Part,  Chapter

  1 1 |          vallás fölvevőinek: „No, ha ezt elültetitek így, és megéled,
  2 2 |        köszönheté. Sokszor emlegette ezt a fia előtt.~– Megbecsüld
  3 2 |              fia előtt.~– Megbecsüld ezt a tükröt, reád hagyom: engem
  4 2 |              a hiba? El ne pusztítsd ezt a tükröt. Te is sok hasznát
  5 2 |              ajtó mögé. Jó volna, ha ezt a gömbölyű képedet így meg
  6 2 |           ahogy én teszem. – Vagy ha ezt a felvetett szájat lehetne
  7 2 |             az általános kifejezést: ezt a mogorva együgyűséget el
  8 2 |          szemekkel, szépnek találnád ezt a képet, ami most rád néz?
  9 3 |        ugyanaz volt, ami az előbbin. Ezt is a gróf úr írta. Egyszerre
 10 4 |             és hátrafordult; s amint ezt a két alakot meglátta, csak
 11 4 |           oda az ifjú:~– Nem lehetne ezt holnapra halasztani?~– Még
 12 4 |           eltávoztával odaszorította ezt az ablakmélyedésbe.~– Hát
 13 4 |            ez képtelenség! Ön ismeri ezt a fiút testileg-lelkileg.
 14 4 |    tízforintos mosolygott elé. Amint ezt meglátta, kirántá magát
 15 5 |            zászlót. Ez is jó lesz. S ezt ki tagadhatná meg?~– Az
 16 5 |      tagadhatná meg?~– Az igaz, hogy ezt nem lehetne megtagadni.~–
 17 5 |             akar! Nem lehet neki. És ezt ő nem fogja önnek megmondani
 18 5 |             vette azt észre.~– Ha ön ezt nem viheti keresztül: akkor
 19 5 |            hűthették volna Illavayt.~Ezt is észrevette a szép kísértet.~
 20 5 |            zsákban van egy acélláda. Ezt mi nem hozhattuk magunkkal,
 21 5 |        mintha sétakocsizást tennénk. Ezt a ládát pedig egy bizományosunk
 22 5 |        atyámnak, hogy tőlem hallotta ezt. Abban a ládában, a családi
 23 6 |          mondta volna: „Tegye meg ön ezt, meg amazt, fordítsa jóra,
 24 6 |             közönséges embereknél, s ezt tudta felhasználni arra,
 25 6 |    rendelettel. Meg is pecsételte.~– Ezt tehát még az éjjel tessék
 26 6 |        meredt a vendégére.~– Hm. Hm? Ezt a leányomtól hallotta ön?~–
 27 6 |           kár. Érett gyümölcs. De ha ezt a te szép fejedet nézem.
 28 6 |        kincseiben a feladó osztozik. Ezt így tették a jakobinusok
 29 7 |       könyökhajlása között átdugták: ezt nevezik farkasgúzsnak. Így
 30 7 |              mi volt az a gyutacs. – Ezt németül úgy hítták, hogy „
 31 7 |       felhatalmazásom így szól.~– De ezt a szállítmányt lefoglalta
 32 8 |          régimódi tábornokokat, akik ezt nem tudták utánacsinálni.
 33 8 |       megkötözve hoztak eléje.~– Hát ezt ki küldte vissza nekem,
 34 8 |          Gorombolyi észrevette, hogy ezt a rendes megrohanással nem
 35 8 |            úgy beszélek. Olvasd csak ezt a pozsonyi hírlapot, amiben
 36 8 |       Gorombolyi csakugyan nem kapta ezt még. A fogai közt mormogott
 37 8 |         dolgod.~– Micsoda beszéd ez? Ezt én tudom jobban! Nekem a
 38 8 |         puskára, mint a nemzetőrnek.~Ezt az állítást nem tudta Gorombolyi
 39 8 |                 De az maga, hogy te „ezt” tudod, elég ok arra, hogy
 40 8 |           keze ügyébe valami, amivel ezt a gonosztevőt lesújthatja. –
 41 8 |            rajta az első hazugságon! Ezt nem a gróf mondta neked,
 42 9 |         nézegette.~– No, de nézze ön ezt a solitaire-t. Ez a „Stella”.
 43 10|              az udvarmesteri hivatal ezt írta fel: „leányával együtt”.~
 44 10|         keresni ebben a téli időben. Ezt még nem tudja senki. Olyan
 45 10|             szilárd lábra állíthatá. Ezt is meg kell veled értetnem,
 46 10|             a ház gondja, s atyádtól ezt meg nem tudod soha. Tehát
 47 10|            meg kell felelnünk. Amint ezt a szót kimondjuk: „Nem lehet!”,
 48 10|     rongyosság: ez a kétségbeesés. – Ezt a kétségbeesést takargatjuk
 49 10|          gyémánttal, mosolygással. – Ezt örökölted te a megholt öcsédtől.
 50 10|            könyvei bizonyítják, hogy ezt az asszony vette, a maga
 51 10|               Az asszonynak megsúgta ezt az ösztöne, hogy a családapák
 52 10|            összeroskadástól.~S hátha ezt a gondolatot mindazok leolvassák
 53 11|            benne se előre, se hátra. Ezt a „csekélységet” intézte
 54 11|        jóslatterhes.~– Hihette volna ezt valaki, hogy azt a Bécset,
 55 11|              azt, hogy ez a nagyfejű ezt kitalálhassa. De hiszen
 56 11|          ujja közé fogva.~– Látja ön ezt?~– Látom. Vasgyűrű.~– De
 57 11|             látja-e a pecsétnyomóján ezt a három bevésett betűt: „
 58 11|         olyan prosopopoéiával mondta ezt, mintha nem kevesebbet várna
 59 11|              már itt is vannak?”~– S ezt én itt, a saját kertemnek
 60 11|              az ő arcáról olvasta le ezt a gondolatot. S restellte
 61 11|             az egész vidéket.~De már ezt nem engedhette Ferenc, hogy
 62 11|           hozza ide az ujját az, aki ezt a gyűrűt elvesztette róla –
 63 12|    vászonmaradványokat összegyűjtse. Ezt természetesen ismerte három
 64 12|              mondá Illavay. – Hallja ezt, Rokomozer?~– Én hallom –
 65 12|             amilyen igaz, hogy élek; ezt még nem tette meg soha senki
 66 12|              Tiszavidéken jár; tehát ezt elcsapta magától az úrfi.
