| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
14095 19| Micsoda vitézség volt, mikor a lövöldözés közepébe berohant azért 14096 14| rablót maga is, s nem fél a lövöldözéstől. A gróf házát úgy őrzi ez 14097 12| adták, s akarják fejbefelé lövöldözni. Isten a világon! Az én 14098 10| szalonpisztollyal célba lövöldözött erre a képre, olyan az már, 14099 17| odaállok az ágyú elébe, s lövöldöztetek magamra – azért, hogy egy 14100 14| tömegben: szuronyt szegezve és lövöldözve, s aztán akármilyen vitéz 14101 6 | alak volt. Őnála nem volt lőfegyver, csak kard.~Amint a rabok 14102 8 | komoly csatározásra, amíg lőfegyvereid el nem sülnek. A fő okot 14103 20| elzsibbassza minden idegeit.~A lőfegyverek közül egy sem akart elsülni. 14104 20| aggatva.~Mohón szedte le a lőfegyvereket mind, s odarakta sorba az 14105 19| találmány; többet ér minden lőfegyvernél, kettős ólomfejű kis buzogány 14106 25| lófejjel – hát azé maradt a lófej; – de a pályadíjat senki 14107 25| megelőzte a másikat egy lófejjel – hát azé maradt a lófej; – 14108 2 | Rokomozer.” Az öreg csak fejét lógázta, s a két kezét a kaftánja 14109 25| ember. Nem is csalta meg a logikája. Arra, amit keresett, különb 14110 18| szemekben tönkrevert minden logikát, hermeneutikát. A bajusz 14111 8 | nem te volnál te, most már lógnál! – Szervusz öreg! – Hát 14112 12| Hogy adja kend hát a lógós lovát? – kérdé Illavay. 14113 12| megvagdalta a gyeplőszárral a lógóst, s azzal nekivágtatott a 14114 7 | verte, s elöl a szeméig lógott, egész arca borotválva volt, 14115 19| önnyomása által a víz, innen lóhajtotta gép emeli tovább a vízművek 14116 20| hölgy~Illavay vágtatott lóhalálában Gargóvár felé.~Most már 14117 13| húzhatott rá csizmát. Ez nagyot lohasztott Soma úrfinak a harci tüzén. 14118 26| harcterén versenyzett vele: lóhátra ült, és bemutatta művészetét 14119 16| akinek sürgetős útja volt, lóhátról intézte el.~Ferencnek arra 14120 12| Itt van a drágalátos lóherlevél!~Egy csoport honvéd éppen 14121 8 | fegyver van nála, ki ne lőhessen rajta. Ide szándékozott 14122 20| Most én téged szépen fejbe lőhetnélek – gondolá Illavay –, de 14123 8 | megmaradt hosszú ostor, a négy lóhoz való, amivel olykor a parkon 14124 7 | de ne lú (Süsd ki, de ne lőj!) Ez a pan szolgabíró. Nem 14125 24| parasztos élcnek találta. Lojális alattvalónak nem kell az 14126 17| bolondságán. Hogy ezt főbe lőjék.~– De tábornok úr, csak 14127 12| fejébe belelőnek. Nem bánom, lőjenek el mellette jobbrul is, 14128 4 | jöjjön, s rögtön főbe ne lőjje nevének ilyetén meggyalázóját. 14129 19| a „fogáson”. Nem bánom, lőjjenek agyon. Inkább ma, mint holnap. 14130 6 | különben lőni fognak!”~– No, lőjjetek! Ha van lelketek hozzá – 14131 19| jajgatni.~– Nem bánom hát, lőjjön ide az úr! Úgyis holt ember 14132 25| engedi, hogy vaktöltéssel lőjjünk.~– Hát hiszen nem lesz az 14133 20| voltak, töltéskor az egész lőkamrát ki kellett venni, s úgy 14134 20| ezeket puskaműves nélkül lőképesekké nem lehet tenni.~„Belzázár 14135 20| revolverét. Még akkor ezek lőkupakos fegyverek voltak, töltéskor 14136 6 | amit zsiványésszel tett; lólopás, útonállás, rablógyilkosság, 14137 1 | még kőfallal kerítve; a lombfedte hegyoldalakban úrlakta ősi 14138 16| sanctio éve. Az őrtoronyból lomhán csügg alá a zászló, a család 14139 3 | terv nagy hamar valósítva lőn, a hevenyészett mécsest 14140 25| csodaszépség amellett; Párizs, London el volt ragadtatva általa: 14141 18| szerint mint sietett át Londonba, s ott ismét ügyes detektívek 14142 25| Természetes, hogy régen ismerem. Londonból, Párizsból. Magam is sokat 14143 17| angol adminisztrációt, a londoni rendőrintézményt. Még csak 14144 1 | az egyik tudja az utat Londonig, a másik Teheránig, meg 14145 7 | s azokat röptiben nem is lőné le Kornél báró, mert ahhoz 14146 9 | véletlenül valahol főbe lőnék, vagy valami táborhelyen 14147 16| csinálja a tolvajt.) Tíz lopási esetben az a hibás, aki 14148 22| egy klenódiuma, amit nem lophatnak el tőle, mert nem kell senkinek. – 14149 16| szégyenli észrevenni, hogy lopják. Azt mondja, hadd vigyék: 14150 15| lelke ugyan érzette, hogy ez lopott meleg, kölcsönzött láng; 14151 20| észrevétlenül az őrkunyhóig lopózott, s abba rejté el magát. 