| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hörgé 3 hófehér 2 hofer 1 hogy 3315 hogyan 73 hogyha 15 hogyhíják 1 | Frequency [« »] ----- 14320 a 5922 az 3315 hogy 2635 nem 2495 s 1835 egy | Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances hogy |
Part, Chapter
2501 5 | kelepcébe kerül, azért, hogy a saját bőrét megmentse, 2502 5 | kockáztatni kell. Koczur, az igaz, hogy hitvány jellem. De arra, 2503 5 | Hiszen éppen az a virtus, hogy tudjon valaki ex tripode 2504 5 | ex tripode úgy hazudni, hogy senki az igazat meg ne tudja 2505 5 | senki sem gyanúsítja azzal, hogy valami okos célja volna 2506 5 | rendőri felügyelettel; tudják, hogy bolond, s hogy mindent kifecseg, 2507 5 | tudják, hogy bolond, s hogy mindent kifecseg, ami közte 2508 5 | gyanakodik. Ugyan ki tenné fel, hogy azok az „ócska vas”-sal 2509 5 | Akkor legfőbb ideje, hogy vedd a botodat, tarisznyádat 2510 5 | mégiscsak megtudtuk valósággal, hogy miféle pénz volt az, amit 2511 5 | Hát majd én megmagyarázom. Hogy mi lesz ennek a vállalatnak 2512 5 | éneklik úton-útfélen azt, hogy „majd hoz Pista puskát”, 2513 5 | majd hoz Pista puskát”, hogy egyszer csak a rendőrség 2514 5 | s ijedt pofával tudósít, hogy az ócska vasak elrejtésére 2515 5 | titoktartás drága. Te aztán, csak hogy el ne árulják a titkot, 2516 5 | ócska vasadat olyan áron, hogy ugyanannyit nyomó aranyat 2517 5 | esze a magyarnak! Ne hidd, hogy hiába jártuk ki a nyolc 2518 5 | találom a nehéz fejemmel, hogy lehet ez?~– Elhiszem azt! 2519 5 | nagyon delektáltad magadat, hogy komplét legyen, még egy 2520 5 | Azt tudod a mesékből, hogy mikor valami kincset akarunk 2521 5 | vármegye. Olyan vakmerő, hogy nekimegy a nálánál egy fejjel 2522 5 | Mindenre. Tudom én azt jól, hogy ez a fickó előbb-utóbb akasztófán 2523 5 | öcsém volt olyan jólelkű, hogy hamisított neki egyet.~– 2524 5 | elég keserű leckét azért, hogy az ő dolgaikba beavatkoztál?~– 2525 5 | jégre lépni, amiről tudom, hogy beszakad alatta. Megkapnám 2526 5 | a nemes pátoszt! Tudod, hogy én nem veszem be. Hát aztán 2527 5 | megszökött szépen hazulról.~– Hogy tudod?~– Ezelőtt egy órával 2528 5 | szöktette meg a fiút?~– Persze, hogy tudja. Ő még tegnap este, 2529 5 | Koczur azt fundálta ki, hogy az Arnold gyereket késő 2530 5 | agyonijesztgette azzal, hogy kitudódott az elkövetett 2531 5 | feladni a főispánnak. Tudod, hogy születése napjától kezdve 2532 5 | ezzel Koczurnak?~– Hát az, hogy a fickó, abban a hitben, 2533 5 | a fickó, abban a hitben, hogy üldözik, s jönnek utána 2534 5 | bőre drága?~– Azok tudják, hogy mit és miért tesznek.~– 2535 5 | is majd megtudja! – Nem hogy megköszönnéd, hogy egy ilyen 2536 5 | Nem hogy megköszönnéd, hogy egy ilyen földrozsdának 2537 5 | kezded-e érteni, amit mondtam, hogy nem Opatovszkyék ülnek az 2538 5 | tapasztalt férfiú. Tudja jól azt, hogy nem elég az útlevélen az 2539 5 | kiokoskodhatod azt szépen, hogy ha valaki az Opatovszky 2540 5 | Látod, te megtehetnéd, hogy azt az útlevelet hitelesíttesd 2541 5 | még egy hajszálvonás sem, hogy ez a beleírt név egy kivakart 2542 5 | kivakart név helyén van, s hogy ez nem ugyanannak a kéznek 2543 5 | többet a kezemből.~– Tudod-e, hogy a fejeddel játszol?~– Hát 2544 5 | Jehova Isten szájába ad, hogy „megbüntetem az apák álnokságait 2545 5 | fiakban ezer íziglen”, de hogy megbüntesse a nagybátyákat 2546 5 | Átjön az a határon, úgy, hogy még meg is dobálja kövekkel 2547 5 | mert amilyen bizonyos, hogy én soha többet az úrnak 2548 5 | a lábamat, olyan szent, hogy az úr se talál engemet többet 2549 5 | Szegény Illavay! Kicsiny híja, hogy gallérjánál fogva nem lökte 2550 6 | miután meggyőződött felőle, hogy egyedül vannak ketten, azt 2551 6 | dörmögé Illavay fülébe, hogy:~– Kutya van a kertben.~– 2552 6 | fuvarosparasztod, aki tudja jól, hogy mit szállít, él a maga eszével, 2553 6 | eljön hozzád, s besúgja, hogy a paraszt nyughatatlankodik, 2554 6 | hozzád, mert megtudtam, hogy a Kolokát védő ügyészeül 2555 6 | lehetsz felőle győződve, hogy mindent meg fogok tenni 2556 6 | Hagyd el, kérlek. Tudom én, hogy mi az a prókátor-lelkiismeret. 