Part,  Chapter

   1 1 |                 s ketten se bírtak vele. Ez a rom Budavárának versenytársa,
   2 1 |             Minden fala szét van döntve. Ez volt az a sziklafészek,
   3 1 |                  Hricsó: holt nevek már.~Ez a romokban gazdag vidék
   4 1 |               tájon: az óriások temetője ez itt!~Csak kettő marad megörökülten:
   5 1 |               nép.~Csodálatos egy népfaj ez, amihez foghatót nem találni
   6 1 |               való nyelvéből is. Igenis, ez a tótok népe. Hanem azért
   7 2 |                az, hogy – borotválkozik. Ez nem történhetik meg tükör
   8 2 |                 pedig maga a tükör.~Mert ez nem olyan tükör, mint más
   9 2 |                  az őt szembe nézi: nem, ez egy csúfondáros, torzkép-vágó
  10 2 |       megborotválkozik belőle.~Hanem hát ez a tükör: ereklye.~Ferenc
  11 2 |             Mátyás úr.~– Látod, leányom, ez a tükör éppen azért lesz
  12 2 |                piszok az ábrázatján? azt ez a tükör is megmutatja. Ellenben
  13 2 |            milyen jó, milyen áldott szer ez a kritika!~„Hátha magadban
  14 2 |              hatalmas előrész volna. Meg ez a két vastag szemöldök,
  15 2 |                   A legrosszabb hibridum ez. A jámborság vegyítve a
  16 2 |              tarka selyem nyakravalót, s ez nagy munka egy olyan embernek,
  17 2 |               olyan embernek, akinek nem ez a kenyere.~A tükör pedig
  18 2 |                  gyöngyszem alakú betűk! Ez az ő írása. A szép jegyesé.
  19 2 |              Milyen jól illik a képedhez ez az emberevő agyarkodás.
  20 2 |             valóságos isteni gondviselés ez rád nézve, hogy így történt.
  21 3 |            vendégül – négyezred magával. Ez még nem elég; de egyúttal
  22 3 |                  Mert hisz a szolgabíró, ez az univerzális gondviselés
  23 3 |          csináltasson: az árát kifizeti. Ez azonban a grófra és az egész
  24 3 |                baj van. De még ma.~– No, ez mind jó nekem – mormogá
  25 3 |               gondviselés volt hát, hogy ez az örömnap így megkeserült.
  26 4 |             megértetni bírák uraimékkal. Ez a vidék kenyérszegény. Maga
  27 4 |                  szeme villog ki belőle; ez az arc azonban mindig nevetésre
  28 4 |            madzagra kötött fapeckek.~Hát ez a két alak jobbra-balra
  29 4 |                tollát az asztalra.~– Hát ez már megint micsoda bolondság?~
  30 4 |               Nézzen rám, Kornél – szólt ez hozzá.~A szemeivel aztán
  31 4 |                 védelmének megfelelni.~– Ez régi katonai schlendrián!
  32 4 |                régi katonai schlendrián! Ez a zsarnokság találmánya.
  33 4 |             katonai mértéket.~– De nekem ez az utasításom. Hát tessék
  34 4 |               négylábú állatot.~– No, és ez augusztusban történt, s
  35 4 |               hogy jön Jellasics!~– Hisz ez a túlparton járt!~– Hát
  36 4 |           amilyennek látszunk.~– De hisz ez képtelenség! Ön ismeri ezt
  37 4 |                  fiút testileg-lelkileg. Ez nem lehet katona! Nem tudta
  38 4 |                azért táplálnak, hát most ez azt hiszi, hogy nincs olyan
  39 4 |         végleteibe ugráló szeszély. Hisz ez azt foga tenni, hogy vakmerő
  40 4 |                   No, mi tetszik – szólt ez, az egyik lábát rázva, mintha
  41 4 |                 ekvipiroztatta ön magát.~Ez lefegyverezte az ellenmondás
  42 4 |                 a dolgot, ráhagyta, hogy ez bizony gyógyíthatatlan vitézségi
  43 4 |             eléje a három húszast.~– Hát ez micsoda?~– Három húszas.~–
  44 4 |             velem, s vizinek teszi be?~– Ez a felpénz. Ennyit kap minden
  45 4 |              Illavay attól tartott, hogy ez most mindjárt sértegetni
  46 5 |                 elrejtve bennük. S mikor ez a piros ajk megnyílik, az
  47 5 |            mondani el mindent, amit tud. Ez megszokás. Hanem a jelen
  48 5 |              Hanem a jelen helyzetünkben ez ránk nézve igen nagy baj
  49 5 |         Ilyenformát írt.~– No, lássa ön. Ez az ő régi szokása. Hogy
  50 5 |                általam hímzendő zászlót. Ez is jó lesz. S ezt ki tagadhatná
  51 5 |              lehetne megtagadni.~– Pedig ez az, amitől az atyám retteg.
  52 5 |                kérdés: hová tartoztok? – Ez az, ami atyámat kétségbe
  53 5 |           arcához.~– Ugyebár, sajátszerű ez? Énbelőlem nem szól más,
  54 5 |                azt az egész úton kíséri. Ez jelenti most, hogy a gyapjúszállítmány
  55 6 |                 az én szép szemeimért!”. Ez fölöslegesnek talál minden
  56 6 |                rosszul esett volna neki; ez egész hidegen megmondta
  57 6 |              Ferenc kezdett szepegni. Ha ez most a felvett tárgy nyomán
  58 6 |               magyarázni Ferencnek, hogy ez az eset, meg az az alak
  59 6 |            Csupán egyet kérek a gróftól. Ez tulajdonképpen nagyon sok.