 67 12|       fizessék ki farmatringgal.~– S ezt természetesen a legelső
 68 12|             az ember bolond! Ki kell ezt kergetni a táborból!~Az
 69 12|            én tízszer annyit adok!~S ezt ő nem élcből mondta. Komolyan
 70 12|              bolondot fogok tartani. Ezt már én kigondoltam szépen.
 71 13|            nem minden ember viseli-e ezt a szimbólumot? Nem valóságos „
 72 13|           nemes: ízről ízre ugyanaz! Ezt beledisputálta magába a
 73 13|       legjobban fog rajta örülni, ha ezt a „derék embert” távol tarthatja
 74 13|           nagyon bosszús volt, mikor ezt meghallotta. Azért írta
 75 13|            szerzett magának. Ő ugyan ezt nem a III. zászlóaljnál
 76 13|            haditervet megcsinálni; ő ezt már mind tudja hosszú tapasztalásból.
 77 13|            hogy mégsem jó lesz nekem ezt a veres sipkát a fejemen
 78 13|          pillanattól. Sejtette, hogy ezt az Illavayt a leánya idézte
 79 13|        lehetett.~– No, majd megértik ezt a haditörvényszék előtt –
 80 14|  szabadították meg önt és családját. Ezt a népet önnek becsülni kell.
 81 14|            Szeretni kell! Mondja meg ezt nekik.~– Valóban, nagy hálával
 82 14|           kezemben feledve tartottam ezt a gyűrűt.~Tehát csak félkézzel
 83 14|              önt, hogy tartsa meg ön ezt a gyűrűt.~Most aztán eltűnt
 84 14|              jó azt mindennap látni. Ezt a kevélység-lerontó jelvényt.~–
 85 14|          kiegészíteni a mondást.~– S ezt a gyűrűt nekem a lábamhoz
 86 14|             nem igaz.~– Ön fél, hogy ezt a gyűrűt még egyszer ilyen
 87 14|  csetepaténak semmi politikai színe. Ezt a zagyva csőcseléket egy
 88 14|             enni, mint a farkasok. – Ezt Pálma mondta, aki úgy szokott
 89 14|          piros dolmány. De hol vette ezt a piros dolmányt? Hát úgy
 90 14|              lehetett azt megállani: ezt a beszélő majmot látva.~
 91 15|             hétköznapi életben. S én ezt egy időben sokat tanultam.~
 92 15|              közöttünk kettészakadt. Ezt a bizalmatlanságot valahogy
 93 15|        mindig azon sóhajtozott, hogy ezt a „megboldogult” másképp
 94 15|         mikor a titkos utasításoknak ezt a csatolványát végigolvasta.
 95 15|           tiszteletét a nő iránt, ha ezt szivarozni látja, ilyenkor
 96 15|            csak az érzette, az látta ezt így, aki legelőször hallotta?)
 97 15|             A cseléd azért mondta el ezt nekem, hogy vigyázzak rá:
 98 15|            szellem marad győztes. De ezt nem szabad észrevenni. Mert
 99 16|             jóság sugárzott le róla. Ezt nem tanították neki: ez
100 16|         ugyebár? Amíg ön úgy tekinté ezt a birtokot, mint a másét,
101 16|          Batthyány lépcső tornácáig. Ezt a veszedelmes titkot: amit
102 16|          hogy ez az én szegénységem. Ezt a titkot mondta el nekem
103 16|             Csak a vad erdő az, ahol ezt el lehet mondani. Nem! Ez
104 16|              otthon vagyok köztük.~– Ezt a toronyszerű tömör épületet
105 16|           Ferencnek nem volt szükség ezt megtudni.~Azután utánament.
106 16|              végrehajtsa.~– Ön tudja ezt a történetet? Talán költeményt
107 16|             mint fejedelmi fényűzés! Ezt nem szerezheti meg magának
108 17|             állíttassék. Szerencsére ezt az egyet leszavazták. Mert
109 17|            nem tudta mire magyarázni ezt az intést.~Hiszen hogy őrködhetik
110 17|      szenvedett a térdkalácsában, de ezt nem kell tovább adni, s
111 17|             kell tartani. Annálfogva ezt Pálma két perc múlva megtudta,
112 17|           ütközetben érte volna önt. Ezt sem mulasztandom el mindazokkal
113 17|              saját bolondságán. Hogy ezt főbe lőjék.~– De tábornok
114 17|        pincér sem az osztrák bankót, ezt még kártyán sem lehet elveszteni.
