| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] erzsébet 2 érzület 1 es 1 és 946 esdekelve 1 esedékes 1 esedezve 1 | Frequency [« »] 1485 volt 1247 meg 1073 ez 946 és 932 csak 907 én 903 még | Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances és |
Part, Chapter
1 1 | egyszerre két király, a magyar és a cseh ellen, s ketten se 2 1 | versenytársa, s Komáromnak és Visegrádnak fennura volt 3 1 | hogy vadászaton lepjék meg és fogják el a császárt, s 4 1 | bolondsága, Stibor őrjöngése kel és száll itt örökké, felhő 5 1 | marad megörökülten: a szálfa és a kisemberek.~Mind a kettőnek 6 1 | ha ezt elültetitek így, és megéled, ha élő fa lesz 7 1 | boszorkák gonosz bűvitalnak. És alatta most is ott áll még 8 1 | levelét sem hullatja el télre.~És aztán megmaradt a nép.~Csodálatos 9 1 | az országban.~Szegényebb és szaporább, mint hogy megélhessen 10 1 | érthetővé tudják magukat tenni. És éppen annyit tudnak a saját 11 1 | érte. Még többet is: tűrni és dolgozni is tudnak érte. 12 1 | Tájképünket az ő krumpli- és pohánkaföldeik, az ő szilvásaik, 13 1 | káposztáskertjeik, kender- és lentáblácskáik, az ő piros 14 1 | házikóik egészítik ki. Tengeri és szőlő ott már nem tenyész; 15 2 | megmondja a szemébe az igazat.~És úgy történt, Opatovszky 16 2 | ereklyét Illavay Ferenc híven, és sohasem borotválkozott más 17 2 | vegyítve a vadsággal; a komikum és az ijesztő együtt. Egy Herkulesfő, 18 2 | hozni, mely olyan sűrű volt és kemény, hogy alig fogta 19 2 | érkezett kisebb-nagyobb és legnagyobb levelek.~A csomag 20 2 | Gorombolyi kormánybiztos és őrnagy levele volt. Kurtán 21 2 | vashámorokban öntessen ön hat és tizenkét fontos golyókat 22 2 | golyókat egyre-másra. A kémeket és izgatókat az egész vidéken 23 2 | fogdostassa össze. Az utakat és hidakat tökéletes karba 24 2 | parancsolatomnak minden pontját azonnal és haladéktalanul foganatosítani 25 2 | haditörvényszék elé állíttatom önt, és főbe lövetem.”~ 26 3 | haditörvényszék elé állíttatlak és főbe lövetlek stb. stb.”~ 27 3 | elég; de egyúttal meghagyja és parancsolja a kegyelmes 28 3 | gorgói nemzetőrség törvényes és természetes főkapitánya, 29 3 | nemzetőr-zászlóalját azonnal és haladéktalanul begyakorolva, 30 3 | adjusztírozva, századokra és kompániákra beosztva, készen 31 3 | kifizeti. Ez azonban a grófra és az egész családjára nézve 32 3 | megírni annak a leánynak és a családjának, hogy nem 33 4 | főszolgabíró alszolgabírója és esküdtje mind elment mozgó 34 4 | örökös duzzogás, panasz és élvezetvágy egyesült kifejezése 35 4 | pedig e nagy tenyerekben és nehéz lábakban végződő nyurga 36 4 | mégiscsak föltekintett Illavay, és hátrafordult; s amint ezt 37 4 | Hát tessék előbb kimenni, és levetkőzni a felcser előtt.~– 38 4 | társnak, s aztán felállt, és a másik ifjú eltávoztával 39 4 | négylábú állatot.~– No, és ez augusztusban történt, 40 4 | fékezhetlen természet, a félénkség és a szilajság végleteibe ugráló 41 4 | egyszerre a legnagyobb haragból és fenyegetőzésből alászállt 42 4 | legyen felmentézve, paripázva és fegyverezve, s az egész 43 4 | egy szót! – Én repülök, és kiszabadítom önt! Előre 44 5 | hogy annak száz szobája és terme rokokó- és reneszánsz-kori 45 5 | szobája és terme rokokó- és reneszánsz-kori pompával 46 5 | itt.~Illavay hintaját inas és komornyik fogadta. Német 47 5 | ismerik. Ő nagyon zárkózott és túl óvakodó. Az a kör, amiben 48 5 | amit más előtt kimond, és feljegyezni azt a szót, 49 5 | nem akar! Nem lehet neki. És ezt ő nem fogja önnek megmondani 50 5 | nagybecsű szerződések. És ebből megint nagy baj lesz. 51 5 | megbízást a maga számára és kívánja átadatni annak a 52 5 | előtt felnyithassa azt, és megmutathassa annak a tartalmát. – 53 6 | alvószobájáig. – Nagyon szép és ritka adomány az az őszinteség. 54 6 | aranykulcsos, aranysarkantyús és aranygyapjús lovagját, a 55 6 | Temetvényi család utolsó és legnagyobb férfiivadékát?~ 56 6 | Akkor aztán felvette a gróf, és elkezdte magyarázni Ferencnek, 57 6 | következik mindaz egymás után itt és most, ami ott és akkor történt. – 58 6 | után itt és most, ami ott és akkor történt. – A szemei 59 6 | Histoire des Girondins-t, és olvassa el, aztán mondja 60 6 | volt szerencsém találkozni és általa felvilágosíttatni 61 6 | elöljáróságomtól, az alispántól és megyegyűléstől.