| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
21129 17| neve, mint egy színpadi színfaltömeget. Nem értesz meg engem? Nem 21130 13| az mind eltűnt. Nincs se színház, se udvar, nem lehet komédiát 21131 26| tudjuk, ez a sátán párnája. A színházakba s a Burgba és a nagy operába 21132 2 | komédiásnénak a debreceni nagy színházba.~Ezt a bókot begyébe is 21133 11| forradalom kezdete.~– A Karl Színházban újráztattuk a „Bemoostes 21134 2 | hogy beválnék a debreceni színházhoz népszínmű-énekesnőnek. Hej, 21135 13| recepciók, concert spirituel és színházlátogatás s aztán éjfél után reggel 21136 2 | szökőkúttal az udvarán. Van saját színházunk benne. Ha ön egy érdekes 21137 2 | mamánál, hogy saját udvari színházunkban is bemutathassa rendkívüli 21138 24| lemászással. S amint a katasztrófa színhelyére ért, üvöltő örömordítása 21139 25| egy-egy pillantást vethetni a színi lepel alá, ha az ajtó megnyílt; 21140 25| örökre el kell hallgatni, s a színigazgatók nem tudták, hogy mit játszassanak, 21141 7 | egy imádságot.~Még ez a színjátszás is kellett.~A férj és nő 21142 16| bozót. Az volt a lovagtornák színköre valaha, a belső erkély arrafelé 21143 25| napom van. Azt megtudhatja a színlapról. Jöjjön fel a próbáimra. 21144 8 | kérdi a hölgy, hidegvért színlelve. – Mért tört be hozzám? 21145 13| ahány, annyiféle egyenruha, színpadias rendkívüliségekkel kitűnővé 21146 2 | önöket vezetni a palota színpadjára. Au revoir! A komédiás furcsául 21147 2 | három kecskelábon nyugvó színpadra, s rákezdje a szólómagyart 21148 11| folytatása. A charivari a színpadról az utcára vonult ki, s lett 21149 6 | istentiszteletre, s akkor színről színre láthatták egymást, 21150 8 | jók a régiek is, tartják a színüket.~Csak azok a kis vörösfekete, 21151 20| interesszent kriminel inkvizisen szinzesóz diteljeiből egy kis rikepicsulésnt 21152 7 | Rokomozer, aki Kornél bárót szipolyozta, épp olyan szegény maradt, 21153 7 | alkalmatlan világi kínzóktól, nem szipolyozzák ki se uzsorások, se jó pajtások, 21154 7 | magasra, fityfirékelve a sziporkákat, s aztán ott úszik a víz 21155 25| s beleakadva, elkezdte a sziporkát szórni. Ekkor kezdődött 21156 17| marad.~A gróf mosolyogva szippantott egyet az arany burnótszelencéjéből, 21157 20| a Temetvényiek halfarkú szirénje. Egy nagy új kerület uraivá 21158 17| van a Temetvényi halfarkú szirénnek. Ennek az arca ne piruljon 21159 2 | okvetlenül a szeklicevirág szirmát is kívánja közé vegyíttetni.~– 21160 17| Pálma.~– Tudod, hogy én szisszenés nélkül szoktam tűrni a fájdalmakat.~ 21161 2 | második hely ellenben haragos szitkozódásban adott kifejezést a megsértett 21162 13| istenes mondásoknak s a lázító szitkozódásoknak; hosszú nagy karjait roppant 21163 3 | ki bennünket, kiabáltak, szitkozódtak, az egyik a kezednél, a 21164 20| emberi ugatás: káromkodó szitok; egyre hangosabb, rémületesebb.~ 21165 20| grófnő mákonyozott szivarokat szítt, mind az történhetik vele, 21166 2 | baronesz, kettőt-hármat szíva a szivarból, s aztán odanyújtá 21167 15| bástyafokot. S túlvilági érzés, szívandalító költészet, rokonszenves 21168 25| aztán elkérte a kísérője égő szivarát, s ruhájának bő volantjai 21169 2 | baronesz, kettőt-hármat szíva a szivarból, s aztán odanyújtá azt Arnold 21170 4 | befért, annyit kisajátított a szivardobozból, s azzal dölyfösen oda döcögteté 21171 4 | főszolgabíró asztalán levő szivardobozra esett: az rögtön adott neki 21172 9 | önnek, rágyújthat a saját szivarjára.~Temetvényi maga ment előre 21173 11| férfiak emellett megátalkodott szivarozást követtek el, s Pálma grófné 21174 20| volt az iránt, hogy a nők szivaroznak. Bolondság volt tőle ez 21175 20| füstfújó katlant csináljanak. A szivarozó nő eszébe juttatá az indu 21176 2 | majd nem tudsz beszélni, ha szivarozol – mondá a báróné.~– Csak 21177 2 | kétfelé vetett lábakkal, és szivarozott.~Czenczi baronesz előkelő 21178 2 | akasztott ládikában gyufát, szivarszipkát, fanyelű bicsakot s más 21179 4 | Az új kabát zsebébe egy szivartáska is volt dugva: a tutor arról 21180 2 | s rágyújtott a Diadém úr szivartüzénél.~– De majd nem tudsz beszélni, 21181 15| kíváncsiságból. Az az emberi szívben lakó két démonnak a küzdelme: 21182 7 | halántékait. – A bolond!~S oly szívdermesztő volt a tekintete, hogy a 21183 4 | Hogyan? Te fiú! Neked volna szíved meghalni a gyalázattól eliszonyodva?~– 21184 15| a kimondott szónak képes szívéig sérteni. Azt azután elhordozza 21185 25| tűzben, vízben? Emberi szivekben mindenesetre.~Opatovszky 21186 7 | az arra oly igen fogékony szívekben.~„Emlékezel-e erre? Emlékezel-e 21187 25| ideges borzadály fut végig a szíveken, mikor a bika egyszerre 21188 26| sebes dobogást okoz olyan szíveknek, amikben csupa kék vér lüktet.~ 21189 13| tartott, ismétlődött; egy szívélyes, forró kézmegrázáson végződött, 21190 20| régi már.