Part,  Chapter

   1 1 |                 nem szünteti meg, s mint egy örökké tartó álom, belerémlik
   2 1 |            festői panorámát mutat elénk. Egy szeszélyesen kanyargó folyóvíz
   3 1 |               magányosan álló bérc, mint egy óriási erratikus szikla,
   4 1 |                  szikla, melynek tetején egy „bolond” szavára emeltetett
   5 1 |                 szavára emeltetett várat egy még nagyobb bolond. Ott
   6 1 |                 a negyedik rom: nem vár, egy egész város az; itten uralkodott
   7 1 |                átellenben fehérlik, mint egy óriási mauzóleum a büszke
   8 1 |              centum tiliis” másodlatául, egy Aspremont „szívének” síremlékét
   9 1 |                 van a penészes szobor is egy odúba kuporodva. A nép azt
  10 1 |           palotáját döntötte volna romba egy isten, egy mennyei császár:
  11 1 |          döntötte volna romba egy isten, egy mennyei császár: az egész
  12 1 |                  az egész vidék átalakul egy rémtornáccá; tornyok, piramidok,
  13 1 |                 rakva, meg ledöntögetve, egy gigászi Bábel, aminek a
  14 1 |         falevélben; – ott az útfélen áll egy terebély hárs a vetés közepett,
  15 1 |              hárs a vetés közepett, mely egy nagy családnak címerét ékíti,
  16 1 |                  kilenc iharfa, egyetlen egy törzzsé nőve, amiket egy
  17 1 |                 egy törzzsé nőve, amiket egy nagy úr hajdan, a reformáció
  18 1 |              országban!” – S lett belőle egy élő kolossz. – Ott pompáznak
  19 1 |              megmaradt a nép.~Csodálatos egy népfaj ez, amihez foghatót
  20 1 |                 nép hangyamunkája foly – egy örökké ugyanazon képpé.~
  21 2 |               Ami elég terhelő körülmény egy férfi jellemére nézve.~Azonban
  22 2 |                  őt szembe nézi: nem, ez egy csúfondáros, torzkép-vágó
  23 2 |       látatlanban a jó Opatovszky Mátyás egy szlatinai üvegestől Borbála
  24 2 |                mert az üveges odább ment egy országgal. – Azonban megvigasztalta
  25 2 |                   hogyha van az embernek egy igaz barátja, aki mindig
  26 2 |             talpig meglássa benne magát.~Egy mindennapi nélkülözhetlen
  27 2 |                  barát volt az rá nézve: egy zsebbeli kritikus.~S óh,
  28 2 |                 Ha minden embernek volna egy ilyen fintortükre, amely
  29 2 |                  leolvadnának a háborúk, egy negyedrészre a házastársi
  30 2 |                  a házastársi civódások, egy nyolcadrészre a párbajok
  31 2 |                 lehet valakibe szerelmes egy leányféle? Alig van valami
  32 2 |            komikum és az ijesztő együtt. Egy Herkulesfő, amelyikből Pan-szobor
  33 2 |             nyakravalót, s ez nagy munka egy olyan embernek, akinek nem
  34 2 |                  igen kellemetes minőség egy olyan férfinál, mint magad!”~„
  35 2 |             adott búcsúcsók is: – záloga egy élet boldogságának – mind
  36 2 |                  van rajtad mit szeretni egy szép leánynak? Te csak olyan
  37 2 |                 patakmalmot alakítson át egy hét alatt puskaporosmalommá,
  38 3 |          gondviselés ezen a földön.)~Még egy negyedik levél is volt;
  39 3 |          főszolgabíró urat: kegyeskedjék egy kis félórára átrándulni
  40 4 |          találnak, akitől azt elvehetik.~Egy árva cigánybanda húzza künn
  41 4 |               mindjárt megkapják tőle az egy forint felpénzt, valóságos
  42 4 |              szalagot, s a fejébe nyomva egy nemzetőri csákót viaszkosvászonból.~
  43 4 |           elmaradni nem akaró társ pedig egy alacsony, zömök legény,
  44 4 |             szemének a lehunyorítása még egy kis ravaszságot is kölcsönöz
  45 4 |                 hozzá. Ennek a fején van egy Hunyadi-kalap; a termetét
  46 4 |             termetét ellenben bőven fedi egy hosszú vászonkitli, amelyen
  47 4 |               felcser előtt.~– Mit? Hogy egy nemes ember levetkőzzék
  48 4 |               valahol elvesztettük; csak egy forhemedlink takarja a deficitet.~–
  49 4 |              esett: az rögtön adott neki egy jó eszmét; belemarkolt,
  50 4 |               Beadták kosztra-kvártélyra egy professzorhoz, aki nagyon
  51 4 |              hogy a két bolondból legyen egy pár. Nem is lehetett neki
  52 4 |            nélkül, hisz ketten kiteszünk egy négylábú állatot.~– No,
  53 4 |                  ott kipihentük magunkat egy kicsit a hadjárat fáradalmaitól.~–
  54 4 |                hadjárat fáradalmaitól.~– Egy kicsit a nasi-vasi bankot
  55 4 |              tudja a tensúr.~– Végződött egy nagy katasztrófán. Ott elvesztették
  56 4 |                  megszánta, s adott neki egy viaszkosvászonból faragott
  57 4 |                 szobába, ott fog találni egy öltözet ruhát.~– Csak nem
  58 4 |                   s készletben tartottam egy egész öltözetet.~– De hogy
  59 4 |                dandy volt.~– De még csak egy tükör sincs az úrnak a házánál?~–
  60 4 |                  összehazaárulózták, aki egy kézre játszik azzal a másik
  61 4 |                 Hanem harcolni fog, mint egy oroszlán! Nem szökik el,
  62 4 |             franciák osztogatják.~– Arra egy civilistának semmi gondja.