  60 6 |                micsoda jámbor ember volt ez az Illavay: más azt mondta
  61 6 |                mondta volna, hogy bizony ez fogas munka lesz: nagy fába
  62 6 |          becsesebbé tegye a szolgálatát; ez meg igyekszik megkicsinyíteni
  63 6 |              tudok bot nélkül járni. Meg ez az asztma! Hiszen hallhatja
  64 6 |              gróf társzekerének, mielőtt ez a sztrecnói erdőbe vándorol.~–
  65 6 |                jöjjön négyezred magával.~Ez az okoskodás győzött. A
  66 6 |               izzadni kezdett a homloka. Ez ugyan kemény ember! De rá
  67 6 |               aki elénk jön. Hogy merted ez emberre rábízni magadat?
  68 6 |          tekintet óta olyan bizalmam van ez emberhez, hogy nemcsak a
  69 7 |                  palánkozata jelöli meg: ez a Temetvényieké, az átelleni
  70 7 |                  felhőszakadás a nyáron.~Ez volt az utolsó híd, amit
  71 7 |                  olyan, mint a többieké; ez nem változik a divattal.
  72 7 |                  elő belőle.~– Mire való ez a nagy kés?~– Hát csak bizony
  73 7 |                 szoktál enni?~– Csak biz ez olyan bolondság, cifraság,
  74 7 |                    Furcsa bestecket hord ez magával! Hát ez meg tán
  75 7 |           bestecket hord ez magával! Hát ez meg tán kenyérenni való?
  76 7 |                  a hajdú is:~– Ohó! Hisz ez Zsiborák!~A fogva tartott
  77 7 |                    Az ellenség kéme lesz ez – dörmögé János hajdú, mikor
  78 7 |                  oka is lesz annak, hogy ez itt a híd alatt rejtőzött –
  79 7 |               egy bájos, szép alak. Ejh, ez nem ő; ez csak a nyoszolyólyány.
  80 7 |                szép alak. Ejh, ez nem ő; ez csak a nyoszolyólyány. Megint
  81 7 |                 lú (Süsd ki, de ne lőj!) Ez a pan szolgabíró. Nem látod
  82 7 |                  robbanó papíros”-ból, s ez is megtette a szolgálatot,
  83 7 |             kasszából fölvegyem az árát. Ez pedig itt mellettem a kormánybiztos
  84 7 |               ahol a baj érte éjszakára?~Ez a vallatás már kezdte bosszantani
  85 7 |                  No, hát én protestálok! Ez itt mind államvagyon. Ezért
  86 7 |                szemei vették észre, hogy ez az ember annak a fogolynak
  87 8 |                nem tudták utánacsinálni. Ez maga csinálta magának a
  88 8 |               van a szalmakomisszárius? (Ez volt a díszneve az élelmezési
  89 8 |         elfogatni és megkötöztetni. Hisz ez háromemeletes perduellio.
  90 8 |               katonát tolták előre, hogy ez kísérte.~– Hát te hogy kerülsz
  91 8 |               lekötelezve.~– Hálára-e? – Ez a nem várt szó megakasztá
  92 8 |                  a faképnél a mátkája, s ez most azt a nemét az öngyilkosságnak
  93 8 |             egyik az, hogy nincs több.~– Ez nem ok! Az ön kötelessége
  94 8 |                ért ahhoz egy szolgabíró? Ez nem kompútus, hanem hadjárat.~–
  95 8 |           gyöngítette vele a derékhadát. Ez már megtörtént. A te manővered
  96 8 |         tömegeket azonnal eresszék haza. Ez a schwechati tapasztalat
  97 8 |                 dolgod.~– Micsoda beszéd ez? Ezt én tudom jobban! Nekem
  98 8 |                  magamhoz kell vennem.~– Ez azonban nem létezik. Mert
  99 8 |                az utadat Pozsony felé, s ez a másik ok, amiért Gargót
 100 8 |               Gargót ki kell kerülnöd.~– Ez százezer ok, hogy odamenjek!
 101 9 |              nézze ön ezt a solitaire-t. Ez a „Stella”. Egyike azoknak
 102 9 |        gyémántoknak, amik névvel bírnak. Ez az, amit a leányomnak adni
 103 9 |                vajon akkora szolgabíró-e ez a szolgabíró, hogy a tett
 104 9 |               apját. Az is őrült volt.~– Ez most beállt honvédhuszárnak.
 105 9 |                 is!~– De csak menjen ön!~Ez volt Pálma mondása.~És ezért
 106 9 |                 atyjára bámult.~– Akkor „ez” egy véghetetlenül gazdag
 107 10|                 az a különös benne, hogy ez a mostoha is ugyanaz volt,
 108 10|           egyszerre mostohagyermek lett. Ez már életében meghalt, s
 109 10|                   s most már tudta, hogy ez mind az övé lesz.~Hanem
 110 10|              szólt a grófné leányához -: ez a te szegénységed.~Pálma
 111 10|              beszél.~– Azt mondtam, hogy ez a te szegénységed. Azért
 112 10|               ember, hogyan történhetett ez? Az a fényes nagy hold,
 113 10|                birtoka: hogy enyészhetik ez el? Azt is elmondom neked.
 114 10|        Opatovszkyak Podhrágy várában már ez nincs meg; – az ő holdjuk
 115 10|                meg nem tudod soha. Tehát ez a hitelművelet abból áll,
 116 10|                  didergés, a rongyosság: ez a kétségbeesés. – Ezt a
 117 10|              kérdés. – A másik választás ez: s ez a könnyebb rész: be
 118 10|                  A másik választás ez: s ez a könnyebb rész: be hagyni
 119 10|                  semmi sem az övé többé. Ez az, amit meg kell tudnod.
