Part,  Chapter

1001 3 |               is megneheztelsz. De hisz azt mindenki tudja, hogy a bárópapa
1002 3 |                   Akkor volt ez, amikor azt a szép táncosnét idehozta
1003 3 |           táncosnét idehozta magával, s azt akarta, hogy a mama fogadja
1004 3 |               énnekem még gonoszabb is. Azt is tudom, hogy a bárópapának
1005 3 |                  hogyan van.~– Utoljára azt kérdezte tőlem, hogy „De
1006 3 |              mégis valamit a világon?”, azt feleltem neki, hogy tudok
1007 3 |                másikat pedig nem adnak. Azt mondják, miért nem megyünk
1008 3 |                    Mit csinálsz vele?~– Azt csinálom, hogy az alsó szoknyám
1009 3 |          kötőjéből levágok egy darabot, azt keresztül húzom a viaszkon
1010 3 |                 a viaszkon bél gyanánt, azt meggyújtjuk, s te rajzolhatsz
1011 3 |            beszélne fel. Nem ismered te azt így meg.~– De pedig ő az,
1012 3 |                 mert nagyon káromkodik. Azt mondogatja, hogy „ezermilliom
1013 3 |             ruha micsoda kelméből volt? Azt nem lehetett kitalálni,
1014 3 |                lehúztak ebben az útban, azt gondoltak, prikulics vagyok.
1015 3 |             kegyességgel…~– Az mindegy! Azt kérdem tőle: no, hát édes
1016 3 |                 szemtelen vigyorgással, azt feleli nekem: „Én nem tudom,
1017 3 |               tanítanak; hát ő tartozik azt tudni.~A báróné közbevegyült.~–
1018 3 |               hát legelébb is húzza fel azt a másik csizmát is a lábára,
1019 3 |            nyakamat ki nem töröm. S még azt kérdezik tőlem, hogy nem
1020 3 |                bökdösött felé.~– Hát én azt értettem alatta, hogy ő
1021 3 |                 Most már aztán mindenki azt fogja hinni, hogy csakugyan
1022 3 |             hazudtam. Hozzák ide rögtön azt a Rokomozert!~Erre Czenczi
1023 3 |           megölni: úgy tartja a kezében azt a kést! – No, te semmiházi.
1024 3 |               fejét.~– No, ott van, ni. Azt sem tudja.~– De édes barátom –
1025 3 |                 jó oka is volt rá, hogy azt a báró ellen fordítsa.~–
1026 3 |            határozottan szólt. Ön tudja azt jól, hogy miről van szó.
1027 3 |            egész.~– Négy napja, hogy ön azt megkapta.~– Mennyi lyuka
1028 3 |              szépen, a kedvemért, mondd azt, hogy kirabolt az úton egy
1029 3 |              gallérját. – Hová viszitek azt a gyertyatartót?~– A szobánkba.
1030 3 |             apja körmei közül. – Hiszen azt minden ember tudja, hogy
1031 3 |               érteni fog hozzá. Én csak azt kérdezem: nekem van egy
1032 3 |             minden évben megkísérlették azt egyszer vagy többször is,
1033 3 |                pénzt, azért aztán, hogy azt megkapja, beleegyezett mindenbe,
1034 3 |       buktatjátok meg ezt a kormányt?~– Azt magam is szeretném tudni.~–
1035 3 |               fényűzéshez.~– No, ebben, azt hiszem, hogy egyikünk sem
1036 3 |        torzsalkodásait ellenem!~– Tegye azt, édes báró! – folytatá Diadém
1037 3 |                lehet ez a nagy dolog?~– Azt hiszem, hogy ön erre a tapasztalat
1038 3 |             ebédre minden nélkül. Végül azt a tanácsot adta, hogy ne
1039 3 |             port. Amit én megcsináltam, azt mind visszacsinálták, s
1040 3 |          Azonfölül még a becsületét is! Azt is feláldozza a Koczur! –
1041 3 |                 akin azok megtörténtek. Azt meg éppen csupa gyönyörűség
1042 3 |                útban eső postamestertől azt a magával hozott vacsorát;
1043 3 |            helyett adasson más fogatot, azt meg vontassa be a postaházhoz.~–
1044 3 |            báróné fölugrott helyéről, s azt mondá Kornélnak:~– Ettől
1045 3 |                 ön maga legjobban tudja azt. Mikor valaki egy brutális,
1046 3 |                 csak legjobban érezheti azt a kellemetlenséget, amit
1047 3 |              verekedésig?~– De mikor ez azt olyan szépen eltűri.~– Mert
1048 3 |                 semmit.~– No, hát éppen azt mondja el, hogy ön nem tud
1049 3 |           kérdés már nem önre tartozik. Azt majd elvégzik mások, akik
1050 3 |      előszobaajtón az inas jött vissza, azt Koczur megint kiküldte,
1051 3 |            döcögtetett előre.~– Hogyne! Azt mondták, hogy ez volt életük
1052 3 |                feketeretket vett elő, s azt elkezdte a csizmaszár mellől
1053 3 |       pénzcsomag felé, mintha el akarná azt kapni. Hanem Koczur, mint
1054 3 |       közbeszólt:~– Amire az bizonyosan azt felelte, hogy csak tessék,
1055 3 |               úr.~– Az én gyermekeimről azt írni, hogy rongyban járnak!~–
1056 3 |               ám lássa, hogy mint tudja azt a Koczurtól visszavasalni.~
1057 3 |              hátuljára ütögetnek, aztán azt mondják, hogy nagyon jól
1058 3 |                 más számára zsarolni és azt önkényűleg aránytalanul
1059 3 |             cimborája természetét, hogy azt, ha egyszer elalszik, nehéz
1060 3 |                 fölkelteni. Megteszi az azt, hogy a nagy ráncigálásra
1061 3 |                 kiáltá Diadém.~– Nekünk azt mondja, hogy büszkén fogja
1062 3 |                Ide azzal a borjúbőrrel.~Azt aztán egyszerre hárman is
1063 3 |             benne semmit.~Hová tette ez azt a pénzt? Összekutatták az
1064 3 |                 az alvót, aki egy ideig azt sem tudta, hogy melyik világon
1065 3 |                Topa betyár. Hanem amint azt kérdezték tőle, hogy hol
1066 3 |         birkózni kezdett a társasággal: azt álmodva, hogy rablókkal
1067 3 |                kezükben nem volt, addig azt mondták neki, hogy „édes
1068 3 |                a zsebükben volt a pénz, azt sem mondták neki, hogy „
1069 3 |                   Én pedig most is csak azt felelem rá, amit máskor.
