Part,  Chapter

 501 13|                 Nincs kedvem hozzá. Azt nem adom senkinek; nem az értékeért,
 502 13|                  Azt nem adom senkinek; nem az értékeért, de mert az
 503 13|          haragtól.~– Hát egy „ilyenért” nem adod vissza? – ordítá közbe
 504 13|           kirántá a kardját.~A küzdelem nem tartott egy villámlobbanásig.
 505 13|         lecsüggő függönyben fennakadva, nem találta el a menekülőt.~
 506 14|                        A „Stella”~És az nem költői agyrém; az történelmi
 507 14|             néppel lehet összebeszélni: nem fecseg ki többet, mint amennyit
 508 14|             hogy ki-ki magát védelmezi, nem egymást.~Egy gondolat alatt,
 509 14|              puska csak puska, a dorong nem sül el.~– Hát csak gyűljenek
 510 14|                ahány, annyifelé. Félóra nem telik bele, s tiszta az
 511 14|              közé.~Az az egy ember, aki nem hadvezér, se nem hős, csak
 512 14|             ember, aki nem hadvezér, se nem hős, csak szolgabíró: polgári
 513 14|              volna, ha közel van hozzá?~Nem volt szüksége a tündérnek
 514 14|                 olyan nagyon „jó ember” nem volna.~A veszély semmivé
 515 14|                a nagy dulakodás közben? Nem taposták-e össze? Szemei
 516 14|              népet önnek becsülni kell. Nem! Szeretni kell! Mondja meg
 517 14|               Stellának is utánanézhet, nem esett-e ott el?~– Nem úgy,
 518 14|      utánanézhet, nem esett-e ott el?~– Nem úgy, gróf úr! (Illavay most
 519 14|             becsületesebb emberek kezét nem szorította ön meg.~– Megteszem,
 520 14|       talizmánját? – mondá szomorúan.~– Nem ajándékba adom. Azzal önt
 521 14|               ajándékba adom. Azzal önt nem szabad senkinek megsérteni.
 522 14|                tette!~– Szeretett, amíg nem ismert, s jól tette, hogy
 523 14|          kimondta, mikor megtudta, hogy nem igaz.~– Ön fél, hogy ezt
 524 14|                egyszer elém hoz a sors, nem! Én hiszek Istent! imáim
 525 14|                hozták elém. Egy férfit. Nem tudok mellé más nevet adni.
 526 14|            Férfit. Hát ez is álom volt? Nem láttam-e őt itt – és ott –
 527 14|                 mert alszik, álmodik? – Nem láttam-e azt a gyönyörteljes
 528 14|                fekete.~Hallgatott.~– De nem! – szólt Pálma. – Ez nem
 529 14|                nem! – szólt Pálma. – Ez nem volt álom. Hát „ő” nem árulta-e
 530 14|               Ez nem volt álom. Hát „ő” nem árulta-e el magát? A férfi.
 531 14|               rajtakapták valamin, amit nem lett volna szabad elárulni
 532 14|                 leány. „Jobb” neveinket nem tudom.~– Gondolja meg, hogy
 533 14|                keresi meg a kenyerét, s nem könyörög sem embertől, sem
 534 14|                 a Stellával.~– Ön tehát nem adja nekem azt a gyűrűt –
 535 14|            nálamnál rútabb férfit?~– Az nem igaz! – kiálta Pálma indulatosan
 536 14|         fogadást, az esküt; de a csókot nem lehet visszakérni.~A csók
 537 14|             ment keresztül.~A torztükör nem gúnyolhatta őt többé saját
 538 14|         tünemény arca, mely azt mondta: nem igaz! nem vagy rút! Én látlak!
 539 14|              mely azt mondta: nem igaz! nem vagy rút! Én látlak! Szeretlek.
 540 14|               le az udvarra. Polycrates nem volt jobban megijedve a
 541 14|                ő lelkét terheli.~Cseléd nem volt sehol az egész palotában,
 542 14|                most bámulni; Illavaynak nem volt mit tenni mást, mint
 543 14|           tüdőgyulladást kell kapnia.~– Nem mondtam valami kompromittáló
 544 14|              történtek, én felelek meg. Nem volt ennek a mai csetepaténak
 545 14|                 amik nagy műbarátok, de nem szeretnek pénzen szerezni.
 546 14|              között lakik, amelynél meg nem élhetnek a rablók. Ezek
 547 14|               vagy orgazda. De ide azok nem merik tenni a lábukat: magától
 548 14|              lábukat: magától a néptől. Nem kell ennek csendőr, elfogja
 549 14|             elfogja a rablót maga is, s nem fél a lövöldözéstől. A gróf
 550 14|          Mindenkivel kezet szorítottam. Nem volna jó egy kis remunerációt
 551 14|              gróf. Ez a nép szegény, de nem alacsony. Nagylelkű ez!
 552 14|          földesúr zavarba jött a rögtön nem pótolható cseléd- és vonómarhahiány
 553 14|               fizetés nélkül, mikor már nem tartoztak vele. Emlékezzék
 554 14|              praesideáljak ott, ugye?~– Nem, nem gróf úr; az a jámbor
 555 14|         praesideáljak ott, ugye?~– Nem, nem gróf úr; az a jámbor embereket
 556 14|                evett egy falatot sem.~– Nem volt kedvem ilyen emberekkel
 557 14|           evésre gondolni.~– Hogyan? Ön nem éhes? Pedig már három óra.~–
 558 14|                gyakorlatom benne; falun nem lehet mindjárt orvost kapni.