 120 10|               mondhatsz, a gyémántjaink. Ez mindig a család asszonyainak
 121 10|                Azért mondtam, hogy „Íme, ez a te szegénységed!”. Megér
 122 10|                  nem marad egyebed, mint ez, akkor ez csak arra elég,
 123 10|                  egyebed, mint ez, akkor ez csak arra elég, hogy attól
 124 10|                 s kerüld az embereket. – Ez a te szegénységed. – No
 125 10|              amit anyjától hallott.~Hogy ez a nagy, ragyogó világ, mely
 126 10|                 utolsó fényhegyecskéje. …Ez a leány mondhatta azt Illavay
 127 10|            Illavay Ferencről, hogy „Hisz ez egy véghetetlen gazdag ember! –
 128 11|                  hanem „aki” jót tett. S ez nagyon természetes. „Te
 129 11|             hitben látszottak élni, hogy ez mármost nekik minden ügyökben,
 130 11|                ha hallgatókra talál.~– S ez csak ebben az irtózatos
 131 11|      eszmetársulatból. Nem tetszett neki ez az önlealacsonyítás. – Ferenc
 132 11|            utolsó napig azt hittem, hogy ez az egész csak egy érdekfeszítő
 133 11|             helyén használják az igazat. Ez természetesen még nem hazugság.
 134 11|                  eltörlését Ausztriában. Ez ott nem ment olyan könnyen,
 135 11|            kedvezően eldönteni. Rá nézve ez a megmaradás kérdése volt. –
 136 11|                  másra hagyva az oltást. Ez volt Ferdinánd gróf curriculum
 137 11|                nem is képzelte azt, hogy ez a nagyfejű ezt kitalálhassa.
 138 11|                tudja ön, hogy mit jelent ez a három betű? – kérdé a
 139 11|                 nagy archeológ vagyok.~– Ez a három betű annyit tesz,
 140 11|                De hát tudja ön, mit tesz ez? „A szláv szvornoszt tagja”.
 141 11|                itt vannak a közelünkben. Ez a gyűrű a tanújele.~Ferenc
 142 11|              kimenetelük lett Bécsben is ez embereknek.~Erre már éppen
 143 11|              hullámzó tengerré válik is, ez a mi vidékünk megmarad szigetnek;
 144 11|               elpártol is a zászlójától, ez a nép el nem árulja hazáját
 145 11|               amiért idehívatott.~– Hisz ez volt az.~– Ez a vaskarika?
 146 11|        idehívatott.~– Hisz ez volt az.~– Ez a vaskarika? No, ennél én
 147 11|                 mit nyerünk mi azzal, ha ez el van is határozva, s aztán
 148 11|         olvasmány volt az. Az utolsó szó ez volt benne: „egymillió”.~
 149 11|                   egymillió”.~Egymillió. Ez az egy szó, amire nincsen
 150 11|                 ínsége megszűnik! S mind ez itt áll készen; nem kell
 151 11|                 Olyan nagy kuruzsló volt ez az Illavay…~
 152 12|               Nemigen volt „édes levél”. Ez állt benne:~„Amíg én nem
 153 12|              bolondot csinál az a fiú! s ez a mamlasz nem írja meg egy
 154 12|             kesztyűit megcsókolni, amért ez a nagy szerencse történt
 155 12|                   Bizony mégis elmegy! – Ez aztán a csodaember.~Illavay
 156 12|            öccsét kereső nagybátyának, s ez a nyakára vezeté a hű Sancho
 157 12|           emberek, akik örökölni fogják. Ez is jól jár, ha elvégzi a
 158 12|                járnak. Szervusz, pajtás.~Ez az utolsó biztatás esett
 159 12|                 uram, gondolja meg, hisz ez egy őrült! Lehet-e egy hóbortost
 160 12|                önöket győzni arról, hogy ez a fiú nem beszámításképes.
 161 12|        egyhangúlag azt kiáltá, hogy hisz ez az ember bolond! Ki kell
 162 12|                 hozzá!~– Derék verbunkos ez! Nemhogy hozna, hanem még
 163 12|                gallérjába húzta a fejét: ez bizony mind megérdemlett
 164 12|              Ejnye, már micsoda perfídia ez? Hát illik a szekundánsnak
 165 13|               Nemsokára hazaérkezte után ez a talány félig-meddig meg
 166 13|             Hamar kitalálta azt is, hogy ez a gróf saját akaratával
 167 13|           Egyszer már találkoztunk vele: ez a háznagy; valami középlény
 168 13|                  jelent, hogy „szúnyog”.~Ez az ember intézte az egész
 169 13|             Cousin is a szobában legyen. Ez azonban lehet, hogy ismét
 170 13|                  Käsebruder”-szövetség-e ez itt? Mind sajtot esznek.
 171 13|                 rézmetszetekből kitűnik. Ez az a parasztok élére állt
 172 13|              keresték maguknak a bajt, s ez valóban olyan eset volt.
 173 13|            respektusa támad.~Lehet, hogy ez is csak gonoszkodás volt
 174 13|                nem húzhatott rá csizmát. Ez nagyot lohasztott Soma úrfinak
 175 13|               kijön velünk?~– A János.~– Ez az egy szál hajdú? Aztán
 176 13|                  utána csilingelő szánt. Ez addig tartott, amíg a gargói
 177 13|               visszafordulva.~– Nem akar ez a ló a hídra rámenni.~–
 178 13|              nézhessen. Gyanús pofa volt ez előtte.~A prédikáló onnan
 179 13|                 Illavay észrevette, hogy ez most azt akarja kipróbálni,
 180 13|                 belebukott a vállalatba.~Ez az udvar; hát még odabenn
 181 13|         népszónokot hozva embervállon.~– Ez az az úr! – szólt meghajtva
 182 13|                majd segítek neki benne.~„Ez nem osztrák katonatiszt” –
 183 13|    szabadcsapatvezér: Orol Krivánszky.~– Ez igen szép harci melléknév. „
 184 13|                  mindent elhiggyen, amit ez az ember beszél; még a legvalószínűtlenebbet
 185 13|            vendégsereget bírt befogadni.~Ez egy szögletterem volt, amiből
 186 13|                Azután ezek az ábrázatok. Ez a társalgási modor! Ha ezek
 187 13|                is a szvornoszt tagjai. – Ez nem a politikai fanatizmus
 188 13|            politikai fanatizmus rottája, ez még annál is rosszabb banda.