115 17|        kártyán sem lehet elveszteni. Ezt az ötöt is csak kölcsönképpen
116 17|         juttatnom.~– Hol hallotta ön ezt? – szólt közbe merészen
117 17|          hadjárat leendő Napóleonja; ezt a tósztot a házigazda robbantá
118 17|      hősünkről, a bibliai Gideonról (ezt az áldomást még csak a szerény
119 17|               az ő kedveért legalább ezt a kis darab részt meghagyjuk „
120 17|           megbízásokat is tartalmaz; ezt az iratot hagyjam itt nagyméltóságodnál,
121 17|      excellenciádat, hogy őrizze meg ezt, amíg Illavay idejön, s
122 17|             az asztalra az iratot.~– Ezt csak nem fogod neki átadni? –
123 17|                Igen. Nekem van jogom ezt tenni, másnak nincs. Azért
124 17|        fejével játszik.~– Hát aztán? Ezt könyv nélkül is tudom, anélkül,
125 17|             hogy kezdesz hozzá, hogy ezt megakadályozd. Én most eldughatom
126 17|    megakadályozd. Én most eldughatom ezt a levelet, ha tetszik, te
127 17|         tépheted; a te jogfilozófiád ezt is megengedi; de két hét
128 17|            fél soraiból. Jól látom-e ezt?~– Jól.~– No, hát ehhez
129 17|      éltessen téged soká, tartsa meg ezt a szegény jó Magyarországot,
130 18|            Azt itt hagyták üresen.~– Ezt a Zsiborák bandája tette.~–
131 18|                És ön magára vállalná ezt a nehéz feladatot?~– Ha
132 18|            módszerrel változtassa át ezt a kedves jó emberét porrá,
133 18|              lesz mentve: ő maga.~És ezt igazán szíve szerint mondta
134 18|            akarod az ajkadról vágni. Ezt az egyetlen egy alkatrészét
135 18|           felfedezés is megérdemelte ezt a nagy hajtóvadászatot.
136 19|             elrejtve.~Ki hitte volna ezt annak a gazdájáról? Ez volt
137 19|          akarom én megmutatni, hanem ezt a furcsa kis eszközt, ni.~–
138 19|              a tekintetes úr elhiszi ezt énrólam? Hát ilyen ember
139 19|             bevallott mindent, hanem ezt a vallomást egyúttal megküldte
140 19|             nyomot nem találnak. Hát ezt akartam megakadályozni. –
141 19|            Orol is magának követelte ezt a ráadást. A levélíró azt
142 19|               irtóztató gazember! Te ezt mind tudtad, és engedted
143 19|         tekintetes úr megakadályozni ezt az irtóztató dolgot?~– Kedvem
144 19|             ő az enyém? – Nem tudtad ezt följelenteni?~És annyira
145 19|            miért nem jelentetted fel ezt magad?~– Tekintetes úr,
146 19|    tekintetes úr ellen. Majd megérti ezt a tekintetes úr, csak most
147 19|            az emberek!” Majd megérti ezt a tekintetes úr!~Illavay
148 20|             jöttek helyükbe. – No, – ezt még nem olyan nehéz megszokni,
149 20|          angolul. Azt mondta, hogy ő ezt az írást nem érti, hanem
150 20|            hogy volt önnek bátorsága ezt a kérdést megtenni, és ilyen
151 20|              barátai ott Debrecenben ezt hőstetté kanonizálták, s
152 20|              hiszen te tudod, hogy ő ezt a kinevezést sohasem kapta
153 20|            hajolva. – Elébb gondolja ezt jól végig. Maradjon ma nálunk.
154 20|             közös bolondsága. De aki ezt észreveszi rajtuk, s tudatja
155 20|          Hisz a hadbírák is emberek: ezt három szóval meg lehet nekik
156 20|           örökké. De hát miért teszi ezt? Hiszi azt a mesét, hogy
157 20|            de ellenkezőt beszélni? S ezt Pálma tudja, s jobban irtózik
158 20|       lelkiismeretet. Engednéd, hogy ezt a nőt elhurcolják a gazok,
159 20|             előtt, mikor itt hagytad ezt a leányt, ez egészen olyan
160 20|            meglátogassam, s elhozzam ezt a mandarint. A grófnő vigasztalhatatlan.
161 20|       monsieur-nek? Addig is ajánlja ezt a csodaszert. Pekingben
162 20|           hogy mi baja monsieur-nek. Ezt a mandarint sem készítik
163 20|               s kinézett az udvarra. Ezt még bevilágította a kapuboltozatról
164 20|            de sokszor elhistorizálta ezt Ferdinánd gróf az asztalánál
165 20|             a kilépőt. Ki oltotta el ezt a lámpát? Ezek a cselédek,
166 20|             egyenkint megvívni.~Hogy ezt az egyetlen leányt egész
167 20|              nehezebb soha; de, hogy ezt a leányt meggyalázzák, azért
168 21|             az képes őt megvédeni, s ezt az embert hogyan lehetne
169 21|       mostani jó helyén van. Ezáltal ezt a keményszájú nagy fejet
170 21|       hajdani kedvese emlékéből.~No, ezt a kívánságát könnyen lehet
171 22|       idstádcia róla bidd a bíródál.~Ezt már egészen értette Illavay.
