| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
3010 16| Pálma e válaszra az édes csiklandás ideges nevetésével kapta 3011 2 | szógám, a cigánypecsenyét?~Csiklandós kérdés volt.~– Hát miért 3012 26| elrángatta onnan. Még meg találja csiklandozni a halottnak a talpát, s 3013 7 | csak a tréfa rendkívülisége csiklandozta. Kornélnak volt gondja magával 3014 7 | Mint akinek valami ördög csiklandozza belül a szíve táját. Egyszer 3015 25| végigjárták azt az iskolát csikóéveikben. Annál szolidabb lesz majd 3016 19| szárából kivirító zöld, csíkos lábszárharisnyák, a nyakán 3017 25| vad ménes közül egy szilaj csikót kifog pányvával. Ötven lovat 3018 13| messze megelőzte az utána csilingelő szánt. Ez addig tartott, 3019 18| gyémántokért, sem az ég minden csillagáért, hogy ön az életét kockáztassa. 3020 26| országainak rendkeresztjeivel és csillagaival. Valódi Kis-Európa. Magyar 3021 8 | infinitézimál kalkulusok, csillagászszámítás, gyökkeresés, mértani ábrák! 3022 20| az újhold karéja gyönge csillagfénnyel derengette fel a tájat.~ 3023 20| ajtaján van egy rézlapocska, csillagformára áttörve: arra való, hogy 3024 6 | fekete frakk, a hímzett csillaggal a mellén, hanem aztán fele 3025 20| meggyújtották a lámpásokat, egy csillagképlet oda is vetődött Illavay 3026 1 | mindennapi olvasmánya. A csillaglakók, földöntúli régiók képeivel 3027 16| sziklát; e hanggal hívta le a csillagokat onnan felülről s a vizek 3028 16| szabad levegőt beszívni, a csillagokhoz beszélni. Ilyenkor meglátja 3029 20| gyémánt sem elég, aki magát a csillagot akarja letépni.~A rémület 3030 20| le a gallérján levő egyes csillagra, hogy azt a vendég úrral 3031 20| Monsieur?~Ferenc látta a csillagrésen át, hogy Cousin a jobb kezével 3032 25| nyolcadik csodája: egy más csillagzat lakója: Atalanta! – Donna 3033 15| magát, mintha egy idegen csillagzatba jutott volna bele.~Hanem 3034 25| főt tisztán tartja, a vért csillapítja, nekik nem szabad a gyönyört, 3035 24| a lovag köré, kérlelték, csillapították, megfogták a lova zabláját, 3036 20| emberre. Felgerjedt haragja csillapodni kezdett, amint a négy szem 3037 25| várakozásteljes mormogásra csillapult le. Minden lornyon kézben 3038 6 | termeket, mint valamennyi csillár? Fél fejjel magasabb volt 3039 19| üveggyöngy, olyan, mint az én csilláromon lóg.~Egy sem hiányzott belőle.~ 3040 7 | Az a szép arany fényben csillogó chartreuse a palackban.~ 3041 8 | előadni. Szavaiban utolérte a Csimborasszót, ámbár a tettei is megfeleltek 3042 25| rohanjon a bika sallangjába csimpajkozni. A legyőzött vadállat pedig 3043 25| fejét. Mind hasztalan. Úgy csimpajkozott belé az a nőalak, mint a 3044 2 | a másiknak. No, hát csak csináld meg szép csendesen. Nem 3045 20| részét, még nagy zavart csinálhat; de, amint az osztrák nagykövet 3046 9 | eladható lesz, a kastélyokból csinálhatnak gyárakat, üvegházat, fűrészmalmot. 3047 6 | levághatod a fejemet is, s csinálhatsz kulcsfordítót.~– Ne bántsátok! – 3048 16| hanem a szerelmes. Miatta csinálhatták az összeadást és kivonást 3049 2 | vagyunk, adósságokat nem csinálhatunk. De ne aggódjék ön, a pénzét 3050 7 | Nem is minden bolond ember csinálná ezt neked utána – hanem 3051 2 | megmagyarosításának. Rudolfból csinálnak Rezsőt, Ferdinandból Nándort, 3052 2 | lehet menni.~– Aztán mit csinálnánk ottan?~– Hát akármit. Pénzt 3053 3 | Mit csinálsz vele?~– Azt csinálom, hogy az alsó szoknyám kötőjéből 3054 4 | Az az útlevél, amit te csináltál, különb nemesi leveled lesz 3055 3 | útjairól.~– De hisz én nem csináltam Garibaldival semmit. Én 3056 3 | hadsereg számára posztót csináltasson: az árát kifizeti. Ez azonban 3057 3 | Ferdinánd gróf haragjának.~– Hát csináltassuk meg az útunkat magunk.~– 3058 27| mint egykori jegyeséhez? Csináltat ő abból is bárót. Neki csak 3059 3 | másikig.~– Hát miért nem csináltatja meg a vármegye az utakat?~– 3060 9 | várlakomból fűrészmalmot hagyok csináltatni, s a temetvényi címer helyébe 3061 16| mind: a szolgabíró úr nem csináltatta azokat meg, s most az én 3062 6 | teszünk téged, s ezüstorrot csináltatunk.~– Nem kell nekem, ha aranykarika 3063 7 | dolog volt. Bizony együtt csináltuk ki mi ezt is jó előre a 3064 7 | egybehangozzék velünk, nem csináltuk-e bolondokházává a házunkat, 3065 9 | vevőtársaságot hozzá, s aztán csinálunk egy olyan kötést, ami mind 3066 6 | döngetésnek, nagyon jól volt csinálva; mind a négy oldalán ütközői 3067 2 | Húgám! Hiszen te olyan csinosan dalolsz, hogy beválnál komédiásnénak 3068 3 | olybá vette, mint mikor a csínyt tett diákot szidják a társai, 3069 17| úr a „kicsinyeket” engedi csipegetni, a „nagyobbakat” engedi 3070 10| hatalmából, dicsőségéből. Egy csipet homok. – Lesepri azt is 3071 10| úr felvesz az útról egy csipetet abból a finom fehér kvarchomokból, 3072 2 | elrontani a kedvét, s egy csipetnyit megkósoltunk belőle. Akkor 3073 26| alsószoknyái merő brabanti csipke”; mire Pálma grófnő így 3074 20| összegyűrve a fejére vetett csipkefátyolt. S aztán tovább indul.