  63 4 |                 tudom, hogy három húszas egy forint. Ennyire engem is
  64 4 |           egyenruhát, állítsak ki belőle egy bandériumot, élelmezzem
  65 4 |                 tudta jól, hogy van neki egy derék, okos fia, aki a gazdaságát
  66 4 |                 gyerünk innen. Hozzon el egy marék szivart magával.~A
  67 4 |              mondom az úrnak, hogy az úr egy -h-h-h egy –~Koczur kicibálta
  68 4 |             úrnak, hogy az úr egy -h-h-h egy –~Koczur kicibálta magával
  69 4 |            helyezni. Az új kabát zsebébe egy szivartáska is volt dugva:
  70 4 |             veszély fenyegeti önt – csak egy szót! – Én repülök, és kiszabadítom
  71 5 |                 várnom kell.~A komornyik egy földszinti szobába vezette
  72 5 |                teszi még szoborszerűbbé.~Egy szép kísértet, mikor előlép
  73 5 |             szokása. Hogy a bajának csak egy részét adja elő: úgy, hogy
  74 5 |                 lóra ülve, tart hozzájuk egy lelkesítő beszédet, átad
  75 5 |           lelkesítő beszédet, átad nekik egy általam hímzendő zászlót.
  76 5 |            ablakaink alatt végigrohantak egy végeláthatatlan tömegben,
  77 5 |              kísértet.~Jónak látta aztán egy kedélyes mosollyal bebizonyítani
  78 5 |                 szíves leülni. Önhöz még egy másik levelet is írt az
  79 5 |              hanem a legalsó zsákban van egy acélláda. Ezt mi nem hozhattuk
  80 5 |               tennénk. Ezt a ládát pedig egy bizományosunk társzekerével
  81 5 |                 gyapjúszállítmányban van egy láda is, amit nekünk megkapnunk
  82 6 |                 jár semmi: nem, még csak egy álomlátás káprázata sem;
  83 6 |                  mórikázott volna előtte egy kicsit, s az most nagyon
  84 6 |               őrző vadászcselédség száma egy kis zászlóaljat tesz ki.
  85 6 |               van itt, hogy dicsekedjék.~Egy pipázóterembe érkezve, melynek
  86 6 |             lenni, míg átöltözik.~Azután egy kis idő múlva megint előjött,
  87 6 |               nem borotválkozott. Amióta egy rettenetes októberi napon
  88 6 |                 élén deklamálni, kezében egy szerencsétlen főúr (a népharag
  89 6 |               annálfogva nem hasonlótlan egy gályarabhoz, aki a bagnóból
  90 6 |                mintha annak a kiejtésére egy egész óramű mozgásba hozatala
  91 6 |                 a kormánybiztos? Hisz az egy Henriot!~– Dehogy Henriot!
  92 6 |                 ujjaiba.~– A grófnak van egy nagy fegyvertára.~– Egy
  93 6 |                  egy nagy fegyvertára.~– Egy kicsiny.~– Akár kicsiny,
  94 6 |       kormánybiztosnak? Hogy én vezessek egy paraszt nemzetőrökből álló
  95 6 |             megírni.~– Mit?~– Először is egy meghatalmazást – magyarul –,
  96 6 |              lefoglalt gyapjús zsákokból egy elrejtett acélszekrényt
  97 6 |         acélszekrényt kivehessek; azután egy meghagyást – németül – a
  98 6 |                Olyan tekintete van, mint egy rablónak.~– Tíz lépésnyire
  99 6 |                 hazaárulók vagyunk. Csak egy szóba kerül, s akkor az
 100 7 |               kígyózik föl, s ott azután egy darabon a hegyoldalba vágva
 101 7 |               meredek sziklafal, másikon egy szédületes lejtő, telenőve
 102 7 |           összegubacolva tarkállik, mint egy csodaszőnyeg végig az egész
 103 7 |              érte volna meg a napszámot. Egy hosszú sor ölekbe rakott
 104 7 |                állhat.~Ezen a helyen van egy kőhíd. Arra szolgál, hogy
 105 7 |                    kérdé a szolgabíró.~– Egy embert találtunk itt.~–
 106 7 |            disznók… – s rögtön talált is egy ahhoz való nótát, torkaszakadtából
 107 7 |             többi motyóit.~Legelőször is egy nagy éles kés került elő
 108 7 |               szerszámok között találtak egy csomó tolvajkulcsot.~– Hát
 109 7 |              Azután a batyuból előkerült egy felmetszetlen kenyér. A
 110 7 |                  Hát abból meg előkerült egy kétcsövű pisztoly.~– Furcsa
 111 7 |            Miféle generálistól?~Zsiborák egy pillanat alatt kiszabadítá
 112 7 |            markaiból. A nyakán volt neki egy nagy flastrom, ami alatt
 113 7 |               alatt semmi daganat, hanem egy sokrét összegyűrt papír:~–
 114 7 |               van rejtekzsebekkel: innen egy írószer, amonnan egy acélráspoly
 115 7 |               innen egy írószer, amonnan egy acélráspoly meg egy-egy
 116 7 |            kettéválasztható talpbőre meg egy egész archívum.~A szolgabíró
 117 7 |              kiabálhatott. Nagy hirtelen egy jó szívós bükkfa husángot
 118 7 |                hűs őszi éj volt.~Illavay egy kis időre elszunnyadt a
 119 7 |                  Nyílik az ajtó, s kilép egy bájos, szép alak. Ejh, ez
 120 7 |                 álom!”~Az volna szép, ha egy főszolgabíró, aki hatvanezer
 121 7 |           hatvanezer embernek parancsol, egy ilyen álomcsőcseléknek ne
 122 7 |                 jött a szekerével szembe egy másik jármű, amit nagy hiba
 123 7 |             volna álmos fővel elkerülni: egy gyapjús szekér.~– Hopp!