~– De hát 62 6 | nyúlt. A barrikádon állt, és onnan olvasta fel a prroklamációt.~– 63 6 | helyen, ahol szuronnyal és puskaaggyal szokás dolgozni; – 64 6 | a táborba azt a kenyér- és zabilletményt, amit a vendégei 65 6 | leülni az íróasztalánál és számomra megírni.~– Mit?~– 66 6 | mégis adni a levelet.~– És most még egyet kérek.~– 67 6 | kisajátítottam, felnyithassam azt és megmutathassam neki.~– Megmutatni? 68 7 | ennél a kettőnél – napi és éjszakai járóra. Az egyik 69 7 | magasra felnőtt virnánc és páfrány bizonyítja, hogy 70 7 | halálbüntetés terhe alatt, védelmébe és oltalmába ajánlja.~– No, 71 7 | álomcsőcseléknek ne tudna parancsolni! És ugyan jókor volt neki magát 72 7 | mangalétát.~A mai Werndl- és Snider-korszak emberének 73 7 | járatban vannak? Honnan jönnek? És hová tartanak? Ilyen késő 74 7 | világon, hogy most ő először és utoljára életében lovagolt 75 8 | ennélfogva ért a kardforgatáshoz és az adminisztrációhoz, s 76 8 | hadi organizációt is érti. És úgy is lett. Ügyes, merész, 77 8 | tábori kémemet elfogatni és megkötöztetni. Hisz ez háromemeletes 78 8 | hogy melyik jobb: a lőpor és golyó-e, vagy a köteles 79 8 | vagyunk „pajtás”, hanem bíró és delikvens. Kapta az úr a 80 8 | honvéded, meg két ágyúd, három- és hatfontosak, a hozzávaló 81 8 | vállalkozott nemzetőrségét és a népfölkelési tömegeket 82 8 | hát te veress engem vasra és töress apróra; de olyan 83 8 | Azzal megölelte a pajtást, és megcsókolta.~– Hanem aztán, 84 8 | Senkinek! Különben lőpor és golyó! Ha az édesapám legkedvesebb 85 9 | ezek a felsőbb lények? És nézd, azon a fehér arcon 86 9 | talán?~– Nyissa fel gróf úr, és nézze meg, hogy minden rendben 87 9 | Vigye ön el magával. És a többi francia és angol 88 9 | magával. És a többi francia és angol forradalmi történeteket 89 9 | Ez volt Pálma mondása.~És ezért kezdte őt nagyon tisztelni 90 10| megtanulta magától, hogy a nagyúr és a szegény ember között nincs 91 10| távolság, mint a nagyúr fia és leánya között.~Az az idő 92 10| kiáll, addig mindig világít; és amellett folyvást megy lefelé. 93 10| szomszéd uradalom, a mienk és az Opatovszkyaké, régen 94 10| nagy neve, ősei érdeme és egy roppant nagy birtok ( 95 10| eladott mindent, ami pompára és mulatságra való volt, bútort, 96 10| való volt, bútort, ékszert és paripát, a vadaskertből 97 11| körül kalamárist, porzót és szamovárt.~Ilyenkor aztán 98 11| napfelköltét s a sötét éjszakát, és beszéltem százezer emberrel.~ 99 11| Milyen volt minden egyes óra! És azok a pillanatok, amiknek 100 11| a néptombolást az utcán, és látni a hivatalszobákban 101 11| virrasztottuk át együtt.~– Na és, látod, a nép nyitva találta 102 11| eresztett fegyverrel nézte azt, és egyet lépett hátra.~– Én 103 11| ligurianusokat, meg Nestroyt és Scholzot mint vártán álló 104 11| igazi igaz mégis más volt.~És ennek is végére járt Illavay. 105 11| comma, pausa, parenthesis és különösen sok macskaköröm („”) 106 11| engedi a kisebbtől félni. – És azután megbukott az egész 107 11| Akkor aztán a liberálisok és a feudálisok bámultak egymás 108 11| nép el nem árulja hazáját és eddigi vezéreit soha. Itt 109 11| eddigi vezéreit soha. Itt és csak itt, nyugton alhatik 110 11| tekinteni Ferdinánd grófnak és Pálma grófnőnek.~Nagyon 111 11| grófnő leült a zongorához és csárdást játszott, a gróf 112 12| bundástul, egy hosszú kabátú és hosszú szakállú polgártárs, 113 12| hálálkodni Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének, s igyekezett 114 12| csont, se kerék; a Nyitrán és a Garamon át pedig mindenütt 115 12| Én hallom – mondá az, és reszketett a hosszú szakálla –, 116 12| legelső sorban megszolgálta és megkapta az én öcsém?~– 117 12| s nekiment a fővezérnek, és kihítta párbajra. Ezért 118 12| már szeretik a halált. – És ezek között kellett Illavaynak 119 12| menjen mindenütt a nyomukban, és kísérje őket az „Oh du lieber 120 13| valami középlény a komornyik és titkár között. A gróf külföldön 121 13| egy ilyen, ennyi erénnyel és tökéletességgel felékesített 122 13| diplomáciai intrikalátogatások és recepciók, concert spirituel 123 13| recepciók, concert spirituel és színházlátogatás s aztán 124 13| Kedvenc olvasmányait a francia és angol forradalmakról pedig 125 13| nagyhamar megtalálta a gróf. És azután egészen beléjük veszett.