Part,  Chapter

  1 1 |        amikből még csak nem rég halt ki az élet: a dűlt falak ablakmélyedéseiben
  2 1 |              vétek az?”~Amott hajlik ki a folyam fölé a magányosan
  3 1 |            fölött a vidék ura, Csák, ki vitássá tette Róbert Károlynak
  4 1 |        zsúpfödelű házikóik egészítik ki. Tengeri és szőlő ott már
  5 2 |             számára. Csak akkor tűnt ki, hogy mennyire rászedte
  6 2 |           Legalább azokat nyisd fel. Ki tudja, milyen fontos ügyek
  7 2 |             nézve, hogy így történt. Ki tudja, micsoda viszontagságok
  8 3 |           ami rátok már a múlt héten ki lett vetve, mire székvárostokba
  9 3 |        megérkezem, az utolsó emberig ki nem állítjátok: mindnyájatokat
 10 3 |               amikből mind az derült ki, hogy neki legkisebb kedve
 11 3 |       ökölcsapásra.~– Jancsi! Fogass ki a hintóból, szedjétek le
 12 4 |      nemzetiszín rózsás csákóval jön ki a tornácból. Az egyenruha
 13 4 |            szabva, mert a kézcsuklói ki vannak belőle; ellenben
 14 4 |              csak a két szeme villog ki belőle; ez az arc azonban
 15 4 |             a főszolgabíró székéhez, ki háttal ült a publikumnak,
 16 4 |         elkövetnie. De hát már arról ki tehet, hogy egyszer csak
 17 4 |   lószerszámot, egyenruhát, állítsak ki belőle egy bandériumot,
 18 5 |           zab sokkal kevesebb került ki, mint amennyi parancsolva
 19 5 |            kétszer annyi, mint ahogy ki volt vetve a járásra. Kell
 20 5 |        zászlót. Ez is jó lesz. S ezt ki tagadhatná meg?~– Az igaz,
 21 5 |            is kompromittálva legyen. Ki tudja, hogy melyik fél marad
 22 5 |             megmotoztak. Úgy jöttünk ki, mintha sétakocsizást tennénk.
 23 6 |             egy kis zászlóaljat tesz ki. A márványlépcsők anyagáért
 24 6 |          Hova lett az a büszke alak, ki a bécsi császári várlakban
 25 6 |         segít kiegészíteni a mintát. Ki keresné benne a tegnapelőtti
 26 6 |           áttérni, hogy „hát az urat ki borotválja meg olyan szép
 27 6 |           saját zászlóaljat állított ki.~– Azért megteszik azok
 28 6 |              is szoktam.~– De hiszen ki vannak fáradva lovai.~–
 29 6 |          vacsorára. Tán nem találtam ki, hogy miért? Abban a tudatban,
 30 7 |              hátra marad, s reggelig ki lesz pótolva a hiba.~A vármegye
 31 7 |             is tartózkodnak.~– Hahó! Ki az? – kiáltá el magát a
 32 7 |          zsivány! aki kétszer törtél ki már a börtönből; no, most
 33 7 |     kiszabadított kezét a hajdú elé, ki hirtelen gúzsba facsarintá
 34 7 |          volt menlevele Zsiboráknak, ki azt mint általa megfogadott
 35 7 |         szekér.~– Hopp! Hó! Megállj! Ki népei vagytok?~A gyapjús
 36 7 |           borotvált képű mérgesen. – Ki állja el az embernek az
 37 7 |        megrántotta a könyökét.~– Sus ki, de ne lú (Süsd ki, de ne
 38 7 |               Sus ki, de ne lú (Süsd ki, de ne lőj!) Ez a pan szolgabíró.
 39 7 |              tüskésborz, bontakozott ki egyszerre a kifordított
 40 8 |        mindjárt megeszi őket; – amíg ki nem tanulják, hogy mindez
 41 8 |              hoztak eléje.~– Hát ezt ki küldte vissza nekem, megkötözve?~
 42 8 |                Elküldöm Komáromba!~– Ki kísérte idáig az én emberemet?~–
 43 8 |           asztalra.~– Hogy lapítanám ki a görbe vármegyédet egy
 44 8 |            hogy egyszer legalább jól ki nem etethettem őket Gargóban
 45 8 |          megcáfolni. Ahelyett talált ki mást, amivel haragja tüzének
 46 8 |         Kétszer annyit, mint amennyi ki volt vetve.~– Kutyakötelességtek
 47 8 |              másik ok, amiért Gargót ki kell kerülnöd.~– Ez százezer
 48 8 |           beveszem magam a szorosba, ki nem ver onnan tízezer cserepár.~–
 49 8 |          család összes gyémántjai.~– Ki mondta? A gróf mondta? Nem
 50 9 |            szobájában, s tekingetett ki az ablakán. Cselédei ki
 51 9 |              ki az ablakán. Cselédei ki voltak állítva mindenfelé
 52 10|      költségén lovasezredet állított ki, s azon volt, hogy az ő
 53 10|              a tornyai látszanak már ki. Kötelezettségeinknek pedig
 54 10|         esztendő. Egy márciusi napon ki lett mondva, hogy a föld
 55 11|             azokból csak azt ragadta ki, ami lélekkínzó, ami jóslatterhes.~–
 56 11|              egy kis házinyúl került ki az ujjai alól: tán eszmetársulatból.
