| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
22630 8 | kísérettételről, hanem a katonát tolták előre, hogy ez kísérte.~– 22631 20| Nem kétségtelen-e, hogy tolvajbanda volt ez, amit a nép szétvert, 22632 6 | megmotozzák a ruháikat, nincs-e tolvajkulcs, ráspoly, kés elrejtve bennük, 22633 7 | között találtak egy csomó tolvajkulcsot.~– Hát ezekkel mit szoktál 22634 20| a vállán, mely alól egy tolvajlámpás fénye villant néha elő. 22635 20| Cousin itt letette a földre a tolvajlámpást, s elővette a karikára fűzött 22636 20| maga előtt világítva a tolvajlámpával.~Most aztán Ferenc kijött 22637 18| másik gőzhajón a szökevény tolvajnak; egy kitűnő angol detektív 22638 19| Használva volt bennük a tolvajnyelv, a maga mákvirágos kifejezéseivel, 22639 18| még neki átadni, amiket a tolvajok nem tartottak érdemesnek 22640 16| Yucatan-szigeten, hogy ha kisül egy tolvajsági eset, azt büntetik meg, 22641 25| része tapsol, más része tombol:~– Nincs legyőzve! Csak 22642 25| embert? Egyszer ki kell neki tombolni magát. Azt tartják az okos 22643 25| rebosóját ráadta, hogy a tomboló kihívásra megjelenjen a 22644 4 | melynek kitörését erővel tompította el. – Folytasd tovább.~– 22645 20| zagyva kiabálása volna, tompítva vastag boltozatok által; 22646 7 | még hattyúi is voltak e tónak, benn a víz közepén áll 22647 25| része szaladt a Krautsuppen Tóniért. Az egy széles körökben 22648 25| megbirkózni Krautsuppen Tónival; aztán akkor tessék visszamenni 22649 3 | Iczig, s amaz meg nem a Topa betyár. Hanem amint azt 22650 2 | alatt megkötve, ellenben a topánkáiból hosszan csüng alá a kibomlott 22651 26| szép gyémántok vannak a topánkáin!”, a nagynéne pedig azt, 22652 2 | kék ingvállban és veres topánkákban, egyik lábát a másikkal 22653 2 | kiegészítettek a nemzeti bajadér topánsarkaira csatolt csettegő rézsarkantyúk.~ 22654 7 | támadtak a kivitel közben.~A tóparthoz érve, még azt a furfangot 22655 23| Pálma grófnő ez alkalommal topázzöld ruhát viselt, s a haját 22656 3 | Ráismertünk-e egyszerre, ha elénk toppan? No, mert tudod, valahányszor 22657 25| keresztül, mint két hegyes tőr, s nem fogadta el a burnótot; 22658 7 | úgy nézett vissza merően a tóra.~– Vajon nem a sors intése 22659 20| földet Temetvényi grófnak a torkába, hogy jól lakik vele, s 22660 13| visszavinni a végveszély torkából, azalatt meg is érkezett 22661 19| alatti tágas sziklapincébe torkollik. Magasabbra nem megy fel 22662 20| ment, mely a kapubejáratra torkollott. Roppant nagy kapuboltja 22663 7 | csak ne tessék azért a torkomat szorítani!~De addig nem 22664 8 | hogy a kút helyett az én torkomba ugrik bele.~– Bele is ugrom 22665 19| ujjának a kék helyeit a torkomon, hanem azért mégis azt mondom, 22666 6 | s azokat hordták oda a torlasz elé, betemetve azokkal a 22667 6 | emeleten beszorított fegyőrök torlaszát felgyújtva, zárkáikból kiszabadulhattak; 22668 6 | asztalokkal, műhelyek bútoraival torlaszolták el a lépcsőgádort a földszintre. 22669 24| nagyobb diadalérzettel a torna nézőin, mikor ellenfelüket 22670 25| volt az valamennyi, amit a tornában viseltek. Mindeniken ugyanaz 22671 16| kapujától a Batthyány lépcső tornácáig. Ezt a veszedelmes titkot: 22672 20| haragoztak.~A várlak folyosóin és tornácain meggyújtották a lámpásokat, 22673 8 | bíróház udvarára, amelynek tornácáról osztá az őrnagy haragos 22674 4 | rózsás csákóval jön ki a tornácból. Az egyenruha többi alkatrészét 22675 24| a kis völgyig, ahonnan a tornácos ház idelátszik.~ ~A 22676 20| függőlámpa világítá be az egész tornácot.~Az asztalelszedés utáni 22677 19| Bécs város legmagasabb tornya mindazoknak a hegyeknek 22678 10| folyvást süllyed, csak a tornyai látszanak már ki. Kötelezettségeinknek 22679 16| láthatáron felmeredő Szent István tornyáig lehetett belátni a szép 22680 16| templomaikkal, karcsú bádogfödte tornyaikkal, a kelepelő malmok a völgyekben, 22681 24| ahonnan a bécsi Szent István tornyát lehetett meglátni, voltak 22682 1 | átalakul egy rémtornáccá; tornyok, piramidok, obeliszkek egymás 22683 1 | mind futnának egymás alul, tornyos épületeikkel, váraikkal; 22684 26| dühös volt. Ordított tele torokból. A rendkívüli rémület, mint 22685 4 | legsúlyosabb büntetéssel torolnak meg. S ez a bűn helyrehozhatatlan, 22686 6 | míg a kapuőr felszaladt a toronyba, félreverni a harangot s 22687 24| grófnő, hogy nézzék meg a toronyerkélyről azt a szép kilátást, a naplementekor. 22688 7 | pinceodúból oda a legmagasabb toronynak az ormára, ahonnan eléje 22689 5 | érkező vendég közeledtét a toronyőr kürtszava jelenti, hogy 22690 16| otthon vagyok köztük.