172 22|            utána.~Keserű jó kedvében ezt mondá Ferenc a Matykónak:~–
173 23|             pofán elkáprázott szemei ezt az ismerős arcot megpillanták,
174 23|            homlokán olvasható Ferenc ezt a gondolatot: „Miért van
175 23|           dúlt szívében valami. „Hát ezt az embert nem lehet megharagítani?” –
176 23|            Pedig nagyon félreismerte ezt a szívet, amiről azt mondá
177 23|             hogy az a másik ne tegye ezt a nőt tökéletesen szerencsétlenné.~
178 23|           Onnan nézte egy szegletből ezt a jelenetet. Pálma meg őtet
179 23|              azt érteni, hogy hagyja ezt abba.~Csak azért sem.~Pálma
180 23|             a szögletbe. Pálma látja ezt az arcán. – Csak azért is! –
181 23|             azért is! – Nem bánom én ezt! – Még szilajabb nótákat
182 23|         sírni.~„Azért jött ide, hogy ezt lássa! – No, hát látta.”~
183 24|          Illavay nyakába, aki hagyta ezt magán megtörténni.~A computus
184 24|          tarthatok. Gazdag vagyok. S ezt mind ennek az én kedves,
185 24|              magában, lám, énelőttem ezt a tudományát hajdanában
186 24|             jóltevője egész életére: ezt az egy szót nem fogja neki
187 24|            van készülőben, s ehhez ő ezt a kosztümöt találta a legalkalmasabbnak,
188 24|              Opatovszkyak becsülete!~Ezt semmivel sem lehet olyan
189 24|      Olaszországban jár vele.~A gróf ezt nagyon parasztos élcnek
190 24|        gondolat volt Pálma grófnőtől ezt a helyet választani ki ehhez
191 24|      rózsának sok.~Azért választotta ezt a helyet erre az ünnepélyre,
192 24|           Arról a török ifjúról, aki ezt a mély kutat ásta, amibe
193 24|      szavalónak, de ő nem.~– Ki írta ezt a verset? – zaklatá érte
194 24|            Cousint is odaértve, s ha ezt el nem űzik önök innen,
195 24|        búcsúzatlanul.~– Jól tette.~– Ezt te űzted el innen.~– Én.~–
196 24|         tartja, hogy ez volt.~– Ejh, ezt a szökellést én is meg merném
197 24|       gondviselése alá. Ha meghalok, ezt önnek hagyom.~S azzal az
198 24|          bástyatetőről a mélybe alá.~Ezt nem várta senki.~A kacaj,
199 24|              most. – Az nem csinálja ezt utánad. – Az a lelkét bízta
200 25|         bankárt.~Hogyan választhatta ezt ki Koczur, aki soha börzekörökben
201 25|           kezéből, s a másik kezével ezt előrerántani, miáltal a
202 25|       ahelyett a kezeivel hadonáz, s ezt a nevet kiabálja: „Currer!”~
203 25|       egyszerre ott hevert a porban. Ezt „Rappo-fogás”-nak nevezik
204 25|       betanult komédia! Jól ismerjük ezt! Én az egy forint harminc
205 25|           Mondjad csak, hogy lehetne ezt a nőt meghódítani?~– Birkózással
206 25|              azzal, hogy „Hogy adják ezt az egész boltot?” Én nagyon
207 25|             Valóságos remeteélet ez. Ezt nem lehet vendégségre meghívni,
208 25|    művészetének az örök rabja.~– Eh, ezt én nem hiszem.~– Az a te
209 25|        mindent tudsz a világon, csak ezt a kettőt nem. Hogy érteted
210 25|             ordíta föl Koczur, mikor ezt a levelet elolvasta. – Így
211 25|            az istennő a próbán van – ezt a levélkét pedig csempéssze
212 25|           lidiados a la portuguesa”, ezt senki sem értette. Azt jelenti,
213 25|       szerint. Még akkor nem ismerte ezt a közönség Doré remek rajzai
214 25|            vörös posztót látja. Most ezt a leány lengeti előtte.
215 25|           páholy tribünfalának, hogy ezt egyenesen odanyársalhassa
216 25|         megtanult németül! Hallották ezt?~Örömében lecsókolta a bohócok
217 25|         hozza ilyen nagy eksztázisba ezt a magyar főurat Adelung
218 25|           Opatovszky hallja szavait, ezt súgá neki:~– Morgen – fünf
219 25|            nekem egyenrangú társaim.~Ezt meg lehetett érteni.~Kornél
220 25|           gomblyukába.~– Hogy hívják ezt a virágot?~– Pelargonium.~(
221 25|              ettől a virágtól, hanem ezt nevezték el a kertészek
222 25|           Tlenochtitlanban, hozta el ezt legelébb Spanyolhonba Montezuma
223 25|             ő az én szeretőm.~Kornél ezt is nagy dicsőségnek tartotta.~–
224 25|              mit adott érte?~– Látod ezt a virágot itt a gomblyukamban?
225 25|       hozzátette a kommentátor, hogy ezt a virágot egyedül a don
226 25|             mantillájának őrzésétől. Ezt nem engedte magától elvétetni.
227 25|              másodszori előadásánál (ezt közkívánatra többször kellett
228 25|            ön a gomblyukában viselni ezt a virágot?~– Mit? Ezt a „
229 25|        viselni ezt a virágot?~– Mit? Ezt a „Muskátlit”?~Pátts! Már
230 25|           semmit, majd elcsinálom én ezt. A kihívó fél adja a pisztolyokat,
231 25|            Lásd, te szerencsés kópé! Ezt nekem köszönheted.~– Köszönöm!
232 25|          Áldott legyen a golyó, mely ezt okozta.~Még így nem áldották
233 26|         mondá magának Illavay, mikor ezt a választ elolvasta. – Most
234 26|       magában, hogy jövőre, ahol még ezt a két nevet kimondani hallja,
235 26|          eljegyzés napján egymástól. Ezt lehetne folytatni.~– Tudja,
236 26|             demokrata publikum ugyan ezt nem akarja elismerni foglalkozásnak,
237 26|         kitiltották donna Atalantát.~Ezt tudni kell az orosz nagykövetnek!~
238 26|              a bohócok alakoskodása. Ezt senki sem nézte.~Hanem nézte
239 26|             egész előadásra. Látta ő ezt már eleget!~Komédia, komédia!
240 26|             A művésznő érzi az arcán ezt a nézést.~Most aztán következik
241 26|              lesz elvenni feleségül, ezt a másikat pedig megtartani
242 26|      Veszedelmes dolog egy bolondnak ezt mondani, hogy legyen bolond!
243 26|         lihegé reszkető hangon. – Ha ezt más tette volna velem, azt
244 26|             alatt. A járókelők, akik ezt látták, dühödten rohantak
245 26|       eltagadja, hogy ő volt az, aki ezt okozta? Vagy bemenjen megtudakolni,
246 26|        generalmajor: ki nem mozdítja ezt onnan többet!~
247 27|           barátai meghívatnak.~Mikor ezt az aranybetűkkel nyomtatott
248 27|         regényes tabló a végén. – De ezt ugyan nincs olyan újságíró,
249 27|             aki széttépi a kötést. S ezt szentesíteni is foguk. A
250 27|          arcul verte, eljön megkérni ezt a kezet – hát én akkor ezt
251 27|           ezt a kezet – hát én akkor ezt az embert megvetem, megutálom;
252 27|           fel lehet venni”, akkor én ezt az embert imádni fogom örökké,
253 27|          tudtával, az ő kértére írom ezt a levelet. Ő felhatalmazott,
254 27|      parancsolják az összeköttetést.~Ezt a meghívót megkaptátok ti
255 27|          szép grófnő, volt bátorsága ezt a levelet megírni énhozzám? –
256 27|              átkozza sorsát!… Ah, ha ezt is megverte volna a saját
257 27|              egész világa ez a kert.~Ezt segített „ő” ültetni, rendezni,
258 27|  oroszlánmormogással:~– Miért tetted ezt velem?~A leány nevet a fájó
259 27|              Nézd e levelet! Ismered ezt az írást? Ne tagadd! Te
260 27|        levélben!~– Te írhattad volna ezt? Te lehettél ilyen kegyetlen?