14152 25| mint a bengáli tigris, lopózva sikamlik ellenfele közelébe, 14153 2 | van a szoknyámban.~– Hol lopták ezeket?~– Lopta a majd megmondom 14154 24| én ezen a helyen egyszer loptam valamit, ami a tied volt: 14155 13| szakálltarlótól borostás.~– Loquatur veszpilló – mondá Illavay 14156 1 | templomot egészen betakarja, Lorántffy Zsuzsánnáról susog; – amottan 14157 19| Pedig az csak a fakín. (Loranthus. Riemenblume.)~Ezek a jámbor 14158 7 | mutatványokat, s akkor lett Loreleyból Atalanta. Tehát a te amazonod 14159 7 | vízbe, sőt, ha igaz, amit Loreleyről írt a cimbora, leviheti 14160 25| van a gomblyukában. Nézi lornyettel: az bizony Montezuma szent 14161 25| mormogásra csillapult le. Minden lornyon kézben volt, s a kijáratot 14162 17| az bámulva nézett agyon a lornyonján keresztül.~Ez már tény! 14163 2 | kivett egyet a mézeskalács lornyonok közül, s keresztülnézett 14164 2 | kritizálva, fitymálva. Csak egy lornyonom volna, hogy azon keresztül 14165 2 | tündérkönnyű lebegéssel; a lornyonon keresztül kritizálgatva 14166 23| malomnál ugrottam én le a lóról, ott szaladtam a bozótba! 14167 4 | magamnak lovat, nyerget, lószerszámot, egyenruhát, állítsak ki 14168 2 | Ennek a számára vásárolták a lőszert. Ez akarja a papát az éjjel 14169 2 | Rokomozer –, hogy ebből a lőszervásárlásból valami gonosz merénylet 14170 24| díszfegyverek és páncélok, a hímzett lótakarók és a drágaköves ereklyetartók, 14171 19| támadt, minden háznál nagy lótás-futás volt: vermekbe, kutakba 14172 7 | tilalmában bízva, a báró lőtávolába vetődni. – Amint megéhezett, 14173 2 | ennélfogva igyekezett magát lőtávolban tartani, meghúzódva egy 14174 26| előtt, mikor még az övéi lótejet ittak Ázsiában.~– Értsen 14175 3 | járt ezen az eszem. Addig lótottam-futottam egyik hivatalszobából a 14176 3 | Aspromonténál, akkor sem lőtték volna meg a királyi bersaglierik 14177 3 | ezt a drága vadat, amit lőttem? Caput, alas, pedes!~– Semmi 14178 7 | voltak a golyók, amikkel lőttetek. A véletlen az ellenfeled 14179 12| puskagolyó nem tett kárt a lovában: magára nem gondolt.~Így 14180 8 | arra felé kell fordítanod a lovad fejét.~Gorombolyi a fogaival 14181 12| ugyebár, tisztelt uram, a lovagiasság szabályai szerint méltóztatik 14182 16| mégis csak ráismer a várt lovagjára.~Az idő a szigorú téli napok 14183 26| ez, mint mikor ugyanilyen lovagjátékot a cirkuszban produkálnak 14184 13| való találkozás, mint a lovagkaland megszabadítandó hősnője, 14185 7 | nem Estremadurában, az ősi lovagkastélyában, hanem Darmstadtban, a , 14186 16| várta már Ferencet. Fekete lovagköntös simult karcsú tündértermetére, 14187 24| megfordul, a nyakam közé szed a lovagkorbácsával, s azzal helyre van állítva 14188 24| fütyüljön azon a csontsípos lovagkorbácsnyélen, amíg a rendszalagot a nyakába 14189 8 | egy órára a páncélját, s e lovagkosztümben sikerült az ön színe elé 14190 7 | hajszálon múlt, hogy ezért a lovaglásért most elvágott nyakkal nem 14191 20| neki késő estig; csak a lovagláshoz vett mást. Mit akar itt?~ 14192 2 | egy kis időt szakítanod a lovaglási iskolából. (Vonakodj egy 14193 2 | nevetéssel nézeget vissza lovagló társára, akinek a szamara 14194 3 | felfelé csavarintott üstökkel, lovaglócsizmákban, ostorral a kezében. Akkor 14195 2 | vágtat végig az utcán, hogy a lovagnak két kézzel kell kapaszkodni 14196 11| reszketve! A pékeket lóháton s a lovagokat parasztruhában, papucsban, 14197 12| Csak van esze, hogy nem lovagol oda, ahol innen is lőnek; 14198 24| produkció, mikor a clown lovagolja az „iskolát”. Egyszer aztán „ 14199 24| a kezében pedig egy nagy lovagostor, aminek a végén csontfütyülő 14200 24| kérdezé bosszúsan.~– Hát a „lovagság” ünnepélyéhez.~– Jól van.~– 14201 24| Hát őneki a komornyik „lovagsági” ünnepélyről beszélt, amiből 14202 16| telenőtte a bozót. Az volt a lovagtornák színköre valaha, a belső 14203 16| lelkéről, egyet suhintott lovagvesszejével.