 124 7 |         kocsiülésében ült egymás mellett egy kifordított bundába burkolt,
 125 7 |                borotvált képű férfi, meg egy honvédfrájter, a szuronyos
 126 7 |                alakja olyan volt, mintha egy vékony, lapos szalmaszálat
 127 7 |                világot adott, hogy annál egy levelet el lehessen olvasni.~–
 128 7 |              lehessen olvasni.~– Itt van egy levél a gróftól az udvarnagy
 129 7 |             hozzányúlni.~Illavay agyában egy gondolat villant meg.~Odaszólt
 130 7 |                fordult Illavay:~– Ha még egy szót mer ön szólni, önt
 131 7 |               utoljára életében lovagolt egy félmillió forintos paripán;
 132 7 |              forintos paripán; hogy csak egy hajszálon múlt, hogy ezért
 133 8 |                   ami elég rendkívüliség egy hadvezetőtől. – De hát mi
 134 8 |                  mellett, itthon alispán egy félig tót, de egészen magyar
 135 8 |                  a tettei is megfeleltek egy becsületes magyar Mátrának.~
 136 8 |          mammutok sem hallottak. Hol van egy nagy szál fenyőfa hirtelen?
 137 8 |                   amint az arámtól kapok egy levelet, hogy nem kellek
 138 8 |         lapítanám ki a görbe vármegyédet egy sodrófával egyenesre. Már
 139 8 |                  ilyen infámiát! Már meg egy ilyen szolgabírót dobnak
 140 8 |              stratégiából.~Mit ért ahhoz egy szolgabíró? Ez nem kompútus,
 141 8 |                  a maga hatását, hogy te egy úgynevezett dandárral nyomultál
 142 8 |             kémem!~– Először is, mert az egy országos zsivány.~– Hát
 143 8 |             elkövetni? Rátenni a kezedet egy gyapjús zsákra, ami az állam
 144 8 |              amiket itt most beszéltünk, egy szót sem ám! Senkinek! Különben
 145 8 |                Gorombolyi odatett eléjük egy szép zöldmázas korsót.~–
 146 8 |                 korsót.~– Itt van, fiúk, egy kis rozsólis, igyátok meg,
 147 9 |            viseld, e fogadásom emlékére. Egy másik gyűrűt a celli szűz
 148 9 |                  hozzá, gróf úr; én csak egy drágakövet ismerek: a malomkövet.~
 149 9 |             szolgabíró, hogy elfér rajta egy emlékül adott – teszem föl –
 150 9 |             emlékül adott – teszem föl – egy melltű, brilliánt rózsával:
 151 9 |                 sürgetős dolgom van. Van egy szerencsétlen unokaöcsém,
 152 9 |             atyjára bámult.~– Akkor „ez” egy véghetetlenül gazdag ember!~–
 153 10|              volt Pálma. Egyetlen leánya egy bálványimádó édesanyának.
 154 10|              Hatesztendős korában kapott egy mostohát, aki annak a másiknak
 155 10|             hozta. Akkor született annak egy fia – s amint fiú volt a
 156 10|                tizennégy évet, beküldték egy kolostorba.~Ekkor már megtudott
 157 10|                  égi gyönyöreihez. Akkor egy rossz napon a kis fivér
 158 10|                  a kis fivér a pónijával egy árkot átugratva, leesett
 159 10|                  maradt több sarja, mint egy leány. Akkor azt megint
 160 10|                  kell vezetni a világba. Egy udvari bál a kedvező alkalom,
 161 10|        láthatáron lemenő hold. Amíg csak egy csücskéje kiáll, addig mindig
 162 10|                  az Opatovszkyaké, régen egy úré volt. Az a Rákóczi-had
 163 10|                 Gargóvárra, hogy ott van egy családi várlakuk a Temetvényieknek,
 164 10|                  való volt, hogy kétszer egy évben nyolc napig elfogadják
 165 10|                   Ezzel elérte azt, hogy egy nagy hitelművelettel pénzügyeit
 166 10|                 Akinek hiányzik a garasa egy darab kenyérre, kiállhat
 167 10|                  három arra menő ád neki egy krajcárt, meg van szabadítva; –
 168 10|                öcsédtől. Ővele még akadt egy reményszál a kezünkbe. Ha
 169 10|                nagy neve, ősei érdeme és egy roppant nagy birtok (s milyen
 170 10|                 előtt: kétségtelen, hogy egy szerencsés családi összeköttetéssel
 171 10|           Nehezebb, ha látsz magad előtt egy célt; könnyebb, ha nem látsz
 172 10|              rendelt neki nagybátyjában, egy megyei tisztviselőben, aki
 173 10|                  nemesember, azért, hogy egy pár évvel tovább éljen. –
 174 10|                 el, amiket hallott, hisz egy egész életre, hisz egész
 175 10|           találjon fel benne valamit nem egy szívet, aki boldoggá tesz –,
 176 10|               aki boldoggá tesz –, hanem egy kezet, mely a Temetvényi
 177 10|             arcáról, akik csak ránéznek.~Egy leány, aki maga is tudja
 178 10|                sugárzik róla a hidegség.~Egy leány, akinek az a feladata,
 179 10|                 Ferencről, hogy „Hisz ez egy véghetetlen gazdag ember! –
 180 10|                ember! – Most az!”~*~Alig egy év múlva meghalt – a mostoha;
 181 10|      bekövetkezett a csodatevő esztendő. Egy márciusi napon ki lett mondva,
 182 11|                alvásom, hanem elbólintok egy nap tízszer, tizenötször.
 183 11|                 maga az ébrenlét is csak egy képtelen, hihetetlen, vad
 184 11|              volt körülrakva. Most éppen egy kis házinyúl került ki az
 185 11|                  gróf úr, vesszek el, ha egy húszas hiányzik is belőle!”