 559 14|           Pálmát felkeresni, aki sokáig nem tudta megérteni, hogy miért
 560 14|                amit akart. – Illavaytól nem kellett kérnie beleegyezését;
 561 14|                uraságnál viselt rongyok nem hevernek. Pálma elővette
 562 14|                  ahol sebesült fekszik. Nem volt nagy szám; nem is súlyos
 563 14|            fekszik. Nem volt nagy szám; nem is súlyos sebesültek, többnyire
 564 14|                Az egykori apácanövendék nem borzadott azoktól. Ügyes,
 565 14|              oka is volt. A gróf bizony nem várhatta őket vissza. Odaült
 566 14|               hogy amíg az uraságok meg nem érkeznek, az ételhez ne
 567 14|                tekintetben, abban, hogy nem akart vége szakadni. A latin
 568 14|            pregnáns jellemvonásuk, hogy nem tartják elégnek a nektárt
 569 14|                 Pálma nevette el magát. Nem lehetett azt megállani:
 570 14|          szerencse, hogy valami fán ott nem felejtették.~Illavay igazán
 571 14|                    dörmögé Soma fülébe. Nem is mert Pálma felé nézni.
 572 14|                 De ilyen jelmezben csak nem ülhet az asztalhoz! – dörmögé
 573 14|             térde, könyöke csupa sár.~– Nem tesz semmit – mondá a gróf
 574 14|                talált enni-innivalóhoz: nem törődve vele, hogy mosolyog-e
 575 14|              azt szerencsétlenné tegye. Nem kellett messze mennie. Ez
 576 14|             Soma úrfinak ezen a vidéken nem lesz maradása a fentebbi
 577 14|                a viselt dolgainak hírét nem hallották. Az egész országban
 578 14|            olyan fiatalemberekkel, akik nem váltak be katonának, odahaza
 579 14|            Valahonnan megtudták, ha más nem, Koczur barátunk beszélte
 580 14|           kerüljön, mert ha a minap föl nem köttettük, mint hazaárulót,
 581 14|               megérzitek a kolbászbűzt. Nem gondolta meg, hogy bolondoknak
 582 14|        bolondoknak áll a világ.~Már ide nem mehetett utána, hogy visszahozza.
 583 15|          érdeklő titok volt. Valósággal nem is volt az titok, mert többen
 584 15|               sértett szív olyan büszke nem volna, hogy a gondolatnak
 585 15|            megmondta volna neki, de hát nem kérdezte.~Ennek a nagyon
 586 15|             közlésével. Senki a világon nem óhajtja jobban és igazabban
 587 15|               Sem embertől, sem sorstól nem jöhet rá olyan csapás, ami
 588 15|                Azt azután elhordozza és nem panaszkodik, hanem az arca
 589 15|              szeret, s a féltékenységet nem ismeri. Azt mondá egyszer: ,
 590 15|              irtózik. – A hajviseletnél nem igen szereti, ha a nőnek
 591 15|                úgy a kontyra feltűzve. (Nem nevet ki a grófnő, hogy
 592 15|              szeszélyei vannak. A vajat nem tűrheti semmi ételen, s
 593 15|               tetszik, simogathatja, ha nem tetszik, ellenkezhet velük.
 594 15|              népet, a szegény népet; de nem a hatalmat, aki parancsol
 595 15|               egy makacs gyermeknek, de nem azoknak, akik koronát viselnek.
 596 15|             Vannak tárgyak, amikbe bele nem szól. Sport, vadászat, táncvigalmak,
 597 15|                 beszélnek, azt mondja: ,Nem tudom’. Sok idő kell hozzá,
 598 15|               szétgurul. Azt feleli rá, nem tudom: egy diáktársamtól
 599 15|            iskolában, s több költeményt nem fog mondani. Pedig ő az,
 600 15|          választottja előtt nyilvánuló; nem az egész világ számára égő;
 601 15|             meghódol. Egy csillag, amit nem szabad senkinek másnak látni,
 602 15|                az értékét.~Pálma grófnő nem késett a levél írójának
 603 15|                  bolondság. De ez őnála nem az. Én is kihallgattam e
 604 15|           szellem marad győztes. De ezt nem szabad észrevenni. Mert
 605 16|          beletelt két hét, hogy Illavay nem látogatta meg Gargóvárát.~
 606 16|      állíthatták. Írt is Ferenc ezalatt nem egy levelet – a grófnak,
 607 16|              miatt se szánon, se kocsin nem lehetett utazni: akinek
 608 16|       összhangtalanságát kiegyenlíti: a nem szép arcnak általános kifejezést
 609 16|          megadja a hiányzó reliefet.~De nem ez volt az, amiért Pálma
 610 16|            utolsó szavát elhitte: azóta nem áll össze vitatkozni azzal
 611 16|                vagy, senki sem szeret”, nem kereste a kétségeit; e bűvszó
 612 16|            jóság sugárzott le róla. Ezt nem tanították neki: ez belülről
 613 16|              gyermek, aki csak bámul és nem meri elhinni, hogy mindez
 614 16|         vásárfia, az a karácsonyajándék nem neki van szánva, hanem a
 615 16|           hidakat mind: a szolgabíró úr nem csináltatta azokat meg,
 616 16|              meg, s most az én jegyesem nem tud hozzám eljönni.~Ferenc
 617 16|                övé volt itt már minden, nem is csináltak titkot belőle.
 618 16|          meggyónni való bűnével, amitől nem absolválhatja a plébános.~
 619 16|                ennek a gazdaember, hogy nem kell drága eleséggel tartani
 620 16|               az úton.~Csakhogy ezúttal nem is a szolgabíró érkezett
 621 16|                 üdvözletemet a grófnak; nem fogom őt munkájában háborgatni;
 622 16|          emelhet a gargói váron.~Ferenc nem is odanézett Cousin úr arcára,
 623 16|       esztendeig megint szabad a vásár! Nem jön közéjük az, „qui habet
 624 16|             annak ha száz szeme van is, nem telik be egyébbel, mint
 625 16|             érni Ferenc által. A lovász nem tartotta szükségesnek, hogy
 626 16|                uradalmi számvetéseknél, nem ment segíteni az atyámnak,
 627 16|                 benne valami? Tehát még nem akar tökéletes vallomást
 628 16|       ráragadtak nemes bűneink. Hát azt nem vallaná meg, hogy elragadta
 629 16|         kicsikarni! De azért még mindig nem mondta el a legvalódibb
 630 16|          legmélyebben elrejtve tart. Ön nem hisz nekem, amíg olyan szegény
 631 16|               nekem, amíg olyan szegény nem leszek, hogy egészen összeilljünk.
