Part,  Chapter

 1 3 |     szószegő lettem, megvetnének, s nekik volna igazságuk. Így van
 2 5 |            lelkesítő beszédet, átad nekik egy általam hímzendő zászlót.
 3 8 |         hazaeresztheted, s nem kell nekik negyvenezer adag kenyér.~–
 4 11|    látszottak élni, hogy ez mármost nekik minden ügyökben, bajaikban
 5 11|             mellett, a cigány húzta nekik, mi meg kinyitott ablaknál
 6 13|           velük, utasításokat adott nekik, minden intézkedést megtett,
 7 14|           Cserebogarak!” Oda se néz nekik. Most ő is jelt adat a hosszú
 8 14|       Szeretni kell! Mondja meg ezt nekik.~– Valóban, nagy hálával
 9 14|           mondá a gróf. – Meg fogom nekik köszönni. Cousin úr, a pincémet
10 14|           emberek. Meg is köszöntem nekik. Mindenkivel kezet szorítottam.
11 14|            már messziről kiáltozott nekik, hogy ő is a szvornoszt
12 16|        meggyalázzák, hanem odadobom nekik azt, ami az enyim, ami utolsó
13 17|            még egy kis haza is kell nekik.~– Hát hisz ott is találnak
14 17|        felszántanak, az kenyeret ád nekik.~– Hahaha! Pálma leányom!
15 18|           hát hova lettek? Ott kell nekik lenni! Nyisd fel még egyszer
16 19|             Majd megint befütyülünk nekik… Aztán csak annyit kell
17 19|             Felföldön. Beszélhetett nekik akárki, hogy vége van már
18 19|          csak a szememmel sem intek nekik.~Ferenc zsebébe dugta a
19 20|           az okát. – Illavay kiadta nekik az utasításokat: hol tartsák
20 20|          ezt három szóval meg lehet nekik magyarázni; s akkor szó
21 20|             is. Miért ne tennék, ha nekik jólesik? De neki tűrhetetlen
22 20|             az egy kincset nem adja nekik oda ingyen. Oda fog állni
23 22|            magukat, nem is lehetett nekik rossz néven venni.~Estig
24 23|          tanácskozzanak, azt izenje nekik, hogy keressétek fel ti
25 25|           kiszállásolnak: ott marad nekik meg az ő cimboráiknak az
26 25|         tartja, a vért csillapítja, nekik nem szabad a gyönyört, a
27 28|         személyesen. Nem sürgős az. Nekik nem az.~Pálmának pedig mindennap
28 2 |           úgy tettek, mintha nem is nekik beszélne; megálltak, nevetgéltek,
29 2 |          látni az arcaikon, hogy az nekik mind a három tetszik.~A
30 3 |           kaptak, amennyi elég volt nekik.~– No, már mégis ebből a
31 3 |             a pogácsából viszek fel nekik. A postamesterné komámasszony
32 3 |          rakott.~– Hiszen felviheti nekik az inas is.~– Ah, persze,
33 3 | nyomorúságosan meg vannak szorulva: nekik nem kell a küldött pénz.
34 5 |             gyerekeket, mert ez nem nekik való tudomány. Nézzétek
35 6 |            értették volna, sem volt nekik szabad egymáshoz beszélni
36 6 |             semmiféle nyelven. Amit nekik meg kellett érteni, az volt
37 7 |  fellázadtak, majd csaknem sikerült nekik kitörni a börtönükből; jó
38 7 |            lázadókat.~– Úgy kellett nekik, a gazembereknek.~Diadém
39 7 |            férjhez menni, s jobb is nekik. Egyébiránt nem lesz az
40 7 |           Ez egy időre hát sikerült nekik; csakhogy nem úgy, ahogy
41 7 |            vagyok, s fittyet hányok nekik. – De nincsen is tárgyuk,
42 7 |          pénzeket adtam át neked és nekik. Efelől is légy nyugodt.
43 7 |             a föltételét. Hagyd itt nekik mindenedet. Ez az ő tervük. –
44 7 |            felbuzdítalak. – Ne légy nekik bolondjuk, hanem verd el
45 8 |           évforduló a világban. Jaj nekik, ha a sétáló halott útjába
46 8 |        keresztültörni, s bemutathat nekik, mint vagy eljegyzett vőlegényét,
47 9 |          amíg a halál azt nem fogja nekik mondani: „szabad!”. A hullámat