~Ám azért a régi szívélyesség még mindig fennáll közöttük. 21191 5 | eltitkolta. Ha ön aszerint szíveskednék eljárni, ahogy ő kívánta, 21192 16| vannak uzsorásváltók, vannak szívességi-váltók, vannak csereváltók, vannak 21193 25| bohócok képéről a piros szivet. Útját állta a visszatérő 21194 20| hozzám? Vagy talán csak a jó szívével akart ragyogni? Sajnálatát 21195 13| magok is otthon ülnek e szívnyomasztó időben, amikor még újságot 21196 2 | Hallgatsz mindjárt? S szívod szépen ezt a szivart? Állj 21197 20| Pálmának.~Ha Pálma ezeket szívta, akkor most ő is kábultan 21198 2 | Te! A néma is?~– Eh, te szívtelen vagy! – mondá Czenczi, s 21199 8 | kérdést ismételni.~– Ez szívtelenség! Ez erőszakos kényszerítés.~– 21200 4 | Megtennék mindent, ami észtől és szívtől kitelik, de a bírák feladata 21201 8 | őt eltemette.~– Ön nemes szívű, grófnő! Tudtam én azt! 21202 16| feladatai, mik elébbvalók a szívügyeknél: valószínű, hogy sok járás-kelése 21203 2 | egyik embernek adják, a szívüket a másiknak tartogatják. 21204 5 | pattant föl kortársának erre a szkeptikus észrevételére.~– Ha nem 21205 2 | jó Opatovszky Mátyás egy szlatinai üvegestől Borbála leánya 21206 11| betű annyit tesz, hogy „Ud Szlovenszké Szvornoszti”.~Illavay még 21207 10| vannak, amiket következetesen sző, fon odább. Azt mondja az 21208 4 | utcaajtóból addig a legközelebbi szobaajtóig, ami fölé nagy betűkkel 21209 26| bekísérte a kaszárnyába, s szobafogságot kapott. Összevágott szépen 21210 19| semmi neszt észrevenni. A szobához való álkulcsok már készen 21211 10| mostoha volt otthon. Annak a szobái a megholt gyermek arcképeivel 21212 23| vendég átvonulhasson saját szobáiba, úti köntösét szalonöltözékkel 21213 3 | emeletbe. Ott voltak az ő szobáik: együtt a nevelőikével, 21214 8 | önt, s kimegyek a többi szobáimba, s holnap megint visszajövök 21215 26| öltöny, keresztül a gobelinek szobáin, a nagy tróntermen: ott 21216 3 | és folyosón át a báróné szobájáig haladt, ezalatt kipárolgott 21217 8 | egyetlen profánus hang, ami a szobákba lehatol.~Az érdekes halott 21218 24| ragyogványt száműzött azokból a szobákból, amikben egykor az ő szívének 21219 2 | Mit? Mit? Te! A minap az a szobalány, akit a mama felpofozott 21220 3 | mamának volt egy kedvenc szobalánya, az beszélte nekem. Annak 21221 2 | Most nincs itt se inas, se szobaleány, majd bejelentem a bárónémamánál.~ 21222 9 | a korcsmáros pincérje és szobaleánya teljesítik körülötte a szolgálatot.~… 21223 7 | No, hát menjünk be a szobámba, s végezzük el a dolgot.~– 21224 27| Annyi keserűség volt ebben a szóban. A gróf nem válaszolt rá 21225 3 | azt a gyertyatartót?~– A szobánkba. Nekünk nincs gyertyánk.~– 21226 20| Fölöslegesnek tartotta még a szóbeszédet is, mikor a tények, a valóság 21227 16| belőle. Észrevehette minden szóból, minden tekintetből, amivel 21228 17| kacagott.~Csak Pálma nézett oly szobormereven a dicsekedő hős arcára. 21229 25| legyezőjével játszva. Ezúttal nem a szobormintához alkalmas viadori jelmez 21230 5 | termetét fehér öltöny teszi még szoborszerűbbé.~Egy szép kísértet, mikor 21231 9 | fel? Hogy nekem a királyok szobrain akasszák fel szárítani az 21232 9 | másik gyűrűt a celli szűz szobrának ajánlottam fel; azt is elküldöm.~– 21233 6 | anyagnak, s aztán csinál belőle szobrászalakot, technikai remekművet. Egyik 21234 25| mesteri fordulatoknál. A görög szobrászok vésője nem teremtett ennél 21235 7 | elsötétül, s azután a két szögletablak világosodik meg. Az meg 21236 1 | egyenkint odajönnek a legszélső szögletablakhoz. S ott valaki átveszi tőlük 21237 23| tekintettel húzta magát a szögletbe. Pálma látja ezt az arcán. – 21238 25| függőpecsétes levelekkel; a szögletben egy vasember áll őrt, leeresztett 21239 16| levelei díszítik a falakat; a szögletekben madárkoponyák vannak elszórva: 21240 10| azután látta a vendéglői szögletszoba ablakából, hogy a házakat 21241 20| átelleni ajtóig, ami egy szögletszobába nyílt.~Egy nagy függőlámpa 21242 13| vendégsereget bírt befogadni.~Ez egy szögletterem volt, amiből egy kiugró 21243 24| hogy ez volt.~– Ejh, ezt a szökellést én is meg merném tenni.~ 21244 25| érezve a nyakában, elkezdett szökellni, ágaskodni, nyerített, rúgott, 21245 3 | beleillik a jellemébe ez a szökés! Mikor a neje azt követeli 21246 18| Utánavágtatott egy másik gőzhajón a szökevény tolvajnak; egy kitűnő angol 21247 5 | hagytuk el a császárvárost, szökevényképpen, felkerestük ősi lakházunkat 21248 3 | elől; kihirdetnének mint szökevényt s hazaárulót; megcsípnének, 21249 25| jaguár, ha az antilop hátára szökhetett, csak a térdei szorították 21250 7 | s vigyáz rá, hogy meg ne szökjék, visszaviszi őt a táborba, 21251 5 | botodat, tarisznyádat s szökjél, amerre még nyitva az út.