban, hogy ezelőtt
 83 4 |        nem mondta, hanem azért én tudom. Először a meleg, aztán
 84 4 |     eleven fantázia okozza.~– Nem tudom. Mi mind így teszünk. Az
 85 4 |        Végiggondoltál ezen?~– Nem tudom, hogy gondoltam-e, vagy
 86 4 |         mindezt összevissza? Alig tudom. Csak azt tudom, hogy féltem
 87 4 | összevissza? Alig tudom. Csak azt tudom, hogy féltem saját magamtól,
 88 4 |    Világot csalni?~– Nem. Majd én tudom, hogy mit teszek. – Csak
 89 5 |           a legénységet?~– Én úgy tudom, hogy 49-ben a pannonhalmi
 90 5 |  becsületes hazafit feláldozni.~– Tudom én azt mind jól! De hát
 91 5 |           boldogulni?~– Mindenre. Tudom én azt jól, hogy ez a fickó
 92 5 |    engedném a jégre lépni, amiről tudom, hogy beszakad alatta. Megkapnám
 93 5 |        felelősségre.~– Azt is jól tudom.~– Jól tudod? Eszerint kezet
 94 6 |            Kutya van a kertben.~– Tudom – szólt Illavay, kezét nyújtva
 95 6 |      velük figyelemmel tartani. – Tudom. Kolokatot elfogták. – Az
 96 6 |     pedánskodj! Hagyd el, kérlek. Tudom én, hogy mi az a prókátor-lelkiismeret.
 97 7 |         No hát, drága barátom: én tudom, hogy mi van benne.~– Hogyan?~–
 98 7 |          Az egész levél tartalmát tudom. Az van benne tudatva, hogy
 99 7 |    barrátom! Ez tiszta rágalom.~– Tudom, hogy rágalom. Ne előttem
100 7 |        nem hordott magával, onnan tudom, mert nekem is váltóval
101 7 |    barátom, hogy nem jön senki.~– Tudom már az okát, hogy miért
102 7 |          céljának lenni.~– Azt én tudom, de nem mondhatom meg.~–
103 7 |           és gyermekeit, ahogy én tudom.~Kornél báró e lesújtó indokolásra
104 7 |        megszökött a háztól?~– Nem tudom én! Hová?~– Azt meg én nem
105 7 |            Hová?~– Azt meg én nem tudom. Beállt zsiványnak. Az illavai
106 7 |   Földönfutókká leszünk! Én ugyan tudom, hogy mit cselekszem. Visszamegyek
107 7 |           a pénznyomorúság sem.~– Tudom. Tudom. Elmondta azt nekem
108 7 |      pénznyomorúság sem.~– Tudom. Tudom. Elmondta azt nekem egyszer
109 7 |            Sámsi?~– Én bizony nem tudom. Valami levélforma.~Kornél
110 7 |      Koczur írta!~– Én bizony nem tudom, hogy ki írta. Azt sem tudom,
111 7 |      tudom, hogy ki írta. Azt sem tudom, hogy ki az a Herr von Koczur,
112 7 |        jött ide a levél?~– Hát én tudom? Amint egy pillanatra kimentem
113 7 |          teszed-e? Azt én már nem tudom meg; mert én már akkor,
114 8 |       Ismertem azt a hölgyet. Úgy tudom, hogy régen meghalt, és
115 8 |          el is temették.~– Óh, én tudom azt, hiszen én voltam a
116 8 |            vagy Libussa, vagy nem tudom én, hogy mi a keresztneve.
117 8 |  tökéletes szarvasaganccsal, mert tudom, hogy ezzel a grófnő szemérmetes
118 8 |         jól van értesülve efelől. Tudom én!~– Én vagyok jól értesülve? –
119 8 |        Fehérek”-ben mond az a nem tudom, hogy hívják, Sir Patriknak, „
120 8 |         grófnő! Tudtam én azt! Én tudom, mit vesztettem akkor, mikor
121 8 |         önnek rendelkezésére. Nem tudom, mennyire mehetnek önnek
122 8 |           itt addig?~– Azt én nem tudom.~– Ön engem itt éhen akar
123 9 |          sor: lőjön vissza.~– Úgy tudom, hogy a spekuláció mind
124 9 |         mondani. Ezt én magam sem tudom.~– No, hát én tudom. – Itt
125 9 |           sem tudom.~– No, hát én tudom. – Itt a lajstrom.~Ferdinánd
126 10|  ünnepélyes ténynek végbemenni.~– Tudom. Annak ott kell megtörténni