2557 6 | kívánom én nálad elérni, hogy a kliensedet nagyon szép 2558 6 | öltöztesd, hanem csak azt, hogy ne engedd valami politikai 2559 6 | fogságra. Csak azt ne tedd, hogy valamiképp egy politikai 2560 6 | csak azt az egyet kérem, hogy a védelmezésben mellőzz 2561 6 | a kettő között csak az, hogy ha perduellióért ítélik 2562 6 | látom. Ez mind azt várja, hogy, mint 48-ban, előbb nevezze 2563 6 | olyan híven, mint az a nóta, hogy „Ha még egyszer azt izeni, 2564 6 | parafrázisa annak gyöngymondásnak, hogy „Ma pénzért, holnap ingyen”. – „ 2565 6 | következik rá az a kádencia, hogy „No, hát már most menjünk”.~– 2566 6 | movebo.” – No, hát mit? Hogy ez egy rablóhad? Kezdőpontnak 2567 6 | te úgy lefolyni a dolgot, hogy az én Kolokátom hadd kerüljön 2568 6 | megkerül. No hát; nem kérem, hogy kezet adj rá. Te puritán! 2569 6 | Idealista! Nem kívánom, hogy segíts benne. Csak azt, 2570 6 | segíts benne. Csak azt, hogy el ne rontsd. Mint kliens 2571 6 | paragrafusának lenni, ami azt mondja, hogy az ügyvéd a rábízott titkot 2572 6 | meghajtotta magát.~– Elismerem, hogy képes vagy rá, hogy szavadat 2573 6 | Elismerem, hogy képes vagy rá, hogy szavadat beváltsd. Ilyen 2574 6 | fölösleges előrebocsátani, hogy ez még mind nem a „Ma” történetéhez 2575 6 | amit úgy szeretünk nevezni, hogy „régmúlt”, ami el van temetve, 2576 6 | dobva, malomkő a tetejében, hogy soha föl ne kelhessen.~Az 2577 6 | az asztalra, hanem azért, hogy akkor nincs dolog, s minden 2578 6 | alhaszonbérbe. – Ki ne tudna, hogy még az infuzoriáknak is 2579 6 | azért nőtt akkor az erdőn, hogy abból sétapálcákat csináljanak, 2580 6 | egész. Nem múlt el egy hét, hogy egyik vagy másik rab, a 2581 6 | kétharmadrész a korpa, hogy pedig az ebédre főzött káposztalevél 2582 6 | járt már a szám. Olyan sok, hogy hetenkint csak egyszer került 2583 6 | köszöntötte fel a börtönigazgatót, hogy „Aztán úgy vigyázzon az 2584 6 | alatt folyvást azt danolta, hogy „Jaj de furcsa a német”, 2585 6 | ékesszólásának köszönheti, hogy az enyhítő körülményeket 2586 6 | ítélték el. Csak azt tette, hogy tizenhárom és fél éves korában 2587 6 | bosszúból rágyújtotta a házat; s hogy ki ne menekülhessen az égő 2588 6 | fegyházigazgatónak, Illavay megmondta, hogy erre a fiúra nagyon vigyázzanak, 2589 6 | gondolat rémíté el legjobban, hogy hátha ez is éppen hasonló 2590 6 | pehely nyomta alá a mérleget, hogy ugyanarra az oldalra nem 2591 6 | gyertyát az apai házban, hogy nem jobb volna-e azzal a 2592 6 | mindig azt hallotta felőle, hogy jól viseli magát, engedelmes, 2593 6 | megnyerte a pártfogását, hogy az vasárnaponkint, a szent 2594 6 | misézőhelyre. Nem kérdezték tőlük, hogy milyen valláshoz tartoznak, 2595 6 | zsidó is. Az volt a nézet, hogy senkinek sem árt az meg, 2596 6 | nem voltak kényszerítve, hogy énekeljenek. Hanem imádkozniok 2597 6 | Majd mindjárt megtudjuk, hogy mire. Bizony nem a mennyország 2598 6 | ilyenkor odafigyelt volna, hogy az a két minisztráns gyermek 2599 6 | rabnak, az megint odább, úgy hogy a második imánál már nem 2600 6 | már nem arról volt szó, hogy „szabadíts meg a gonosztól!”, 2601 6 | meg a gonosztól!”, hanem, hogy hogyan szabadítsák meg magukat 2602 6 | érte volna ezt föl ésszel? Hogy amikor az a halk, ünnepélyes 2603 6 | kap, hát akkor ahelyett, hogy „mea culpa, mea maxima culpa!”, 2604 6 | elmondja a börtönkormányzónak, hogy a bűnbánó gyermek könnyeivel 2605 6 | egész országon az a monda, hogy ennek az évnek a márciusában 2606 6 | Mindenki beszélt róla, anélkül hogy a hírlapok emlegették volna, 2607 6 | József) azon goromba mondata, hogy „Mind bolond az, aki az 2608 6 | gondolkodóban vagyok afelől, hogy nem vagyok-e én is nagy 2609 6 | ilyen álmokat leírok, s hogy vajon találok-e még magamnál 2610 6 | lehetett más, mint őrült álom, hogy volt egy idő, amikor csendes, 2611 6 | vállalkoztak, azt mondtuk, hogy „meghalt!”, ellenben hírhedett 2612 6 | illavai rablók tudták jól, hogy az a szörnytett, amit ők 2613 6 | aztán?…~Illavay jól tudta, hogy mi van készülőben. – Hiszen 2614 6 | egyszer egy hajszálon múlt, hogy egy eltévedt puskagolyó 2615 6 | meg a Beleznay-kertben, hogy mi módon, hogyan, merről, 2616 6 | ezekről az eseményekről, hogy egy házmestert megszurkáltak, 2617 6 | fölvilágosították róla, hogy ennek a hűhónak a háta mögött 2618 6 | És aztán ő azt is tudta, hogy nagy nevezetes férfiak, 2619 6 | foga vinni az országot, hogy az maga könyörgi vissza 2620 6 | volt szabad hallgatnia. Jó, hogy a szólás és a hallgatás 2621 6 | kor embere mosolyog ezen. Hogy lehet egyes embernek arra 2622 6 | embernek arra gondolni, hogy tegyen valamit? Hatalom 2623 6 | humánus, de patriotikus tant, hogy nem minden embernek kötelessége 2624 6 | támadt. Mert, ha áll az, hogy aki a miniszternek ezer 2625 6 | akkor hogyne állna az is, hogy aki nem a miniszternek, 2626 6 | történik. Ő is tudta jól, hogy melyek a klimakterikus napok. 