~– 126 13| Pálma grófnőtől.~„Jöjjön! És szabadítson meg bennünket – 127 13| barátainktól.”~Olyan rövid és kategorikus volt a felszólítás. 128 13| hosszú nyelű baltákkal és egyenesre ütött kaszákkal; 129 13| faluba behajtat.~A kocsma és a templom közötti téren 130 13| megváltozott a textus, hang és gesztikuláció; lett belőle 131 13| kerülni kell a részegséget és dobzódást, de különösen 132 13| perillustrissime”.~Illavay leszállt, és odament hozzá közel, hogy 133 13| lehetett látni a piacra és a fasoros útra, amelyen 134 13| dolmányban, veres plüssgallérral és hajtókákkal, oldalán hatalmas 135 13| pedig cs. kir. őrnagy vagyok és szabadcsapatvezér: Orol 136 13| rondellából egész a piacig és a falu végeig le lehetett 137 13| szeme jobbra-balra táncol. – És gyávák, mint bizonyos osztálya 138 13| mennyiségű szilvóriumot és fehér cipót fogyasszanak 139 13| leereszkedni. A gróf sápadt volt, és az arca, mint egy epileptikusé, 140 13| fenyegetve saját kastélyában és méghozzá a saját cselszövényéből. 141 13| Götztől itt az oldalán?~Az apa és leánya az asztalfőn ültek 142 13| Orol Krivánszky németül és franciául társalgott a grófnővel. 143 13| jelezte, hogy bosszankodik rá, és méltán.~A vendégsereg ezalatt 144 13| helyéről, a rondellába lépett, és felnyitá annak szárnyablakait.~– 145 13| miatt, amiket előttem ön és társai ellen emeltek, s 146 13| kard markolatára ütött; ő és társai mind odavitték magukkal 147 13| grófnőt, hogy maradjon itt, és legyen tanúja annak, hogy 148 13| vagyunk.~De nem pulykákról és ludakról szólt a panasz 149 13| hogy a Gargó-vidéki leányok és menyecskék igen szépek, 150 13| igen szépek, s a férjek és vőlegények féltékenyek a 151 13| arca barna, mint a kordován és a szakálltarlótól borostás.~– 152 13| mondá Illavay latinul.~És erre elkezdett a condrás 153 13| ahogy csak Cicero beszélt és Tacitus írt valaha. A gróf, 154 13| láncolata, amiket fényes nappal és sötét éjjel elkövettek – 155 13| szép concis tropusokban és periodusokban adá elő a 156 13| hogy azonnal útra keljünk, és diszpozíciói szerint vegyünk 157 13| a libákban, malacokban – és egyebekben – emelt kárt 158 13| alatt annyi galádságot tett és engedett tenni, mint amennyivel 159 13| s egy facsarintásra kard és gyűrű az ő kezében volt: 160 13| kettőjük közé, oly ügyesen és ruganyosan, mint a cserényen 161 13| odabenn.~A silány Krethi és Plethi, amint a vezérét 162 14| A „Stella”~És az nem költői agyrém; az 163 14| hadjáratok alatt a Németalföld és a Rhénus-vidék volt a főtanyájuk; 164 14| szabadon, sarcolva urat és parasztot. Ezek ragadták 165 14| Megtörtént: tervszerűen és szabályosan. Ezzel a tót 166 14| tömegben: szuronyt szegezve és lövöldözve, s aztán akármilyen 167 14| állt a rondella ablakában, és onnan nézte a szép színdarabot. 168 14| azok szabadították meg önt és családját. Ezt a népet önnek 169 14| jobbágyok. Lemegyek közéjük.~És ment. De Illavay látta, 170 14| jelenti, hogy: „Memento Mori”. És jó azt mindennap látni. 171 14| van, mely magához ragad és megigéz.~– Grófnő – mondá 172 14| volt? Nem láttam-e őt itt – és ott – és amott – egyedül, 173 14| láttam-e őt itt – és ott – és amott – egyedül, egymagában, 174 14| eltűnik: a szobor rozsdás és fekete.~Hallgatott.~– De 175 14| meg, hogy mi vagyok én! és mi ön?~– Ön egy férfi, és 176 14| és mi ön?~– Ön egy férfi, és én egy leány. „Jobb” neveinket 177 14| vagyok, akik aranyat esznek és gyémántokat és keserű dicsőséget 178 14| aranyat esznek és gyémántokat és keserű dicsőséget és megátkozott 179 14| gyémántokat és keserű dicsőséget és megátkozott örökségét hazajáró 180 14| gróf, hogy a múlt nyári és őszi munka alatt, mikor 181 14| rögtön nem pótolható cseléd- és vonómarhahiány miatt: a 182 14| át a kifizetett gyalog- és szekeresnapszámoknak. – 183 14| megengedi ön, hogy vele menjek és segítsek önnek?~– Mit gondolsz? 