Part,  Chapter

 1 2|         előresiető húgát.~– Te, Czenczi!~– No. Mi az?~– Én utánaszámítottam,
 2 2|       elhinni, hogy lehetséges.~Czenczi baronesz aztán nagyot nevetett
 3 2|       De annak még nem! – szólt Czenczi baronesz, egyik öklével
 4 2|       rendre a kezdő milliomost Czenczi baronesz. S azzal kivett
 5 2|        a vándor-bolttulajdonos.~Czenczi baronesz a legkegyteljesebb
 6 2|      egy irokéz főnöktől telik.~Czenczi baronesz előkelő fejbólintással
 7 2|   Parlez-vous francais? – mondá Czenczi baronesz.~Óh, hogyne parlirozna.~–
 8 2|        ranggal feljebb titulál.~Czenczi baronesz aztán folyvást
 9 2|      most már Arnoldhoz intézte Czenczi baronesz.) Te, talán most
10 2|       Mi itt az entrée? – kérdé Czenczi baronesz, a lehető leglaposabbra
11 2|         C’est signé! – selypíté Czenczi baronesz, s belibegett a
12 2|       lássuk már a majomembert.~Czenczi baronesz pedig éppen az
13 2|  komédiát, visszakéri a pénzét! Czenczi baronesz annál hangosabban
14 2|         súgá oda Arnold bárónak Czenczi baronesz. – Mikor a mama
15 2|   Palotába! – igazítá őt helyre Czenczi baronesz. Azzal finom mosollyal
16 2|         a bemenetelnél fizetni.~Czenczi baronesz pedig karját Arnold
17 2|         krajcár!~– Úgy? – mondá Czenczi baronesz – akkor nem kell! –
18 2|       kétségbe! – vigasztalá őt Czenczi baronesz. – Gyere, sétáljunk
19 2|    szólt neheztelve Arnold báró Czenczi baroneszhez.)~(– Ne fedezd
20 2|       tréfás kaland lesz – súgá Czenczi baronesz a bátyjának.)~–
21 2|        élcelni is tudsz? – súgá Czenczi a bátyja karjába csípve.~–
22 2|         báró még tétovázott; de Czenczi baronesz előretuszkolta.~–
23 2|        ezt a karafinát frissen. Czenczi baronesznek végtelenül tetszett
24 2|      Nem háborgat senki.~S hogy Czenczi baronesz se háborgassa a
25 2|         volt a legforróbb vágya Czenczi baronesznek, hogy azt a
26 2|    lábára,~      Ihajja, hajja.~Czenczi baronesznek, bár még kifejletlen,
27 2|      sok nép összecsődült, s az Czenczi baronesznek nagyon tetszett.~(–
28 2|       úgy repült a két kezében. Czenczi baronesznek ez még a nótánál
29 2| rágyújtott egy új nótára, akkor Czenczi baronesz egymagában járta,
30 2|         egy oszlop mellé; hanem Czenczi baronesz odafutott szeleburdian
31 2|    vennie, hogy a leány pikós.)~Czenczi erre nagyot nevetett, s
32 2|       ne szólj, akármit mondok. Czenczi betuszkolta Arnoldot a szobájába,
33 2|  leveleket.~– Phü! – fújt rájuk Czenczi – hogy akarja ezeket ilyen
34 2|       bejött már az előszobába. Czenczi kikapta a kezéből a leveleket,
35 2|      mert ezt a mama elolvassa.~Czenczi végigöntötte a levelet illatszerrel.~
36 2|      éppen öltönyt vált – mondá Czenczi a kapusnak. Azalatt a tükör
37 2|         csak ide a bátyádat is. Czenczi egyik vállát a másik után
38 2|       lábakkal, és szivarozott.~Czenczi baronesz előkelő mosolygással
39 2|      Kérek én is egyet! – szólt Czenczi baronesz, s azonnal elfoglalt
40 2|     kissé neutralizálni – szólt Czenczi baronesz, kettőt-hármat
41 2|  Valósággal hullottak a könnyei Czenczi baronesznek.)~– Te! A néma
42 2|         szívtelen vagy! – mondá Czenczi, s azzal odament a mamához,
43 2|        az ember magának – mondá Czenczi baronesz, fölöttébb fontos
44 2|       szólt közbe a bárónémama.~Czenczi ártatlan képet csinált.~–
45 2|        csak egy forint volt! De Czenczi egy tekintettel elnémította,
46 2|       halkan maga elé a báróné.~Czenczi baronesz fidélis hányivetiséggel
47 2| bemutatni magát – a mama előtt; Czenczi azonban észrevette a dolgot,
48 2|           mondá nemes pátosszal Czenczi. A báróné nem tudott hová
49 2|  Mindkettőt, édes mama! – szólt Czenczi, odavetve magát anyja keblére,
50 2|         át értem, és vezess le.~Czenczi baronesz nagyon sokat adott
51 3|   szoktak; azazhogy megszöktek.~Czenczi baronesz, amint az anyja
52 3|          örökké tartó hazudást.~Czenczi még nagyobbakat kacagott
53 3|        sem hasonlít a másikhoz.~Czenczi baronesz felkapta az asztalról
54 3|  folytatta Arnold a rajzolását. Czenczi odatámaszkodott a háta mögé,
55 3|         ismersz te arra – mondá Czenczi –, hiszen tudod, hogy a
56 3|         ki a folyosón, őt aztán Czenczi sem hagyta magára, hanem
57 3|       papának? – kíváncsiskodék Czenczi.~No, ezt bizony nehéz lett
58 3|       hord most is.~A báróné és Czenczi baronesz nagy hirtelen berendezték
59 3|      hazugság!~Most közbelépett Czenczi baronesz. Az önfeláldozó
60 3|   rögtön azt a Rokomozert!~Erre Czenczi baronesz egyszerre lábujjhegyre
61 3|        édes papa! – szólt közbe Czenczi baronesz – tedd meg, kérlek
62 3|        Akkor nyilatkozni fogok.~Czenczi nem várta be a parancsszót.
63 3|      békét, papa! – szólt közbe Czenczi, kiszabadítva a bátyja gallérját
64 4|    egyszer bedugta volt a fejét Czenczi, de aztán megint visszahúzódott,
65 4|      tejszínt a csészékbe.~Csak Czenczi baronesznek hullottak nagy
66 4|           parancsolá Atalanta – Czenczi baronesznek vigye át a reggelijét
67 4|      mikor társaságban van!)~De Czenczi baronesz még annyira vitte
68 4|     Majd hazajön, ha megéhezik.~Czenczi durcásan fordított egyet
69 4|         fölkeresem.~S indult.~– Czenczi! – szólt ekkor édeskésen
70 4|       volantokkal? – jegyzé meg Czenczi baronesz.~– Természetesen.~
71 4|      baronesz.~– Természetesen.~Czenczi baronesz aztán nem hullatott
72 4|       idős lehetett ez is, mint Czenczi. Csakhogy egészen másforma
73 7|         magának feleségül az én Czenczi leányomat, – s ha egyszer
74 7|       egyszer úgy kerül, hogy a Czenczi leányom annyira megbosszant,
75 7|       írás megteszi Diadém urat Czenczi baronessz jövendőbeli jegyesének,
76 7|   pecsét, amiről már hallottunk Czenczi baronesztől valamit beszélni.
77 7|      jelenetekre használta fel, Czenczi baroneszt a térdére ültette,