 57 11|           állított a kapuk elé, hogy ki ne rabolhasson bennünket
 58 11|            katonák lábai alól húzták ki. S a granátos lábhoz eresztett
 59 11|          színpadról az utcára vonult ki, s lett belőle egy infernális
 60 11|              azért találta az azt is ki, hogy őrajta segítsen.~Egyszer
 61 11|            Vendége kitalálhatá, hogy ki volt a felköszöntött, azért,
 62 11|             ha a nevét nem mondta is ki a felköszöntő.~Egészen meg
 63 12|         hiszen várhatta azt Illavay. Ki volt már gyógyítva a beteg.~
 64 12|             a birtokát, s maga állít ki egy lovascsapatot, elül-hátul
 65 12|         mindjárt az útfélen fizessék ki farmatringgal.~– S ezt természetesen
 66 12|          porcióját is nekem fizették ki.~– Ebben aztán megnyugodtatok
 67 12|            kihítta, ezért legfeljebb ki kell őt nevetni.~– Az ám;
 68 12|   lótott-futott, amíg megtudta, hogy ki lesz a haditörvényszék elnöke.~
 69 12|      mandhatná, hogy ő habartas. Hát ki fagja azt mast megvizsgálni?
 70 12| micrascapiummal a két szemének, hagy ki van-e tágulva a pupillája.~–
 71 12|             hisz ez az ember bolond! Ki kell ezt kergetni a táborból!~
 72 12|        beállt kocsisnak, úgy hajtott ki egy lóval a táborból. Volt
 73 12|      örökölni, soha a saját lelkével ki nem békülhetne. Hogy merne
 74 12|             hogy naphosszat nem jött ki rajta egy szó. Valamiben
 75 12|              féktelen kacagásba tört ki.~– Szent Dávid király, hahaha!~
 76 12|             mégiscsak nagy summa jön ki ebből.~– De hát akkor aztán
 77 13|              hogy többet nem ereszti ki a szárnyai alól, akármit
 78 13|           kellemetlenség fejlődhetik ki a kétféle vendég között.
 79 13|    tarokkozni is jól tud, s a partit ki lehet egészíteni a tiszttartóval,
 80 13|             nép került most közéjük, ki tudja, honnan keveredtek
 81 13|             koldusleányt választotta ki: nem is képzelte, hogy a
 82 13|            szolgabíró még a némát is ki tudja vallatni, s hogy az
 83 13|             s a kéz csuklói csülökig ki voltak belőle: az ábrázatjával
 84 13|              mintha a földet osztaná ki, hol az égre dobálta fel,
 85 13|               A textus az volt, hogy ki kell irtani a magyarokat
 86 13|             el, amelyből az hangzott ki leginkább: „Üssük a szolgabírót!”
 87 13|             társaság nótája hangzott ki, a nyitott ajtón dűlt ki
 88 13|             ki, a nyitott ajtón dűlt ki a pipafüst, az udvarra nyíló
 89 13|       feltett kalapokkal könyököltek ki marcona pofájú alakok, s
 90 13|          volna: az úgy látszik, hogy ki akarta inni a bortavat,
 91 13|               Szolgálatjára állok.~– Ki mondta azt „önnek”, hogy
 92 13|           egy kiugró rondella nézett ki az udvarra. E rondellából
 93 13|             ruhatárát rabolták volna ki. Azután ezek az ábrázatok.
 94 13|         felkelt, s most már ő lépett ki a rondella ablakába. Nem
 95 13|          Tacitus írt valaha. A gróf, ki maga is nagy tanulmányozója
 96 13|              egyebekben – emelt kárt ki téríti meg, természetesen
 97 13|   összeszorított öklökkel.~– Találja ki, melyik markomban van.~A
 98 13|              olyan örömsikoltás tört ki, mely tele volt elszabadult
 99 13|              ádáz hördülést taszítva ki véres ajkain, kirántá a
100 13|          fölött a kardot, rivallá:~– Ki van hát még idebenn?~De
101 13|          három kapitulációt szolgált ki a katonaságnál. Csak mindjárt
102 13|            oroszlánordítása hangzott ki, mint vezényszó. A tót paraszt
103 14|          kaszával, vasvillával verte ki az országból a minden szláv
104 14|            összebeszélni: nem fecseg ki többet, mint amennyit egymásnak
105 14|          véresre vert fejekkel űzték ki őket a várkastélyból. Szerencséjük
106 14|     Cousinnak könyörgött, hogy hozza ki a pisztolyait a szobájából,
107 14|              had ez! Cousin úr régen ki akarta őket innen veretni
108 14|             majom”, akik közül egyet ki kell választanod, hogy szerencsétlenné
109 14|     comtesse-t egy őrnagy megcsókol? Ki adott neki jogot arra, hogy
110 14|        Valóban a gondolatját találta ki ez a szolgabíró. Amíg ott
111 14|       Franciaországban négyszer tört ki a börtönből. A grófnak régen
112 14|       gondoltam. Igaza van. Szemelje ki, kérem, akiket meg kell
113 14|           nevemben. Azt a veszpillót ki ne hagyja. Hatalmas öreg.
114 14|            volt az a Zsiborák! Ugyan ki lett volna más, mint a szerencsétlen
115 14|            úgy vette fel. Úgy nézett ki igazán, mint egy nagy majom.~
116 14|          Ferenc.~– Hát miért adta ön ki magát a szvornoszt vezérének?~
117 14|             mondá a gróf. – Szegény. Ki van fáradva; előbb hadd
118 14|            akik közül Pálmának egyet ki kellett választania, hogy
119 14|             Koczur barátunk beszélte ki, hogy micsoda hőstetteket
120 15|            bizalmatlanságot valahogy ki kellene lopni a szívéből.
