Part,  Chapter

 1 4 |      stáción kénytelen voltam a magam victoriadolmányát ráadni;
 2 4 |   közben eldobja a puskáját, én magam cipelem mind a kettőt.~–
 3 6 |    olyan szép simára?” – „Saját magam.” – „Nem borotválna meg
 4 7 |      szálkásan a kérdésre.~– Én magam Temetvényi Ferdinánd gróf
 5 8 |        Hagyd el, pajtás; hiszen magam is azzal kereskedem.~– Itt
 6 8 |        hadammal is, ha beveszem magam a szorosba, ki nem ver onnan
 7 9 |       Sietett rajta segíteni.~– Magam is szeretném, gróf úr, ha
 8 13|       tartok tőle, hogy majd én magam, mint afféle civilista,
 9 14|    lakomára fel az étterembe, s magam praesideáljak ott, ugye?~–
10 16|  Ferdinánd leánya előtt: „Akkor magam állok tót kaszásaim élére!”
11 17|      valamit. Hogy mit? Azt még magam sem tudom. Csak azt érzem,
12 18|     Megállj! Megállj! Hiszen én magam dugtam azokat máshová. Tudom
13 18|    ahelyett hogy én nyomoznám a magam embereit, magam volnék körülvéve
14 18|     nyomoznám a magam embereit, magam volnék körülvéve kémkedőkkel,
15 19|    ugorjam fel innen, s amint a magam kereste ékszert megkaptam
16 20|       évben. (Jól emlékezem rá: magam a Bükk-erdők mélyében laktam
17 25|  ismerem. Londonból, Párizsból. Magam is sokat futottam utána,
18 26|       haláltól. A másodiknak én magam tanúja voltam: az ő keze
19 27|        Én kérem meg őt, nem te. Magam írnék neki, de nekem nem
20 27|        feladni, azért hoztam el magam.~Ferenc kivette a zsebéből
21 28|       megengeded, ugye, hogy én magam vegyem kezembe a sorsomat?~
22 2 |       az apámnak, onnan hoztam, magam szedtem le.~– Huszonkétezer
23 2 |     hétre való pénzt.~– Csak én magam csaltam ki! Hát ez meg így
24 3 |         lehet. Úgy jöttem előre magam gyalog. A kutyák majd lehúztak
25 3 |       meg ezt a kormányt?~– Azt magam is szeretném tudni.~– De
26 3 |       az útunkat magunk.~– Erre magam is gondoltam. Csakhogy egy
27 3 |    palotát kisajátítják, fogtam magam, megírtam a tulajdonosnak,
28 3 |       komám! hej! Én elhoztam a magam nyugtatványát a háromezer
29 3 |         soha egyebet, mint amit magam szedek ki a tarsolyomból.
30 4 |        bácsi!~– Tréfál a kánya! Magam fülével hallottam, amint
31 4 |         a szívét.~– Meg hagytam magam vesztegetni tőle.~– Hogyan?~–
32 4 |        alatt elnyomott az álom. Magam is ott voltam azok között,
33 6 |        belehúzva. Nekem jó ez a magam kordovany orra.~– Ide hallgass,
34 6 | kétségbeesett fickót leverni.~– Magam is azt hiszem.~Mintha tündérvarázslat
35 7 |      kötelességem nem annyira a magam érdekében, mint a gondjaimra
36 7 |       Hagyjuk el a jeleneteket. Magam is komédiásnő voltam, s
37 7 |     ráismer! Egy esztendő múlva magam sem hiszem el, hogy én írtam.
38 7 |      egy szót sem vesztegetek a magam dolgairól; hanem egyenesen
39 7 |         egészen nyugodt. Sem én magam, sem mi ketten együtt semmiféle
40 7 |        tudtam, – többet mondok: magam sütöttem nyélbe.~Hogy miért
41 7 |        aztán eljövök, bemutatom magam, s majd meglátod, annyi
42 8 |         a jelmezben. De nemcsak magam akarom ezt megtudni, de
43 8 |   kerültem a hálójukba!). De én magam a saját szemeimmel is meggyőződtem
44 8 |       önérdek. Azt akarta, hogy magam ismerjem el magamról, hogy
45 8 |    bolondokházába kívánok saját magam jószántából fölvétetni.
46 8 |     rémítgettek, míg rá hagytam magam beszélni, hogy leírjam azt
47 8 |   szeretetreméltó, s esküszöm a magam részéről, hogy én is képes
48 8 |     török, zúzok, mindent, amit magam körül találok. Felkapom
49 9 |    nehéz igazat mondani. Ezt én magam sem tudom.~– No, hát én
50 9 |       fiatal egyéniséget láttam magam előtt a gyászszekéren kivitetni.