~Vajon 3075 25| homlokán, selyemvolantjaival, csipkefelhőjével olyan, mint egy kinyílt 3076 2 | vagy olajjal; mellénykéjére csipkefodor van varrva, ami úgy szép, 3077 24| nevetésnek, aminek a zsebkendő csipkéi közé kell elfojtatni.~Opatovszky 3078 26| a selyemnek, fellegei a csipkének, tejútja a gyöngynek és 3079 25| s fejét arcával együtt a csipkereboso.~Amint az aréna közepére 3080 25| melynek volantjai fekete csipkével vannak díszítve; haja egyszerűen 3081 7 | ismerni a járásáról, az a csípőin ringó termet minden burok 3082 15| apróságokkal fárasztom?) Ellenben csípős és udvariatlan tud lenni 3083 4 | keresni, hogy hová lett, mi csípte meg.~Azzal becsattantotta 3084 14| szvornoszt vezére; aztán nyakon csípték, megkötözték, idehozták; 3085 19| mégsem volt, hogy én el ne csíptem volna.~– No, már ahhoz gratulálok. 3086 3 | igazi angol. A fél szeme elé csíptetve a monocle. How do you do, 3087 25| eket, minden nyájaskodást csírájában elfojtva, s tisztává seperve 3088 1 | földből egy kis fűszál, egy csírázó paréj, azt siet rögtön kihúzni. 3089 2 | Kácsa madarat? Liba madarat? Csirke madarat?~– Nem azt. „Mátyást.”~– 3090 9 | elűzhetik a világba. Lovakat a csiszárnak, bútorokat a zsibárusnak, 3091 19| sorozva. Lakosai kupecek, csiszárok. Többnyire úton vannak. 3092 8 | lóháton. Maradjon veszteg. Csiszolgassa krétával az érdemrendeit. 3093 3 | tudja.~– De édes barátom – csitítá Diadém úr. – Hisz a hellének 3094 26| és a vörös köpönyeggel.~„Csitt! Pszt!” – figyelmezteti 3095 4 | hallgassa el az egész dolgot. A csivasz paraszt azt allegálta, hogy 3096 2 | bántok én ilyen apró-cseprő csivatag népet, eszem azt a tátott 3097 3 | csattant a padozaton. A hiányzó csizma ellenben ott volt a bal 3098 3 | belerúgva magát a felrántott csizmába. – Háromszor felfordulok 3099 5 | barátom, ilyen sárgyúró csizmában csak nem állhatok be a comtesse-hez 3100 2 | vásáros bódé, lacikonyha, csizmadiasátor, ponyvaszínház, megpillantanak 3101 3 | szarvasbogár alakú szörnyeteg, amit csizmahúzónak hívnak, s az minden léptével 3102 3 | nekem görögül, hogy hívják a csizmahúzót? S erre a pokoli ördög, 3103 3 | Opatovszky Kornél egyik kezében a csizmahúzóval, másikban a letolómankóval 3104 16| lesz. A fű még harmatos.~– Csizmáim vannak.~S megmutatta, hogy 3105 26| szeretne már otthon lenni, s a csizmáitól megszabadulni. – Végre megkondul 3106 2 | és gyűrődött, mind a két csizmájának az orra szét van nyitva 3107 19| burkolva, lábain nagy sáros csizmák s azoknak a szárából kivirító 3108 4 | őseim birtokán járok, s a csizmámnak nincsen talpa. Az apámnak 3109 3 | szüksége inas segítségére: ő csizmástól szokott lefeküdni. Amire 3110 3 | vett elő, s azt elkezdte a csizmaszár mellől kihúzott bicsakkal 3111 19| ezen megy fel a vízvezetéki cső, mely a vár alatti tágas 3112 25| valósággal beleereszti a csőbe a golyót, amit Opatovszky 3113 5 | Hat-hétszáz olyan desperátus fickó csodadolgokat tudna elkövetni egy ócska 3114 12| mégis elmegy! – Ez aztán a csodaember.~Illavay nem hallgatott 3115 6 | belülről erőszakolók ellenében csodaerővel tartva azt vissza, hogy 3116 25| jön. A világ nyolcadik csodája: egy más csillagzat lakója: 3117 20| kerület uraivá lettünk. Csodák történtek. Nagyságok lettek 3118 17| őrnagy most, hanem tábornok. Csodákkal határos, ami mindent elkövetett. 3119 27| nagy szemei felnyíltak csodálkozásra, fejét tagadólag ingatta. 3120 20| kérem! S ne nézzen rám olyan csodálkozó szemekkel.~Biz ez nevetni 3121 10| zongoraszó és énekhang. Különösen csodálkozott a gróf azon, hogy a veszélyt 3122 2 | hát azóta bizony azt sem csodálnám, ha egy éjjel a háztetőt 3123 11| őrködjék.~– De hát lehet-e azt csodálni? Mikor maga az ébrenlét 3124 7 | egy dolgot nem tudtál a csodanő életéből. Ő eleinte ,Loreley’ 3125 16| ölnyi hosszú gránitdarab, csodás dzsinnfőben végződő: csak 3126 25| volt a híre, hogy az egy csodaszépség amellett; Párizs, London 3127 20| Addig is ajánlja ezt a csodaszert. Pekingben készítik, csupán 3128 7 | összegubacolva tarkállik, mint egy csodaszőnyeg végig az egész völgyvágányban; 3129 24| megutasítani a szomjú földet. Csodatervekről beszélt a börzefejedelem! 3130 8 | tanulta ismerni, minden csodatételeivel ismétlődhetik. Ez olyan 3131 26| kell önnek nézni. Az egy csodatünemény. Egy démon nő alakban. Éppen 3132 7 | partról bámuló előtt egy csodavilág elevenül meg, – mely felcsúfolja 3133 25| odainte egy zsemlyesárga csődörre, s abban a percben kirepült 3134 6 | és lovaskatona. Egy ilyen csődületnél egyszer egy hajszálon múlt, 3135 3 | No, én meg vagyok tőle csömörülve, s inkább volna kedvem vályogot 3136 20| olyankor aztán ábrándoznak a csöndes zsindelyfedelű házról, amelyben 3137 9 | rajta.