121 15|              azt az izenetet olvassa ki, akinek adják, hogy szeretve
122 15|         kontyra feltűzve. (Nem nevet ki a grófnő, hogy ilyen apróságokkal
123 15|             ne kérdezze valaha tőle: ki írta e költeményeket, mert
124 15|              gondolta magában: ebből ki lehet őt gyógyítani. Készen
125 16|             a szerény bútorok, miket ki tudja, mely vadászlakból
126 16|             milyen hideg orral jönne ki más épouseur a leendő ipamuram
127 16|     számadoltatják, mennyivel húzták ki a telet? miből tudtak a
128 16|         imádkoztak érte, hogy törjön ki a nyaka a szolgabírónak
129 16|             nap volt, minden ablakot ki lehetett nyitni. A levegő
130 16|          ősvárunk romjai közt? Aztán ki tudja, fogom-e azt még valaha
131 16|             grófnő annak a férfinak, ki mellette lovagolt. Egy ilyen
132 16|           ott amaz ablak alatt mered ki egy gyűmkő (Kragstein) szürke
133 16|         ellenséggúnyoló dacot fejezi ki. Ez egy tanúja a barokk
134 16|      elfogdostak, amíg otthon levőik ki nem váltották őket nehéz
135 16|              az ön ősei pusztítottak ki innen.~– Akkor mégis az
136 16|            halavány ifjú történetét, ki szabadságért küzd napon
137 16|              már csak egy gyámkő áll ki belőle: egy ölnyi hosszú
138 16|            magas dombtetőn emelkedik ki az újabb kori Gargóvár,
139 17|              az országgyűlés nevezze ki a bírákat, hanem a kormány.~
140 17|           Sehol a világon az őrültet ki nem végzik. És szerencsére
141 17|           piros bazsarózsákból rakva ki a homlokzatán e szókat: „
142 17|             díszpompában rukkoljon-e ki, vagy nagyobb megtiszteltetésnek
143 17|        apostolnál! Most másodszor is ki akarja szabadítani azt a
144 17|             otthon a helyed barátom! ki vagy nevezve Felső-Magyarország
145 17|           grófnak az olvasóasztalára ki volt terítve Magyarország
146 17|            fiúnak, amit a grófnak is ki kell fejeznem élőszóval.
147 17|              rögtön megkérdezi tőle, ki volt az a Rozgonyi Cicelle?)
148 17|        bicegni, sőt a vendégekhez is ki akart menni a teraszra;
149 17|           Rozgonyi Cicelle szavai.~– Ki volt az?~– Egyik ősanyád,
150 17|              hiszem. De majd találok ki valamit. Hogy mit? Azt még
151 17|     mesterségét, amivel az asszonyok ki tudják csalni a férfi szívéből
152 17|         gyémántjaival, hogy fizessem ki belőlük az adósságaimat. –
153 17|             lejárt váltókat fizessen ki vele; de nem egy nemesember,
154 17|          szemei üvegfénnyel meredtek ki üregeikből; arcvonásait
155 18|           vissza lesznek szerezve.~– Ki szerzi vissza?~– Az a nagy
156 18|             Vendégeink jönnek. Eredj ki hozzájuk.~– Játszani? Most?
157 18|               gondolá, de nem mondta ki Ferenc –, mert azok a proletár
158 18|             A meghatalmazást vegye-e ki a szekrénykéből, s engedje
159 18|              tartott magánál. Ő majd ki fogja azt tölteni belátása
160 18|            bűbájos kísértet.~Sietett ki a donjon erkélyére, kendőjével
161 18|           furcsa felfedezés volt! Ez ki sem jött Magyarországból,
162 19|              találjon a menekülésre.~Ki hitte volna erről az emberről?~
163 19|         nézik, de azért senki sem jő ki eléje, hogy megkérdezze,
164 19|            gyémántdiadémja elrejtve.~Ki hitte volna ezt annak a
165 19|         szedte magát a gazda. Talált ki valami furfangot.~– Hogyne
166 19|   útitáskáját.~– Jaj, tekintetes úr, ki ne rakja a gyémántokat ide
167 19|            van. De nem csak azt adom ki. Kiadom az egész bandát.
168 19|         gyémántrablást együtt főzték ki. A kastélyban még sokkal
169 19|     szállingózott össze innen-onnan, ki Lengyelországból, ki Németországból,
170 19|    innen-onnan, ki Lengyelországból, ki Németországból, mind jó
171 19|     diadalával; mintha ő rázta volna ki amabból a lelket, mosolyogva
172 19|       váltott az orgazdával. Sietett ki a házból.~Rokomozer kikísérte,
173 20|             a „Gestrenger Herr”-rel. Ki is lett volna az más, mint
174 20|          tömlöcbe, s onnan nem kerül ki hamarább, mint mikor a grófnak
175 20|         hagyott.~– Nem.~– Hallgasson ki. Nehéz dolgokat mondok el;
176 20|      szenvedés. Nekem aztán mindegy: ki az, aki elvesz? törpe-e,
177 20|              tőle. Tűz-láng gyulladt ki rajta, s a szemei villámokat
178 20|              csak a vádlót hallgatod ki, a védőt nem.~Leereszkedett
179 20|         utána minden érzésed. Inkább ki akarja az emlékét tépni
180 20|             mulatni rajta, hogy töri ki azt a nyavalya, mikor meglátja
181 20|         robot. Ott az a virtus, hogy ki tudja rövidebb idő alatt
182 20|             oka volt erre.~– Mentsen ki, kérem a gróf előtt; nem
183 20|          töltéskor az egész lőkamrát ki kellett venni, s úgy verni
184 20|           észrevétlenül megláthassa, ki van az ajtón. Az világított
185 20|               hogy nézik. Majd talál ki valamit, hogy ne nézzék.
186 20|             szivar égett a szájában, ki tudja, hányadik már? Egyszer
187 20|          lesz-e a házassággal? Ugyan ki nevettetné ki magát ezzel
188 20|     házassággal? Ugyan ki nevettetné ki magát ezzel a kérdéssel?