~– Castor! Pollux!~Két szép 14204 2 | ült, előtte az odavetett lovagvessző; a bankár pedig a kandalló 14205 2 | s ledobta az asztalról a lovagvesszőt.~– S ládd, ezt mi mind tőled 14206 16| vár alá érve, leszálltak lovaikról, s azokat a lovászlegényre 14207 25| önnek, madonna, ezek az én lovaim?~– Igen szépek. Az a piros 14208 19| innen, amíg a csendőrök lovainak a dobaját nem hallom. Ön 14209 13| levétette a csörgőket a lovairól, hogy előre ne hallják a 14210 12| Illavay.~– Hát ti megettétek a lovaitokat?~– Csak megittuk. Régen 14211 25| leszerszámozni.~– Gyere ide. A lovaknak széna is kell, meg zab. 14212 25| gereblyékkel helyreigazgatni a lovaktól felkapált porondot. A zenekar 14213 24| török herceg: leugratok a lovammal a bástyáról. Becsületemre 14214 24| lefutott, s felkapott a lovára. A hölgyek fennmaradtak 14215 25| minden lovat, clownt és lovarművésznőt benne; otthon volt abban 14216 13| megyek!~Azzal leugrott a lováról, s markába kapva a kardját, 14217 7 | Limuschnigg Henrik, aki valamikor lovartársulat-tulajdonos volt, de abba belebukott. 14218 9 | meglátják, hogy valahonnan lovascsapat közelít, tűzcsóvákkal adjanak 14219 12| birtokát, s maga állít ki egy lovascsapatot, elül-hátul megvasalva. 14220 17| már öt nap óta gyalog- és lovasdandárok vonultak előtte végig.~A 14221 10| a kettő saját költségén lovasezredet állított ki, s azon volt, 14222 6 | csoport fegyveres rendőr és lovaskatona. Egy ilyen csődületnél egyszer 14223 17| rendelkezésére; ágyúpark, lovassági dandár: ez meg itt puszta 14224 16| a tekintetes úrral meg a lovásszal végiglovagol a hosszú hársfasoron, 14225 24| melynek bokrai a lovat és lovast elnyelték, s nem mozdult 14226 8 | Akarja ön, hogy leugrassak lovastól együtt innen a meredek bástyafokról? 14227 24| elvesztette, s ahelyett az egyik lovászának a szalmakalapját csapta 14228 16| leszálltak lovaikról, s azokat a lovászlegényre bízták: maguk a gyepes úton 14229 24| addig le az écurie-be a lovászmesterrel, s mutogattassa meg magának 14230 24| hallgatott semmi szóra. A lovásznak megparancsolta, hogy kurtán 14231 24| vároldali romok közt tanyázó lovászokhoz.~– Hej, Louis! Vezesd elő 14232 24| kapun, szétszórt hajjal, s a lovászoknak odakiáltott:~– Hol van Illavay? 14233 28| odafenn.~Nem volt türelme. Egy lovászt megbízott vele, hogy még 14234 16| Pálma egészen odazárt a lovával kísérőjéhez, s a kezét átnyújtá 14235 7 | könyökét.~– Sus ki, de ne lú (Süsd ki, de ne lőj!) Ez 14236 7 | kedves Kornél, mint egy lúd! S én azt tudtam, – többet 14237 13| vagyunk.~De nem pulykákról és ludakról szólt a panasz csupán, hanem 14238 26| szíveknek, amikben csupa kék vér lüktet.~Ez a hetedik nap estéjén 14239 25| szemöldök; rózsaszín orrlyukai lüktetnek a belső hévtől, s felvetett 14240 27| virág kinyílását.~Itt van a lugos, a jerichói rózsával. Itt 14241 20| rendőrbiztosnak nézte mister Lullabájt.~Illavay utoljára megbosszankodott 14242 17| megszabadítóját, megyénk lumenét, a leendő főkormánybiztost, 14243 2 | Arnold felé.~– Wart Kerl! Du Lump! Heut sollen Reitgerten 14244 7 | magával alkudni: a döblingi Lunatic Asyl igazgatóságának. El 14245 8 | Hogy be fog önként menni a Lunatic-Asylba.~– Hogyan? Ön is gyilkosomnak 14246 7 | Csakhogy azt ők nem fogják a Lunatic-Asylnak adni, hanem megtartják maguknak, 14247 23| a levegőbe, hogy az majd lunaticussá lesz rémületében, s amint 14248 5 | egy poltron, most meg egy lunatikus. Gyönyörű törzskart állítottál 14249 7 | vitéz –, mert már elkezdtem lűni.~Illavay pedig hidegvérrel 14250 13| belőle lenni. Ahhoz meg lusta volt. Vadászni csak úgy 14251 17| érseket és hercegprímást; a lutheri tiszteletest, mint az újjáalakítandó 14252 3 | tetszik alamizsna, ha tetszik lutrinyereség. – Ha egyik se tetszik, 14253 2 | bicsakot s más efféle népies luxuscikkeket árult. Annak a vándorkirakatában 14254 2 | a vajdát nem bánom,~De a lyányát sajnálom,~Piros bársony 14255 24| ismerné?