~Mikor fölébredve csöngetett a komornyiknak, s az már 3138 13| hanem inkább levétette a csörgőket a lovairól, hogy előre ne 3139 26| megkapni, azt nem adom, csak a csörgősipkáért cserébe. Amely nap ön a 3140 5 | ember között elmondatott. A csörgősipkája védi a bolondot. S ennek 3141 25| én osztom meg veled az én csörgősipkámat, s jársz velem cirkuszról 3142 6 | Mikor egyszerre száz lánc csörömpöl rohamlépésben fel a lépcsőn, 3143 6 | földszinten lakó rabok közeledő csörömpölése hangzott a lépcsőkön.~A 3144 10| látja meg őket. Néha még csörömpölnek is. Senki sem fél tőlük.~ 3145 6 | kétszáz lánc kezdett el csörömpölni – ütenyre.~Az első kétszáz 3146 11| diákok felcsapott kalappal csörömpöltek fel s alá a császári várlak 3147 5 | fölvonóhíd még minden éjszakára csörömpölve zárja el a kaput, s a későn 3148 3 | magát; utána pedig nagy csörtetve jött a papa igen sajátszerű 3149 2 | kiabált odahátul, hogy „csoéto to kutykuruty!”; ő már ezt 3150 6 | gonosztevő elé rászegezett puskák csöve előtt.~A Brontes-termetű 3151 20| marék homokot tömött a puska csövébe. Attól az szét fog repedni 3152 20| kalapbőrrel megtalpalt golyókat a csövekbe.~Semmi kétsége sem volt 3153 7 | kilőtte a puskája egyik csövét az ölfák felé: arra aztán 3154 16| Készült a menyegzői pompa. Csojtáros paripán, vőfélyei élén a 3155 14| álom-csalkép, ott lebegett a csókadó tünemény arca, mely azt 3156 13| tőlem, visszaadom – egy csókért.~E szótól úgy megijedt a 3157 26| Ezeket a lábakat halmozta el csókjaival, s átölelve az élő Pheidiasz-remek 3158 2 | oignon!~S megtörülte a leánya csókjától a száját.~– Mais tu es grise! ( 3159 27| gyászruhás teremtés: halmozza csókjával, öntözi könnyével, fejét 3160 20| felejteni annak az „első csóknak” az emlékét?~„Nem!”~Szentírás 3161 2 | összekerül, öleli, csókolja.~A csókok júdáscsókok voltak: elárulták 3162 10| becézést, az éd-neveket, a csókokat, hogy egyéb is van még, 3163 24| lefizetni neki számtalan csókokban.~A hivatalos aktus után 3164 24| reggelire: teát, kávét, csokoládét, hidegsültet? Amire Koczur 3165 7 | ők ketten tudnak. Mikor a csokoládéval leöntött rizskásafölfújtat 3166 8 | hogy önnek ezért kezet csókoljak.~Rá kellett szánnia magát 3167 20| annak a vén orgazdának kezet csókoljon, s azt az öt ujjának a kék 3168 3 | hogy elfeledtem neki kezet csókolni. Vagy Diadém úr nem tűrheti, 3169 24| mosolygó, kézszorongató, csókolózó jó fiú volt idejövetelével, 3170 22| hogy valaha szép macskával csókolózott!~Azután felugrott a fehér 3171 26| Összevissza ölelkeztek, csókolóztak.~– Az udvari bálra jöttem – 3172 25| ágyamon, ahogy most te! Így csókoltam meg a kezét, ahogy most 3173 2 | félbeszakítsa a nyakravalója csokorkötését, mikor a jegyváltásra készül, 3174 2 | jegyváltásra készül, mert szépen csokorra kell azt kötni, azt a szép 3175 7 | az esti szellő, ringatva csolnakom”, tudod, az a szép barkarola 3176 5 | útnak gyapjúszállítmány közé csomagolva, a háznagyunk felügyelete 3177 7 | s némelyikünknek a lábán csombókra is vannak szorulva.~Kornél 3178 7 | vásárolni, s kiválasztott egy csomót azokból a drágalátos patkányfarkakból, 3179 7 | báróból.) Úgyis utoljára csónakázom ebben az életben. Tedd meg 3180 7 | Emlékezel rá, hányszor csónakáztunk együtt kettecskén e sima 3181 7 | magát.~Ő van itt!~Odasiet a csónakhoz. Mozdulatán látszik a bosszús 3182 26| nézte el, hogy indulnak csónakokkal a vízbe haló után, hogy 3183 7 | árult el.~– Kormányozd a csónakot a hattyúházhoz, kedvesem.~ 3184 12| mulatság az, nem törik bele se csont, se kerék; a Nyitrán és 3185 24| lovagostor, aminek a végén csontfütyülő volt.~Hát őneki a komornyik „ 3186 24| Kornél úr él, és semmi csontja sem tört.~Úgy volt, ahogy 3187 25| borzadt. A leány minden csontjának össze kellett törni. De 3188 25| sisakrostéllyal, ami alul a csontkoponya fogsora kivillog. Láng alakú 3189 17| hogy a gróf veszedelmes csontrepedést szenvedett a térdkalácsában, 3190 24| addig ne fütyüljön azon a csontsípos lovagkorbácsnyélen, amíg 3191 16| fülkével, amiben a befalazott csontvázat találták. Nő volt. Az odúban 3192 17| fogyjon el a muszka!”