189 20|         vőlegényével? Ne nevettessük ki magunkat! Ebben a tekintetben
190 20|            adták. Aztán, hogy jöttek ki egymással hárman? Az a gyóntató
191 20|              minden udvaron. Egyszer ki is nyitotta az ablak tábláit,
192 20|              vadász volt az. Nyilván ki akart jönni az ajtón, s
193 20|      sötétség fogadta ott a kilépőt. Ki oltotta el ezt a lámpát?
194 20|          Utazik feleségestül. Hát az ki lehet? Sárgaszőke haj és
195 20|              kérte föl, hogy keresse ki azt, s küldjön belőle Pálmának.~
196 20|              Pisztoly, puska, amivel ki akart lőni az ablakon, mind
197 20|         szegről a spádéját. Törjenek ki azok onnan a föld alól,
198 20|               A sötétben nem vehette ki az arcát.~– Ki jön ott? –
199 20|           nem vehette ki az arcát.~– Ki jön ott? – kiáltá rá, fogvacogástól
200 20|           pinceüregben. Jól bezárva. Ki nem jöhetnek.~– Látta ön
201 20|              kelepcébe, hogy semerre ki nem menekülhet: a parasztjaink
202 21|              Majd meg a hőség ütötte ki a homlokát, ha arra gondolt,
203 21|             amiken a megfogott banda ki akar szabadulni – s máris
204 21|               Mi jutalmat találhatok ki önre nézve ily nemes és
205 21|            fogass el, és szolgáltass ki a vádlóimnak!”~Nagy sértés
206 21|        élet-halálos bajvívásra hívta ki: most is ott lóg mind a
207 21|         tekintete azt kérdezi, hogy „Ki bontotta fel azt a nekem
208 22|          didcs se ökör, se ló.~– Hát ki vitte el az ökröt meg a
209 22|          Estig tartott, amíg annyira ki tudta tisztogatni a szobáit
210 22|           karmolázta valaki. Hát ott ki akar bejönni?~A biz a kis
211 22|            neki nyugtot, míg a kezét ki nem nyújtá a paplan alól;
212 23|             grófnál. Minek csinálták ki nekem a diadalkapura azt,
213 23|     magasztalás, Kornél nem állhatta ki tovább a dicsőséget, kitört
214 23|           szobájában. Notabilitások. Ki tudja, honnan rekvirálta
215 23|              szíve beteg. Meglássuk, ki állja ki tovább. Illavay
216 23|           beteg. Meglássuk, ki állja ki tovább. Illavay nem adta
217 24|              magasztalásokban törtek ki a tízévi gondnoki kezelés
218 24|          éppen azért nem találhatták ki.~Pálma azt hitte, hogy amit
219 24|           különben nem találta volna ki számára azt a kínzást, hogy
220 24|            komornyik közbe nem ront, ki mindenütt keresi már az
221 24|           gróf majd a bőréből ugrott ki ijedtében. Pálma ajkán ismét
222 24|            mindig valami panasz rína ki az emberből.~Azalatt Bécsben
223 24|              ezt a helyet választani ki ehhez az ünnepélyhez. Még
224 24|       tölteni a társaság: este aztán ki lesznek világítva a romok;
225 24|              szavalónak, de ő nem.~– Ki írta ezt a verset? – zaklatá
226 24|             nincs kinyomtatva.~– Hát ki tanította önnek?~Ekkor Illavay
227 24|             azt egy futó tekintettel ki tudta venni a disztichonokból,
228 24|        Kornélnak.~– Ha megmondja ön, ki írta azt a másikat?~– No,
229 24|             akkor az ifjúnak az arca ki volt gyulladva, s a szemei
230 24|         Kornél dacos járással lépett ki az erkélyre, s lekiáltott
231 24|           meg fogja ön ismerni, hogy ki vagyok. Ha kitöröm a nyakamat,
232 24|             Diadém úr szava hangzott ki élesen. Ez így ment egy
233 24|           menedékes partja van, azon ki lehetett belőle jutni gimnasztikai
234 24|           gyermekekkel szokták, hogy ki ne törje őket a nyavalya.
235 25|            jó Koczurnak is találjunk ki valami nyugodalmas állomáskát,
236 25|           úri társaságba való. Ennek ki kell tenni a szűrét.~Ez
237 25|              Ohó, nagy uraim! Hát ti ki akartok engem dobni az ajtón?
238 25|              Hogyan választhatta ezt ki Koczur, aki soha börzekörökben
239 25|            azt forintonkint zsarolja ki takarékos markok közül.
240 25|             a fiatal embert? Egyszer ki kell neki tombolni magát.
241 25|              csoportozatok fejlődnek ki a nézők előtt, miknek minden
242 25|        kezével, hogy hozzák hát ide! Ki az a Currer?~Az apa, don
243 25|         marad a középen, várva, hogy ki hát az a Currer?~Az pedig
244 25|             szétnézett, hogy no, hát ki az, aki még meg akar vele
245 25|         fogva a mént magához. Az már ki volt fáradva, reszketett,
246 25|             nyakára könyökölve. Ő is ki van fáradva, pihen. Ez nem
247 25|              meztelen hegye kandikál ki: ennek valami gonosz szándéka
248 25|             pedig kecsesen léptetett ki a porondra, folyvást kísérője
249 25|              között. Azok menekültek ki a korlátok mögé: a fövényen
250 25|              szóra, hogy vele együtt ki nem röpült a középre, hogy
251 25|             hinni, hogy húszas, amíg ki nem bontotta az ember.~Akkor
252 25|           Ugyanaz a címer nagyban is ki van függesztve egy nielloművű
253 25|        vagyok kitéve, nem kerülhetem ki. De ilyennel, mint az öné,
254 25|            még magasztalásokban tört ki.~– Ah, madonna, Sie sprechen
255 25|         úgyszólván, együtt gondoltuk ki. Úgy beszélek velük, mint
256 25|                 Az is van.~– No, hát ki kell nyitni a kaput, be
257 25|            hogy megköszönjék, futott ki az udvarból, vitte magával
258 25|           számba, visszaadná neki, s ki volna egyenlítve a dolga;
259 25|           bozóton, s holnap ilyenkor ki Svájcban lesz, ki Belgiumban.