1070 3 |                plurális majestativusban azt, hogy „süsd meg”!~– Kikérek
1071 3 |                a markával; – nem tudtad azt az egész ötezer forintot
1072 3 |              volt a konvencióban; hanem azt a praktikát követte, hogy
1073 3 |               el, hogy honnan kaptam én azt a pénzt, s miért kellett
1074 3 |            pénzt, s miért kellett nekem azt a bárónéval és Diadémmal
1075 3 |             mindenekelőtt én nem kaptam azt a pénzt a bécsi palotatulajdonostól,
1076 3 |          senkitől.~– Hát miért hazudtad azt? – nyögé Kornél, még mindég
1077 3 |             mondom. – Diadém volt.~– Ha azt vettem volna el, most milyen
1078 3 |             keresztül. De hát nem veszi azt észre a báró, hogy mindennek
1079 3 |               az oka – ez az asszony?~– Azt bolond nélkül is tudom.
1080 3 |                 világon nem érintkezik, azt tartva, hogy ő már halott.~–
1081 3 |              haszontalan ember megtette azt a nagy ellenségeskedést
1082 3 |              senki más. – Ezért kellett azt nekem megosztanom a báróné,
1083 3 |               szellem.~– Hát hisz én is azt mondom. De még azonkívül
1084 3 |                mondom. De még azonkívül azt is megígérte az a szent,
1085 3 |            célokra.~– Te, Koczur! Tehát azt gondolod, hogy sok pénzének
1086 3 |         tünemény e földön.)~– Meghiszem azt. A pozsonyi takarékpénztárban
1087 3 |                 nem költ semmit.~– S te azt hiszed, hogy még most is
1088 3 |              aztán mit nyer vele?~– Hát azt, hogy ő is megtudja, hogy
1089 3 |              Hogyan?~– Ahogy megtehette azt, hogy eltemesse. Vegye nőül.~–
1090 3 |                 elvethessem.~– Tudom én azt a mendikáns eszemmel is,
1091 3 |                el nem választják, hanem azt megteszik, hogy megsemmisítik
1092 3 |          közöttünk?~– Van.~– Micsoda?~– Azt én most nem mondom meg.
1093 3 |              űzött. Újra visszafoglalja azt a helyét a társaságban,
1094 3 |         hetedhét országban. Addig pedig azt tanácsolom minden embernek,
1095 3 |             igazán, Pálma grófnő küldte azt a pénzt?~– Ühüm.~– Gondolod,
1096 3 |            hozta, s éjjelre itt maradt, azt fölbiztatja, fölborravalózza,
1097 3 |               ez a szökés! Mikor a neje azt követeli tőle, hogy a cimboráját
1098 3 |             vannak, a cimborája viszont azt, hogy a feleségét csapja
1099 3 |                kettőnek megígérte, hogy azt megteszi, s aztán neki is
1100 3 |               jó okai vannak arra, hogy azt megígérje, hát akkor a legjobb
1101 3 |                 halottja. Nem küldte az azt a hajdani vőlegénye kisegítésére.
1102 4 |           útlevelet simára.~– Ki mondja azt?~– Persze, te azt gondolod,
1103 4 |                mondja azt?~– Persze, te azt gondolod, hogy senki sem
1104 4 |               dolgot. A csivasz paraszt azt allegálta, hogy ötezer forintért
1105 4 |            aztán valami nagyot gondolt. Azt mondta, hogy úgy fog tenni,
1106 4 |       szolgáltatta át a törvényszéknek. Azt mondta, hogy inkább maga
1107 4 |               derék fiú vagy. Én mondom azt! Ne félj semmit, míg engem
1108 4 |                 ember, akinek a számára azt készítetted, nem valami
1109 4 |                 elbámulva Arnold.~– No, azt te még nem érted. – Majd
1110 4 |                Most az az ember, akinek azt az útlevelet kiigazítottad,
1111 4 |              Majd megtudod te nemsokára azt is, hogy ki az a Koczur.
1112 4 |              Hová igyekeznek vele? Csak azt mondja neki az egész testét
1113 4 |           tanácsért.~Csak egyet érzett: azt, hogy neki most futnia kell.
1114 4 |                 most futnia kell. Hová? Azt nem tudta. Csak innen el.~
1115 4 |               kétsége. Amivel vádolják, azt csakugyan megtette. Akkor
1116 4 |               fel van világosítva róla. Azt, hogy ő egy megrögzött,
1117 4 |              voltak beszámítva. Maga is azt gondolta, hogy annak már
1118 4 |          hazudni, csalni, kárt tenni. – Azt is mindig hallotta, hogy
1119 4 |              hogy ez a főispán rendelte azt el, hogy az ő és testvére
1120 4 |            kigyulladni, a kísérő vadász azt mondta a kérdezősködésre,
1121 4 |                 rajzolótábláról levágta azt a képet, s összehajtogatva
1122 4 |            Meddig? Egy ötlete támadt, s azt mondta: elég lesz odáig!
1123 4 |             szoktak kelni. Koczur pedig azt még diákkorában megszokta.
1124 4 |            reggelihez felterítő inasnak azt mondá, hogy nem kell hat
1125 4 |          találja sehol.~– Jaj, barátom, azt ne is kéresse – mondá neki
1126 4 |                hanem azért megértette ő azt. A hangból kitalálta, hogy
1127 4 |                 levélkéjével a kezében. Azt egyenesen odavitte az anyjához.
