| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
5032 3 | gyermekeknek – mondá neki, elvéve két pogácsát a tányérról.~ 5033 26| etablírozása óta mindig istennői élvezet volt.~Tehát valaki elkezdte 5034 11| vett részt ebben a férfias élvezetben. – Ellenben egészen kivette 5035 25| legboldogítóbb pásztoróra élvezetei közepett is elmondta akár 5036 25| mindazokkal az érzékmámorító élvezetekkel, amik addig, mint egy pecsétes 5037 7 | labirintjából, amibe beletévedt. Ez elvezeti önt ahhoz a kijárathoz, 5038 23| senki sem gondol másra, mint élvezetre, ha szeret; megtorlásra, 5039 4 | örökös duzzogás, panasz és élvezetvágy egyesült kifejezése látszik. 5040 17| Sajnálni fogja nagyon, hogy nem élvezheti személyesen e magas elismerést, 5041 26| hallani: de azt már kevesen élvezik, az ezernyi férfisereg omlik 5042 2 | a lacikonyha előtt. Sok élveznivaló volt ott: a nyalka betyárlegény, 5043 14| hogy valahová jó messzire elvigye, ahol még a viselt dolgainak 5044 17| vagy olaszországi völgybe elvihessem magammal. Hogy ott mít teszek, 5045 10| tisztességesen megéljenek.~Ez már elviselhetlen volt a grófra nézve. Tehát 5046 7 | csapást állva nem lehet elviselni.~– Egyébiránt tegyen a báró 5047 2 | Látod, milyen oktondi vagy? Elvisszük a szajkókat a Rokomozernek, 5048 5 | s annyival bizonyosabban elviszi magával. Azért én megmondom 5049 18| aki minden competentiát elvitatott az üldözőktől. Utoljára 5050 9 | igaz. Most azután csak két elvitázhatatlan tény emelkedik egymással 5051 8 | gróf egész fegyvertárát elvitettem, s azt az újonc honvédcsapatnak 5052 7 | merem megtenni? – kiálta elvörösödve Kornél báró, s azzal a duplapuska 5053 6 | katonát látott maga előtt elvonulni (vagy talán honvédet?, nem 5054 13| Orol Krivánszky~A fergeteg elvonult a vidékről.~Villámlott, 5055 10| ismétlé a rejtélyes mondást, elzáratva a szekrényt, aminek kulcsát 5056 1 | szemben, amint a szulyói völgy elzárja a láthatárt, ott meg már 5057 16| végtelen szenvedély, egy elzárkózott szívnek egész Etna-hősége 5058 15| elefántcsont szekrénykébe elzárni, hanem kiadja a szakácsnak 5059 17| Hát mit tegyek vele?~– Elzárod a fiókodba, s nem szólsz 5060 17| engemet nem fog elhagyni. Elzárom-e előle a külvilággal való 5061 7 | három kocsi egymás sorjában elzárta az országutat.~A fáklya 5062 7 | minden élő eszme, csak a néma elzsibbadás vett minden tagjain erőt. 5063 20| hegyétől a haja száláig elzsibbassza minden idegeit.~A lőfegyverek 5064 20| fásult mulatság sem bírta elzsibbasztani az idegeit. Az a balsejtelmes 5065 8 | saját magamnak, részben elzüllött gyermekeim neveltetésére 5066 8 | csakugyan őrült, bolond ember-e, vagy pedig egy okos és 5067 6 | mormogás végigzümmög hatszáz emberajk csendes dörmögéséből eggyé 5068 6 | azok a feladatok nemesek, emberbarátiak: lehettek ellenben jövedelmesek 5069 7 | még jobban belenézett az emberbe. Tud ez valamit! Ki akarta 5070 9 | Hát próféta lakik ebben az emberben?~Minden veszedelem, mely 5071 9 | Hát kié?~– Egy harmadik emberé, akiben sokszor elbotlottunk 5072 18| Ennyire csalódott volna az emberében? Eleinte nem akart a felfedezőnek 5073 8 | nincs neked négyezerötszáz embered, hanem van csak száznegyven 5074 5 | nyolc iskolát. Engem az én embereim nem vihetnek bele a hínárba, 5075 9 | gondol ön?~– Nem féltem én az embereimet. Az erdők értékesítve lesznek, 5076 20| készülőt jelentett az ő embereinek is, akik a malomnál s a 5077 10| láttunk meghalni, a maga nagy embereivel. Államférfiúi óriások, akik 5078 20| nem bízott ezekben az új emberekben, akikhez nincs is semmi 5079 1 | földi próza munkáját, az emberélet legfőbb célját, az evést, 5080 8 | Ki kísérte idáig az én emberemet?~– Elő kell hozni azt a 5081 7 | Werndl- és Snider-korszak emberének szükséges megmagyarázni, 5082 8 | Gorombolyi ráismert a maga emberére, akit megkötözve hoztak 5083 2 | rivallt rá a csepű- és emberevők nagyfejedelme.~– Az én két 5084 8 | vetekednek egymással mindenféle emberfölötti gonosztettekkel.~– Ön túl 5085 8 | kifejezésben minden, ami a nőt emberfölöttivé teszi abban a pillanatban, 5086 7 | elszédíté. Felordított embergyűlölő haragjában, s onnan a tízöles 5087 24| eszeveszetten futkozók közé. – Emberhangot hallok. Ne kiabáljanak önök 5088 3 | székvárostokba megérkezem, az utolsó emberig ki nem állítjátok: mindnyájatokat 5089 17| hogy a hazának, az egész emberiségnek nyűge, még azonfelül is 5090 28| alakulásaiban kifejezve. Ezek az emberkerülő szemek; ezek a vadállati 5091 6 | kis fekete képű, tömzsi emberkét hoztak oda nyakánál fogva 5092 16| átmérőjűvé nőtt már meg. S embermagasságnyira örökzöld borítja, hamvaszöld 5093 20| s aki nem nő, hanem csak embernőstény.