~– Ezt a toronyszerű tömör épületet már önnek 22691 25| kapott: mire ő is féloldalt torpan felé. Most a nőalak új rohamot 22692 25| elővezetnek egy bikát. Két torreádor fogja a két szarvát. Gyönyörű 22693 25| viseli. Inkább hasonlít egy torreádorhoz, mint egy grandhoz. Csak 22694 25| clownjai és zsonglőrjei torreádoroknak öltözve kergetőztek a bikával, 22695 6 | hogy kirre bizza rrá a torrkát? Megbomlott a világ rrendje. 22696 20| jutott, hogy valaha ő híres tőrvívó volt, s az egyenes karddal 22697 27| Levélpapírt keresett.~A torz tükör ott állt előtte nyitva. 22698 17| arcvonásait galvanikus vonaglás torzítá el; egy kezével a torkához 22699 2 | nem, ez egy csúfondáros, torzkép-vágó tükör, mely a belenézőnek 22700 20| mindenféle humorisztikus torzképeket vágni, amik kizárnak minden 22701 14| tenyerét, arcát olyan furcsa torzképpé fintorítva; mint mikor a 22702 13| ami nincs kipödörve, hanem torzomborzul előrebodorítva. Kemény, 22703 3 | fumigálom Temetvényi grófnak a torzsalkodásait ellenem!~– Tegye azt, édes 22704 3 | Diadém úr. – Hanem ezen torzsalkodások között van mégis egy, ami 22705 15| szokott beszélni. Van egy torztükre, az elé áll, s aztán vitatkoznak 22706 20| elárulta magát, hogy ő Ferenc torztükrének a titkát tudja.~Pedig tudatta 22707 6 | mímelő száz meg százféle torzulatai, ezek megannyi szavak, kifejezések, 22708 4 | engedve nyájas mosolygásra torzulni, odament a belépő elé, s 22709 26| olasz diskurzus egymással tőszomszédságban. Járni nem lehet, csak furakodni. 22710 17| leendő Napóleonja; ezt a tósztot a házigazda robbantá el; 22711 13| előtt.~Azok mind az ő derék tótjai voltak, köztük fele katonaviselt 22712 11| engedhette Ferenc, hogy az ő tótjait bántsák.~– Legyen megnyugodva 22713 7 | Nem kürtölnénk még egyet a tótoknak?~A mélázó egyszerre fölriadt, 22714 17| őt üdvözölni, becsületes tótországi magyar szónoklattal: ellenben 22715 14| élén – nyomában a csépelő tótság. Hanem odakinn kezdődött 22716 2 | s magyarázva magyarul, tótul, németül keverten azoknak 22717 3 | tuskót megtesz elválhatlan totumfacjának, az csak legjobban érezheti 22718 19| volt elítélve rablásért Toulonban. A Zsiborák az ő régi cinkostársa. 22719 6 | meg ugyanazokat éppen így továbbadta a hozzá legközelebb térdeplő 22720 7 | nem fogták el, hogy a terv továbbfejlődését figyelemmel kísérhessék, 22721 19| Mikor készen volt a szekere, továbbhajtatott.~Hanem az a parasztlegény 22722 27| újságíró, aki elhallgassa. A továbbiakat ki lehet találni.~Pálma 22723 2 | s azzal kísérője karján továbbkorcsolyázott, tündérkönnyű lebegéssel; 22724 2 | Arnold báró karjába akasztva továbblejtett, oly applombbal, mint aki 22725 9 | mi lesz azokból őrizés, továbbművelés nélkül? A palotákban vagy 22726 19| szoktak betérőt tartani. Továbbutazásra egy ilyen gyorsparasztot 22727 20| gondolt, hogy hiszen ez még továbbutazással is végződhetik.~ ~Mikor 22728 10| frázisokat.~S hogy töri magát a tovagördülő hintók után ez a nép! Apraja-nagyja. – 22729 24| meghajtva magát a büszkén tovalejtő szép kísértet előtt.~Nagyon 22730 4 | igazság kimondásának. A trabális férfi egyszerre felugrott 22731 18| lutheránus tiszteletes, aki a tradíció szerint „nagy Drucker”. 22732 26| mindenki látta, hogy ez tragédia.~Pálma rosszul lett. Kitörte 22733 5 | ez a fátum dolga, a görög tragédiák intéző keze) egy hatalmas 22734 17| mitgetrunken” – hanem mikor a traktába került a sor, azt mondták, 22735 2 | Úgy látom, hogy a te mai traktádnak mármost prószit!~– No, meg 22736 2 | valamit. Én rendelek; én traktállak, te csak vendég vagy és 22737 7 | Komlókertben, a Beleznay-kertben traktált boldogot, boldogtalant és 22738 25| játszó személyzet számára, s traktálta, akit csak megkaphatott. 22739 2 | Arnold báró. – De hát az én traktám?~– Majd ennek is módját 22740 14| kell érnünk, hogy az alsó traktusból, ahol a tisztelt vendégek 22741 2 | felrántva, s a csípőit riszálva, trallázott tovább, végigdalolva a termeken: „ 22742 3 | Caput, alas, pedes!~– Semmi trancsírozás! – kiálta fel Kornél báró. – 22743 24| kezeik közül, s elkezdett trappolni az udvar ellenkező oldala 22744 25| inficiálta azt a rosszul travesztált érzékinger, az eredetinek 22745 13| keze is benne van ebben a tréfában.~Abból aztán következtetett 22746 25| meg a felrepedt bőr nem tréfadolog.~De megvan ennek is a kellemes 22747 13| képet kellett csinálni a tréfához.~– No, hát én írtam.~– Köszönöm. 22748 26| jobb elébb, mint utóbb. A tréfák, amiket közös védencünk 22749 23| kifejezésével.~Ő volt a tréfakezdő, a mulatságos, a mellette 22750 25| Birkózással bajosan.~– Ne tréfálj. Én nem tréfálok.~– Annál 22751 25| kapaszkodva, s végigsétált vele, tréfálkozva, fecsegve, legyezőjével 22752 7 | levél elmegy.~– Te csak tréfálsz, barrátom.~– De nem tréfálok.~– 22753 7 | kell ennek megfulladni – tréfált vissza a paraszt.