Part,  Chapter

 1 1 |          asztal, melyre a dominium utolsó előtti urának a mostani
 2 3 |      székvárostokba megérkezem, az utolsó emberig ki nem állítjátok:
 3 4 |  katasztrófán. Ott elvesztették az utolsó garasukat is.~– De még az
 4 4 |            egy-egy öltönydarab. Az utolsó stáción kénytelen voltam
 5 6 |                                 Az utolsó Temetvényi gróf~Mégis szép
 6 6 |           a nagy Temetvényi család utolsó és legnagyobb férfiivadékát?~
 7 7 |       Opatovszky részén látszik az utolsó irtás. Egy-egy óriási szálfa
 8 7 | felhőszakadás a nyáron.~Ez volt az utolsó híd, amit még meg kellett
 9 7 |         mellém rendelt kíséret.~Az utolsó kérdésről azt hitte, hogy
10 9 |       vagyok a gyámja.~– Tudom. Az utolsó Opatovszky. Az apja fia.
11 10|           addig nyugodtan, amíg az utolsó kötelezvényét is a vánkosa
12 10|        kimondjuk: „Nem lehet!”, az utolsó torony is a fejünkre szakad.
13 10|     Temetvényi család félholdjának utolsó fényhegyecskéje. …Ez a leány
14 11|           Gróf úr azonban egész az utolsó percig kitartott nehéz helyén.~
15 11|          nem tudtam félni egész az utolsó napig soha – szólt Pálma,
16 11|           zongoráztuk utána! Én az utolsó napig azt hittem, hogy ez
17 11|      érdekes olvasmány volt az. Az utolsó szó ez volt benne: „egymillió”.~
18 12|      fuvarba. A Garamon túl már az utolsó hajtásra alig lehetett így
19 12| főbelövéssel biztatták, papot kért utolsó vigasztalásul. Van itt velünk
20 12|            Szervusz, pajtás.~Ez az utolsó biztatás esett leginkább
21 12|            Soma úrfi meg Koczur az utolsó falatig fellakmározták a
22 14|        leány egy lehanyatló család utolsó elátkozott sarjadéka; akinek
23 14|          az uradalma területén: az utolsó latin poétát. Ez a vén paraszt
24 16|         meg neki, hogy Ferenc az ő utolsó szavát elhitte: azóta nem
25 16|             A lefelé menő úrnak az utolsó félmillió forintja szegénység.
26 16|          lehet mondani. Nem! Ez az utolsó kincse a család asszonyainak,
27 16|         leányra hagytak; nekem, az utolsó leánynak, nekem nem „szegénységem”,
28 16|       nekik azt, ami az enyim, ami utolsó vagyonom: „Nincs több!”
29 16|             Ez az ön ősanyjának az utolsó virágbokra. Talán saját
30 16|   le-leszállnak, meg fölrebbennek; utolsó urai ennek a nagy várnak,
31 16|       legtisztább helyet s még egy utolsó, térdre ereszkedni, s úgy
32 17|          schlachtziz”-nak, hogy az utolsó leányivadékhoz felemelje
33 17|         süllyedjen el, ha akar, az utolsó kormányossal együtt: te
34 17|             ami a tied rajta, s az utolsó hajóslegénnyel kievezel
35 18|      megmondta, hogy a még hiányzó utolsó darab hol található meg:
36 19|           ünnep a Marchezván hónap utolsó hetében, s a sabbath még
37 20|       küldte egy részét vissza; az utolsó legszebb darabokat pedig
38 20|          ura a helyzetnek ma, mint utolsó búcsúvételünkkor, s amit
39 20|          vajda ereiből, amit Pálma utolsó szava felkavart benne, a
40 20|            hasonló szegény. Még az utolsó vagyonát a gyémántjait is
41 20|           a papot viszik hozzá, az utolsó vigasztalás végett. – Erre
42 22|   hamissággal; hozzátart híven. Az utolsó ismerős – egy egész elvesztett,
43 26|        kérdezé.~– Még hátra van az utolsó udvari bál.~– Lesz ott nekem
44 26|         rakja, s rajtuk alszik.~Az utolsó fél órának már minden percét
45 26|        felé. A „lidiados” úgyis az utolsó látvány lesz.~Kornélnak
46 26|             hogy donna Atalantának utolsó fellépése volt hirdetve
47 26|            beszélgetésre. Mikor az utolsó látvány következett, egészen
48 26|      Mereven. Egyetlen leányom! Az utolsó a Pelargonio családból.
49 27|      vissza, amit elvesztettem: az utolsó gyémántomat, a szívét.~–
50 27|      Kedves barátom!” „Egyetlen és utolsó barátom!”~– Ez jó lesz.
51 27|      barátom!”~– Ez jó lesz. Ez az utolsó.~– Tehát ebből a hangból?
52 27|           tavasz! Mikor jön már az utolsó levélhullás?” S aztán most
53 3 |         lehúzza önnek a lábáról az utolsó csizmát, és koldusabbá teszi
54 3 |            mondom meg. Ez nekem az utolsó tromfom. Ezt majd csak akkor
55 6 |            nem ereszti el, amíg az utolsó csapat párosával átlépdel
56 6 |            nem lehet bezárni, s az utolsó kísérő fegyveres csapat
57 6 |            rogyott össze. A viadal utolsó perceiben sebekkel lett
58 7 |      alkalom Temetvényire nézve az utolsó menedék, önre nézve pedig
59 7 |         van az embernek egy igazi, utolsó és egyedüli jó barátja,
60 7 |      gyermekeidnek az anyja!~Ez az utolsó mondás egészen elérzékenyíté
61 7 |          urat el nem árulom, de az utolsó csepp véremmel is megoltalmazom,
62 7 |    egymásnak semmivel. – ,Fertig!’ Utolsó és legkomiszabb barátod~
63 7 |      emlegette, hogy ez most az ő „utolsó vacsorája”.~Különösen mikor
64 7 |        teát, s azt belediktálta az utolsó cseppig, amiért az nagyon
65 9 |                   A hold szarvának utolsó fénypontja~Meghalni és eltemetkezni,
66 9 |          keres valami menedéket az utolsó alakjában, vándorolva egyik
67 9 |         bolondokházába zárva, s az utolsó hitbizományi tőke annak
68 9 |           kerületi kormányzónak az utolsó szava önhöz, Herr Kommerzienrat!~
69 10|            Ez volt kedvenc tanyája utolsó ősének. Abba a nagy palakő
70 10|          hanem az asszonyokban.~Az utolsó játszmát játsszák most rajta.
71 10|       kellett végigvirrasztania az utolsó éjszakát. Sötét volt, s
72 10|           van.~A hold szarvának az utolsó fényszikrája is letűnt a