~– Hát te kacagsz most, 5094 14| szolgabíró megjelenésére (az embernyúzóéra) a nép felzendül, s egész 5095 25| ahhoz vannak szokva, hogy emberpyramidokat hordjanak körül. Az a pofa 5096 6 | borrbélynak nem adhatja az emberr oda az arrcáját, hogy lefarragja.~ 5097 19| Ki hitte volna erről az emberről?~A Z…ára vezető út mindenütt 5098 6 | ilyen idők kiforrgatják az emberrt a szokott jelleméből. Én 5099 7 | tesz ki másodmagával egy emberszámot. Ti persze elmondtátok, 5100 8 | titokban. Ennek az embernek embervallató szemei kicsalnák azt a rejtekhelyeiből. – 5101 13| közepén a népszónokot hozva embervállon.~– Ez az az úr! – szólt 5102 6 | harcot folytatni az első emelet folyosóján, mialatt a fegyőrök 5103 6 | ajtók megnyíltak, s aztán emeletek szerint osztályozva indult 5104 20| egy csigalépcső, mely az emeleteket és a földszintet összekötötte. 5105 25| vendéglőben az első és második emeletet kibérli egyszerre szállásul, 5106 16| valót süllyeszthet vagy emelhet a gargói váron.~Ferenc nem 5107 7 | Mi a ménkűt csináljak?~– Emeljen szót.~– A puskám boldog 5108 3 | baronesz egyszerre lábujjhegyre emelkedett.~– Megtiltom! Egy Opatovszky 5109 4 | rengeteg közepéből magasan emelkedtek ki a temetvényi vár romjai. 5110 7 | képeznek, a víz színéig emelkedve, s ez emberölő bozótban, 5111 11| fenn voltak vele. A férfiak emellett megátalkodott szivarozást 5112 10| felvivő úton diadalkaput emelnek, aminek homlokzatán messzevirító 5113 13| előttem ön és társai ellen emeltek, s akkor fogok innen elmenni, 5114 1 | tetején egy „bolond” szavára emeltetett várat egy még nagyobb bolond. 5115 6 | mégpedig két lábával fölfelé emeltetve magát, a fejét lefelé fordítva, 5116 2 | A sátor előtt volt egy emelvény, azon ült egy majomnak öltözött 5117 2 | öltözve, bomlott a kurta emelvényen, mutogatta a szájtátó vásáros 5118 2 | testvérpárt, azonnal lefutott az emelvényről, s a bódé veresfüggönyös 5119 17| Isten hozott!” A piacon emelvényt állítottak fel, ahol a plébános 5120 9 | nem látják, ha idejön. Émelygett attól a gondolattól, hogy 5121 8 | Olvassa el, kérem.~Pálma émelyítő undort érzett e levél olvasása 5122 6 | Amannál szuronyos puska volt, emennél kard.~Illavay és a vezénylő 5123 26| Az a másik volt a láz, emez a kigyógyulás. Nem kellett 5124 5 | francia forradalom alatti emigránsnőknek, pénzért dolgozni a számkivetésben. 5125 16| rigorózumot; aszerint vagy eminenciát, vagy szekundát kap.~– No, 5126 6 | írni, fárasztja termetét az eminens kalkulusért?~– Valóban azt 5127 6 | anélkül hogy a hírlapok emlegették volna, amiknek nagyon jó 5128 20| Nem képzeli ön, mennyit emlegettem magamban! Hányszor kívántam 5129 17| excellenciátok neve együtt emlegettetik vele.~– Igazán? – kérdezé 5130 14| Illavaynak megragadt az emlékében az a mondás:~„Egy Opatovszky 5131 21| egészen hajdani kedvese emlékéből.~No, ezt a kívánságát könnyen 5132 16| képezték.~– Négyszáz év emlékeinek csoportozata ez itt együtt – 5133 2 | ábrázat, hanem tele mindenféle emlékeivel az ütés, vágás, karmolás 5134 28| archeológ volna, úgy kutatja az emlékeket, a régiségeket. Érdekli 5135 26| benyomásra átalakuló. Ez emlékekre elérzékenyült. Megcsókolta 5136 8 | Nem jegyeztem föl az emlékemben.~– Nagyon jól tette a grófnő. 5137 9 | hogy viseld, e fogadásom emlékére. Egy másik gyűrűt a celli 5138 3 | búzakalászszínű hajjal.~– Hogy emlékezem-e rá? Te barom! Hiszen menyasszonyom 5139 7 | nemes elhatározások mind jó emlékezetben maradjanak. – Egy nagy darab 5140 7 | gondoskodva róla, hogy az emlékezete felfrissíttessék.~Egy szép 5141 7 | többé. De meg akarom az emlékezetemet örökíteni.~Tehát legelőször 5142 5 | János, aki soha a saját emlékezetére igazat nem mondott, akinek 5143 20| az a kis öleb nem arról emlékezetes-e, hogy mikor a szép nő a 5144 24| kikergetni a visszafájó emlékezetet! Kipróbálni az emberét, 5145 20| S aztán megerőltette az emlékezetét, hogy vajon csakugyan volt-e 5146 14| alacsony. Nagylelkű ez! Hiszen emlékezhetik rá a gróf, hogy a múlt nyári 5147 27| amit én tudok”?~– Hogyne emlékezném rá?~– Tehát mi az, amit 5148 10| hogy a halottaknak jobb emlékezőtehetségük van, mint az élőknek. Szívesen 5149 25| mint a spanyol típusra emlékeztető, amihez erősen keleti kifejezést 5150 15| oldalunk ez: férfinemnek. Emlékezünk a másodszor nősült férj 5151 7 | egy metodista concionator. Emlékezzél reá, hogy van az embernek 5152 7 | suttogó fák alatt, hadd emlékezzünk vissza a hajdani boldog 5153 9 | fűrészelhetnek. A sok ócska márvány emlékkőből meszet égethetnek. Betelepíthetik 5154 11| rabolhasson bennünket valaki. Emlékszel arra az óriásra, abban a 5155 3 | erre az alakjára már én is emlékszem ezzel a felkunkorított bajusszal, 5156 3 | kezdjem az elején. Talán emlékszik még a báró arra a szép fehér 5157 10| okosabbat tudott tenni. Mint említém, a társulat az uradalmat 5158 12| Amint az Apátváry nevét említette Ferenc, rögtön felelt rá.