Part,  Chapter

 1 2 |          egész holta napjáig igen boldog életet élt, s azt jó részben
 2 7 |          Emeljen szót.~– A puskám boldog végével talán?~– No, hát
 3 12|     dúdolni magában.)~– Az, hogy „Boldog az a pillantás, melyben
 4 12|          cigányzene: rárántják a „Boldog az a pillantás”-t.~Erre
 5 12|    rázendíti kedve szerint, hogy „Boldog az az óra is!”, s amellett
 6 13|          alakja közelében töltött boldog órákra.~– Eh! Adja vissza!~
 7 15|       igazabban mint én, hogy ,ő’ boldog legyen. A lelkem megvigasztalódik
 8 15|          élő, tündöklő alakokkal; boldog ábrándoknak, édes örömeknek
 9 17|          rögtön félbeszakította a boldog pásztorórák ábrándjait Gargóváron,
10 18|           talán össze is kerültek boldog társas együttlétben a Ferenc
11 20|         meg egy medve. Hogy Pálma boldog lesz-e a házassággal? Ugyan
12 20|   fölvétetik vele a fátyolt, hogy boldog lesz-e az ő mennybeli vőlegényével?
13 23|           elkezdé utána danolni:~„Boldog az a pillantás, melyben
14 24|       milyen acélszíve van!~A túl boldog vőlegény pedig egészen el
15 24|       helyekre, ahol egykor olyan boldog órát töltöttek együtt, s
16 27|           Azt akarta, hogy legyen boldog. Ha ő nem tehette azzá,
17 3 | megszabadul. Idő jártával még egy boldog családnak is alapítója lesz,
18 4 |     Atalanta méltsám nem tette őt boldog apává.~– Mindent meglehet
19 7 |      emlékezzünk vissza a hajdani boldog időkre, amik örökre eltűntek.~
20 7 |        Emlékezel-e arra? Óh, azok boldog idők voltak!”~Ez andalgó
21 8 |           a leveleket, hajh, azok boldog idők voltak. De igen szépen