1128 4 |                mikor ott volt mellette, azt súgta neki a fülébe:~– Ma
1129 4 |               neki a fontos ügyekről.~– Azt akarom vele mondani – magyarázá
1130 4 |             verébfejekkel. Nekem mindig azt hozta fel igazolásul, hogy
1131 4 |              tudni, kedves Koczur, csak azt az egyet nem, amit az ember
1132 4 |             vitte el innen olyan hamar? Azt ő nekem nem mondta, hanem
1133 4 |                 el, semmi más. Ellenben azt is megmondhatom, hogy mi
1134 4 |             bekecse báránybőr bélésébe, azt mondá búcsú fejében a bárónénak,
1135 4 |                 erdőből. A kést, amivel azt levágta, belehajítá a legmélyebb
1136 4 |                    Legtöbbször hallotta azt, hogy ha hazudsz, az Illavaynak
1137 4 |               híres országúton utolérte azt a bricskát, amin apja egy
1138 4 |                szokta eláldogatni sorba azt, aki ezt az urat teremtette,
1139 4 |                egyenesen arra vezetett, azt is elhagyta, s aztán nekivágott
1140 4 |               meglátta a belépő alakot, azt mondá:~– Ahán – s a zsebébe
1141 4 |                 hogy eltagadja magát, s azt mondja, hogy „ein armer
1142 4 |                 odább menjen, folytatni azt a mesterséget. Hiszen szép
1143 4 |                felelt röviden Arnold.~– Azt kezdem látni. Honnan jösz?~–
1144 4 |                csak! Honnan gondolod te azt, hogy én a te nagybátyád
1145 4 |             egyszer-másszor, ugyebár? – Azt mondták, hogy olyan rút
1146 4 |              odahaza mindig és mindenki azt beszélte, hogy milyen rossz
1147 4 |            akkor mondj igazat.~– Hiszen azt is megtehetem. Elmondhatom
1148 4 |                 annyit, hogy urambátyám azt fogja rá mondani: „no, ha
1149 4 |                vallani be a hibát, mint azt másokra hárítani.~– Nem
1150 4 |                   Óh, én úgy szégyellem azt elmondani!~– Amit nem szégyenlettél
1151 4 |            rossz. Nem gondoltam semmit. Azt hittem, hogy semmivel sem
1152 4 |             mikor a tanító lajstromából azt, hogy „nagyon rossz” kivakarom,
1153 4 |              nagyon rossz” kivakarom, s azt írom be, hogy „dicséretes”.
1154 4 |            magamra vallok.~– Jól van.~– Azt gondoltam én, hogy ez is
1155 4 |              amin majd nagyot nevetünk. Azt is hittem, hogy nem tudja
1156 4 |              apám hazaérkezik az éjjel. Azt fogadtam neki, hogy lerajzolom
1157 4 |               embernek valami munkájára azt mondják, hogy „nagyon jól
1158 4 |          forintot kért tőle azért, hogy azt a bűnt, amit én elkövettem,
1159 4 |          titoktartásért, hanem ahelyett azt tette, hogy késő éjjel befogatott,
1160 4 |            borulni az ország.~– Igazán, azt mondta az a jó barát? Honnan
1161 4 |            barát? Honnan tudja ő ezt?~– Azt ne kérdezze ön tőlem, az
1162 4 |           házakba. Ha valaki rám ismer, azt megölni. Ha elárulnak, az
1163 4 |                 keresztet vet magára, s azt mondja: „Isten őrizz meg
1164 4 |           összevissza? Alig tudom. Csak azt tudom, hogy féltem saját
1165 4 |             völgyön keresztül megnyílni azt a szép nagy világot, az
1166 4 |             fiával, ha megharagszik rá, azt emberi elme ki nem számíthatja.~–
1167 4 |        temetvényi várrom erkélye alá.~– Azt akarod ezzel mondani, hogy
1168 4 |             magadat?~– Hogy mit teszek? Azt nem beszélem ki. – Hanem,
1169 4 |             meggyaláztatni nem engedem: azt fogadom az Istenemre.~–
1170 4 |             gyalázattól eliszonyodva?~– Azt majd megtudja ön! – felelt
1171 4 |                  amint megkapta kezével azt az iratot, elkezdett görcsösen
1172 4 |              bírta volna nyitni, amivel azt az iratot a melléhez szorítá.~
1173 4 |          szoktak enni, hozzátok gyorsan azt a levest. Az éhségtől ájult
1174 4 |                versbe szedtek. Csakhogy azt már egy megint másik világban
1175 4 |              keze még álmában is őrizte azt a féltett útlevelet ott
1176 5 |               verpeléti mellett ülve.~– Azt, hogy „sohase lesz ebből
1177 5 |             tisztelt olvasó.~Hát hiszen azt is meg lehet érinteni, s
1178 5 |                    A caprerai hős pedig azt mondta, hogy „mi közöm nekem
1179 5 |                veres”.~– Hát hisz éppen azt a veres inget szeretnők
1180 5 |     észrevételére.~– Ha nem ismernélek, azt mondanám, hogy gyáva lettél.~–
1181 5 |                megbukni.~– Miért hiszed azt?~– Azért, mert ismerem a
1182 5 |               az arra jövő ellenfelére, azt nem fogja megtenni soha.
1183 5 |             Amit ma megsúgsz valakinek, azt holnapután már nótára téve
1184 5 |           Igenis, erre. Hát mit akarsz? Azt gondolod, hogy az ilyen
1185 5 |          hazafit feláldozni.~– Tudom én azt mind jól! De hát az ilyen
1186 5 |       szándékozik készíteni.~– De hátha azt maga Diadém úr is meg fogja
1187 5 |               hanem a te erszényedet.~– Azt meg én nem értem.~– Hát
1188 5 |               vállalatnak a kimenetele? Azt én neked előre megmondom.