~– 5159 5 | hogy a neve meg legyen említve a legegyszerűbb nemzetőri 5160 7 | ócskavas”, s felhasználták az énáltalam itt felállított Bessemer-acélgyárt 5161 5 | Ugyebár, sajátszerű ez? Énbelőlem nem szól más, mint az önzés, 5162 19| kerüljön a hátukra. Olyan enclavét képeznek ott a maguk hegyszigetében, 5163 1 | fészkéről, tollászkodik, repes, énekel; aztán megint szárnya alá 5164 7 | Mind a kettőt.~– Te énekeld a discantot, én meg a basszust. ( 5165 6 | voltak kényszerítve, hogy énekeljenek. Hanem imádkozniok szabad 5166 7 | hogy azzal basszust tud énekelni.)~– Az nagyon szép lesz.~ 5167 7 | csendjét, két külön melódiára énekelve ugyanazt a nótát, aminek 5168 3 | s Berlinből az elsőrendű énekeseket és művészeket, Koczur mellett 5169 10| kihangzott a zongoraszó és énekhang. Különösen csodálkozott 5170 7 | Dorombolyi úr fegyverei még enélkül egyáltalában szűkölködtek, 5171 24| pedig gondolta magában, lám, énelőttem ezt a tudományát hajdanában 5172 19| tekintetes úrért ijedek meg.~– Énértem ijed meg, polgártárs? Hát 5173 6 | doodle”, a franciának „Allons enfants de la patrie”, a németnek 5174 6 | hanem csak azt, hogy ne engedd valami politikai vétségbe 5175 15| könyvből.~A nagy dolgokban engedékeny, a kicsinyekben követelő. 5176 27| tiszteletet, szeretetet, engedelmességet. El fogja-e ön nekem hinni 5177 28| látogatónak előbb miniszteri engedélyt kell hozni, hogy az állami 5178 17| ily nagy mondásokkal nem engedheté magát elhomályosítani Gorombolyi: 5179 6 | bennünket hagyni. Azt nem engedhetem meg. Este érkezett vendéget 5180 25| sikolt egy férfihang – ne engedjék neki megölni!~Donna Atalanta 5181 13| nemsokára el fog távozni: engedjétek utazni békével! (A nép azért 5182 17| Gorombolyi. – De valóban nem engedjük meg a grófnak, hogy tovább 5183 9 | ketten megfulladunk, vagy engedjünk egyikünknek, aki úszni tud, 5184 17| tamáskodása megszűntének.~– Nem engedne át nekem ezekből excellenciád 5185 28| kíváncsiabbá tette a szavával.~Hogy engedné el magának, hogy egy ilyen 5186 20| világon lelkiismeretet. Engednéd, hogy ezt a nőt elhurcolják 5187 5 | akit sohasem láttam, nem engedném a jégre lépni, amiről tudom, 5188 17| faliszekrényhez; Pálmának engednie kellett neki, hogy a sérültet 5189 7 | kapnak meg nálunk.~– De, engemuccse, azt meg fogják kapni, amit 5190 15| de az iránt, akit szeret, engesztelhetetlen. Sem embertől, sem sorstól 5191 4 | társaságtól, mely soha ki nem engesztelődik az egyszer megbélyegzett 5192 12| hát csak üljön föl ide énmellém, aztán majd vezessen útba; 5193 20| Önnek itt kell maradnia énmellettem. Ön mintha teremtve volna 5194 19| világon! Gyémánt ékszer? Énnálam? Aki csak rongyokban dolgozom. 5195 4 | behítt a csárdába, s adott ennem és innom.~Illavaynak a szemei 5196 14| két kézzel a közel talált enni-innivalóhoz: nem törődve vele, hogy 5197 25| homlokát?~– Teheti ön, csak ennivalót ne adjon ön neki, mert akkor 5198 10| azt a sírást? Kórusban, ensemble! Mikor kezdik el a kivándorlást? 5199 19| küldött a tekintetes úr éntőlem akárhányszor pénzt a városba, 5200 7 | vissza lehetne kapni az entrée-t?~Sietett, hogy el ne késsék 5201 9 | hogy egy tőkepénzes, aki énutánam ebbe az uradalomba beül, 5202 17| grófnő. Ezen a hangon még énvelem nem beszéltek! Nagyon téved 5203 7 | egy kissé terhelő munka – enyelgett Atalanta –, de mégsem olyan 5204 13| vissza!~Orol Krivánszky enyelgősen szétterjeszté a két fölemelt 5205 3 | azután az egész birtok az enyészetnek és pusztulásnak lett átadva. 5206 10| Temetvényi család birtoka: hogy enyészhetik ez el? Azt is elmondom neked. 5207 21| Nagylelkű ember! El akar enyészni egészen hajdani kedvese 5208 6 | voltak vádolva, hogy az ínség enyhítésének címe alatt forradalmi összeesküvést 5209 5 | az ő nyakukon, nem ők az enyimen.~– Ki nem találom a nehéz 5210 21| jobban szeretve, mint az enyimnél. És ha volna még egy leányom: 5211 1 | Nephitimekkel együtt az eocénben veszhetett el. – Mindennek 5212 17| vagyunk. Az emberek vagy épaulette-tel a vállukon, vagy fej nélkül 5213 2 | suttogások, a szemérmes epedés sóhajai, az ábrándteljes 5214 16| Libanon völgyén fiatal mátka epedett utána, egyike azoknak, akik 5215 3 | közepén elválasztva. Milyen epedő mosollyal tekint ki a világba. 