261 27|          miért akartam.~– Tépd össze ezt, s írj neki másikat.~A leány
262 27|          hogy ön kedve ellenére írta ezt a levelet, s azóta, megbánta
263 28|          megfordítva: megint kívánta ezt, kívánta amazt.~Fájt neki
264 28|              egy. Nem az, amit várt. Ezt az atyja küldte Bécsből.
265 28|          bizarr ötlete támad, hogy ő ezt a házat megnézi belül.~Látni
266 28|            grófnőt, hogy megszólítsa ezt az embert.~– Hogy hívják
267 28|         akartam tartani szeretőmnek.~Ezt mind kötelessége elmondani
268 28|               Azt is úgy híják, mint ezt a börtönt: Illava!~Már e
269 28|             nekem. Miért nem mondtad ezt te meg nekem soha? Nem mondtad
270 28|              mert féltél, hogy ha én ezt megtudom, utánafutok, s
271 28|           jutalmául, hogy ne mondjam ezt el neked soha.~– Ő maga
272 28|           kívánta, hogy ne tudjam én ezt meg soha! – És ezt a szívet
273 28|         tudjam én ezt meg soha! – És ezt a szívet dobtam én el magamtól.
274 28|            dobtam én el magamtól. És ezt a szívet gyötröttem én meg
275 28|              volna megharagudni.~Még ezt is elvette tőle „ő”.~„Még
276 28|     megszállni: különben üresen áll. Ezt a házat te átíratod az én
277 28|        Ferdinánd.~– Végül kinyomatod ezt a cédulát, s szétküldöd
278 2 |      szakácsnék viselnek ilyent. Hat ezt hajlandó volnék becserélni
279 2 |          elvesztettem.)~(– De hát ha ezt a brosst meglátja rajtad?)~(–
280 2 |              élte fogytáig nem tudja ezt elhinni, hogy lehetséges.~
281 2 |            felragasztani.~– Apropó! (Ezt most már Arnoldhoz intézte
282 2 |        megtekinthetnők néhány percre ezt a műintézetet? Lehetne egy
283 2 |        csoéto to kutykuruty!”; ő már ezt egyszer látta, akkor is
284 2 |             a művészfőnöknek.~– Csak ezt az ékszert mutassák önök
285 2 |              tudsz ugrani? Hozd tele ezt a karafinát frissen. Czenczi
286 2 |          Arnold elé. – Innen kellene ezt a szót ni, szépen kivakarni,
287 2 |                Hát aztán megtudnád-e ezt tenni, rubintom?~– Hogy
288 2 |              Újdonatúj, most vettem: ezt is neked adom. Tudod már,
289 2 |            debreceni nagy színházba.~Ezt a bókot begyébe is szedte
290 2 |           kézzel. Nem tanulta ő soha ezt a tancot, de talentuma volt
291 2 |              a lacikonyhában! De már ezt megyek megmondani az anyjának.~
292 2 |              a gyomrába döftem volna ezt a tollkést. Infámis, cudar,
293 2 |          levél akadt a kezébe.~– Ah, ezt a bárópapa írja!~Rálehetett
294 2 |            már kell az otkolon, mert ezt a mama elolvassa.~Czenczi
295 2 |              a levelet illatszerrel.~Ezt ő anyjának egy hajdani komornájától
296 2 |               mondá a báróné.~– Csak ezt a fokhagyma haut goût-t
297 2 |            mindjárt? S szívod szépen ezt a szivart? Állj oda a kandallóhoz
298 2 |       délelőtt van.~– Ejnye, hat már ezt is kifütyörészték? Hát már
299 2 |               melyik az árpavetés.~– Ezt csak a gyakorlat által szerzi
300 2 |       ilyeneket?~– Jól van, jól, no. Ezt nem szükség tovább magyaráznod,
301 2 |            Mert hát látja, báró úr – ezt már nem nekem mondta Rokomozer,
302 2 |              nézze csak a baronesz – ezt már megint énhozzám beszélte
303 2 |       rablóbandakkal és orgazdákkal. Ezt elhihetik a Rokomozernek,
304 2 |              és guadalaxarai herceg. Ezt bizonyára nem fogom itt
305 2 |       mondánk csaknem egyszerre. „Én ezt az embert lefőzöm és leitatom” –
306 2 |              lovagvesszőt.~– S ládd, ezt mi mind tőled örököltük! –
307 3 |        azonnal elkezdett fütyölni, s ezt folytatta még a bátyja szobájában
308 3 |                Megunta testem-lelkem ezt a rettenetes, örökké tartó
309 3 |         beszélte.~– Te! Miért hívják ezt Koczur barátunknak? – Azért,
310 3 |             annak.~– Ki nem állhatom ezt az embert, olyan bizalmaskodva
311 3 |              No hát rajzold le nekem ezt a mi kastélyunkat egészen
312 3 |         alapvázlatával együtt, ahogy ezt készíthette valaki, akit
313 3 |          kíváncsiskodék Czenczi.~No, ezt bizony nehéz lett volna
314 3 |          volna Rokomozernek? Ki meri ezt az istentelenséget állítani?~–
315 3 |       fordítsa.~– De uram, nem lehet ezt rossz adomákkal elütni.