 186 11|                  hiányzik is belőle!” Te egy marék arannyal akartad jutalmazni;
 187 11|                 arra kért, hogy adj neki egy pohár bort, mert tegnap
 188 11|                soha – szólt Pálma, éppen egy repülő galambnak adva alakot
 189 11|                 vonult ki, s lett belőle egy infernális kórus, egy macska-boszorkányszombat!~–
 190 11|             belőle egy infernális kórus, egy macska-boszorkányszombat!~–
 191 11|            hittem, hogy ez az egész csak egy érdekfeszítő színdarab,
 192 11|               Csak elleplezése a valónak egy avatatlan előtt.~S ehhez
 193 11|              Megtudta, hogy volt Bécsben egy feudális liga, mely az országgyűlésen
 194 11|              mint Pesten; ahol elég volt egy csoport diáknak felolvasni,
 195 11|              egyhangúlag: „Legyen meg!”. Egy kérdőjelre, egy felkiáltójel.
 196 11|            Legyen meg!”. Egy kérdőjelre, egy felkiáltójel. Az osztrák
 197 11|                 bátor a veszélyben, mert egy még nagyobb veszély nem
 198 11|                  parasztképviselők, mind egy szálig átszöknek a háromszín-szalagosok
 199 11|            dacára még sem valami?~A gróf egy vasgyűrűt mutatott elé,
 200 11|                parasztnak, se katonának; egy céljuk van csak: lerontani
 201 11|           Azoknak volt az ismertetőjelük egy ilyen vasgyűrű; ezzel a
 202 11|              ezzel a három betűvel. – Én egy év óta mindenféle genre-ét
 203 11|                  gróf, ha az egész világ egy hullámzó tengerré válik
 204 11|             egymillió”.~Egymillió. Ez az egy szó, amire nincsen kádencia.~
 205 11|                  kell hozzá egyéb – csak egy kis hűség.~Temetvényi Ferdinánd
 206 11|                  a Mehlmarkton megállva, egy gyermeket a karjára vett,
 207 12|               múlva? Három nap múlva? De egy hét alatt bizonyosan!~Mihelyt
 208 12|                   Pálma grófnőtől kapott egy levelet. Nemigen volt „édes
 209 12|              ugyanazon postával érkezett egy másik levele is, Koczur
 210 12|                ez a mamlasz nem írja meg egy szóval sem, hogy mi történt.~
 211 12|                 elfogta, azon bundástul, egy hosszú kabátú és hosszú
 212 12|                  kerestem? Mit kerestem? Egy kis pénzt kerestem. Egy
 213 12|                  Egy kis pénzt kerestem. Egy pár láda flanellinget vittem
 214 12|                birtokát, s maga állít ki egy lovascsapatot, elül-hátul
 215 12|                  a hold még nem jön fel: egy szőlőkert ajtó nélküli kunyhójában.
 216 12|                így is kapni vállalkozót. Egy hazatérő osgyáni fazekas
 217 12|                   Illavay adott neki még egy százast, s mindjárt lehető
 218 12|             másiknak meg nem hallani, az egy kis ágyúzás volt.~– No,
 219 12|         jegenyefákkal jelölt út mentében egy úrilak, beárnyékolva zúzmarás
 220 12|                de nem a kéményektől. Ott egy kis ütközet volt.~– Itthon
 221 12|             utóhad csatárláncát jelezte. Egy Congrève-röppentyűtelep
 222 12|                  Congrève-röppentyűtelep egy kopár halmon fölállítva,
 223 12|                 száll le a szánkóból; de egy tapodtat sem megy odább.
 224 12|              felelt már senkinek semmit; egy elbúsult pillantást vetett
 225 12|                 aztán keresheti őt, akár egy tűt a szalmakazalban.~A
 226 12|                     Jobb ám, mert felült egy bagázsiás szekérre, s úgy
 227 12|                hogy így mer bánni valaki egy Apátváry Somával, s nekiment
 228 12|              Csak arra várnak vele, hogy egy nap elég időt engedjen az
 229 12|            rátalált. – Szerencsére annál egy kis parázs-ferbli volt,
 230 12|      párticédulájával.~– De hisz az csak egy hóbort volt tőle, hogy a
 231 12|            vigasztalásul. Van itt velünk egy baranyai lévita; odaküldtük
 232 12|             pusztuljon el a bolond: lesz egy derék, okos, becsületes
 233 12|                  haditörvényszék elnöke.~Egy derék, kedélyes erdélyi
 234 12|                  biz az, barátam, meghal egy kicsit”.~– De uram, gondolja
 235 12|              uram, gondolja meg, hisz ez egy őrült! Lehet-e egy hóbortost
 236 12|               hisz ez egy őrült! Lehet-e egy hóbortost halálra ítélni!~–
 237 12|              volt, mert ő bizony elbírna egy mangalétát, de hát nem tehet
 238 12|             képzeli, hogy el tudna sütni egy puskát egy ember ellen,
 239 12|                el tudna sütni egy puskát egy ember ellen, aki ellenség.