2627 6 | összefogatta. Azzal voltak vádolva, hogy az ínség enyhítésének címe 2628 6 | jelenté a fegyenceknek, – hogy a misére indulás ideje itt 2629 6 | kellett kiszámítva lenni, hogy sikerüljön.~Idebenn négyszázan, 2630 6 | megszorul az ajtó között, hogy azt hirtelen nem lehet bezárni, 2631 6 | úgy történhetett meg csak, hogy a jelkiáltásra a harmadik 2632 6 | tartalékcsapat kevesebb volt, mint hogy társait felmenthette volna 2633 6 | küzdelem hevében, arról, hogy az összeköttetést fenntartsák 2634 6 | aztán csak az volt a kérdés, hogy az első emeleten küzdő rablók 2635 6 | egyszerre tudatta a zendülőkkel, hogy tervük meg van hiúsítva.~ 2636 6 | vasajtó kulcsát. De ahelyett, hogy az Kolokátnak nyújtotta 2637 6 | eldördült.~Az őrmester érzé, hogy halálos sebet kapott – és 2638 6 | rejté el magát. Az tudta, hogy mit kell az odahajított 2639 6 | oltár felé, megakadályozni, hogy még ezt az ajtót is rájuk 2640 6 | csodaerővel tartva azt vissza, hogy azalatt félkézzel a kulcsot 2641 6 | mert rabtársait lenézte, s hogy együtt ne legyen velük, 2642 6 | fickónak olyan foga van, hogy kettéharapja vele a négykrajcárost.~– 2643 6 | mégis odáig jutott már, hogy a kulcs tolla megkezdé a 2644 6 | Hát az a baja a cigánynak, hogy neki orra is van, mégpedig 2645 6 | levágta a saját lábát, hogy az ura elszökhessen. Ugye, 2646 6 | volt; ez nagy mester abban, hogy ha valakinek az orrát leharapják, 2647 6 | megbocsáthatlan hanyagság lett volna), hogy a fegyőröknél nem volt több 2648 6 | kerek nyílás, ami arra való, hogy az őr kívülről végigláthasson 2649 6 | vagyunk.~Az volt rá a felelet, hogy kiütötték egy fogát. Cousin 2650 6 | egészen megnyugtatá az, hogy Illavay barátságosan kezet 2651 6 | kalapok, elárulják előtte, hogy ezek még nem katonák.~– 2652 6 | templomfolyosóra bezártak azt hitték, hogy az szabadítóik közeledését 2653 6 | porkoláb elmondta Illavaynak, hogy mi történt odabenn. A fegyőröket 2654 6 | fegyőröket leverték. Lehet, hogy némelyik még életben van. 2655 6 | zárban, még azt hitték, hogy a cimborák érkeztek meg. 2656 6 | nehéz vasajtó, akkor látták, hogy mi vár rájok.~A támadók, 2657 6 | fejezték ki semlegességüket, hogy lekuporodtak a földre. A 2658 6 | kérte a vezénylő tisztet, hogy maradjon hátrább, s engedje 2659 6 | e fiskálist; ordítsatok, hogy ne hallja senki, mit akar 2660 6 | azt meg lehetett látni, hogy kardjával mit mutat. „Fegyvert 2661 6 | sem értek arra gondolni, hogy mit tesz ez most. Megölte 2662 6 | is iparkodott megoldani, hogy a felmentésre vezetett újoncok 2663 6 | lehetett kideríteni, mint hogy a városház pincéjében volt 2664 6 | diskurálni. Az sem állt föl, hogy hozzá közelebb jöjjön. Csak 2665 6 | Babonás hite volt benne, hogy az a másik áldozat, az a 2666 7 | fiaskó volt biz ez.~De hát hogy is ne lett volna az? – Mikor 2667 7 | Aki arról volt nevezetes, hogy állandóan volt ötvenezer 2668 7 | rendes észjárású embernél, hogy darabonkint ötven különböző 2669 7 | forintokkal, hanem úgy volt, hogy tartott magának tízezer 2670 7 | veszedelmes kérdést intézte hozzá, hogy: „Hogy mint szolgál az egészsége?”, 2671 7 | kérdést intézte hozzá, hogy: „Hogy mint szolgál az egészsége?”, 2672 7 | Kapcsolatban van vele az a másik, hogy az ember bagatell ügyekben 2673 7 | oda vitte a maga hitelét, hogy a nemzeti kaszinóban senki 2674 7 | nyakravalójában. Nagyon természetes, hogy minden ember azt kérdezte 2675 7 | vajon kit ölt meg Koczur, hogy most egyszerre olyan sok 2676 7 | commissáriusoknak.~Az is ezer csoda, hogy békében kihúzhatta a lábát 2677 7 | sárból. Ezt annak köszönheti, hogy kimeríthetetlen mennyiségű 2678 7 | macskák vannak felruházva, hogy a földrengést előre megérzik. 2679 7 | egyébre nem volt gondja, mint hogy a beérkezett levelek mentül 2680 7 | rendeltetésük helyére, s hogy a pipája jól szeleljen.~ 2681 7 | Gorombolyi azzal felelt rá, hogy a szája jobb szegletéből 2682 7 | ilyen nemzetre! Eltagadom, hogy magyar vagyok! Gyáva az 2683 7 | kötelességünk intézkedni, hogy a fegyverszállítmányok simán 2684 7 | levele, melyben tudósít, hogy ha rögtön, azonnal hatszáz 2685 7 | a másik sógorom tudósít, hogy a galíciai ládáink útban 2686 7 | Gorombolyinak eszébe jutott, hogy mit mondott neki Illavay. 