~– 21252 4 | rá más válasza, mint hogy szökjenek el a háztól együtt.~Egy 21253 25| szegezve a két szarvát, rárohan szökkellve. Az pedig még csak meg sem 21254 10| magukat, vagy Amerikába szöknek, vagy a börtönbe kerülnek, 21255 4 | ellenségünk, mikor el kellett szöknöm az otthon levőktől, arra 21256 2 | Te, minekünk el kellene szöknünk valamerre – mondta a baronesz.~– 21257 13| úgy megijedtek. A szép szökőkútból vágóhíd volt rendezve, azon 21258 2 | savez. Az a nagy palota a szökőkúttal az udvarán. Van saját színházunk 21259 4 | mondsza, édes kis öcsém, miért szöktél el hazulról?~– Mert üldöznek.~– 21260 4 | Hát mi jó hozott ide?~– Szöktem – felelt röviden Arnold.~– 21261 5 | talán az okát is tudja, mi szöktette meg a fiút?~– Persze, hogy 21262 25| köpenyt és a kardot, s előre szökve, megkapja a két kezével 21263 24| odalent, mintha mind a ketten szörnyet haltak volna. Lenn az udvaron 21264 28| nyert bűnökből. Laktanyája a szörnyetegek légiójának.~Az a bizarr 21265 6 | rablók tudták jól, hogy az a szörnytett, amit ők terveznek, egy 21266 2 | Juj, juj! Jesuska moje! – szörnyűködék a hangadó hölgy. – Ránézni 21267 2 | nénémasszonyék, s nagyot szörnyűködtek rajta.)~A legény fel is 21268 13| s a csinált meglepetés szörnyűlködésével ütött az átfutott levélre.~– 21269 21| érdemelve.~Egy ilyen sértő szóért, az az ős, aki ott a rámában 21270 8 | írás istenasszonya, csak a szövés művészetére volt büszke – 21271 25| helyet mutat egy ódon gobelin szövésű kereveten Opatovszkynak, 21272 8 | bútorok támlánya bronz, szövete azbeszt, azokat meggyújtani 21273 7 | juttatni lehet. Ha kell, szövetkezni gonosztevőkkel, börtöneikből 21274 28| Zsiborák rablóbandájával szövetkeztem, Temetvényi gróf kastélyának 21275 7 | a fáklya is. Ez a pokoli szövétnek még a víz alatt sem alszik 21276 13| Nem valóságos „Käsebruder”-szövetség-e ez itt? Mind sajtot esznek. 21277 19| francia pénz volt. Frankhon szövetsége biztos!~Ferencnek pedig 21278 11| legrettenetesebb minden titkos szövetségek között. Mikor Bécsbe lejöttek 21279 19| én nem jártam politikai szövetségeket keresni, hanem egy rablóbandának 21280 11| elijedten, hogy az egész szövetséges paraszthad átmegy a konzervatívekhez, 21281 4 | búsulj fiam semmit! Akikkel szövetségre léptél, azok nem hagynak 21282 18| nem volt már szüksége a szövetségükre, a jutalomvágy és a büntetés 21283 8 | bécsi kamarilla tagjai így szövik, fonják a komplottjaik szálait. 21284 18| jól tudod, hogy ez csak szofizma. Ha egy tönkrejutott dinasztiának 21285 15| társalgásban eleinte hallgatag, szófukar. Vannak tárgyak, amikbe 21286 25| olyan jól ismered már a szokásait, akkor már ismeretségben 21287 18| ismerte az újvilágban dívó szokásokat. Kifogást tett az üldözői 21288 4 | maradok a régi patriarkális szokásom mellett.~S azzal félretolva 21289 17| rakva ki a homlokzatán e szókat: „Isten hozott!” A piacon 21290 7 | mit vétett a többieknél szokatlanul nagyobbat? Önt most kergették?~– 21291 17| barnát szorongatom,~Azt a szőkét elszalasztom!”~Mi volt az 21292 4 | járjon ott az iskolába – szokjék a jámbor hétköznapi emberek 21293 23| helyette a plébánost, azon is szoknya van, ölre kapja, táncba 21294 2 | egyenkint kiszedte a felvett szoknyából a madárfiókokat, s egyenkint 21295 3 | Azt csinálom, hogy az alsó szoknyám kötőjéből levágok egy darabot, 21296 2 | mátyásmadár?~– Itt van a szoknyámban.~– Hol lopták ezeket?~– 21297 24| fejfennhordozó, minden lábat és szoknyát letaposó kamasz lett belőle 21298 7 | tolvajkulcsot.~– Hát ezekkel mit szoktál enni?~– Csak biz ez olyan 21299 3 | megszerzése címéhez hozzá tudta szoktatni a szagérzékét, az a parfümtől 21300 6 | feltűnt finom mozdulatokra szoktatott karcsú termete, leányi ártatlansággal 21301 10| tizenhat esztendős koráig szoktatták a világról lemondás égi 21302 25| embernél, aki ahhoz volt szoktatva, hogy minden hónapra kijárjon 21303 2 | egymagában járni, ahogy szoktuk elbúsult jókedvünkben, elébb 21304 20| aztán hallgatózott, hogy szól-e a csengettyű oda alant?~ 21305 20| harmadik előtt olyan nyelven szólalnak meg, amit az nem ért! Pálmára 21306 10| nézni”, csak látni, nem „szólani”, csak felelni: akinek a 21307 6 | szabad hallgatnia. Jó, hogy a szólás és a hallgatás között még 21308 3 | mind a kettőt.~– Ugyan ne szóld meg hát az apánkat!~– No, 21309 6 | verték. Aztán a hűséges szolga fogott egy szekercét, levágta 21310 20| szája nyitva, úgy aludt. Egy szolgába sem lehetett lelket verni.