~Akkor 22754 2 | hiszen láthatta, hogy csak tréfáltunk. Derék volt, hogy nem hagyta 22755 8 | grófnő. Kérem, legyen vége a tréfának. Bocsásson ön ki innen a 22756 13| hogy azért ő nem vette tréfára a dolgot, hanem ami tudományában 22757 17| is vért ontott ezekért a tréfaságokért. Voltak és vannak emberek, 22758 9 | mondá Diadém úr keserű tréfával.~– Megfizetek érte – mondá 22759 6 | A két megye (Pozsony és Trencsén) törvényszékeiből összeállított 22760 8 | ennek a szekrénynek a belső trezorajtaját felnyitotta valaki, akkor 22761 25| nekifordítja ellenfelét a páholy tribünfalának, hogy ezt egyenesen odanyársalhassa 22762 18| kétszázezer francia élén kikötött Triesztnél.~Pálma leveleiből egyet 22763 19| minden faluban ismerős volt. Trieszttől Bécsig éjjel-nappal utazott 22764 25| feladatra.~Neki nem kellett trikóba öltöznie, csak éppen a jankliját 22765 26| nem csábít.~Ezért aztán trióban támadtak rá. A megtámadott 22766 5 | a középen álló szökőkút tritonjának tülkéből nem ömlik most 22767 26| az istennők: példa rá a trójai háború.~Pálma engedhette 22768 8 | arcán, hangja, mint az érc; trombita, ha kiabál; gordonka, ha 22769 25| közbe, s az arra megzendülő trombitaharsogás közé mély bömbölés hangja 22770 12| aki a szájával muzsikál, trombitál, hegedül, pikoláz; az ötödik 22771 21| és elkezdte feltámadásra trombitálni a többi halott társakat. 22772 26| próbaalarm kezdődött. Lovas trombitások nyargalóztak végig, harsogtatva 22773 21| okozni!~Künn az udvaron trombitaszó recsegett. A csendőr hornista 22774 23| áthatotta az az ünnepélyes trombitazengés, amely hintaja előtt járult. 22775 3 | meg. Ez nekem az utolsó tromfom. Ezt majd csak akkor játszom 22776 5 | mindig hűségesek voltak a trónhoz: Bécsben laktak, ide csak 22777 1 | ide vették be magukat a trónkövetelők, itt gyűjték össze hadaikat, 22778 9 | akinek az árán a haza- és trónmentő nagy érdemeit meg lehetett 22779 21| félreismer. Én híve vagyok a trónnak, a kormánynak: ragaszkodom 22780 4 | ötezer forintjai, amikkel a trónörököse immunitását megvásárolja. 22781 26| furakodni. A kolosszális trónteremtől kezdve, melynek oszlopközei 22782 26| gobelinek szobáin, a nagy tróntermen: ott azután valamerre eltűnik. 22783 7 | sansculotte, hanem inkább tropdeculotte, tele van rejtekzsebekkel: 22784 25| szekercékből ellenben egész trophaeum van kirakva a kandalló fölött. 22785 1 | felkúsznak, s összefolyva a trópikus csemetékkel, egy délszaki 22786 13| végig.~A sírásó szép concis tropusokban és periodusokban adá elő 22787 6 | gyújtogató is: ha az most egy truppban léphetne föl, az volna a 22788 25| belekötni: megkínálta az arany tubákosszelencéjével (hiszen abban is spanyol 22789 2 | értek.~– No, hát nézd, édes tubám – szólt a betyár, előhúzva 22790 25| látogatók, a jó barátok: tudakozódni hogyléte felől. Az orvos 22791 8 | hogy ezt az egész világgal tudassam?~Ráhagyta, hogy megengedi.~– 22792 25| érdemelni. S ennek az érdemnek a tudata minket kizárólagossá tesz. 22793 28| az atyja küldte Bécsből. Tudatá vele, hogy a napokban ő 22794 6 | ki, hogy miért? Abban a tudatban, hogy kezében vannak a fejeink, 22795 7 | minél elébb írásban kell tudatnod Diadémmal, hogy jogait érvényesíthesse.~ 22796 27| azt a gyalázatot. Azt kell tudatnunk, hogy mi dobtuk el őt, nem 22797 4 | lélek most egyszerre arra a tudatra ébredt fel, hogy ő egy olyan 22798 20| Szobájában fogja találni. Már tudattam vele, hogy ön itt van. – 22799 13| mélyedt az út, s abban nem tudhatja az ember, hogy mi lakik. 22800 20| ugyanazon személy, azt legjobban tudhatják a Temetvényiek, akik e címen 22801 7 | Gorombolyi előtt, hogy nem is tudhatnak semmit)…, de hátha mégis? 22802 27| észrevétlenül, úgy hogy azok ne tudjanak róla, távolról szemlélője 22803 6 | ajtót. Hát nincs zárva? Nem tudjátok azt felnyitni! Nincs az 22804 3 | szemei keresztbe. Csak te tudnál valami fegyintézetet ilyen 22805 2 | Hát egy karafina bort be tudnál-e vágni?~– Az sem lehetetlen.~– 22806 7 | sakktábláról, ha az ellenfelei fel tudnának fedezni egy veszedelmes 22807 25| Önnek legelőször is meg kell tudnia azt, hogy mi kevély, büszke 22808 16| mondá Pálma, s gyermeteg tudnivággyal veté le magát a bársonykerevetre; 22809 8 | hatesztendei gályarabságra mégy!~Tudnivaló, hogy gályánk sincsen.~– 22810 23| szalonöltözékkel felváltandó. Tudnunk kell, hogy a katonai karriernek 22811 22| cselédek, Matykó?~– Deb tudob – felelt a fickó. Két betű 22812 6 | De többet semmi emberi tudománnyal nem lehetett kideríteni, 22813 24| lenni hozzá. Ez a műkincsek tudománya. Nem lehet azt megtanulni; 22814 13| tréfára a dolgot, hanem ami tudományában állt, azt alkalmazásba illeszté: 22815 13| fáradságát, hogy egy-egy tudományból – úgy sétálás közben – ebéd 22816 14| előkeresem a gróf könyvtárából a Tudományos Gyűjteménynek azt a kötetét, 22817 2 | ennek a nagy veszélynek a tudomásához?