 632 16|               bennünket egymástól.~Erre nem felelt semmit a vallatott.
 633 16|                veszedelmes titkot: amit nem szabad senkinek tudni a
 634 16|                s előre megmondtam, hogy nem adok érte semmit. Hiszen
 635 16|                adok érte semmit. Hiszen nem is sejtettem még akkor,
 636 16|           gyémántjaink miatt? Akkor még nem tudta ön, hogy ez az én
 637 16|          következik az a titok, amit én nem mondtam el az anyámnak.
 638 16|              ahol ezt el lehet mondani. Nem! Ez az utolsó kincse a család
 639 16|               az utolsó leánynak, nekem nem „szegénységem”, hanem „becsületem”.
 640 16|           sorstól várok, az, hogy talán nem szakadnak ezek az ingadozó
 641 16|             Hogy mi lesz azután? Azt én nem tudom. De egyet tudok. Azt,
 642 16|               egyet tudok. Azt, hogy én nem tartozom azon nyomorult
 643 16|                az senkinek sem kell. Én nem fogom engedni azt, hogy
 644 16|               már azt is tudja ön, hogy nem fogad ön el semmit mást,
 645 16|                 Valóban azt – mondta. – Nem aggódom miatta. Egy egész
 646 16|                szívet. – Nagy szó ez. – Nem mindenkinek van. – Nincsenek
 647 16|          érdemelni. – Ön tudja, hogy én nem értek a hízelkedéshez; nem
 648 16|              nem értek a hízelkedéshez; nem tudok olyan szavakat valakinek
 649 16|              akihez imádkozni járok, én nem látok mást, csak a dicsfényt,
 650 16|                 lenne, ha élni hagynák. Nem kell-e neki ez óriások harcában
 651 16|            harcában megsemmisülni.~– De nem fog megsemmisülni! – kiálta
 652 16|               fog!~– Ha egy ellenfél le nem győzi, rábocsátják a másikat.~–
 653 16|               fel fogunk kelni mind; ha nem elég a fiatalságunk, táborba
 654 16|             birtokául a megvevőnek. Hát nem volt-e ez egyenértékű nászajándék
 655 16|            halálra menő lázadó vagyok?”~Nem volt mit elmondaniok egymásnak
 656 16|                 most is tartogat egy el nem pusztítható emléket odafenn.
 657 16|            kincs van ebben elrejtve, ha nem is olyan, aminőért a kincsásók
 658 16|      elfogdostak, amíg otthon levőik ki nem váltották őket nehéz márkákkal.~–
 659 16|         belevegyültek a harcba.~– Vajon nem lakik most is vagy egy medve
 660 16|               az omlatag kövek.~– Talán nem is temették be; de fél ön,
 661 16|           voltak? – mondá Pálma.~– Ezek nem voltak az ön ükei. Giskra
 662 16|               itt e falak között huhog. Nem hallja őket huhogni? Az
 663 16|       hiszekegyet mondott el. Ferencnek nem volt szükség ezt megtudni.~
 664 16|                 pacsirtafészkekkel; itt nem fér hozzájuk semmi vérszopó
 665 16|             Valóban iszonyú ár volt: de nem arany, hanem iszonyú szerelem.~–
 666 16|          elfelejtett, csak ez egy nevet nem felejté.~Készült a menyegzői
 667 16|          szentei segítettek, hogy össze nem zúzta magát; megmenekült,
 668 16|               férfit széppé varázsolja. Nem bírta titkolni elragadtatását.
 669 16|             Laila! Omár! – s várta hogy nem kiáltanak-e vissza?~Ferenc
 670 16|                 fejedelmi fényűzés! Ezt nem szerezheti meg magának sem
 671 16|                 legyen, aki rajta kívül nem költő senkire nézve a világon;
 672 16|             világon; akinek remekműveit nem hallja, nem olvassa senki
 673 16|                 remekműveit nem hallja, nem olvassa senki más, egyedül
 674 16|               senki más, egyedül ő.~Hát nem igaz-e? Vezércsillag, amit
 675 16|              igaz-e? Vezércsillag, amit nem lát senki más az égen, csak
 676 16|                  Pálma a fejét rázta.~– Nem! Nem! Az ominózus hely.
 677 16|             Pálma a fejét rázta.~– Nem! Nem! Az ominózus hely. Nem szeretem
 678 16|                  Nem! Az ominózus hely. Nem szeretem a baljóslatokat.
 679 16|               ez átnézhetetlen képre.~– Nem szédül ön még? – suttogá
 680 16|                 már attól a gondolattól nem szédülök, hogy ez a végtelen
 681 16|                  amikor semmi, de semmi nem lesz belőle az enyém…~–
 682 16|              fehér házzal? Az az öné?~– Nem az.~– Hát kié?~– A „mienk”.~
 683 16|                kicsinyben múlt, hogy le nem szédült, de nem a mélységbe,
 684 16|                 hogy le nem szédült, de nem a mélységbe, hanem Ferenc
 685 16|                repülni tudnék!~És aztán nem bámult többé egyebet abból
 686 16|            koronával. A szarvasok hímei nem szégyenlik szarvaikat. Ők
 687 16|           szégyenlik szarvaikat. Ők azt nem a feleségeiktől kapják.
