Part,  Chapter

2001 6 |               kegyeletté szentesíté meg, s a puszták futóbetyárját
2002 6 |               szétbomlik kósza bandákra, s elárasztja az egész országot,
2003 6 |                 akiktől van mit elvenni, s a végeredményben megbuktat
2004 6 |             szabadságról, nemzetiségről, s oda foga vinni az országot,
2005 6 |               mérvű éhhalál leküzdésére.~S azok közül, akik ebben legkiválóbb
2006 6 |                van.~Az ajtók megnyíltak, s aztán emeletek szerint osztályozva
2007 6 |               lépcsőkön az imafolyosóra, s a vasajtó bezárult utánuk.~
2008 6 |                  harmadszor is fölnyílt, s a földszinten lakó rabok
2009 6 |              hirtelen nem lehet bezárni, s az utolsó kísérő fegyveres
2010 6 |               Péter, alias Kolokát Marci s elordítja rikács hangon:~–
2011 6 |            térdeit, eleven békó gyanánt, s mielőtt azok fegyvereiket
2012 6 |                  volna, le voltak verve, s a fegyver a rabok kezében.~
2013 6 |             dörögte túl. A bosszúüvöltés s a fojtogatottak kínjajgatása
2014 6 |              hirtelen összeszedte magát, s ott egyszerre sortüzet adott
2015 6 |           sortüzet adott a megtámadókra, s azzal visszariasztotta őket.~
2016 6 |                 a lakszobába menekültek, s ott nyoszolyákat széttörve,
2017 6 |             őrtanyán levő tartalékőrség, s míg a kapuőr felszaladt
2018 6 |          toronyba, félreverni a harangot s megfújni a lármakürtöt,
2019 6 |                 a tömött szalmazsákokat, s azokat hordták oda a torlasz
2020 6 |         megfogott egy széttört palánkot, s azt egy nyoszolya élén sebesen
2021 6 |                Csak várjatok egy kicsit. S aztán majd kezdődik a komédia!~
2022 6 |                kezében tartó porkolábnak s a két kívül álló fegyőrnek
2023 6 |             lerázta magáról ellenfeleit, s újrakezdte a tusát. Többször
2024 6 |                mindannyiszor visszatért, s közétört a zendülőknek.
2025 6 |                  Kolokát harsány szóval, s utat tört magának a tömeg
2026 6 |                 őrmesterig hatolt előre, s ott annak a mellére szegezte
2027 6 |           Elfoglaljuk az egész országot, s megosztozunk rajta. Neked
2028 6 |                  cinkosok türelmetlenül, s nyomták egymást előre. Igazi
2029 6 |               szólt még egyszer Kolokát, s ezalatt folyvást nekiszegezve
2030 6 |        nekiszegezve tartá a puska végét, s a ravaszán az ujját.~Az
2031 6 |                 pillantást vetett körül, s arra a hátulsó zsebéből
2032 6 |                 a ministráns zubbonyban, s megrántotta a fegyőrnek
2033 6 |                  volt! – mondá gúnyosan, s ezzel a háta mögé tekintett.
2034 6 |             oltár háta mögé vánszorgott, s ott rejté el magát. Az tudta,
2035 6 |            kulccsal tenni. Felvette azt, s csendesen beledugta a zárba,
2036 6 |             hátrálva az oltár háta mögé, s onnan egy szökéssel beugorva
2037 6 |                beugorva a nyitott ajtón, s becsapva azt az utána tódulók
2038 6 |               azt az utána tódulók elől, s aztán nekifeszítve a vallat,
2039 6 |             aztán nekifeszítve a vallat, s a belülről erőszakolók ellenében
2040 6 |                nehéz, öntött vaskemence, s akkor hárman-négyen belekapaszkodva
2041 6 |                kulcsfordításra záródtak, s maga az ajtó kovácsolt vasból,
2042 6 |                 az apját akarta megölni, s aztán férjévé tenni magát?
2043 6 |                 mert rabtársait lenézte, s hogy együtt ne legyen velük,
2044 6 |                 kihágásokat követett el, s rabsága legtöbb idejét a
2045 6 |                  megfogni harapófogóval, s akkor elfordítani vele a
2046 6 |           lábaidat; mi ketten megfogunk, s elfordítjuk veled szépen
2047 6 |                között a kulcs elfordult, s bár a zár erősen járt, mégis
2048 6 |                 a cigány elordítá magát, s szétrúgott két kezével-lábával
2049 6 |                  a kulcsmesterek között, s leesett a földre. A zár
2050 6 |               van, mégpedig jókora nagy: s amint a körfordítás negyedik
2051 6 |                  fenyegetődték a cigány. S fenyegetése alapos volt;
2052 6 |                 levághatod a fejemet is, s csinálhatsz kulcsfordítót.~–
2053 6 |                nekem csak egy orrom van, s anélkül csúf leszek, mint
2054 6 |           áldozatot hozod a társaságnak, s mi kiszabadulunk, miénk
2055 6 |                 is gróffá teszünk téged, s ezüstorrot csináltatunk.~–
2056 6 |                oltár mögötti oldalajtót, s odatódultak a főajtóhoz.~
2057 6 |               puskacsővel felpattantani, s akkor belülről is ki lehetett
2058 6 |      Odaillesztette a száját a nyílásra, s kikiáltott hozzájuk.~– Evviva
2059 6 |           hangzott egyszerre az udvaron, s az újoncnépség közt nagy
2060 6 |             őrnagy visszatért a szobába, s kinézett az ablakon, már
2061 6 |           szalmazsáktorlaszt a folyosón, s elfojtották a vésztüzet,
2062 6 |          csatlakozott most már hozzájok, s üldözőbe vette a menekülő
2063 6 |              megmentéséről gondoskodtak, s menekültek a szuronyok elől
2064 6 |               ahol azután rájok csapták, s belakatolták az ajtókat.