~A gróf csontzúzódása már akkorra annyira megjavult, 3193 26| jelenség az egész tündéri csoportban: kivált ebben a keleti jelmezben 3194 6 | lekuporodtak a földre. A vakmerők csoportja azonban a folyosó közepéig 3195 20| gyertyáival, a tearózsák csoportjai rakva voltak őszvirággal, 3196 6 | a templomfolyosón bezárt csoportnak. – Ők ki tudtak törni! Felgyújtották 3197 6 | a szemben álló fegyveres csoporton, mely egy Spartacus mintájának 3198 14| karddal, ahol ellenállásra csoportosul az ellen, s szétriasztja 3199 14| Andrást! Az öregek, kik körüle csoportosulnak, leveszik kalapjaikat. Istenhez 3200 24| nászsereg lassankint körüle csoportosult, s mindenki az ő neveiket 3201 25| párharcban a legmesteribb csoportozatok fejlődnek ki a nézők előtt, 3202 6 | csak egyszer került egy-egy csoportra a sor félórai sétát tenni 3203 14| a nép felzendül, s egész csoporttal tódul a várkastély udvarára 3204 26| Kornél vagyonán érzékeny csorbát fognak ütni, de ez a mi 3205 7 | összeg fekszik még valahol csorbítatlanul, ami húsz év óta fel is 3206 16| fölfedezett, ami jövedelmeinket csorbítja? Az így van, ugyebár? Amíg 3207 1 | grottákkal, vízesésekkel, dámvad csordákkal. Távolabb az aranyködbe 3208 5 | 1863-ban éltünk.~– Aztán – „csordultig volt a pohár”.~– Az volt 3209 7 | gondolatot végigérje?~A könnyei csorogtak végig az arcán.~Egyszer 3210 7 | fegyverládákat, haditörvényszéket csőstül mind elfelejtette.~Lett 3211 5 | Illavay nehéz feje nagy csóválásnak indult erre a szóra.~Pálma 3212 25| kapva fel a légbe, egyet csóvált rajta, s úgy vágta le a 3213 22| korallkígyófarkát magasra csóválva s arany szemeivel a szemébe 3214 7 | báró, s azzal a duplapuska csővégét a szájába kapta. Hasonló 3215 16| merészen lépett annak a végső csúcsára. Tehette. A háta mögött 3216 10| lemenő hold. Amíg csak egy csücskéje kiáll, addig mindig világít; 3217 8 | a fogaival harapta le a csücskéjét annak az átkozott újságnak.~ 3218 6 | pittyesztés, félrehúzás, csücsörítés, a nyelv kiöltése, szájszeglet 3219 28| levelét.~Ferdinánd gróf csüggedten hajtá tenyerébe nehéz fejét. 3220 23| bele a satellese oldalán csüggő táskába, ami tele volt ezüstpénzzel, 3221 16| a kapuban, s a leány nem csüggött a férfi vállán.~Egy búcsúköszöntést 3222 2 | leány fél kezén és fél lábán csüggve hajolt le odáig, s aztán 3223 2 | ellenben a topánkáiból hosszan csüng alá a kibomlott zsinór. 3224 20| akart lőni az ablakon, mind csütörtököt adott. Amint leszedte róluk 3225 27| rád gondoljak! Óh, milyen csúfnak képzeltelek, ha tudnád.~– 3226 7 | hideg fürdő?”.~Ki fogja őt csúfolni, és el fogja beszélni az 3227 2 | szép legény vagy” – mondá a csúfolódó tükör; – „egészen vőlegénynek 3228 10| kis városban félrevonulva csúfoltasd magadat grófnénak, s kerüld 3229 2 | szembe nézi: nem, ez egy csúfondáros, torzkép-vágó tükör, mely 3230 27| amely őt oly bántóan, oly csúfosan arcul verte, eljön megkérni 3231 3 | olyantól, aki önből mindig csúfot űzött. Újra visszafoglalja 3232 9 | ingében, hanem a kéményseprő csuhájában, s az elfogás híre, egész 3233 7 | lehetsz; – vagy légy bolond, s csukasd be magadat Döblingbe, s 3234 3 | hogy az őrültek házába csukassa magát, leírtam a báróné 3235 4 | elfajult fiút aztán nem bánja, csukják be valami javítóintézetbe, 3236 13| bokáig sem ért neki, s a kéz csuklói csülökig ki voltak belőle: 3237 17| megfogta a gróf kezét, a csuklóján átszorítva erővel, ismét 3238 7 | burnusz takarja a termetét, a csuklya a fejére húzva. Azért rá 3239 20| odament az ablakhoz, s a félig csukott redőnyökön kitekintett.~ 3240 19| kacagás közben a nehéz veríték csurgott alá kétfelől a halántékain.~– 3241 19| Kiadom az egész bandát. Cudarok, gazemberek. Ha ők elárultak 3242 4 | meggondolom, az is mind cudarság volt.~– Egyedül követted 3243 25| sokáig zsebben hordozott cukedlit, az előbbinek pedig egy 3244 3 | marhavész miatt. Jól van. A cukorgyáraink megbuktak, mert a kormány 3245 3 | mert a kormány felemelte a cukorrépaadót. Derék. – Hát miért nem 3246 25| lónak, mert Kornél az egész cukrászboltot megvásárolta a játszó személyzet 3247 15| semmi ételen, s amin valami cukrot érez, azt bűnbánat neki 3248 13| mint ez a paraszt.~– Stylus culinaris (dörmögé hüledezve a gróf) 3249 13| Tudok! De nem ilyen stylus culinarison, mint ez a paraszt.~– Stylus 3250 23| egyenruha lemaradt róla: cum honore lépett vissza.~Még 3251 12| Somával?~– Hát annak már cupász. Azon még a négy disznó 3252 19| keresztülvágott az utcán a cuppogó sárban, a korcsmával átellenes 3253 23| mellé még egy-két pohár curacaot is elköltött – sarkantyúnak; 3254 4 | vármegye, se a sequestri curator, mert ütött a szabadság 3255 25| produkció volt. Hozzák elő a Currert, tessék a kisasszonynak 3256 11| Ez volt Ferdinánd gróf curriculum vitae-ja.~Ferdinánd gróf 3257 14| semestrist, sub titulo juridici cursus. – No, az is szép „jus” 3258 2 | a számodra! A borba meg cvibakot mártogatunk. No! Eljössz? 3259 2 | hogy a mama franciául szól Czenczihez, Arnold is elődugta a fejét 3260 7 | kiszedett, oda akarta adni Czenczinek.