316 3 |         szigorú katonaiskolát, ahova ezt a fickót beadhatnám? Ahol
317 3 |               mondá a báróné.~Kornél ezt úgy értette, hogy visszaült
318 3 |             kettő egyszerre mormogta ezt a szót: „Koczur!”. Ennyi
319 3 |          annál szokta tartani.~– Hát ezt majd halasszuk nappalra.
320 3 |          kifizessék vele? Ugye, hogy ezt akarta ön mondani?~– Nagyon
321 3 |            miért nem buktatjátok meg ezt a kormányt?~– Azt magam
322 3 |           hogy rá kellett fizetni.~– Ezt nem vagyok képes felfogni.~–
323 3 |             százalékkal alábbszállt. Ezt köszönjük Temetvényi Ferdinánd
324 3 |       forintra volna szükségünk. Hát ezt honnan vegyük?~Opatovszky
325 3 |        bocsátotta el őket magától.~– Ezt az ostoba Koczur tette.~–
326 3 |           tudna mást kifejezni, mint ezt az örökös mosolygást. Ez
327 3 |             a lelkemre kötötte, hogy ezt őnekik küldi a jó lélek.~
328 3 |            hallgatózott.~– Vigye fel ezt a gyermekeknek – mondá neki,
329 3 |          dágványba.~– Hát hogy érted ezt, kedves Diadém barátom? (
330 3 |            báró úr! Ne magyaráztassa ezt magának. Hisz ön maga legjobban
331 3 |             látogatása Garibaldinál. Ezt önnek helyre lehet hozni.
332 3 |         báróné ijedezve.~– Kár pedig ezt fumigálni. Nálunk a Balaton
333 3 |           összeg. Ötezer forint! – S ezt az ostoba buksi fejű hozta.~–
334 3 |    Megbolondult, Koczur? Hogy merted ezt tenni?~Az pedig nagy nyugalommal
335 3 |            Kutya ugat, pénz beszél.” Ezt tartja a közmondás. A pénz
336 3 |      konventio. Hát feltrancsírozzam ezt a drága vadat, amit lőttem?
337 3 |             kegyadomány, s én osztom ezt fel tetszésem szerint. –
338 3 |           bona horánk”. Hallottam én ezt már elégszer.~– Ezúttal
339 3 |      tisztaságának rovására. S aztán ezt a pénzt még – megosztja
340 3 |         tudja? Te fülesbagoly! Hagyd ezt abba. Nem értesz te ehhez.
341 3 |              illik.~– Ő küldte volna ezt? – rebegé elszorult torokkal.~–
342 3 |            lett szolgáltatva. De hát ezt én a báróné előtt csak nem
343 3 |           megígérte az a szent, hogy ezt az összeget évről évre az
344 3 |             én, hogy miképp tetszett ezt érteni?~– Te! Koczur! Nekem
345 3 |         kellene valahogy köszönnöm – ezt. – No! Mit szólsz hozzá?~–
346 3 |           kérdés, hogy hogyan akarja ezt a köszönetet nyélbe sütni.~–
347 3 |             nekem az utolsó tromfom. Ezt majd csak akkor játszom
348 3 |       Mégpedig a kezem között van. S ezt a báróné nagyon jól tudja,
349 3 |              vőlegénye kisegítésére. Ezt a mesét csak az olyan gyermekkel
350 4 |        természetesen azonnal sietett ezt az édesapáddal közölni.~–
351 4 |           lesz, ha a kezébe kaphatja ezt a fegyvert, amivel az ellenségének
352 4 |           többet a família címeréről ezt a foltot.~A fiú reszketve
353 4 |              mondhatta volna el neki ezt az esetet, holott ő akkor
354 4 |              kenyér! – De hát te még ezt mind nem érted. No, hát
355 4 |             Egy levélkét írt neki, s ezt az asztalán hagyta, hozzá
356 4 |           mondta: elég lesz odáig! S ezt az ötletet valóban az őrangyal
357 4 |             mint aki nem is hallotta ezt az inzultust~– Hol vannak
358 4 |             ügyek! – szólt Koczur, s ezt a szót valami olyan bántó,
359 4 | gonosztettnek; annak a díjában adták ezt neki.~Nem volt más vezetője,
360 4 |           eláldogatni sorba azt, aki ezt az urat teremtette, ezt
361 4 |              ezt az urat teremtette, ezt a sarat teremtette, meg
362 4 |           ahogy igazán megtörtént.~– Ezt a túlságos eleven fantázia
363 4 |        nagybátyjának a rajzot.~– Ej! Ezt te egészen magad készítetted?~–
364 4 |             jó barát? Honnan tudja ő ezt?~– Azt ne kérdezze ön tőlem,
365 4 |           esztendőkig elveszik tőlem ezt az egész szép világot. Gyötörni,
366 4 |       szemetje, te! Rázd le magadról ezt a befertőzött testet – hadd
367 4 |            odatartá eléje.~– Ismered ezt? Itt a hamisított útleveled. –
368 5 |         tervünkhöz, kedves cimborám?~Ezt kérdé az elmondottak után
369 5 |          voltak azok az elmondottak? Ezt kérdezi legalábbis a tisztelt
370 5 |         szorulva. Ide tekints. Látod ezt a két nyugtatványt? Az egyiket
371 5 |           ezer forintot Koczurtól.~– Ezt a pénzt tőled kapta Koczur?~–
372 5 |                 Az biz ez. Hanem hát ezt a derék fickó még egészen
373 5 |              írását utánozni.~– Nem! Ezt én meg fogom akadályozni –
374 5 |           Hát aztán hogyan hiszed te ezt megakadályozhatni?~– Odamegyek
375 5 |             napjától kezdve gyűlölte ezt a fiút. Az elhitte a mesét,
376 5 |            neki az igaz utat.~– S te ezt helyesled?~– Ejnye, de furcsa