~Elegáns jelenség. Lyonja az operának és cirkusznak. 14256 10| ezt így keresztül-kasul lyuggatta, milyen poklot viselt a 14257 3 | ön azt megkapta.~– Mennyi lyuka volt már annak!~– Tudom. 14258 7 | azt dugták bele a puska lyukába, arra csapott rá a fegyver 14259 4 | valahol majd csak ki kell lyukadni. A rém, ami egész lelkét 14260 22| kontignációra fúrták a szegletekbe a lyukakat: egészen itthon tették magukat, 14261 2 | hazavigyen egyet belőlük a macája számára.~Előhozta fiókostól, 14262 17| pirosszalagos érdemrend.~Hanem azért macedoniai Nagy Sándor sem viselt büszkébb 14263 2 | jó ember örömében egy tál maceszt tett elénk. Mi nem akartuk 14264 21| angyal, mint egy Deus ex machina, s ha már akkor férjnél 14265 21| gróffal az egész messze ágazó machinációt, melynek zsákmánycélját 14266 7 | mint az erdőit nyugtalanító mackók serege, és komolyabb feladatot 14267 11| egy infernális kórus, egy macska-boszorkányszombat!~– Hát mi is kaptunk belőle, 14268 7 | ösztönnel, amivel a kutyák, macskák vannak felruházva, hogy 14269 11| parenthesis és különösen sok macskaköröm („”) jött még e kettő közé. 14270 22| álmosan. De azért ne higgyen a macskának, aki egérnek született. 14271 22| elkezdett dorombozni, ami a macskánál nagy lelki megelégedés jele: 14272 19| határról idáig csak egy macskaugrás.~Illavay ezen a vidéken 14273 22| megemlegeti majd, hogy valaha szép macskával csókolózott!~Azután felugrott 14274 2 | hogy nagyon sok; most még a madarak is beszéljenek? Hát aztán 14275 2 | annyival volt nehezebb, hogy a madarakra is ügyelnie kellett, nehogy 14276 2 | Isten, húsz forintot egy madárért. Ez nehezebb a halálnál. 14277 2 | selyemszoknyájába, a három madárfiókot, s berontott vele a szatócsbolt 14278 16| elnézte álmodozva azokat a kis madárkákat, amik fészkeikre le-leszállnak, 14279 16| búcsút vett a bokorlakó kis madárkáktól, lelkeikre kötve, hogy a 14280 16| falakat; a szögletekben madárkoponyák vannak elszórva: vércsék, 14281 6 | Akkorr Marrat, most pedig Madarrász. Pedig hát mit vétettek 14282 13| lehetett látni, mint egy madártávlatból.~Középen egy hosszú asztal 14283 20| volt a nóta, hogy~„Dárum, madárum!~Agyonverünk a nyáron!”~ 14284 8 | az elismerést, le vagyok madzagolva egészen.~– Most már hát 14285 4 | célszerűen pótolják holmi madzagra kötött fapeckek.~Hát ez 14286 5 | lábából, s beleszúrni a magadéba? No, akkor te vagy a nagyobbik 14287 10| egyetlen, amit bizonyosan magadénak mondhatsz, a gyémántjaink. 14288 2 | zsebéből a zsebkendőt (a magáé ki tudja, hogy veszett el?), 14289 20| égő havannájáról akarta a magáét meggyújtani, s a nem sikerülő 14290 20| hordja magával. Abban pedig magamagának sem tetszik. Most igazán 14291 20| Mindig be tudta tölteni magamagával az egész világot.~De ezúttal 14292 19| bizony nagyon megijedek. Nem magamért, hanem a tekintetes úrért 14293 28| dolgodat. Én már elkészültém a magaméval. Ha holnap aláírod a gyászjelentést: 14294 6 | hogy vajon találok-e még magamnál nagyobb bolondokat is, akik 14295 28| fegyvert. Büntetésből most is magánbörtönben ül, s el van tőle véve minden 14296 28| szemtül szembe lásson?~A magánbörtönhöz egy külön lépcsőn kellett 14297 20| egy időre visszavonulni a magánéletbe.~– Azt pedig nagyon rosszul 14298 25| elkapták a frakkja szárnyát. Magánkívül volt ettől a szótól:~– Ő 14299 7 | Egy évig vagy másfélig egy magánnevelőné és Diadém felügyelete alatt 14300 2 | lányhad kukucskál be a magánosan dévánkodó betyárra. „Nem 14301 9 | akkor ismét helyreáll a magánosok hitele is.~E hiú káprázatokat 14302 17| megbízást rendbe hozni, amihez magány kell.~Ez végre döntő indok 14303 7 | félrevonulni csendes kontemplatív magányba, ahol kedélye fel fog üdülni, 14304 7 | megosztom veled csendes magányodat? Hűséges ápolód leszek. 14305 14| addig ájtatoskodni fogok magányomban. (Azaz, hogy szükségét érezte 14306 1 | hajlik ki a folyam fölé a magányosan álló bérc, mint egy óriási 14307 8 | jövendőre nézve lemondani a magányról, társalgót, cselédet ott 14308 7 | szerint – mondá Diadém úr, s magara hagyta Kornélt az étteremben.