1189 5 |              addig éneklik úton-útfélen azt, hogy „majd hoz Pista puskát”,
1190 5 |               hogy lehet ez?~– Elhiszem azt! Nem is szokás az én gondolatjaimat
1191 5 |     asszentáltunk. Ez igazán rekruta. – Azt tudod a mesékből, hogy mikor
1192 5 |                maga kap a verekedésben, azt fel sem veszi. Nem fél ez
1193 5 |        boldogulni?~– Mindenre. Tudom én azt jól, hogy ez a fickó előbb-utóbb
1194 5 |            odáig való pályáját. Érje el azt egy dicső ügynek a szolgálatában.
1195 5 |              mondhatni ártatlan kézzel: azt sem tudta, mit csinál. A
1196 5 |                  Dejszen keresheted már azt; – a fickó ma éjjel megszökött
1197 5 |          történetét. Erre azután Koczur azt fundálta ki, hogy az Arnold
1198 5 |            tapasztalt férfiú. Tudja jól azt, hogy nem elég az útlevélen
1199 5 |            Ebből mármost kiokoskodhatod azt szépen, hogy ha valaki az
1200 5 |             Látod, te megtehetnéd, hogy azt az útlevelet hitelesíttesd
1201 5 |          kiállított útlevélre. Jól van, azt megszerzem neki én, s azzal
1202 5 |           vonnak miatta felelősségre.~– Azt is jól tudom.~– Jól tudod?
1203 5 |            fekszünk le és kelünk fel.~– Azt is előre látom.~– Tehát
1204 5 |          tudtunk egymás nélkül lenni, s azt a tizenkét parti tartlit
1205 6 |             hogy egyedül vannak ketten, azt dörmögé Illavay fülébe,
1206 6 |                    Az egyszeri fiskális azt mondta a védelmezett zsiványnak: „
1207 6 |            reggelig folytassam. Hát nem azt kívánom én nálad elérni,
1208 6 |            színbe öltöztesd, hanem csak azt, hogy ne engedd valami politikai
1209 6 |          esztendei nehéz fogságra. Csak azt ne tedd, hogy valamiképp
1210 6 |            süvege körül.~– Értem.~– Biz azt nem érted! Te most azt gondolod:
1211 6 |              Biz azt nem érted! Te most azt gondolod: hej, megszeppent
1212 6 |                 rájuk nézve. Tőled csak azt az egyet kérem, hogy a védelmezésben
1213 6 |             mellőzz minden politikát.~– Azt úgyis tettem volna.~– De
1214 6 |           szavaid értelmét kitalálom.~– Azt pedig nagyon jól kitalálhatod.
1215 6 |             mind anyámasszony katonája, azt már látom. Ez mind azt várja,
1216 6 |                  azt már látom. Ez mind azt várja, hogy, mint 48-ban,
1217 6 |              nóta, hogy „Ha még egyszer azt izeni, mindnyájunknak el
1218 6 |              ingyen”. – „Ha még egyszer azt izeni!” De ez a „Ha még
1219 6 |             csak „en détail”. – Ismered azt az adomát, mikor a parasztot
1220 6 |                 hogy segíts benne. Csak azt, hogy el ne rontsd. Mint
1221 6 |               paragrafusának lenni, ami azt mondja, hogy az ügyvéd a
1222 6 |            Fiskális úr!~– Igenis van. S azt tapasztalni fogod. Rémtervedet,
1223 6 |          eminens kalkulusért?~– Valóban azt teszi.~– Kár érte! Milyen
1224 6 |           valami húsfélét is főzhessen, azt az albérlőnek a hite és
1225 6 |               bastonnade alatt folyvást azt danolta, hogy „Jaj de furcsa
1226 6 |                magát az igazgató előtt, azt mondta: „Köszönöm szépen,
1227 6 |               az egész rabkolónia tudta azt a rabnyelvet, amire ő tanította
1228 6 |             esztendőre ítélték el. Csak azt tette, hogy tizenhárom és
1229 6 |                 felől Illavay, s mindig azt hallotta felőle, hogy jól
1230 6 |              culpa, mea maxima culpa!”, azt suttogják egymás fülébe: „
1231 6 |          hivatalviselésre vállalkoztak, azt mondtuk, hogy „meghalt!”,
1232 6 |             készülőben. – Hiszen tudtak azt többen is. Százezren tudták.
1233 6 |      Karpátoktól az Adriáig. És aztán ő azt is tudta, hogy nagy nevezetes
1234 6 |          ezekben az években találták ki azt a nem humánus, de patriotikus
1235 6 |           segítettek – saját magukon: – azt is igazságosan. – Ismerünk,
1236 6 |            kulcsa a foglár kezében, aki azt addig nem ereszti el, amíg
1237 6 |          megszorul az ajtó között, hogy azt hirtelen nem lehet bezárni,
1238 6 |                egy széttört palánkot, s azt egy nyoszolya élén sebesen
1239 6 |          őrmestert, már véresre verték, azt is neki kellett megvédelmeznie.
1240 6 |                Társaink odabenn leverik azt az egynehány katonát, odakinn
1241 6 |           temetvényi uradalmat. Add ide azt a kulcsot, és gyere velünk.~–
1242 6 |                kulccsal tenni. Felvette azt, s csendesen beledugta a
1243 6 |               az ajtót.~Amint a lázadók azt meglátták, a kétségbeesés
1244 6 |               nyitott ajtón, s becsapva azt az utána tódulók elől, s
1245 6 |            ellenében csodaerővel tartva azt vissza, hogy azalatt félkézzel
1246 6 |           parasztok! Sohasem töritek be azt az ajtót. Hát nincs zárva?