377 5 |           útlevelet.~– S mikor fogod ezt nekem visszahozni?~– „Ezt”? –
378 5 |            ezt nekem visszahozni?~– „Ezt”? – Sohasem.~– Mi az? –
379 5 |              az? – Hogyan mondtad?~– Ezt az útlevelet nem adom ki
380 5 |            esik is, ki fogja kerülni ezt a házat. Az én házam nem
381 6 |              szemeket? Nem csinálják ezt szentelt vízzel. Hát az
382 6 |            ki a szájából.~– Hát hisz ezt én mondtam neked.~– A parasztot
383 6 |           menjünk”.~– Hát hisz én is ezt mondtam.~– No, ha mondtad,
384 6 |              egyedüli mulattatója. Ő ezt összegyúrja az ujjai között
385 6 |             akiknek élethosszig kell ezt a romot nézni.~Minden rabnak
386 6 |              halt!”, rövid szók.~Hát ezt a zagyva bábelkeveréket
387 6 |            fejeiket. A rabok ismerik ezt régen.~Mind a hatszáz rab
388 6 |            lábadtak.~Illavay ismerte ezt a gyermeket. Ő volt a védőügyvédje
389 6 |             a felügyelés volt bízva, ezt a figyelmeztetést komolyan
390 6 |             imádkozniok szabad volt. Ezt fel is használták. Majd
391 6 |        gonoszok.~Ugyan ki érte volna ezt föl ésszel? Hogy amikor
392 6 |          utcai gyár munkásai vezetik ezt a dolgot, kiterjed az a
393 6 |        sikerében. Nem osztotta velük ezt a hitet, nagyon sok kiábránduláson
394 6 |             megakadályozni, hogy még ezt az ajtót is rájuk zárja
395 6 |              felbőszült tömeg közül. Ezt a rabot úgy hítták a társai
396 6 |           volna?” Fele a társaságnak ezt az iskolát járta ki.~– Belül
397 6 |       mesterséget – szólt Kolokát. – Ezt a kulcslyukon kijövő végét
398 6 |          elfordítani vele a kulcsot. Ezt minden kis kapcabetyár tudja.
399 6 |         Röhögő tetszészsivaj fogadta ezt az indítványt.~A cigány
400 6 |             kényszerítheti rá.~– Hát ezt mire való? – kiáltá Cousin,
401 6 |          viselt helyette. Ha most te ezt az áldozatot hozod a társaságnak,
402 6 |          oldalba taszítva.~– Ugye. – Ezt a szót mondta rá Kolokát.
403 6 |              terveit összedúlta, aki ezt a rabköntöst, meg ezeket
404 7 |      anekdotát elmondott, aki valaha ezt a veszedelmes kérdést intézte
405 7 |      Ballaginak és Fogarasinak, akik ezt irigyen eltitkolják. Pincérnek
406 7 |         kihúzhatta a lábát a sárból. Ezt annak köszönheti, hogy kimeríthetetlen
407 7 |               Itt van a másik levél. Ezt egy dióhéjba becsomagolva
408 7 |      rendőrségnek. – Barrátom! Nekem ezt az ezerkétszáz forintot
409 7 |            mit mondott neki Illavay. Ezt a barátunkat ő nem fogja
410 7 |     félretett levelek közül.~– Látod ezt a levelet itt? – Ismered
411 7 |          maradtak rajta vörhenyesek. Ezt nagyon soknak találta a
412 7 |     Jézusmária-huszárnak”. – No, hát ezt már Diadém mind tudja. Itt
413 7 |             lógni fogsz!~– Barrátom! Ezt a levelet meg kell semmisítenünk.~–
414 7 |       Micsoda? Te!~– Tűzbe dobjuk.~– Ezt a levelet, ami az én becsületemre
415 7 |          temetvényi romban. Megfújom ezt a kürtöt, s estére táborunk
416 7 |         magát ennél a vállalatnál, s ezt az érzését annál jobban
417 7 |              nagyon sokan tudják már ezt a rejtekhelyet. Legfőbb
418 7 |      átgyúrva, felpaprikázva. Tegyük ezt félre alkalmasabb időkre.
419 7 |            erre a felfedezésre. Hogy ezt a „tréfát” is csak a mendikánscsínyek
420 7 |              Van-e emberi érzés, ami ezt a gondolatot végigérje?~
421 7 |              onnan. Abban pénz volt. Ezt nem lehetett ott hagyni,
422 7 |             hogy bocsássa el magától ezt a veszedelmes embert, s
423 7 |              a veszedelmes embert, s ezt ön nekem és a nejének ünnepélyesen
424 7 |         valami más helyen kell önnek ezt a tudomását napfényre hozni.~–
425 7 |                Úgy, hogy én megírtam ezt a bécsi udvari kancelláriának.~
426 7 |             De hát aztán mi lesz, ha ezt Atalanta báróné megtudja?
427 7 |         kendtek! Elmehetnek kendtek!~Ezt mind fennhangon mondogatta
428 7 |           látszik, nagyon helyeselte ezt az elhatározását, mert még
429 7 |      kastélyban fegyverek után. S ha ezt megkapják, ezt is elviszik.~–
430 7 |            után. S ha ezt megkapják, ezt is elviszik.~– Ne mondja!~–
431 7 |              az is kétségtelen, hogy ezt Koczur nem egyedül hajtotta
432 7 |       lépésre maradjak a testétől?~– Ezt csak első haragjában mondta.
433 7 |             volt magát a vízbe ölni. Ezt is te okoztad. – Bánj vele
434 7 |            már százszor.~Kornél báró ezt a legkedvezőbb alkalomnak
435 7 |               én – bolond voltam.~Ha ezt a mániákus tekintetet láthatta
436 7 |              Jó angyala mondta önnek ezt az eszmét!~S azzal karját
437 7 |         névvel tisztelt meg, szintén ezt a helyet választá menedékül?