~ 21311 11| tartoznak azt kitárni a járásuk szolgabírája előtt, hogy mi oka lehetett 21312 9 | nyolcszáz forintot. Hisz a szolgabírák szoktak sportulákkal is 21313 17| közt elsősorban a mi derék szolgabíránkról és hősünkről, a bibliai 21314 9 | Azon, hogy vajon akkora szolgabíró-e ez a szolgabíró, hogy a 21315 27| kézfordítással lehetett a szolgabíróból ügyvéd; úgy is volt szokás. – 21316 2 | edd meg az apáddal meg a szolgabíróddal együtt! Legyen pecsenyétek 21317 13| eltávolítani; a szomszéd járás szolgabírója aztán adja tovább „per schub”, 21318 9 | paraszt ügetett, akiket mind a szolgabírótól rekvirált, előmutatva neki 21319 16| itt telel a birtokán, s a szolgabíróval értekezik a vagyoni állapotjáról, 21320 20| millióját; te nem vagy az ő szolgájuk többé. Keressék a sorsukat; – 21321 3 | hát azonnal kész fizető szolgájukra fognak bennem találni. Addig 21322 25| játszva az egész program. A szolgák jöttek a gereblyékkel helyreigazgatni 21323 28| elaltattam álomitallal, szolgákat és csendőröket, a grófnőt 21324 11| megakadályozni a jobbágyi szolgálat eltörlését Ausztriában. 21325 6 | az megdicséri őt ájtatos szolgálatáért, s elmondja a börtönkormányzónak, 21326 28| elszámlálják az érdemeiket és szolgálataikat. A raboknak ellenben nem 21327 9 | is kérek a gróftól tett szolgálataimért valami jutalmat.~– Ah, kérem, 21328 9 | ott, hogy „érdemeinek és szolgálatainak elismerése mellett”.~A gróf, 21329 28| igazgató és porkolábok rögtön szolgálatára álljanak.~Pedig az szomorú 21330 6 | annál becsesebbé tegye a szolgálatát; ez meg igyekszik megkicsinyíteni 21331 1 | jár, mint a dervis; nem szolgálatba állni, mint a helveta, hanem 21332 25| volt a Krautsuppen Tóni szolgálatban, s nem nagy biztatás kellett 21333 7 | fejével is, hogy én azért a jó szolgálatért, amit most neked teszek, 21334 15| a tökéletes ellentéte: a szolgálati készség. S hol van e kettőnek 21335 4 | fegyverezve, s az egész szolgálatidő alatt ellátva minden szükségessel. 21336 21| Hű szolgálatok jutalma~Hajnalodott már, 21337 8 | dandárparancsnoknak, hogy a nem rendes szolgálatra vállalkozott nemzetőrségét 21338 3 | állam körül, amik alapul szolgálhatnak különféle kedvezmények igénybevételére, 21339 7 | apróbb ajándékkal aligha szolgálhatsz. – Ez a buksi lesz az ára 21340 5 | lelki erőben. A tagjaink sem szolgálnak bennünket úgy, ahogy hajdan: 21341 13| mindig össze volt karmolva a szolgálókkal való hancuzástól; ezen túl 21342 21| ártatlan vagyok; fogass el, és szolgáltass ki a vádlóimnak!”~Nagy sértés 21343 23| indítványozta, hogy a feketekávét szolgáltassák fel a teremben. Ott ő maga 21344 6 | szerint a fővállalkozónak nem szolgáltathat másforma kenyéralkatszert, 21345 4 | vétségben talált fiát saját maga szolgáltatta át a törvényszéknek. Azt 21346 14| helyett roppant nagy rubrikáit szolgáltatták át a kifizetett gyalog- 21347 20| háznál. – Vágysz-e most e szolgaság után? – Szereted? – Talán 21348 25| beszéljen; mert így csak az szólhat hozzám, aki vagy azzá tesz, 21349 10| Dél-Amerikában, s tanítja a jenkiket szolíd üzletekre.~A szép asszony, 21350 25| iskolát csikóéveikben. Annál szolidabb lesz majd férfikorában. 21351 3 | mamát „tündérszép bárónénak” szólítja. Aztán mindenkiről rosszat 21352 27| tudom elkezdeni. – Hogyan szólítsam? – „Uram!” „Nagy jó uram!” – „ 21353 7 | erről a másik gyűrűről ne szóljon senkinek a világon.~– Dehogy 21354 8 | nagylelkűségről.~– Grófnő! Komolyan szóljunk. Most már nagyon komolyan 21355 18| az olyan emberre, aki így szólna a menyasszonyához: várj 21356 14| leveszik kalapjaikat. Istenhez szólnak, ugye? Pálma sóhajtása is 21357 4 | hátrafelé koncentráltuk magunkat Szolnokra. Onnan lekerültünk Pestre, 21358 12| hajtsunk.~Amint aztán a szőlőhegyek közül, árkon, bakháton keresztül 21359 12| hold még nem jön fel: egy szőlőkert ajtó nélküli kunyhójában. 21360 2 | színpadra, s rákezdje a szólómagyart a kintorna zengedelmeinél. – 21361 18| árultak a piacon, most meg szőlőt.~Még mindig olyan ábrázatja 21362 2 | komédiámé, ki itt a bódéban szólót táncol. Kérdem tőle, mi 21363 2 | éppen akkor végezte a magyar szólótáncot ugyanazzal a tekervényes 21364 6 | Csak a gyémántokról ne szóltál volna neki. Mit gondolsz? 21365 4 | öklével, s azt mondja: „Ja szom magyar!” Az udvar tele van 21366 3 | részegeskedés után jön meg az igazi szomj. Atalanta bárónénak minden 21367 2 | Azért, akinek valami éhe, szomja van, csak nagy hirtelen 21368 20| vér és csók után egyszerre szomjazó pokoldüh, az az orcátlan 21369 26| magához a rabszolgáit, hanem a szomjaztatással. Ez egy kifinomított cselszövő, 21370 24| beruházásokon kell kezdeni. A föld szomjazza a tőkepénzt, s a tőkepénz 21371 24| tőkepénz vágyik megutasítani a szomjú földet. Csodatervekről beszélt 21372 26| meg százezer csókot: az a szomjúságot csak fölkelti, de el nem 21373 28| Temetvényi Ferdinánd gróf szomorodott szívvel jelenti egyetlen 21374 26| mitológiai jelenetet ábrázol.~A szomszédnéja azonban nem akarta neki 21375 13| bizalmaskodással ragadá meg szomszédnője kezét.~– Én kérem a grófnőt, 21376 10| aláírják a meghívott tanúk és szomszédok.