| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
1 13| minálunk. Hát a Hans Müller 12 artikulusa! Itt van mind 2 25| betűkben ez évszámot viseli: 1235. Fölül pedig a családi jelszót: „ 3 8 | 0,(134) (230) + (234) (136) = 0.~(34, b) .. (340) = 4 6 | részéről. Ez éppen a végzetes 15-re esett. Arra a nemzeti 5 16| kereszttel, alatta az évszám: 1723. A pragmatica sanctio éve. 6 6 | a múlt évben jelent meg (1847). Akkor aztán felvette a 7 5 | odakinn az égen!~Tehátlan.~– 1863-ban éltünk.~– Aztán – „csordultig 8 9 | konzorcium, mely 50-100-200 millió forinttal rendelkezik. 9 28| Pálma grófnőnek, élete 22. évében, kínos szenvedés 10 8 | 240) = 0,(340) = 0.~(24, c) .. (240) = 0,(134) ( 11 2 | aztán meg gyutacsot és nro 3 göbecset.~– Minek magának, 12 8 | 230) + (234) (136) = 0.~(34, b) .. (340) = 0,(124) ( 13 8 | előtt ez az olvasmány áll.~(4) .. .. .. (240) = 0,(340) = 14 5 | legénységet?~– Én úgy tudom, hogy 49-ben a pannonhalmi bencések 15 9 | hatalmas konzorcium, mely 50-100-200 millió forinttal 16 23| termet.~Akkor aztán Pálma is abbahagyja a zongorázást.~Kornélt úgy 17 22| Két betű nem létezett az abécéjében, az m és az n, azok helyett 18 26| versenyre szállnom érte egy abelérával, aki fejtetőre állva mutogatja 19 25| neki – németül:~– Guten Abend, senor!~Opatovszkyt csak 20 25| Ez is csak játék volt.~– Aber Madonna, so uns erschrecken! – 21 20| újra zengett, s ismét az ő ablaka alatt. Úgy tetszék, mintha 22 13| szíveskedjék velem ide a folyosó ablakához lépni.~A korridor szélső 23 11| palotájának a második emeleti ablakaiba lehetett belépni! Meg a 24 6 | méternyi vastagságúak, s ablakain kettős vasrostély van.~E 25 5 | ragadta az uralmat, mikor ablakaink alatt végigrohantak egy 26 20| s azokból az oldalszárny ablakaira lehetett látni, amelyben 27 20| sárgaviolát meg a rozmaringot az ablakban; – hanem aztán amint egyszer 28 3 | futott be a szobába, s az ablakfüggöny mögé rejtette magát; utána 29 4 | eltávoztával odaszorította ezt az ablakmélyedésbe.~– Hát most megint micsoda 30 20| régóta ott lappanghatott az ablakmélyedésben. – Cousin volt.~Kurta köpeny 31 1 | ki az élet: a dűlt falak ablakmélyedéseiben még ott láthatók az olasz 32 24| odavezette őt az északi ablaknyíláshoz, s megmutatta neki azt a 33 21| dübörögni a nehéz vasajtót, az ablakok vasrácsait ott a föld alatt: 34 24| legnagyobb része a déli ablakokat kereste, ahonnan a bécsi 35 22| fejmegkopogtatás nélkül.~Az ablakokban az egerek csináltak maguknak 36 6 | első emeleti udvarra nyíló ablakokon már tódult ki a felgyújtott 37 19| bemetszette a táblát az ablakomba.~– Azt is megmondom, hogy 38 7 | ajkait, s maga sietett az ablakredőnyöket lezárni, s az ágyfüggönyöket 39 24| feljárás volt odáig; a nagy ablakrésekből mind a négy oldalon zászlók 40 20| Temetvényi felszakította az ablaktáblákat: a faluba akart jelt adni. 41 19| panaszos soha sem kerül Z…ából a vármegyeházára, sohasem 42 12| szörnyen elkezdett hálálkodni Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének, 43 3 | kezdetleges vázlata egy palota ábrájának, alapvázlatával együtt, 44 8 | csillagászszámítás, gyökkeresés, mértani ábrák! Megölő a fantáziának és 45 15| távol a profánus világtól, s ábrándjaiban azokat a faragott kariatidafőket 46 16| hajfonattal, mintha csak ábrándjainak tündére járt volna előtte, 47 17| félbeszakította a boldog pásztorórák ábrándjait Gargóváron, csak úgy útiköpenyegben 48 15| tündöklő alakokkal; boldog ábrándoknak, édes örömeknek méla holdvilágával 49 20| lesznek, s olyankor aztán ábrándoznak a csöndes zsindelyfedelű 50 20| mások, akik nagy dolgokról ábrándoztak.~Pálma pedig kap egy olyan 51 20| elárulnád valaki előtt, hogy ábrándoztál. Ha számot vetettél a jobbik 52 17| felemelje szemét, s még vele ábrándozzék? Óh, nem! Ebből nagy ember 53 27| felismerni, mert lemondtam a hiú ábrándról, amiért őt tőled elszakítottam. 54 8 | fintorult el a látogató kormos ábrázata.~– Akkor nyújtsa nekem legelébb 55 2 | nevetett a bátyja szomorú ábrázatjának.~– Úgy látom, hogy a te 56 2 | a fehér és piros vakolat ábrázatjáról az izzadtságos igyekezet 57 4 | az asztaltól, s silénusi ábrázatját engedve nyájas mosolygásra 58 24| sisakrostélyukat feltolták ábrázatjuk elől, mint aminővel Opatovszky „ 59 13| volna ki. Azután ezek az ábrázatok. Ez a társalgási modor! 60 26| minő mitológiai jelenetet ábrázol.~A szomszédnéja azonban 61 25| ugrálsz a többi bohócokkal az abroncson keresztül, akik nekem egyenrangú 62 6 | szakállam egész errdő márr az ábrrázatomon. Nincs, aki kiirrtsa. Mindenféle 63 13| erősen vellicálták, hogy az „absentisták” vagyona az állam részére 64 16| való bűnével, amitől nem absolválhatja a plébános.