Part,  Chapter

  1 1 |              amerre a szél fújja, s megint visszatér abban a ködben,
  2 4 |         rendesen halavány, de aztán megint a hajatövéig elpiruló; két
  3 4 |           az asztalra.~– Hát ez már megint micsoda bolondság?~A nyurga
  4 4 |           izé”, hanem amint egyszer megint kiszabadíthatta saját szemeit
  5 4 |  visszatalált velük a tintásüvegre, megint feltalálta az elvesztett
  6 4 |       benyílónak, de két lépésnyire megint meggondolta magát; s visszalódult: „
  7 4 |         ablakmélyedésbe.~– Hát most megint micsoda istentelen ostobaságot
  8 4 |       lekerültünk Tisza-Fürednek, s megint nekivágtunk Miskolc felé.
  9 4 |             Innen visszaretiráltunk megint Pestre, s akkor állt be
 10 5 |        elmondja élőszóval. De ő itt megint nem fog önnek mindent elmondani,
 11 5 |     nagybecsű szerződések. És ebből megint nagy baj lesz. Mert ha ön
 12 6 |            Azután egy kis idő múlva megint előjött, s azt mondá, hogy
 13 6 |       mellén, hanem aztán fele úton megint mást gondolt, s ismét felvette
 14 7 |           ez csak a nyoszolyólyány. Megint jön más. Az meg még szebb.
 15 7 |       nyakat holnap vagy holnapután megint megkaphatja.~Mikor a szekrénykére
 16 9 |       ismerek: a malomkövet.~A gróf megint gondolt valamit; mert nagyon
 17 9 |     mámmogott a szájával. S Illavay megint kiolvasta a szeméből, hogy
 18 9 |            De csak nem akar ön most megint rögtön elhagyni bennünket –
 19 10|              A Temetvényi családnak megint nem maradt több sarja, mint
 20 10|           mint egy leány. Akkor azt megint felkeresték cellájában,
 21 12|            a gróf.~– Mikor jöhet el megint? – Két nap múlva? Három
 22 12|            Adott róla írást. Másnap megint megfogott. Szerencsétlenül
 23 13|             fognak odább menni, ami megint nem az én gondom.~Cousin
 24 14|   hattyúlovagok eszményképe helyett megint vissza akarná váltani mindennapi
 25 14|            őrá marad a leánya. S ez megint az ő lelkét terheli.~Cseléd
 26 14|             levelet Koczurtól, hogy megint lettünk ám valamik! Az akadémia
 27 16|          frekvencia! Egy esztendeig megint szabad a vásár! Nem jön
 28 17|  megváltozott a helyzet.~– De hátha megint rosszra fordulhatna minden.~
 29 17|        jelszó. Olyan ember lesz itt megint, aki nem aprólékoskodik;
 30 17|         megengedi; de két hét múlva megint itt lesz Debrecenből a másik
 31 18|               Illavay uramnak tehát megint csak elő kellett keresnie
 32 18|        ennek a munkának: a bűvtükör megint elkezdett hozzá beszélni.~„
 33 18|         rablókaland sikerült, akkor megint mindazt a kincset, amit
 34 19|            Vártuk a pánt régen… Már megint itt járnak… Majd megint
 35 19|             megint itt járnak… Majd megint befütyülünk nekik… Aztán
 36 19|             Felelet helyett Illavay megint leült a szalmaszékre az
 37 20|        szereti.~De vajon szereti-e?~Megint előtámadt a régi kétség,
 38 20|             elvesztett gazdagságot, megint felébrednek a nemes szenvedélyek,
 39 20|         felemelte; – az visszaesett megint, s tovább aludt.~Egy pohár
 40 20|            után járt az idő. Azután megint olyan csendesség támadt
 41 22|            találhatók a bírónál.~Az megint igaz, hogyha se ökör, se
 42 22|       homloka bőrét fölfelé; azután megint lefelé, hogy a bozontos
 43 22|       visszakurjantotta az utcáról; megint más jutott eszébe.~– Nem
 44 22|       Azután felugrott a fehér cica megint a szokott helyére, s elkezdte
 45 24|      valamit gondolt. Mikor egyszer megint azzal került vissza Kornél,
 46 24|           társaságba belépett, hogy megint valami nagy bakot lőtt az
 47 24|           csak az lesz belőle, hogy megint csinálok magamnak egy ellenséget,
 48 24|            egy ellenséget, ön pedig megint nem fogja elhinni azt, amit
 49 24|             volt nagy hújjahó! Arra megint „hű-hopp”, megfordult, visszavágtatott
 50 24|          vendégcsoport közé, s lett megint sivalkodás, szétiramodás,
 51 24|             míg újra elfoghatták, s megint rákezdhették a kapacitációt,
 52 25|      korlátig vonult vissza.~A zene megint szünetelt. Most jön ő.~A
 53 25|       pokrócba s úgy alszik. Reggel megint jön a vizes kád; onnan aztán
 54 25|    éjszakára.~      ~Donna Atalanta megint más szerepet hozott a játékrendbe.
 55 25|            mindenesetre.~Opatovszky megint ott lábatlankodott a manége-ben,
 56 25|             ami körülvesz, s holnap megint újra szerezni. Nekünk van
 57 25|          őket az előszobába.~Kornél megint nyomott egy százforintost
 58 25|           magával Koczurt is.~Aztán megint jutott valami az eszébe.