 240 12|                 a drágalátos lóherlevél!~Egy csoport honvéd éppen akkor
 241 12|               lelkesült hazafiak voltak; egy német sem akart a gyászvitézeknek
 242 12|           Utoljára Ferenc kénytelen volt egy fakó szánt fonott kassal
 243 12|                kocsisnak, úgy hajtott ki egy lóval a táborból. Volt is
 244 12|        keserűségét; az ő Sámson testében egy gyermek szíve volt. Ő csak
 245 12|             naphosszat nem jött ki rajta egy szó. Valamiben töri a fejét.~
 246 12|                 szánjába, s vitesse őket egy várossal odább. Azalatt,
 247 12|           oldalukon. Koczurnak a kezében egy pár nyeregpisztoly.~Ott
 248 12| Opatovszky-Apátváry Soma – szólt Ferenc, egy újabb darab szalonnát szelve
 249 12|               szent Dávid királyon, mint egy gyerek.~– Hallja, ha én
 250 13|             császári csapatokat, amiknek egy része a faluban, más része
 251 13|            parlament seregeire nézve, az egy neutrális közeg, akinek
 252 13|                tartozik; hisz ő még csak egy társalkodónőt sem tűrt el
 253 13|                 Annyi követelései voltak egy társalkodónő irányában,
 254 13|               neki: „Jaj kedvesem, ha én egy ilyen, ennyi erénnyel és
 255 13|               két órától reggeli hétig – egy századrész krajcárban poénjét,
 256 13|                 modern művek álltak, még egy nagyszerű pompás könyvtár
 257 13|                  figyelmű házibarát, aki egy napon odaescamotírozta a
 258 13|           kifőzte a dolgot Cousin úrral.~Egy napon a háznagy elutazott
 259 13|           dandárparancsnokot kereste fel egy közel eső városban, akivel
 260 13|                 elfogadna téli szállásra egy detachírozott csapatot,
 261 13|               helyről fel lesz szólítva.~Egy reggel aztán kapott egy
 262 13|                  Egy reggel aztán kapott egy levelet Pálma grófnőtől.~„
 263 13|                szét kell verni, mégpedig egy bájos szép hölgynek a megszabadításával
 264 13|              alkalommal, ahol ha lesz is egy kis komoly tusa, azért mégiscsak
 265 13|               hogy ilyen bevezetés után, egy olyan eszményi alakkal való
 266 13|                  nélkül nem érezte magát egy egész embernek. Miért kellett
 267 13|               velünk?~– A János.~– Ez az egy szál hajdú? Aztán mi hárman
 268 13|          parasztokkal! Ilyen riha néppel egy Opatovszky nem harcol. Agyúk
 269 13|                  a helység közelébe ért, egy szénégető putri mellől feléje
 270 13|                 szaladt nagy lelkendezve egy némber alak. Ismerte jól.
 271 13|             némája volt. A rongyos leány egy levelet dobott a kocsijába,
 272 13|                is.~A néma kapott ezúttal egy húszast. Ferencnek pedig
 273 13|                 nagy sokadalom volt.~Ott egy rögtönzött szószéken, aminőt
 274 13|                  a kezének a szorítását? Egy darabig hagyta neki, akkor
 275 13|                 azon koncoltak fel éppen egy szép nagy dámvadat, s a
 276 13|                 bejárása előtt pörköltek egy óriási vadkant. A szép tágas
 277 13|                 udvar közepén pedig volt egy nagy veres tócsa: vértengernek
 278 13|                  ha veres bor nem volna; egy szétdűlt hordó tartalma
 279 13|                   s abban feküdt hanyatt egy ember: halottnak nevezhetné
 280 13|                közeledő lármára megnyílt egy ajtó a folyosón, s kilépett
 281 13|               folyosón, s kilépett rajta egy délceg magas férfi; kék
 282 13|              kard markolatára csapott, s egy lépést tett Illavay felé; –
 283 13|         vendégsereget bírt befogadni.~Ez egy szögletterem volt, amiből
 284 13|                szögletterem volt, amiből egy kiugró rondella nézett ki
 285 13|                  le lehetett látni, mint egy madártávlatból.~Középen
 286 13|                  madártávlatból.~Középen egy hosszú asztal volt megterítve,
 287 13| rendkívüliségekkel kitűnővé téve, mintha egy vándorkomédiás trupp ruhatárát
 288 13|                  jött atyja karján; mint egy szép fantom. Mögöttük az
 289 13|            sápadt volt, és az arca, mint egy epileptikusé, ideges rángatózásokkal
 290 13|                 fog történni most, mikor egy olyan ember került a társaságba,
 291 13|            mindent jóvátesz. Mikor pedig egy végrehajtott hőstettet adott
 292 13|                  a torzonborz bajusznak, egy sajátszerű vigyorgás lepte
 293 13|      házigazdához az egész asztal fölött egy szót sem szólt, az meg azt
 294 13|                  az. Hát mit? A vitézeim egy pár ludat, pulykát, gazdájuk
 295 13|       küzdelemben; amit meg mer indítani egy ember tíz ellen, száz ellen,
 296 13|                 ily magas fokú míveltség egy közönséges parasztnál, akinek
 297 13|                 s „ezek” között egyetlen egy sem akad, aki a latinul
 298 13|               latinul elmondott panaszra egy védelmet, egy cáfolatot
 299 13|         elmondott panaszra egy védelmet, egy cáfolatot tudjon felhozni
 300 13|              pillanatban a háznagy úr, s egy levelet sietett kézbesíteni
 301 13|          Krivánszkynak, amit most hozott egy lovas futár. A vezér felszakítá
 302 13|       diszpozíciói szerint vegyünk részt egy fontos diverzióban a Felföldön.