~Hejh, milyen 65 5 | amikből Diadém úr a híres acélgyárában Bessemer-acélt szándékozik 66 2 | kacagtában.~– Mit? Te! A bátyád acélizmait vagy te a hazudozási talentumodat?~– 67 6 | Lekapcsolta óraláncáról a kis acélkulcsot, s aztán még meg is magyarázta 68 7 | lágy emberi szívet kemény acéllá tudták változtatni? Elmúltak 69 7 | egy írószer, amonnan egy acélráspoly meg egy-egy bevarrt aranypénz 70 17| adósságaimat. – Itt van az acélszekrény kulcs! Ön tudja, hol áll. 71 24| előtte, hogy neki milyen acélszíve van!~A túl boldog vőlegény 72 6 | Flectere si nequeo superos Acheronta movebo.” – No, hát mit? 73 25| megüti, az a vesztes.~A szép Achill megadja magát, halálnak 74 3 | tyúkszemére, ez pedig annak az Achilles-sarka volt; nagyot ordított rá, 75 14| egyszerre! A Pan-torzóból Achilles-szobor! Nincs már az arcon egy 76 8 | valaha láttunk az életben; achillesi alak, a fiatalság hamvával 77 25| elkábítani, mint a szép Achillest.~A Herkules (a nép üdvriadalától 78 25| Atalanta öltözőszobája előtt ácsorgott, s igyekezett egy-egy pillantást 79 25| mozdulataiban, mint Diana, mikor Acteont szarvasállattá változtatja.~ 80 11| láttam kenyérrebelliót, actiarebelliót, de a szvornoszt féktelenkedéséhez 81 13| tropusokban és periodusokban adá elő a felpanaszolt sérelmeket; 82 10| a szerződést aláírni, az adás-vevést végrehajtani s egyúttal 83 7 | be magadat Döblingbe, s adasd fel a kényszerzubbonyt a 84 6 | honvédújoncoknak a kezébe adatik, akiket ma küldtem fel a 85 25| változatokkal. Azt a históriai adatot, hogy a gomblyukában levő 86 10| fiatalok. Az ifjúságnak adatott a szeretet, s az mindent 87 14| furcsán emlékezett erre az adatra. Neki a gazdatisztjei a 88 2 | a többi paksamétáidat.”~Addig-addig, hogy rábeszélte a tükör: 89 2 | Nem kell nyugtalankodni.~– Addio, direktor úr! – üdvözlé 90 8 | akiknek otthon maradt a szíve! Addió!~Azzal megölelte a pajtást, 91 25| eksztázisba ezt a magyar főurat Adelung nyelvének ily elsajátítása. 92 10| szimbolisztikus hantot a kezébe adhassa. Azért igen jó hely lesz 93 9 | valakit, a csengettyűvel jelt adhat. Rendelkezésére fog állni 94 17| Illavaynak személyesen át nem adhatnám e fontos államokmányt, mely 95 9 | árakra, kiszámítva: mennyit adhatnának gazdag műszeretők műremekei 96 7 | felnézett az égre.~– Már nem adhatok, mert feljött a csillag.~– 97 13| évek óta. Más ügyvéd nem adhatott tanácsot a grófnak, ha pere 98 21| a fiókjában; de azt nem adhatta oda Illavaynak, hogy „itt 99 7 | Mit? Én? Opatovszky báró, adjam a leányomat Diadémnak?~– 100 3 | haladéktalanul begyakorolva, adjusztírozva, századokra és kompániákra 101 17| tanulmányozta a helyszínén az angol adminisztrációt, a londoni rendőrintézményt. 102 17| ütközetben, ahol pusztán adminisztratív úton contracarrírozta a 103 7 | velük? Fegyver helyett követ adna a kezükbe? – A fél siker 104 9 | ősi kastélyokkal egyben.~Adná akárkinek, aki megadná az 105 18| mondtad mindig, hogy nem adnád oda egy millióért. Most 106 18| Nem lenne jó. Lehet, hogy adnának útlevelet, de elébb kikérdeznék 107 18| módját.~– Nem jó lenne, ha én adnék önnek ajánlólevelet az osztrák 108 5 | ne keverj, leszesz örök adófizető rabszolgája Koczurnak, meg 109 19| mégsem szegény, a legtöbb adófizetők közé van sorozva. Lakosai 110 10| kénytelen, majd apródonkint adogassák ki a számomra a pozsonyi 111 17| gargói hősnő, hogy hódolatom adóját egy kézcsókban lerójam?~ 112 15| a másodszor nősült férj adomájára, kinek az új nő sehogy sem 113 7 | van, megsokallta az Isten adományát, amit józan észnek neveznek, 114 17| jó szokás, hogy a mennyei adományt, a bort, nem isszák csak 115 6 | détail”. – Ismered azt az adomát, mikor a parasztot megtámadta 116 14| száz meg százféle tréfás adomával mulattatták ápolóikat a 117 6 | világra, hogy minden embernek adósai, akivel csak összetalálkoznak 118 20| itt belül? Most ők a te adósaid: ha bosszút állsz rajtuk, 119 7 | csizmadiának a talpalásért adósnak maradni, ez az igazi kedélyesség. 120 27| igazságtevő sors! Eggyel adósom voltál, mennybéli Isten! 121 7 | állandóan volt ötvenezer forint adóssága. De az nem úgy volt, mint 122 3 | úr szégyenleni való apró adósságai kifizettessenek, a báróné 123 17| hogy fizessem ki belőlük az adósságaimat. – Itt van az acélszekrény 124 9 | maga előtt látott. Összes adósságainak pontos, részletes kimutatását. 