2065 6 |           halálos sebekben lábaik alatt, s azoknak a fegyvereik kezeikben
2066 6 |             fegyvereik kezeikben voltak. S itt volt az egész kitörés
2067 6 |                  kitörés vezére Kolokát, s a fenevad Cousin. Lehetett
2068 6 |                eljuthatnak a sáncárokba, s aztán közel az erdő.~Nincs
2069 6 |    szuronyszegezve tódultak be az ajtón, s erre a nem várt rohamra
2070 6 |         hátravonultak a folyosó mélyébe, s azzal fejezték ki semlegességüket,
2071 6 |                 ott tömegre verte magát, s marokra fogta a fegyvert.
2072 6 |                   hogy maradjon hátrább, s engedje őt szólni a rabokhoz.
2073 6 |                  hozzá – kiáltá Kolokát. S azzal hirtelen megragadva
2074 6 |         gyermekarcú rabot, előrántá azt, s fölkapva a levegőbe, mint
2075 6 |                megdöbbenve lépett hátra, s kezével visszatartólag intett
2076 6 |                  kezében tartott puskát, s mind a két kezével megragadta
2077 6 |             valamennyien az oltár mellé, s cserbenhagyták a vezéreiket.~
2078 6 |               két izmos karját a mellén, s oly büszke tekintettel nézett
2079 6 |                rabgyermek hullája előtt, s annak a visszanyakló fejét
2080 6 |              Azzal hátravetette a fejét, s a felemelt kard élét végigrántva
2081 6 |          megadták magukat kényre-kegyre.~S ezzel a nagy katasztrófa
2082 6 |               felvont fegyverrel jár alá s fel, van a többi kövezetkockák
2083 6 |                  lábaival) azt a helyet, s mindannyinak elmond a kő
2084 6 |                Amit mondtam, megmondtam.~S arra Illavay azt válaszolta~–
2085 6 |                 bement hivatalszobájába, s behívta magához Arnoldot.~
2086 6 |                szemei megteltek könnyel.~S aztán azt dörmögé a fülébe:~–
2087 6 |                  másik helyett halt meg, s ennek a fátumát vitte el
2088 7 |                 Egy rongyos ötforintost? S ki ne felejtené el azt már
2089 7 |             felejtené el azt már holnap? S ha eszébe jutna, hogyne
2090 7 |                  principálisával együtt, s hátralékát az ügyvéd a behajthatatlanok
2091 7 |      behajthatatlanok rovatába sorozta.) S egyszerre csakugyan az a
2092 7 |          leülögetni a „nagy partik”-nál, s csak úgy szórta a százasokat,
2093 7 |            nyakában, mint egy kerékkötő, s gyémántos melltűket a nyakravalójában.
2094 7 |          közzétette az egész haditervet, s a convivákat kinevezte generálisoknak
2095 7 |                  mint tizenhárom év óta, s egyébre nem volt gondja,
2096 7 |                el rendeltetésük helyére, s hogy a pipája jól szeleljen.~
2097 7 |             barátunk a postaház udvarán, s kérdezősködés nélkül sietett
2098 7 |               odakinn járt Garibaldinál, s ő van beküldve az országba
2099 7 |          országba a fölkelést szervezni, s a fegyvereket szétosztani.~
2100 7 |               Hanem hát Diadém így írja, s Diadémnek lehetnek erre
2101 7 |                bécsi Baubank izzadta ki. S ha azok mégis megtudtak
2102 7 |                Felfordult egynéhányszor. S hogy pénzt nem hordott magával,
2103 7 |               Koczur homlokon üté magát, s keserves pátosszal hörgé:~–
2104 7 |               országutat másfelé vitték, s az ő országútjából dűlőút
2105 7 |       elhallgattátok, hogy megszöktetek, s beálltatok „Jézusmária-huszárnak”. –
2106 7 |                   Megfújom ezt a kürtöt, s estére táborunk van együtt.
2107 7 |            táborunk van együtt. Andiamo!~S azzal megfogta Gorombolyi
2108 7 |                  a drága barátom karját, s anélkül, hogy egy pohár
2109 7 |               magát ennél a vállalatnál, s ezt az érzését annál jobban
2110 7 |           tömkelege között sok ideig alá s föl, míg végre rátalált
2111 7 |          letekintett a sötét boltüregbe, s láthatá a deszkaládákat,
2112 7 |                 lesz – mondá Gorombolyi, s azzal fölmászva a legmagasabb
2113 7 |              lesz, aki azon megosztozik, s húsz ember elég kezdetnek,
2114 7 |             vigyünk be ketten a városba, s ott kiosztogassuk?~– Hat
2115 7 |           félrelökve Koczurt az útjából, s berohant a boltüregbe, ahol
2116 7 |         boltüregbe, ahol a ládák álltak, s mielőtt a drága barátom
2117 7 |                 egyik ládáról a lakatot, s aztán felrúgta annak a tetejét.~
2118 7 |         lepecsételt katulyákat küldenek, s aztán a nagy várakozást
2119 7 |              temetvényi romok boltjaiba, s onnan megint tovább, míg
2120 7 |         felugrott a feltört láda mellől, s markába kapva egyet azokból
2121 7 |           sarkával végzem a leszámolást.~S úgy tett. – A drága barátom
2122 7 |               pedig visszament az odúba, s mind felnyitogatta a deszkaládákat.