 189 13|             idézte ide. De hát mit tehet ez egymaga annyi goromba ember
 190 13|                     Igazat.~– S mi volna ez az igaz?~– Az, hogy én vizsgálatot
 191 13|                legyen tanúja annak, hogy ez az úr milyen hiábavalóságokért
 192 13|          reverendás igazán megharagudott ez interpellációért.~– Tudok!
 193 13|                 stylus culinarison, mint ez a paraszt.~– Stylus culinaris (
 194 13|               jobbkor nem jöhetett volna ez a parancsolat; ki-ki abban
 195 14|                vezér táborkarát képezte; ez egy külön szövetség volt,
 196 14|         megismerünk. Ugyanaz a szövetség ez, amely minden európai nagy
 197 14|          hálaimájuk közé vegyül. – Akkor ez a délceg férfi, mintha a
 198 14|                 tárgyba markolt bele.~De ez a csúnya, nevetséges torzkép
 199 14|           nyomorultak szét vannak verve. Ez az „ember” összetörte őket.~
 200 14|                 nyulak. Hiszen gyáva had ez! Cousin úr régen ki akarta
 201 14|            kevélység-lerontó jelvényt.~– Ez pedig az én talizmánom –
 202 14|              vastag lárva a lélek előtt, ez a durva, idomtalan arc –
 203 14|                  harangszó utóringása. – Ez a gyűrű nekem többe került,
 204 14|                is mondtam magamban, hisz ez csak álom! – Hát az is álom
 205 14|                  nevet adni. Férfit. Hát ez is álom volt? Nem láttam-e
 206 14|               alakját, s azt hiszi, hogy ez a káprázat: szerelem. Aztán
 207 14|                 De nem! – szólt Pálma. – Ez nem volt álom. Hát „ő” nem
 208 14|             gyémántjait a hajába tűzik: „Ez a te szegénységed! Ragyogó
 209 14|             hazajáró kísérteteknek, s ha ez elfogyott, akkor éhen vesznek;
 210 14|               vagy talán tündércsók volt ez; arra való, hogy a szellemek
 211 14|           ölelésével halálra szédíti.~De ez igaz volt.~A szó hazugság,
 212 14|          bizonnyal őrá marad a leánya. S ez megint az ő lelkét terheli.~
 213 14|                 a gondolatját találta ki ez a szolgabíró. Amíg ott az
 214 14|              Illavaytól. Azt hitte, hogy ez azóta mindig azt hallgatja,
 215 14|                 nincsen ezeknek hazájuk.~Ez a felvilágosítás nagyon
 216 14|               valósággal rablóbanda volt ez.~– Több tagját volt szerencsém
 217 14|     lövöldözéstől. A gróf házát úgy őrzi ez a nép, mint egy tábor.~–
 218 14|                     Ne tegye azt a gróf. Ez a nép szegény, de nem alacsony.
 219 14|                  nem alacsony. Nagylelkű ez! Hiszen emlékezhetik rá
 220 14|                  az utolsó latin poétát. Ez a vén paraszt egész kötet
 221 14|                  el kell látnom.~– Önnek ez is a hivatásához tartozik?~–
 222 14|                  leánynak való feladat-e ez?~A leány nagyot sóhajtott.~–
 223 14|             ápolásával foglalkoztak; ott ez nekem mindennapi feladatom
 224 14|               egy szót sem szólt többet. Ez a szemrehányás elevenjére
 225 14|             szvornosztok vezérét!~De már ez olyan szó, amiért meg kell
 226 14|                Illavay is talpra ugrott. Ez jó fogás, ha ezúttal el
 227 14|                 Megbolondultatok-e? Hisz ez az én öcsém! A földesuratok
 228 14|                el mindjárt a kezeit!~No, ez szép első bemutatás a Temetvényi
 229 14|                  minden parasztot.~– No, ez szép bemutatás! – dörmögé
 230 14|               volt; a kifordított kabát, ez is meghasogatva a cihertől
 231 14|               Nem kellett messze mennie. Ez volt a legszebb példány
 232 15|                 Óh, mennyit tud beszélni ez a durvának látszó arc! Aki
 233 15|                  okmány! Gyönge oldalunk ez: férfinemnek. Emlékezünk
 234 15|                lelke ugyan érzette, hogy ez lopott meleg, kölcsönzött
 235 15|     vezércsillagául választotta magának.~Ez aztán egészen fölverte az
 236 15|                nekem, hogy vigyázzak rá: ez egy neme a bolondságnak,
 237 15|                  beszélni, bolondság. De ez őnála nem az. Én is kihallgattam
 238 16|                   Ferencnek arra volt jó ez a két hét, hogy azalatt
 239 16|                 hiányzó reliefet.~De nem ez volt az, amiért Pálma oly
 240 16|                  már mindenképpen. Hanem ez az újon növelt szakáll azt
 241 16|               még sohasem hitt senkinek. Ez teljes diadal volt.~Pálma
 242 16|            sietett az érkező elé. Tudott ez az arc ragyogni is, s akkor
 243 16|                 Ezt nem tanították neki: ez belülről jött.~De hát még
 244 16|     gazdatisztekhez –, ha a gróf helyett ez a parvenü veszi a kezébe
 245 16|               erről elfeledkeztünk! Hogy ez éppen erre a napra esik.