260 25|           ilyenkor ki Svájcban lesz, ki Belgiumban. Diadém maga
261 25|            előtte.~Egy ajtónyílásnál ki lebben szobája küszöbén
262 25|              nagyon halovány. Szemei ki vannak sírva. Leül az ágya
263 26|                                      Ki lesz nagyobb?~Illavay csak
264 26|             táplálunk. Az ifjúságnak ki kell forrnia magát, jobb
265 26|          hálás köszönetünket fejezve ki önnek rokonságsugallta figyelmeztetéseért,
266 26|    kiküldetést nem találhattak volna ki Kornél úr számára. Kapott
267 26|           odahaza minálunk. Verje ön ki a fejéből azt a kis kellemetlenséget.
268 26|        szárnyára: onnan nem szállhat ki elébb, mint mikor a hintó
269 26|               a Temetvényi-kastély.~„Ki lehet innen szökni!” – gondolta
270 26|           leveleket, és osztályozom, ki melyik napra szól, délelőttre,
271 26|           magában –, majd találok én ki valamit, hogy tőletek megugorhassam.”~
272 26|            most sem mondja meg, hogy ki írta azt a verset.~Pálma
273 26|             odacsatlakozott hozzá, s ki nem fogyott a bámulatából.
274 26|           egy pillantást, nem ejthet ki egy szót, amiről tudomást
275 26|          teljesen visszaadja.~      ~Ki írhatna le egy udvari bált
276 26|             kamarásbot, az udvar jön ki a belső termekből, s vele
277 26|            hogy donna Atalanta nevét ki ne mondja valaki.~Ezen egy
278 26|          igazi diplomata módra vágta ki magát a kelepcéből, ő tudja,
279 26|          visszavonulást. De most már ki volt híva! Észrevette azokat
280 26|             Maradj mellettem.~– Amíg ki nem tetszik dobatni.~– Nem
281 26|       kárpótlást adok érte.~– E szót ki ne mondja többet! – ön nem
282 26|  bérkocsijára. Ő éppen a házból jött ki.~– Van-e még benne élet? –
283 26|        tambourmajor és generalmajor: ki nem mozdítja ezt onnan többet!~
284 27|           elhallgassa. A továbbiakat ki lehet találni.~Pálma grófnőnek
285 27|            csak egymással béküljetek ki.~– S ha kibékültünk?~– Akkor
286 27|             meg kell azt tudni, hogy ki küldi a levelet.~      ~
287 27|       átküldenie a segédét; az hozta ki a térítvényeket, azokat
288 27|       barátaim által, mint Hióbot! – Ki vagyok elégítve! – Meg vagyok
289 27|         elkomorodott. Tréfa lesz ez! Ki akarnak figurázni! Hozzájuk
290 27|         hangú válasszal cserélje azt ki. – Maga akarta azt felvinni
291 27|        felverni álmomból; nem veszed ki a tollat a kezemből, mikor
292 27|              a menyegző napján adott ki rajtam… Szenved-e az is?…
293 27|               amit ma reggel küldtem ki hozzád. Hát miért nem mégy
294 27|           vendég, atyafi, leánynéző.~Ki nézne még rá?~Azt a gyönyörű
295 27|             ha ilyen rútnak látsz.~– Ki mondja azt! – dörmögi az
296 27|            fel a lány.~– Ez a két év ki van törölve életemből! Ki
297 27|            ki van törölve életemből! Ki vagyunk hirdetve háromszor:
298 28|   visszaültetteti a hajdani helyére. Ki kereskednék a nagyurak rigolyáinak
299 28|            nagy folyam partján válik ki a rendes háztömeg közül.
300 28|              Illava”.~Meglepi a név.~Ki lakja azt a kastélyt?~Furcsa
301 28|             jött, mikor a pinceajtót ki akartam nyitni, hogy Zsiborák
302 28|               hogy abból engem senki ki ne zavarjon valaha. Azután
303 1 |              udvar kiskapuján járnak ki s be a sikátor felől. Reggel
304 1 |            csengetésére a kapus nyit ki a kis ajtón egy négyszöglábnyi
305 1 |            maga, aki sehova a házból ki nem jár, és senkit el nem
306 1 |           végigkutatja, nem ütötte-e ki a fejét a földből egy kis
307 1 |            nevével. Semmi sem kerüli ki a figyelmét.~Egyes-egyedül
308 2 |         baronesz~Vágtatva nyargaltak ki a kastély udvarából; az
309 2 |           harmadévi ruháikból nagyon ki voltak a karjaik meg a lábszaraik.
310 2 |            Majd megint azzal beszéli ki magát, hogy a Koczurra bízta
311 2 |         azóta mindig vadászni jár.~– Ki tudja, hol jár.~– A papával
312 2 |             a madarakat.~– Gyalog?~– Ki kergetőzne most a szamarakkal?
313 2 |               Az volt a kérdés, hogy ki vigye be Rokomozerhez a
314 2 |             amit idehoznak. No, csak ki vele frissen, mit ad értük?~–
315 2 |          leány, aki csárdást táncol, ki is van festve a ponyvára.