2123 7 |               arannyá, a követ kenyérré, s a lágy emberi szívet kemény
2124 7 |              nemzedék fázik a tettektől, s ki van fáradva a tétlenségtől.~
2125 7 |           Gorombolyi eltakarta az arcát, s valami szót rebegett, ki
2126 7 |                  kijutott a romok közül, s ott haladt el az ösvényen,
2127 7 |               mélázó egyszerre fölriadt, s az észvesztő düh, amit a
2128 7 |                 embergyűlölő haragjában, s onnan a tízöles magasságból
2129 7 |                rémülettől hanyatt esett, s a lejtőn nagyot henteregve,
2130 7 |               meg nem tapos utána senki.~S ugyan jól tette, hogy meghalt;
2131 7 |              szállt alá a bástyaoromról, s fél szárnyával kegyetlenül
2132 7 |             betoppant a társalgóterembe, s azzal a két tenyerét az
2133 7 |                   magára zárta az ajtót, s ott hagyta a bámuló urat
2134 7 |              reggelinél ült a bárónéval, s nem hagyta magát e jelenet
2135 7 |              becsukott szájjal nevetett, s aztán egyet szürcsölt a
2136 7 |                 leült a felesége helyére s maga elé húzta annak a teás
2137 7 |              teájába rum helyett olajat, s megiszogatja, azt sem tudja,
2138 7 |                úton fegyverekhez jutott, s ezek a fegyverek legújabb
2139 7 |               felfelé forgatva a szemeit s kezét keblére szorongatva
2140 7 |                 a cím alatt: „ócskavas”, s felhasználták az énáltalam
2141 7 |               Koczur már ki van pécézve, s a legnagyobb baj, hogy e
2142 7 |                 egész mihozzánk elérnek, s némelyikünknek a lábán csombókra
2143 7 |                ezt a veszedelmes embert, s ezt ön nekem és a nejének
2144 7 |                 maga futott el a háztól, s itt hagyta minekünk Koczurt,
2145 7 |         veszedelmes tervet előkészíteni. S ami ebben az egész szomorú
2146 7 |                elajándékozni való pénze, s ha az egyszer elkezd ezereket
2147 7 |         hónaposretket e vallatás közben, s nem kínálta meg vele a házigazdát.~–
2148 7 |              benne. Ha Koczurt elcsípik, s nála találják a nyugtáinkat,
2149 7 |                deresen végignyúl önként, s várja a megérdemelt olvasatlan
2150 7 |                készen volt a reggelivel, s a szájmosással foglalta
2151 7 |            megint felugrott a díványról, s nagy lépésekkel járta végig
2152 7 |              aztán csak stációt tartott, s nagyon vékony hangon kérdezé:~–
2153 7 |               szerint – mondá Diadém úr, s magara hagyta Kornélt az
2154 7 |               senki sem hallja.~Fölkelt, s odaveté magát egy karszékbe,
2155 7 |             odaveté magát egy karszékbe, s azt az asztalhoz gördítette.
2156 7 |                 a pozsonyi élő halottól, s azzal minden ki van magyarázva. –
2157 7 |            szobájába, lefeküdt, elaludt, s mire fölébredt, úgy kiment
2158 7 |                 a vállára veti a puskát, s elmegy az erdőre szalonkázni.~–
2159 7 |               ugyan ilyenkor nem húznak, s azokat röptiben nem is lőné
2160 7 |                 betért a patakmolnárhoz, s megvendégeltette magát,
2161 7 |             udvarolt a molnár leányának, s ígért neki egy pár aranyfüggőt;
2162 7 |               utoljára egész medvefalka, s másnap, harmadnap semmi
2163 7 |                vállára vette a puskáját, s nekiindult az erdőnek, hogy
2164 7 |                úr megállította az útban, s azt súgta a fülébe:~– Jó
2165 7 |               kastélyban fegyverek után. S ha ezt megkapják, ezt is
2166 7 |                 a kettőt fegyver nélkül, s aznap délben a napszámosok,
2167 7 |               bástyatorony magaslatáról. S minthogy Gorombolyi herkulesi
2168 7 |                 figyelemmel kísérhessék, s azokat az embereket, akik
2169 7 |            hozzájárnak, megjegyezhessék, s azoknak az útait nyomozhassák.
