Part,  Chapter

 1 4 |         jövő éles ráspolyhangon kiáltá a sorozatbeíró fülébe:~–
 2 4 |    nyugodtan.~– Önt négyfelé! – kiáltá fenyegetőleg az ifjú, s
 3 7 |  tartózkodnak.~– Hahó! Ki az? – kiáltá el magát a fáklyavivő.~–
 4 12| haditörvényszék egyhangúlag azt kiáltá, hogy hisz ez az ember bolond!
 5 20|    Cousin úr!~– Ah! Monsieur! – kiáltá örvendő arccal a titkár (
 6 20|       az arcát.~– Ki jön ott? – kiáltá rá, fogvacogástól aprózott
 7 24|        s mindenki az ő neveiket kiáltá a visszhangnak.~Illavay
 8 25|        a nevét mondta neki, azt kiáltá vissza: Qualesquiéra sei! (
 9 26|      szemei, s akárki volt: azt kiáltá neki: „Siessetek utána!
10 26|        Pheidiasz-remek térdeit, kiáltá őrjöngő eksztázissal:~–
11 3 |       Ezermilliom kígyófarka! – kiáltá fel a családapa, belerúgva
12 3 |       volt az a semmirekellő? – kiáltá felförmedve Kornél.~– Nocsak
13 3 |       zsebelje el az egészet! – kiáltá Diadém.~– Nekünk azt mondja,
14 6 |     előrohanó rabok.~– Sebaj! – kiáltá Kolokát. – Van még egy másik
15 6 |         Eresszetek engem oda! – kiáltá Kolokát harsány szóval,
16 6 |  mozdult.~– Hallgassatok rám! – kiáltá ekkor egy rab, előtörve
17 6 |         alkudni! Itt egy kés! – kiáltá egy rab. Volt már kés is,
18 6 |            Hát ezt mire való? – kiáltá Cousin, egy súlyos kályhadarabot
19 6 |    Halljátok Zsiborák szavát? – kiáltá Cousin a templomfolyosón
20 6 |         Ha van lelketek hozzá – kiáltá Kolokát. S azzal hirtelen
21 7 |    megragadva a két karját, azt kiáltá az arcába:~– De mi jutott
22 7 |         van az a másik levél? – kiáltá Rokomozerre. Nem kiáltott,
23 8 |  szerető szívnek boldogságát! – kiáltá elkeseredéssel a kéményseprő. –