1247 6 |               nincs zárva? Nem tudjátok azt felnyitni! Nincs az egész
1248 6 |                 az ajtót?~– De ismerjük azt a mesterséget – szólt Kolokát. –
1249 6 |                No hát, te csak szorítsd azt a fogad közé erősen. Aztán
1250 6 |          valakinek az orrát leharapják, azt megint helyreilleszti, odavarrja.~–
1251 6 |              templomfolyosón is kellett azt érezni.~De egyidejűleg a
1252 6 |                 ami fegyvereikben volt. Azt pedig a tusakodás közben
1253 6 |               kockáztatott valamit, aki azt megtette. Cousinnak volt
1254 6 |      vészharangszót, az újoncozó őrnagy azt mondá:~– Tűz van a városban.~–
1255 6 |            Legyen ön nyugodt. Le fogjuk azt verni.~– Mivel? Nekem nincs
1256 6 |                   aggóskodék az őrnagy.~Azt ők tudják.~– Holmi fejszével,
1257 6 |              fickót leverni.~– Magam is azt hiszem.~Mintha tündérvarázslat
1258 6 |               templomfolyosóra bezártak azt hitték, hogy az szabadítóik
1259 6 |                 hallották a zárban, még azt hitték, hogy a cimborák
1260 6 |                szavát meghallani.~Hanem azt meg lehetett látni, hogy
1261 6 |               megragadva nyakánál fogva azt a hátamögé bújt, ártatlan
1262 6 |             gyermekarcú rabot, előrántá azt, s fölkapva a levegőbe,
1263 6 |               mit tesz ez most. Megölte azt a fiút. Jó hóhér lett volna
1264 6 |                lánccsörömpölő lábaival) azt a helyet, s mindannyinak
1265 6 |           összeállított vizsgálóbíróság azt a talányt is iparkodott
1266 6 |            voltak a fegyverek. Ki vitte azt oda? Azt senki sem tudta
1267 6 |            fegyverek. Ki vitte azt oda? Azt senki sem tudta megmondani.
1268 6 |               rá a ládára az újoncokat. Azt meg nem lehetett előkeríteni.
1269 6 |             előkeríteni. Egyik szemtanú azt mondta: barna volt, a másik,
1270 6 |              megmondtam.~S arra Illavay azt válaszolta~– Amit mondtam,
1271 6 |              megteltek könnyel.~S aztán azt dörmögé a fülébe:~– Éppen
1272 7 |       ötforintost? S ki ne felejtené el azt már holnap? S ha eszébe
1273 7 |          természetes, hogy minden ember azt kérdezte egymástól, vajon
1274 7 |           mozdult a helyéből. Úgy tűrte azt, mint egy Mucius Scaevola.~
1275 7 |                 De igen jó eszköz lenne azt kiütni a sakktábláról, ha
1276 7 |              kukoricafosztáskor”, hanem azt elhallgattátok, hogy megszöktetek,
1277 7 |       forradalmár.~– Hogy mi vagyok én? Azt majd mindjárt megtudod,
1278 7 |                mentül inkább igyekezett azt elpalástolni. Mikor egyedül
1279 7 |           feleltek rá; senki más. Fújta azt teljes óra hosszat Gorombolyi,
1280 7 |              kell fizetnünk.~– Ejh! Nem azt tesszük! A legénység egy
1281 7 |                 annak, amit elkezdek.~– Azt látod, hogy én lelkiismeretesen
1282 7 |             volt. Itt az ezer puska. De azt is látod, hogy egymagad
1283 7 |               nálunk.~– De, engemuccse, azt meg fogják kapni, amit én
1284 7 |         mészkövek és semmi egyéb.~Mikor azt meglátta Gorombolyi, egyszerre
1285 7 |                 megcsalta ez a nevetés. Azt hitte, hogy az igen természetes
1286 7 |      meggyűlölni, egy nyaka volna, hogy azt most egyszerre kitekerhetném…
1287 7 |             egyszerre kitekerhetném… ha azt az egész utálatos, szájra
1288 7 |                a csánkjaid bírják! mert azt nem mondhatom, hogy kővel
1289 7 |                hívásra. – Pedig hallják azt jól, értesítve vannak. –
1290 7 |                    Okos ember volt, aki azt elnyomta. Hisz nem lehetett
1291 7 |              nap sokan szemébe mondanák azt neki.~…Amint Koczur felocsúdva
1292 7 |     merevségéből, lassankint megtalálta azt a gondolatot, hogy a földön
1293 7 |                 olajat, s megiszogatja, azt sem tudja, mit iszik.~–
1294 7 |                 tudok semmit.~– Jó lesz azt is eltagadni, hogy ott volt.
1295 7 |           tettem semmit.~– Csalódik, ha azt hiszi. Ön nagyon sokat tett,
1296 7 |                Signore Nonmiricordo. De azt csak tudja ön, hogy Koczurnak
1297 7 |                valami céljának lenni.~– Azt én tudom, de nem mondhatom
1298 7 |              báró elmondaná Atalantának azt, amit ő „tud” annak a pénznek
1299 7 |              megnevezetlen célra.~– Hát azt hogy tudja?~– Úgy, hogy
1300 7 |              nagy baj lehetne abból, ha azt gondolnák, hogy azt a pénzt
1301 7 |                  ha azt gondolnák, hogy azt a pénzt a Koczur a „Izé”-
1302 7 |                másik „Hogyhíják”-tól?~– Azt igen könnyen meg lehet jövendölni
1303 7 |               belátás? De hát hol vegye azt az ember, mikor senki sincs
1304 7 |                 csak egyet tud mondani, azt, hogy „Memento vivere!”.
1305 7 |          odaveté magát egy karszékbe, s azt az asztalhoz gördítette.
1306 7 |                  Jól van, asszonyom! Ha azt mondtuk, hogy „Három lépésre
1307 7 |                itt az úr Apátváron! Még azt mondta nekem, hogy én leszek
1308 7 |             Diadém úrnak meg az inasnak azt mesélte, hogy medvét látott.