2687 7 | Ez Diadém írása.~– Látod, hogy kinek szól?~– A magyar udvari 2688 7 | Szeretnéd tudni, ugye, hogy mi lehet benne?~– Igazán, 2689 7 | drága barátom: én tudom, hogy mi van benne.~– Hogyan?~– 2690 7 | tudom. Az van benne tudatva, hogy bizonyos Koczur odakinn 2691 7 | tiszta rágalom.~– Tudom, hogy rágalom. Ne előttem mentsd 2692 7 | ő maga tudta legjobban, hogy az, amit Diadém és Atalanta 2693 7 | azoknak az volt mondva, hogy a pénzt a bécsi Baubank 2694 7 | kivakkantotta Gorombolyi előtt, hogy nem is tudhatnak semmit)…, 2695 7 | Felfordult egynéhányszor. S hogy pénzt nem hordott magával, 2696 7 | előfogatot.~– Akkor valószínű, hogy ő fecsegett valamit az olaszországi 2697 7 | pátosszal hörgé:~– Ki hinné, hogy ilyen árulás verhessen gyökeret 2698 7 | Opatovszky-birtok semmivé lesz amiatt, hogy az országutat másfelé vitték, 2699 7 | kiszalasztott a kezéből. Hogy ez a felfedezés egy olyan 2700 7 | uraságok. Annyit legalább, hogy ti kinn jártatok Olaszországban 2701 7 | Ti persze elmondtátok, hogy honvédek voltatok „anno 2702 7 | hanem azt elhallgattátok, hogy megszöktetek, s beálltatok „ 2703 7 | mint a postamesterére, hogy küldjem tovább?~– Hisz a 2704 7 | van…~– Természetesen. Hát hogy ne? Csak nem bolond a vármegye, 2705 7 | Csak nem bolond a vármegye, hogy a te nyomodon rám ne találjon. 2706 7 | erőszak vagy fortély kell. De, hogy elsikkasszak egy levelet, 2707 7 | vagy igazi forradalmár.~– Hogy mi vagyok én? Azt majd mindjárt 2708 7 | álláspont lesz. Te tudod jól, hogy hol vannak a fegyverszállítmányok? – 2709 7 | barátom karját, s anélkül, hogy egy pohár szilvóriummal 2710 7 | aki nem látta szükségét, hogy utána fölmásszon.~– Látod 2711 7 | fölmásszon.~– Látod barátom, hogy nem jön senki.~– Tudom már 2712 7 | senki.~– Tudom már az okát, hogy miért nem jönnek. A legénység 2713 7 | rejtekhelyet. Legfőbb idő, hogy innen máshová szállíttassuk 2714 7 | nyelvedbe találsz harapni.~– Hogy mi innen egy csomó szuronyos 2715 7 | nem szoktam arra gondolni, hogy mi lesz a vége annak, amit 2716 7 | amit elkezdek.~– Azt látod, hogy én lelkiismeretesen teljesítettem, 2717 7 | puska. De azt is látod, hogy egymagad vagy hozzá. Magad 2718 7 | kézzel a ládába fogózva, hogy az egész teste apróra rázódott 2719 7 | ez a nevetés. Azt hitte, hogy az igen természetes válasz 2720 7 | válasz erre a felfedezésre. Hogy ezt a „tréfát” is csak a 2721 7 | kófic. Rábízzák a Koczurra, hogy hozasson be a határon csempészutakon 2722 7 | ócskavassal. Ő előre tudja, hogy nagy gaudium lesz ennek 2723 7 | mindegy azoknak a ládáknak, hogy Minié-puskákkal vagy mészkövekkel 2724 7 | meggyűlölni, egy nyaka volna, hogy azt most egyszerre kitekerhetném… 2725 7 | összetörnélek, úgy szétszaggatnálak, hogy valamennyi ördög nem rakna 2726 7 | emberi formába! – Tudod, hogy mit tettél? – Megölted a „ 2727 7 | mert azt nem mondhatom, hogy kővel agyon nem hajigállak.~ 2728 7 | Koczur szaladt, mégpedig úgy, hogy a fejét hátrafordította, 2729 7 | a fejét hátrafordította, hogy az utánarepülő kövek elől 2730 7 | völgylakó bölcs mondott, hogy a „Tegnap” olyan halott, 2731 7 | erdővel.~…Milyen jó szerencse, hogy a kétségbeesett emberek 2732 7 | meg nem győződött róla, hogy az égen át repülő alak nem 2733 7 | kel fel többet a földről, hogy őt megölje. Egy ideális 2734 7 | senki.~S ugyan jól tette, hogy meghalt; így legalább nem 2735 7 | legalább nem tud róla semmit, hogy halott; mert ha élve maradt 2736 7 | megtalálta azt a gondolatot, hogy a földön fekvő ember csakugyan 2737 7 | tenyerét az arca elé tartva, hogy még ne is lássa a férjét, 2738 7 | olyankor ön maga sem tudja, hogy a sok közül melyik elkövetett 2739 7 | valamit arról az esetről, hogy az illavai fegyencek fellázadtak, 2740 7 | börtönükből; jó szerencse, hogy ott volt akkor Illavay, 2741 7 | gazembereknek.~Diadém úr elnézte, hogy a báró hogy tölt a teájába 2742 7 | úr elnézte, hogy a báró hogy tölt a teájába rum helyett 2743 7 | ugyanez alkalommal az történt, hogy a rablók ellen forduló népség 2744 7 | szerettek volna a nyomara jutni, hogy mi módon kerültek ide azok 2745 7 | Jó lesz azt is eltagadni, hogy ott volt. Késő már. A terv 2746 7 | halogatják az elfogatását, hogy a további szálakat is megtalálják 2747 7 | pécézve, s a legnagyobb baj, hogy e veszedelmes háló egyes 2748 7 | Mikor mi kérve kértük önt, hogy bocsássa el magától ezt 2749 7 | fogadta, akkor ön ahelyett, hogy adott szavát beváltsa, maga 2750 7 | történetben a legszomorúbb, az, hogy mi is bele vagyunk keveredve 2751 7 | átadtunk. Az nem volt igaz, hogy ő e pénzt egy bécsi építőtársaságtól 2752 7 | kiegyezés díjában.