~– Kedves leánykám, te! 3261 7 | felügyelete alatt? Te! Diadém fog Czenczire felügyelni? Hát csakugyan 3262 7 | hirtelen eszébe.) Hová tennéd Czenczit? Az csak nem lehet ott – 3263 22| következetesen mindig b-t és d-t használt.)~– Nem tudod? 3264 25| vállain hatalmas állkapcsú fej dacol. Combjai megannyi oszlopok. 3265 1 | Máté büszkesége, Petrőczy dacolása, Thököly rajongása, Rákóczi 3266 11| szláv. Egész Béccsel mertek dacolni: még az aulát is magukra 3267 24| hogy azt megnézem.~Kornél dacos járással lépett ki az erkélyre, 3268 16| arca az ellenséggúnyoló dacot fejezi ki. Ez egy tanúja 3269 14| módon lett bevégezve. A dactilusok pattogása közben nagy riadal 3270 20| arra kész: olyanformát dadogott, hogy „az isten hozta önt 3271 3 | Aldridge? – Rabbi Hirsch. – Daenemark?” – Ezeket mind meglátogattam, 3272 16| törve: azt most, mint a dagadó párna, úgy benőtte a bársonymoh, 3273 3 | a fél arca úgy fel volt dagadva, mint egy cipó. S ehhez 3274 7 | nem volt az alatt semmi daganat, hanem egy sokrét összegyűrt 3275 3 | elsüllyedni vele együtt a dágványba.~– Hát hogy érted ezt, kedves 3276 22| a Káró kutyám hol van?~– Dagyod begtetszett a kapitágy urdak, 3277 20| diatribát, hogy a „szőr”-t a dájélakba belevonja: nevezve őt minden 3278 14| az édes kenyeret, amiről dajkám mesélt valaha, ahogy van 3279 20| Hallovájt, aki a grófné „dájmond”-jait olyan ügyesen feltalálta, 3280 2 | kapunk, kisleány vagy kövér dajna, úrhölgy vagy szolgáló, 3281 16| vissza rá, azt hitték, társuk dala az.~– Lássa ön, milyen hamar 3282 20| voltak őszvirággal, s a dáliák pompáztak minden színben 3283 8 | feltűnő, egyike a legszebb daliáknak, akiket valaha láttunk az 3284 2 | folyt az előadás.~„Szép Dalinka kisasszony, más néven az 3285 2 | a tánc mellé azt a szép dallamos nótát, hogy „Eladtam a kakasom, 3286 23| tudott a zongorán magyar dalokat játszani, mint a cigány 3287 7 | szolgabíró. Arra az abbahagyta a dalolást, s együgyű meghunyászkodással, 3288 2 | nótát eltanulja.~– No, hát dalold utánam, te kis éretlen aranyalma! 3289 17| függönyöktől süketített alkóvjáig. Dalolhatták azt a nótát, amivel végigharcolták 3290 2 | Hiszen te olyan csinosan dalolsz, hogy beválnál komédiásnénak 3291 7 | pálinkázva, hanem ennek a dalra fakadása gyanús volt. Amint 3292 2 | a most betanult csárdai dalt; s mikor odaért, hogy „Piros 3293 23| hangoztatá hozzá:~– God dam, miss! – Szentül meg volt 3294 26| lovat választott a számára. Dámája már van: Pálma grófnő. De 3295 8 | kormos irhabőr sem ült még damaszt karszékben soha – szólt 3296 1 | grottákkal, vízesésekkel, dámvad csordákkal. Távolabb az 3297 13| fel éppen egy szép nagy dámvadat, s a hajdani puskaporos-torony 3298 17| rendelkezésére; ágyúpark, lovassági dandár: ez meg itt puszta kézzel, 3299 8 | harcképessége van az úr dandárának, hanem holnap az ellenfél 3300 17| nyerje meg vendégének egész dandárával együtt, s csinálták eléje 3301 3 | megérkeztekor azonnal a dandárhoz csatlakozhassék, s a csatatérre 3302 2 | Szolgabíró polgártárs!~Én a dandárommal holnapután megérkezem. Tartson 3303 13| tudta, hová. A császári dandárparancsnokot kereste fel egy közel eső 3304 12| bolyongott, míg rátalált a dandárparancsnokra.~Az igen kevés szavú férfi 3305 8 | hogy te egy úgynevezett dandárral nyomultál előre a hegyek 3306 4 | Mikor visszajött, egészen dandy volt.~– De még csak egy 3307 2 | A betyár ott táncolt, danolt, dorbézolt aztán egyedül, 3308 6 | bastonnade alatt folyvást azt danolta, hogy „Jaj de furcsa a német”, 3309 6 | becsületesség.~– Valóságos Danton-pofa. Nézd meg csak az új Plutarchban 3310 25| ragadtatva e célzás által Daphne metamorfózisára.~– Ezentúl 3311 9 | két ruinált uradalmat: egy darabban, az egy kis német hercegséggel 3312 6 | nyoszolyákat széttörve, azoknak a darabjaival az ökleikben tértek vissza 3313 9 | nyúlt, kihúzott onnan egy darabka nyomtatványt, s azt sokrétűleg 3314 20| vissza; az utolsó legszebb darabokat pedig éppen most hozta el 3315 19| rejtett ékszert, amit apróra darabolva kellene elárusítani, mihelyt 3316 7 | kígyózik föl, s ott azután egy darabon a hegyoldalba vágva vonul 3317 7 | észjárású embernél, hogy darabonkint ötven különböző uzsorásnak 3318 16| helyett az öles vadsóska dárdás levelei díszítik a falakat; 3319 16| vitatkozni a kasza a kozák dárdával, mint tudott Osztrolenkánál?~ 3320 7 | lovagkastélyában, hanem Darmstadtban, a ,Hétválasztó’ kávéházban, 3321 13| hajjal, a szokott népviselet daróc-condrájában, derekán bőrtüszővel, lábain 3322 6 | gyermek volt még. A durva darócköntös mellett is feltűnt finom 3323 20| akkor.~Az volt a nóta, hogy~„Dárum, madárum!~Agyonverünk a 3324 3 | öltözve; pitykés dolmányban, darutollas kalap a szemöldökére lenyomva, 3325 25| kalapját feléje nyújtva. – Das war schrecklich schön!