 303 13|                tenni, mint amennyivel őt egy jobbágya itt e helyen bevádolá.~
 304 13|            hosszan tartott, ismétlődött; egy szívélyes, forró kézmegrázáson
 305 13|             kiváltja tőlem, visszaadom – egy csókért.~E szótól úgy megijedt
 306 13|        átlátszóvá lett a haragtól.~– Hát egy „ilyenért” nem adod vissza? –
 307 13|              adod vissza? – ordítá közbe egy oroszláni hang. S vele egyidejűleg
 308 13|                 ő” volt.~A grófnő ajkain egy olyan örömsikoltás tört
 309 13|                   A küzdelem nem tartott egy villámlobbanásig. Illavay
 310 13|                megragadta az embernek, s egy facsarintásra kard és gyűrű
 311 13|           lefegyverzett férfi, feldöntve egy széket kettőjük közé, oly
 312 13|                cserényen átszökő farkas, egy ugrással a rondellába, s
 313 14|         országból a minden szláv népeket egy „vasgyűrűbe” foglaló csábítót.~
 314 14|                   A szabadcsapatban volt egy összetartó csoport, mely
 315 14|             vezér táborkarát képezte; ez egy külön szövetség volt, amit
 316 14|                  védelmezi, nem egymást.~Egy gondolat alatt, egy riadás
 317 14|             egymást.~Egy gondolat alatt, egy riadás alatt, kirohant az
 318 14|         látványban! Mennyire széppé tesz egy embert az a villogó kard
 319 14|      Achilles-szobor! Nincs már az arcon egy rút vonás sem; az mind lelket
 320 14|              messze az erdők közé.~Az az egy ember, aki nem hadvezér,
 321 14|              hadnak minden ötven emberre egy zászlója. Biz azokat eldobták.
 322 14|            világba, azt mondták: itt van egy sereg „beszélő majom”, akik
 323 14|               Istent! imáim hozták elém. Egy férfit. Nem tudok mellé
 324 14|             amott – egyedül, egymagában, egy pokol ellenében védelmére
 325 14|                látja a férfit, amikor az egy hős szerepébe jutott; a
 326 14|                  a szolgabírónak, hogyha egy comtesse-t egy őrnagy megcsókol?
 327 14|     szolgabírónak, hogyha egy comtesse-t egy őrnagy megcsókol? Ki adott
 328 14|                arra, hogy e csók helyett egy ökölcsapást adjon – egy
 329 14|                  egy ökölcsapást adjon – egy katonának! egy bíró! egy
 330 14|       ökölcsapást adjon – egy katonának! egy bíró! egy tisztviselő? Hogy
 331 14|                 egy katonának! egy bíró! egy tisztviselő? Hogy kifacsarja
 332 14|                  dévajon, pajkosan, mint egy gyermek.~– Haha! Ön „mindent”
 333 14|                vagyok én! és mi ön?~– Ön egy férfi, és én egy leány. „
 334 14|                ön?~– Ön egy férfi, és én egy leány. „Jobb” neveinket
 335 14|             keserűen. – Az igaz. A leány egy lehanyatló család utolsó
 336 14|              koldus vagy”. A férfi pedig egy nagy úr, aki maga keresi
 337 14|                 mesélt valaha, ahogy van egy „kakastéjjel, varjúvajjal
 338 14|                  azt a bozontos fejet, s egy csókot égetett az ajakára,
 339 14|               csókot égetett az ajakára, egy valódi, édes lángú, szívig
 340 14|                   Szeretlek. Olyan vagy.~Egy a „beszélő majmok” közül~
 341 14|                 Ezt a zagyva csőcseléket egy minden országban kipécézett
 342 14|            tudott menekülni. Veszedelmes egy kalandor. Franciaországban
 343 14|                  úgy őrzi ez a nép, mint egy tábor.~– Derék emberek.
 344 14|                szorítottam. Nem volna jó egy kis remunerációt osztani
 345 14|               verseket írt valaha, miket egy tudósunk fedezett fel nála.
 346 14|                 a tisztelt – parasztokat egy kis barátságos lakomára
 347 14|       csatárteremben telepedteti le őket egy egyszerű parasztcseléd főzte
 348 14|                végignéztük: ön sem evett egy falatot sem.~– Nem volt
 349 14|                  kedvem ilyen emberekkel egy tálba mártani. Azonban énnekem
 350 14|               szörnyedt fel Temetvényi – egy fiatal leánynak való feladat-e
 351 14|        mindennapi feladatom volt.~A gróf egy szót sem szólt többet. Ez
 352 14|           jókedve már vígsággá nőtt meg, egy soktagú küldöttség jöjjön
 353 14|           jobbágyság üdvözlő jókívánatát egy fényes áldomásban, amit
 354 14|                 vetekedett az, különösen egy tekintetben, abban, hogy
 355 14|           Megfogták! Fel kell akasztani!~Egy nekipirult nagy szál legény
 356 14|                 hogy a beköszöntő legény egy kötélnek a végét tartja
 357 14|                 süveg. Azután volt rajta egy piros dolmány. De hol vette
 358 14|               Úgy nézett ki igazán, mint egy nagy majom.~Csak Illavay
 359 14|                vezérének?~Az csak nézett egy darabig, mint a sült hal;
 360 14|               felakasztani!~Erre a szóra egy hangos kacagás csendült
 361 14|                szólt Illavay.~– Tétessen egy terítéket az asztalra Opatovszky
 362 14|                gróf nagy kegyességgel. – Egy Opatovszky bármilyen helyzetben
 363 14|                  emlékében az a mondás:~„Egy Opatovszky bármilyen helyzetben
 364 14|                 egész országban volt még egy város, ahol a múzsák csendesen
 365 14|                 Egyszer csak kap Illavay egy levelet Koczurtól, hogy
 366 14|            félig-meddig bolond volt már. Egy pár szép méla szemnek a
 367 15|              írva, jelvényül a szögletén egy gyászfecskével. Nőkéz írása
 368 15|                  kincs, annak az értékét egy magas lélek felismerte.~