5216 1 | barlangja alattuk maradt meg épen. Ott van a penészes szobor 5217 20| Batthyányak bal lapockáján az eper-szeplő. Ilyen arc csak egy van 5218 2 | látszott, mintha titkos vágyak epesztenék keblét, annak a megtudása 5219 7 | emberi ész. Érezte a lúdbőrző epidermisze, hogy ő most valami hallatlan 5220 13| volt, és az arca, mint egy epileptikusé, ideges rángatózásokkal 5221 6 | anyagáért drága utat kellett építeni a hegyek közé, s a freskó-tájképek 5222 4 | az úton. Lehetne belőled építész.~– Hiszi ön? S abból meg 5223 16| Zabola. Az akkori olasz építészek keze nyoma látszik még a 5224 16| Ez egy tanúja a barokk építészetnek. A maga korában remekmű. 5225 24| A diákos paraszt latin epithalamiumot olvasott fel a társaság 5226 1 | meg már mintha a titánok építkeztek volna, s azoknak a palotáját 5227 16| hűvös. – Ez még a husziták építménye. Ez volt a harci folyosó, 5228 7 | hogy ő e pénzt egy bécsi építőtársaságtól kapta volna, kiegyezés díjában.~– 5229 16| veres betűkkel kirakva az építtető neve. Fölötte az I. H. S. 5230 16| épületet már önnek az őse építtette a XVI. században, a királypárti 5231 3 | kancellár is.~– Ezóta vasutat építtettem volna a birtokomon keresztül.~– 5232 7 | nagyobbak, hegyi patakok fölé építve; azok bizony fából vannak, 5233 3 | tanítottak görögül, de az ő epochájában már tanítanak; hát ő tartozik 5234 3 | Én nem tudom, mert az én epochámban nem tanítottak görögül, 5235 16| hideg orral jönne ki más épouseur a leendő ipamuram szobájából 5236 7 | keresgélve –, mint ahogy az eprészlyánka keresi a szamócát a fű között, 5237 6 | tudhatta, akinek az öt érzéke épségben megvolt. A márciusi előnapokban 5238 28| Egy ódon, klastromszerű épület a nagy folyam partján válik 5239 9 | értékesítve lesznek, mint épületanyag, a nagy tömör épületeket 5240 1 | futnának egymás alul, tornyos épületeikkel, váraikkal; a sík lapály 5241 16| boltozatú kazamáták, gazdasági épületek, börtön és templom, egy 5242 9 | épületanyag, a nagy tömör épületeket meg igen könnyű lesz átalakítani 5243 16| Ezt a toronyszerű tömör épületet már önnek az őse építtette 5244 16| Gargóvár, reneszánsz ízlésű épülethalmazával, a zöldmázas háztetőn veres 5245 16| mondá Ferenc. – Legutóbb épült része az egész elővár. Ez 5246 24| vagyonom. Palotám fénye, lovak, equipázs! Minden lesz! Écurie-t tarthatok. 5247 24| takarékoskodva. De most már új éra kezdődik a gazdaságban. 5248 23| ujjai alatt megzendült az Erardiszárny. Beethoven szonátáját játszotta.~ 5249 8 | hamvával arcán, hangja, mint az érc; trombita, ha kiabál; gordonka, 5250 25| Némelykor olyan volt, mintha ércből volna öntve; máskor meg 5251 2 | guttaperchából s más ilyen nemes ércekből fabrikálva, avégett valának 5252 1 | elfütyül, remekműnek készült ércsípláda csicsergése.~Asztalán hever 5253 4 | annak egyszer felgyújtani az erdejét? Emlékezett rá, hogy ez 5254 26| melynek oszlopközei egész erdejével vannak díszítve az egzotikus 5255 21| mindenütt ott legyek, hogy érdekeit megvédelmezzem. Ugyanez 5256 3 | barátságot nem ismerek. Csak érdekeket vagy szenvedélyeket. Egyik 5257 2 | mindnyájunkat egyenlően érdekel, sőt mondhatnám: tiszteletünkben 5258 20| tuffon a szemeket, mintha az érdekelné a legjobban.~– Férjhez menjek-e 5259 7 | felvilágosítást mindenkinek, akit csak érdekelt. Esténkint a Komlókertben, 5260 23| talált tárgyakat, amik azt érdekelték, semmiségeket, hiú mulatságok 5261 16| gondolattól, hogy most már maga is érdekelve van, elvesztette erélyét. 5262 16| lépteimet?~– Találunk annál érdekesebb megfigyelni valót. Ott balra 5263 16| bizony az ő praesumptiv veje érdekesebbnek találja Gargóvár régi romjainak 5264 28| emlékeket, a régiségeket. Érdekli a városok múltja: a közintézetek.~ 5265 15| ami Illavayt legközelebb érdeklő titok volt. Valósággal nem 5266 2 | van indulva, és végtelenül érdeklődik a bárópapa iránt. – „Mert 5267 20| annyi fáradságot tett a mi érdekünkben, s nem mondok le a szerencséről, 5268 26| Juno győzi le Venust!~Egy érdemcsillagokkal teleaggatott úr beszél Pálmával, 5269 11| látni a hivatalszobákban az érdemcsillagos férfiakat reszketve! A pékeket 5270 20| hozzá. De miért? Mert nagy érdemeid vannak az úri házban? – 5271 28| kérdésekre, s elszámlálják az érdemeiket és szolgálataikat. A raboknak 5272 9 | vigasztalás sincs ott, hogy „érdemeinek és szolgálatainak elismerése 5273 9 | nem is tudja, hogy azok érdemek. Szereti, ha nem háborgatják. 5274 17| Óh, kérem, szót sem érdemel – mondá egyszerre nekiderülő 5275 27| fogják ismerni ebből! – Így érdemelték. Nyomban ez órában fogja 5276 9 | kicsiny ember előtt.~– Mivel érdemeltem ezt? – hörgé, összeszorított 5277 27| Megbüntetett engem az Isten érdemem szerint. Ahogy én elcseréltem 5278 27| másik: az a szebbik, az az érdemesebb.