~S 3326 26| megugorhassam.”~Amint a komornyik dátum szerint rendbe szedte a 3327 7 | négy oldal.~„Kedves gazdám!~Dátumot azért nem írhatok a levelemre, 3328 14| Milyen eloquenter beszéli a deák nyelvet.~– Nemcsak beszéli, 3329 13| ékesebben.)~A pap se tudott deákul. Furcsa pap lehetett.~– 3330 10| Processióban, átkozódva en débandade!~Egy szép reggel azután 3331 2 | mind valamennyi elbújhat Debrecentől a Port-Saint-Martinig.~A 3332 25| megsértve a plasztika és a decentia szabályait.~Hanem hát az 3333 4 | egy forhemedlink takarja a deficitet.~– Ne locsogjon – izé.~– 3334 17| azért szabadítja meg.~– Dejsz abban ugyan hiába fárad. 3335 25| fehér körszakállú öreg úr deklamál, és hevesen gesztikulál 3336 6 | az utcán a „Pöbel” élén deklamálni, kezében egy szerencsétlen 3337 8 | saját magamat bolondnak deklarálom.~– Ezt már hallottam egyszer.~– 3338 26| Szabad volt neki, mint deklarált vőlegénynek, menyasszonya 3339 17| a vármegye meg a doktor dekrétumait és paréreit, amelyekben 3340 25| Campeador! – Pizarro! – Dias del Castro! A lapis lazulival 3341 10| meg. Ott él még valahol Dél-Amerikában, s tanítja a jenkiket szolíd 3342 25| megrázkodik, nyakát hajtogatja, délcegen bókolva. Most a lovag ismét 3343 20| étsorozatot; hogy előre delectálhassák magukat a bekövetkezendőkön.~ 3344 24| végbemegy, melynél csak a delegált személyeknek kell jelen 3345 6 | újoncállító bizottságokhoz delegálva olyan független hazafiak, 3346 15| költészet, rokonszenves delej támad a költemény minden 3347 20| szemközt. A saját arcmás delejező hatással van az emberre. 3348 5 | ami tele van eltaszító delejjel.~Hosszúkás vont arca oly 3349 5 | amiben te olyan nagyon delektáltad magadat, hogy komplét legyen, 3350 2 | Megállj elébb! Mit nevezesz te délelőttnek?~– Azt az időt, amikor még 3351 26| osztályozom, ki melyik napra szól, délelőttre, délutánra, estére, hogy 3352 7 | nagyszerűek.~Kornél báró a délesti órákat csupa érzékeny elbúcsúzási 3353 25| kényszerítse beszédre a szenvedőt.~Délfelé várják nála a sebláz bekövetkeztét.~ 3354 25| levágott fejek, úszó gályák, delfinek és griffmadarak szerepelnek, 3355 5 | határőröket. Legyen a corpus delicti a tied. – Hanem mármost 3356 8 | pajtás”, hanem bíró és delikvens. Kapta az úr a levelemet?~– 3357 12| egybeült már. Előhozták a delikvenst, s bevitték a törvényszék 3358 24| milyen tálakat csinált Della Robbia! s igazi Bernard 3359 1 | szőlő ott már nem tenyész; délnövényeket csak a főurak nevelhetnek, 3360 24| Pálmával találkozik, a szép delnőnek az a szava hozzá, hogy: „ 3361 1 | trópikus csemetékkel, egy délszaki világ képét mímelik. Ez 3362 1 | s eljátszik rajta egész délutánokon át: nehéz mesterműveket, 3363 26| napra szól, délelőttre, délutánra, estére, hogy rendben legyenek.~– 3364 24| programja, hogy a szép őszi délutánt a romok között fogja tölteni 3365 17| nélkül, csak a mai napok demokratikus áramlatának sodra alatt 3366 28| beszegődtem az ő üldöző démonának, ő még akkor is védelmező 3367 16| megszabadult ettől a bolondság démonától: ő hisz, ő bízik: a hölgyben 3368 8 | gyönyörű, az asszonyindulat démonerővé magasulva sugárzott tekintetéből, 3369 25| Az olyan rá nézve, mint a demoniacusnak a megszálló lélek: makacsul 3370 5 | kezében. Jusson eszedbe a „démonlégió”, amit I. Napóleon az olasz 3371 15| emberi szívben lakó két démonnak a küzdelme: a jónak és a 3372 7 | ő se nem bagoly, se nem denevér, se nem bakter, hogy éjszaka 3373 16| akantuszlevelekben, fülei denevérszárnyakban végződnek, arca az ellenséggúnyoló 3374 7 | úgy, ahogy ők képzelték. A denunciáló levél az én csizmám szárában 3375 17| várták, mint a Messiást. Deputációkat küldtek eléje, kaptak rajta, 3376 14| keresztültöri magát az üdvözlő deputáción, s dehogy kíván „csés jó 3377 3 | kellett venni a cselédeknek a deputátumot. Ilyen elemi csapások idején 3378 25| művésznőre nézve…~– Ich bin der Opatovszky Kornél…~Donna 3379 7 | völgyvágányban; az őszi dér varázsecsetjétől sárgára, 3380 25| a másik kezét hirtelen a dereka alá veti, s egy pillanat 3381 2 | Ne képzeld, mintha azzal derekabb ember volnál, mint más; 3382 6 | mereszd meg a nyakadat, a derekadat meg a lábaidat; mi ketten 3383 25| a hó, lefekszik egy szőr derekaljra, vánkos nélkül; a komornája 3384 12| jött be a mezőről, ahol derekasan összeverekedtek az ellenséggel; 3385 8 | előretolni, s gyöngítette vele a derékhadát. Ez már megtörtént. A te 3386 23| is: s se kérd, se hall, derékon kapja az angol misst, s 3387 20| karéja gyönge csillagfénnyel derengette fel a tájat.~Szép hosszú 3388 7 | magát a díványon, mint aki a deresen végignyúl önként, s várja 3389 6 | fegyelmetlenségért rögtön a deresre húzták, s kapott ötven botot. 