184 14| voltam; s az apácák betegek és sebesültek ápolásával foglalkoztak; 185 14| Ferencnek a rögtönzött műtétben. És minden pólyával, amit körülcsavart, 186 14| hogy de most már igazán és komolyan megéhezett. A gróf 187 14| hevenyén, latin hexameterekben és pentameterekben.~Rendkívüli 188 14| Opatovszky bármilyen helyzetben és öltözetben is mindig Opatovszky 189 14| legszebb példány belőlük. És Illavaynak megragadt az 190 14| Opatovszky bármilyen helyzetben és öltözetben is mindig Opatovszky 191 14| császári csapatok pivotja volt, és egyúttal központja a magyarországi 192 15| mert többen is tudták, és Ferenc maga is megtudhatta 193 15| világon nem óhajtja jobban és igazabban mint én, hogy , 194 15| sérteni. Azt azután elhordozza és nem panaszkodik, hanem az 195 15| Azonkívül tűrheti a fehéret és a feketét s a határozatlan 196 15| színe: a sötét császárpiros és bordó színektől egyenesen 197 15| fárasztom?) Ellenben csípős és udvariatlan tud lenni az 198 15| benne a függetlenségi érzet, és ennek a tökéletes ellentéte: 199 15| hatalmat, aki parancsol és jutalmat oszt. Rabja tud 200 15| lélek szárnyait kiereszti és fölrebben. Akkor aztán repül. 201 15| kezd, a kőszobor megzendül, és ön hallani fog tőle egy 202 15| démonnak a küzdelme: a jónak és a rossznak, a bosszúállás 203 15| rossznak, a bosszúállás és a kiengesztelődés küzdenek 204 15| szóval; majd meg a hiúság és az önbírálat: a vágy és 205 15| és az önbírálat: a vágy és a lemondás. S mindig a jó 206 16| hisz, ő bízik: a hölgyben és saját magában. Hisz úgy, 207 16| gyermek, aki csak bámul és nem meri elhinni, hogy mindez 208 16| övé lett mind a két kéz és a piros ajkak kacagása.~ 209 16| rendet tud tartani a tisztei és bérlői között, mint Bécsből 210 16| csinálhatták az összeadást és kivonást a kancelláriában 211 16| eltakar előlem családfát és pellengért, ez aureolban 212 16| Ha van, aki azt megérti és tolmácsolni tudja.~A vár 213 16| tele volt a pázsit sárga és lilaszín kökörcsinnel; a 214 16| hajdani paneela töredéke. És idelenn a rovátkolt gránitpilaszterek 215 16| nyílt, a honnan a világi és egyházi méltóságok s a deli 216 16| Pálmának. A folyosó sötét volt és hűvös. – Ez még a husziták 217 16| sasfej meg egy oroszlánfej, és két evangelista szimbóluma, 218 16| evangelista szimbóluma, Jánosé és Márké. Az évszám Ulászló 219 16| vért örököltem. A Giskrák és a Temetvényiek fajzata vagyok 220 16| úrimáját, egy üdvözletet és egy hiszekegyet mondott 221 16| gazdasági épületek, börtön és templom, egy kifárasztó 222 16| hozzá, mely megkísértse és végrehajtsa.~– Ön tudja 223 16| Visszaadja neki szabadságát, ha ő és társai itt e vár sziláján 224 16| szabadságért küzd napon és éjen át, iszonyatos esztendőkön 225 16| hozzáadni. Övé lesz a vár és hölgy, kincs és szerelem. 226 16| lesz a vár és hölgy, kincs és szerelem. De Omár csak e 227 16| magáénak választotta.~– És ez a költemény nincs se 228 16| ketten fogjuk azt bírni, és senki más.~Ferenc el volt 229 16| tövéig hat ölnyi mélység és azután a meredeken aláhanyatló 230 16| család színeivel: veres és zöld: a Szent István-rend 231 16| színei. Fejedelmi lakás az.~És távol, az átlátszó köd leplében, 232 16| vetéstáblák, barna, sárga és mindenféle zöldben pompázó 233 16| én most repülni tudnék!~És aztán nem bámult többé egyebet 234 17| földből. Nemcsak a füvek és virágok, hanem a magyar 235 17| várost, amit ágyúkkal, lovas és gyalog csapatokkal megszállva 236 17| meg a doktor dekrétumait és paréreit, amelyekben konstatáltatik, 237 17| az őrültet ki nem végzik. És szerencsére a vésztörvényszék 238 17| Annál van az ész, az erő; és mégis ő vigyázzon rá, a 239 17| minden étel után felkelt, és kiment a szomszéd szobába, 240 17| kitett magáért, a magyar, tót és latin szónoklatokra ugyanazon 241 17| elpusztul, jól jár vele a haza és minden ember, de különösen 242 17| kiadásban! Óriási talentum! És minő gazdag tanulmány! Csakhogy 243 17| fiatal óriások hencegnek, és beszélnek a maguk utazásairól 244 17| Wiesbadenig, ő csak meghúzza magát és hallgat. Senki sem gondolná 245 17| belügyeinek a rendezését egy és ugyanazon ember, ha még 246 17| a korábbi hónapokból kék és veres irallal megjegyzett 247 17| kettős színű iralt, s a kék és veres végével új vonalakat 248 17| tehetek, ha Gargóvár ura és úrnője, meg az a csendes 249 17| még a helybeli plébánus is és a szomszéd falubeli lutheránus 250 17| lelkész, a jószágigazgató és egynehány vidéki celebritás, 251 17| celebritás, a megyei seborvos és több tisztelgő deputáció 252 17| leendő esztergomi érseket és hercegprímást; a lutheri 253 17| mi derék szolgabíránkról és hősünkről, a bibliai Gideonról ( 254 17| kétfelé szakított gargóvári és apátvári uradalmak ismét 255 17| is édesdeden mosolygott, és megbocsátott az árulásért, 256 17| nagyon jó uraság lesz! „Élni és élni hagyni!” ez az igazi 257 17| nagy úr.