 688 16|                tűnt el a kép. A szarvas nem állt a kapuban, s a leány
 689 16|               állt a kapuban, s a leány nem csüggött a férfi vállán.~
 690 16|                egyszer a kapuból határt nem láttató uradalmán, felsóhajtva
 691 16|         felsóhajtva mondá: – Téged mind nem sajnállak; hanem azt az
 692 17|            Vág-völgye. Itt lesz holnap! Nem őrnagy most, hanem tábornok.
 693 17|             háromszáz, hanem ezek aztán nem is emberek, hanem táltosok.
 694 17|                 bántak. Soha jobb dolga nem volt annak a két muszka
 695 17|             úrfi sorsa, mert a magyarok nem követték ez esetben azt
 696 17|         tartozott az ügye, az pedig még nem alakult meg – bizonyos elháríthatatlan
 697 17|              ilyenformán beszámítás alá nem eső. Sehol a világon az
 698 17|                 a világon az őrültet ki nem végzik. És szerencsére a
 699 17|                Őrködjék fölötte!”~Pálma nem tudta mire magyarázni ezt
 700 17|               azt különben is megteszi, nem kell rá figyelmeztetés.
 701 17|          figyelmeztetés. Mindenüvé csak nem kísérheti, hogy vigyázzon
 702 17|              nélkül pedig ilyen levelet nem írnak.~Nem tudta elképzelni; –
 703 17|                ilyen levelet nem írnak.~Nem tudta elképzelni; – pedig
 704 17|                   A hős, a dicső ember! Nem volt már senki megrémülve
 705 17|       meglátogatni, bárha szállásra ott nem maradhat is; de egy rövid
 706 17|                őt fölvinni a szobájába; nem tudott a lábán állni. A
 707 17|                a térdkalácsában, de ezt nem kell tovább adni, s különösen
 708 17|            Ágyba kellene feküdnöd! Mért nem vetkőzteted le magadat,
 709 17|               vetkőzteted le magadat, s nem veszed fel a hálókabátot?~–
 710 17|              lát.~Az ünnepélyességekben nem történt semmi hiba. A tarackok
 711 17|              voltak. Külső pompát ugyan nem hozott magával, ha csak
 712 17|                 varrott két öreg foltot nem vesszük annak. A gonosz
 713 17|                ugyan azt beszélik, hogy nem volt az az atilla a könyökein
 714 17|                ruha: a hadakozás közben nem ér rá az ember kosztümöt
 715 17|                balesetét. Remélem, hogy nem lesznek komolyabb következései.
 716 17|               Bocsánat, gróf úr, én önt nem „excellenciáztam”.~– Ah,
 717 17|        excellenciáztam”.~– Ah, az engem nem is illet meg. Én csak egyszerű
 718 17|                az excellencia.~– No, ha nem akarjuk egymást polgártársnak
 719 17|              polgártársnak nevezni, hát nem bánom, excellenciázzuk egymást
 720 17|               hívja. Azt hiszi ön, hogy nem zengi az egész ország négy
 721 17|        hadviselése? az én portyázásomat nem is emlegetve; – mi ez mind
 722 17|                 Annyira nevezetes, hogy nem tudunk a megjutalmazásra
 723 17|             Sajnálni fogja nagyon, hogy nem élvezheti személyesen e
 724 17|                    De tábornok úr, csak nem lehet megöletni egy bolondot.~–
 725 17|                bolondok vagyunk. Hát én nem vagyok bolond, aki odaállok
 726 17|              aki fél lábbal kerül haza, nem volt bolond, hogy az alkotmány
 727 17|              gazdag tanulmány! Csakhogy nem szokott vele kérkedni. Mikor
 728 17|               az ilyen magas aspirációk nem valók olyan középszerű sorsban
 729 17|          Középszerű sorsú! Hisz egy hét nem telik bele, hát Illavay
 730 17|             szólt közbe hirtelen Pálma, nem lévén türelme a hangtovábbadó
 731 17|          államra esett vissza. Most már nem örökség, hanem donáció útján
 732 17|            óriási nagy tehetség is, meg nem bírja.~– Én bizony nem tudnám
 733 17|              meg nem bírja.~– Én bizony nem tudnám elképzelni, hogy
 734 17|                Csupa százas bankjegyek. Nem látott még excellenciád
 735 17|             tamáskodása megszűntének.~– Nem engedne át nekem ezekből
 736 17|       Gorombolyi büszkén felkacagott.~– Nem, excellenciás uram! Annyit
 737 17|               excellenciás uram! Annyit nem. Ötöt igen. Mutogatás végett;
 738 17|              sem osztrák bankjegyekért: nem tudom mit csinálnék velük?
 739 17|                 az én öt példányomat.~S nem fogadott el semmi egyenértéket.~–
 740 17|               nemes aggóskodással.~Erre nem lehetett elég nagyot felelni
 741 17|                 odamutatott e pontokra.~Nem kellett ahhoz több magyarázat.~
 742 17|               portae inferi!” többé. Én nem szoktam senkit ok nélkül
 743 17|                 gróf házát, mikor aztán nem tudom megvédelmezni. Arról
 744 17|     megvédelmezni. Arról én aztán ugyan nem tehetek, ha Gargóvár ura
 745 17|              sorozta. Ha most idejövök, nem nyomorúságunkat, nem veszedelmünket,
 746 17|          idejövök, nem nyomorúságunkat, nem veszedelmünket, hanem dicsőségünket
 747 17|             megosztani jövök önök közé. Nem félek már azoknak, akiket
 748 17|                Illavayt sehol a világon nem találom meg, hacsak Gargóváron
 749 17|          találom meg, hacsak Gargóváron nem. Pedig kinevezési okmányát
 750 17|               mennyei adományt, a bort, nem isszák csak azért, hogy
 751 17|                már ily nagy mondásokkal nem engedheté magát elhomályosítani
 752 17|              ember lesz itt megint, aki nem aprólékoskodik; egy igazi
 753 17|          üldögélt egyedül, várva az elő nem kerülő forspontra, s hogy
 754 17|            enged magának. De Temetvényi nem akarta magának elengedni
 755 17|             hívták csak?~– Muszka volt? Nem létezett rám nézve! – utasítá
 756 17|                Gorombolyi. – De valóban nem engedjük meg a grófnak,
 757 17|               Illavaynak személyesen át nem adhatnám e fontos államokmányt,
 758 17|         kézbesítse. Én tovább e vidéken nem időzhetek. Hogy merre fordulok,
 759 17|                 megbízás fontosságát, s nem fogok késni annak teljesítésében.