~– 14309 24| önuralmát. Ő onnan a torony magasából nézett le az árokba.~– Valami 14310 4 | Aztán felemelte szemeit a magasba. Mikor úgy felnézett a semmibe, 14311 20| egyforma szűrben járnak. Hát a magasban mért lenne másképp? Nézzük 14312 10| barátom, ezek a képek sokkal magasbbak, semhogy az ön lakházának 14313 7 | dobták őt le a bástyatorony magaslatáról. S minthogy Gorombolyi herkulesi 14314 9 | szét még egyszer innen a magaslatból, ezen az egész szép világon: – 14315 3 | önfeláldozó gyermeki szeretet magaslelkűségével lépett közbe.~– Szüntessék 14316 20| címerterem falait egész magasságaikban elfoglalják, nem csak műbeccsel 14317 20| letépni.~A rémület a düh magasságára lett felfokozódva e gondolattal. 14318 7 | haragjában, s onnan a tízöles magasságból levetette magát bosszantójára.~ 14319 8 | látta sehol; egy arasznyi magasságú rács pálcáin keresztül szűrődött 14320 8 | asszonyindulat démonerővé magasulva sugárzott tekintetéből, 14321 23| nagyon vastagon ment már a magasztalás, Kornél nem állhatta ki 14322 20| lenni. Exorbitáns volt a magasztalásában a magyarországi rendőröknek. 14323 24| megértettek. Tele volt az éktelen magasztalásokkal a vőlegényre és menyasszonyra.~ 14324 24| gróf Pálma fülébe. – Annyi magasztalást felhalmozott vőlegényedre, 14325 17| valakit, akit szeret, úgy magasztalnak, hogy félteni legyen kénytelen. 14326 26| volt.~Tehát valaki elkezdte magasztalni a tegnapelőtti carrouselt 14327 2 | rajta.)~A legény fel is magasztalta érte.~– Ejha! Húgám! Hiszen 14328 17| világolt. Ott bizonyosan „őt” magasztalták; azok a megérdemlett elismerés 14329 4 | igazat mondás is kifizeti magat. – Felemelte a fejét, s 14330 25| egy grandhoz. Csak büszke magatartása bizonyítja, hogy Ibéria 14331 24| elkiáltsam magamat: vigyázzatok magatokra! Tehát azt mondom önnek, 14332 25| rendőrrel, midőn az őt jobb magaviseletre inteni hozzá jön: alkudni 14333 3 | Nekünk el kell válnunk.~– „Magna ingenia conveniunt.” A nagy 14334 26| akik közül minden ötödik mágnás, minden tizedik tábornok, 14335 17| afölött, hogy vajon teljes mágnási díszpompában rukkoljon-e 14336 20| felálltál. A magyar konzervatív mágnások mind visszavonultak a közpályáról, 14337 14| magyarországi dolgokkal elégedetlen mágnásoknak.~Soma úrfit addig csúfolták, 14338 24| talált valami előkelő cseh mágnásra, akit esküvőjénél szeretne 14339 25| beszéljen a világ arról a magyar mágnásról, aki a vendéglőben az első 14340 25| szól semmit, csak egyre magnetizálja azokkal a nagy spanyol szemeivel.~ 14341 2 | kifejezéseinek: „Ah! Superbe, magnifique! C’est pour devenir fou! 14342 13| környékbeli apró földesurak magok is otthon ülnek e szívnyomasztó 14343 24| körök megkülönböztették magokat; ami úgy hangzik, mintha 14344 15| virágokkal, bogárszárnyakkal, magokkal, csigákkal megrakva, amiknek 14345 22| cselédeknek is gondoskodni kellett magokról. Szent Mihály napja elmúlt, 14346 6 | Nekihasal a könyveknek, s úgy magol belőle? Fölmondja a leckét 14347 25| nekifeküdt a tanulásnak, és magolta az Ollendorfot – anélkül, 14348 25| kasztíliai nyelvtannak, úgy magolták fennhangon, óra hosszat. 14349 20| Belzázár parittyái nem adnak magot!”~A rémülettől elbódultan 14350 10| most, hanem tartsák ott maguknál, és azt majd mikor évek 14351 5 | csalódás; nem hiszünk már magunkban sem, hát még másban. A lelkesedés 14352 6 | Henriot!~– Dehogy Henriot! Jó, magunkforma táblabíró.~– Olvassa ön 14353 26| azért, hogy megtartsuk magunknak Opatovszkyt. Mert ha még 14354 2 | három húszast. – Mi adunk magunkról váltót. – Én leszek a kiállító; 14355 20| nem is eresztjük önt el magunktól, itt kell maradnia.~Illavay 14356 25| népmulatságokból elmúlt az ősnémet magvas, durva, de őszintén tréfás 14357 25| családfa felé, amit don Manuel magyaráz. Nem mint hidalgók vagyunk 14358 17| Nem kellett ahhoz több magyarázat.