438 7 |           megszűnik. Úgy megszerette ezt az önkereste szigetet, hogy
439 7 |          kívánkozik, akkor kapja meg ezt az összeget a döblingi Lunatic-Asyl,
440 7 |              apja lehetne az!~– Bízd ezt őrá. Diadém jó parti. Birtokunkat
441 7 |              bánom!”.~Atalanta tudta ezt előre, s készen várta őt
442 7 |       tébolyodottakháza” a neve.~Aki ezt a végrendeletet csinálta,
443 7 |             Hanem azért mégis, mikor ezt az eleibe tett formulárét
444 7 |      kiszenvednem? Nem írhatta volna ezt le más is?~– Nem. Mert ennek
445 7 |            legjobban tetszik.~Kornél ezt a legutóbbi aláírást választotta.~
446 7 |             is elnevette rá magát.~– Ezt, ugye bizony, hogy senki
447 7 |         megismerte rajta az írást.~– Ezt Koczur írta!~– Én bizony
448 7 |              latinul. Hogy a címzett ezt a levelet a legnagyobb titokban
449 7 |      legnagyobb titokban bontsa fel.~Ezt ugyan a maga eszétől is
450 7 |      menedékbe’. Akkor ők felvehetik ezt a kincset. Csakhogy azt
451 7 |            beteglevesére szorulsz. – Ezt az ő tervüket én igen egyszerűen
452 7 |     Garibaldi küldte, hanem Pálma. – Ezt a mesét azonban a te kedveseidnek
453 7 |              hát most elmondom neked ezt a titkot és a jogalapot
454 7 |            nyélbe.~Hogy miért tettem ezt? Azt is elmondom. Mikor
455 7 |        Bizony együtt csináltuk ki mi ezt is jó előre a donnával meg
456 7 |         minden bolond ember csinálná ezt neked utána – hanem hát
457 7 |          mert én már akkor, mikor te ezt a levelet olvasod, a tengeren
458 7 |            jó barátunknál, aki neked ezt a levelet kézbesíti. Ha
459 7 |             végigolvasta Kornél báró ezt a levelet, olyan sárga volt
460 7 |            óta látja a méltóságos úr ezt az én szakállamat ide elöl,
461 7 |             elveszti egyszer. Kár is ezt a drága relikviát úgy koszpitolni,
462 7 |             útján járt, most, de hát ezt nem sejthette senki.~Az
463 7 |           kedves barátom; ha én most ezt az egész csokoládés kókot
464 7 |              volt-e ez most, hogy én ezt a gyűrűt a tóba ejtettem?
465 7 |             tán eljegyeztem magamnak ezt a tavat.~– De mi a gutának
466 7 |             jegyeznéd el te magadnak ezt a békalencsés posványt?~–
467 7 |                Nem! Nem hagyhatom el ezt a helyet. Bevárom, hogy
468 7 |            kastélyból.~Megjövendölte ezt neki egy bölcs férfi régen,
469 7 |         tavat lecsapolják, nem fogja ezt a gyűrűt többé Kornél rendelkezésére
470 7 |              fázott az ember. Kornél ezt a hideg tólevegőnek tulajdonítá,
471 7 |         Hiszen annak csak játék lesz ezt nyalábra kapni, beledobni
472 8 |              Sejtette jól, hogy ha ő ezt csak egy félig-meddig helyes
473 8 |       szakaszozta meg rekapitulálta.~Ezt már nem hagyja kiverni a
474 8 |              Az érdekes halott ugyan ezt a hangot sem hallja vagy
475 8 |      beszélni. Gondolt ő arra, mikor ezt a házat örök temetőjeül
476 8 |      tekintet volt.~– Én önt imádom! Ezt jöttem önnek megmondani.~
477 8 |      féltette, attól ijedt meg, hogy ezt elveszik tőle, hogy sírjából
478 8 |          kiráncigálják a napvilágra. Ezt a sírboltot féltette!~Az
479 8 |           volt az első eszméje, hogy ezt az őrült embert szép szóval
480 8 |           kerülnöm. Nem hiszem, hogy ezt előttem próbálta volna valaki.~–
481 8 |            Ön lángészcsínynek nevezi ezt grófnő? Ön tehát nem haragszik
482 8 |           helyes eszű egyéniség?~– S ezt itt ezen a helyen akarja
483 8 |              De nemcsak magam akarom ezt megtudni, de az egész világgal
484 8 |   tekintetéből, hogy elsiette magát. Ezt később kellett volna elmondani.
485 8 |           volt maradásom. De hisz ön ezt mind nagyon jól tudja.~–
486 8 |       üvegkádban a publikum előtt. S ezt én mind csak most tudtam
487 8 |              ami őt rábírhassa, hogy ezt elismerje, leírja, aláírja,
488 8 |          világban történik.~– De már ezt az egyet csak lehetetlen,
489 8 |     indulatosan kiálta föl:~– Kérem, ezt a nevet ne mondja ki többet
490 8 |          csak azért voltam kénytelen ezt elmondani, mivelhogy akkor
491 8 |        mutatta, hogy egészen elhiszi ezt neki.~– No, lássa! És ezért
492 8 |         toljam a talyigát Olmützben? Ezt akarja-e?~A grófnő megijedt.~–
493 8 |              S megengedi nekem, hogy ezt az egész világgal tudassam?~
494 8 |              bolondnak deklarálom.~– Ezt már hallottam egyszer.~–
495 8 |              rossz helyen alkalmazta ezt a kérdést, egy élve eltemetett
496 8 |          eltemetett embertől kérdezi ezt – a sírásó!~– No, ha végig
497 8 |            végig meg fogja hallgatni ezt az én esetemet – sőt, mondhatnám: „
498 8 |            íme, olvassa el Koczurnak ezt a levelét, amit kutyafuttában
499 8 |             És most aztán már utálta ezt az embert. Először félt
500 8 |      Opatovszky megdöbbenésnek vette ezt az elmerevült tekintetet