~– Persze, hogy nem onnan kapta. Hanem… ( 2753 7 | Nonmiricordo. De azt csak tudja ön, hogy Koczurnak soha életében 2754 7 | házigazdát.~– Úgy gondolom, hogy a haditörvényszék előtt.~– 2755 7 | haditörvényszék előtt.~– Hogy jövök én a haditörvényszék 2756 7 | haditörvényszék?~– Csak annyit, hogy ön pénzt vett föl Koczurtól 2757 7 | megnevezetlen célra.~– Hát azt hogy tudja?~– Úgy, hogy én megírtam 2758 7 | Hát azt hogy tudja?~– Úgy, hogy én megírtam ezt a bécsi 2759 7 | indokolásra azzal felelt, hogy végigvágta magát a díványon, 2760 7 | abból, ha azt gondolnák, hogy azt a pénzt a Koczur a „ 2761 7 | nemességét is.~– Micsoda? Hát hogy fognak híni, ha nem bárónak?~– 2762 7 | ha nem bárónak?~– Úgy, hogy „Hallja kend, paraszt!”.~ 2763 7 | egyet tud mondani, azt, hogy „Memento vivere!”. Az a 2764 7 | és puha kenyér bizonyítá, hogy az ember el van szánva az 2765 7 | csak elő kell vele állani, hogy a Koczur osztogatta pénz 2766 7 | a hajdani jegyesétől. De hogy jut annak a színe elé az 2767 7 | asszonyom! Ha azt mondtuk, hogy „Három lépésre a testemtől!”, 2768 7 | Majd meg fogják látni, hogy mi lakik ebben a kebelben? 2769 7 | megmutatom én kendteknek, hogy ki itt az úr Apátváron! 2770 7 | Apátváron! Még azt mondta nekem, hogy én leszek a „kend”! Ti lesztek 2771 7 | amire azért van szükség, hogy e nemes elhatározások mind 2772 7 | ijedtség is, meg a bátorság is, hogy egy kis kényelmetlen vágyódásnál 2773 7 | ellen ismét legjobb szer az, hogy az ember a vállára veti 2774 7 | megijedt, elfelejtette, hogy puska van a kezében, nekilódult, 2775 7 | az inasnak azt mesélte, hogy medvét látott. Az egy medvéből 2776 7 | azonban gondoskodva róla, hogy az emlékezete felfrissíttessék.~ 2777 7 | s nekiindult az erdőnek, hogy fajdkakast lőjön, Diadém 2778 7 | voltam.~– No, hát az történt, hogy az egész komplottot felfedezték, 2779 7 | Annyira bizonyos az, hogy a felfedezés következtében 2780 7 | várrom glacisján. Bizonyos, hogy úgy dobták őt le a bástyatorony 2781 7 | volt, az is kétségtelen, hogy ezt Koczur nem egyedül hajtotta 2782 7 | előtt régen tudva volt az, hogy Gorombolyi, a hajdani gerillatábornok, 2783 7 | Csak azért nem fogták el, hogy a terv továbbfejlődését 2784 7 | tűzakna fölrobbantásához. Hogy ez a kanóc el lett taposva, 2785 7 | ennek a napját, különben hogy lehetett volna ott készen, 2786 7 | csatszóra (Schlagwort) várva, s hogy kaphatta volna meg a dugaszban 2787 7 | amit onnan gyaníthatni, hogy az üres tárcáját, amiből 2788 7 | rávezetett azután az a körülmény, hogy a várrom felkutatása után 2789 7 | No, hát akkor nagyon jó, hogy ott találtak.~– Helyesen 2790 7 | eltakarították belőlük. Hogy azokat ily hirtelen félretehették, 2791 7 | az arra a gyanúra vezet, hogy nem vitték messze.~– Bizonyosan 2792 7 | talált ott. És így bizonyos, hogy azokat abból a célból rejtették 2793 7 | célból rejtették máshová, hogy kéznél legyenek. Mindenki 2794 7 | megvan felőle győződve, hogy azok itt vannak eldugva 2795 7 | Koczurnak van annyi esze, hogy ha hurokra kerül, ne magát 2796 7 | nem igazat is mondani. – Hogy is lehetett volna az igaz? 2797 7 | már arra is emlékezett, hogy citromszaga volt a bankóknak. 2798 7 | nyugtatványok csak arra valók, hogy az Opatovszky bárók belesodortassanak 2799 7 | negyedrangú résztvevőkből, hogy azt a nagy kudarcot eltakarja, 2800 7 | régen beszélik már Bécsben, hogy annyit sem ért az adminisztrációhoz, 2801 7 | legokosabb volna.~– Azt hiszi, hogy nem merem megtenni? – kiálta 2802 7 | Kornél. Nagyon szeretem, hogy a baráti érzelmeimre hivatkoztál. 2803 7 | meg vagyok róla győződve, hogy te nemcsak hogy nem fogod 2804 7 | győződve, hogy te nemcsak hogy nem fogod követni az én 2805 7 | concionator. Emlékezzél reá, hogy van az embernek egy igazi, 2806 7 | vele, mikor azt mondja, hogy három lépésre maradjak a 2807 7 | Légy róla meggyőződve, hogy megszabadulásodnak az egyedüli 2808 7 | fogod megtudni. Gondolj rá, hogy ő gyermekeidnek az anyja!~ 2809 7 | legkedvezőbb alkalomnak találta, hogy Atalantát keblére ölelje, 2810 7 | suttogva~– Hiszen tudja ön, hogy ön gyermekeimnek az anyja?~– 2811 7 | gyermekeimnek az anyja?