~Hogy örült rajta, mikor 5279 18| a tolvajok nem tartottak érdemesnek magukkal vinni, pedig az 5280 24| arisztokrata. Tudja méltányolni az érdemet mindenkinél. Mikor Opatovszky 5281 25| előbb érdemelni. S ennek az érdemnek a tudata minket kizárólagossá 5282 17| ott volt a pirosszalagos érdemrend.~Hanem azért macedoniai 5283 1 | távol hegyhátak, rengeteg erdőikkel mind futnának egymás alul, 5284 7 | Kornél báróra nézve, mint az erdőit nyugtalanító mackók serege, 5285 19| ördögtől sem fél. Éjjel az erdőkből, ahol most már el vannak 5286 7 | visszhang felelt, mint az erdőké. Hol van az a tábor, akit 5287 2 | ma el. Majd bekíséri az erdőkerülő. Aztán a madarakat is elszalasztjuk, 5288 1 | visszafoglal; két oldalán erdőpalásttal fedett hegyhátak; egyike 5289 7 | tovább beszélgetett a zúgó erdővel.~…Milyen jó szerencse, hogy 5290 3 | szerencsétlen viszálkodásból ered a két szomszéd család, a 5291 25| léptekkel, hogy te futva sem éred utol; otthon aztán a szállásán 5292 7 | hogy annak a pénznek az eredete ott van, ahova ujjal mutattam, 5293 7 | azoknak kellett valami eredetének és valami céljának lenni.~– 5294 5 | mosollyal bebizonyítani e földi eredetét. Az a mosoly jól illett 5295 25| travesztált érzékinger, az eredetinek a zsenije nélkül.~Hanem 5296 8 | igaza van. Ha ön ismeretlen eredetű pénzösszeget fogadott el 5297 6 | töltötte el: úrhatnám volt.~– Eredjetek innen! Ostoba parasztok! 5298 9 | korrektori cserkészet vadászati eredményét; az ilyen papírt reggelenkint 5299 25| az eszén!~Aztán vártak az eredményre. A hidalgó csak nem jött 5300 3 | grófot megharagítsa. Az eredményt már most tetszik látni. 5301 28| látogatónak szabad velők beszédbe eredni, s fogolynak kötelessége 5302 8 | egy istennő, ki embertől eredő gyalázatáért bosszút állni 5303 13| Mikor aztán beszédbe eredt velük (mindegyiknek olyan 5304 15| leány volt, s azoknak az ereiben mindegyiknél van egy csepp 5305 20| örökölt vér Stibor vajda ereiből, amit Pálma utolsó szava 5306 20| ezekből? A kacajt egész kitörő erejében visszhangzotta a terem.~ 5307 15| a csekélységekben van az erejük. Az ő tanulmányuk az, hogy 5308 4 | Nem tetszik? Mert én nem érek rá itten alkudozni.~Nagyon 5309 2 | belőle.~Hanem hát ez a tükör: ereklye.~Ferenc úrra az édesanyjáról 5310 27| Előkereste azután az ereklyéi közül azt a levelet is, 5311 6 | olyan szájról szájra adott ereklyéje a magyarnak, mint az angolnak 5312 6 | kérem! Azok nagyobbrészt ereklyék. Régi kovás puskák, a francia 5313 10| sejthették miről van szó. Egy ereklyéről. Ezzel aztán sietett elintézni 5314 24| lótakarók és a drágaköves ereklyetartók, órák – aztán a festmények, 5315 2 | Pompásan volt! Még több tűzzel! Erélyesebben! Brava! brava! Excellente! 5316 2 | itt nekünk kell gyorsan és erélyesen cselekednünk. Mit tegyünk? 5317 16| érdekelve van, elvesztette erélyét. Úgy tesz, mint más nemes 5318 3 | egyedül a düh pótolta az erélyt.~– No, hát miért lettem 5319 21| hogy a hazudozás vált nála erénnyé, s tán akkor érzett lélekfurdalást, 5320 6 | bűn nem volt bűn, hanem erény.~Ez a titokteljes borulat 5321 7 | hercegasszonyt, mint ártatlan, erényeire büszke hajadont, aki egy 5322 12| nem tehet róla, ha katonai erények nélkül született. Nem is 5323 26| se nem erényes nő, se nem erénytelen: – hanem fiú. Ezért hagyta 5324 19| kikérdezettnek a torkát eressze szabadon.~Rokomozer pedig 5325 8 | Lunatic-Asyl kapujára bezörgetni: „Eresszenek be, kérem szépen, én bolond 5326 6 | tömeg nem bírta letörni.~– Eresszetek engem oda! – kiáltá Kolokát 5327 26| van igézve. Fényes főurak ereszkednek le hozzá, üdvkívánataikat 5328 16| s még egy utolsó, térdre ereszkedni, s úgy tenni le a földre 5329 6 | foszlányával, azóta nem ereszt borbélyt a torkához közel: 5330 19| akasztá a táskát, s maga előtt ereszté a gazdát.~A konyhában borzas 5331 12| elő; pedig azt is lóháton eresztette el Illavay.~– Hát ti megettétek 5332 9 | hivatalnokoknak a szélnek eresztve! Némelyik együtt vénült 5333 2 | hát dalold utánam, te kis éretlen aranyalma! Ide vigyázz, 5334 16| bevésve.~– Talán az őseink eretnekek voltak? – mondá Pálma.~– 5335 2 | még senki által utol nem érettek, kombinálva levén négy palackból, 5336 3 | totumfacjának, az csak legjobban érezheti azt a kellemetlenséget, 5337 5 | neki, mintha könnyebben érezné magát, mikor már nem áll 5338 27| tudtok arról beszélni, amit éreztek. A ti szavatok meggyőzőbben 5339 26| eldobott vetélytársnéját, hogy éreztesse velem megvetését? Hogy kacagjon 5340 20| félmosoly, a leereszkedés éreztetése. Ez nem az a Temetvényi 5341 24| a dühöt, amit annyiszor éreztetett Koczur hátával, mikor gondnoka 5342 6 | nagy hatalmat máskor is éreztettél már ezzel a társasággal. 5343 25| a vad mén, a szőrhurkot érezve a nyakában, elkezdett szökellni, 5344 22| nekem azt adtad, hogy ne érezzek semmit.”