 760 17|           jogunk van.~– Különös jog! Én nem ismerem.~– De én bírom.~
 761 17|               elfordították a lapot: az nem egy szerető leány számára
 762 17|          asztalra az iratot.~– Ezt csak nem fogod neki átadni? – suttogá
 763 17|                indulatosan.~– Hogy hogy nem? Hát miért nem?~– Én nem
 764 17|                Hogy hogy nem? Hát miért nem?~– Én nem akarom, hogy átadd.~–
 765 17|                nem? Hát miért nem?~– Én nem akarom, hogy átadd.~– Hát
 766 17|                   Elzárod a fiókodba, s nem szólsz felőle senkinek.~–
 767 17|            hozzá az olyan levélhez, ami nem nekem van címezve.~– Igen.
 768 17|               másnak nincs. Azért tőlem nem fogod azt meghallani, hogy
 769 17|                  miniszter, herceg vagy nem tudom én, minek híjják a
 770 17|               még ráadásul.~– Hát akkor nem tudom, hogy kezdesz hozzá,
 771 17|                Olyan kész vagy rá?~– Te nem mondtál ellent.~– Nem. Sőt
 772 17|                Te nem mondtál ellent.~– Nem. Sőt helyeseltem. Egy ilyen
 773 17|               pedig egészen másképp. Én nem értem a napok jelszavait.
 774 17|      Észak-Amerika, megkaphatja ingyen, nem szükség érte se magát megöletni,
 775 17|             Hahaha! Pálma leányom! Ezek nem Rozgonyi Cicelle szavai.~–
 776 17|                Illavay osztani fogja?~– Nem hiszem. De majd találok
 777 17|          magammal. Hogy ott mít teszek, nem tudom, de azt tudom, hogy
 778 17|                 azt tudom, hogy engemet nem fog elhagyni. Elzárom-e
 779 17|              lelkét lopni át belé. – De nem adom őt oda ezeknek a vérszomjazó
 780 17|            vérszomjazó istenségeknek!~– Nem veszed észre, hogy az esztelenség,
 781 17|           esztelenség, amit beszélsz?~– Nem vádol érte a lelkem.~– Egy
 782 17|                színpadi színfaltömeget. Nem értesz meg engem? Nem látsz
 783 17|   színfaltömeget. Nem értesz meg engem? Nem látsz oda, ahova én?~– Egészen
 784 17|               még vele ábrándozzék? Óh, nem! Ebből nagy ember lehet
 785 17|                 Jól.~– No, hát ehhez én nem leszek elég jó! Hogy születtem,
 786 17|               én akaratom is kell, s az nem áll rá. Vagy hagyjanak élni,
 787 17|                 és világosan mondva, te nem bánod, akármi történik azzal
 788 17|               keserű szemrehányás, mert nem volt megérdemelve.~– Óh,
 789 17|                volt megérdemelve.~– Óh, nem, édesatyám! Soha, de soha
 790 17|                édesatyám! Soha, de soha nem mehetek el olyan távolba,
 791 17|                 mindenütt. Pedig te azt nem viszonozod. Nem szeretsz
 792 17|            Pedig te azt nem viszonozod. Nem szeretsz engem, és nem ismersz.
 793 17|                  Nem szeretsz engem, és nem ismersz. Amidőn azt hiszed,
 794 17|          kényelmes örömökre gondolok. – Nem. Szegénység vár reám. Szegénnyé
 795 17|                 országban, ahol a munka nem szégyen. Mert én a te gyémántjaidat
 796 17|              Mert én a te gyémántjaidat nem kérem; – nem anyámnak semmi
 797 17|              gyémántjaidat nem kérem; – nem anyámnak semmi hozományát.
 798 17|               gróf felszökött helyéből, nem volt már semmi fájdalom,
 799 17|               Ezen a hangon még énvelem nem beszéltek! Nagyon téved
 800 17|                 Itt van. Vigye el!~– Én nem kívántam.~– De én kívánom.
