Part,  Chapter

 1 4 |      védencére?~A kis ember csak mosolygott, mint aki hozzá van szokva,
 2 4 |          piros szemű tízforintos mosolygott elé. Amint ezt meglátta,
 3 12| barátságosan fogadta Illavayt, s mosolygott az egész előadásán. Hanem
 4 13|      kurta reverenda alul. Hanem mosolygott pulykavörössé lett arccal.~–
 5 13|   vonaglottak, az alabástrom arc mosolygott. Heves mozdulattal nyújtá
 6 14|         miatta!~Ferenc szomorúan mosolygott. Hisz itt van a veszélyes
 7 14|         piros felszelt sonka ott mosolygott az asztalon; a palackból
 8 15|    ilyenhez szoktatta.)~A grófnő mosolygott is eleget, mikor a titkos
 9 16|         ajtóban. Nagyon nyájasan mosolygott.~– Őexcellenciája izeni
10 17|         A gróf maga is édesdeden mosolygott, és megbocsátott az árulásért,
11 20|       Temetvényi magas fölénnyel mosolygott az ellenvetésre, s nagyon
12 24|    kegyeskedik elfogadni.~Nem is mosolygott aztán többet senkire.~Amilyen
13 3 |      Diadém úr félrevont szájjal mosolygott, s a szivarját beledobta
14 5 |  vehetnél rajta.~Gorombolyi csak mosolygott.~– Van ám esze a magyarnak!