Part,  Chapter

 1 13|            sérti-e halálra annak a lelkét e szavak hallása; bárha
 2 14|        órájában kóborló férfinak a lelkét kicsalja? a villi csókja,
 3 14|           leánya. S ez megint az ő lelkét terheli.~Cseléd nem volt
 4 14|            amit körülcsavart, az ő lelkét kötözte meg jobban, s az
 5 17|        szívéből a lelket, és maguk lelkét lopni át belé. – De nem
 6 23|        Mert bizony az volt.~Ferenc lelkét nem foglalta el más gondolat,
 7 24|      pompát, hogy annak a látása a lelkét lenyomja, elkedvetleníti:
 8 24|        csinálja ezt utánad. – Az a lelkét bízta rá a hölgyre: ez meg
 9 25|            a lába alól, s megöli a lelkét is, hidegvérrel, kiszámítva,
10 25|         magára, senor! Aki nekem a lelkét akarja átadni, az nekem
11 25|            ismétlek. Arról, hogy a lelkét, szívét nekem adja, előttem
12 4 |            neki az egész testét és lelkét elálló titkos borzadály,
13 4 |         lyukadni. A rém, ami egész lelkét terhelte, oly nagy volt,
14 6 | meghasonlás kétfelé tépve tartotta lelkét. Nem volt szabad szólnia,
15 8 |           nem ügyel rá, mert egész lelkét elfoglalja az „érintőkből
16 10|       nehéz csapás nem érte kevély lelkét; de amióta őt magát oly
17 10|           fogja hagyni örökségbe a lelkét, jellemét, tudományát –