 246 16|                  rándulása mutatta, hogy ez tetszett neki.~A két agár
 247 16|        kövirózsát segítek neki szedni, s ez nekem elébb való a ti számvetéseiteknél. –
 248 16|                mindig fél attól, hogy ha ez a düledező várkastély valahogy
 249 16|                  vallatott. Úgy látszik, ez volt az igazi.~Pálma diadalmasan
 250 16|                   olyan édes csengő volt ez a kacagás, hogy az erdőből
 251 16|                  mondá a gyémántjainkra: ez a te szegénységed. Mert
 252 16|                  a te szegénységed. Mert ez úgy van. A lefelé menő úrnak
 253 16|             Akkor még nem tudta ön, hogy ez az én szegénységem. Ezt
 254 16|               ezt el lehet mondani. Nem! Ez az utolsó kincse a család
 255 16|                 egész szívet. – Nagy szó ez. – Nem mindenkinek van. –
 256 16|                  lelkem azt mondja, hogy ez a szív meg tud egy nőt érdemelni. –
 257 16|            dicsfényt, ami őt körülveszi. Ez eltakar előlem családfát
 258 16|                 családfát és pellengért, ez aureolban elvész előttem
 259 16|           egészen hipnotizálta?~– Hiszen ez tény. Az úrbériség kárpótlása
 260 16|                 hagynák. Nem kell-e neki ez óriások harcában megsemmisülni.~–
 261 16|               arcra! Neki nyílt meg csak ez a lélek, neki lobbant csak
 262 16|             lélek, neki lobbant csak fel ez a láng. Hiszen azzal, amit
 263 16|                  a fejét tette le kezébe ez a férfi. Ilyen szót mondani,
 264 16|                ragyogtak a büszkeségtől, ez a férfi úgy odaadta magát
 265 16|               megvevőnek. Hát nem volt-e ez egyenértékű nászajándék
 266 16|                  emlékeinek csoportozata ez itt együtt – mondá Ferenc. –
 267 16|             épült része az egész elővár. Ez a homlokzat, ami a kapubejárat
 268 16|         ellenséggúnyoló dacot fejezi ki. Ez egy tanúja a barokk építészetnek.
 269 16|                  a félretolt boltozatok, ez a rendes építészeti szabályokon
 270 16|          mellőzése minden szimmetriának, ez az, amit „parókastílnak”
 271 16|           nevezünk. Milyen szép lehetett ez, mikor egész pompájában
 272 16|                  szebb így összedűlve!~– Ez mind a legcsodálatosabb
 273 16|                  temetve a törmelék alá. Ez volt a nagy dinastának a
 274 16|        ezüsttányért, amiről evett.~– Hát ez a sötét üreg itt a kapu
 275 16|              kergetett fel a bozótból.~– Ez a szűk folyosó itt a bejárat
 276 16|           folyosó sötét volt és hűvös. – Ez még a husziták építménye.
 277 16|                még a husziták építménye. Ez volt a harci folyosó, ahol
 278 16|                mint egy bársonykupola. S ez a magányos bozót tele van
 279 16| szárnycsattogtatva énekelnek fölöttük.~– Ez az ön ősanyjának az utolsó
 280 16|               kifalazott mély üreggel.~– Ez volt a kút.~Ferenc egy követ
 281 16|                percekig hallható volt.~– Ez a kút nagyon mély lehet –
 282 16|             virágbimbói kandikáltak elő. Ez volt a bársonykerevet. –
 283 16|                szenvedett Omár története ez. Derék fiatal lovag volt;
 284 16|              hangoztatja most is: Laila. Ez volt jajkiáltásának hangja,
 285 16|              volt jajkiáltásának hangja, ez álomébresztője, e hanggal
 286 16|            Beszélni is elfelejtett, csak ez egy nevet nem felejté.~Készült
 287 16|              Meglehet, hogy szép is volt ez a költemény. Lehet, hogy
 288 16|              fonta.~Büszke volt rá.~Hisz ez több, mint fejedelmi fényűzés!
 289 16|               magáénak választotta.~– És ez a költemény nincs se leírva,
 290 16|               fúrt a sziklájába, s mikor ez a leányát kínálta neki,
 291 16|               fektetve, bámult le sokáig ez átnézhetetlen képre.~– Nem
 292 16|           gondolattól nem szédülök, hogy ez a végtelen tömérdek nagy
 293 17|                  a magyarok nem követték ez esetben azt a jelszót, hogy „
 294 17|               egyet leszavazták. Mert ha ez érvényben volna, mai nap
 295 17|             gyászfecskével.~Ezúttal csak ez a két szó volt beleírva:~„
 296 17|                 elbeszélgetnek.~A grófot ez az izenet egészen kihozta
 297 17|                   Mert az ő ifjú korában ez a szó annyit jelentett,
 298 17|  szavazattöbbséggel el lett döntve, hogy ez a mai nap fogalmai szerint
 299 17|              vonásán az az önérzet, hogy ez az az ember, aki minden
 300 17|              beszélte el, hogyan történt ez az eset, s kifejezte arcával,
 301 17|             hazája szolgálatában nyerte. Ez a seb oly drága érdem lesz
 302 17|              szepegett magában a gróf –, ez sok lesz a jóból. Mire ez
 303 17|                ez sok lesz a jóból. Mire ez a hír Debrecenbe eljut,
 304 17|     portyázásomat nem is emlegetve; – mi ez mind ahhoz a hőstetthez,
 305 17|                 ahhoz a hőstetthez, amit ez a szolgabíró itten véghezvitt?
