Part,  Chapter

 1 4 |       agyba-főbe vert, s minthogy énnekem már gyerekkoromtól fogva
 2 6 | Lavateredet, se a Girondistáidat! Énnekem az első tekintet óta olyan
 3 14|        egy tálba mártani. Azonban énnekem most még nincs időm az evésre
 4 17|        fejet kockáztatni.~– De ha énnekem többet ér ez az egy fej,
 5 19|           hogy megszabadítsa; no, énnekem semmi panaszom ellene: nekem
 6 20|     mindezt én tudom legjobban, s énnekem csak egy szavamba kerül,
 7 26|         érte; azt nem hivém. Hogy énnekem most a jegyesem után kell
 8 27|           ott várom be azt.”~– De énnekem még itt kell maradnom az
 9 3 |        eladjuk a handlénak. Nincs énnekem két öltöző ruhám egyszerre
10 3 |         neki vágni? hát látod, az énnekem éppen olyan gyönyörűség,
11 3 |     gonosz nyelved van.~– Van biz énnekem még gonoszabb is. Azt is
12 4 |         leszállítását.~– Az pedig énnekem azután mindegy, hogy egy
13 7 |     borulatot vett föl.~– Hát van énnekem örömöm ebben a nagy világban?
14 8 |         egy békasóért.~– Báró úr! Énnekem nem okoz vele kellemes érzést,