 59 26|             vette észre magát, hogy megint csak ott van a börtönben,
 60 27|             Illavaynak? „Itt jártak megint Zsiborákék.” Szaladjon,
 61 27|           ma el lehet dobni, holnap megint fel lehet venni”, akkor
 62 27|             még egy”. Nekem adod.~S megint újból végigolvasta, végiggyönyörködte
 63 27|      szomorú szív pedig számlálja: „Megint egy új tavasz! Mikor jön
 64 27|           virágoskert hosszú útján, megint vissza. Egyik lépés olyan,
 65 28|       másodiktól.~Vagy megfordítva: megint kívánta ezt, kívánta amazt.~
 66 28|     kitépett gyökeréhez tapadt. Azt megint visszaültetteti a hajdani
 67 28|        vadállati ajkak. S felváltva megint egy-egy szelíd, ábrándteljes
 68 1 |  tollászkodik, repes, énekel; aztán megint szárnya alá dugja az orrát,
 69 2 |           meg a kis baronesznek már megint az esze tisztul! Látszik,
 70 2 |             mégsem jön haza.~– Majd megint azzal beszéli ki magát,
 71 2 |          kutyának!~Ezalatt fölvette megint a leszórt felöltönyeit,
 72 2 |      nevetgéltek, összesuttogtak, s megint promenáltak odább, a kis
 73 2 |             olyan hirtelen kifutott megint.~A kapus ezalatt bejött
 74 2 |            meg érzékenyülj el; majd megint szedd össze magad, és mutass
 75 2 |         vele az orrát, a szemeit, s megint visszadugta a mama zsebébe,
 76 2 | vármegye-urak visszakerültek, akkor megint odább mentek, akkor idejöttek
 77 2 |           csak a baronesz – ezt már megint énhozzám beszélte a Rokomozer. –
 78 3 |            milyen képe lesz neki ma megint? Ráismertünk-e egyszerre,
 79 3 |         Ezen a harmadik figurán már megint à la Henri IV. spanyolszakállal,
 80 3 |           sem kellett; ott hagyott, megint nem láttuk egy esztendeig.~–
 81 3 |             jött vissza, azt Koczur megint kiküldte, hogy menjen, keresse
 82 3 |       mintha hallgatna, hanem aztán megint oldalt veti magát, s alszik
 83 3 |         hanem az úrról.~– Vagy úgy? Megint itt a „bona horánk”. Hallottam
 84 3 |      pénzének kell lenni? (Most már megint egyszerre más irányba csapott
 85 3 |             akiket megharapok, azok megint a többieket fogják összemarni.
 86 3 |          Ühüm.~Egy kis időköz múlva megint:~– És igazán van valami
 87 4 |             a szeméből feléje.~– Ez megint ennek az embernek a műve
 88 4 |             fejét Czenczi, de aztán megint visszahúzódott, rövid idő
 89 4 |            mintha minden sornál egy megint másik diák csinált volna
 90 4 |           tart) azonnal itthon lesz megint. Ne tessék aggódni; holnapután
 91 4 |          Illavay és megesz”, később megint: „Ha nem akarsz tanulni,
 92 4 |     urambátyám, hogy most egyszerre megint elkezdek hazudni. Megtudtam,
 93 4 |         erdőből kijutottál?~– Akkor megint egészen más érzés fogott
 94 4 |             megülted a börtönt!”, s megint futni kell odább. Valahányszor
 95 4 |       szedtek. Csakhogy azt már egy megint másik világban mondta el,
 96 5 |             fiú vissza is szökhetik megint az apai házhoz.~– De iszen
 97 6 |           kell elszállítani, s erre megint pénz kell.~– Ez mind mellékes
 98 6 |     legközelebb térdeplő rabnak, az megint odább, úgy hogy a második
 99 6 |          rablók munkáját, amit azok megint a sáncul emelt szalmazsákjaikkal
100 6 |        megtámadói fejére. Elbukott, megint felugrott, lerázta magáról
101 6 |      leesett a földre. A zár nyelve megint helyrecsattant.~– Mi bajod,
102 6 |            az orrát leharapják, azt megint helyreilleszti, odavarrja.~–
103 7 |            romok boltjaiba, s onnan megint tovább, míg egyszer valaki
104 7 |             hát már mit vétettem én megint? – szepegett Kornél báró,
105 7 | lelkiismerete mardosó férgeinek.~Az megint felugrott a díványról, s
106 7 |        Hallja kend, paraszt!”.~Erre megint végig kellett heveredni
107 7 |             pár aranyfüggőt; azután megint ment az erdőre vadakat űzni.
108 7 |              Egy szép reggel, mikor megint a vállára vette a puskáját,
109 7 |            volt húzva a gyűrű. Most megint kitört a nevetés a báróból.~–
110 7 |          báróból.~– Hát kérem, most megint mit tetszik rajtam nevetni?~–
111 7 |           nem.~Erre aztán Rokomozer megint kilépett a boltajtón, s
112 7 |           hattyúkalyibáig.~De az is megint valami ördöngös fáklya lehet,
113 8 |           ártatlan vagyok benne!~Ez megint olyan furcsa mondás volt,
114 8 |         örült, mikor visszakaphatta megint kezét.~– És lássa a grófnő,
115 8 |             Hogyan? Uram!~– No, már megint nem akarja tudni. Hát ki
116 8 | elfordították a kulcsot, akkor csak megint föl kell nyílni, ha azt
117 8 |        Ekkor aztán igazán megijedt.~Megint visszament a világosságadó
118 8 |             mondja meg, hogyan kell megint kinyitni ezt az ördöngös
119 8 |           többi szobáimba, s holnap megint visszajövök a kérdést ismételni.~–
120 9 |             a moderateurlámpánál, s megint visszaült a hintaszékbe,
121 10|          mint ellenzéki, a másikban megint a másik hemiszfériumon múlik