125 18| gyermeke nem tudja az apja adósságait kifizetni; azért bizony 126 11| úrbéri kárpótlások országos adóssággá tételét, s én vagyok megbízva 127 24| most már a konszolidált adósságok maradványait a jövedelemből 128 2 | hogy mi kiskorúak vagyunk, adósságokat nem csinálhatunk. De ne 129 9 | amely elvállalja minden adósságomat, s azonfelül számomra azt 130 3 | költségemre, amikre annyi sok adósságot felszedtem, hol vannak a 131 9 | jövedelem egészen rámegy az adósságtörlesztésre és a kamatokra (s az az 132 20| rajtuk, te léssz az ő örök adósuk. És még minő teherrel! Ami 133 6 | kiterjed az a Karpátoktól az Adriáig. És aztán ő azt is tudta, 134 7 | Bucentoróról eljegyezni magának az Adriát egy gyűrűvel. Úgy én is 135 5 | Jól tudod? Eszerint kezet adsz? Előmozdítod tehetséged 136 4 | jelenlétére, hisz éppen azért adtunk egymásnak ide találkozót. 137 10| egyszerűségnek, hogy az affektáltnak ne láttassék? Mennyit kell 138 12| gyermek szíve volt. Ő csak az afölötti örömével volt tele, hogy 139 18| sima: – Amerikában jenki, Afrikában majom: – nálunk mind a kettő.~ ~ 140 20| lakosztályához a folyosó másik ága vezetett.~A hátramaradt 141 13| húszast. Ferencnek pedig esze ágában sem volt, hogy visszatérjen 142 16| oda kerülhetünk.~Pálma egy ágacskát tört le a levendulabokorból, 143 1 | szálfa. Nem hordják el már az ágait szép leányok, vén boszorkák 144 16| a másiktól.~Egy tizenhat agancsos gím állt a kapubejárat előtt. 145 2 | közül, akinek a zsebében ágaskodik az öt garas ennyi műélvezet 146 25| nyakában, elkezdett szökellni, ágaskodni, nyerített, rúgott, kapált, 147 2 | adom. Tudod már, melyik ágával kell vakarni? Aztán itt 148 24| állítottak össze kaktuszokból és agavékből, meg mindenféle keleti növényekből, 149 21| gróffal az egész messze ágazó machinációt, melynek zsákmánycélját 150 14| lehetett, hogy egyetlen aggasztó kimenetelű sebesülési eset 151 20| kardok, egy tigrisbőr fölé aggatva.~Mohón szedte le a lőfegyvereket 152 7 | rendeltetéssel, hogy kamatot kamathoz agglomerálva, egy olyan Opatovszkynak 153 2 | Egyelőre semmi komolyabb aggodalmakra nincsen alapos okunk.~– 154 7 | vagyunk-e? – szólt Koczur aggodalmasan körültekintve a szobában. – 155 13| udvaron; a gróf könyörgő aggodalommal nézegetett Orol Krivánszky 156 7 | találni reggel. Most már ne aggódjál miatta, vedd az evezőt; 157 4 | itthon lesz megint. Ne tessék aggódni; holnapután itthon fogjuk 158 20| visszakerült. Mi nagyon aggódtunk ön miatt. A gyémántok egy 159 13| hogy azoknak hallatára aggódva nézett a gróf leányára: 160 17| skrupulózuskodék a gróf, nemes aggóskodással.~Erre nem lehetett elég 161 6 | vesznek ezek fegyvert? – aggóskodék az őrnagy.~Azt ők tudják.~– 162 5 | kompániához: egy szédelgő agioteur, meg egy örök pénzzavarban 163 4 | fia. Ferenc pedig az anyai ágon a kisebb birtokos Opatovszkyak 164 2 | Juliusból Gyulát, Áugustból Ágostot, Edmundból Ödönt, Eugenből 165 2 | szajkófészek egy kinyúló ágra volt elhelyezve, a leány 166 7 | a gondolat szökött ki az agyából, Diadém úrra néztében: „ 167 3 | megvizsgálni, az útbiztost az ágyából kihúzni, a hidakon a gerendákat 168 7 | ott nem fekszel most az ágyadban, mert ha ez ott kap most; 169 19| baltával felfeszíteni az égett agyagot a kemence fenekén.~Ott volt 170 3 | benne, s most ez a szikkadt agyagréteg olyan pikkelyes hüvelyt 171 19| kelletlen vendégre.~– Csak az agyagtapaszt kell feltörni, azalatt van 172 19| levette a kemence szájáról az agyagtévőt, s nekiállt a baltával felfeszíteni 173 7 | kisül, megkergetik, meg is agyalják, hanem azért csak mégis 174 4 | egy golyót röpíteni az agyamba. Én Istenem, milyen álom 175 25| Ő itt volt! Itt ült az ágyamon, ahogy most te! Így csókoltam 176 3 | Kornél báró odaült Koczur ágyára.~– Ne feküdjék vissza az 177 6 | harapófogó. A cigány megfogja az agyaraival a kulcs kiálló végét. Meg 178 2 | képedhez ez az emberevő agyarkodás. Hát nem megmondtam előre, 179 25| percre sem hagyták el az ágyát, s figyelmeztetnek mindenkit, 180 21| ennyi veszélyt saját maga ágyazott be magánál, a házába fogadott 181 7 | elektrika masináját.~Abban az agyban lakik valami! Nem üres az. 182 7 | ifjasszony, Kornél felkelt az ágyból, felöltözött egészen, s 183 7 | ablakredőnyöket lezárni, s az ágyfüggönyöket összehúzni. – Nem háborgat 184 2 | eseményt.~(– Te, a mama agyoncsap, ha komédiásokat viszünk 185 6 | nem fogadsz szót, mindjárt agyoncsaplak!~– Biz a jó lesz. Akkor 186 6 | magasra az öklében, amit egy agyonfojtott fegyőr kezéből facsart ki. 187 6 | ártatlan arccal. – Nem kell agyonijeszteni a szegény cigányt. Hiszen 188 7 | ezalatt tégedet majd ők agyonijesztgetnek azzal, hogy magad is bele 189 5 | késő éjjel felköltötte, s agyonijesztgette azzal, hogy kitudódott az 190 27| gróf. Mit bánta ő azt, hogy agyonkínozza-e Pálma Illavayt, ha nőül 191 12| a pénzt. Most már igazán agyonlövi magát, ha a többit is oda 192 25| Meg kell verekednünk. Ha agyonlövöm, dugába dől az egész ráépített 193 2 | volna a pisztolyom, most agyonlőném a gazembert.