~A gróf maga is átlátta, 14359 25| nyelve sokfelé tévedezett a magyarázataival. Egyik szerint a zárt magányos 14360 3 | akármi áldozat árán. Bővebb magyarázatot levélre bízni nem lehet – 14361 2 | Ezt nem szükség tovább magyaráznod, te papagáj! – szólt közbe 14362 24| múzeumát. Pálma igen jó magyarázó volt. Illavaynak pedig az 14363 11| folytatta a munkát: az egyik magyarázott, a másik figyelt, míg egyszerre 14364 26| vonat olyan lassan? Hiába magyarázták neki, hogy ez vegyes vonat. 14365 3 | Ugyan, kérem, báró úr! Ne magyaráztassa ezt magának. Hisz ön maga 14366 25| hidalgót, s elkezdte magának magyaráztatni vele a családfa történetét, 14367 8 | térdepelőhöz csendesen. – S magyarázza meg különös látogatásának 14368 9 | következtében kérettem önt ide, hogy magyarázzuk ki egymás előtt magunkat.~– 14369 13| volt, hogy ki kell irtani a magyarokat a világból.~Amint azonban 14370 18| felfedezés volt! Ez ki sem jött Magyarországból, most is ott van elrejtve. 14371 5 | a táborhoz álljon, mely Magyarországgal ellenségül áll szemközt.~ 14372 17| tartsa meg ezt a szegény jó Magyarországot, adjon jobb napokat neki! 14373 3 | keresztnevét, majd meg a magyarosítottat; a vonásai, a kézirata, 14374 8 | Illavayék az ő felfogott magzatjának, akár csak a saját gyermekük 14375 17| rejtve a szoba falait takaró mahagóni táblázat közé: annak a nyitját 14376 10| kell veled értetnem, mert maholnap, ha én meghalok, rád szakad 14377 8 | A purgatórium valóságos Mahomed paradicsoma ahhoz képest, 14378 2 | Neki selyemruhája van: maintenonszín, azaz zöld, ahol tudniillik 14379 24| szóval fel volt serkentve a májában az az ott alvó démon. „Az 14380 7 | megmentsem. Ön védheti magát majdan, ahogy akarja, és védeni 14381 25| legyőzött vadállat pedig mogorva majestással lépdeli körül a cirkuszt, 14382 3 | csak nem mondhatom plurális majestativusban azt, hogy „süsd meg”!~– 14383 12| fratrum.~– Ha már viszi a majmát, mért nem veszi a nyakába? 14384 14| volt azoknak a „beszélő majmoknak”, akik közül Pálmának egyet 14385 27| becsüljem meg azzal a szóval: „A majmom elszökött! Üres maradt a 14386 14| megállani: ezt a beszélő majmot látva.~Arra aztán minden 14387 2 | és invitációt: „Belieben majne hohen Herssaften!”.~– Parlez-vous 14388 10| a gobelin, a sèvres, a majolika, a niello: mind nem tied, 14389 24| szekrényeknek, a gobelinnak és majolikának, a vert művű tálaknak és 14390 2 | hoztam. No, lássuk már a majomembert.~Czenczi baronesz pedig 14391 6 | homlokráncolás, az emberi arcnak a majomgrimászokat mímelő száz meg százféle 14392 14| evett, akkor tökéletesen majomhoz hasonlított.~Ideálja volt 14393 2 | egy emelvény, azon ült egy majomnak öltözött ember, aki az egyik 14394 20| öcsnek csak apanázs járt; a majorescóé volt a birtok, az pedig 14395 4 | Opatovszky család egyetlen majorescóját. Semmi árvíz le nem mossa 14396 4 | Kornél a hajdani dinaszta majoresconak a fia. Ferenc pedig az anyai 14397 3 | bérlők mind tönkrementek. A majorsági kezelés alatt levő birtokokon 14398 7 | laposok irtványain pedig majorságok települtek le. A makkot 14399 10| a vadaskertből csinált majorságot, s az egyetlen fiút elküldte 14400 8 | de olyan apróra, mint a mák. Ilyen bolond még nem történt 14401 15| lenni egy vén cselédnek, egy makacs gyermeknek, de nem azoknak, 14402 25| demoniacusnak a megszálló lélek: makacsul ragaszkodik hozzá; nem engedi 14403 23| parádécsinálásban.~Ha látta volna Makart, mielőtt hírhedett V. Károly 14404 3 | hogyha elválik a bárónétól.~– Makkfilkó! Nem a bárónéról van szó, 14405 7 | majorságok települtek le. A makkot szelíd sertéscsordák legelik 14406 20| csendőrök felocsúdnak a mákonyálomból. A lépcső ajtaját bezártam. 14407 21| csendőrök is csak kiheverik a mákonymámorukat, s észreveszik, hogy kelletlen 14408 28| csendőröket, a grófnőt magát mákonyos szivarral, ez az egy ember 14409 20| vedd te hasznát. A grófnő mákonyozott szivarokat szítt, mind az 14410 7 | nagyon csóválta a fejét. Egy makulányi lélekereje sem volt, hogy 14411 25| mint egy kinyílt teljes mákvirág, s ott maradt a vadállat 14412 19| bennük a tolvajnyelv, a maga mákvirágos kifejezéseivel, csakhogy 14413 13| Arról, hogy a libákban, malacokban – és egyebekben – emelt 14414 13| öreg.