~– Igen véletlenül és egyszerűen. 22818 6 | képmutató.~Mikor Arnold esete tudomására jutott Illavaynak, éppen 22819 7 | helyen kell önnek ezt a tudomását napfényre hozni.~– Miféle 22820 26| bohóskodásairól nekünk is van tudomásunk, de mi azok miatt különös 22821 13| oldva. Az alszolgabírája tudósítá róla, hogy Gargóvára helyőrséget 22822 9 | magát életre többé. Ez a tudósítás ugyanaz a hang volt, ami 22823 6 | De Illavaynak volt róla tudósítása.~Most azután még kevésbé 22824 7 | írjon levelet Döblingbe, és tudósítsa a kedves jó mama hogylétéről. 22825 6 | ez a világnyelv, amin a tudósok hiába törték a fejeiket. 22826 14| verseket írt valaha, miket egy tudósunk fedezett fel nála. Majd 22827 2 | férfinál, mint magad!”~„Tudsz-e még valamit?” – (Még a haját 22828 27| az nem komédia-e? Atyám tudtával, az ő kértére írom ezt a 22829 27| fogja hinni?~– Ti nők jobban tudtok arról beszélni, amit éreztek. 22830 3 | én irányomban, aki az én tudtomon kívül…~– Pénzt szerzek, 22831 3 | Elmondom a dolgot. Hát tudtomra esett, hogy Bécsben most 22832 14| megerőltetéstől okvetlenül tüdőgyulladást kell kapnia.~– Nem mondtam 22833 2 | s azt jó részben ennek a tükörnek köszönheté. Sokszor emlegette 22834 16| vitatkozni azzal a boszorkányos tükörrel, mely mindig azt mondja 22835 15| azt is elmondja, amit a tükörtől hall. A cseléd azért mondta 22836 7 | félkebléig kiemelkedve a tó tükréből. A hold egészen szembevilágította 22837 7 | együtt kettecskén e sima tó tükrén, amit éppen úgy ezüstözött 22838 20| a bohókás emberen, aki a tükrével beszél, mikor magában van. 22839 2 | tükör, mint más becsületes tükrök szoktak lenni, hogy az embernek 22840 2 | vett erőt rajtam, csak a tükrömbe néztem bele, s jó tanácsot 22841 1 | elpusztult zárda kőfalai ott tükröződnek vissza a zátonyos, sima 22842 5 | álló szökőkút tritonjának tülkéből nem ömlik most a víz. Látszik, 22843 13| annak a kezét, hogy egész tündéralakja reszketett belé. Azután 22844 26| szempillantásokat a környező tündéralakoknál, s most már dicsekedni akart 22845 16| fehér láng úgy átragyogta e tündérarcot.~– Most már érti ön, hogy 22846 8 | ezeregyéjszaka” volt a bibliája, az a tündérasszony jutott neki eszébe, aki 22847 14| rejtőző lelkéért? vagy talán tündércsók volt ez; arra való, hogy 22848 16| mintha csak ábrándjainak tündére járt volna előtte, s az 22849 20| gesztenyefáit s azoknak tündéreit szemlélgesse, hanem, hogy 22850 14| visszaadta a mosolygást. Szép, tündérekhez illő mosoly volt az, akik 22851 2 | karján továbbkorcsolyázott, tündérkönnyű lebegéssel; a lornyonon 22852 8 | őt, mint egy földfeletti tündérlovagot tanulta ismerni, minden 22853 14| hozzá?~Nem volt szüksége a tündérnek a légen át sívni, jött fel 22854 26| magát gyümölcskocsonyákkal. Tündérországban nem szokás enni, csak nyalánkodni. 22855 3 | báró arra a szép fehér arcú tündérre, azzal a búzakalászszínű 22856 3 | végigfekszik a pamlagon, s a mamát „tündérszép bárónénak” szólítja. Aztán 22857 16| lovagköntös simult karcsú tündértermetére, derekán kék szalagövvel 22858 6 | Magam is azt hiszem.~Mintha tündérvarázslat volna, oly gyorsan, oly 22859 15| romok pompás csarnokait élő, tündöklő alakokkal; boldog ábrándoknak, 22860 11| nagy álomnak, a „48”-nak a tüneményeit, s azontúl nem lehetett 22861 11| bűvlátás, oly rémségesen, oly tüneményesen, oly zűrzavarosan tódult 22862 14| láttam-e azt a gyönyörteljes tüneményt, ami most is betölti egész 22863 23| új vőlegénynek. Ez csak tüntetés, de annak sem jó. Mert azt 22864 9 | szent esküvel és kriminális tüntetésektől való rettegéssel van kötelezve, 22865 25| Koczurt Kornél mellett. Egész tüntetéssel becézte őt a társaság előtt, 22866 23| Azért Pálma csak azért is tüntetett arcának új kifejezésével.~ 22867 12| szalonnát, amint Soma úrfi egész tüntető zajjal kelt föl az asztal 22868 20| nézett.~„Hátha nem ő a hibás? Tüntetőleg elkövet mindent, hogy magát 22869 6 | egy fellázadt pokol képét tüntették föl. Koronkint egy-egy lövés 22870 6 | csak tessék nehány percig türelemmel lenni, míg átöltözik.~Azután 22871 13| került a társaságba, aki nem türelmes? Azt is hírül hozták már 22872 25| csak egymás iránt vagyunk türelmesek. Mennyi pofont osztanak 22873 7 | múlt, hogy el nem árulta türelmetlenségét.~Egész a küszöbig elcsalogatta 22874 7 | mint a rókakeresztelte tüskésborz, bontakozott ki egyszerre 22875 24| hazáig.~Hanem azért a bengáli tüzeket csak elgyújtották a romvár 22876 17| a legszélső merényletre tüzelé fel a jelenlevő gargóvári 22877 13| lohasztott Soma úrfinak a harci tüzén. Koczur nélkül nem érezte 22878 8 | ki mást, amivel haragja tüzének új fűtőszert adjon.