~Tehát ittak sokat és nagyokat Illavay egészségeért; 258 17| hosszában már öt nap óta gyalog- és lovasdandárok vonultak előtte 259 17| kerevetén a tigrisbőr takarót és a szarvasbőr vánkost megigazítani. 260 17| késni annak teljesítésében. És most kérem excellenciádat, 261 17| bajnoki társaihoz visszatérni, és őket nevemben felkérni, 262 17| egymástól, hogy a cigányzene és a tábori dal hangjai alig 263 17| levelét.~– Fel bizony. És fel fogom törni minden levelét, 264 17| hatalom négymillió ember élete és halála fölött. Rendelkezik 265 17| parancsolja, hogy keljen fel és kövesse, annak kelni és 266 17| és kövesse, annak kelni és mennie kell: nagy emberek 267 17| mennie kell: nagy emberek és kis emberek nagy tömegének, 268 17| lett apátvári birtok.~– És ha elbukik az ügy?~– Akkor 269 17| mindenesetre első birtokos és első államférfi az országban, 270 17| egész dicsőség, hatalom és valamennyi erdő meg szántóföld 271 17| a tréfaságokért. Voltak és vannak emberek, akik előtt 272 17| universel istenség „szabadság és haza” speciális bálvány; 273 17| férfi szívéből a lelket, és maguk lelkét lopni át belé. – 274 17| bánok, leányágról hercegek és őrgrófok voltak, megengedje 275 17| nagy ember lehet még. Főúr és miniszter. Akkor vele együtt 276 17| látsz vődül, ha hatalmas és gazdag lesz – nőül menjek, 277 17| Más szavakkal, röviden és világosan mondva, te nem 278 17| Gargóvár, haza, nemzet és apa – éljenek tovább – meddig 279 17| fel ne keressem az Istent, és ne ostromoljam imáimmal, 280 17| viszonozod. Nem szeretsz engem, és nem ismersz. Amidőn azt 281 17| kell vesztenie a vagyonát. És élni fogunk mindennapi munkánk 282 17| vadállati hangon: arca zöld lett és sárga az elrémüléstől, szemei 283 18| Cousin úr, a komornyik és a hajdú. Valamennyinek útját 284 18| s összevont szemöldökkel és vértől átfutott szemekkel 285 18| én ott leszek mögötted, és segítek. Nem szabad észrevenni 286 18| atyja szobájába. A gróf és Ferenc még akkor csak a 287 18| leírása az eltűnt ékszereknek, és ennek a nyomán hiszem, hogy 288 18| titokban tartani.~A gróf és leánya jelentékteljesen 289 18| tekintettek egymásra.~– És ön magára vállalná ezt a 290 18| kelne? – kérdé a gróf. – És senkinek sem volna szabad 291 18| már búcsút vett a gróftól és tőle is.~– Ön egy kérdésemre 292 18| meg lesz mentve: ő maga.~És ezt igazán szíve szerint 293 18| átidomításon kell keresztülmenni. És nemcsak azért, hogy az osztrák 294 18| hogy az osztrák rendőrök és vámosok elhiggyék neki, 295 18| egymásnak Pálma comtesse és Ferenc; az utóbbi szerteszéjjel 296 18| Elmondta Illavaynak, hol és kinél. Nagyon ismerős név 297 18| rablóstátus itt Magyarország és Ausztria határán. Egy egész 298 18| szövetségükre, a jutalomvágy és a büntetés félelme elmondatott 299 18| elmondatott vele mindent.~És Illavaynak New Yorkba kellett 300 18| tenger alatti távíró az ó- és újvilág között. Az amerikai 301 18| együttlétben a Ferenc leveleivel.~És ez nagy szerencse – különösen 302 19| azért is nem ment sehova, és nem kérdezősködött. Számításból 303 19| szemöldökével int neki, és kimegy.~Illavay is ráismert 304 19| között visz el, amiben szén- és mészégetők kunyhói vannak 305 19| lesz valami keresnivalója. És a rongyok között is, amik 306 19| Én már most itt ülök és nem mozdulok innen, amíg 307 19| aludni, mint a juhászbunda. És akkor ő maga fel fogja nyitni 308 19| gadarénusokat átváltani kakasokra és unicornisokra (louis d’or-ok 309 19| unicornisokra (louis d’or-ok és guinée-k) tíz százalék az 310 19| az Orolé, húsz az „enyim” és a Szulamith egészen. „Azon 311 19| gazember! Te ezt mind tudtad, és engedted volna megtörténni, 312 19| karszékbe vissza, hogy szék és ember nagyot nyekkent.