 801 17|                kívánom. Óh, annyira még nem hanyatlottam alá. Egy bukott
 802 17|           váltókat fizessen ki vele; de nem egy nemesember, nem egy
 803 17|                  de nem egy nemesember, nem egy Temetvényi gróf. Itt
 804 17|                jöjjön ily indulatba. Én nem akartam önt sérteni.~– Megtette! –
 805 17|              önt sérteni.~– Megtette! – nem teheti jóvá. Én önnek a
 806 17|               jóvá. Én önnek a vagyonát nem őrzöm tovább. Feloldom a
 807 17|             tovább. Feloldom a kezét.~– Nem. Nem, atyám.~– Kérem… Kívánom…
 808 17|                Feloldom a kezét.~– Nem. Nem, atyám.~– Kérem… Kívánom…
 809 17|                 meg többet semmit, amit nem szükség látniok.~– Tartsa
 810 17|                 hördüléssel kiálta fel; nem emberi, de vadállati hangon:
 811 18|               házból menekülnek, amikor nem tudja az ember, hogy oltáshoz
 812 18|         cselédeket hallom jönni.~A gróf nem ült le, hanem asztalához
 813 18|            állta a grófnő az ajtóban, s nem bocsátá be őket a szobába.~
 814 18|                 Csak gondoltam erre; de nem tettem meg. Miért nem tettem,
 815 18|                de nem tettem meg. Miért nem tettem, ha gondoltam? Hova
 816 18|                 nagy buksi fej, akit én nem akarok odaadni a kegyetlen
 817 18|            leszek mögötted, és segítek. Nem szabad észrevenni senkinek,
 818 18|              együtt? – kérdé Illavay.~– Nem. Azt itt hagyták üresen.~–
 819 18|      Krivánszkyé! – mondá a gróf.~– Aki nem más, mint Zsiborák.~– De
 820 18|         pénztárt.~(– Igen – gondolá, de nem mondta ki Ferenc –, mert
 821 18|                az egész gyémántszekrény nem volt-e az ő kezére bízva,
 822 18|              mikor Bécsből menekültünk? Nem elsikkaszthatta volna-e
 823 18|              ezekre számított volna?~(– Nem ám – gondolá ismét Ferenc –,
 824 18|                 de azt sem mondta el.~– Nem tudja ő még, hogy a gyémántok
 825 18|             eltűnése fel van fedezve?~– Nem.~– Akkor legalább arra kérem
 826 18|             gróf megbíz vele. A gyémánt nem olyan zsákmány, mint az
 827 18|           értékű gyémántot ellopott, az nem maradt vele itt Magyarországon,
 828 18|         munkásforrongások miatt szintén nem találhat gyémántpiacot.
 829 18|                 Tudni fogom a módját.~– Nem jó lenne, ha én adnék önnek
 830 18|             útlevél elnyerése végett?~– Nem lenne jó. Lehet, hogy adnának
 831 18|               átadni, amiket a tolvajok nem tartottak érdemesnek magukkal
 832 18|                volt az útra. Jutalomról nem volt szükség beszélni. Hiszen
 833 18|               országból kijutni? Én meg nem engedem. – Sem a gyémántokért,
 834 18|               biztossággal utazhatom.~– Nem látom önt még egyszer eltávozása
 835 18|               egyszer eltávozása előtt? Nem jön fel egy szóra?~– Nem
 836 18|                Nem jön fel egy szóra?~– Nem lehet.~– Mi akadályozza?~–
 837 18|              sokan néztek rájok, s azok nem voltak olyan értelmes állatok,
 838 18|                elégedve velem? Most már nem lesz belőle se kormánybiztos,
 839 18|           azalatt eldől a kocka.~– S ha nem talál is rájok, a legdrágább
 840 18|               ahhoz az angol útlevélhez nem való ez a Bendeguz-pofa.
 841 18|                Azt mondtad mindig, hogy nem adnád oda egy millióért.
 842 18|              kedvesed se szebb, se jobb nem lesz. Nem okosabb lenne,
 843 18|                szebb, se jobb nem lesz. Nem okosabb lenne, ha keresztet
 844 18|                 dinasztiának a gyermeke nem tudja az apja adósságait
 845 18|                 kifizetni; azért bizony nem veszti el becsületét, kivált
 846 18|                magának. Hát mi lesz, ha nem lesz? Egy csoport uzsorás
 847 18|           amiért Ferenc elutazása előtt nem látogathatta meg még egyszer
 848 18|              ezeket az elárusító tolvaj nem is mutogatta még Londonban.
 849 18|                 a személyleírás szerint nem lehet más, mint az, aki
 850 18|            elmenekült Amerikába. Ferenc nem érte be az eddigi sikerrel.
 851 18|                 az üldözőktől. Utoljára nem volt más mód: szépen alkura
 852 18|             igaz lelkű ember volt, hogy nem csak a solitaire-ekből álló
 853 18|             volna az emberében? Eleinte nem akart a felfedezőnek hinni.
 854 18|          mindazt a kincset, amit rögtön nem lehet vásárra vinni, idehozzák
 855 18|           idehozzák Z…ára, itt senkinek nem jut eszébe keresni, innen
 856 18|            félkézkalmároké.~Baranecznek nem volt már szüksége a szövetségükre,
 857 18|          figyelmét.~Ezekről meg Illavay nem tudott semmit.~Még akkor
 858 18|                tudott semmit.~Még akkor nem volt tenger alatti távíró
 859 18|               között. Az amerikai utazó nem tudhatta, hogy mi történik
 860 18|           tisztelt olvasóra nézve, hogy nem kénytelen most sem a harcok
 861 18|               el, ősszel került vissza.~Nem talált egyéb különbséget,
 862 18|                rá, hogy ezzel a pofával nem jó lesz Pálma comtesse elé
 863 19|           kellett a gyémántokat, amiket nem mert magától egy pillanatra
 864 19|             óvakodnia kellett, azért is nem ment sehova, és nem kérdezősködött.
 865 19|            azért is nem ment sehova, és nem kérdezősködött. Számításból
 866 19|                  Illavay rá sem ügyelt. Nem értett a motyogott szavakból
 867 19|                 a hegyeken keresztül, s nem kellett neki kereket kötni. –
 868 19|               vagyunk… Puska is van… El nem tudta gondolni, hogy mit
 869 19|          elöljáró személyek, akik előtt nem lehetett ismeretlent játszania.
 870 19|            olyan dologban járok, amiben nem szabad a jövetelemről előtte
 871 19|          embernek.~– Tudjuk azt jól. Mi nem adjuk tovább.~– A dolog
 872 19|                 most sem értett semmit. Nem sejtette, hogy mit néznek
 873 19|          Többnyire úton vannak. Templom nem látható a faluban sehol.
 874 19|                 a faluból egy katona be nem válik. Hogyan tudják az
 875 19|                 Ha hoztok, esztek.” Itt nem adnak semmit. Csak pálinkát.