2170 7 |            csatszóra (Schlagwort) várva, s hogy kaphatta volna meg
2171 7 |                 őt magával a romok közé, s ott az összeesküvők megfogták,
2172 7 |             számára pénzt? még sokat is? s ha már küldeni akar, és
2173 7 |            citromszaga volt a bankóknak. S a nyugtatványok csak arra
2174 7 |                 elvörösödve Kornél báró, s azzal a duplapuska csővégét
2175 7 |                  elveszi tőled a fiskus, s odaadja a legközelebbi rokonodnak,
2176 7 |                  jót tettem mindenkivel, s most nincs egy igaz jó barátom.~–
2177 7 |            Diadém úr kenetteljes hangon, s aztán úgy prédikált neki,
2178 7 |              rendbe szedte az öltözetét, s elszántan nekiindult a neje
2179 7 |                  bekocogtatott az ajtón, s csak a „szabad” kimondása
2180 7 |                  kopott szőnyegen végig, s hosszan húzva maga után
2181 7 |       megállással plántálta magát eléje, s elérzékenyült hangon rebegé
2182 7 |              Magam is komédiásnő voltam, s nem szeretem, ha visszaemlékeztetnek
2183 7 |                Atalantát keblére ölelje, s a fülét megcsókolja, egyúttal
2184 7 |                Visszamegyek a cirkuszba, s folytatom, ahol elhagytam;
2185 7 |                 csinálok kötéltáncosnőt, s visszaveszem a leánykori
2186 7 |            Ki-vég-zett? – hebegé Kornél, s szédelegve támaszkodott
2187 7 |             erejével támadt most ellene, s megragadva a két karját,
2188 7 |                  csak bámult a levegőbe, s hülye mosolygással rebegé:~–
2189 7 |                  e holdkóros vigyorgást, s nagyot villantak rá, odatette
2190 7 |          odatette a kezét férje vállára, s azt súgá fülébe:~– Jó angyala
2191 7 |              mondta önnek ezt az eszmét!~S azzal karját Kornél karja
2192 7 |                legnagyobb magyar lakott, s amilyen kegyelettel körülvette
2193 7 |                  fog emlékezni rólad is, s nemzeti ügye mártírjának
2194 7 |                 a döblingi Lunatic-Asyl, s ezért tartsa el az ő családja
2195 7 |            gondoskodás volt apámuramtól, s én örök hálára érzem magamat
2196 7 |             szabad világ Magyarországon, s akkor neked is szabad lesz
2197 7 |                Atalanta elmosolyodott.~– S hátha én is veled megyek
2198 7 |                csábító hízelgései ellen? S Atalanta még most is igen
2199 7 |                 világot az én kedvemért, s bezárkózni velem egy körülfalazott
2200 7 |           törülgeté le e drága könnyeket s az izzadó homlok verítékét.
2201 7 |             korán szoktak férjhez menni, s jobb is nekik. Egyébiránt
2202 7 |          Diadémnak?~– Az meg fináncbáró. S az ő bárósága még valamivel
2203 7 |                 ismét jó karba helyezni, s ha szabad keze lesz, azalatt,
2204 7 |              azonosítva lesz a mienkkel, s meglátod, hogy amikor ismét
2205 7 |                 Diadém már nyilatkozott, s a leánynak tele van vele
2206 7 |                  én Czenczi leányomat, – s ha egyszer úgy kerül, hogy
2207 7 |                felkacagott erre a szóra, s aztán keze közé kapva Kornél
2208 7 |                   úgy ki is lehet jönni, s azt mondta Atalantának,
2209 7 |                Atalanta tudta ezt előre, s készen várta őt két irattal,
2210 7 |             összeesküvésben találtattak, s aztán tíz-tizenkét esztendei
2211 7 |                  jövendőbeli jegyesének, s olyanforma, mintha móringlevél
2212 7 |              amit józan észnek neveznek, s annálfogva eljöttnek látja
2213 7 |         odacsapta a tollat az asztalhoz, s azt mondá kedves életepárjának:~–
2214 7 |                  németül, így: „Baron C. S. von Opatovszky de Apátvár”.
2215 7 |                 elcsalogatta a bolondot, s az most itt bikacsolja meg
2216 7 |                itt bikacsolja meg magát, s nem akar az esztrengán átugrani.~–
2217 7 |               útszélen, mikor meglátják.~S most még azt kívánják, hogy
2218 7 |                  elnyomorodott, mint az, s hogy éhen nem halt, csak
2219 7 |         szatócsboltba szivart vásárolni, s kiválasztott egy csomót
2220 7 |         előhúzott levelet a kezébe adta, s ő megismerte rajta az írást.~–
2221 7 |             süllyedjek el – a pincébe!~– S hogy jött ide a levél?~–
2222 7 |                 Kornél a benyílóba ment, s annak is bereteszelte az
2223 7 |               hanem megtartják maguknak, s ők csak az évi tartásdíjt
2224 7 |                száll, mindig kevesebbet, s ha mindenből kikopnak, végre
2225 7 |             senki e földön nem is üldöz, s mire ráduplázhatnának az
2226 7 |                rég biztos helyen vagyok, s fittyet hányok nekik. –
2227 7 |              elismervények nálam vannak, s azokból a német nem eszik.
2228 7 |                  esztendei sáncfogságra, s tolhatod a talyigát Olmützben.
2229 7 |                  a Dunába vetette magát, s onnan félig megfulladtan
2230 7 |            könyörögted vissza az életre, s ebbeli rémületedben otthagytad
2231 7 |           szerint ,Muskatlinek Katalin’. S nem Montezuma kérte kölcsön
2232 7 |                szüleitől ötéves korában, s ő képezte ki tökéletes művésznőnek.
2233 7 |                pikétezik minden délután, s veszti – nem a maga durosait,
2234 7 |                 világban való őgyelgést, s természetesen ellátva őt
2235 7 |             kedves Kornél, mint egy lúd! S én azt tudtam, – többet
2236 7 |                 hízelkedni nem tanultam, s egyik a kettő közül megkívántatik
2237 7 |                  németül, mint te magad. S te azt hitted, hogy a te
2238 7 |             menyasszonyod oldala mellől. S ha néha magadnak is jött
2239 7 |           golyóját az arcodra plántálta, s te feküdtél bele két hétig.
2240 7 |               donna pedig meglátogatott, s igen boldoggá tett ezáltal.
2241 7 |                 evett-ivott a víz alatt, s kitartotta lélegzetvétel
2242 7 |             ezeket a vízi mutatványokat, s akkor lett Loreleyból Atalanta.
2243 7 |             vízből kihúzták élettelenül, s aztán felvitték a lakására,
2244 7 |                 Opatovszkyt!’ Odamentél, s visszahíttad őt az életre.