1309 7 |                megállította az útban, s azt súgta a fülébe:~– Jó lesz
1310 7 |               súgta a fülébe:~– Jó lesz azt a puskát eldugni valami
1311 7 |                halt meg? kik ölték meg? Azt senki sem tudja. Csak gyanítani
1312 7 |           érezte egyszerre a lába alatt azt a jeget beszakadni, amin
1313 7 |         negyedrangú résztvevőkből, hogy azt a nagy kudarcot eltakarja,
1314 7 |                    Legelébb is tegye le azt a vadászpuskát, mert még
1315 7 |              igazán legokosabb volna.~– Azt hiszi, hogy nem merem megtenni? –
1316 7 |                szolgálni, de nem teszem azt. Nem azért, mintha sajnálnám
1317 7 |            Hogyan beszéljek vele, mikor azt mondja, hogy három lépésre
1318 7 |                   Nem tudom én! Hová?~– Azt meg én nem tudom. Beállt
1319 7 |              rajta, ha ő lett volna az. Azt hiszem, hogy elment Koczurral,
1320 7 |           Istenért! Atalanta! Hát ön is azt hiszi felőlem?~– Azt nem
1321 7 |                 is azt hiszi felőlem?~– Azt nem hiszem, hogy ön vakmerő
1322 7 |              bele hagyta magát vitetni, azt elhiszem.~– Esküszöm, hogy
1323 7 |              tisztességes nevemet; mert azt elhiheti ön, hogy én és
1324 7 |                megragadva a két karját, azt kiáltá az arcába:~– De mi
1325 7 |                a kezét férje vállára, s azt súgá fülébe:~– Jó angyala
1326 7 |                 olyan figyelemmel nézte azt a galvanizált arcjátékot,
1327 7 |             tizenkét évig el nem hagyta azt. Nem váltotta fel, csak
1328 7 |                  Tudom. Tudom. Elmondta azt nekem egyszer Koczur. Az
1329 7 |                úgy ki is lehet jönni, s azt mondta Atalantának, hogy „
1330 7 |            marad. És az, aki fel akarja azt venni, elébb kénytelen lesz
1331 7 |                a tollat az asztalhoz, s azt mondá kedves életepárjának:~–
1332 7 |          nevemet?~– Természetesen, hogy azt.~– Melyik nevemet? Azt-e,
1333 7 |                Apátváry Soma báró” vagy azt, hogy „báró Opatovszky Kornél?”~–
1334 7 |                 úgy is jó lesz.~– Aztán azt, hogy „Soma” parenthesisbe?~–
1335 7 |                volt odavakarintva, hogy azt senki meg nem ismerte, hogy
1336 7 |                lesz, a kisujjáról, ahol azt rendesen hordani szokta,
1337 7 |                 hordani szokta, áthúzta azt a „növendék” ujjára. Az
1338 7 |               arckenőcsöt, ami megteszi azt a kívánt szolgálatot; nem,
1339 7 |            Kimenekül a neje szobájából. Azt ott hagyta a leírt okiratok
1340 7 |               fusson addig, míg utoléri azt a felhőt, ami a láthatáron
1341 7 |                 tudta, hogy megcsalják.~Azt is tudta már, hogy őtet
1342 7 |             mikor meglátják.~S most még azt kívánják, hogy ő maga is
1343 7 |              mintha egy eleven embertől azt kívánják, hogy ismerje el
1344 7 |           méltóságos úrnak?~Kornél báró azt kérdezte, hogy vannak-e
1345 7 |                nem tudom, hogy ki írta. Azt sem tudom, hogy ki az a
1346 7 |               írhatok a levelemre, mert azt egy födeles társzekéren
1347 7 |                 mint a kétszeresére; de azt fel nem vehetik ők anélkül,
1348 7 |              gyűrűddel meg ne pecsételd azt a kívánatot, hogy vegyenek
1349 7 |                 ezt a kincset. Csakhogy azt ők nem fogják a Lunatic-Asylnak
1350 7 |             pozsonyi bezárt házban. Aki azt számotokra küldte, végveszedelemben
1351 7 |              végveszedelemben kész lesz azt elismerésével igazolni.
1352 7 |            Tehát legelőször is tudd meg azt, hogy a te állítólagos feleséged
1353 7 |              Kornél, mint egy lúd! S én azt tudtam, – többet mondok:
1354 7 |                  Hogy miért tettem ezt? Azt is elmondom. Mikor te el
1355 7 |               szánva mindenképpen. Csak azt a robotot sajnálom leginkább,
1356 7 |            németül, mint te magad. S te azt hitted, hogy a te kedvedért
1357 7 |                 volt ott a Koczur, hogy azt helyre segítse. Emlékezel
1358 7 |         lótott-futott, a szegény halott azt súgta a fülembe: ,Hozza
1359 7 |                A másik menyasszonyodat, azt szépen eltemetted élve.~
1360 7 |            eltemetted élve.~Hát mármost azt mondom neked, édes Kornél,
1361 7 |               legelébb is bizonyítsd be azt, hogy helyes eszed van,
1362 7 |                 Teszed-e? Nem teszed-e? Azt én már nem tudom meg; mert
1363 7 |              kézbesíti. Ha tenni akarod azt, amit tanácsoltam, kérd
1364 7 |               tanácsoltam, kérd el tőle azt a második levelet is. Ha
1365 7 |                 házadból; vidd helyükbe azt, akivel szerencsés lehetsz; –
1366 7 |                   Én mind a két esetben azt mondom, hogy ,Pálcaló alád:
1367 7 |          Rosszul ismeri a bolondot, aki azt hiszi, hogy annak az a kedélyállapotja,
1368 7 |                a szatócs, ijedtében még azt is elfelejtve, hogy ez nem
1369 7 |                 a levél elő nem került.~Azt azután ismét bevitte a benyílóba
1370 7 |                 csóválta a fejét, mikor azt hallotta, hogy Kornél báró
1371 7 |            egyszerre észre jött Kornél; azt nem szabad még csak sejtetni
1372 7 |                koszpitolni, nem kellene azt mindig a kezén hordani.