 876 19|                 az ütése elháríthatlan.~Nem kérdezősködött senkitől:
 877 19|                bizony nagyon megijedek. Nem magamért, hanem a tekintetes
 878 19|          legjobban, polgártárs; mert én nem jártam politikai szövetségeket
 879 19|                 a másik világban van.~– Nem ismert ön valami Baranecz
 880 19|                  Hogy híják. Beranek?~– Nem. Baranecz.~– Úgy? Maravecz?~–
 881 19|            Baranecz.~– Úgy? Maravecz?~– Nem úgy. Ba-ra-necz.~– No, mert
 882 19|           gratulálok. Felakasztották?~– Nem tették azt vele. Hogy magát
 883 19|              holt ember lesz belőlem.~– Nem is a gyémántokat akarom
 884 19|               Jaj, ha el talál sülni.~– Nem kell félni, nem bánt az
 885 19|                sülni.~– Nem kell félni, nem bánt az senkit magától.~–
 886 19|             szemétről szednek föl. Soha nem láttam más gyémántot, mint
 887 19|            ilyen ember a Rokomozer? Hát nem küldött a tekintetes úr
 888 19|                Csaló volt, tolvaj volt: nem akartam vele társaságba
 889 19|               az ünnepre kell; azt most nem lehet kibontani.~– Ezzel
 890 19|                lehet kibontani.~– Ezzel nem messze megyünk. Schlachmóneszt
 891 19|                 megyünk. Schlachmóneszt nem sütnek ebben az évszakban,
 892 19|                 azt sem tudja, hogy itt nem parancsol többet. Hiszen
 893 19|                parancsol többet. Hiszen nem szolgabíró már itt a tekintetes
 894 19|               hogy most jön Amerikából: nem tud semmit. Hiszen vége
 895 19|               itt vannak a „zsandárok”. Nem a tekintetes úr parancsol
 896 19|                ide. Az amerikai hatóság nem érte be azzal, hogy a felfedezett
 897 19|                szétágazik. – Hogy miért nem vártam be én is a bécsi
 898 19|       takarítani az útból: semmi nyomot nem találnak. Hát ezt akartam
 899 19|                 Én már most itt ülök és nem mozdulok innen, amíg a csendőrök
 900 19|            csendőrök lovainak a dobaját nem hallom. Ön pedig szintén
 901 19|        elkezdett keservesen jajgatni.~– Nem bánom hát, lőjjön ide az
 902 19|                kinn vannak a „fogáson”. Nem bánom, lőjjenek agyon. Inkább
 903 19|                  Itt van, nálam van. De nem csak azt adom ki. Kiadom
 904 19|           Cousin is. Az a főgonosztevő. Nem is Cousin annak a neve,
 905 19|                úr meg a parasztok közbe nem vágnak. Most újra hozzá
 906 19|                  Ez nekem fáj. Jól van. Nem beszélek többet. Hanem hát
 907 19|           magukkal.~– Az hóbortos mese. Nem hiszem – szólt Illavay,
 908 19|                az asztalra könyökölt.~– Nem hiszi el? No, hát majd mindjárt
 909 19|                Szulamith egészen. „Azon nem osztozunk az Orollal.”~Illavaynak
 910 19|                 mammut már megérkezett. Nem kell késedelmezni, mert
 911 19|     sziklapincébe torkollik. Magasabbra nem megy fel önnyomása által
 912 19|         szobáikba. A Belzázár parittyái nem dobják el a követ. A Szulamith
 913 19|                 távol a cselédségtől; ő nem fog semmi neszt észrevenni.
 914 19|              már készen vannak…”~Tovább nem bírta Illavay olvasni. Őrületes
 915 19|            torkon ragadta Rokomozert, s nem törődve vele, hogyha behemóti
 916 19|       megtörténni, ha én véletlenül meg nem érkezem?~S minden szónál
 917 19|                a képébe ordítani:~– Hát nem tudtad, te gazember, hogy
 918 19|               az a nő az én jegyesem? – Nem tudtad, hogy ő az enyém? –
 919 19|              tudtad, hogy ő az enyém? – Nem tudtad ezt följelenteni?~
 920 19|                ember a tekintetes úr.~– Nem arról van szó, hogy én milyen
 921 19|               vagyok! Hanem, hogy miért nem jelentetted fel ezt magad?~–
 922 19|              ember volt a világon, több nem volt! Micsoda vitézség volt,
 923 19|                a tekintetes úrtól pedig nem kaptam még eddig egyebet,
 924 19|             ameddig igazat mondok, hogy nem vétettem a tekintetes úr
 925 19|              világ: rosszak az emberek. Nem mondhatok többet. S ha aztán
 926 19|               ólombunkóval.~Illavay már nem tudott a dühtől mit mondani,
 927 19|                a táskájába, s több szót nem váltott az orgazdával. Sietett
 928 19|                a tekintetes úr!~Illavay nem ügyelt a fecsegésre, hanem
 929 20|                a nyáron!”~Hogy kit? Azt nem tudta senki. Valakit – a
 930 20|               helyükbe. – No, – ezt még nem olyan nehéz megszokni, mint
 931 20|          vidéken csatangol. A csendőrök nem vadásznak rá. Ennek is megmagyarázták
 932 20|               meg egyszerre. Bátorságot nem kellett beléjük önteni:
 933 20|                a szekérrel: a bemenetel nem volt olyan könnyű, mint
 934 20|             mondta, hogy ő ezt az írást nem érti, hanem majd felviszi,
 935 20|              megbántott arcot vágott, ő nem domestique, aki táskát hord
 936 20|          becsukatik a tömlöcbe, s onnan nem kerül ki hamarább, mint
 937 20|                sem a csizmája száraiban nem találtak semmi gyanús tárgyat,
 938 20|                 is nagyon megváltozott. Nem a hivatalos egyenruha, nem
 939 20|              Nem a hivatalos egyenruha, nem is az előírásszerű kiborotvált
 940 20|             leereszkedés éreztetése. Ez nem az a Temetvényi Ferdinánd,
 941 20|           nagykövetség útján, s azontúl nem kaptunk önről semmi hírt.