2245 7 |               imádkozni a paradicsomból, s feleségeddé lett. A másik
2246 7 |               valahára a jobbik eszedet, s ha nem akarsz a bolondokházába
2247 7 |                  aki most is tereád vár, s aki menyasszonyi hozományul
2248 7 |                akarod rá szánni magadat, s csattanós, eltagadhatatlan,
2249 7 |              Légy okos ember, ha akarsz, s kergesd ki a megcsúfolóidat
2250 7 |             lehetsz; – vagy légy bolond, s csukasd be magadat Döblingbe,
2251 7 |            csukasd be magadat Döblingbe, s adasd fel a kényszerzubbonyt
2252 7 |                 ajtónál fülelt kívülről, s nagyon csóválta a fejét,
2253 7 |                  hordani. Kiesik a köve, s aztán nincs manupropria.~
2254 7 |                 a szatócsot Kornél báró, s majd kirázta a kaftánjából.~–
2255 7 |               könnyen el lehet veszteni, s olyankor a becsületes megtaláló
2256 7 |                  az öklével a szatócsot, s aztán eltette a zsebébe
2257 7 |             megint kilépett a boltajtón, s felnézett az égre.~– Már
2258 7 |                levélben mind a kettőben? S mától fogva nem ad ő már
2259 7 |             érkezett vissza a kastélyba. S nevetett hozzá magában.
2260 7 |               hát menjünk be a szobámba, s végezzük el a dolgot.~–
2261 7 |                 pecsétet a két okiratra, s akkor aztán eljövök, bemutatom
2262 7 |                eljövök, bemutatom magam, s majd meglátod, annyi bolondot
2263 7 |              koccintani akart valakivel, s tréfásan emlegette, hogy
2264 7 |             rizskásafölfújtat fölhoztak, s azzal legelőször is őtet
2265 7 |               aztán kettévágta a kedvét, s elérzékenyíté. Könny szökött
2266 7 |               akikre rátalál egy szerep, s azt eljátsszák remekül;
2267 7 |                mikor rájuk került a sor, s most nem lakik benne más,
2268 7 |                szoktak ellátogatni bele, s azoknak a kedvéért állított
2269 7 |               őket.~– Ilyenkor költenek, s benn ülnek a házikóban.
2270 7 |                 hátha el vannak bújva.~– S azzal, amint a csónak orra
2271 7 |                 behúzta az egyik evezőt, s a kezével belekapaszkodott
2272 7 |                vizét le lehet ereszteni, s ekkor a lecsapolt mederből
2273 7 |                elsüllyedhet az iszapban, s nem akadunk rá.~– Hiszen
2274 7 |              partra, összefonta karjait, s úgy nézett vissza merően
2275 7 |         Végignézett az elhagyott parkon. S aztán megrázta a fejét,
2276 7 |                  aztán megrázta a fejét, s egyik kezével a homlokához
2277 7 |                  hamar megvan a kiugrás, s beráncigálta őt magával.~–
2278 7 |                 Diadém úr lejött eléjök, s az ilyen okos, éles eszű
2279 7 |                   Odahajolt Atalantához, s fülébe súgta, de olyan hangosan,
2280 7 |               elfogták Pesten? – kiálta, s oly jól tudta adni az ijedséget,
2281 7 |                 Még reszketni is tudott, s a fogait összevacogtatta.)
2282 7 |             tudatja, hogy jó helyen van, s nincs nála semmi ok, amiért
2283 7 |               semmi ok, amiért elfogják, s nincs nála semmi irat, amivel
2284 7 |          Reggelre le lesz csapolva a tó, s megkerül a gyűrű. Most jerünk
2285 7 |                 ott van már a színpadon, s a színfalak közé lát; megtudta
2286 7 |                  a jól megrumozott teát, s azt belediktálta az utolsó
2287 7 |            szemeket vetett a feleségére, s megcsókolta neki a kezét,
2288 7 |           egymáséba kulcsolták kezeiket, s úgy rebegték végig az Úr
2289 7 |               megcsókolva Kornél ajkait, s maga sietett az ablakredőnyöket
2290 7 |                 ablakredőnyöket lezárni, s az ágyfüggönyöket összehúzni. –
2291 7 |             ágyból, felöltözött egészen, s a csizmáit a kezébe fogva,
2292 7 |             Kornél rendelkezésére bízni, s kockáztatni azt, hogy hátha
2293 7 |                 hátha meggondolja magát, s azt mondja: „Én bizony nem
2294 7 |                  vízitündéri tudományát; s a szép fényes holdvilágnál
2295 7 |                ez a két ablak elsötétül, s azután a két szögletablak
2296 7 |                 ablakot kinyitja valaki, s látni az éj homályában,
2297 7 |                 alakokat vert a földhöz, s vadállatokat fékezett meg
2298 7 |                őt magával a tó fenekére, s ott tarthatja három percig,
2299 7 |           hatottak le a bolondos szívig, s azt csak a tréfa rendkívülisége
2300 7 |           magával hozni a rumospalackot, s azt hitte, hogy ha abból
2301 7 |              fejét, leguggolva a földre, s a fekete burkony szárnyait
2302 7 |                 Valami tűz lobbanik fel, s egyszerre csak egy égő fáklyát
2303 7 |             fityfirékelve a sziporkákat, s aztán ott úszik a víz színén
2304 7 |                  mint abban a balettben, s ott áll egyfelől a holdsugártól,
2305 7 |                ragadja a nyelénél fogva, s leviszi a vízfenékre. A
2306 7 |         bevilágítja az egész víztömeget, s a partról bámuló előtt egy
2307 7 |                 a víz színéig emelkedve, s ez emberölő bozótban, amilyen
2308 7 |         úszószalagok tekergőznek körüle, s lábai elől lomha teknősbékák
2309 7 |              nézi patyolatruhája redőit, s közéjük furakodik. A nézősereg
2310 7 |                kijön, büszkén eléje lép, s sértett kevélységgel veti
2311 7 |           harmadik perc is elkövetkezik, s az a rendkívüli nő még akkor
2312 7 |             lefelé fordította a fáklyát, s beledugta az iszapba, eloltotta
2313 7 |               megállt, arcát hátravetve, s szétbomlott hosszú haját
2314 7 |                összefonva és kifacsarva, s aztán ismét koronába csavarta
2315 7 |                 halántékait. – A bolond!~S oly szívdermesztő volt a
2316 7 |              kitörő, felcsattanó hangon. S azzal nekikezdett a futásnak.