 306 17|              ágyúpark, lovassági dandár: ez meg itt puszta kézzel, kaszás,
 307 17|    FelsőMagyarországot fenyegette. Uram! Ez a név a honmentők sorába
 308 17|             kérdezé érdekelten a gróf. – Ez csakugyan valami nevezetes
 309 17|               nagyot kigondolni. Hol van ez a dicső férfiú? Én azt hittem,
 310 17|              unokaöccse miatt.~– Tudtam! Ez az ember keresztyénebb Szent
 311 17|                  a lornyonján keresztül.~Ez már tény! Egy százforintos
 312 17|           másoknak is bíznia kell benne. Ez már egészen más tünemény,
 313 17|                 nagy asztal volt.~S mint ez már nálunk ősi jó szokás,
 314 17|    főkormánybiztost, akit annyira szeret ez a nép, hogy ha egész Magyarország
 315 17|                 nyelve hegyén ágaskodott ez a tószt, végre elszakítá
 316 17|            láthatta Pálma, mily népszerű ez a gondolat! A vendégek mindegyike
 317 17|                alávaló hivataláról. Hisz ez nagyon jó uraság lesz! „
 318 17|                    Élni és élni hagyni!” ez az igazi nemesi jelszó.
 319 17|                 apátvári uradalmat.~Mert ez a világ dicső rende: a szegény
 320 17|               hozni, amihez magány kell.~Ez végre döntő indok volt.
 321 17|                távollétében szíveskedjék ez iratot tőlem átvenni. E
 322 17|                   Magammal sem hordhatom ez iratot, mert a holnapi napról
 323 17|                 ami az én kezembe kerül. Ez csak természetes!~– De ez
 324 17|                Ez csak természetes!~– De ez államtitok.~– Hát annyival
 325 17|          vagyonával. Amire rámutat, hogy ez az államé, azt szó nélkül
 326 17|                lövik.~– Te mondod!~– No, ez természetes. Mais, c’est
 327 17|          vállukon kerülnek onnan vissza. Ez kockajáték, vagy hatot,
 328 17|                  De ha énnekem többet ér ez az egy fej, mint az egész
 329 17|              most eltitkolt megbízást.~– Ez a két hét nekem elég idő.~–
 330 17|               vannak emberek, akik előtt ez a két universel istenség „
 331 18|                 szeret tarokkozni.~– No, ez a kívánsága legkönnyebben
 332 18|             elfoglalja ismét székhelyét. Ez még félveszély.~– No, hát
 333 18|                  nyúlhasson bele!)~– Hát ez az egész gyémántszekrény
 334 18|           kellene innen távoznia.~– Mert ez a távollét ideje reám nézve
 335 18|                 adós maradt. Hogyan akar ez országból kijutni? Én meg
 336 18|                angol útlevélhez nem való ez a Bendeguz-pofa. Annak egy
 337 18|                 minden brilliántja, mint ez a két szép felkunkorodott
 338 18|             magad nagyon jól tudod, hogy ez csak szofizma. Ha egy tönkrejutott
 339 18|              nálunk mind a kettő.~      ~Ez volt az a „hiúsági” indok,
 340 18|                 mutogatta még Londonban. Ez utóbbi a személyleírás szerint
 341 18|                magát, s a papot játszta. Ez azonban, amint neszt fogott
 342 18|                  furcsa felfedezés volt! Ez ki sem jött Magyarországból,
 343 18|        székhelyétől alig egynapi járóra.~Ez a felfedezés is megérdemelte
 344 18|             Valóságos cause célèbre volt ez a krimináltörténetek közt.
 345 18|                  a Ferenc leveleivel.~És ez nagy szerencse – különösen
 346 19|                 pillanatra sem elhagyni. Ez elszigeteltség által azt
 347 19|                  pihent fogattal.~De már ez az első fuvaros is felismerte
 348 19|         szolgabírónak a bajusza levágva. Ez azt jelenti: hogy Anglia
 349 19|          önkénytelen azt kérdi, mit őröl ez a sok malom? Az egész völgynek
 350 19|            baromfi sehol az udvarokon. S ez a falu azért mégsem szegény,
 351 19|                  ezt annak a gazdájáról? Ez volt Rokomozernek a háza.~
 352 19|                 van egy négyszögletű kő; ez takarja a rejtett ékszert,
 353 19|               jelt talál adni, hát akkor ez a pisztoly elsül, s az egy
 354 19|                    Hallja ön, Rokomozer, ez egy olyan szép mese, hogy
 355 19|            tekintetes úr azt hiszi, hogy ez mese?~– Azt biz én. Arra
 356 19|                 engemet a tekintetes úr? Ez nekem fáj. Jól van. Nem
 357 19|                 tudom, minek hívják? Hát ez mind gyémánt? Én azt gondoltam,
 358 19|                 kerestetnek. „Belzázár” (ez a gróf), az Augusztus főpublikánusává
 359 19|               napokban megérkezik. Hanem ez egy légió „gadarénus”-ból
 360 19|           lakodalom meglesz. Eliézernek (ez volt Rokomozer) el kell
 361 19|                  következő levél egészen ez utóbbi tárggyal foglalkozott.
 362 19|            kettős keresztrúddal elzárva. Ez a forrás ciszternája, ahonnan
 363 19|                  medencéjéig. A cimborák ez éjjel a ciszterna ajtaját
 364 19|            tudtad, hogy több nekem, mint ez az egész világ, ilyen irtóztató
 365 19|                 mint az övékét.~Hja, biz ez így van. – Rosszak az emberek. –
 366 20|                     Minő találkozás lesz ez!~Az emlékezetes patakmalomnál
 367 20|               biztos kéznek adhatom át. (Ez már megtisztelő nyilatkozat
 368 20|                 leereszkedés éreztetése. Ez nem az a Temetvényi Ferdinánd,
 369 20|              megtalált ékszereket.~– Ah, ez igazán remek tett volt öntől!