~– Nos, hát birkát, malacot is vittek el? Ej, a gonosztevők! 14415 13| rá.~– Nem birkáról, nem malacról panaszlunk itt! No, hisz 14416 6 | aklához tartozóknak a lelki malasztot. Hanem mindez nem úgy volt 14417 19| lesz angyalokat csinálni. A Malchusok (inasok) be lesznek zárva 14418 5 | odafenn. Így készülnek a malecontentusok. A bankár, a bárónéjával 14419 6 | Cousin nagyot ordított.~– Maledetto cane! Verjétek őket agyon, 14420 18| alakokat találta maga előtt a málhái átvizsgálásánál, akiket 14421 13| Cousin úr, szíveskedjék a málháimat összecsomagoltatni – szólt 14422 20| intézve), hogy ebben valami malice is van, gondolta magában, 14423 26| lehetőségből, hogy szándékos malícia tervezte azt, hogy egy mindenkinél 14424 14| A majmok pedig szoktak maliciózusok is lenni.~Az előre látható 14425 13| Gargóvár alól jön, s négykerekű malmot hajt. A malom előtt nagy 14426 3 | Emiatt minden gyárunk, malmunk tönkrejutott. A gabonának 14427 13| kantárnál fogva vezetni a malomig, s ott rábízni a molnárra, 14428 9 | egy drágakövet ismerek: a malomkövet.~A gróf megint gondolt valamit; 14429 6 | amiben egy harmadrész a malompor, kétharmadrész a korpa, 14430 6 | nem tehettek arról. Bizony malomporból meg korpából nem lehet jobb 14431 4 | elkezdett ide-oda nyakló karral malomvágásokat tenni az orvos felé. Az 14432 26| katonai egyenruha vegyítve a máltai lovagok lángpiros és arany, 14433 2 | odafutott szeleburdian a mamájához, s nyakába ugorva, megcsókolta 14434 4 | szóval interpellálta meg a mamáját.~– Hát nem fogsz utánaküldeni 14435 2 | a méltóságos papánál és mamánál, hogy saját udvari színházunkban 14436 3 | mikor el akartak válni a mamával egymástul; aztán azon civakodtak, 14437 5 | ilyen tizenhárom próbás mamelukoknak jutott volna valaha ilyesmi 14438 12| csinál az a fiú! s ez a mamlasz nem írja meg egy szóval 14439 9 | gondolt valamit; mert nagyon mámmogott a szájával. S Illavay megint 14440 8 | haragjában.~– Nem! Ilyet még a mammutok sem hallottak. Hol van egy 14441 27| látszik most nekem, mintha mámor lett volna! Azt akartam, 14442 26| Ennek több kell. Ez nem a mámorral láncolja magához a rabszolgáit, 14443 25| a fantázia megelevenült mámorvilágába, igen hamar eljutott volna 14444 25| Herkules úr douceurt kapott a mamzelltől azért, hogy le hagyja magát 14445 20| felkölteni. Illavayt magát a mandarinnal kábították el bizonyosan.~ 14446 20| Pekingben készítik, csupán a mandarinok számára; száz frank egy 14447 12| Hisz azt minden ganasztevő mandhatná, hogy ő habartas. Hát ki 14448 25| tőle! A zenekarban ezalatt mandolint pengetnek, serenada hangzik, 14449 13| félbeszakítva a sermót: „Bonum mane praecor domine perillustrissime”.~ 14450 25| bömbölés hangja vegyül: a manége csarnokábul elővezetnek 14451 25| a próba közepén belép a manége-be Diadém úr. Opatovszky meglátja, 14452 25| megint ott lábatlankodott a manége-ben, mikor donna Atalantára 14453 4 | gyógyíthatatlan vitézségi mániában szenved, hát legyen „alkalmas”.~ 14454 9 | történik. Önt a gyűlölet mániája hamis csapásra vezette, 14455 7 | bolond voltam.~Ha ezt a mániákus tekintetet láthatta volna 14456 3 | a jobbjában pedig az a mankóforma szerszám, amivel a lábtyűt 14457 4 | a háta mögött álló erdei manóval. Az pedig cinikus vigyorgással 14458 8 | Ez már megtörtént. A te manővered teljes sikert aratott.~– 14459 17| legveszedelmesebb stratégiai manővert. Ha fél évig a Felvidék 14460 25| sor. A hölgy ezúttal is mantillájába burkolva jött elő, de a 14461 25| Manuel di Pelargoniót a diva mantillájának őrzésétől. Ezt nem engedte 14462 25| pegadora, mialatt a senor mantilláját és rebosóját ráadta, hogy 14463 25| Pelargonio visszavonul a mantillával és a rebosóval: donna Atalanta 14464 26| megszólalnak a nagy rémülettől. Don Manuellel annál is nagyobb történt. 14465 5 | annak még a szolgabíró manupropiájára és pecsétjére is szüksége 14466 7 | Kiesik a köve, s aztán nincs manupropria.