1373 7 |        kaftánjából.~– Miért mondta maga azt, hogy „Az a jó benne”?~–
1374 7 |                 nevetett hozzá magában. Azt természetesen nem tudta,
1375 7 |               hogy mivel odázza el most azt a pecsétodanyomást a saját
1376 7 |        csendőrhadnagyot. Én azután csak azt várom, hogy az óra elüsse
1377 7 |            többi minden egyéb. Atalanta azt hitte, hogy most már közel
1378 7 |            tányérjára a fölfújtat, mert azt a lánya is szereti. Azt
1379 7 |                 azt a lánya is szereti. Azt észre se vette, hogy az
1380 7 |            akikre rátalál egy szerep, s azt eljátsszák remekül; többet
1381 7 |                  és hogy mindenekfelett azt a nagy és nemes hivatást,
1382 7 |              majd örökre elválnom! Nem, azt nem engedem, hogy te is
1383 7 |      gyermekeimnek anyja! Kerestesd fel azt a rossz fiút is, és mondd
1384 7 |            talált rá semmi okot, amiért azt a kívánságát megtagadja.
1385 7 |            sütött, hogy az ember szinte azt hitte, hogy melegít. Lementek
1386 7 |                  Velencei nő”-ből, vagy azt, hogy „Hajlong sajkám, verdesi
1387 7 |                 Kappanhangja volt, de ő azt hitte, hogy azzal basszust
1388 7 |              lehetett a házikóba látni, azt mondá Kornélnak~– No, látod,
1389 7 |                Én sem tudok.~– De nekem azt a gyűrűt minden áron vissza
1390 7 |              volt Koczur levele, amiben azt tudatja, hogy jó helyen
1391 7 |                 jól megrumozott teát, s azt belediktálta az utolsó cseppig,
1392 7 |               kopás, karcolás van, hogy azt vésnök utána nem tudja csinálni.
1393 7 |     rendelkezésére bízni, s kockáztatni azt, hogy hátha meggondolja
1394 7 |              hátha meggondolja magát, s azt mondja: „Én bizony nem pecsételem
1395 7 |               bizony nem pecsételem meg azt az írást, egyiket sem, én
1396 7 |           közben.~A tóparthoz érve, még azt a furfangot is kigondolta,
1397 7 |                 le a bolondos szívig, s azt csak a tréfa rendkívülisége
1398 7 |                hozni a rumospalackot, s azt hitte, hogy ha abból szorgalmasan
1399 7 |              Herkulesnek képzeli magát, azt hiszi hogy dobálózni tud
1400 7 |                víz alatt sem alszik el. Azt kezébe ragadja a nyelénél
1401 7 |             tófenékről?~Az első percben azt főzi ki, hogy amint a nő
1402 7 |         beledugta az iszapba, eloltotta azt. Perc múlva ismét fönn a
1403 7 |             semmisíts meg! Tied vagyok! Azt mondtad: vagy uram légy!
1404 8 |                 milyen jól bánnak vele. Azt gondolta a szatócs, hogy
1405 8 |           embervallató szemei kicsalnák azt a rejtekhelyeiből. – Egyre
1406 8 |                rejtekhelyeiből. – Egyre azt a tervet komponálta, illusztrálta,
1407 8 |            kertben.~Ez a kert nem tudja azt, hogy mi a tavasz. Az ő
1408 8 |                  hát még nőnek? Keresni azt az ismeretlent, akinek neve
1409 8 |                fogja megvédeni. Evégett azt az oltalmi stratagémát találta
1410 8 |            megragadta a grófnő kezét, s azt dörmögé a fülébe:~– Én vagyok
1411 8 |                Akkor, mikor a vőlegénye azt mondta neki: Akarja ön,
1412 8 |              megvolt a maga boldogsága, azt féltette, attól ijedt meg,
1413 8 |                 amire minden ember vagy azt mondja, hogy „Ez az Opatovszky
1414 8 |           tébolydába való!”, vagy pedig azt, hogy „No lám, ez az Opatovszky
1415 8 |               jegyesem volt.~– Ismertem azt a hölgyet. Úgy tudom, hogy
1416 8 |                temették.~– Óh, én tudom azt, hiszen én voltam a gyilkosa!
1417 8 |          grófnőnek. Azért is abbahagyta azt a fáradságot, hogy elérzékenyülése
1418 8 |         Feleségem? Semmi feleségem! Hát azt hiszi ön, hogy az a bizonyos
1419 8 |              zsidók Jehovájánal. Ön nem azt mondta: megbüntetem az apák
1420 8 |            indok. Csupa vastag önérdek. Azt akarta, hogy magam ismerjem
1421 8 |                ő aztán ezzel fölvehesse azt az összeget, amit az apám
1422 8 |          ismerkednie. Azután visszaadta azt Kornélnak.~– Ugye, hogy
1423 8 |               hallottam róla.~– Hogyan? Azt sem hallotta, hogy ez alkalommal
1424 8 |                 akkor sem ellensúlyozná azt az egy rettenetes bűnét,
1425 8 |              nézek-e én ki, mint akiről azt lehet feltenni, hogy az
1426 8 |               napokban hozta meg Koczur azt a bizonyos ötezer forintot,
1427 8 |               és halálról van szó. Vagy azt akarja a grófnő tán, hogy
1428 8 |              grófnő, hadd csókoljam meg azt. Nyújtsa, kérem, a kezét!