~Ferdinánd gróf az arcaikra 21377 19| Ne ordíts! Idecsődíted a szomszédokat; én megölöm mind, aki bejön.~– 21378 15| választott hangja a kimondott szónak képes szívéig sérteni. Azt 21379 23| Erardiszárny. Beethoven szonátáját játszotta.~Kornél ott ült 21380 4 | közé, akik Illaván pokrócot szőnek. Egész életén viselni a 21381 4 | mintha jobban ki akarnám szőni-fonni az egész tervet. Mit csinálnék, 21382 13| szolgabírót!” Baranecz Mathusalem szónoklatának tökéletes sikere volt ma. 21383 13| rágyújtott a lázításra, a szónoklatba lassankint a nép szava is 21384 17| tarackok pompásan elsültek, a szónoklatok még pompásabban; Gorombolyi 21385 14| hogy ő micsoda válogatott szónoklatokat bocsát közre a parasztok 21386 17| a magyar, tót és latin szónoklatokra ugyanazon idiomákban felelt 21387 17| becsületes tótországi magyar szónoklattal: ellenben a veszpilló latin 21388 17| koromfekete szakállú szélsőbali szónokoknak, akik azt az eszmét vitték 21389 17| ellenséget megver, minden szónokot ledisputál, s minden asszonyfélét 21390 24| letették a mátkapár elé. Szónokul jött velük a veszpilló.~ 21391 25| mert az ajtón túl még egy szőnyeg is következett. Megkísérte 21392 24| számára, zöld fákból és drága szőnyegekből. Az ókút fölé mesterséges 21393 17| el a gróf hálószobájának szőnyegektől, függönyöktől süketített 21394 7 | kezekkel sétálva a kopott szőnyegen végig, s hosszan húzva maga 21395 16| fiatal agár ugrott fel a szőnyegről e szókra. Ferenc ajándéka 21396 17| felolvasták abban a rideg külsejű szőnyegtelen nagy teremben az I-ső §- 21397 9 | idővesztegetés és haszontalan szópazarlás volna minden olyan frázis, 21398 7 | pedig én nem az ujjamból szoptam. Ha utána akarsz járni, 21399 23| kisleány, aki itt most virágot szór a kocsimba. Bezzeg, mikor 21400 28| kiálta felriadva kábult szórakozottságából a gróf.~– Gyászjelentés. 21401 2 | gondolja kend, hogy szőrt szőrért adom? A függő igazi arany; 21402 27| Meglehetősen ment neki. Szorgalmas ember volt, s hamar megtanulta 21403 7 | azt hitte, hogy ha abból szorgalmasan kortyogat, attól elmúlik 21404 10| lesznek, s azontúl csak saját szorgalmuktól és ügyességüktől függ, hogy 21405 25| látvány! Amint a vad mén, a szőrhurkot érezve a nyakában, elkezdett 21406 12| Rokomozer. – Csak nem akar szőrin, nyereg nélkül felülni erre 21407 13| vajon kiállja-e a kezének a szorítását? Egy darabig hagyta neki, 21408 3 | szerencsésebb, aki elébb kezet szoríthatott vele.~(Tán csak nem hallgatózott 21409 25| mielőtt ellenét a deszkához szoríthatta volna, az hirtelen a két 21410 14| becsületesebb emberek kezét nem szorította ön meg.~– Megteszem, megteszem – 21411 25| elnevette magát. Aztán kezet szorítottak, úgy nevettek. Nem beszéltek 21412 25| szökhetett, csak a térdei szorították a ló oldalát, nem ült rajta, 21413 14| nekik. Mindenkivel kezet szorítottam. Nem volna jó egy kis remunerációt 21414 24| s a terhelőt még eggyel szorítsa meg jobban. Azután odament 21415 14| fel. Menjen le a néphez, s szorítson kezet minden emberrel egyenkint. 21416 25| beleakadva, elkezdte a sziporkát szórni. Ekkor kezdődött aztán az 21417 19| Inkább azoknak a torkát szorongassa Illavay, mint az övékét.~ 21418 17| azt a barnát~Míg a barnát szorongatom,~Azt a szőkét elszalasztom!”~ 21419 17| ropogó nád”?, mi volt az a „szorongatott barna?” – meg aztán az „ 21420 6 | akiket az őseink hasonló nagy szorongattatásaikban segítségül hívtak az országba, 21421 13| rángatózásokkal árulá el lelke szorongattatásait. – Illavay el tudta azokat 21422 7 | szemeit s kezét keblére szorongatva ártatlansága érzetében.~– 21423 20| házban? – hörgé a gróf, szorongó hangon.~– Egy rablóbanda.~– 21424 20| a tények, a valóság oly szorosan összefűzték már őket.~– 21425 8 | is, ha beveszem magam a szorosba, ki nem ver onnan tízezer 21426 25| abban a percben kirepült a szőrpányva Atalanta kezéből, s hurokra 21427 2 | nem gondolja kend, hogy szőrt szőrért adom? A függő igazi 21428 4 | lábait.~A báróné szikrákat szórt a szeméből feléje.~– Ez 21429 20| rajta, s a szemei villámokat szórtak!~Pálma elárulta magát, hogy 21430 22| dolog az, mikor az ember nem szorul senkire. Aztán csendesen 21431 6 | történetét Lamarrtine-től. Szórul-szóra ugyanaz, ami nálunk történik. 21432 7 | ingyenosztály beteglevesére szorulsz. – Ezt az ő tervüket én 21433 8 | hozzám? – kérdezte a benn szorulttól.~– Igenis, grófnő. Kérem, 21434 20| asztal mellett, ami tele volt szórva kártyákkal; de igen rossz 21435 3 | mondanák: hűtelen, csalfa, szószegő lettem, megvetnének, s nekik 21436 13| előtte.~A prédikáló onnan a szószékből nyájasan nyújtá nagy izmos 21437 13| volt.~Ott egy rögtönzött szószéken, aminőt Úrnapján szoktak 21438 18| tántorgott az ajtó felé, szótagolatlan kiáltásokat hallatva. Pálma 21439 4 | helyéről, arca elsápadt, ajkai szótlanul rebegtek.