3390 8 | Elő kell hozni azt a derest.~A „deres” szóra egyik paraszt 3391 6 | szükséges. Bocsánat, hogy ily derrangirrozottan fogadom. A szakállam egész 3392 2 | aki már kezdett jókedvre derülni.~– Hát azután az lett belőle, 3393 16| közlemények után! Ennek pedig még derültebb a tekintete ilyenkor. Pálma 3394 1 | nem koldulni jár, mint a dervis; nem szolgálatba állni, 3395 25| homlokaikat.~– Ai perro desdichado! – dörmögé a spanyol.~Kornél 3396 5 | meglehet. Hat-hétszáz olyan desperátus fickó csodadolgokat tudna 3397 2 | eljutottak a komédiabódé elé.~Deszkából volt a négy oldala, a teteje 3398 24| könnyítve egy hevenyészett deszkahágcsóval, aminek korlátja is volt; 3399 2 | Hopp itt a tisztán!~A padló deszkán,~Nem leszek többet~Nyoszolyóleány;~ 3400 9 | Illésházy emlékezetes iharfáiból deszkát, lécet fűrészelhetnek. A 3401 7 | Megsértetted a kezedet a deszkával?~– Nem. Hanem a gyűrűm.~– 3402 6 | gros”, míg ezek csak „en détail”. – Ismered azt az adomát, 3403 18| tolvajnak; egy kitűnő angol detektív kíséretében, azt nagy hirtelen 3404 20| Dikknsz éppen egy ilyen detektívet ír le, mint ez a mister 3405 8 | imádtam volna a Jehovát, most detronizálnám, s önt ültetném a helyébe.~ 3406 11| mikor a csemegepiac királyát detronizálták; – aztán a prédikáló kofákat 3407 21| mint egy angyal, mint egy Deus ex machina, s ha már akkor 3408 2 | megelőzött kisasszony annál dévajabb jókedvvel paskolja az eléje 3409 14| Pálma most kacagni kezdett, dévajon, pajkosan, mint egy gyermek.~– 3410 20| magatartás, ez egész lény; az úri dévajság, a noble föl sem vevés, 3411 10| gyalogezredet tudtak kiállítani. A devalváció, amikor a pénzérték egyszerre 3412 10| azt az elidegeníthetetlen, devalválhatlan kincset. Mert az asszonya 3413 8 | ő szava, csakhogy előbb devalválni kellett, mint a bankócédulát, 3414 2 | kukucskál be a magánosan dévánkodó betyárra. „Nem szaladtok 3415 2 | elállta a leány útját nagy dévánkodva: „Hát te, gyönyörűséges 3416 2 | magnifique! C’est pour devenir fou! Pompásan volt! Még 3417 24| erre mit mondani, a saját devise alatt rohanták meg. Attól 3418 7 | Persze, te vagy benne a diabolus rotae, a szegény Opatovszky 3419 7 | Mi volt ez? Revanche a diachilonflastrom-golyóért!”~Hahhahha!~Hanem aztán 3420 7 | híres párbajra Diadémmal? Diachilonflastromból voltak a golyók, amikkel 3421 16| végét; a kút megtelt. Van diadala várban. A hőst ünnepelik. 3422 26| volt győződve tökéletes diadaláról.~Pedig még hátra volt a 3423 26| szebbnek híresztelt tündér diadalát egy kissé megkeserítsék. 3424 9 | Diadém a felülkerült ellenség diadalérzetével. – Ez nagyon jól meg volt 3425 24| tekintettek szét nagyobb diadalérzettel a torna nézőin, mikor ellenfelüket 3426 17| huszonnégy szűz felállítva a diadalív két oldalán; a mozsarak 3427 17| együtt, s csinálták eléje a diadalíveket minden város, minden falu 3428 17| helység végén építették a diadalívet a fenyőgallyakból, piros 3429 25| vegyült hódolata a legnagyobb diadaljel a művésznőre nézve…~– Ich 3430 5 | sugárágyúk, török háborúk diadaljelvényei; a nagy négyszögű udvar 3431 10| zápor mind pocsokká tette a diadalkapuk koszorúit, a falakra fűzött 3432 23| Minek csinálták ki nekem a diadalkapura azt, hogy „Halunk”? Mikor 3433 8 | abban a pillanatban, amikor diadalmaskodik; Mária, mikor a kígyó fejére 3434 16| az Istent az égben, hogy diadalmaskodni fog!~– Ha egy ellenfél le 3435 25| jobbágya a közönség. Estéink diadalok. Országunkat változtatjuk 3436 6 | emeleti lázadók őrületes diadalordítása.~– Halljátok Zsiborák szavát? – 3437 20| Zsiborák bandájának adj diadalt? Te! Hisz cinkostársuk volnál. 3438 7 | hozzá?~– Bele van bolondulva Diadémba.~– Hiszen apja lehetne az!~– 3439 7 | semmi baj sincs; miután Diadémhoz fogjuk férjhez adni.~Kornél 3440 25| a spanyol. Az hasonlít a diákhoz, s ebből ragadt meg valami. 3441 4 | Törődöm is én Arnold báró diákkalandjaival. Kornél báróról beszélek. 3442 4 | kelni. Koczur pedig azt még diákkorában megszokta. Csak a diák meg 3443 11| fellázadni a gyárosok ellen, a diákokat a katonák ellen, a katonákat 3444 11| fraternizáltak se magyar diákokkal, se németekkel: gúnyolták, 3445 24| jött velük a veszpilló.~A diákos paraszt latin epithalamiumot 3446 3 | mint mikor a csínyt tett diákot szidják a társai, míg ő 3447 15| feleli rá, nem tudom: egy diáktársamtól tanultam az iskolában, s 3448 25| tekintetében, mozdulataiban, mint Diana, mikor Acteont szarvasállattá 3449 25| aminőket az újabbkori Sperl, Diana-terem, Walhalla nyújtanak.~Itt 3450 25| Campeador! – Pizarro! – Dias del Castro! A lapis lazulival 3451 20| kellett újítani az egész diatribát, hogy a „szőr”-t a dájélakba 3452 18| átjárót keresi; te pedig dibdáb fényes kavicsok után szaladsz, 3453 25| elhűlt előtte az étel a dicsekedés miatt, s nem volt étvágya, 3454 6 | tárgy arra van itt, hogy dicsekedjék.