~– Óh, kár volna 194 25| foghatta a dolgot. Mégis agyonlőtte volna Opatovszkyt? Azt hirtelen 195 8 | ez alkalommal Zsiborákot agyonlőtték, és monsieur Cousin elvágta 196 2 | ügyelnie kellett, nehogy agyonnyomja őket.~Egészen kipirult bele 197 26| összetörte, megkínozta, agyonsebezte? Vagy azt, hogy idehozta 198 13| legelőször is a szolgabírót agyonverni. A gróf válogathatott benne, 199 20| nóta, hogy~„Dárum, madárum!~Agyonverünk a nyáron!”~Hogy kit? Azt 200 14| Stella”~És az nem költői agyrém; az történelmi adat, hogy 201 17| akkorra tizenkét fontos ágyúgolyó hordta el a lábát. Jó lesz 202 7 | félreugrálhasson. Mint az ágyúgolyók, úgy zúgtak el azok a füle 203 1 | vívták meg döntő csatáikat. Ágyúik dörgése áthangzott a határon. 204 2 | ön, nehogy azok a nehéz ágyúim alatt beszakadjanak. Jelen 205 17| azt kiverte, szétszórta, ágyúit elvette, tisztikarát az 206 13| egy Opatovszky nem harcol. Agyúk ellen igen, de vasvillák 207 17| foglalt el egy várost, amit ágyúkkal, lovas és gyalog csapatokkal 208 17| álltak a rendelkezésére; ágyúpark, lovassági dandár: ez meg 209 5 | a zászlóval rohanjon az ágyútűzbe, mint az, hogy a neve meg 210 12| nem hallani, az egy kis ágyúzás volt.~– No, hát most csak 211 7 | fölforralja Kornél egész agyvelejét! Nem válogatja, mit fog 212 25| borzongás fut végig a bámulat „áh” sóhajtása. Az alak csodaszép.~ 213 10| többé háborgatni senki.~– Ahá! A pozsonyi bezárt kapujú 214 12| alajba vagy a Vörös taranyba, ahagy jabban akarja.~A hős maga 215 3 | mindannyiszor elváltoztatja, ahányszor megtisztel bennünket a látogatásával, 216 13| a két keze közé fogja, s áhítatosan ajkaihoz emelje.~Az ilyen 217 16| cserébe visszaadja.~A lovag áhítattal érinté ajkaihoz a nyújtott 218 20| pokoldüh, az az orcátlan áhítozás annak a megfertőzése után, 219 13| elérté a szánalomra méltó áhítozást. Kapott az alkalmon, hogy 220 14| s egy csókot égetett az ajakára, egy valódi, édes lángú, 221 16| szőnyegről e szókra. Ferenc ajándéka volt a két szép állat; fehér 222 13| se nagy el nem mulasztá ajándékaival kifejezni mélységes rokonszenvét 223 7 | márpedig te a fejednél apróbb ajándékkal aligha szolgálhatsz. – Ez 224 9 | nem lehet neki semmiféle ajándékot adni; vagy pedig csak akkora 225 21| veszedelmes okmányt nem ajándékozhatta oda megszabadítójának. – 226 9 | nagyon örülni fogok rajta.~– Ajándékozza nekem a gróf, amit úgyis 227 2 | Vágújhelyen, a vásárban: ajándékul, mikor menyasszony volt. 228 20| fényt visszaszerezheti. Az ő ajánlatára lett az ifjú Opatovszky 229 9 | amit önnek évenkint fizetni ajánlkoznak, az csak átmeneti kiadás.~– 230 10| földöntúli. Hanem egyet ajánlok önnek, s ha lehet, fogadja 231 20| sorozatát, amik között legjobban ajánlók azok, amiket más embereknél 232 18| lenne, ha én adnék önnek ajánlólevelet az osztrák külügyminisztériumhoz, 233 3 | magamat kegyes gráciájukba ajánlom.~Azzal hirtelen zsebébe 234 9 | gyűrűt a celli szűz szobrának ajánlottam fel; azt is elküldöm.~– 235 18| a bajuszod le akarod az ajkadról vágni. Ezt az egyetlen egy 236 25| lehetetlenségig, egy férfinak az ajkáig, mely azt az élő bársonyt 237 16| így, hogy kitörjenek az ajkakon. Így csak az beszél, aki 238 4 | a fődolgon!~A gyermek az ajkát harapdálta kínjában.~– De 239 20| gondolat, hogy az édes női ajkból, a paradicsom rózsaörvényéből 240 5 | hogy félreértetett. Egyik ajkszeglete hideg mosolyra vonult el.~– 241 17| keze között. Eleinte az ajkszegletei mosolyra kezdtek gödrösülni, 242 20| vonaglás látszott meg az ajkszegletén; más észre sem vette volna 243 20| szerette volna, ha mister Ajlóvi az interesszent kriminel 244 20| Oda fog állni a leánya ajtajába, s ott próbáljanak vele 245 4 | arcához.~Mikor odaért a ház ajtajához, elébb félénken benézett 246 3 | Hanem amint a Koczur szobája ajtajától a lépcsőn és folyosón át 247 6 | kezét, s az megdicséri őt ájtatos szolgálatáért, s elmondja 248 6 | töredelmes bűnbánatát igyekszik ájtatoskodásával elevenen kifejezni.~„Akkor 249 14| Kikotródott a szobából:~– Én addig ájtatoskodni fogok magányomban. (Azaz, 250 6 | folyosón. Ennek a nyílásnak az ajtócskáját könnyű volt egy puskacsővel 251 3 | után.~Alig hangzott el az ajtócsukás a szomszéd teremben, a báróné 252 28| mind a négy a vaspántos kő ajtófélbe.~Az ajtó megnyílt: a két 253 6 | indulás ideje itt van.