~– Teljes 22879 8 | hatfontosak, a hozzávaló tüzérekkel.~– Ejh, de akkurátusan tudja! 22880 3 | amikor erről a tárgyról tüzetesen óhajt értesülni. Abban a 22881 6 | semmi kijárás.~– De nincs tüzünk.~– Mindjárt lesz!~Azzal 22882 20| hegyével számlálgatta a tuffon a szemeket, mintha az érdekelné 22883 25| pompával, amin a gondnok túladott a „ház becsületéért”.~Még 22884 7 | ezt a hideg tólevegőnek tulajdonítá, de meglehet, hogy az állati 22885 8 | nem tudok semmit e nekem tulajdonított nagylelkűségről.~– Grófnő! 22886 6 | imádkozás segélyével ment végbe.~Tulajdonképpeni temploma akkor még a fegyháznak 22887 9 | szét tetszett tépni, az én tulajdonom volt – mondá Diadém úr keserű 22888 26| s a határidő után a volt tulajdonos visszavette azt. Most már 22889 3 | fogtam magam, megírtam a tulajdonosnak, hogy én megindítom az igénypört 22890 6 | dobta, úgyhogy az az oltáron túlesett.~Ebben a pillanatban odafurakodott 22891 15| az arcot látja, emberen túli fényt lát ragyogni rajta: 22892 7 | más helyen?~Diadém úr szép tulipánformára hámozta a piros héjú hónaposretket 22893 28| elővette az a láz, amit a túlizgatás idéz elő.~Egész hazáig reszketett 22894 3 | esztendős. Nincs is úgy túlizmosodva a termete, mint más valakié.~– 22895 19| Amint a magyar határon túljutottak, az első faluban a fuvaros 22896 7 | Gorombolyi állt.~A veszedelmen túljutva, ismét birtokában találta 22897 5 | betyárjai soha az ellenséges tulkok és birkák vérén kívül mást 22898 28| Illava!~Már e végszavak túlmentek a kötelezett válaszon. A 22899 1 | aki azt végsőig védte.~A túlparti hegyeken átellenben fehérlik, 22900 6 | a Vág-völgyre s a folyam túlpartján emelkedő bércekre, miket 22901 4 | jön Jellasics!~– Hisz ez a túlparton járt!~– Hát nem lehet az 22902 25| még a szép menyasszonyt is túlragyogja.~Már hetekkel elébb hirdették 22903 12| oda, ahol innen is lőnek; túlról is lőnek?~Illavay nem felelt 22904 25| eléktelenítő izomzat, semmi túltengő íntömeg nem rontja meg a 22905 13| minden társadalmi szabályon túltették már magukat, s akik csak 22906 16| mind megszabadult. Át a túlvilágba. Utoljára Omár maga egyedül 22907 3 | drága szent azután onnan a túlvilágról megszánta az ellene vétettek 22908 11| atyám, ne csinálj belőle túlzott aggodalmakat. Hiszen tudod, 22909 4 | garádokban pedig talált elég turbolyagyökeret, ami igen jóízű; az Isten 22910 4 | az úton bibictojást meg turbolyát.~– Akkor ülj le ide a pamlagra, 22911 3 | Akkor vesztett olyan sokat a turfon. Igazán van oka ra ilyen 22912 20| ha nekik jólesik? De neki tűrhetetlen volt az a gondolat, hogy 22913 16| olyan, aminőért a kincsásók turkálnak a kövek közt. Én sokszor 22914 24| pálcája végével a kavicsokat turkálta.~Vajon lesz-e bátorsága 22915 20| karszékét, s valamit mormolva a „turkish spoken”-ról, hátat fordított 22916 13| hercegasszonyaikat. Pálmának tűrnie kellett azokat. Az egyenruha 22917 10| ez az életmódja. Az egyik turnusban meghal mint kormánypárti, 22918 3 | aztán egy döbön liptai túrót meg egy fehér cipót, végül 22919 13| csak egy társalkodónőt sem tűrt el maga körül soha. Próbálta, 22920 7 | ment. Még az orrával is túrta a földet. Felfordult egynéhányszor. 22921 15| Mert aki azt az önmagával tusakodó szellemet küzdelme hevében 22922 6 | ellenfeleit, s újrakezdte a tusát. Többször eljutott már a 22923 7 | szerteszét töveikből kiforgatott tuskók hevernek, amiket feldarabolni 22924 3 | semmi érzékkel nem bíró tuskót megtesz elválhatlan totumfacjának, 22925 12| aztán keresheti őt, akár egy tűt a szalmakazalban.~A visszavonulás 22926 22| hol le forgatva, mondá tutma hangon:~– Hát bidek a kocsis, 22927 4 | szivartáska is volt dugva: a tutor arról is gondoskodott.Amint 22928 3 | Diadém mint a gyermekek tutora és a báró között. Ezért 22929 4 | elvesztett fonalat.~– Nekem nem tutorom az úr többé. Nekem nem parancsol 22930 12| Mi fizetése van most a tútorságért?~– Semmi.~– No, hát én tízszer 22931 8 | bánni; hisz neki is volt tűz- és betörésmentes szekrénye, 22932 20| Pálma visszarettent tőle. Tűz-láng gyulladt ki rajta, s a szemei 22933 7 | szolgálni az egész föld alatti tűzakna fölrobbantásához. Hogy ez 22934 9 | engedte ásni a lába alatt a tűzaknákat. Ön egy őrültet kergetett 22935 8 | skála szerint. Alattvalói tűzbe-vízbe mennek vele; hanem mikor 22936 9 | valahonnan lovascsapat közelít, tűzcsóvákkal adjanak jelt. A befogott 22937 7 | karjaihoz, odacsődülve a tűzfényre, a pióca kacskaringós evickeléssel 22938 19| leányhad sürgött-forgott a tűzhely körül, melyen lobogott a 22939 17| is találnak helyet, ahová tűzhelyet rakjanak, s amely földet 22940 10| ember azt a gomblyukába tűzi. Ez már annak az idegen 22941 14| mikor a gyémántjait a hajába tűzik: „Ez a te szegénységed! 