2317 8 |                  az most Illavaynál van, s hogy ott milyen jól bánnak
2318 8 |                 a szobáiban, mint télen, s a kandallóban mindig ég
2319 8 |                eldöntése” Möbius nyomán, s mikor az ember előtt ez
2320 8 |                 134) (130) + (234) (130)~S ennek a megészlelésétől
2321 8 |          megszólal valaki a háta mögött, s jó reggelt kíván.~Ezen aztán
2322 8 |               valami tolvaj is rátörhet, s minthogy cselédet nem tűr
2323 8 |                  csapóajtót a fülke elé, s a benn levő a vaskalitkában
2324 8 |            vaskalitkában meg volt fogva, s onnan csak egy vasrácson
2325 8 |               megragadta a grófnő kezét, s azt dörmögé a fülébe:~–
2326 8 |                  az letérdelt lábai elé, s most aztán átölelte a térdeit,
2327 8 |                aztán átölelte a térdeit, s úgy tekintett fel hozzá,
2328 8 |                 úgy tekintett fel hozzá, s az még rettenetesebb tekintet
2329 8 |          Opatovszky Kornél nem oroszlán, s ő nem tartozik a bárányok
2330 8 |                 van két ökle, tíz körme, s ha amannak van őrültsége,
2331 8 |                térdepelőhöz csendesen. – S magyarázza meg különös látogatásának
2332 8 |          egyszerre talpra ugrott Kornél, s az arca sajátszerű vigyorgásra
2333 8 |                át egy órára a páncélját, s e lovagkosztümben sikerült
2334 8 |                 próbálta volna valaki.~– S mi oka volt önnek arra,
2335 8 |                 helyes eszű egyéniség?~– S ezt itt ezen a helyen akarja
2336 8 |                 Ilyesmit akarok tenni.~– S mennyiben szolgálhatok én
2337 8 |             elmázolja az arcán a kormot, s fordított a beszéd hangulatán,
2338 8 |                 összehúzta a szemöldeit, s néma fejbólintással inte,
2339 8 |           produkálta magát a cirkuszban, s három percig el tudott sétálni
2340 8 |             üvegkádban a publikum előtt. S ezt én mind csak most tudtam
2341 8 |             Jehovát, most detronizálnám, s önt ültetném a helyébe.~
2342 8 |                  aláírja, megpecsételje, s maga odamenjen a Lunatic-Asyl
2343 8 |              Pálma fölugrott a helyéről, s indulatosan kiálta föl:~–
2344 8 |               róla! – rivallt föl Pálma, s oly zila tekintetet vetett
2345 8 |             hogyha száz esztendeig élne, s ezalatt folyvást ragályos
2346 8 |                  számára csizmát varrna, s holta után ezer esztendeig
2347 8 |               csalfa módon elválasztott, s ezzel az endori boszorkánnyal
2348 8 |                szólt a grófnő elbámulva, s a fejét rázta tagadólag.~–
2349 8 |                  ráhagyni, hogy tudja.~– S megengedi nekem, hogy ezt
2350 8 |                 fölkelés organizálására. S mikor a puccsnak vége volt,
2351 8 |                is kompromittálva vagyok, s addig rémítgettek, míg rá
2352 8 |               névaláírásom nem érvényes. S ez volt rám nézve a mennyei
2353 8 |                   hogy van, sir Patrik”, s azzal főbe lövi. – De, hogy
2354 8 |                  azt, hahaha! A Loreley!~S itt elkezdte összevissza
2355 8 |              fejét félrefordította tőle, s megtagadta minden érzékének,
2356 8 |                  fölemelkedett térdéről, s méltóságteljes állásba vágta
2357 8 |                eljött jóvátenni hibáját, s egy új jobb élettel helyrehozni
2358 8 |               volt, oly szeretetreméltó, s esküszöm a magam részéről,
2359 8 |                 kezével a vállát érinti, s szemei egészen keresztbe
2360 8 |            állnak.~Fölgerjedt a haragja, s eltaszította őt magától:~–
2361 8 |           elkövetni – szólt Kornél báró, s most már odaült Pálma grófnő
2362 8 |            megtudta, hogy ez okos ember, s ezzel ki lett szolgáltatva
2363 8 |                ahogy tudtam. Itt vagyok. S innen el nem megyek anélkül,
2364 8 |             ajtókat kell keresztültörni, s bemutathat nekik, mint vagy
2365 8 |             Választhat tetszése szerint.~S azzal szerét ejtette, hogy
2366 8 |                 hajából kihúzza a fésűt, s leomló hosszú szőke hajfonadékai
2367 8 |          gavallér, ajánlatát megújítani, s az egész világ tudni fogja,
2368 8 |                az úton, amelyen idejött, s azután, ha ismét eljön,
2369 8 |            nagyokat szokott pattogtatni, s mondogatta hozzá: „Gyi,
2370 8 |              egymás mellé állítva sorba, s tanulmányozza rajtuk az
2371 8 |                wertheimpénztár kulcsait, s odanyújtá azokat Kornélnak.~
2372 8 |                 egészen odahajolt hozzá, s csábító mosollyal nézett
2373 8 |              mosollyal nézett a szemébe, s a kulcscsomagot forró kézszorítással
2374 8 |                  mondá magában a golyhó, s megcsókolva az édesen erőszakoló
2375 8 |        csattanást hallott a háta mögött, s egyszerre nagy lett körülötte
2376 8 |                 Most ő lett ez a dzsinn. S az ott ama tündér.~Ekkor
2377 8 |                 akkor egy asztalnál ült, s éppen nem istennői munkával
2378 8 |                behíhatja ön a cselédeit, s azokkal dobathat ki innen. –
2379 8 |                kifuthat a mellékszobába, s bezárhatja az ajtót; én
2380 8 |                 is pecsételte a levelet, s ráírta a címet; azután a
2381 8 |                azt.~Akkor aztán fölkelt, s lanyha léptekkel odament
2382 8 |          teendőkről. Ő becsületes ember, s önnek jóakarója. Úgy fogja
2383 8 |            összeg biztos kezekbe jusson, s arra a célra legyen fölhasználva,
2384 8 |                 jól fogja találni magát, s megszabadul minden gondjától.