 369 15|             hétköznapi életben. S én ezt egy időben sokat tanultam.~A
 370 15|       halálveszéllyel szemközt; hanem ha egy poharat el talált törni,
 371 15|                   de attól, akit szeret, egy elmulasztott tekintet, egy
 372 15|               egy elmulasztott tekintet, egy rosszul választott hangja
 373 15|                 arab regékben a ,telli’: egy erszényke kavicsokkal, tollakkal,
 374 15|                  nak nagy barátja.”~(Itt egy egész szakácsművészeti tárgyalás
 375 15|             húzatná be a szobája falait. Egy pompásan felcicomázott teremben
 376 15|          teremben úgy érzi magát, mintha egy idegen csillagzatba jutott
 377 15|          bizarrságok, külsőségek, amiket egy nő megfigyelhet, el is mellőzhet;
 378 15|           jutalmat oszt. Rabja tud lenni egy vén cselédnek, egy makacs
 379 15|                 lenni egy vén cselédnek, egy makacs gyermeknek, de nem
 380 15|                   és ön hallani fog tőle egy költeményt, mely átringatja
 381 15|              napsugaras múltba, odabűvöl egy újra felelevenült ismeretlen
 382 15|          hallotta?) S ha az elmondottért egy néma sóhaj, tán egy önkénytelen
 383 15|         elmondottért egy néma sóhaj, tán egy önkénytelen könny lesz a
 384 15|                Azt feleli rá, nem tudom: egy diáktársamtól tanultam az
 385 15|             gyönyörére, akinek meghódol. Egy csillag, amit nem szabad
 386 15|                   a gyászoló fecskével.~„Egy nevezetes különcséget valóban
 387 15|            magával szokott beszélni. Van egy torztükre, az elé áll, s
 388 15|             nekem, hogy vigyázzak rá: ez egy neme a bolondságnak, az
 389 15|                 ereiben mindegyiknél van egy csepp az őrült Stibor vajda
 390 15|                  azt összetépi. Aki csak egy szóval is észrevéteti vele,
 391 16|                  kellett róla adni, hogy egy csoport fegyveres embert,
 392 16|                Írt is Ferenc ezalatt nem egy levelet – a grófnak, tudatva
 393 16|                  az ideje is elérkezett; egy szép reggelen egy lovag
 394 16|            elérkezett; egy szép reggelen egy lovag vágtatott be a gargóvári
 395 16|                reszketett örömében, mint egy gyermek, aki csak bámul
 396 16|               látogatása alkalmával volt egy bizalmas közlenivalója.
 397 16|          közlenivalója. Most itt járt le egy váltó, most meg amott. Mindenféle
 398 16|            kollekciója. S kívánhat-e már egy kandidátus fiamuram kedélyesebb
 399 16|                Pálma e vidám tekintetből egy gondolatot olvasott le: „
 400 16|          Yucatan-szigeten, hogy ha kisül egy tolvajsági eset, azt büntetik
 401 16|                 már ennek a napnak, mint egy gyermek! – mondá Pálma. –
 402 16|     meglátogathatni.~Az utóbbi szavaknál egy kis futó ború árnyéka lebbent
 403 16|       őexcellenciája feladatát.~Az igaz, egy ilyen nap egy esztendőre
 404 16|                   Az igaz, egy ilyen nap egy esztendőre valót süllyeszthet
 405 16|     megszorította a karját, s az állának egy rándulása mutatta, hogy
 406 16|                hej, az egész frekvencia! Egy esztendeig megint szabad
 407 16|                 most mind átadta, mintha egy káptalanba tenné le, pecsétes
 408 16|          férfinak, ki mellette lovagolt. Egy ilyen reveláció hasonlatos
 409 16|              nyomorult lények közé, akik egy összedűlő ház alól elfutnak,
 410 16|            mondta. – Nem aggódom miatta. Egy egész szívet. – Nagy szó
 411 16|                   hogy ez a szív meg tud egy nőt érdemelni. – Ön tudja,
 412 16|               álomjárójává tett annak az egy milliónak, amivel szegény
 413 16|                 diadalmaskodni fog!~– Ha egy ellenfél le nem győzi, rábocsátják
 414 16|          szavakat a végtelen szenvedély, egy elzárkózott szívnek egész
 415 16|              magát az ő hatalmába, ahogy egy rabszolgát eladnak testestől,
 416 16|                   még romnak is felséges egy tanya.~Az első tekintetre,
 417 16|          emelkedik, még most is tartogat egy el nem pusztítható emléket
 418 16|                amaz ablak alatt mered ki egy gyűmkő (Kragstein) szürke
 419 16|              gránitból, annak a bunkóján egy dzsinnfő van faragva, haja
 420 16|      ellenséggúnyoló dacot fejezi ki. Ez egy tanúja a barokk építészetnek.
 421 16|                  egy-egy maradványa. Ott egy lizénának a párkányzata,
 422 16|           lizénának a párkányzata, amott egy bolthajtás vésett zárköve,
 423 16|               bolthajtás vésett zárköve, egy kagylódíszlet fekete jáspisból
 424 16|                  tizennégy napig tartott egy névnapi köszöntő, s lakadalom
 425 16|                  nagy kapuboltozaton túl egy kőtömkeleg fogadja a belépőket.
 426 16|             Vajon nem lakik most is vagy egy medve ottan?~– Rég kiveszett
 427 16|                hajlik előre, mintha csak egy taszításra várna, hogy utána
 428 16|                 a kidomboruló maradványa egy kehelynek, egy sasfej meg
 429 16|                maradványa egy kehelynek, egy sasfej meg egy oroszlánfej,
 430 16|                kehelynek, egy sasfej meg egy oroszlánfej, és két evangelista
 431 16|                Mindjárt. Menjen ön előre egy percre.~Pálma, amint magára
 432 16|               kikopott lépcsőjére, s ott egy úrimáját, egy üdvözletet
 433 16|          lépcsőjére, s ott egy úrimáját, egy üdvözletet és egy hiszekegyet
 434 16|              úrimáját, egy üdvözletet és egy hiszekegyet mondott el.