~– Az apádnak pedig 21440 7 | rá, hogy ilyen jó kedve szottyanjon.~Rokomozer pedig benyitva 21441 25| kocsmát kitisztítani, ha kedve szottyant. Meg is tette akárhányszor, 21442 15| gondolatnak megtiltsa azt, hogy szóvá változzék. Ha a legelső 21443 5 | semmi közöm nincsen a pesti Szózat-éneklőkkel. Én nem támaszkodom az „ 21444 1 | vándoralakokat Párizs úgy, mint Sztambul; az egyik tudja az utat 21445 13| van a játszásnál, bizonyos sztereotip bundaszagú kifejezésekkel: „ 21446 6 | társzekerének, mielőtt ez a sztrecnói erdőbe vándorol.~– De hát 21447 1 | vár adta hozzá. Lednitz, Sztrecsény, Lietava, Hricsó: holt nevek 21448 7 | útbiztos a hibás, hanem a szú, hogy minek őrölte meg. 21449 2 | Hiszen az nem madár, hanem szűcsmester Teplán. Hogy vegyem én azt 21450 25| s egyszerre megtorpant, szügyébe vágva a fejét. Mind hasztalan. 21451 2 | nyargalásnak, akkor meg szügyibe vágja a fejét, fölveti a 21452 3 | forintról, melyet a háztartás szükségeinek fedezésére vett fel az összegből; 21453 28| hogy az ő jelenléte is szükségesebb idelenn, mint odafenn.~Nem 21454 7 | Ő vette meg Katalint a szüleitől ötéves korában, s ő képezte 21455 2 | gyezsepogyes! Hej, édes szülém (a betyár ezzel a címmel 21456 21| gonosztevő agyában ily tervek szülemlettek. Pálma grófnő nevét bele 21457 13| cselédekig. Tudták a nevenapját, születésnapját, s olyankor meg karácsonykor, 21458 6 | ennélfogva azzal a teherrel születtek a világra, hogy minden embernek 21459 17| nem leszek elég jó! Hogy születtem, abban megnyugszom, hogy 21460 4 | fog következni az egymást szülő rémtetteknek. Ki tudja, 21461 3 | hogyan semmisítse meg az ő szülőapját! Nincs elég magas akasztófa 21462 3 | Szüntessék meg a vitát, drága szülőim! Nem! Az én kedves atyámnak 21463 3 | szeretetből tette? – kérdé újabb szünet után.~– Ühüm.~Egy kis időköz 21464 25| vonult vissza.~A zene megint szünetelt. Most jön ő.~A hidalgó vezeti.~ 21465 14| Mint tudva van, a főtanodák szüneteltek: a debreceni kollégiumban 21466 20| emberen! Hogy aki ott viseli szüntelen a mellén azt a kis aranykarikát, 21467 3 | magaslelkűségével lépett közbe.~– Szüntessék meg a vitát, drága szülőim! 21468 1 | hagyományos befolyását nem szünteti meg, s mint egy örökké tartó 21469 7 | nevetett, s aztán egyet szürcsölt a teájából.~– Éppen jókor 21470 14| tartják elégnek a nektárt szürcsöltetni a kegyes olvasóval, le is 21471 9 | tizenöt, addig az angol szüzeknél marad nevelőben.~– S az 21472 5 | itt a bökkenő, mert olyan szüzet nehéz találni, aki nem fél 21473 6 | nyílt; ebből azután egy szűkebb tornácra lehetett jutni, 21474 7 | még enélkül egyáltalában szűkölködtek, azt Illavay magából Zsiborák 21475 1 | mentével szemben, amint a szulyói völgy elzárja a láthatárt, 21476 11| azt mondják, öt percig szunnyadtam, én pedig azalatt megjártam 21477 13| annyit is jelent, hogy „szúnyog”.~Ez az ember intézte az 21478 10| reves fa; pudva, targally szúőrledék-halommá, amit rögtön befut a szederinda. 21479 2 | Arnold. A szieszta után, ha a szupéhez való toalettemmel kész leszek, 21480 19| ráismertek. Mind csak úgy szűr alól dörmögött hozzá…~Egyet 21481 20| csak parasztok, s egyforma szűrben járnak. Hát a magasban mért 21482 25| való. Ennek ki kell tenni a szűrét.~Ez pedig veszedelmes kísérlet 21483 25| pegadora” is, akik nem szúrják le a bikát, hanem megragadják 21484 3 | tönkreteszi önt is és magát is. Szurkáltathatja magát az asszonya mérges 21485 24| mikor lassan a szívébe szúrnak minden tövist?~S ilyen tövise 21486 20| a noble föl sem vevés, a szúró tekintet: – ez nem a te 21487 8 | magasságú rács pálcáin keresztül szűrődött be hozzá egy kis világosság. – 21488 6 | jutott a puska, másiknak a szurony, harmadiknak a kard, véres 21489 6 | lépcsőkön; Zsiborák három szuronydöféstől találva rogyott össze, azzal 21490 11| proletárok vitriolba mártott szuronyokkal küzdöttek.~– S nem maga 21491 16| következett a tövisbozót. Szúrós, tépő tövis. „Hét-nyolc-kilenc.”~ 21492 2 | volnék, meg nem élnél.~– Nem szúrtad meg a lábadat?~– Eh! Nem 21493 8 | suttogja tompa hangon a fekete, szurtos alak, tiltó mozdulatra emeli 21494 2 | és sebhelyeinek, a kezei szurtosak, mint egy lakatosinasé.~ 21495 3 | elmulasztottuk, amiből azután a szűrünket kitették, s a felpénzünket, 21496 28| meg oly keservesen. – Óh, szűzanyám! te jól tudsz megbüntetni.~ 21497 6 | volna, mert ez a fiatal, szűzleány-arcú gyermek volt az élő telegráf 21498 13| Emberek! Derék emberek! Szvatopluk ivadékai! Hallgassatok rám! 21499 11| Bécsbe lejöttek a prágai szvornoszt-tagok, azok nem fraternizáltak 21500 14| Nincs is más neve, mint a „szvornoszt-vitéz”. Illavaynak gondoskodni 21501 11| tesz, hogy „Ud Szlovenszké Szvornoszti”.~Illavay még erre sem akart 21502 13| A gróf fél a rettenetes szvornoszttól. Úgy tesz, mintha félne.