22942 25| hajigálva az oldalába a tűzköpködő banderillókat, s félreszökve 22943 10| milyen esze volt hozzá! tűzláng!) ennyi előny a világ előtt: 22944 17| vádlottak fölött, s előttem a tűzlángarcaik, a most már ősz, még akkor 22945 25| reboso, mely magas fésűre tűzött kontyáról aláhullt, arcát 22946 7 | szép volt. Kivált ezek a tűzokádó szemek!~Még kacagni is tudott.~– 22947 18| életemet rá merném bízni. Tűzpróbákat kiállt jellem. Gondolja 22948 26| kezével az arcához, mintha tűzsebet ejtettek volna rajta.~– 22949 6 | ilyen a szigetlakó emberek tűzszerszáma! A kannibálok dörzsgyufája 22950 16| a völgyekben, a hámorok tűzvilága az erdők sötétjében, a fákkal 22951 12| haditörvényszéket kapunk.”~– Tyhü! Lánchordtát! – kiálta föl 22952 3 | taposott a sarkával a báró úr tyúkszemére, ez pedig annak az Achilles-sarka 22953 7 | járadékai iránt, amik Opatovszky Ubald által lettek letéve a bécsi 22954 7 | Itt az út közepén?~– Ibi, ubi. Az én felhatalmazásom így 22955 4 | ráismerne-e erre a házra?~– A biz uccsegéljen a mi palotánk! Minden megvan 22956 11| betű annyit tesz, hogy „Ud Szlovenszké Szvornoszti”.~ 22957 2 | nyargaltak ki a kastély udvarából; az egyik egy fehér szamáron 22958 20| őt a sötétben. A kastély udvaráról háromféle följárat volt: 22959 10| legyen, mint a másiké. Ha az udvarhoz feljöttek, itt a palotáik 22960 17| tisztjeivel a magyarok igen udvariasan bántak. Soha jobb dolga 22961 20| szobát, mely a közönséges udvariasság szabályaival is ellenkezett. 22962 13| Illavay. – „Azok híresek az udvariasságukról”. S elébe lépett a kardos 22963 15| fárasztom?) Ellenben csípős és udvariatlan tud lenni az olyan nő iránt, 22964 26| mindenütt szalonképes, sőt udvarképes.~De minő művészet! – mondá 22965 8 | már egészen érti ez orozva udvarlás indokait. – És most aztán 22966 25| vaskarja félretolja az útból az udvarlót, s ló és lovas eltűnnek 22967 7 | paraszt.~Akkor aztán az udvarnagyhoz fordult Illavay:~– Ha még 22968 7 | úr őexcellenciájának az udvarnagyja vagyok. Gyapjút szállítok, 22969 7 | saját kocsiládájába. Az udvarnagynak adott róla néhány sort, 22970 6 | németül – a szekeret kísérő udvarnoknak, hogy e szekrénykét nekem 22971 19| Háziállat, baromfi sehol az udvarokon. S ez a falu azért mégsem 22972 24| aki nagyon igyekezett neki udvarolni. A leány – neki.~Pálma rendkívül 22973 7 | megvendégeltette magát, udvarolt a molnár leányának, s ígért 22974 8 | négylovas hintón fog az udvaromra bejáratni?~A „négylovas 22975 16| kaszásaim élére!” A bécsi udvaronc leányának merni e titkos 22976 21| bandériumvezető hősnek, hanem udvaroncnak; neki más volt a fegyverzete. 22977 28| mint mikor az audiencián az udvaroncok megfelelnek a magas kérdésekre, 22978 20| világlottak elő a fénybogarak. Üde virágillat balzsamától volt 22979 7 | magányba, ahol kedélye fel fog üdülni, ahol önt semmi gond, semmi 22980 26| főurak ereszkednek le hozzá, üdvkívánataikat átadni ahhoz a szerencséhez, 22981 2 | Addio, direktor úr! – üdvözlé a művész Olimp Apollóját 22982 7 | jólesett neki a szatócs üdvözlése.~– Nem méltóztatik besétálni 22983 18| még akkor csak a szokásos üdvözléseken estek túl. A gróf kérdezte, 22984 23| látnák meg egymást. Egy hideg üdvözlet, egy főbólintás, egy meghajlás; 22985 16| Legyen szíves átadni alázatos üdvözletemet a grófnak; nem fogom őt 22986 17| fölvételéig készen volt az üdvözletére minden! Csak az a sajnos 22987 16| s ott egy úrimáját, egy üdvözletet és egy hiszekegyet mondott 22988 2 | megérkezik, előre küldte üdvözletét? Mit írhat most?~Nehéz kezében 22989 16| őket huhogni? Az unokájukat üdvözlik.~– Menjünk innen, mert meghűti 22990 23| talált, a legáhítatosabban üdvözölt, kívánva a jó napot jobbra 22991 6 | Csak amint egymást futtában üdvözölték, mondott annyit Gorombolyi 22992 23| amit a szónok tartott az üdvözöltnek. Így még soha agyba-főbe 22993 13| fel sem ütve, senkit nem üdvözölve, jött atyja karján; mint 22994 25| beugrott a porondra.~A karzatok üdvriadala biztatta a vállalkozót. 22995 25| Achillest.~A Herkules (a nép üdvriadalától fogadva) odaplántálja magát 22996 9 | fáklyavivő tizenkét paraszt ügetett, akiket mind a szolgabírótól 22997 8 | mégis csak akad még a keze ügyébe valami, amivel ezt a gonosztevőt 22998 13| csak, hogy ami bort a keze ügyében talál, azt szégyenszemre 22999 26| alá. Mit avatkozol a mi ügyeinkbe?”~Föltette magában, hogy 23000 3 | én nem vagyok képes az ön ügyeit rendbe hozni. Még Rothschild 23001 7 | hogy az ember bagatell ügyekben kerülje a kész fizetést. „ 23002 4 | találkozót. Igen fontos ügyeket kellene együtt elvégeznünk.~– 23003 4 | véleménye van neki a fontos ügyekről.~– Azt akarom vele mondani – 23004 2 | nehezebb, hogy a madarakra is ügyelnie kellett, nehogy agyonnyomja 23005 5 | pingálta.