~Az ajtók megnyíltak, s aztán emeletek 254 6 | bekötözte sodronnyal az ajtókilincset.~Mikor átadták az elítéltet 255 20| hogy a legerősebb zárt ajtókkal is el tud bánni. A Németalföldön 256 20| ajtajáig, ahol azután az ajtónálló átvette a kezéből, s beeresztette 257 25| jelenik meg előtte.~Egy ajtónyílásnál ki lebben szobája küszöbén 258 4 | az? Mit akar? – kérdé az ajtónyitásra föltekintve. Aztán mikor 259 25| fia vagy!) S eltolta az ajtótól, hosszú karjában olyan erő 260 20| bírt nehezen eltolni az ajtóval. Maga a vadász volt az. 261 8 | nem attól, ami más nőt az ájulással kerülgetett volna; hogy 262 24| az erkélyen jobbra-balra ájuldoztak. Pálma megdermedve támaszkodott 263 4 | azt a levest. Az éhségtől ájult el szegény fiú.~Az a kisleány 264 6 | mondatok, minek közlését nem akadályozhatja meg semmi porkoláb, felügyelő. 265 6 | volna; és mégis meg kellett akadályoznia egy ilyen kezdetet, aminek 266 20| várudvarban is meg lesz akadályozva, hogy a pinceajtót felnyissák, 267 18| szóra?~– Nem lehet.~– Mi akadályozza?~– A hiúságom.~Pálma elértette 268 17| átolvasni a beszédet, s egész akadémiai discussió folyt afölött 269 14| Pozsonyban lehetett találni akadémiát, ahol olyan fiatalemberekkel, 270 4 | indulatroham elvette a szavát: akadozó hangon, mely zokogását fullasztá 271 7 | elsüllyedhet az iszapban, s nem akadunk rá.~– Hiszen tudod jól a 272 16| dzsinnfő van faragva, haja akantuszlevelekben, fülei denevérszárnyakban 273 20| imádkozhatik le valaki magának. Egy akarat nélküli bábot. Aki fölött 274 9 | nevelőben.~– S az anyja akaratából megy önhöz?~– Természetesen.~– 275 7 | egyúttal lemond minden saját akaratáról.~Hanem azért mégis, mikor 276 13| is, hogy ez a gróf saját akaratával következett így. Ezért volt 277 17| nyomorultabb életre, ahhoz az én akaratom is kell, s az nem áll rá. 278 5 | úgy, hogy aki a legjobb akarattal segíteni kívánt rajta, a 279 5 | volt rá, hogy vajon mit akarhat vele a comtesse. Bizony 280 2 | versenyparipává nemesülni, akárhogy püföli is a lovagja; mikor 281 10| meghatalmazottak találkozzanak?~– Akárhol, csak a várkastélyban nem.~– 282 8 | kötelessége azt előteremteni akárhonnan: kiszedetni az ostyát a 283 8 | talyigát Olmützben? Ezt akarja-e?~A grófnő megijedt.~– Dehogy 284 4 | becsületére ad valamit. Akármihez akarjak kezdeni, mindenünnen azzal 285 8 | Grófnő! Azt mondom, hogy ne akarjon engemet dühbe hozni! Ha 286 17| excellencia.~– No, ha nem akarjuk egymást polgártársnak nevezni, 287 9 | már csak az a kérdés, hogy akarjuk-e egymást összeszorítva tartani 288 6 | bíznunk.~– De nem a legelső akárkiben, aki elénk jön. Hogy merted 289 9 | név: WURST. Közönyös név: akárkié lehet. Valami vándortársaság 290 5 | nyakadat a hurokba, mint mi, akármelyikünk, akik ezzel fekszünk le 291 3 | Tizennégy esztendő múlva.~– Akármennyi idő múlva.~– Mikor már két 292 6 | rabnak misére kell menni; akármiféle vallás szerint tagadja is 293 4 | becsületére ad valamit. Akármihez akarjak kezdeni, mindenünnen 294 7 | magad, saját kívánatodra akarnál az üldöző hatalom keze alól 295 4 | folytattam, mintha jobban ki akarnám szőni-fonni az egész tervet. 296 7 | neki.~– Hát mit tetszik akarni?~– Ott van a levélben.~– 297 9 | olyan frázis, amivel azt akarnók egyikünk a másikkal elhitetni, 298 4 | jövő s tőle elmaradni nem akaró társ pedig egy alacsony, 299 7 | Gondold végig, amit mondtam. Akarod-e, hogy még egyszer legyünk 300 20| elsötétült az arca. Nem akaródzott neki felelni.~– Nos! Hát 301 27| összetalálkoztunk, eleinte főbe akartál lövetni, a búcsúzáskor meg 302 19| dugta a revolvert, karjára akasztá a táskát, s maga előtt ereszté 303 14| hozzák! Megfogták! Fel kell akasztani!~Egy nekipirult nagy szál 304 8 | szál fenyőfa hirtelen? Hadd akasztatom rá azt a szolgabírót, valamennyi 305 24| harlekin-mondurra csak nem akaszthatom rá a rendjelét!~Dejszen 306 6 | a kötelet, miután úgysem akasztják fel rá; kegyelem útján a 307 3 | szülőapját! Nincs elég magas akasztófa ennek a számára!~– Hát ugyan 308 13| szólása, amit közönségesen akasztófahumornak neveznek, s ilyenkor aztán, 309 3 | Juttassa ön inkább az akasztófára a semmirekellő Koczurt, 310 19| az igazságoddal együtt, akasztófáravaló!