 370 20|            valódi talentum ezen a téren. Ez egy angol rendőrnek becsületére
 371 20|                 A gróf magyarázta.~– No, ez ugyanaz (de nagyobb hatáskörrel
 372 20|              megtisztelő kitüntetést; de ez órában azt sem tudom, hogy
 373 20|               mind görbére ment az útja; ez az egy bolond találta meg
 374 20|             találta meg az egyenes utat. Ez biz úgy van.~Nem állhatta
 375 20|                  nagyon kedves dolog, ha ez a teher lemúlik rólam, de
 376 20|           kétségtelennek tartom, hogy ha ez a hóbortos ember szabadon
 377 20|                Arra gondolt, hogy hiszen ez még továbbutazással is végződhetik.~      ~
 378 20|                és hajzat még hagyján, de ez a kifejezés az arcon, e
 379 20|                  az arcon, e magatartás, ez egész lény; az úri dévajság,
 380 20|               vevés, a szúró tekintet: – ez nem a te Pálmád.~Hanem arra
 381 20|           sietett, és kezét nyújtá neki, ez üdvözlő szóval:~– Good bye.~(
 382 20|                hogy „kicsoda és micsoda” ez a „valaki”, arról a missnek
 383 20|             ilyen detektívet ír le, mint ez a mister Vájlovill.~– Nagyon
 384 20|         arcképéből is megtudott mindent. Ez nem az a nő, akit ön itt
 385 20|               gratuláljak magamnak, mert ez a kitűnő ifjú a kezemet
 386 20|           kihasználhat. De hát nekem már ez a szerencsés esély elkésve
 387 20|                 az úrral egy kis baj van ez idő szerint. Ő meg van jegyezve
 388 20|                csodálkozó szemekkel.~Biz ez nevetni való volt.~– Én
 389 20|                  magának is része ebben?~Ez a félreválasztott haj, ezek
 390 20|           huncutkák a homlokon – hát még ez a változás; ennyi jelensége
 391 20|                   fennhangon vitatkozik. Ez a bölcseknek és az eszelősöknek
 392 20|                   Hisz kiszámított játék ez. Amíg azt hitték, hogy ők
 393 20|                hogy ők a bukott emberek, ez a másik a fölemelkedő: ragaszkodtak
 394 20|                ragaszkodtak hozzá; amint ez lett a bukott ember, ők
 395 20|     kétségtelen-e, hogy tolvajbanda volt ez, amit a nép szétvert, és
 396 20|        útlevelére írt láttamozások. Hogy ez útlevél birtokosa és ő,
 397 20|               Hiszen – nem szerettetni – ez férfisors – de kigúnyoltatni
 398 20|      kigúnyoltatni a szerelemért!~S hogy ez kétszer történhetik meg
 399 20|          hangzott fel hozzá.~Jól ismerte ez édes hangot, Pálma nevetését.
 400 20|               beszél, mikor magában van. Ez annyira rögeszméje volt,
 401 20|                 volt a kacagás indoka. – Ez Illavayt dühbe hozta.~Őrjöngő
 402 20|         szivaroznak. Bolondság volt tőle ez is. Miért ne tennék, ha
 403 20|                 még bagót is rágni, mert ez a mulatsága a zsiványok
 404 20|                 a felmentő maga a vádló! Ez a göcs! Hátha Temetvényi
 405 20|                 a kastélyát rohanják meg ez éjszaka. Elmégy, hátat fordítasz.
 406 20|                vádolhat miatta: – de hát ez itt belül? Most ők a te
 407 20|                itt hagytad ezt a leányt, ez egészen olyan volt, mint
 408 20|                egy kardnál; de nálad még ez is megfordítva van: a leánynál
 409 20|               volna kergetni. Tréfa akar ez lenni tán? Ahogy egy időben
 410 20|                 spenótmocsárban! Nevette ez azt már! Régen volt az!
 411 20|                     Vagy talán nem tréfa ez, hanem komoly dolog? – Ez
 412 20|                ez, hanem komoly dolog? – Ez az arab szerelmesek „telli”-
 413 20|            aggódjék miattam. Szokott baj ez nálam. Egy hajtásnyi erős
 414 20|                  reggelre semmi bajom.~– Ez pedig nagyon erős – mondta
 415 20|              erős – mondta mr. Cousin. – Ez igazán használni fog, reggelre
 416 20|           egyszer ledobhatni az álarcát. Ez a sóvárgása az éhező bűnnek,
 417 20|               sóvárgása az éhező bűnnek, ez a visszafojtott kannibáli
 418 20|            visszafojtott kannibáli vágy, ez a vér és csók után egyszerre
 419 20|              veszettséggé hatványozva. – Ez az arc igazolt minden gyanút.~
 420 20|              tájat.~Szép hosszú ősz volt ez évben. (Jól emlékezem rá:
 421 20|                az udvar felőli szögletén ez idő szerint egy katonai
 422 20|              szép halavány úrhölgy; mert ez a lélekharang „teneked”
 423 20|                 Megszólal a lélekharang. Ez lesz az első jeladás a lappangó
 424 20|               bandástól el vannak fogva. Ez a banda ugyan híres arról,
 425 20|               ment le. – Illavayra nézve ez kedvező körülmény volt,
 426 20|                bírni. Nem ideális képek; ez mind a mi birtokunk! A két
 427 20|                köztudomású dolog-e, hogy ez a ragyogó, piros arcú, kék
 428 20|               meg a legutolsó pár előtt: ez Ferdinánd gróf és elhúnyt
 429 20|               Ily korukban keltek össze. Ez már csak nem volt ifjúkori
 430 20|                húzódott tőle. Azt hitte, ez a nyers, durva ember szenvedélyesen
 431 20|            annyira magába szállóvá tette ez urat, hogy az ebédre sem
 432 20|                egész világot.~De ezúttal ez a neutralizáló fásult mulatság
 433 20|                 a lélekharang odakünn. – Ez volt a másodszori jeladás:
 434 20|           érzékei hallucinálnak. Mi volt ez a második harangszó?~Hallgatózott. –
 435 20|                  volt rakva. Útra készül ez tán?~Azután benyitott a
 436 20|                  az sz-t s-nek selypíti. Ez ő. Utazik feleségestül.