~– Ugyan, hogy ne tudnám! De ne hozza most 2812 7 | gyermekeket elő. Tudja ön, hogy a fia megszökött a háztól?~– 2813 7 | lett volna az. Azt hiszem, hogy elment Koczurral, az apja 2814 7 | felőlem?~– Azt nem hiszem, hogy ön vakmerő bátorságból állt 2815 7 | kockáztatott mozgalomnak; hanem hogy esztelen hóbortból bele 2816 7 | azt elhiszem.~– Esküszöm, hogy mindenben ártatlan vagyok.~– 2817 7 | leszünk! Én ugyan tudom, hogy mit cselekszem. Visszamegyek 2818 7 | nevemet; mert azt elhiheti ön, hogy én és leányom egy kivégzett 2819 7 | jutott önnek az eszébe, hogy odamenjen Koczurral Garibaldihoz?~ 2820 7 | maga is elhitte volna, hogy igazat mondott.~Atalanta 2821 7 | Kornél még nem találta ki, hogy miről van szó.~– Hogyan? 2822 7 | Hát nem emlékezel már rá, hogy ennek az országnak egy igen 2823 7 | ezt az önkereste szigetet, hogy tizenkét évig el nem hagyta 2824 7 | bécsi takarékpénztárnál, hogy az ott kamatozzon mindaddig, 2825 7 | olyan állapotba nem jut, hogy önként maga a bolondokházába 2826 7 | egy gondolattól megőrülök, hogy én, ha nyár, ha tél, soha 2827 7 | Opatovszky Kornél úgy érezte, hogy ez az észvesztő mosoly most 2828 7 | bolondjai valaha? És aztán, hogy egybehangozzék velünk, nem 2829 7 | Ah, dehogy. Hiszen tudod, hogy sehol sem tartják meg egy 2830 7 | a mienkkel, s meglátod, hogy amikor ismét együtt visszajövünk 2831 7 | kell tudatnod Diadémmal, hogy jogait érvényesíthesse.~ 2832 7 | makulányi lélekereje sem volt, hogy ennek a tervnek ellene tudjon 2833 7 | nem kívánhatok neki, mint hogy vegye el magának feleségül 2834 7 | s ha egyszer úgy kerül, hogy a Czenczi leányom annyira 2835 7 | leányom annyira megbosszant, hogy megátkozzam – hát nem mondhatnék 2836 7 | mondhatnék neki egyebet, mint, hogy „Vigyen el a Diadém feleségül!”, 2837 7 | amit mondtam. Akarod-e, hogy még egyszer legyünk egymás 2838 7 | jött, elgondolta magában, hogy a döblingi háznak a kapuján 2839 7 | azt mondta Atalantának, hogy „No, nem bánom!”.~Atalanta 2840 7 | egymáshoz ragasztani. Az igaz, hogy csinos munka vált belőle. 2841 7 | elismerése és bevallása annak, hogy az Opatovszky családnak 2842 7 | takarékpénztárba azon rendeltetéssel, hogy kamatot kamathoz agglomerálva, 2843 7 | aki maga magáról elismeri, hogy ő már nem ebből a világból 2844 7 | ebből a világból való ember, hogy ő már szeretne elevenen 2845 7 | próféta volt. Előre látta jól, hogy vagy a fia, vagy az unokája, 2846 7 | egyszer okvetlenül odajut, hogy nem lesz a fejét hová lehajtania. 2847 7 | múlva magam sem hiszem el, hogy én írtam. Hát most mi kell 2848 7 | kell még?~– Semmi. Csak az, hogy írja ön alá a nevét.~– A 2849 7 | nevemet?~– Természetesen, hogy azt.~– Melyik nevemet? Azt-e, 2850 7 | Melyik nevemet? Azt-e, hogy „Apátváry Soma báró” vagy 2851 7 | Apátváry Soma báró” vagy azt, hogy „báró Opatovszky Kornél?”~– 2852 7 | is jó lesz.~– Aztán azt, hogy „Soma” parenthesisbe?~– 2853 7 | úgy volt odavakarintva, hogy azt senki meg nem ismerte, 2854 7 | azt senki meg nem ismerte, hogy az vajon a török szultán „ 2855 7 | magát.~– Ezt, ugye bizony, hogy senki sem foga elolvasni?~– 2856 7 | van. Kornél, előre tudva, hogy erre a gyűrűre szükség lesz, 2857 7 | Atalanta kicsinyben múlt, hogy el nem árulta türelmetlenségét.~ 2858 7 | gyűrű.~Kornél kapott rajta, hogy most innen megszökhetik. 2859 7 | Atalanta hiába mondta neki, hogy itt a toalettszobában talál 2860 7 | a lúdbőrző epidermisze, hogy ő most valami hallatlan 2861 7 | gyep, a kavicsos országút, hogy induljon neki a szaladásnak, 2862 7 | fekete szemekbe, tudta, hogy megcsalják.~Azt is tudta 2863 7 | megcsalják.~Azt is tudta már, hogy őtet bolondnak tartja minden 2864 7 | bolondnak tartja minden ember.~Hogy vigyorognak a gyermekek 2865 7 | S most még azt kívánják, hogy ő maga is ismerje el magáról, 2866 7 | maga is ismerje el magáról, hogy bolond.~Ez éppen annyi, 2867 7 | eleven embertől azt kívánják, hogy ismerje el magáról, hogy 2868 7 | hogy ismerje el magáról, hogy halott.~Halott vagy bolond, 2869 7 | mindegy.~Maga sem vette észre, hogy kikerült a parkból a faluba, 2870 7 | Méltóságos báró úr!” Ahelyett, hogy „Ni a bolond!” vagy ahelyett, 2871 7 | bolond!” vagy ahelyett, hogy „Szelim alejkum a marokkói 2872 7 | elnyomorodott, mint az, s hogy éhen nem halt, csak annak 2873 7 | csak annak köszönheté, hogy hozzászoktatta magát a koplaláshoz 2874 7 | érezte magát e pillanatokban, hogy valósággal jólesett neki 2875 7 | Kornél báró azt kérdezte, hogy vannak-e jó havannaszivarai?