~– Ugye, hogy jó lesz, ha 311 8 | kell felállítani azt az akasztófát! A vérével akarok írni tinta 312 19| grófkisasszonynak kegyelmeznek meg, akibe a Cousin úr szerelmes: azt 313 3 | kell hozzá, mint a tied, akiből az első rátekintésre meglátják, 314 6 | termen. Katonák és rabok, akikben csak emberi szív volt, nem 315 4 | csak ne búsulj fiam semmit! Akikkel szövetségre léptél, azok 316 17| ő poharát a távollevőért akképp emelte, mint aki által a 317 3 | idején más nagybirtokos akképpen segít magán, hogy összehúzza 318 25| remekművű aranyozott ezüsttálak: akkorák, mint egy pajzs, sőt talán 319 16| a királypárti Zabola. Az akkori olasz építészek keze nyoma 320 6 | ugyanaz a név is. Tessék! Akkorr Marrat, most pedig Madarrász. 321 8 | hozzávaló tüzérekkel.~– Ejh, de akkurátusan tudja! Hát a négyezer nemzetőr: 322 24| meg Pálma.~– Eszterházy aklábul vettem. Nyolcezer forinton.~– 323 6 | annyiféle pap osztja a maga aklához tartozóknak a lelki malasztot. 324 2 | ezer mérő zabot, ötven akó pálinkát. Minden patakmalmot 325 9 | kefelevonatot, a szélein mindenféle ákombákomok jelentik a korrektori cserkészet 326 7 | ismersz, egy württembergi akrobata, valami Limuschnigg Henrik, 327 25| a társaság legügyesebb akrobatája, a közönség kedvence, gladiátori 328 25| legszigorúbb aszkétái az akrobaták. Ezek kénytelenek olyan 329 25| dicsekedő, nyegle, olasz akrobatákat, akik Herkulesnek merték 330 25| különbözött leginkább a közönséges akrobatáktól, hogy sohasem ismételt egy 331 9 | behajthatlan tartozásokat aktivái közé, s aztán kiszámítja 332 9 | passzíváknak fedezetül szolgáló aktívák értéke évről évre hanyatlik. 333 24| számtalan csókokban.~A hivatalos aktus után is ott maradt Illavaynak 334 26| Kornélnak megtetszett a remek akvarellfestmény a legyezőn; Pálma megmagyarázta 335 9 | oly veszedelmes hatalmat aláássuk.~– Sikerült-e?~– Azt majd 336 7 | talán?~…A szédítő mélységbe alábámuló ember tovább beszélgetett 337 24| támaszkodott a rom falának, alábámulva a mélységbe, melynek bokrai 338 13| piros ajkak vonaglottak, az alabástrom arc mosolygott. Heves mozdulattal 339 14| ágrólszakadt alakján az a fehér alabástromarc.~Mikor ily hamzsolva evett, 340 1 | szörnyeteg képmását; az az alabástromfehér arc oly szelíden néz le 341 17| el a lábát. Jó lesz ezzel alábbhagyni.”)~– Óh, kérem, szót sem 342 4 | bolond maga – szólt, egészen alábbhagyva az indulatoskodással. – 343 3 | legalább ötven százalékkal alábbszállt. Ezt köszönjük Temetvényi 344 1 | melyről a vén Stibor vajda alábukott, ott a kerti kőpad, melyen 345 7 | egy nagy üvegmedencében alábukva, mint valami tengeri tündér 346 2 | megéri-e azt a tíz garast, amit alacsonyabb uraságok szoktak a bemenetelnél 347 7 | azt mondom, hogy ,Pálcaló alád: gyalog ne járj!’, magamnak 348 9 | mert nagyon mélyen ment már aláfelé. Büszkesége, bosszúvágya, 349 19| ahonnan egy alacsony boltozatú alagút vezet fel a várba: ezen 350 19| találni. Azon keresztül az alagúton át felhatolhatnak a várpincéig. 351 20| kebelére tette, s fejét aláhajtá. Mit gondolhatott most?~ 352 16| mélység és azután a meredeken aláhanyatló sziklaoldal, melyet a mélyből 353 25| fésűre tűzött kontyáról aláhullt, arcát nem burkolta be: 354 5 | nem elég az útlevélen az aláírás, meg a hivatalos stampiglia; 355 8 | gyűrűmmel, ami nélkül az aláírásom nem hiteles, hogy ő aztán 356 7 | Kornél ezt a legutóbbi aláírást választotta.~Választhatott 357 8 | hogy ezt elismerje, leírja, aláírja, megpecsételje, s maga odamenjen 358 28| elkészültém a magaméval. Ha holnap aláírod a gyászjelentést: úgyis 359 12| uraöccse. Elteheti ecetbe, alajba vagy a Vörös taranyba, ahagy 360 9 | alakjában, vándorolva egyik alakból a másikba, mint az indus 361 6 | történthez, meg ehhez a mostani alakhoz, s ennélfogva mennyire következik 362 1 | az a vidék maga külön is alakít, idomít, s hagyományos befolyását 363 20| asszony kezében, aki őt újjá alakítandja. De erre már egészen felháborodott 364 20| világváltozásnak az én sorsomra is alakító befolyása van. Egy napon 365 26| megragadva, egész valküri alakjával felfordulva, felemelkedik, 366 13| után, egy olyan eszményi alakkal való találkozás, mint a 367 15| csarnokait élő, tündöklő alakokkal; boldog ábrándoknak, édes 368 7 | összezilálta, mind betanult művészi alakoskodás volt. Ezért akkor nagy belépti 369 26| a Kalifa, meg a bohócok alakoskodása. Ezt senki sem nézte.~Hanem 370 7 | többiek azt hitték, hogy az alaktól ijedt meg, s a hasonlóvá 371 28| az állkapocs szokatlan alakulásaiban kifejezve. Ezek az emberkerülő 372 7 | ami a láthatáron éppen alámegy.~Mikor nem nézett azokba 373 7 | hattyúházhoz, akkor egyszerre alámerül; de vele együtt a fáklya 374 2 | arcokat, amikkel a nyomorultak alamizsnánkat fogadták! Óh, ha hallottad 375 8 | embertől, akinek ön eddig csak alamizsnát szokott osztogatni, az csak 376 20| egész felöltözötten, a feje alantabb volt, mint a lábai.