~ 21503 6 | ágya fölé van akasztva egy tábla, amire fel van írva a neve 21504 24| birtokát rendbe hozza. A régi táblabíró-világban csakugyan nem lehetett más 21505 20| ki is nyitotta az ablak tábláit, megnézni, hogy nincs-e 21506 10| mire végigolvasta, csak a táblája van.~A hold szarvának az 21507 24| tokjából, s amint annak a tábláját felnyitá, meglepetve kapta 21508 2 | társaságában.~A báróné a mozaik táblájú asztal előtt ült, előtte 21509 19| ajtaja van, s az ablakait táblák takarják. Háziállat, baromfi 21510 2 | felhatalmazzuk önt, hogy tábláztassa be a birtokainkra.~Rokomozer 21511 27| életreköltés. A regényes tabló a végén. – De ezt ugyan 21512 26| Éppen a közepén voltak a Tábor-hídnak.~– Emlékezik rá, mit mondtam 21513 26| okos beszéd.)~Ezalatt a Tábor-hídra értek, amelyen át kellett 21514 11| átszöknek a háromszín-szalagosok táborába, s megszavazzák a felszabadítást. 21515 12| segíti megszökni az ellenség táboráig, hát akkor ő pápistává lesz, 21516 9 | főbe lőnék, vagy valami táborhelyen felszedett hagymáz s más 21517 13| meglátja, hogy hol van a táborkar. Nem volna-e jobb, ha a 21518 14| összetartó csoport, mely a vezér táborkarát képezte; ez egy külön szövetség 21519 26| tisztikarral az itt időző Radeczky tábornagynál; díszelőadásra az új török 21520 3 | ott lett volna is a vitéz tábornokkal Aspromonténál, akkor sem 21521 17| akartak elválni. Azóta vagy tábornokok lettek, vagy nihilisták.~ 21522 8 | s különösen a régimódi tábornokokat, akik ezt nem tudták utánacsinálni. 21523 20| az asztalánál jól ebédelt tábornokoknak. Maga is hitte már, hogy 21524 23| annyit tudott, amennyi a táborozás alatt a német fegyvertársakról 21525 6 | emeleten levő nagyobbik táborral.~Odafenn a kulcsot kezében 21526 7 | Megfújom ezt a kürtöt, s estére táborunk van együtt. Andiamo!~S azzal 21527 20| hogy Pálma visszaült a tabouret-jére, s folytatta a félbemaradt 21528 13| ahogy csak Cicero beszélt és Tacitus írt valaha. A gróf, ki maga 21529 26| ezrednek a tisztikarából két tag hivatalos. Opatovszky báró 21530 27| Ismered ezt az írást? Ne tagadd! Te leveleztél ezzel a nővel. 21531 20| cimboráid közé, hogy el ne tagadhasd a dolgodat!”~Cousin, hogy 21532 7 | lett azonnal besorozva. Ki tagadhatna meg egy jó pajtástól öt 21533 5 | Ez is jó lesz. S ezt ki tagadhatná meg?~– Az igaz, hogy ezt 21534 1 | az emberi kedélyre el nem tagadható, amiknek múltja belesugall 21535 16| számvetéseiteknél. – Igaz-e?~– Tagadhatok-e el valamit az előtt, aki 21536 6 | akármiféle vallás szerint tagadja is az Istent és a szenteket.~ 21537 5 | Hanyatlottunk testi, lelki erőben. A tagjaink sem szolgálnak bennünket 21538 7 | páncélvért fedte volna is tagjait, és kard, pajzs lett is 21539 27| Családomnak legbecsültebb tagjává teszem. Utat nyitok neki 21540 6 | szorít a bizottság másik tagjával, az alhadnaggyal, ki tíz 21541 2 | intézett feléje egy elbocsátó taglejtést a kezével, s azzal kísérője 21542 7 | kártyázni. (Egyébiránt a tagsági díjjal is tartozásban volt 21543 12| szemének, hagy ki van-e tágulva a pupillája.~– Jól van; 21544 12| előttük a tájék.~Ismerős táj.~Szemközt csalitos halmok; 21545 6 | freskó-tájképek a falakon nem ideális tájak másolatai, hanem megannyi 21546 7 | csiklandozza belül a szíve táját. Egyszer csak felugrott 21547 3 | esztendőt, hanem úgy – ez idő tájban.~– Különös egy kérdés!~– 21548 12| egyszerre megnyílt előttük a tájék.~Ismerős táj.~Szemközt csalitos 21549 23| hogy ennek a háznak még a tájékát is kerülje, s ha van szükségük 21550 12| Rokomozer elmaradt, aki valami tájékozást tudott volna adni, hanem 21551 12| hogy meg kellett állni, tájékozniok magukat.~– Jó helyen járunk – 21552 3 | nyereség, kereskedő meg tájékunkra sem jön, mert hat ökörrel 21553 1 | Szokás a képcsoportozathoz tájképeket is adni staffage-nak, amiknek 21554 12| csak annak az ismeretes tájképnek a látása volt hátra, hogy 21555 1 | Itt van a „tótok országa”.~Tájképünket az ő krumpli- és pohánkaföldeik, 21556 1 | szabadságért, s melyet mi furcsa tájkiejtéseért annyiszor kigúnyolunk, s 21557 13| tótok. Ahány, annyiféle tájszólással beszélt. A társalgási modorukból, 21558 5 | Napóleon az olasz gonosztevők tajtékjából szedett össze; soha jobb 21559 7 | kezdődik, mikor az apjának a tajtékpipáit elhordta hozzá, és elcsaklizta 21560 27| udvarból. Gorombolyi elővette a tajtékpipáját, s fidibuszt csinálta vevényből.~ ~ 21561 6 | harcot. A bestiális arcok, a tajtékzó ajkak, a vérben forgó szemek, 21562 24| mint akit hat láb föld takar.” Ferenc nem értette őt 21563 12| magának nincsen sütnivalója! Takaradjék maga a pakalba. Hiszen maga 21564 25| forintonkint zsarolja ki takarékos markok közül. Hányszor elnyerték 21565 24| Mindent kicsiben kezdve és takarékoskodva. De most már új éra kezdődik 21566 7 | derült, amint a szatócs a takarékpapírok alól előhúzott levelet a 21567 3 | Meghiszem azt. A pozsonyi takarékpénztárban hever legalább félmilliója. 