~Egy pipázóterembe érkezve, 3455 2 | merész föllépése által. – (Dicsekedjél hát magad is egy kicsit, 3456 24| hogy kiállja-e végig itten? Dicsekszik-e fakírérzéketlenségével, 3457 4 | kivakarom, s azt írom be, hogy „dicséretes”. Mikor kisül, jól megvernek; 3458 23| még soha agyba-főbe nem dicsértek se egy hőst, se egy muzsikást, 3459 26| körülragyogja minden özöne a dicsfénynek, olyan abban, mint egy szent 3460 16| én nem látok mást, csak a dicsfényt, ami őt körülveszi. Ez eltakar 3461 2 | bajuszát is elvesztette a nagy dicsőségében, úgy kellett neki újra felragasztani.~– 3462 10| kiskirályságból: az ősök hatalmából, dicsőségéből. Egy csipet homok. – Lesepri 3463 10| szem homok még az övé. A dicsőséges kiskirályságból: az ősök 3464 25| Elmondta mindenkinek a dicsőségét. Bevett vár, megnyert ütközet, 3465 7 | hiba ne maradjon. Mert a dicsőséghez, ahhoz van osztozó elég; 3466 25| szeretőm.~Kornél ezt is nagy dicsőségnek tartotta.~– Hát a donna 3467 2 | leizzadni a festék a nagy dicsőségtől.)~– Ön ennek a műintézetnek 3468 17| nem veszedelmünket, hanem dicsőségünket megosztani jövök önök közé. 3469 6 | fátumát vitte el magával a dicstelen sírba.~ 3470 10| ösztöne, hogy a családapák dicsvágya valaha porrá tehet még palotát, 3471 7 | gyámoltalan Telemach. – Dictum, factum. „Amice pendebis!” 3472 22| kocsis, beg a béres, ha didcs se ökör, se ló.~– Hát ki 3473 24| elkékültek az ajkai, tagjai dideregtek. Haza kellett menni a kastélyba.~ 3474 10| Az több, mint az éhség, a didergés, a rongyosság: ez a kétségbeesés. – 3475 7 | vitte be aztán az ágyában didergőnek a jól megrumozott teát, 3476 22| Matykó visszakiáltotta.~– Didi! Gyüjjön csak vissza! Deb 3477 2 | mulatott másodmagával egy difinyós betyárlegény. Egész viseletéből 3478 17| egymás között a legfőbb dignitásokat, azután megemlékezés történt 3479 25| Vendégszereplését mesés díjakkal fizetik; s mindezt magának 3480 7 | kártyázni. (Egyébiránt a tagsági díjjal is tartozásban volt ősidők 3481 14| lépni, hogy majd onnan tart dikciót. Egyúttal a Stellának is 3482 4 | volt érdeme. A két kifáradt dikhenc különben sem szokta magát 3483 20| regényt, amiben Cserlsz Dikknsz éppen egy ilyen detektívet 3484 9 | s elkezdett neki levelet diktálni. Hármat elrontott, míg a 3485 5 | kengyelvasát tarthatod. Még „diktátor”-nak fogják egykor nevezni, 3486 6 | gondolkozóba kezdett esni. Ez cudar dilemma.~– Még valamit mondok. Itt 3487 16| törmelék alá. Ez volt a nagy dinastának a díszpalotája, ahol tizennégy 3488 18| szofizma. Ha egy tönkrejutott dinasztiának a gyermeke nem tudja az 3489 7 | van a másik levél. Ezt egy dióhéjba becsomagolva hozta hozzám 3490 26| akkor ön meghal. Valga me Dios! Azért, amit ön látott, 3491 24| akarom önnek átadni a lovagi diplomáját s a lovagkeresztet. Önnek 3492 21| odadobnám a miniszter lábaihoz a diplomámat, s azt mondanám: „Vettess 3493 24| hivatalosan átadni a lovagi diplomát és a lovagkeresztet, s azontúl „ 3494 26| nő-e, vagy sem?~Az igazi diplomata módra vágta ki magát a kelepcéből, 3495 26| bíborvörös talárjaival, a diplomaták aranyhímzésű frakkjaival, 3496 21| neki az igazmondás. Annyira diplomatának volt nevelve, hogy a hazudozás 3497 2 | végig az egész előadást.~A director egész a kasszáig sasirozott 3498 2 | Ön ennek a műintézetnek a direktora – nemde?~(Még direktor is!)~– 3499 18| odaült az atyja mellé, s ő dirigálta, hogy mint játsszék, s megverette 3500 7 | csalás. (Dolus.) Impedimentum dirimens. Te nőül vetted jóhiszeműleg 3501 7 | a kettőt.~– Te énekeld a discantot, én meg a basszust. (Kappanhangja 3502 17| beszédet, s egész akadémiai discussió folyt afölött a plébánossal, 3503 7 | mind az én híveim. – Vége a diskurálásnak. „Lássuk a medvét!” Nem 3504 6 | pipázva.~Meg sem állt vele diskurálni. Az sem állt föl, hogy hozzá 3505 20| aztán senki sem olyan jó diskurálótárs, mint az ilyen tükörből 3506 13| egyik helyről a másikra dislokáljon.~Illavayban volt annyi emberi 3507 10| hintaja. A bankár egész díszben volt öltözve, fehér nyakravalóval, 3508 1 | sem egy gyökerező növény, díszbokor, virághagyma. És mégis tele 3509 2 | tökélynek, s hogy a holnapi díszelőadásnál a palotában csak mentül 3510 26| látogató tiszteletére rendezett díszelőadáson. És Kornélnak, ha minden 3511 26| időző Radeczky tábornagynál; díszelőadásra az új török nagykövet tiszteletére. 3512 24| vannak a termek, a mai nap díszére – szólt Pálma úri nyájassággal. – 3513 3 | szerencséjének, hogy ilyen díszes társaságot tisztelhet szegény 3514 5 | végzi a dolgát. No, hát én díszessé akarom neki tenni az odáig