1429 8 |              ezek a semmirekellők mégis azt híresztelték, hogy én azt
1430 8 |               azt híresztelték, hogy én azt az összeget Garibalditól
1431 8 |            magam beszélni, hogy leírjam azt az okiratot, amiben saját
1432 8 |                 még egy kicsit a grófnő azt az írást. Nem rettenetes
1433 8 |                került. Én felderítettem azt, hahaha! A Loreley!~S itt
1434 8 |               gyűrűvel, hogy kereste az azt éjjeli fáklyafénynél a tó
1435 8 |                történet, hogy nem bírta azt lelkébe befogadni. Rá sem
1436 8 |            megragadja.~– Mit akar ön?~– Azt akarom önnek megmondani,
1437 8 |           szabadítója vezetése mellett. Azt hivé, hogy jó lesz neki
1438 8 |              grófnő mellé a pamlagra.~– Azt, hogy én idejöttem, és még
1439 8 |                kezdett mar világosodni! Azt hitte, hogy most már egészen
1440 8 |              hogy ez a kutya éhes!~Amíg azt hitte róla, hogy futóbolond,
1441 8 |           felköltöttek eddigi álmomból. Azt az asszonyt, akiről azt
1442 8 |                 Azt az asszonyt, akiről azt hittem, hogy feleségem,
1443 8 |           azoknak, akikre bízva volt. – Azt hittem, hogy jól el tudtam
1444 8 |              hittem, hogy jól el tudtam azt titkolni. Tudják sokan,
1445 8 |   takarékpénztári könyvecskékből. Hanem azt nem tudja senki, hogy ezekre
1446 8 |                szívű, grófnő! Tudtam én azt! Én tudom, mit vesztettem
1447 8 |                 végtelenül megalázó, ha azt mondaná a világ: „Íme, a
1448 8 |         mehetnek önnek a tartozásai, de azt hiszem, hogy az én tőkepénzeim
1449 8 |                    Micsoda ajánlatát?~– Azt, hogy ön most rögtön átveszi
1450 8 |          hajtekercse, ismét föltűzhette azt a fésűjére.~– Egészen önre
1451 8 |       rácsapódik a kíváncsi vőlegényre! Azt hitte, hogy ez valami tréfa. –
1452 8 |              megint föl kell nyílni, ha azt a kulcsot visszafordítják.
1453 8 |              szomorúan tapasztalá, hogy azt a kulcsot se jobbra, se
1454 8 |                  azután a zsebébe tette azt.~Akkor aztán fölkelt, s
1455 8 |             megígéri ön, hogy megtartja azt a szavát, amit egy nőnek
1456 8 |                 ön semmi ígéretet; mert azt én elfelejtettem. Nem arról
1457 8 |            nagyon kegyes. – Tehát ön is azt kívánja, hogy megígérjem,
1458 8 |                megígérjem, hogy aláírom azt a bolondjogi elismerést?
1459 8 |              tesz, ha én nem pecsételem azt meg?~– Itt hagyom önt, s
1460 8 |               jól van. De hátha én most azt az írást odaadom a grófnőnek,
1461 8 |             hisz az soká fog tartani.~– Azt hiszem, nem. Ő nem messze
1462 8 |               mit iszom én itt addig?~– Azt én nem tudom.~– Ön engem
1463 8 |                 az én dolgom.~– Grófnő! Azt mondom, hogy ne akarjon
1464 8 |                  amilyen nagyot akar, s azt a célját elérheti, hogy
1465 8 |                  Hanem abban az esetben azt a rossz fordulatot fogja
1466 8 |               önnek a bölcsessége, hogy azt az iratot, helyesen ellátva,
1467 8 |           helyzetből.~– Tehát csakugyan azt akarja grófnő, hogy az őrültekházába
1468 8 |                lábaihoz.~Pálma fölvette azt, megnézte s visszadobta
1469 8 |              félredobálta, egyen kívül, azt az egyet átolvasta, keblébe
1470 9 |                ellensége fejére, amivel azt egyszerre szétmorzsolhatja.
1471 9 |               még kezében a hatalom. De azt már sejti, hogy egészen
1472 9 |                  szemét, mikor eladják. Azt is tapasztalta, hogy kevés
1473 9 |              ezen Temetvényi Ferdinánd, azt mondá magában: „Elhagyom
1474 9 |               várromokhoz. Egyszer csak azt vette észre, hogy odafenn
1475 9 |             mind beszélnek – annak, aki azt megérti.~Öt század történetét
1476 9 |          Temetvényi Ferdinánd gróf érzi azt, hogy az ő neve ezeken a
1477 9 |              mielőtt útjára ment volna, azt mondá neki ez a csodálatos
1478 9 |               összeköttetése Diadémnak. Azt ő sokszálú összeköttetéseinél
1479 9 |               marad.~Az a fekete küszöb azt mondta neki, hogy a végzetnek
1480 9 |               menjünk haza, temessük el azt!~Mikor Ferdinánd gróf visszatévedt
1481 9 |                 maga sem tudta, hogyan, azt a földre dobott levelet
1482 9 |                Ő a sors intésének vette azt.~Eszébe jutottak, amíg a
1483 9 |            alaposan megcsalódott, mikor azt hitte, hogy ha ő Diadém
1484 9 |          kegyelmes uram legjobban fogja azt tudni.~A kegyelmes uramnak
1485 9 |             minden olyan frázis, amivel azt akarnók egyikünk a másikkal
1486 9 |         figyelmeztet, hogy hiszen én is azt akartam, amit ön, ebből
1487 9 |               mindent elkövettünk, hogy azt a ránk nézve oly veszedelmes
1488 9 |               aláássuk.~– Sikerült-e?~– Azt majd megmondom a beszélgetésünk
1489 9 |             Annak még van egy fia is.~– Azt az apja kitagadta mindenből.~–
1490 9 |       adósságomat, s azonfelül számomra azt a tiszta jövedelmet, amit
1491 9 |               akar-e ön megcsalni, vagy azt a társaságot?~– Uram!~–
1492 9 |                igazat mondani.~– Mondom azt. Egyiket sem.~– Van önnek
1493 9 |                 Hogy mélyen benn úszik, azt eddig is sejtette, de hogy
1494 9 |               Igen.~– S hogyan hiszi ön azt, hogy egy tőkepénzes, aki
1495 9 |               is megkapja?~– Erre ugyan azt felelhetném, hogy az az
1496 9 |               átmeneti kiadás.~– Értem. Azt hiszik, hogy öreg ember
1497 9 |               milyen veszedelemmel jár, azt ön a saját kárából tapasztalhatta.
1498 9 |                 ütött a tenyerével.~– S azt hiszi ön, hogy én erre ráállok?
1499 9 |               azzal a gondolattal, hogy azt a két Bercsényi-uradalmat,
1500 9 |            akkor igen higgadt kedéllyel azt mondá neki:~– A gróf úr