Part,  Chapter

 1 6 |         adomány az az őszinteség. Más leány azt mondta volna: „Tegye
 2 6 |                az már gorombaság. Más leány legalább mórikázott volna
 3 6 |               ígér semmit. Becsületes leány. Ennek a megbízásában el
 4 10|           maradt több sarja, mint egy leány. Akkor azt megint felkeresték
 5 10|                Minő szín fog illeni a leány arcához? Hogyan legyen a
 6 10|         feladata vár rád, csakhogy te leány vagy, akinek nem szabad „
 7 10|               akik csak ránéznek.~Egy leány, aki maga is tudja magáról,
 8 10|         sugárzik róla a hidegség.~Egy leány, akinek az a feladata, hogy
 9 10|         utolsó fényhegyecskéje. …Ez a leány mondhatta azt Illavay Ferencről,
10 11|          tartott vissza! – feleselt a leány atyjával. – Hiszen tudod,
11 13|           falu némája volt. A rongyos leány egy levelet dobott a kocsijába,
12 14|            van a veszélyes tévedés! A leány oly pillanatban látja a
13 14|               Ön egy férfi, és én egy leány. „Jobb” neveinket nem tudom.~–
14 14|          Pálma keserűen. – Az igaz. A leány egy lehanyatló család utolsó
15 14|          Illavay meg volt rendítve. A leány szavaiból a keserűség igaz
16 14|         leánynak való feladat-e ez?~A leány nagyot sóhajtott.~– A kolostorban
17 15|              az ő anyja is Opatovszky leány volt, s azoknak az ereiben
18 16|             kettő: Pálma kedvencei.~A leány a másik kesztyűjét is felhúzta.~
19 16|             van az, barátom – végzé a leány. – Anyám mondá a gyémántjainkra:
20 16|               át a szikla szívében. A leány könyörög apjának, hogy bocsássa
21 16|          megkapóvá; vagy talán csak a leány hangulatának fogékonysága
22 16|           Omár aláugratott? – kérdé a leány.~– Visszatértünkben oda
23 16|   leszállásnál nagyon ügyetlen volt a leány. Olyan gyámoltalanul nézegetett,
24 16|             könnyű terhével együtt. A leány átkarolta a nyakát.~Az út
25 16|              tudott volna már menni a leány, de még csak mindig úgy
26 16|              kövek voltak az útban!~A leány számlálta magában: „egy-kettő-három”.~
27 16|               az ajka a köntöséhez. A leány azt mondá: „tizenkettő”.~–
28 16|               nem állt a kapuban, s a leány nem csüggött a férfi vállán.~
29 17|             lapot: az nem egy szerető leány számára való olvasmány volt.
30 20|              akadt ilyen apa és ilyen leány. Legyen szíves ön megtekinteni
31 20|         tízévi fogsággal? Hiszi azt a leány maga? Nem tudná talán, hogy
32 21|             hazudott, nem a leánya!~A leány hitte, amit mondott.~Ez
33 23|             azt mondta magában: „Ez a leány most nem szép. Lehet, hogy
34 23|               azt nem hiszi el neki a leány, akárhogyan mutatja is,
35 24|                Jobban szenvedett az a leány, mint ő, mikor mindazt kigondolta,
36 24|          igyekezett neki udvarolni. A leány – neki.~Pálma rendkívül
37 25|            érnek, a hidalgó lekapja a leány fejéről a rebosot s válláról
38 25|             Mi bajuk van? – látszik a leány kérdeni.~Az igazgató ott
39 25|                A nézősereg borzadt. A leány minden csontjának össze
40 25|           mondá Diadém úrnak – ez nem leány, hanem valami tündér.~–
41 25|          rosszabb rád nézve. Emiatt a leány miatt már sok ember elvesztette
42 25|             posztót látja. Most ezt a leány lengeti előtte. Másik kezében
43 26|          kérdé tőle vad tekintettel a leány.~– Bocsásson meg, madonna.~–
44 27|             még hátra? – kérdé tőle a leány.~– Egy gyors elhatározás –
45 27|       vevényből.~            ~Szegény leány! Két éve múlt már annak,
46 27|             Miért tetted ezt velem?~A leány nevet a fájó gyönyörtől.
47 27|              az otthonos titkaimba.~A leány elpirulva fekteté arcát
48 27|            ezt, s írj neki másikat.~A leány felnyitotta előtte íróasztalát,
49 27|              Isten önnel!~Illavay.”~A leány szeme ragyogott a könnytől:
50 28| megcsúfoltatás után, kénytelen lesz a leány megvetni a gyávát, s azt
51 28|            férfi a meghívást, akkor a leány meg van halva, eltemetve.
52 2 |             Galopp, galopp! – kiált a leány, a birsalma vesszővel ostorozva
53 2 |               ágra volt elhelyezve, a leány fél kezén és fél lábán csüggve
54 2 |            majd beviszem én – monda a leány, s ölébe kapta, a felrántott
55 2 |            veszi kend meg? – kiálta a leány dühösen, azzal egyenkint
56 2 |             Pénzünk már van – szólt a leány.~– Mit csináljunk most? –
57 2 |             mondják, hogy van ott egy leány, aki csárdást táncol, ki
58 2 |           bátyját, a betyár elállta a leány útját nagy dévánkodva: „
59 2 |          Észre kellett vennie, hogy a leány pikós.)~Czenczi erre nagyot
60 2 |         megártott a rozsnak.~– Pompás leány! Én még sohasem tudtam annyira
61 2 |           egymás szeme közé. Tud ez a leány valamit, vagy csak képzelete
62 7 |            tied, kedvesem.~– De hát a leány mit szól hozzá?~– Bele van
63 8 |               az egyike fiú, a másika leány; de akik azért vetekednek