316 2 |            három húszasból nem futja ki mindaz, amit te elmondtál.~–
317 2 |              Hát aztán, ha nem futja ki, majd találunk ki valamit.
318 2 |              futja ki, majd találunk ki valamit. Én rendelek; én
319 2 |     kitalálom én a módját.~Csakugyan ki is találta.~Amint a piacra
320 2 |         karzat veszett röhejben tört ki, a szemérmetes második hely
321 2 |          aztán a kezein állva nyújtá ki a lábait az ég felé.~– Juj,
322 2 |             finom mosollyal kapcsolá ki a spencerét összetűző mellcsatot,
323 2 |          csak egy tojást sem.~– Ejh, ki tudja? Menjünk arra. Hallod?
324 2 |          asztalt. – Éppen most dobta ki onnan a betyár az urasági
325 2 |             fedezd fel magadat, hogy ki vagy. Maradjunk inkognitó:
326 2 |              oldalát!” No, hát most! Ki a legény a csárdában?~Azzal
327 2 |              báró azalatt vakargatta ki szépen a betűket az útlevélből:
328 2 |      komédiabódéból éppen akkor jött ki a közönség.~– Jézuska moje! –
329 2 |           elé lépve, annyit olvasott ki az átlátszóvá tett levélből: „
330 2 |           valamit elhitetni.~– De én ki nem állhatom azt az embert.~–
331 2 |    tiszteletünkben részesül.~– Ugyan ki lehet az?~– A bárópapa.~–
332 2 |                Csak én magam csaltam ki! Hát ez meg így volt. Itt
333 2 |             Segítsünk rajtuk. Kérjük ki a konyhapénzünket a szakácstól,
334 2 |       zsebéből a zsebkendőt (a magáé ki tudja, hogy veszett el?),
335 2 |            hazaérkezése után azonnal ki lesz egyenlítve. Ő meg fog
336 2 |      esztendős kisleány hogy találna ki magától ilyeneket?~– Jól
337 2 |               tudja, az a komédiámé, ki itt a bódéban szólót táncol.
338 2 |        valami gonosz merénylet kerül ki a méltóságos papa ellen,
339 2 |          azzal is felbiztattam, hogy ki fogom eszközölni a méltóságos
340 2 |              produkcióit…~– Nem hágy ki semmit… – mormogá a báróné.~–
341 2 |           alatt, s hetykén hívogatta ki a szájtátó legénységet,
342 2 |            legénységet, hogy no, hát ki áll ki vele egy szál fokosra,
343 2 |     legénységet, hogy no, hát ki áll ki vele egy szál fokosra, aztán
344 2 |           bámészkodó leányokat, hogy ki mer vele egyet táncolni!
345 2 |         előlem. Most aztán aludjátok ki a mámort. Majd ha az apátok
346 3 |        Milyen epedő mosollyal tekint ki a világba. Kezében a felnyitott
347 3 |         egymás keze közül ragadoztak ki bennünket, kiabáltak, szitkozódtak,
348 3 |              úgyhogy mar hivatalosan ki van rá mondva, hogy az aláírását
349 3 |             fogad, meg ő is annak.~– Ki nem állhatom ezt az embert,
350 3 |          dugni az ágy fenekére, hogy ki ne nevessenek vele.~Ezzel
351 3 |                Megállj! Én gondoltam ki valamit. Tudok valahol egy
352 3 |              füsttel, hogy Arnoldnak ki kellett nyitni az ablakot,
353 3 |       felvette a kabátját, s szaladt ki a folyosón, őt aztán Czenczi
354 3 |        Kicsiny híja, hogy a nyakamat ki nem töröm. S még azt kérdezik
355 3 |            írtam volna Rokomozernek? Ki meri ezt az istentelenséget
356 3 |             téve.~– S amit nem adnak ki másnak, egyedül önnek.~–
357 3 |    bölcsesség Kornél bárótól magában ki nem kerül. Erre már őt okvetlenül
358 3 |             Az utunkra, aki a nyakát ki nem akarja törni, rá nem
359 3 |       egyszerre elrontott mindent.~– Ki volt az a semmirekellő? –
360 3 |              minden napra jut kettő. Ki lehet az? A vörös herceg? –
361 3 |          hogy miképp svihákoskodta ő ki az útban eső postamestertől
362 3 |         találkoznak. A számból vette ki báró úr a szót. Önnek csakugyan
363 3 |              szerencsésen. Az enyém. Ki nem cserélhetem a másikkal.~–
364 3 |            cserélhetem a másikkal.~– Ki tudja?~– Ki tudja? Te fülesbagoly!
365 3 |              másikkal.~– Ki tudja?~– Ki tudja? Te fülesbagoly! Hagyd
366 3 |       nagybátyám, Illavay.~– Bölcsen ki méltóztatott találni.~–
367 3 |              majd csak akkor játszom ki, amikor meg lesz rá érve
368 3 |               mint amit magam szedek ki a tarsolyomból. Tudom bizonyosan,
369 3 |         tenni. Igen jó utak vezetnek ki a dominiumból mindenfelé. –
370 4 |        belőle?~– Még csak egyet-mást ki kell belőle vakargatni.~–
371 4 |        erővel. S te annak igazgattál ki egy ferde útlevelet simára.~–
372 4 |            ferde útlevelet simára.~– Ki mondja azt?~– Persze, te
373 4 |              Koczur valami más úton? Ki mondhatta volna el neki
374 4 |            te nemsokára azt is, hogy ki az a Koczur. Ne félj semmit.