~ 5345 27| kínzó nyugtalanságot ne érezzen miatta, visszaküldöm azt 5346 27| írni, mikor akarják, hogy érezzenek.~– Megtehetem. De tudod-e, 5347 26| uram!~Fölöttébb lekötelezve érezzük magunkat azon szíves gondoskodásért, 5348 11| volt éppen, a nép a „Gott erhaltét” énekelte a barikádokrul, 5349 9 | valaha magas állású férfit érhetett. A következményei nagyon 5350 2 | erdőkön keresztül igen könnyen érheti az embert valami veszedelem. 5351 16| visszaadja.~A lovag áhítattal érinté ajkaihoz a nyújtott kezet.~– 5352 5 | hiszen azt is meg lehet érinteni, s aztán „sapienti pauca”. 5353 26| nevezik. Megeshetik, hogy az érintett kalandok Kornél vagyonán 5354 25| azt az élő bársonyt nem érinthette soha. Sikerült neki egy 5355 14| paraszt tenyerével való érintkezés után.)~Pálma azt tehette, 5356 25| Achilles térde a poronddal érintkezésbe jön, s ezzel a küzdelem 5357 17| előle a külvilággal való érintkezést, minden összekötő fonalat 5358 7 | az embereket, akik vele érintkeznek, akik hozzájárnak, megjegyezhessék, 5359 8 | egész lelkét elfoglalja az „érintőkből és conjugált háromszögből 5360 23| üdvözölni, félénk csókkal érintve a kezét. Azután a missnek 5361 5 | az odáig való pályáját. Érje el azt egy dicső ügynek 5362 8 | megyek anélkül, hogy célt érjek. Ön összehívhatja az embereit, 5363 9 | ennyire, a szája széléig érjen a hullám, arról nem volt 5364 7 | barát; azután az erdőt közel érjük; a grófi vadászok mind az 5365 16| dobogó hídon, akiben az erkélyablakon kihajló vártündér alig ismer, 5366 25| azzal odalépett a nyitott erkélyajtóhoz, s ezzel a furcsa kérdéssel 5367 4 | majd a temetvényi várrom erkélye alá.~– Azt akarod ezzel 5368 11| mintegy varázsszóra, a címeres erkélyéig, a díszlépcsőzetéig, egész 5369 1 | ott vannak még a leomlott erkélyek helyén a művészien faragott 5370 18| kísértet.~Sietett ki a donjon erkélyére, kendőjével utánaintegetni 5371 16| remekmű. Egyike volt az erkélyt tartó pockoknak.~– Lehetne 5372 24| hölgyek fennmaradtak az erkélyteremben, melynek nagy romnyílásán 5373 19| ha én véletlenül meg nem érkezem?~S minden szónál úgy megrázta, 5374 9 | gróf, ha Illavay meg nem érkezik. Az azonban pontosan megjött 5375 6 | első emeleten küzdő rablók érkeznek-e vissza hamarább, vagy valami 5376 3 | előtt meg kellett volna érkezniök. Most értesül, hogy azokat 5377 6 | dicsekedjék.~Egy pipázóterembe érkezve, melynek összes groteszk 5378 7 | Hanem a német és osztrák erkölcsös hatóság betiltotta ezeket 5379 19| olyan szép mese, hogy sokat érne egy novellaírónak.~– Mese? 5380 16| s aztán, hogy meg kell érnem azt az időt, amikor semmi, 5381 2 | Jenőt, Benjaminból Benőt, Ernesztből Ernőt, Fridrikből Frigyest, 5382 2 | Benjaminból Benőt, Ernesztből Ernőt, Fridrikből Frigyest, Maximiliánból 5383 14| időket élünk!~Azt is meg kell érnünk, hogy az alsó traktusból, 5384 13| szemforgatásnál. Sipkája ernyőjét még mélyebben rántotta a 5385 27| S levette a kalapját, s ernyőül odatartá a leánynak az arca 5386 4 | homloka ráncokba szedve: ernyővel letakart olajlámpánál dolgozott 5387 5 | Hanyatlottunk testi, lelki erőben. A tagjaink sem szolgálnak 5388 2 | meggyőződjünk a maestro művészi erőiről; egy pillantást vetünk szét, 5389 12| nyugtatva.~– Uram! – kezdé erőltetett, haragos hangon. – Ön engem 5390 25| jobban vigyáz, s a közelébe érőnek elkapja a karját fél kézzel, 5391 23| úrfit a szobájába.~– Nagyon erősek voltak a borok.~Ez a mentsége 5392 27| mondott, azt a szája meg is erősítette.~– Miért kínoztál így meg 5393 12| lesz. Hanem hát mármost erősítsük meg magunkat mind a hárman, 5394 17| hidegen.~– De ő még él – erősködék Pálma.~– Ha él, sincs többé. 5395 11| feudális képviselők abban erősködtek, hogy ha meg akarja magát 5396 15| fél az olyan nőtől, akit erősnek, uralkodó jelleműnek ismer, 5397 7 | vagyok mindenre, amihez erőszak vagy fortély kell. De, hogy 5398 8 | tartsa magát. Ebből az odúból erőszakkal ki nem szabadulhat ön. A 5399 5 | kormánybiztost. Hanem, ha erőszakolni fogják, hogy álljon párthoz, 5400 8 | s megcsókolva az édesen erőszakoló kezet, oda hagyta magát 5401 6 | nekifeszítve a vallat, s a belülről erőszakolók ellenében csodaerővel tartva 5402 4 | gyermek karjait, megrázta őt erőszakosan, s ijesztő arcával rámeredve 5403 8 | akar kapni? Nem szükség erőszakoskodnia. Itt vannak a wertheimszekrényem 5404 25| játék volt rá nézve. Meg sem erőtette magát érte. Olyan gyors 5405 1 | álló bérc, mint egy óriási erratikus szikla, melynek tetején 5406 6 | fogadom. A szakállam egész errdő márr az ábrrázatomon. Nincs, 5407 25| Aber Madonna, so uns erschrecken! – kiált eléje szép német 5408 17| mint leendő esztergomi érseket és hercegprímást; a lutheri 5409 5 | én nyakamat, hanem a te erszényedet.