~Hanem 313 19| tudtad ezt följelenteni?~És annyira megszorongatta neki 314 20| de nagyobb hatáskörrel és fizetéssel), mint ami ezelőtt 315 20| ítéletét. Már akadt ilyen apa és ilyen leány. Legyen szíves 316 20| szőke haja oldalt választva és homlokán körös-körül huncutkákba 317 20| huncutkákba csavarítva. Öltöny és hajzat még hagyján, de ez 318 20| helyéről, s eléje sietett, és kezét nyújtá neki, ez üdvözlő 319 20| biztatá magát Ferenc!)~És aztán Pálma grófnő kétszer 320 20| magával. Hanem, hogy „kicsoda és micsoda” ez a „valaki”, 321 20| ezt a kérdést megtenni, és ilyen nyelven. Felelni fogok 322 20| Nagyságok lettek semmivé, és semmik lettek nagysággá. 323 20| atyám előtt.~Ferenc fölkelt, és távozni készült.~Erre Pálma 324 20| Erre Pálma is fölkelt, és az ajtóig kísérte.~Még volt 325 20| vitatkozik. Ez a bölcseknek és az eszelősöknek a közös 326 20| ez, amit a nép szétvert, és nem császári hadcsapat? 327 20| Hogy ez útlevél birtokosa és ő, ugyanazon személy, azt 328 20| kiszeress belőle, gyorsan és végképpen. Ha rossz-szívű 329 20| nyomról nyomra. A lázadás és a forradalmi közreműködés 330 20| néző kép visszafelelt rá.~– És azután? Meg léssz elégedve 331 20| megakadályozhattál egy rémtettet, és nem álltad útját. Senki 332 20| léssz az ő örök adósuk. És még minő teherrel! Ami soha – 333 20| nőt elhurcolják a gazok, és minő iszonyú sorsra! Csak 334 20| kívántad: tele érzéssel, és hozzád hasonló szegény. 335 20| azalatt ismét gazdag lett és hatalmas. – Hogy rettegtél 336 20| szokta mutatni az uraságoknak és vendégeknek a napirenden 337 20| minden, a növényországból és a hüllők seregéből mindaz, 338 20| haragoztak.~A várlak folyosóin és tornácain meggyújtották 339 20| rajta. Ferenc odalépett, és kikémlelt a csillagon. Cousin 340 20| kannibáli vágy, ez a vér és csók után egyszerre szomjazó 341 20| redőnyök mögül nézi őt valaki; és nem tud megválni a nézésétől. 342 20| elalszik. Milyen álma lesz? És milyen ébredése?~ ~( 343 20| alkalmazva: lehet vele szúrni és lőni.~– Monsieur! – ismétlé 344 20| csigalépcső, mely az emeleteket és a földszintet összekötötte. 345 20| roppant kiterjedésű pincékbe és vízműhöz vezetett alá.~Az 346 20| csendes maradt az udvar és sötét.~ ~Temetvényi 347 20| fogták meg, ami ott maradt és kínálkozott. Ő azonban mindenből 348 20| birtokaiba visszahelyezve és bárósítva, előre lekötve 349 20| az pedig félszemű volt és sánta. Ehhez adták. Aztán, 350 20| előtt: ez Ferdinánd gróf és elhúnyt neje. Akárhogyan 351 20| ha csupa Kohinoorokról és Sancy-gyémántokról van is 352 20| szó.~Most már aztán az idő és az elszokás kigyógyítá a 353 20| elővette a pasziánszkártyát, és rakta vele a nagy napóleoni 354 20| dolga lett volna bejönni, és hasábfákat rakni rá. Különös, 355 20| levetkőznie. Senki sem jött.~Újra és ismételve csengetett, utoljára 356 20| voltak a széken, szemei és szája nyitva, úgy aludt. 357 20| lovász, két falkár, a szakács és a kuktái, kertészek, inasok, 358 20| az általa aláírt űrlapok és a hivatalos pecsétnyomó.~ 359 20| ki lehet? Sárgaszőke haj és fekete szemöldök, fehér 360 20| Hiszen jó nép az, hűséges és bátor.~Most következett 361 20| a szarvasbika megfordul, és embert öl.~Temetvényi Ferdinándnak 362 20| Elvettem a fegyverét, és megkötöztem.~Ferenc megmutatta 363 20| hiszem, hogy szobájában van, és alszik.~– Odamegyek felkölteni.~– 364 20| mindjárt megtagadom őt, és rád eresztem Zsiborák hadát!”~– 365 21| ebben a Temetvényi grófok és grófnők neve emlegetve lesz. 366 21| ki önre nézve ily nemes és hősi jó szolgálatokért?~ 367 21| ártatlan vagyok; fogass el, és szolgáltass ki a vádlóimnak!”~ 368 21| embert megszöktettem!”. És annyival inkább, mert önt 369 21| kényszerítő oka a grófnak, és volt egy önkényt kínálkozó.~ 370 21| el, a karját fogta meg – és szólt – érzelemtől áthatott 371 21| szeretve, mint az enyimnél. És ha volna még egy leányom: 372 21| Kornél nekem unokaöcsém és gyámoltam, annálfogva azt 373 21| kívánom, hogy minden, a közte és Pálma grófnő között kötendő 374 21| csendőr hornista fölébredt, és elkezdte feltámadásra trombitálni 375 22| kertjén keresztül az udvarára.