375 4 |          egymást szülő rémtetteknek. Ki tudja, minő, ki tudja, hol
376 4 |        rémtetteknek. Ki tudja, minő, ki tudja, hol végződő merényletek
377 4 |         kinevezve: egy ember, akit ő ki nem állhatott hideg, szarkasztikus
378 4 |               hogy még egynehányszor ki ne tálalja a sár közepébe
379 4 |              annak valahol majd csak ki kell lyukadni. A rém, ami
380 4 |         közepéből magasan emelkedtek ki a temetvényi vár romjai.
381 4 |    szétbontott pörirat között.~– No! Ki az? Mit akar? – kérdé az
382 4 |            szabad.~– Nem bizony. Itt ki kell mondani az igazat,
383 4 |              micsoda mesét gondoljak ki, amit urambátyámnak elmondjak,
384 4 |          embernek, hogy valami mesét ki ne gondoljon, ami az igazságot
385 4 |            folytattam, mintha jobban ki akarnám szőni-fonni az egész
386 4 |        emberi társaságtól, mely soha ki nem engesztelődik az egyszer
387 4 |          hiszi ön, hogy valamiképpen ki lehetne rimánkodni azoktól,
388 4 |     megharagszik rá, azt emberi elme ki nem számíthatja.~– S nincs
389 4 |            csoportozata nem eszközöl ki mást, mint a büntetés mértékének
390 4 |             hogy ezért a vétségemért ki lehet menteni, akkor ne
391 4 |             teszek? Azt nem beszélem ki. – Hanem, hogy magamat egész
392 4 |      befertőzött testet – hadd tépem ki a lelkedet belőle, s átadom
393 5 |          pauca”. Hanem elébb küldjük ki a szobából a gyerekeket,
394 5 |              mást az egész háborúban ki nem ontottak. Ahhoz, hogy
395 5 |              szükség lesz rájok.~– S ki hozza el neki azokat odáig?~–
396 5 |         termett.~– Szabad megtudnom, ki az?~– Nincs titkom előtted:
397 5 |          éppen szükség. Nem telik az ki a nemzeti kaszinóból, ne
398 5 |            azért majd onnan is telik ki valami. Az embernek ilyen
399 5 |          senki sem gyanakodik. Ugyan ki tenné fel, hogy azok az „
400 5 |              hidd, hogy hiába jártuk ki a nyolc iskolát. Engem az
401 5 |       nyakukon, nem ők az enyimen.~– Ki nem találom a nehéz fejemmel,
402 5 |           mit csinál. A hivatás tört ki belőle. Fog ez mármost majd
403 5 |           azután Koczur azt fundálta ki, hogy az Arnold gyereket
404 5 |       szolgabíró.~– A számból vetted ki a szót. Látod, te megtehetnéd,
405 5 |            Ezt az útlevelet nem adom ki többet a kezemből.~– Tudod-e,
406 5 |               még ha jégeső esik is, ki fogja kerülni ezt a házat.
407 5 |          gallérjánál fogva nem lökte ki a házból az ő egyetlen és
408 6 |          belekeverni. Hadd süljön rá ki minden, amit zsiványésszel
409 6 |           mint 48-ban, előbb nevezze ki őt a király, a hadügyminiszter
410 6 |              addig a pipát sem veszi ki a szájából.~– Hát hisz ezt
411 6 |          Hanem közelmaradok, s mikor ki akar törni, akkor ott leszek –
412 6 |      vállalkozóknak alhaszonbérbe. – Ki ne tudna, hogy még az infuzoriáknak
413 6 |        parazitái? – Még a rabokat is ki lehet rabolni, még a gyilkosoknak
414 6 |        szerző saját magát idomította ki, amint a gyapjútépő gép
415 6 |         Köszönöm szépen, ezzel éppen ki van az ezer!”.~A többi raboknak
416 6 |          rágyújtotta a házat; s hogy ki ne menekülhessen az égő
417 6 |            magukat a gonoszok.~Ugyan ki érte volna ezt föl ésszel?
418 6 |          ezekben az években találták ki azt a nem humánus, de patriotikus
419 6 |  agyonfojtott fegyőr kezéből facsart ki. Az a fegyver még meg volt
420 6 |           oldalon be voltak zárva.~– Ki kell törni a vasajtót! –
421 6 |     társaságnak ezt az iskolát járta ki.~– Belül van a zárban a
422 6 |              a gyerkőc hevesen. – Ha ki nem tudunk innen törni,
423 6 |              bezárt csoportnak. – Ők ki tudtak törni! Felgyújtották
424 6 |   felpattantani, s akkor belülről is ki lehetett rajta nézni. Az
425 6 |              a porkolábot. Nyissátok ki az ajtót. Mi jó barátok
426 6 |           tagjával, az alhadnaggyal, ki tíz fegyveres katonájával
427 6 |           nyíló ablakokon már tódult ki a felgyújtott szalmazsákok
428 6 |            keresztfolyosó vasajtaját ki akarják törni. Ha arra kimenekülhetnek
429 6 |            mélyébe, s azzal fejezték ki semlegességüket, hogy lekuporodtak
430 6 |         volna belőle; egy perc alatt ki tudta végezni az áldozatát.
431 6 |             áldozatát. El is ítélte, ki is végezte.~A másik percben
432 6 |            abban voltak a fegyverek. Ki vitte azt oda? Azt senki
433 7 |              lett azonnal besorozva. Ki tagadhatna meg egy jó pajtástól
434 7 |           Egy rongyos ötforintost? S ki ne felejtené el azt már
435 7 |              a bécsi Baubank izzadta ki. S ha azok mégis megtudtak
436 7 |          keserves pátosszal hörgé:~– Ki hinné, hogy ilyen árulás
437 7 |            félisten; mert veled tesz ki másodmagával egy emberszámot.
