Part,  Chapter

 1 6 |    vacsorára csak itt marad ön?~– Köszönöm. Arra sincs időm. Aztán
 2 8 |          teljes sikert aratott.~– Köszönöm az elismerést, le vagyok
 3 12|           fog majd mondani, hogy „köszönöm, kedves bátyám!” De biz
 4 13|   tréfához.~– No, hát én írtam.~– Köszönöm. Én hát szeretném megismerni
 5 20|          Hát mit szól ön hozzá?~– Köszönöm a megtisztelő kitüntetést;
 6 20|         ön itt van. – Még egyszer köszönöm, hogy ön annyi fáradságot
 7 20|          komornyik készségesen.~– Köszönöm. Nem.~Arra gondolt, hogy
 8 20| szerecsendió. – Talán egyéb is.~– Köszönöm, monsieur Cousin. El vagyok
 9 20|         sincs bontva. Segítsek?~– Köszönöm.~– Előbb le kell vágni róla
10 20|    egyúttal pohárkának szolgál.~– Köszönöm. Foglalkoztam már ilyennel.~
11 20|           még egyszer az inast?~– Köszönöm. Le akarok fekünni, s bezárom
12 24|           saját paripáim közül.~– Köszönöm. Én a gyalogjárókhoz csatlakozom.
13 24|          ami feladatom volt. Igen köszönöm önnek, hogy megtartá azt,
14 25|          Ezt nekem köszönheted.~– Köszönöm! Köszönöm! – rebegi a bekötött
15 25|          köszönheted.~– Köszönöm! Köszönöm! – rebegi a bekötött fejű:
16 27|       tudja még.~– De én tudom. – Köszönöm. – Már most erről majd tudom
17 27|    elröpítenek, mint a sárkány!~– Köszönöm. Egy levél is megteszi.
18 3 |          a helyükön.~– Úgy, igaz, köszönöm. Hát nyújtsa a kezét, hadd
19 6 |      igazgató előtt, azt mondta: „Köszönöm szépen, ezzel éppen ki van
20 7 |         kedélyek gyógyhelye.~– De köszönöm, oda nem megyek. Csak mégis
21 9 |        megvolt.~– Talált a golyó! Köszönöm. Úgy van. Csakhogy én nem