~– 2876 7 | amiknek az a szokásuk, hogy a féloldaluk végigég, a 2877 7 | Én bizony nem tudom, hogy ki írta. Azt sem tudom, 2878 7 | ki írta. Azt sem tudom, hogy ki az a Herr von Koczur, 2879 7 | süllyedjek el – a pincébe!~– S hogy jött ide a levél?~– Hát 2880 7 | gyerektől, mert az van ráírva, hogy „a saját kezébe adandó”. 2881 7 | írva kívülről, de latinul. Hogy a címzett ezt a levelet 2882 7 | megoltalmazom, amilyen igaz, hogy van valaki odafenn – a padláson.~ 2883 7 | juttattak mindnyájatokat, hogy a legszorosabb kiadásokra 2884 7 | nem vehetik ők anélkül, hogy te saját magad alá ne írd, 2885 7 | pecsételd azt a kívánatot, hogy vegyenek be a döblingi , 2886 7 | eleinte nagy összeget, úgy, hogy úri módon fogsz ellátva 2887 7 | gondoskodva. – Igen természetes. – Hogy teveled könnyen elbánhassanak, 2888 7 | röptiben elfogott levelükben, hogy én pénzeket adtam át neked 2889 7 | szavamra és hitemre mondom, hogy annak a pénznek az eredete 2890 7 | volt szükségük kigondolni, hogy ha engemet föladnak, akkor 2891 7 | agyonijesztgetnek azzal, hogy magad is bele vagy keveredve 2892 7 | tolhatod a talyigát Olmützben. Hogy ettől a veszedelemtől megmenekülj, 2893 7 | be azon. Ismerd el magad, hogy odakívánkozol. – Töltsd 2894 7 | melletted, nem engedem, hogy megrontsanak. Óvlak, figyelmeztetlek, 2895 7 | Megfogadtam valamennyi szentekre, hogy mikor elmarnak tőled, akkor 2896 7 | Szavamnak állok. Mondtam, ugye, hogy teneked jogod és módod van 2897 7 | teneked jogod és módod van rá, hogy Atalanta asszonytól, akár 2898 7 | magad gyönge fejével is, hogy én azért a jó szolgálatért, 2899 7 | legelőször is tudd meg azt, hogy a te állítólagos feleséged 2900 7 | száját arannyal tömik be, hogy hallgasson; az enyémet be 2901 7 | magam sütöttem nyélbe.~Hogy miért tettem ezt? Azt is 2902 7 | szalasztott ki a száján, hogy amint az a házasság meglesz, 2903 7 | a számodra. – Mondhatom, hogy mind a két família számára. 2904 7 | számára. Már akkor láttam, hogy milyen sok fából faragott 2905 7 | bolondot elkövettél miatta, hogy megkaphasd, pedig neked 2906 7 | magad. S te azt hitted, hogy a te kedvedért tanult meg 2907 7 | azért volt ott a Koczur, hogy azt helyre segítse. Emlékezel 2908 7 | szentül meg lehettél győződve, hogy nagyon komoly dolog volt. 2909 7 | meg a hidalgóval. De hát, hogy lehetett volna ez? Hiszen 2910 7 | három percig; ami elég arra, hogy valaki a vízbe fulladás 2911 7 | mondom neked, édes Kornél, hogy vedd elő valahára a jobbik 2912 7 | legelébb is bizonyítsd be azt, hogy helyes eszed van, azok előtt, 2913 7 | akik bizonyosra veszik, hogy te bolond vagy, mert ők 2914 7 | két esetben azt mondom, hogy ,Pálcaló alád: gyalog ne 2915 7 | levelemmel, úgy hiszem, hogy mind neked, mind a te drágalátosaidnak 2916 7 | bolondot, aki azt hiszi, hogy annak az a kedélyállapotja, 2917 7 | mérgező olyan indulatba hozza, hogy egy fapuskával nekimegy 2918 7 | ijedtében még azt is elfelejtve, hogy ez nem az ő vallásától diktált 2919 7 | a benyílóba Kornél báró, hogy megismerje belőle a titkos 2920 7 | fejét, mikor azt hallotta, hogy Kornél báró milyen nagyokat 2921 7 | annyira ráért a nevetésvágy, hogy még mikor kijött a szobából, 2922 7 | sem a világon senkivel, hogy mi lehet a Koczur második 2923 7 | húzni, ami rászorult?~– Hogy ne tudnék? Adja ide a méltóságos 2924 7 | Miért mondta maga azt, hogy „Az a jó benne”?~– Azért, 2925 7 | Az a jó benne”?~– Azért, hogy könnyen el lehet veszteni, 2926 7 | Ritka jó oka volt rá, hogy ilyen jó kedve szottyanjon.~ 2927 7 | természetesen nem tudta, hogy ő most nevet és fütyöl. 2928 7 | gondolatjai. Azon törte a fejét, hogy mivel odázza el most azt 2929 7 | sőt valamivel hamarább, hogy kinyithatta előtte az ajtót. 2930 7 | bálványom. Csak ma ne! Tudja, hogy én péntekes vagyok. Péntek 2931 7 | elbújtattok engem. Eltagadjátok, hogy itthon vagyok. Vagy hát 2932 7 | Én azután csak azt várom, hogy az óra elüsse az egy fertályt 2933 7 | azzal a csendőrtiszttel, hogy az egyenesen elvisz Döblingbe.~ 2934 7 | egyéb. Atalanta azt hitte, hogy most már közel van a tökéletes 2935 7 | valakivel, s tréfásan emlegette, hogy ez most az ő „utolsó vacsorája”.~ 2936 7 | kellett őt figyelmeztetni, hogy ne szedje ki mind a tányérjára 2937 7 | szereti. Azt észre se vette, hogy az asztalnál ül.