438 7 |             ő az oroszlánrészt veszi ki magának. Hagyott is, nem
439 7 |          halál nemével végezzelek én ki téged? Mondd meg! Mert ha
440 7 |          csendesség van körös-körül. Ki van meghalva ebben a nagy
441 7 |        nemzedék fázik a tettektől, s ki van fáradva a tétlenségtől.~
442 7 |              s valami szót rebegett, ki kellett annak törnie az
443 7 |            enyim!”~ Hány percig álja ki a víz alatt~ – Három lépésre
444 7 |             tessék félni, nem jön az ki a szobájából, amíg ön itt
445 7 |       megtalálják általa. Koczur már ki van pécézve, s a legnagyobb
446 7 |             halottól, s azzal minden ki van magyarázva. – De hátha
447 7 |       megmutatom én kendteknek, hogy ki itt az úr Apátváron! Még
448 7 |         tárcáját, amiből a jegyzetek ki voltak tépve, ott találták
449 7 |          abba, édes báró! Úgy néz ön ki most, mint az egyszeri rátóti
450 7 |          vele töredelmesen. Hallgasd ki a jó tanácsát, és cselekedjél
451 7 |               Kornél még nem találta ki, hogy miről van szó.~– Hogyan?
452 7 |            El nem hagylak, amíg csak ki nem hozhatlak magammal együtt
453 7 |        ahonnan senkit sem eresztenek ki? – kérdezé a feleségétől.~
454 7 |            ahogy be lehet menni, úgy ki is lehet jönni, s azt mondta
455 7 |      talyigát a sáncépítéshez.~– Hát ki tolja a talyigát Olmützben
456 7 |       rabszakmányban dolgozott, amíg ki nem dőlt belőle.~Mindamellett
457 7 |          kínzóktól, nem szipolyozzák ki se uzsorások, se jó pajtások,
458 7 |            Én bizony nem tudom, hogy ki írta. Azt sem tudom, hogy
459 7 |            írta. Azt sem tudom, hogy ki az a Herr von Koczur, soha
460 7 |              aztán, ha semmi sem sül ki rám, szabadon eresztenek. –
461 7 |           félig megfulladtan húzatta ki szép testét; így könyörögted
462 7 |          ötéves korában, s ő képezte ki tökéletes művésznőnek. Mindezeket
463 7 |             valami olyat szalasztott ki a száján, hogy amint az
464 7 |           Mondám én; hát ti most már ki akartok engem dobni, mint
465 7 |              Persze, lóháton tanult. Ki volt az számítva szépen,
466 7 |              Bizony együtt csináltuk ki mi ezt is jó előre a donnával
467 7 |          ember, ha akarsz, s kergesd ki a megcsúfolóidat a házadból;
468 7 |             emberbe. Tud ez valamit! Ki akarta próbálni.~– Hol az
469 7 |                No, ne féljen, Sámsi, ki lesz az fizetve mind. Csak
470 7 |               Akkor nem néztem volna ki az ajtón.~Dejszen alighanem
471 7 |          inas, ez a gondolat szökött ki az agyából, Diadém úrra
472 7 |       figyelmeztetni, hogy ne szedje ki mind a tányérjára a fölfújtat,
473 7 |          egyszer utoljára, jer velem ki a kertbe; hadd sétáljunk
474 7 |             vagy szokva. Most pótold ki teával. A tavaszi est levegője
475 7 |      csikorogjanak, mezítláb szökött ki a hátulsó ajtón a kastélyból.~
476 7 |           azzal a szándékkal szökött ki a lakából, hogy oda többet
477 7 |          falain keresztül mindenfelé ki lehet látni szépen. Az ember
478 7 |       rajzatuk. Majd a szemeit verik ki. A hínár, a lócsagaz belekapaszkodnak
479 7 |             Az első percben azt főzi ki, hogy amint a nő kijön,
480 7 |            tetszett a hideg fürdő?”.~Ki fogja őt csúfolni, és el
481 7 |             még a harmadik percet is ki tudja húzni a víz alatt,
482 7 |             Beszéljen az vele. Amint ki fog lépni a partra, azon
483 7 |           végig a hosszú úton, aztán ki a kerítésen kívül, amíg
484 8 |            aki a hajótörésből úszott ki egy ismeretlen partra. Nem
485 8 |              Az ő virágai nem bújnak ki a napsugártól a föld alól,
486 8 |          Ezen aztán először elbámul, ki beszél idelenn a halottak
487 8 |          oltalmi stratagémát találta ki, hogy készíttetett Bécsben
488 8 |     vasrácson keresztül beszélhetett ki, ami elég sűrű volt arra,
489 8 |            hogy ha fegyver van nála, ki ne lőhessen rajta. Ide szándékozott
490 8 |         haragszik érte? Ön nem dobat ki? Nem karmolja ki a szememet?~
491 8 |           nem dobat ki? Nem karmolja ki a szememet?~E kérdés után
492 8 |               De az okát nem találja ki, grófnő. Semmi regényes
493 8 |             különös? De amit ön soha ki nem fog találni, ez az,
494 8 |         Kérem, ezt a nevet ne mondja ki többet előttem.~– Hiszen
495 8 |           mondja meg, úgy nézek-e én ki, mint akiről azt lehet feltenni,
496 8 |       őrangyalom mindig. Ez szabadít ki engem most is sírom fenekéből,
497 8 |             sírboltot; én leszek az, ki a sírbolt ajtaját feltöröm,
498 8 |         megint nem akarja tudni. Hát ki volt az, aki innen az egész
499 8 |        sorsom rossz fordulatot vett, ki volt az, aki megszabadító
500 8 |             utánam, hogy fölemeljen? Ki volt az, aki azokat a gyönge