 942 20|                 ennek örülök legjobban. Nem képzeli ön, mennyit emlegettem
 943 20|                 önt vissza! De most már nem is eresztjük önt el magunktól,
 944 20|             egészen elsötétült az arca. Nem akaródzott neki felelni.~–
 945 20|                 pamlagon heverni. Önnek nem lehet magát teljes tétlenségre
 946 20|        viszonyainak rendezésével.~– Ah! Nem! Nem! Az alól fel van ön
 947 20|                rendezésével.~– Ah! Nem! Nem! Az alól fel van ön már
 948 20|               mentve. Ön azt persze még nem is tudja. Az ifjú Opatovszky
 949 20|           egyenes utat. Ez biz úgy van.~Nem állhatta meg, hogy mégis
 950 20|             kérdi tőle, hogy: „Nos, hát nem jó ember a Rokomozer?”.
 951 20|              kockát vetnek rája? Hiszen nem Illavay menyasszonya volt.~
 952 20|          eltalálva? – ismétlé a gróf.~– Nem tudom. Régen láttam már –
 953 20|                tett a mi érdekünkben, s nem mondok le a szerencséről,
 954 20|             felőli szárnyban fekszik.~– Nem akar átöltözni a tekintetes
 955 20|                készségesen.~– Köszönöm. Nem.~Arra gondolt, hogy hiszen
 956 20|                 hűsége, fáradsága, mind nem értek már egy batkát sem,
 957 20|                 Ketten voltak. A grófnő nem volt már egyedül, egy angol
 958 20|               az a másik.~Az a „másik”. Nem az, akit itt hagyott, hanem
 959 20|                  a szúró tekintet: – ez nem a te Pálmád.~Hanem arra
 960 20|         megrázta a kezét. Csak kétszer, nem háromszor. Angolok így szokták.
 961 20|          megrázta egyszer. Többet aztán nem is akarta kiereszteni a
 962 20|                 nagyon beszédes volt. S nem elég, hogy a nyelve beszélt,
 963 20|        tapasztalást tette eközben, hogy nem lehet az embernek egyszerre
 964 20|          nyelven szólalnak meg, amit az nem ért! Pálmára tekintett,
 965 20|                 is elég volt. A másikra nem volt kíváncsi. Pedig az
 966 20|                is megtudott mindent. Ez nem az a nő, akit ön itt hagyott.~–
 967 20|                  akit ön itt hagyott.~– Nem.~– Hallgasson ki. Nehéz
 968 20|               csak fecsegnénk. Magyarul nem ért, aki velünk van, de
 969 20|           embereknél hibáknak neveznek. Nem mondtam neki ellent. Biz
 970 20|            ugyan forma szerint az az úr nem kérte meg a leánynak a kezét
 971 20|               egymást el akarják venni. Nem is tett ellene kifogást
 972 20|              meg a rablócsapattól, s az nem volt forradalmi cselekvény”. – „
 973 20|              cselekvény”. – „Igaz, hogy nem volt az, mondák erre; de
 974 20|            kapta meg” – mondám én. – „Ő nem kapta azt meg, de ellenben
 975 20|                azt meg is teszem, ha te nem akarsz menyasszonya lenni;
 976 20|              Opatovszky kezét.” – „S ha nem mondok le róla?” – „Akkor
 977 20|              között a rossz emberek még nem a legrosszabbak.~Illavay
 978 20|                 lássa, hová lesz velem. Nem leszek boldogtalanabb, mint
 979 20|                 azt mondja ön, hogy „Én nem adom vissza a szavadat;
 980 20|                volt téve. S a kérdezett nem tudott rá mit felelni. Pálma
 981 20|                 berendezve.~Egyhirtelen nem tudott magához jönni. A
 982 20|                 Hiszi azt a leány maga? Nem tudná talán, hogy ő maga
 983 20|      szabadítson ön meg a barátainktól? Nem rabolták-e meg ugyanezek
 984 20|               meg ugyanezek az emberek? Nem kétségtelen-e, hogy tolvajbanda
 985 20|                 amit a nép szétvert, és nem császári hadcsapat? Hisz
 986 20|                szabadon eresztik. Ezért nem szükség neki magát feláldoznia,
 987 20|                forralta vérét.~Hiszen – nem szerettetni – ez férfisors –
 988 20|             mondá: „Mikor ön távol van, nem hall engem nevetni senki”.~
 989 20|              sietett, azt felnyitni, ha nem leskelődik-e most is utána
 990 20|                Tovább ment az ablaktól. Nem fog kinézni rajta.~Hanem
 991 20|                 magáét meggyújtani, s a nem sikerülő műtét volt a kacagás
 992 20|             fogát feketére festi, s aki nem nő, hanem csak embernőstény.~–
 993 20|               ám a nevetés! Ha én most, nem várva holnapot, egyenesen
 994 20|                Uram, az a kép a rámában nem a tiéd, hanem az enyém;
 995 20|                meg, temettess el, de én nem mondok le!”, s ha akkor
 996 20|                jól lakik vele, s többet nem éhezik senki földjére: téged
 997 20|            vádlót hallgatod ki, a védőt nem.~Leereszkedett egy székbe.
 998 20|                 egymásba nézett.~„Hátha nem ő a hibás? Tüntetőleg elkövet
 999 20|                 veszve vagy, ha róla le nem mondasz? – De hátha nem
1000 20|                 nem mondasz? – De hátha nem mese az? Lássuk csak nyomról