~– Azt meg én nem értem.~– 5410 15| regékben a ,telli’: egy erszényke kavicsokkal, tollakkal, 5411 13| amíg a gargói határt el nem érték. Itt a sűrű erdő közé mélyedt 5412 18| nyakfüzér magányos gyémántokból, értékben százezer forint; s a legrégibb 5413 13| nem adom senkinek; nem az értékeért, de mert az anyám talizmánja.~– 5414 4 | ruhájánál (a többit rég értékesítették a házalók), nem kellett 5415 18| piacokra, ahol veszély nélkül értékesíthetik. Nincs az a nagy kereskedés, 5416 9 | az embereimet. Az erdők értékesítve lesznek, mint épületanyag, 5417 24| akarja kivallani.~Ez a szó értékessé tette Pálmára nézve azt 5418 7 | neki; annak elkezdett bölcs értekezéseket tartani, hogyan hozzon rendet 5419 3 | ott vége van minden komoly értekezésnek. Amilyen természetes komikummal 5420 25| ezressel a száját, hogy értekezést ne írjon róla a Medizinische 5421 9 | ezzel már be van fejezve az értekezésünk. Kívánja a gróf, hogy most 5422 13| környékbeli falvak elöljáróit, értekezett velük, utasításokat adott 5423 8 | Mihelyt itt lesz, ővele fog ön értekezni a további teendőkről. Ő 5424 8 | beszéljünk erről, uram; hanem értekezzünk a magunk dolgáról komolyan. – 5425 8 | grófnő?~– Az ön ígéretei értéktelenek. Én az okmányt akarom előbb 5426 18| hasznát fogom venni. Aki annyi értékű gyémántot ellopott, az nem 5427 17| el találják veszíteni az értéküket? – skrupulózuskodék a gróf, 5428 24| követelték a látogatótól az őket értéküknél, régiségüknél, műbecsüknél 5429 17| oda, ahova én?~– Egészen értelek. Látom, amit te látsz. Szegény 5430 7 | dűlőút lett, a szó teljes értelmében. Ez pedig meg nem változik, 5431 8 | a szavakat hallotta, de értelmükre nem hallgatott. Oly rút, 5432 3 | elvégzik mások, akik ehhez értenek. Ön ezáltal rehabilitálja 5433 8 | nemes lelkű férfi mindenkor értesíté önt afelől, hogy minő viszontagságokon 5434 10| reggel és este eljött híven értesíteni a grófot a fejlemények felől. 5435 27| már meg ez a bombasztikus értesítés. Korán reggel ott találta 5436 26| gyakorlatot folytatott. Ügyfelei értesítették őt unokaöccse bécsi kalandjairól, 5437 7 | Pedig hallják azt jól, értesítve vannak. – És hogyha mindazok, 5438 3 | kellett volna érkezniök. Most értesül, hogy azokat a kormánybiztos 5439 11| kigyógyulását az alapos értesülés után. Nem aludt el már beszéd 5440 20| amint az osztrák nagykövet értesüléséből megtudta Pálma, hogy Ferenc 5441 2 | mormogá Arnoldnak:~– Hát ahhoz értesz-e, gyöngyöm, hogy hogyan kell 5442 25| csak ezt a kettőt nem. Hogy érteted meg vele magadat? Azt már 5443 6 | hajat.~– No, hát ti nem értetek hozzá, hogyan kell a zárba 5444 10| állíthatá. Ezt is meg kell veled értetnem, mert maholnap, ha én meghalok, 5445 23| tót asszonyok (zsena) arra értettek, hogy mármost ők is visítsanak.~ 5446 8 | férfi most már, egymáshoz értetve az orrát, mint két veszett 5447 4 | fullasztá el, kiálta valami érthetetlen szót, s aztán, amint megkapta 5448 16| kőtömkeleg fogadja a belépőket. Érthetlen düledékhalmaz a laikus előtt, 5449 22| apáti tiszttartó konyhájád.~Érthető volt. A gazdasszony nem 5450 17| temessenek el.~– Frázisok!~– Érthetők. Vagy helybenhagyod azt 5451 3 | hágjon a farkára.~Nagyobb érthetőség kedveért ledőlt Koczur az 5452 1 | amennyivel a bejárt országban érthetővé tudják magukat tenni. És 5453 4 | arcfintorral kísérte, hogy érthette belőle minden ember, mi 5454 3 | egy brutális, semmihez nem értő, semmi érzékkel nem bíró 5455 22| bíródál.~Ferenc rögtön indult értök. Mikor a kapuhoz ért, a 5456 27| ide, foglald el!”.~– Ne érts félre. Én komolyan kívánom 5457 8 | a szája széléig ér.~– Ne értse félre, amit mondok. Két 5458 3 | bolond! – monda Kornél.~– Értsük meg egymást, barátom – szólt 5459 26| ő is elkezdett ordítani.~Érütés hangzik.~Az élet visszatér.~ 5460 25| ágy körül, s számlálták az érütéseket, várva a sebláz beálltát: 5461 17| leszavazták. Mert ha ez érvényben volna, mai nap úgy vadásznának 5462 8 | pedig az én névaláírásom nem érvényes. S ez volt rám nézve a mennyei 5463 7 | tudatnod Diadémmal, hogy jogait érvényesíthesse.~Kornél báró nagyon csóválta 5464 3 | nevetéssel Koczur.~Azoknál pedig érvényesült a sátoros cigány természete. 5465 7 | eljöttnek látja az időt, amidőn érvényre emelje a jogait ama bizonyos 5466 6 | Mindenki tudhatta, akinek az öt érzéke épségben megvolt. A márciusi 5467 9 | lélegzetet tudok venni, amíg öt érzékemmel bírok, addig magamat e szent 5468 8 | tőle, s megtagadta minden érzékének, hogy vele foglalkozzék.~ 5469 7 | fülét megcsókolja, egyúttal érzékenyen suttogva~– Hiszen tudja 5470 12| vetve mindenfelé. Semmi érzékenykedés nem vett rajta erőt. Nem 5471 4 | egyszerre csak átcsapott az érzékenykedésbe.