2385 8 |               azt meg?~– Itt hagyom önt, s kimegyek a többi szobáimba,
2386 8 |              kimegyek a többi szobáimba, s holnap megint visszajövök
2387 8 |             Pálma az íróasztalához ment, s visszatért viasztekerccsel,
2388 8 |           viaszgyertyácskát meggyújtani, s aztán körülnézni vele a
2389 8 |               levelemet még ma megkapja, s holnap ilyenkor itt lehet.~–
2390 8 |               nem enni, nem inni semmit, s mégis itt vagyok.~– De én
2391 8 |            találok. Felkapom a székeket, s keresztültöröm velük a falat!
2392 8 |         meghallja. Kapom ezt a gyertyát, s ahelyett, hogy írásomat
2393 8 |                vele a bútorokat idebenn, s ideégek az ön takarékpénztári
2394 8 |                 ön, amilyen nagyot akar, s azt a célját elérheti, hogy
2395 8 |                egész ház összeszaladjon, s önt itt találja. Hanem abban
2396 8 |                őrültekházába szállítani, s az úri kényelem helyett
2397 8 |            előbújt a rács pálcái között, s odahullott Pálma lábaihoz.~
2398 8 |             Pálma fölvette azt, megnézte s visszadobta a földre.~Azután
2399 9 |               gondolat! De eltemettetni, s azután is számlálni a napokat,
2400 9 |             kormányzó főúr javára marad.~S most még ezzel a kezébe
2401 9 |               tartozásokat aktivái közé, s aztán kiszámítja belőle,
2402 9 |               állapotai megszilárdulnak, s akkor ismét helyreáll a
2403 9 |                  kéményseprő csuhájában, s az elfogás híre, egész története,
2404 9 |                 Fölnyergeltette a lovát, s kiporoszkált az erdőbe.
2405 9 |                sem telt a húsz esztendő, s már eljött, amit mondott.
2406 9 |             ennél az embernél kezdődött.~S most végződik nála.~Tudta
2407 9 |                 levélben, amit eldobott, s nem akart felbontani.~Külföldi
2408 9 |              birtokos bele fog veszteni, s örül, ha mezítláb kiszaladhat
2409 9 |               ezt az egész szép világot, s maga elmegy a föld alá;
2410 9 |                 az egész szép világot, – s maga meg itt marad.~Az a
2411 9 |      adósságtörlesztésre és a kamatokra (s az az adósság olyan, mint
2412 9 |              gróf behívatta a titkárját, s elkezdett neki levelet diktálni.
2413 9 |            gubanca tart egymáshoz kötve, s mindkettőnknek érdekében
2414 9 |             diplomatát és a financier-t, s nem mondunk egymásnak egyebet,
2415 9 |                 vív minden tanúk nélkül, s a föltételek fölött egyezkedik.~–
2416 9 |                ment előre a jó példával, s szivarját szájába dugva,
2417 9 |              hintaszékbe dobta le magát, s ha a gróf a támlányra rakta
2418 9 |                keze közé fogta a térdét, s úgy himbálta magát, – azután
2419 9 |                  azonban mást gondoltam, s ennek a következtében kérettem
2420 9 |                  a bolondokházába zárva, s az utolsó hitbizományi tőke
2421 9 |                egy vevőtársaságot hozzá, s aztán csinálunk egy olyan
2422 9 |             szüzeknél marad nevelőben.~– S az anyja akaratából megy
2423 9 |                önhöz?~– Természetesen.~– S tud a gyermek erről valamit?~–
2424 9 |           elvállalja minden adósságomat, s azonfelül számomra azt a
2425 9 |               befolyását igénybe veszik, s ezért a kamatokat is évről
2426 9 |                mind élő alakot öltöttek, s előtte álltak, mint egy
2427 9 |           szaporodnak: az adó növekedik, s abban az arányban száll
2428 9 |              föltételek alatt?~– Igen.~– S hogyan hiszi ön azt, hogy
2429 9 |             jövedelmét holtomig fizesse, s mindamellett a tőkepénzének
2430 9 |                  is számításba van véve. S ha a fiatal emberek és a
2431 9 |        Oroszországban, Lengyelországban, s jól érzi magát mellette.