~Odament 377 25| karján léptetett, hosszan aláomló skarlátpiros köpönyeget 378 8 | elérzékenyülése tanújelével, szemeiből alápergő könnyeivel még jobban elmázolja 379 24| követelnek; de a háztartását alapítsa e papírok jövedelmére. Hatvanezer 380 26| tárgyat hozzon fel a társalgás alapjául; de az sincs kizárva a lehetőségből, 381 8 | ha egyszer ilyen reális alapokon nyugvó bizalomnyilvánulásról 382 13| iránt csak az ő kedélyének alapszíne volt.~Hanem annál nélkülözhetetlenebb 383 3 | magának az állam körül, amik alapul szolgálhatnak különféle 384 3 | vázlata egy palota ábrájának, alapvázlatával együtt, ahogy ezt készíthette 385 8 | kiváltságuk van fényes nappal álarccal sétálni az utcán.~A helyzet 386 26| ezernyi férfisereg omlik az álarcos bálok redutja felé, ahol 387 26| katonatisztnek nem lehetett, mert az alarmrendelet miatt otthon kellett tartózkodnia; 388 3 | vadat, amit lőttem? Caput, alas, pedes!~– Semmi trancsírozás! – 389 12| Tábornok úr.~– Lógni fog. Alásszolgája.~Azzal becsapta az orra 390 7 | hegyek között hol felhág, hol alászáll; nem megy az másképp ebben 391 4 | haragból és fenyegetőzésből alászállt a legcsendesebb pénzkérő 392 20| Önnek el kell vállalnia az alattam levő vármegyék egyikének 393 8 | váltóra, skála szerint. Alattvalói tűzbe-vízbe mennek vele; 394 24| élcnek találta. Lojális alattvalónak nem kell az ilyen tárgyról 395 16| a bástyát, ahonnan Omár aláugratott? – kérdé a leány.~– Visszatértünkben 396 13| közelebb ért, akkor egész alázatosan beneventálá az uraságot, 397 9 | mondá Diadém úr, iróniás alázattal nyújtva át az iratot Ferdinánd 398 8 | aki már annyira meg van alázva, hogy a hitelezőjének még 399 6 | húsfélét is főzhessen, azt az albérlőnek a hite és vallása tiltja. 400 2 | Péterből Petőt, Jánosból Ivánt, Albertből Bélát, Victorból Gézát, 401 8 | Gyi, te Szellő, halló, Alborac!”~Nagyon kíváncsiság-gerjesztő 402 24| azzal az oldalzsebéből egy album alakú marokin tokot vett 403 24| nézte meg, mi van abban az albumban, amit önnek adtam?~– Hogy 404 24| örökösömnek. Itt van az albumom. Vegye gondviselése alá. 405 18| keresztül, ravaszul összetartva, álcákba bújva, s mikor a rablókaland 406 13| megölnek bennünket!~Amint az álcázó bajusz leesett, s ott állt 407 8 | furcsa vitéznek van ezúttal álcázva.~– Grófnő! Pálma grófnő! – 408 27| mint amilyen igaz lesz az áldás, amit én tirátok adok.~– 409 2 | hallottad volna azokat az áldásokat, amiket reszkető martírnő 410 8 | még akkor sem szűnt meg áldást terjeszteni azok fölé, akik 411 17| a tévedést.~Volt is nagy áldomás! Hat vagy hét honvédtiszt 412 14| jóból, s meghallgatja a szép áldomásaikat, s aztán egyszer poharat 413 14| üdvözlő jókívánatát egy fényes áldomásban, amit a veszpilló készített 414 24| vőlegényre és menyasszonyra áldomásozókkal. Pálma grófnő is ivott, 415 25| ezt okozta.~Még így nem áldották a diachilon flastromot, 416 18| azzal, amit eddig nyúzott az áldozatán. Ezért ugyan kár olyan nagy 417 1 | hű volt nemzetéhez, mint áldozatkész a szabadságért, s melyet 418 25| földet, a hegyet a kiszemelt áldozatnak a lába alól, s megöli a 419 9 | konzorcium még rendkívüli áldozatokra is kész. Azonkívül, hogy 420 4 | közügyért: azóta is mindig annak áldozom fel.~Azzal végigtapogatva 421 20| fogja. – S inkább magát áldozza föl?” Még nem hagyta magát 422 3 | bíbornok? – A vas herceg? – Ira Aldridge? – Rabbi Hirsch. – Daenemark?” – 423 7 | vagy ahelyett, hogy „Szelim alejkum a marokkói császárnak!” ( 424 25| egész a kijáratig. Ott az alélt termet egyszerre talpra 425 5 | Tátrában s minden berket az Alföldön. Az ő dolga behozni a behozandókat, 426 4 | kenyérszegény. Maga a lakosság alföldre jár el aratni, onnan hozza 427 16| kancelláriában a maguk extra algebrája szerint; ő Pálmához sietett.~ 428 6 | bizottság másik tagjával, az alhadnaggyal, ki tíz fegyveres katonájával 429 6 | más apróbb vállalkozóknak alhaszonbérbe. – Ki ne tudna, hogy még 430 12| nélküli kunyhójában. Ott sem alhatnak, mert vigyázni kell, hogy 431 26| produkálnak hamis lovagok és álhercegasszonyokkal.~S mikor egyszer aztán benne 432 17| paragrafusra, hogy ha egy újságíró álhíreket, pletykákat közöl, a márciális 433 7 | fejednél apróbb ajándékkal aligha szolgálhatsz. – Ez a buksi 434 3 | másolatban Gorombolyi levele az alispánhoz. Ezen kezdődött: „Ti lomha, 435 20| fizetéssel), mint ami ezelőtt az alispánság volt.~Illavaynak egészen 436 6 | rendes elöljáróságomtól, az alispántól és megyegyűléstől.~– De 437 7 | az enyim!”~ Hány percig álja ki a víz alatt~ – Három 438 16| mondá Pálma.~– Egész a bérc aljáig lehatol.