21568 10| kétségbeesés. – Ezt a kétségbeesést takargatjuk mi selyemmel, gyémánttal, 21569 1 | Kinek zsugorgat? Kinek takarít? Azok között, akik tudják, 21570 19| egyszerre mindent el fogtok takarítani az útból: semmi nyomot nem 21571 19| van, s az ablakait táblák takarják. Háziállat, baromfi sehol 21572 16| felnyúló fenyőóriások sudarai takarnak el.~Pálma kiszökött e gyámkőre, 21573 2 | ameddig a ruha nem szokta takarni. Amint a szamáron ül, a 21574 19| kicsap a kürtőn a lángja. Takarodtok be a hátulsó szobába valamennyien!~ 21575 9 | vánkosait és a szarvasbőr takaróját mindenütt magával vitte, 21576 17| előrement, kerevetén a tigrisbőr takarót és a szarvasbőr vánkost 21577 7 | jutalmazza egy darab papírba takart tégla. Röhöghet azon az 21578 7 | tartották zárva. Sűrű bokrok takarták be annak a bejáratát.~– 21579 27| meghívót, pompás borítékba takarva s őexcellenciája, Temetvényi 21580 11| megbukott az egész parlamenti taktika. A legegyügyűbb módon bukott 21581 2 | A jó ember örömében egy tál maceszt tett elénk. Mi nem 21582 1 | kisemberek.~Mind a kettőnek jó talaja van itt.~Olyan vén faóriásokat 21583 16| minden omladékot a kövér talajban, a megrekedt nap melegétől 21584 6 | vallásos oktatások termékeny talajra hullanak szívében: töredelmes 21585 24| felhasználva: az volt a büfé. Tálak, palackok az oltáron.~Hanem 21586 24| előadására. Bánta is ő, milyen tálakat csinált Della Robbia! s 21587 24| majolikának, a vert művű tálaknak és a vésett billikomoknak: – 21588 25| alkalmas? A közönség ráért találgatni, mert kétszer-háromszor 21589 21| a kérdést:~– Mi jutalmat találhatok ki önre nézve ily nemes 21590 22| elrekviráltak: a „térítvények” ott találhatók a bírónál.~Az megint igaz, 21591 13| Az járt neki, ha útban találhatta a szolgabírót.~Illavay felbontá 21592 26| kellemesebb kiküldetést nem találhattak volna ki Kornél úr számára. 21593 24| kitalálhatni. Pedig éppen azért nem találhatták ki.~Pálma azt hitte, hogy 21594 4 | még egynehányszor ki ne tálalja a sár közepébe a földesurat. 21595 18| férfi arcon, hogy abban találjuk a Sámson-erőnket.~Mikor 21596 15| megnyerése, a rokonszenv biztos találkozása, míg e hallgatag, gunnyasztó 21597 16| szegénység. Ön emlékezik még első találkozásunkra? Hogyne? Akkor én öntől 21598 25| gyalog vagy lóháton. Gyakran találkozhatott itt Diadém barátjával is 21599 2 | Mi egymással többé nem találkozhatunk soha. Isten áldja meg önt. – 21600 3 | conveniunt.” A nagy elmék találkoznak. A számból vette ki báró 21601 26| Koczur ijedt tekintetével találkoznának a szemei, s akárki volt: 21602 6 | reggelre már Laknón kell találkoznom a kormánybiztossal, ha azt 21603 9 | akkor abból majd titkos találkozó lesz. Volt rá gondja a bankárnak, 21604 7 | ülő Diadém úr szemeivel találkoztak az övéi, olyankor mindig 21605 9 | legyen.~Diadém úr, a gróffal találkozva, sietett annak a fintorgó 21606 10| hogy a meghatalmazottak találkozzanak?~– Akárhol, csak a várkastélyban 21607 4 | schlendrián! Ez a zsarnokság találmánya. A francia konvent nem nézte 21608 2 | bogár szemekkel, szépnek találnád ezt a képet, ami most rád 21609 10| volna, mert őnála zárt ajtót találnának – és még inkább zárt szívet; 21610 13| felőle, hogy itt kell őt találnia ma, a tegnapi levél után? 21611 6 | álmokat leírok, s hogy vajon találok-e még magamnál nagyobb bolondokat 21612 7 | te nota infidelitatisban találtatol, az egész apátvári birtokot 21613 7 | államellenes összeesküvésben találtattak, s aztán tíz-tizenkét esztendei 21614 13| csengetés jelenté, hogy fel van tálalva az ebéd. Az inasok széttárták 21615 14| visszakérni.~A csók a szfinx talánya, ami meghazudtolja az egyedüli 21616 24| volt pedig a megoldása a talánynak.~„Ha már meghaltunk egymásnak, 21617 13| meglátogassa, hanem ennek az a talányos levél Pálma grófnőtől, egészen 21618 16| számára: egy tört amfora talapja. Arra leülhetett a hölgy 21619 16| gránitpilaszterek alsó részletei, a talapzat mélyen el van temetve a 21620 26| a kardinálok bíborvörös talárjaival, a diplomaták aranyhímzésű 21621 26| paszomántos frakkok, papi talárok egész gyülevésze, amibe 21622 20| szem, hogy hozatja vissza a tálat, amiben kedvenc étele van, 21623 14| kedvem ilyen emberekkel egy tálba mártani. Azonban énnekem 21624 2 | többiek közé a kínaezüst tálcára.~– Várjon. Most nincs itt 21625 2 | ő soha ezt a tancot, de talentuma volt hozzá, s aztán maga 21626 7 | kidolgozását Koczur az ő talentumára bízta.~Arra a gyűrűre múlhatatlanul 21627 4 | héj, fiacskám, ezzel a talentummal meg sokra lehet vinni az 21628 2 | acélizmait vagy te a hazudozási talentumodat?~– Mindkettőt, édes mama! –