~Ez a szó 2938 7 | úrhölgynek. Felszólította, hogy neki minden héten írjon 2939 7 | gazdasági viszonyokat, és hogy mindenekfelett azt a nagy 2940 7 | az ő vállaira nehezülend, hogy egy családapjától megfosztott 2941 7 | mindenem, földi mennyországom! Hogy kell tetőled majd örökre 2942 7 | elválnom! Nem, azt nem engedem, hogy te is velem jőjj szomorú 2943 7 | fiút is, és mondd meg neki, hogy én megbocsátottam neki minden 2944 7 | telehold olyan szépen sütött, hogy az ember szinte azt hitte, 2945 7 | ember szinte azt hitte, hogy melegít. Lementek együtt 2946 7 | házikóban. Nézzük meg.~– Látod, hogy a híd összedőlt.~– De itt 2947 7 | mondá Kornél. Mit? Azt-e, hogy „Eljött az esti szellő, 2948 7 | Velencei nő”-ből, vagy azt, hogy „Hajlong sajkám, verdesi 2949 7 | Kappanhangja volt, de ő azt hitte, hogy azzal basszust tud énekelni.)~– 2950 7 | kívánságát.~Mikor közel értek, hogy be lehetett a házikóba látni, 2951 7 | vissza kell kapnom. Tudod, hogy az milyen nagy fontossággal 2952 7 | sors intése volt-e ez most, hogy én ezt a gyűrűt a tóba ejtettem? 2953 7 | békalencsés posványt?~– Azért, hogy ott feküdjem a fenekén a 2954 7 | Atalanta még most sem jött rá, hogy ez most őneki komédiát játszik! 2955 7 | improvizátor által.~Sietteté, hogy menjenek vissza a kastélyba.~ 2956 7 | Atalantának eszébe jutott, hogy ennél nagyon hamar megvan 2957 7 | el ezt a helyet. Bevárom, hogy értem jöjjenek! Verjenek 2958 7 | lehetnék halálos beteggé, hogy a te karjaid közt halhatnék 2959 7 | karjaiba nem omlaniok.)~(És hogy nevettek azon mind a ketten! 2960 7 | szó, egy tekintet is elég, hogy átértse rögtön a helyzetet. 2961 7 | súgta, de olyan hangosan, hogy Kornél is meghallja.~– Koczurt 2962 7 | tudta adni az ijedséget, hogy Diadémot is rászedte vele.~– 2963 7 | levele, amiben azt tudatja, hogy jó helyen van, s nincs nála 2964 7 | valakit bajba keverjen.~– Hogy tud ön ilyen vigyázatlan 2965 7 | Atalanta Diadém úrra. – Tudja, hogy ő milyen ideges!~– Szegény 2966 7 | felelek – mondá Diadém úr –, hogy ma nem fogja önt háborgatni 2967 7 | barátom.~Nem vették észre, hogy Kornél maga is ott van már 2968 7 | közé lát; megtudta már, hogy mivel csinálják a villámlást 2969 7 | imáját. Annál a szónál, hogy „szabadíts meg a gonosztól”, 2970 7 | csizmáit a kezébe fogva, hogy léptei alatt ne csikorogjanak, 2971 7 | neki egy bölcs férfi régen, hogy „Mezítláb fogja ön elhagyni 2972 7 | szándékkal szökött ki a lakából, hogy oda többet vissza ne térjen, 2973 7 | térjen, hanem ellenkezőleg, hogy másvalakit abból örökre 2974 7 | annyi kopás, karcolás van, hogy azt vésnök utána nem tudja 2975 7 | bízni, s kockáztatni azt, hogy hátha meggondolja magát, 2976 7 | tündéri produkciónak kell hogy tanúja legyen Kornél.~Akkor 2977 7 | meg fog győződni felőle, hogy Atalanta vízbe ugrása, tetszhalála, 2978 7 | kapni az entrée-t?~Sietett, hogy el ne késsék az érdekes 2979 7 | furfangot is kigondolta, hogy a pálcatőrével kifúrta a 2980 7 | látni az éj homályában, hogy szivarra gyújt. Ez a páholyközönség. 2981 7 | művészetüket előveszik, hogy a hosszú időközt a „diva” 2982 7 | kellemetlenségeit nevelte még az, hogy a hűs tavaszi éjszakában 2983 7 | tulajdonítá, de meglehet, hogy az állati ösztönnek is volt 2984 7 | valami része. Meglehet, hogy ez a lúdbőrző test aggódott 2985 7 | lélek nem gondolt. Meglehet, hogy annak volt valami sejtelme 2986 7 | puszta kézzel, ha megtudja, hogy rálestek, felcsúfolták, 2987 7 | rumospalackot, s azt hitte, hogy ha abból szorgalmasan kortyogat, 2988 7 | sajátsága a hóbortosnak, hogy az Herkulesnek képzeli magát, 2989 7 | képzeli magát, azt hiszi hogy dobálózni tud az emberekkel. 2990 7 | áll. Aztán meg az a tudat, hogy ő az „úr”, amaz meg az „ 2991 7 | meglepetés, mikor észreveszi, hogy a csónak tele van vízzel. 2992 7 | mit forral most magában, hogy úgy lehúzza a fejét, leguggolva 2993 7 | mert nem alszik el azzal, hogy a vízbe elmerül, újra felveti 2994 7 | a vadászles-kalyibához, hogy az ott leskelődő a sietéstől 2995 7 | első percben azt főzi ki, hogy amint a nő kijön, büszkén 2996 7 | Mamzell Muskatlinek! Hát hogy tetszett a hideg fürdő?”.~ 2997 7 | beszélni az egész világnak, hogy milyen bolonddá tették egymást 2998 7 | sem találja szükségesnek, hogy fölvesse magát a víz színére, 2999 7 | fölvillanó öröm az arcán jelezte, hogy reáakadt. Lehajolt érte, 3000 7 | jutott eszébe Kornélnak, hogy – nem szemrehányást tenni, –