~– Iszonyú árba 439 4 | meggyőződjünk róla, vajon testileg alkalmas-e a haza védelmének megfelelni.~– 440 7 | felpaprikázva. Tegyük ezt félre alkalmasabb időkre. Majd mikor minden 441 5 | még kevésbé érzi magát alkalmasnak arra, hogy a gargóvári nemzetőrök 442 10| maradt, s igyekezett minden alkalmat megragadni, hogy hűségét 443 3 | ebben a szürke világban nem alkalmatlankodhatik. – De – az ajtót hallom 444 2 | mindig úton van, ritkán alkalmatlankodik odahaza a maga házánál, 445 4 | holnap ebből mindenféle alkalmatlankodó szadduceusoknak majd hogy 446 2 | után, akik ott mindenféle alkalmatlanságot csináltak.~Az a másik meg, 447 13| ami tudományában állt, azt alkalmazásba illeszté: felhívatta a környékbeli 448 2 | majd mikor én beszélek, alkalmazd az arcodat ahhoz, amit én 449 9 | Lengyelországban elég szép sikerrel alkalmazott.~– Miféle rendszer ez?~– 450 8 | hogy igen rossz helyen alkalmazta ezt a kérdést, egy élve 451 13| méltó áhítozást. Kapott az alkalmon, hogy nagyszerű legyen.~– 452 6 | raboknak ugyan nem volt alkalmuk egymás között ádáz sorsuk 453 7 | báró ezt a legkedvezőbb alkalomnak találta, hogy Atalantát 454 20| nevetést; – pedig nagyon alkalomszerű lett volna. Szerencsére 455 18| szépen, mint a meggyújtott alkoholt, mely után még hamu sem 456 1 | Rákóczival végső csatái alkonyatáig, s az ő fiaik ostromolták 457 28| két arca úgy ég, mint az alkonyég felhői.~– Illaván voltam – 458 2 | kastélyba. Akkorra már be is alkonyodott szépen.~A méltóságos báróné 459 1 | minőket csak nagyúri bőkezűség alkothatott valaha, hattyús tavakkal, 460 7 | között, akik családodat alkotjuk, egyedül neked fog ott kijutni 461 17| nem volt bolond, hogy az alkotmány kedveért sántává lövette 462 6 | hol a zsarnokság, hol az alkotmányos rend. Hadizenés mindennek, 463 7 | pecsétodanyomást a saját keze alkotta okiratokra? A fenntisztelt 464 17| nekem, hogy mi az a nagy alkotvány, aminek Temetvényi család 465 17| döntenéd össze azt az egész alkotványt, aminek Temetvényi család 466 17| vele együtt őáltala a mi alkotványunk is újra megerősödik. Ha 467 17| függönyöktől süketített alkóvjáig. Dalolhatták azt a nótát, 468 10| a Temetvényi család nem alkudhatik. Hanem amely napon a százezer 469 12| korcsmáros, s rábeszélte nagy alkudozás után, hogy fogasson be a 470 19| következő levélben aztán már az alkudozások kezdődnek a zsákmány felosztása 471 10| francia urak azt hitték, hogy alkudoznak egymással.~– Még egyet, 472 6 | felelt rá az őrmester.~– Ne alkudozzál vele olyan sokat – kiáltozák 473 19| észrevenni. A szobához való álkulcsok már készen vannak…”~Tovább 474 2 | No, hát csináljunk más alkut, Rokomozer. Nekem nem tetszik 475 16| nagy hadjáratban mely az Allah-hívők minden nemzetét egyesítve 476 6 | ellenben jövedelmesek is.~Az állambölcsek ezekben az években találták 477 17| Amire rámutat, hogy ez az államé, azt szó nélkül oda kell 478 7 | országnak egy igen nagy államférfia, akit a nemzet a „legnagyobb 479 3 | adott a részvényeimről és államkötvényeimről a szelvényeket leollózni; 480 17| át nem adhatnám e fontos államokmányt, mely az ő személye iránti 481 24| kárpótlási kötvényei. Ezek az állampapírok évenkint hatvanezer forint 482 3 | is bankjegy, hanem csak állampénzjegy.~Az ám: részegeskedés után 483 17| az törvényeink szerint az államra esett vissza. Most már nem 484 6 | azok velem jönnek, hátha államtitkok.” S akkor aztán nem tudom, 485 19| újoncozást kikerülni? Az az ő államtitkuk.~Van a falu közepén egy 486 17| csak természetes!~– De ez államtitok.~– Hát annyival inkább. 487 17| a kisujjában van minden államtudomány, s az egész markában a praxis. 488 7 | protestálok! Ez itt mind államvagyon. Ezért én felelős vagyok 489 3 | irtóztató gonosztevő. Nézd, hogy állanak a szemei keresztbe. Csak 490 16| megszorította a karját, s az állának egy rándulása mutatta, hogy 491 25| egyedül a cirkusz.~Ennek is állandó lakója volt Kornél: páholyt 492 7 | arról volt nevezetes, hogy állandóan volt ötvenezer forint adóssága. 493 20| ügye semmivé lett, új rend állapodott meg, új intézők jöttek, 494 17| a vár ura? Az utóbbiban állapodtak meg. S volt kínja egy tenyérnyi 495 9 | sokrétűleg összehajtogatott állapotából szétbontogatta.~– Tehát „ 496 9 | biztatni magát.) Az ország állapotai megszilárdulnak, s akkor 497 8 | előbb rendeznie kell vagyoni állapotait; kiszabadulni terhelő kötelezettségeiből; 498 3 | leírtam a báróné kellemetlen állapotát, a gyermekek éheznek, rongyban 499 4 | járásorvos vizsgálta meg a testi állapotjaikat. Jobbadán beváltak: ezen 500 16| szolgabíróval értekezik a vagyoni állapotjáról, sokkal jobban rendet tud