~Felkapta a három húszast 5472 23| tudta mire vélni a dolgot, s érzékenysége annyira felfokozódott, hogy 5473 19| szívére tette a kezét, s egész érzékenységgel mondá:~– Hát ilyen hazugnak 5474 2 | vagy rettenve, azután meg érzékenyülj el; majd megint szedd össze 5475 21| összeszorítani, hogy el ne érzékenyüljön. Legtitkosabb óhajtásait 5476 23| volna.~Kornél nagyon el volt érzékenyülve. Már a hintóból lesegítő 5477 26| kifinomított cselszövő, minden érzéki gyöngeség nélkül. Veszedelmesebb 5478 25| azt a rosszul travesztált érzékinger, az eredetinek a zsenije 5479 3 | semmihez nem értő, semmi érzékkel nem bíró tuskót megtesz 5480 25| császárváros: mindazokkal az érzékmámorító élvezetekkel, amik addig, 5481 16| léleknek, felhangolódni minden érzéknek, hogy megszokja, megértse. 5482 20| a táblázat közt.~Most az érzékzsibbasztó csendet egyszerre egy dördülő 5483 21| karját fogta meg – és szólt – érzelemtől áthatott hangon:~– Uram! 5484 7 | szeretem, hogy a baráti érzelmeimre hivatkoztál. Tudnék is neked 5485 27| engem a bolond magától.” – „Érzelmeink még akkor sem változtak 5486 8 | olvasása után. Annyi visszás érzelmet, annyi gyűlöletes emléket 5487 10| Mennyit kell elárulni a finom érzésből? Hol kell nyilvánítani a 5488 20| örökre fájjon utána minden érzésed. Inkább ki akarja az emlékét 5489 20| meglepő fordulatok, a visszás érzések oly zűrzavaros tömegben 5490 13| meggyalázásai az emberi jobb érzéseknek, hogy azoknak hallatára 5491 7 | a vállalatnál, s ezt az érzését annál jobban elárulta, mentül 5492 8 | Énnekem nem okoz vele kellemes érzést, ha ily kifejezéseket használ – 5493 15| kifejlődött benne a függetlenségi érzet, és ennek a tökéletes ellentéte: 5494 7 | szorongatva ártatlansága érzetében.~– Én semmiről sem tudok 5495 19| Azt most főzik odahátul, érzik a kiöntött moslék bűze. 5496 16| amit keres. A szikla szíve érzőbb, egy napon felfakad a kövek 5497 2 | kifejezést a megsértett erkölcsi érzület tiltakozásának.~– Veru bozse, 5498 2 | csókjától a száját.~– Mais tu es grise! (Észre kellett vennie, 5499 18| két könnycsepp azokban az esdekelve tekintő szép szemekben tönkrevert 5500 3 | elaludni, hogy a holnaputánra esedékes kötelezettségeinek beváltása 5501 9 | addig ezen a küszöbön csak esedezve léphet be valaki, s aki 5502 20| nekem már ez a szerencsés esély elkésve kínálkozik; mert 5503 6 | azután.~Mikor Illavay az esemény után késő este hazafelé 5504 6 | végigkiáltozni a napok jövendő eseményeit (Magyarországon így csinálják 5505 20| hitte, hogy ő a lefolyt eseményekben tettleges részt vett, s 5506 7 | olyan világraszóló nagy eseményeket kötni, amilyenek tervben 5507 7 | legjobban a bekövetkező nagy eseményekre. Azokból ő az oroszlánrészt 5508 1 | össze van nőve magával az eseménysorozattal, hogy együtt játszik vele; 5509 21| arra gondolt, hogy ebből az esetből majd nevezetes bűnper fog 5510 9 | hasznavehetetlen hulladékot; rendkívüli esetekben azonban az ilyen gyűrődött, 5511 8 | fogja hallgatni ezt az én esetemet – sőt, mondhatnám: „a mi 5512 6 | fejezve, mely sikerülte esetén oly végzetessé lehetett 5513 5 | mindent hamisítani, amire esetleg szükség lesz a vállalatunknál; 5514 8 | hitbizományban letett arra az esetre, ha én egyszer a bolondokházába 5515 7 | hallott valamit arról az esetről, hogy az illavai fegyencek 5516 14| Stellának is utánanézhet, nem esett-e ott el?~– Nem úgy, gróf 5517 9 | akasszák fel szárítani az esettdög-bőröket? Hogy én engedem az én hűséges 5518 8 | sőt, mondhatnám: „a mi esetünket”, mert mindnyájan bele vagyunk 5519 20| belépőnek olyan kegyetlenül jól eshetik), felkelt a helyéről, s 5520 28| szabadságvágy olykor? Nem esküdhetnek-e össze a helyőrség ellen? 5521 8 | mégis mintha minden ellenem esküdött volna! Éppen azokban a fatális 5522 4 | szomszéd gróf, a főispán milyen esküdt ellensége az ő egész családjának. 5523 4 | főszolgabíró alszolgabírója és esküdtje mind elment mozgó nemzetőrnek; 5524 27| hirdetve háromszor: holnap esküszünk. Jer anyánkhoz!~– Ő rég 5525 9 | önlenyomatát, az mind szent esküvel és kriminális tüntetésektől 5526 27| szentesíteni is foguk. A te esküvődnek meg kell előzni az övékét.~– 5527 21| hogy ott akar lenni az esküvődön, mint Opatovszky násznagya.~ 5528 27| Azt is felnyitá, a famózus esküvői meghívás volt benne.~Erre 5529 24| előkelő cseh mágnásra, akit esküvőjénél szeretne násznagyául megnyerni. 5530 27| előzni az övékét.~– Az én esküvőmnek? Hát tán rendeljek magamnak 5531 24| násznagy akar lenni az én esküvőmnél?~– Igen.~– Mához egy hétre 5532 24| Hiszen úgyis Ferenc bácsi az esküvőnknél az én násznagyom. Már megígérte.~