2432 9 |                 aki mind ezüstről eszik, s hintóban parádéz; az egész
2433 9 |                gazdatiszti személyzetre, s az más rendszer mellett
2434 9 |                még több pénzbe kerülhet, s hogy az experimentálás a
2435 9 |                látnak a gazdaságuk után, s így mérsékelt részletfizetés
2436 9 |                   Felugrott a pamlagról, s az asztalra ütött a tenyerével.~–
2437 9 |           asztalra ütött a tenyerével.~– S azt hiszi ön, hogy én erre
2438 9 |         fűrészmalmot hagyok csináltatni, s a temetvényi címer helyébe
2439 9 |               együtt az utcára kiűzetni? s hogy én megbarátkozom valaha
2440 9 |     bankárcsoport felossza ezer darabra, s árulja morzsánkint a világ
2441 9 |               össze mind a két uradalom, s temessen el mind a kettőnket
2442 9 |                gróf indulatosan járt alá s fel a puha virágos pokrócon.
2443 9 |           gyújtott a moderateurlámpánál, s megint visszaült a hintaszékbe,
2444 9 |                 visszaült a hintaszékbe, s fújta a füstöt a plafon
2445 9 |            lajstromra ott az asztalon.~– S mi fog történni ezekkel
2446 9 |               esedezve léphet be valaki, s aki nekem kellemetlen, annak
2447 9 |                egy darabka nyomtatványt, s azt sokrétűleg összehajtogatott
2448 9 |                  két végén lepecsételik, s ráírják veres betűkkel a
2449 9 |            amelyen született és meghalt, s az ilyen klenódiumokkal
2450 9 |                  hamis csapásra vezette, s míg ön ott a maga vadját
2451 9 |                  összeesküvés vezérének, s mikor a rémséges lázadás
2452 9 |                  régi szeretete fejében, s aki ezt egy nevetséges merénylettel
2453 9 |                idejárt az ön kastélyába, s együtt pikétezett önnel,
2454 9 |                 együtt pikétezett önnel, s mikor a terv nem sikerült,
2455 9 |              hogy kimeneküljön a partra, s a másikat is kivonszolja
2456 9 |                 a végzetes papírhasábot, s elszaggatta azt apró darabokra, –
2457 9 |                  eltagadom, hogy voltam, s feledni fogom, hogy vagyok. –
2458 9 |                  az üzletet elintézni.~– S ezzel már be van fejezve
2459 9 |              gyertyatartót az asztalról, s kifelé indult a szobájából.~–
2460 9 |                  megvetéssel tekinte rá, s válaszul csak annyit mondott
2461 9 |               csöngetett a komornyiknak, s az már a kész reggelivel
2462 9 |         nyittatott magának „egy” szobát, s visszaküldte a hajdúját
2463 10|                  maradt a várkastélyban, s onnan intézte az ügykezelést.
2464 10|               szálfa kidől a gyökeréből, s estében végigzúzza az egész
2465 10|                sétáltak a fasorok alatt, s a nyitott ablakon át kihangzott
2466 10|            koszorúkkal, fenyőfüzérekkel, s a várba felvivő úton diadalkaput
2467 10|                 adás-vevést végrehajtani s egyúttal a birtokot átvenni.~–
2468 10|           egyúttal a birtokot átvenni.~– S az én gazdatisztjeim ennek
2469 10|               jószágdarabok megvételére, s ekképp ők kezelő tisztekből
2470 10|           zsellérekből háziurak lesznek, s azontúl csak saját szorgalmuktól
2471 10|                 elvégezhetünk mindent.~– S hogyan rendelkezett a gróf
2472 10|       muzsikaszóból, a nép vivátozásából s a bandérium robogásából.
2473 10|                kalaplevéve görnyedeztek, s reszkettették a levegőt
2474 10|              talán ugyanazon frázisokat.~S hogy töri magát a tovagördülő
2475 10|                hitelezőbank megbízottai, s beseprik az aranytekercseket
2476 10|           vidékről hoztak ide az utakra, s azzal porozza be a nedves
2477 10|              Ferdinánd lehajol a földre, s felvéve egy kis fekete hantocskát,
2478 10|               más kéz elveszi azt onnan, s ő látja, hogy valami idegen
2479 10|                  tenyerével arra a kőre, s azt mondta: „Húsz év múlva
2480 10|               sem lesz az önöké többé!”. S még csak a tizenötödik járja!
2481 10|               Hanem egyet ajánlok önnek, s ha lehet, fogadja el. Ne
2482 10|                maga is tönkre fog menni, s ezek a vígan pezsgőző urak
2483 10|                vagy a börtönbe kerülnek, s az én életjáradékomat nem
2484 10|                fordította félre a fejét, s nem felelt neki semmit.
2485 10|              miféle alak volt ez valaha, s ki fogják találni, hogy
2486 10|             utolsó éjszakát. Sötét volt, s a zápor zuhogott egész hajnalig.
2487 10|                    Lesepri azt is onnan, s elfújja a szélbe. – Ennyit
2488 10|                se vigyen belőle magával!~S aztán ki ebből az országból,
2489 10|              hatású hivatalok kriptáiba, s honnan ha föl is járnak
2490 10|                  valahol Dél-Amerikában, s tanítja a jenkiket szolíd
2491 10|                  ott mindjárt meghalnak, s mennek máshová újra föltámadni.
2492 10|       hemiszfériumon múlik ki a hazáért, s az ellenlábasok között támad
2493 10|           ifjúságnak adatott a szeretet, s az mindent kipótol. Majd
2494 10|                 neki külön kriptája van, s mindennap megkapja mindazt,
2495 10|             válik. Itt nem üldözi senki, s lehet kedve szerint bolond,