~És azt bizony nagyon okosan 376 22| létezett az abécéjében, az m és az n, azok helyett következetesen 377 22| következetesen mindig b-t és d-t használt.)~– Nem tudod? 378 22| kamrában még némi-némi krumpli és avas szalonna, amit a gazdasszony 379 22| hermelin, csak a farka piros és fekete, gyűrűnkint – mint 380 22| elszegődik más gazdához, és a macska, akiről azt mondják, 381 22| idegenné vált világból!~És Ferenc lassankint megtalálta 382 22| Mikor annyian szenvednek (és miket szenvednek!), akik 383 23| eset, mint mikor Napóleon és Sándor cár összetalálkoztak: 384 23| jószágigazgatónak rózsaszínű haja volt, és lila színű parókája hozzá. 385 23| lobogóival; az út végig fűvel és virággal hintve. A kastélyban 386 23| virággal hintve. A kastélyban és az óvárban durrogtak a mozsarak. 387 23| megragadta annak a kezét és megcsókolta. Ami a grófnak 388 23| nyakába borult, összecsókolta és zokogott.~Aztán csak annyit 389 23| ugye?~Hogy mit lásson? És mi van úgy?~Még kezet is 390 23| haját rokokó feltornyozva és behajporozva, a nyakán az 391 23| Miért van ez az ember itt?”. És Pálma olvasható Ferenc arcáról 392 23| társaság mind fekete frakkban és fehér nyakravalóban egyezett 393 23| miért nincs fekete frakkja és fehér nyakravalója.~Ferenc 394 23| gróf az ajkait harapja, és köhécselni kezd, a vendégek 395 24| fiatalúr fekete frakkba és fehér nyakravalóba vetette 396 24| rá, hogy egy becsületes és hozzáértő ember kezében 397 24| kezében századok bűneinek és esztelenségeinek átokmaradványát 398 24| bácsikájának” nevezte.~– És most következik a fődolog – 399 24| volt már ebből; mind szép és dicső dolog ez, adieu!~Az 400 24| szekrényeknek, a gobelinnak és majolikának, a vert művű 401 24| majolikának, a vert művű tálaknak és a vésett billikomoknak: – 402 24| billikomoknak: – a díszfegyverek és páncélok, a hímzett lótakarók 403 24| páncélok, a hímzett lótakarók és a drágaköves ereklyetartók, 404 24| szegény laikus embernek.~És Pálma grófnő oly ismerősen 405 24| jövendő férjét, akit az utál és megvet. Még násznagya is 406 24| azután szaladt, ami arany és ezüst, meg drágakő és cifra 407 24| arany és ezüst, meg drágakő és cifra hímzet: mindent kezébe 408 24| becsületére figyelmeztették (és éppen Pálma előtt) egyszerre 409 24| barátságot elrontott közötte és a kedves bácsi között. Lehetett 410 24| átadni a lovagi diplomát és a lovagkeresztet, s azontúl „ 411 24| lovag úr” lesz a címe, Isten és ember előtt.~Ugyan váratott 412 24| együtt, egyesült ésszel és tanáccsal.~A gróf majd a 413 24| Egy Opatovszky mindenkor és minden öltözetben Opatovszky 414 24| fejfennhordozó, minden lábat és szoknyát letaposó kamasz 415 24| a kövek beszélnek… régi és új történetekről… s aki 416 24| jelenség. Lyonja az operának és cirkusznak. Műértő és mecénás.~ 417 24| operának és cirkusznak. Műértő és mecénás.~Hanem azért nem 418 24| Mindent kicsiben kezdve és takarékoskodva. De most 419 24| vendégsereg számára, zöld fákból és drága szőnyegekből. Az ókút 420 24| állítottak össze kaktuszokból és agavékből, meg mindenféle 421 24| tudott nézi szertartást és vendégséget. Felelgetett 422 24| koccintott poharat a vőlegényre és menyasszonyra áldomásozókkal. 423 24| Pálma grófnő is ivott, és igen jó kedve volt.~Az volt 424 24| azt a verset, hozzáfogott és elszavalta.~Illavay nem 425 24| gyehennától szabadította meg.)~– És most már elmehetnék az utamra, 426 24| múlva az egyesült Opatovszky és Temetvényi uradalmakból 427 24| rudakon, ami erdei virágokból és gyümölcsökből volt készítve, 428 24| magasztalásokkal a vőlegényre és menyasszonyra.~Mikor elolvasta, 429 24| romnyílásán keresztül az udvart és bástyát be lehetett Iátni.~ 430 24| melynek bokrai a lovat és lovast elnyelték, s nem 431 24| baj sincs! Kornél úr él, és semmi csontja sem tört.~ 432 24| méla éjszakában zöld, piros és kék ragyogványban tündökölt 433 25| szándékát.~Koczur csak nevetett, és a fogait csikorgatta hozzá. 434 25| tilalomnak! Minden szabad, és minden megvehető már!