~– Igazán nagy ügyesség – mondá Illavay, s eltette 23006 20| kötél, s mellé egy zsonglőr ügyessége. Hirtelen eldobta a kezéből 23007 1 | a billentyűkön, művészi ügyességgel, virtuóz lelkesedéssel, 23008 10| csak saját szorgalmuktól és ügyességüktől függ, hogy tisztességesen 23009 6 | megtudtam, hogy a Kolokát védő ügyészeül te fogsz hivatalból kineveztetni. 23010 3 | emberrel áll levelezésben: az ügyészével.~– Ez az én nagybátyám, 23011 26| nézi. Úgy el-elbámul, hogy ügyetlenségek történnek vele. Egyszer 23012 26| gyakorlatot folytatott. Ügyfelei értesítették őt unokaöccse 23013 10| várkastélyban, s onnan intézte az ügykezelést. Minden reggel és este eljött 23014 7 | nála találtak. Most írja az ügynököm.~– Stt! Lassabban súgja 23015 11| ez mármost nekik minden ügyökben, bajaikban helyt tartozik 23016 7 | riadsz vissza, ami által igaz ügyünket diadalra juttatni lehet. 23017 9 | Ferdinánd gróf megértette ügyvéde leveléből, ájultan rogyott 23018 6 | kliens jöttem hozzád, mint ügyvédemhez beszéltem. Ha van prókátori 23019 3 | levelet elfogadni, mint az ügyvédétől.~– Hát lediktálom Illavaynak.~– 23020 26| megtagadni a régi hajlamait. Most ügyvédi gyakorlatot folytatott. 23021 27| volt megváltoztatva. Az ügyvédség igen tiszteletre méltó, 23022 1 | senkit el nem fogad. Van egy ügyvivője, de azzal csak levél útján 23023 16| Ezek nem voltak az ön ükei. Giskra rablóhadai voltak, 23024 17| valahol egy útféli csárdában üldögélt egyedül, várva az elő nem 23025 9 | míg ön ott a maga vadját üldözé, itt engedte ásni a lába 23026 4 | szöktél el hazulról?~– Mert üldöznek.~– S miért jöttél ide hozzám?~– 23027 18| szokásokat. Kifogást tett az üldözői ellen. Politikai színt adott 23028 18| competentiát elvitatott az üldözőktől. Utoljára nem volt más mód: 23029 17| prelátusokkal egy sorban ülendő tagját, Pálma grófnőt, mint 23030 6 | az újoncozási bizottság ülése. Az udvar tele volt fiatal 23031 8 | haditörvényszék.~Hogy ne üljenek ott hiába, Gorombolyi odatett 23032 14| ilyen tisztességes vendégek ülnék körül az asztalt; hanem 23033 4 | is, különben most is ott ülnénk. Útközben aztán Kornél barátunkról 23034 13| igaz.~S mégis itt kellett ülnie, mert az országgyűlésen 23035 10| szépen egymás mellett kell ülniök, s hallgatni az egyiknek, 23036 13| apa és leánya az asztalfőn ültek egymás mellett; a grófnő 23037 1 | Száz hársfa”, miket Rákóczi ültetett a zborói „Sub centum tiliis” 23038 8 | most detronizálnám, s önt ültetném a helyébe.~Pálma egyik ellentétes 23039 12| a kocsisát, s maga mellé ültetve a polgártárst, annak az 23040 10| veled „erről”, ha a hintóban ülünk.~Valóban arra elég idő volt 23041 19| évszakban, nincs is semmiféle ünnep a Marchezván hónap utolsó 23042 16| Van diadala várban. A hőst ünnepelik. Aranyba, bársonyba öltöztetik. 23043 24| bosszúsan.~– Hát a „lovagság” ünnepélyéhez.~– Jól van.~– Ne segítsek 23044 26| jelenik meg mindezen nyilvános ünnepélyeken, aki Innsbruckban lakozik, 23045 17| amit legjobbnak lát.~Az ünnepélyességekben nem történt semmi hiba. 23046 24| a komornyik „lovagsági” ünnepélyről beszélt, amiből ő azt következtette, 23047 24| amennyi csak kapható volt. Ünnepies öltözetben mind, az inasok 23048 19| schlachmónesszel, ami az ünnepre kell; azt most nem lehet 23049 16| evett.~– Hát ez a sötét üreg itt a kapu alatt hová vezet?~– 23050 16| Pálma. Minden veszedelmes üregbe utánabujkált vezetőjének, 23051 16| s lehajolva annak mély ürege fölé, lekiáltá abba:~– Laila! 23052 4 | elhagyott várromok föld alatti üregeiben, s tanácsot tartanak, hogy 23053 17| üvegfénnyel meredtek ki üregeikből; arcvonásait galvanikus 23054 24| ködfátyolképek fognak megjelenni az üregekben, elrejtett orgonahang, mélyből 23055 16| az egymás mellett tátongó üregekből eresztették rá az ott tartott 23056 16| közepén kifalazott mély üreggel.~– Ez volt a kút.~Ferenc 23057 3 | vele, hogy most nem az „ürgés” csárdában van, s ez itt 23058 20| kárhoztatni.~Illavay kereste az ürügyek kibúvó ajtajait.~– Elég 23059 3 | keresi az összeveszésre az ürügyet. Nála egyedül a düh pótolta 23060 7 | felállított Bessemer-acélgyárt ürügynek. – A ládák után kutat a 23061 13| körülbelül annyit tesz, hogy „üsd!”. A várban levő primipilusok 23062 9 | zsidó, bocskoros nemes üsse fel a vackát! Nem akarok 23063 3 | Fogjátok el a gazembert, hadd üssem agyon!~Szerencsére volt 23064 19| s azt mondom, hogy ide üssön a tekintetes úr azzal az 23065 13| hangzott ki leginkább: „Üssük a szolgabírót!” Baranecz 23066 3 | bajusszal, felfelé csavarintott üstökkel, lovaglócsizmákban, ostorral 23067 20| A vártorony órája tizet üt már. Az őr ásítozik, a szempilláit 23068 17| szemben, az üvegből öntött ütegek elől sem futamodunk meg. 23069 6 | kezdett el csörömpölni – ütenyre.