 435 16|             épületek, börtön és templom, egy kifárasztó kőkáosz az egész,
 436 16|                nincs már meg egyéb, mint egy levendulabokor.~Hanem az
 437 16|               évesnek kell lennie. Az az egy bokor öles átmérőjűvé nőtt
 438 16|          hamvaszöld színével olyan, mint egy bársonykupola. S ez a magányos
 439 16|                  csak azt kérdé – mintha egy gondolatakadály felébresztette
 440 16|         felébresztette volna –, a kérdés egy álom folytatása volt.~–
 441 16|               völgynek a mélyén látszott egy kerek romhalmaz, közepén
 442 16|                    Ez volt a kút.~Ferenc egy követ dobott le abba, a
 443 16|          félkönyökére dőlve rajta. Igen: egy hajdani nagy kőválú volt
 444 16|                 ott a felolvasó számára: egy tört amfora talapja. Arra
 445 16|                   A szikla szíve érzőbb, egy napon felfakad a kövek mélységeiből
 446 16|                  is elfelejtett, csak ez egy nevet nem felejté.~Készült
 447 16|          mátkaugrónak” neveznek, s onnan egy szökéssel leugrott. Mohamednek
 448 16|               omlatag.~Pálma leszakított egy repkényágat a kőről, s azt
 449 16|           Napóleon, sem Rothschild, hogy egy költője legyen, aki rajta
 450 16|  Visszatértünkben oda kerülhetünk.~Pálma egy ágacskát tört le a levendulabokorból,
 451 16|                  merész volt a vállalat. Egy félig leomlott kőfalat kellett
 452 16|                 diadalmasan; innen aztán egy fűvel benőtt keskeny párkányzaton
 453 16|                  terem túlsó oldalán van egy kettős ajtó: tulajdonképpen
 454 16|              kettős ajtó: tulajdonképpen egy boltozattól átívelt nyílás,
 455 16|       boltozattól átívelt nyílás, melyet egy gránit támoszlop választ
 456 16|               végigfutott; most már csak egy gyámkő áll ki belőle: egy
 457 16|                egy gyámkő áll ki belőle: egy ölnyi hosszú gránitdarab,
 458 16|                  csak olyan széles, hogy egy ember megállhat rajta. Alatta
 459 16|             előterébe futnak össze, ahol egy magas dombtetőn emelkedik
 460 16|                két sötét erdő közé, mint egy rámába szorítva, látszott
 461 16|                rámába szorítva, látszott egy gyönyörű kis napsütötte
 462 16|                  sávjaival, a teknőjében egy kis falu, s egészen erre
 463 16|                  s egészen erre fordulva egy fehér úri lak, nagy kerttel
 464 16|       rózsaszínre festett falakkal: mint egy skatulyából kiszórt gyermekjáték.~
 465 16|              Valami talán mégis az lesz.~Egy felvillanó mosoly elűzte
 466 16|               arra lépjen rá Pálma, mint egy lépcsőre. Hanem a leszállásnál
 467 16|            félretett minden etikettet, s egy bátortalan lépésnél átkarolta
 468 16|             között kígyó lappanghat. Még egy lépés, azt elriasztani,
 469 16|               azt elriasztani, aztán még egy, kikeresni a legtisztább
 470 16|                 legtisztább helyet s még egy utolsó, térdre ereszkedni,
 471 16|              folyvást térden állva, mint egy rajtakapott gyermek tekintett
 472 16|                sem riadt fel a másiktól.~Egy tizenhat agancsos gím állt
 473 16|             címerkoronájuk: minden évben egy ranggal többet mutat; nemes,
 474 16|            bozótból, s csaholásukra mint egy félbeszakadt álom, tűnt
 475 16|                 csüggött a férfi vállán.~Egy búcsúköszöntést vetett kezével
 476 16|                  sajnállak; hanem azt az egy levendulabokrot – azt sajnálom.~
 477 17|          Hihetetlen dolgok mentek végbe.~Egy szép napon ismét Gorombolyi
 478 17|               délben rohammal foglalt el egy várost, amit ágyúkkal, lovas
 479 17|             előtt, hogy a generalissimus egy egész hadosztályt detachírozott
 480 17|                 emlékezem még reá, mikor egy zúzmarás februári reggel
 481 17|                  a paragrafusra, hogy ha egy újságíró álhíreket, pletykákat
 482 17|                 a márciális törvény csak egy büntetést ismert: halált;
 483 17|                 akadályok miatt, s ezzel egy kis bitóhaladékot (galgenfrist)
 484 17|                  el a jegyese, Pálma kap egy levelet az ismerős női kéztől:
 485 17|                   Hiszen hogy őrködhetik egy nő egy férfi fölött? Ami
 486 17|            Hiszen hogy őrködhetik egy nő egy férfi fölött? Ami hatalmában
 487 17|              hogy vigyázzon rá. S kivált egy olyan férfira, mint Illavay.
 488 17|                Elküldé magát mr. Cousint egy lekötelező levéllel a diadalmas
 489 17|                  ott nem maradhat is; de egy rövid ebédre, ahol egyről-másról
 490 17|             állapodtak meg. S volt kínja egy tenyérnyi papirosdarabnak,
 491 17|           papirosdarabnak, amiről a gróf egy ötsoros szónoklatot betanult
 492 17|              Zrínyi-dolmányt, aminek még egy, válltól könyökig érő második
 493 17|               kinek a megszenvedett lába egy fauteuilre volt téve, míg
 494 17|           fauteuilre volt téve, míg maga egy bőrcauseuseön feküdt.~–
 495 17|             tábori törzsorvosért. Óh, az egy Galenus!~A gróf bágyadt
 496 17|           egyszerre nekiderülő arccal. – Egy kis bőrhorzsolás, semmi
 497 17|                  semmi sem vagyok. De ön egy tábornok. Azt megilleti
 498 17|             hősnő, hogy hódolatom adóját egy kézcsókban lerójam?~Megengedte,
 499 17|                  Kis csetepaté? Uram! Az egy világtörténeti momentum
 500 17|                találom.~A gróf leányával egy jelentékeny pillantást váltott.~–