~Az 435 25| Itt aztán minden szabad és minden megvehető. Kornél 436 25| alatt testben, lélekben és vagyonban tönkre legyen 437 25| szálljon Kornél birtoka – és olyan állapotban, hogy az 438 25| aki a vendéglőben az első és második emeletet kibérli 439 25| eljön, fölvenni a pofont és az ezer forintot. Lehet, 440 25| ismert minden lovat, clownt és lovarművésznőt benne; otthon 441 25| elébb hirdették hírlapok és falragaszok, hogy „Ő” jön. 442 25| fordulatnál megsértve a plasztika és a decentia szabályait.~Hanem 443 25| spanyolokat; („Hernani” és „Sevillai borbély” után); 444 25| keresztjelvényező bajuszt és hegyes szakállt, ellenben 445 25| bizonyítja, hogy Ibéria szülötte és kék vér.~A hősnő atyja karján 446 25| férfilegyőző Atalantáé; fehér és piros, s nem a festéktől, 447 25| A felharsanó zeneszóra és erre a kihívó attitűdre 448 25| kifestve.~A közönség tapsol és lármáz. Különösen nagy zaj 449 25| körszakállú öreg úr deklamál, és hevesen gesztikulál hozzá.~– 450 25| kézzel s magyarázva szemmel és szájjal, hogy mi veszedelem 451 25| visszavonul a mantillával és a rebosóval: donna Atalanta 452 25| a rózsát, széttépte azt, és elszórta maga körül két 453 25| dupla lépést tesz, kívül és belül. Nincs kolossz, akit 454 25| közepére haladva megállt, és szétnézett, hogy no, hát 455 25| Spittelbergen; a „Kőoroszlány” és a „Bodzafabokor” zsarnoka, 456 25| amivel az amazon karja és lába taszított és gáncsot 457 25| karja és lába taszított és gáncsot vetett; még csak 458 25| beszélni, mint spanyolul és angolul; te pedig mindent 459 25| alatt megtanulok angolul.~És csakugyan megtörtént Kornéllal 460 25| nekifeküdt a tanulásnak, és magolta az Ollendorfot – 461 25| Jó dolga volt embernek és lónak, mert Kornél az egész 462 25| új volt, minden váratlan és minden szép.~Egyszer az 463 25| megragadta azt a kötőféknél és a sörényénél fogva. A mén 464 25| naiv nézők. Az alak fejével és karjaival lefelé csügg; 465 25| útból az udvarlót, s ló és lovas eltűnnek előle.~ ~– 466 25| hazatértében Koczurnak.~És nem vesz részt többé semmi 467 25| egyszerre kaptak utána: az apa és az imádó, s kegyetlenül 468 25| mutatvány. A cirkusz clownjai és zsonglőrjei torreádoroknak 469 25| más, csak donna Atalanta és a hidalgó meg a bika. – 470 25| segít dühíteni vadállatot és viadort. Az már türelmetlen 471 25| akkor eldobja a köpenyt és a kardot, s előre szökve, 472 25| mialatt a senor mantilláját és rebosóját ráadta, hogy a 473 25| csengettyűfogantyút Kornél báró és Koczur, fölváltva, pontban 474 25| komorna vette át az urakat és névjegyeiket.~Opatovszky 475 25| összevásált, itt vannak, és pedig nagyon megbecsülve, 476 25| fejek, úszó gályák, delfinek és griffmadarak szerepelnek, 477 25| griffmadarak szerepelnek, napokkal és holdakkal vegyest. Ugyanaz 478 25| falon egyszerű, de antik és füstös rámában egy egészen 479 25| kardokból, szaracén szablyákból és harci szekercékből ellenben 480 25| közelből, nőruhában oly szelíd és okos tekintete van.~Koczur 481 25| családfa történetét, ami hosszú és nevezetes história, azalatt 482 25| fel. Ön pedig elém áll, és nem kínál, hanem követel. – 483 25| csak úgy szédült bele.~És dacára annak, hogy egyedül 484 25| Én azt mind betanultam. És folyvást, mindennap újra 485 25| legfőbb vágya Kornélnak.~– És aztán igen jó barátok leszünk. 486 25| velem cirkuszról cirkuszra, és ugrálsz a többi bohócokkal 487 25| lelket” is, ami négy lábon és négy kereken jár.~Kornél 488 25| urak kalapjaikat vették és búcsúztak.~A donna kezet 489 25| Montezuma ültette azt, és hozta át Spanyolországba. 490 25| látogatást tennem a háznál, és minden próbáin megjelenni.~– 491 25| Pelargonios szakította le, és tűzte fel e helyre, minden 492 25| aminek a címe „John Bull és a fia”. Csak egy kis biztatás 493 25| gyepen élettelenül. Segédei és az orvos odarohantak hozzá. – 494 25| hogyléte felől. Az orvos és asszisztensei egy percre 495 25| Természetesen a vérvesztés miatt. És mégis egy nagy merényletre 496 25| tartott kezet ajkaihoz vonni. És íme, sikerül. Azt az acél 497 26| mulathat a vőlegényem, most és ezentúl, ahogy akar.~– Ilyenformát 498 26| jegyesem után kell mennem, és versenyre szállnom érte 499 26| siessen berukkolni rögtön és azonnal az ezredéhez. Ezzel 500 26| én fölbontom a leveleket, és osztályozom, ki melyik napra