 437 20|               van a világon.~De hát álom ez!~A gróf hevesen kutatott
 438 21|             annál a gondolatnál, hogy ha ez sikerült volna!~Majd meg
 439 21|               tervét be fogja vallani, s ez a név, ez a vallomás minden
 440 21|               fogja vallani, s ez a név, ez a vallomás minden hírlapon
 441 21|              krónikáiban. Hogy nem tudta ez az Illavay megölni azt az
 442 21|               helyéről.~Nagy sértés volt ez; a legnagyobb, amit szó
 443 21|                 hozzám küldték azt, s én ez iratot, amint a forradalom
 444 21|                azonnal megsemmisítettem.~Ez pedig nem volt igaz.~Hanem
 445 21|             főnök, jogom volt rá”, akkor ez már hűtlenség, árulás. –
 446 21|                 oda megszabadítójának. – Ez volt az egyik ok, hogy nem
 447 21|              éspedig, az sokkal jobb, ha ez az okmány a mostani jó helyén
 448 21|              kapicányon lehet tartani. – Ez volt a másik ok, hogy nem
 449 21|               leány hitte, amit mondott.~Ez a másik pedig nem tehet
 450 21|             Legtitkosabb óhajtásait siet ez ember megvalósítani: még
 451 21|               lenni.~A gróf elbámult. Mi ez?~Most aztán Illavay ragadta
 452 21|                Az arc elmondta a többit.~Ez meg akarja nektek mutatni,
 453 22|                   amiről azt mondá, hogy ez a „miénk”.~Amint a határba
 454 22|       Törökországba.~– Minek?~– Basádak.~Ez is jó. Az egész idei termést
 455 22|              hajdú?~– Beállt zsaddárdak.~Ez meg a legtermészetesebb.~–
 456 22|                Illavay. Pléhgalléros úr: ez valami kormánybiztos; ökröt,
 457 22|              gazda után kellett látniok.~Ez egészen tiszta munka.~–
 458 22|              aludt, a lábánál fekve.~Hát ez nem keresett más gazdát?~
 459 22|             megvetette, el hagyta futni. Ez is megemlegeti majd, hogy
 460 22|                  az imáját.~Óh, be hideg ez az ágy!~Egyszer csak felugrott
 461 22|              hozzá az a kis fehér állat; ez a paródiája a tigrisnek,
 462 23|                 gróf kezéből általvenni. Ez olyan eset, mint mikor Napóleon
 463 23|                zászlót tartja a kezében, ez fogott el. Dobj neki egy
 464 23|          taszigálják érte egymást.~– Hát ez a sok fehérbe öltözött kisleány,
 465 23|                azt, hogy „Halunk”? Mikor ez németül azt teszi, hogy „
 466 23|                 előtt járult. Érzé, hogy ez magasztos egy jelenet, s
 467 23|            óvárban durrogtak a mozsarak. Ez meghatja az érző szívet.
 468 23|                 hölgyek is. Pálma grófnő ez alkalommal topázzöld ruhát
 469 23|              Ferenc azt mondta magában: „Ez a leány most nem szép. Lehet,
 470 23|               jól illik az arcához, vagy ez a hajdísz? Talán a gyémántok?
 471 23|              gyémántok? Mindennél jobban ez az új kifejezés az arcon.
 472 23|                 a gondolatot: „Miért van ez az ember itt?”. És Pálma
 473 23|               ősi birtok átvételére, hát ez olyan ünnepély, amihez okvetlenül
 474 23|                  el a korrekt öltözetet. Ez az igazi. Mi hibáztuk el
 475 23|               volt felőle győződve, hogy ez annyit tesz angolul, hogy „
 476 23|                  a másikat.~Pálma grófnő ez alkalommal meg akarta mutatni,
 477 23|             násznagya az új vőlegénynek. Ez csak tüntetés, de annak
 478 23|                  adják (a sors kényszere ez), hát legalább kövessen
 479 23|               vőlegénye lába alá; mintha ez neki nagyon tetszenék.~Ferenc
 480 23|            Nagyon erősek voltak a borok.~Ez a mentsége a számára.~–
 481 23|            mentsége a számára.~– Jól áll ez a fiatalságnak – felel rá
 482 24|            hivatalos közegek, akik előtt ez végbement, a részletes kimutatások
 483 24|                nagybátyám! Micsoda ember ez! Ha meg fogja ismerni, grófnő,
 484 24|               Pálma azt hitte, hogy amit ez a hóbortos ember itt most
 485 24|               dzsentrihez tartozó embert ez erősen bosszantja. Hogy
 486 24|     arisztokratának is kell lenni hozzá. Ez a műkincsek tudománya. Nem
 487 24|                 mind szép és dicső dolog ez, adieu!~Az inas azonban
 488 24|              bámulatot. Megannyi bálvány ez, aki előtt meg kell hajtani
 489 24|             nincsenek.~De Kornél úrfinak ez nem volt elég: ő még azt
 490 24|               szólt panaszhangon Kornél.~Ez szemrehányás volt, s azt
 491 24|             bakot lőtt az öltözködésével ez már valódi kőszáli vadkecske,
 492 24|                  a lovagkeresztet. Önnek ez alkalommal dzsidás egyenruhát
 493 24|              magával is hozott. Most már ez még kedvesebb barátja, mint
 494 24|            emelte a fejét. Micsoda tréfa ez?~– Hogyan, a zsebében?~–
 495 24|                hogy gyönyörködjék benne. Ez volt a kert. A romok kertje.
 496 24|                úr, s emlékezzék rá, hogy ez előtt a gránitpillér előtt
 497 24|                 van még töredékben, hogy ez az önök legújabb barátja,
 498 24|                az önök legújabb barátja, ez a Diadém úr, egymaga különb
 499 24|                  Temetvényi uradalmakból ez a kőpillér sem lesz az önöké
 500 24|                  azoknak a kezdőbetűiből ez a név kerül elő: „Franciscus