~Az első kétszáz felhaladt 23070 20| csak egy következetesen ütenyt tartó horkolás felelt. Elborzadt; 23071 2 | mindenféle emlékeivel az ütés, vágás, karmolás foltjainak 23072 19| ledönti az óriást is, s az ütése elháríthatlan.~Nem kérdezősködött 23073 3 | sikerülhetett volna ilyen egy ütésre kicserélni egy egész társaságnak 23074 20| tábornok elkésik a zsigárdi ütközetből, ahol az ő megjelenése döntötte 23075 14| veszpilló leírta az egész hősi ütközetet, ami ma e helyen lefolyt. 23076 16| dobott le abba, a falakba ütköző kavics zöreje percekig hallható 23077 6 | Sikerült. A zár nyelve az ütközőben volt már.~Ekkor Vecsera 23078 6 | megkezdé a zár nyelvét az ütközőből kihúzni. Hanem amint a körfordulat 23079 6 | csinálva; mind a négy oldalán ütközői voltak, amik egy kulcsfordításra 23080 28| olyan zárral, melynek négy ütközője volt, s egyszerre nyomult 23081 25| odanőve az úrfihoz; amíg csak ütlegeket kellett kapni tőle, jó voltam 23082 2 | Rendben minden. Ma nem kapunk ütleget és sötét szobát, hanem csókot, 23083 3 | végbement házasságnak, hogy ütné meg egyszerre a guta a jó 23084 19| mondani, csak az öklével ütögetett a kezében tartogatott levelekre. 23085 3 | leszidják, a feje hátuljára ütögetnek, aztán azt mondják, hogy 23086 1 | szigorúan végigkutatja, nem ütötte-e ki a fejét a földből egy 23087 22| kabátját, amiért aztán a lábára ütöttek.~Azért aztán megneheztelt, 23088 24| kertje. Annak a völgyében ütötték fel a sátort az úri vendégsereg 23089 9 | címer helyébe gyárcégért üttetek fel? Hogy nekem a királyok 23090 2 | vakarni? Aztán itt vagy egy üveg tinta meg egy réztoll. Mert 23091 17| bronzütegekkel szemben, az üvegből öntött ütegek elől sem futamodunk 23092 1 | kosárkában nagyszámú illatszeres üvegcséket hoz, s azokból a nyíló virágok 23093 14| a lábával minden fénylő üvegcserepet megtapint; – olyan kicsinyes 23094 2 | nagyítója meg piros és zöld üvegdarab.~– Tessék tőlem vásárolni, 23095 20| nehéz szag eláruló az üres üvegek tartalmát; azokban mákony 23096 2 | Opatovszky Mátyás egy szlatinai üvegestől Borbála leánya számára. 23097 17| az elrémüléstől, szemei üvegfénnyel meredtek ki üregeikből; 23098 10| természetes íróasztal fölé. (Üvegfödél alatt teleltetett növény.) 23099 2 | szatócs megnézte nagyító üveggel a függőt, amit kiakasztott 23100 19| gyémánt? Én azt gondoltam, üveggyöngy, olyan, mint az én csilláromon 23101 24| keleti növényekből, amiket az üvegházból hoztak ide. Szegény pacsirták! 23102 3 | vasgyár, a schweizerei, az üveghuták javadalmai? A regále, a 23103 8 | lélegzetvétel nélkül egy üvegkádban a publikum előtt. S ezt 23104 7 | cirkuszokban, ahol egy nagy üvegmedencében alábukva, mint valami tengeri 23105 1 | egész kert be van fedve üvegmennyezettel. Oda nem esik soha se eső, 23106 7 | beponyvázott tót szekérből, ami üvegszállítmánnyal járt oda alá Pestre, előkecmelgett 23107 10| hevertek mindenütt, asztalon, üvegszekrényben, étagére-eken, azt siratta 23108 1 | liánok, clematisok egész az üvegtetőzetig felkúsznak, s összefolyva 23109 6 | Úgy tettek. A vadállati üvöltéstől nem lehetett Illavay szavát 23110 20| faluban egész pokoli kórusban üvöltött valamennyi házőrző eb. Idebenn 23111 7 | nótát, torkaszakadtából üvöltve: – Hej szvinya, szvinya! 23112 6 | az egész országot, hadat üzenve – azoknak, akiktől van mit 23113 10| tanítja a jenkiket szolíd üzletekre.~A szép asszony, Atalanta 23114 3 | összeg az enyém! Ez az én üzletem volt!~– Engedelmet kérek – 23115 18| világon, amely kiterjedtebb üzlethatárral bírna, mint a z…ai félkézkalmároké.~ 23116 25| keresztülismerte az első üzleti tárgyalásnál a maga emberét.~ 23117 19| Az első levelek a nagy üzletről szóltak, amihez társak kerestetnek. „ 23118 2 | megkínáljuk önt egy igen előnyös üzlettel. – Adjon nekünk kölcsön – 23119 16| Vannak cavalierváltók, vannak üzletváltók, vannak, amiket szárazváltóknak 23120 22| hogy a szántóföldei mind ugarnak vannak hagyva, most sem 23121 3 | piszkálva a fogait. – „Kutya ugat, pénz beszél.” Ezt tartja 23122 20| pinceablakokon át üvöltő emberi ugatás: káromkodó szitok; egyre 23123 2 | rohannak, minden udvarról nagy ugatással, iskolás gyermekek riadnak 23124 20| faluban a kutyák dühösen ugattak minden udvaron. Egyszer 23125 19| hogy én most egyszerre ugorjam fel innen, s amint a magam 23126 2 | szeleburdian a mamájához, s nyakába ugorva, megcsókolta az ajkait egész 23127 2 | most még fertelmesebben ugrál. Ő itt hagyja az egész komédiát, 23128 4 | és a szilajság végleteibe ugráló szeszély. Hisz ez azt foga 23129 25| cirkuszról cirkuszra, és ugrálsz a többi bohócokkal az abroncson 23130 16| már előre, egymás nyakába ugrálva, mintha ők értették volna