~Most meg már gyanakodva 14467 7 | Választhatott volna ugyan akármi manupropriát, mert az úgy volt odavakarintva, 14468 11| anyja után; s Bécsben ott maradásának a titka az volt, hogy a 14469 8 | világot, mert otthon nem volt maradásom. De hisz ön ezt mind nagyon 14470 12| lekenyerezni szép szóval az otthon maradásra. Meg volna átkozva az egész 14471 20| Illavay gondolt valamit az itt maradásról, s azt igen is természetes 14472 22| régire?~Odanyújtott neki maradék ételéből egy falatot.~A 14473 25| nagyobb részét, s még a maradékot is nekem ajánlja fel. Ön 14474 7 | bolondod, csakhogy a tied maradhassak!”.~Hanem amint a haját fölcsavarta 14475 8 | előtt az ember előtt nem maradhatna vele titokban. Ennek az 14476 20| kérdést. Én mehetek – én maradhatok.~Itt pedig mind a ketten 14477 25| az eszét.~Mihelyt egyedül maradhatott Koczurral, semmi sietősebb 14478 18| keresse fel az, te pedig maradja menyasszonyod körül, s ha 14479 9 | ma.~– Nagyon örömest itt maradnék, gróf úr, de sürgetős dolgom 14480 7 | orvosunk; neked itthon kell maradnod. A leányt anyjától megfosztani 14481 27| De énnekem még itt kell maradnom az udvarnál – hebegé a gróf.~– 14482 2 | nem borzas-e a haja? nem maradt-e valami piszok az ábrázatján? 14483 4 | lepni vele az apát, azért maradtam fenn, hogy reggelre készen 14484 20| láncra verve, ti pedig itt maradtok; s aztán eljön a csendes 14485 16| balra a régi huszita templom maradványai. Kissé bajos hozzá a bejárás, 14486 24| a konszolidált adósságok maradványait a jövedelemből könnyen lehet 14487 13| kétségbeesés bírta rá, hogy ott marassza őket egyszer-egyszer.~Vadászattal 14488 13| parasztokat a teremből. Azért marasztá ott a grófnőt.~Pálma pedig 14489 19| Nem. Baranecz.~– Úgy? Maravecz?~– Nem úgy. Ba-ra-necz.~– 14490 19| No, mert a Beranket meg a Maraveczet inkább ismerem, de azokat 14491 19| nincs is semmiféle ünnep a Marchezván hónap utolsó hetében, s 14492 6 | monda, hogy ennek az évnek a márciusában valami nagy dolgok fognak 14493 13| kalapokkal könyököltek ki marcona pofájú alakok, s az egyik 14494 7 | nemes bárót lelkiismerete mardosó férgeinek.~Az megint felugrott 14495 25| tizennyolcadik ismétlésnél még azt a marginális észrevételt is hozzátette 14496 3 | megtiltotta a magyarországi hízott marha kivitelét Ausztriába, a 14497 16| mennyi maradt meg az igás marhából a tavaszi szántáshoz? hogy 14498 25| vacsorája. Egy nagy darab marhahús, ami még azon véres; rá 14499 25| én is egy darab félsült marhaszelettel élek, s éjjelre vizes pokrócba 14500 3 | kivitelét Ausztriába, a keleti marhavész miatt. Jól van. A cukorgyáraink 14501 28| megbüntetni.~Egy szép antik Mária-szobor állt ott; elefántcsont faragvány. 14502 10| a remek faragványú Szűz Mária-szobrot megveszi, mely előtt valamikor 14503 10| főúr valaha ez asztalnál mariage-t játszott. Nagy szerencséje 14504 23| napot, Ancsa! Szervusz, kis Marinka! Hahaha. Nézd, még diadalkaput 14505 1 | tenyésznek – a római Monte Marión nem látni hatalmasabb példányokat. 14506 3 | eltűri.~– Mert a háta mögött marja önt meg. Én most határozottan 14507 17| államtudomány, s az egész markában a praxis. Csak fel kellett 14508 8 | kiszabadítá a kezét a férfi markából, mert arra az letérdelt 14509 7 | öklét a fogva tartó munkás markaiból. A nyakán volt neki egy 14510 16| nem váltották őket nehéz márkákkal.~– Mennyivel szebb így összedűlve…~– 14511 25| esetére öt ezüst forint üti a markát, s főleg miután azt megértette, 14512 3 | megragadva Koczur torkát a markával; – nem tudtad azt az egész 14513 16| evangelista szimbóluma, Jánosé és Márké. Az évszám Ulászló király 14514 16| bojár, lovag, báró, gróf, márki, grand, herceg, fürst, fejedelem! 14515 25| forintonkint zsarolja ki takarékos markok közül. Hányszor elnyerték 14516 3 | Egy ilyen ügyetlen kéz markol bele mindenütt az én terveimbe, 14517 24| egyenes koszperd aranyos markolatja. Hozzá fehér pantallon, 14518 17| a „nagyobbakat” engedi markolgatni; ő maga csak nyalábol – 14519 6 | annak a fejét és vállát markolva át: és nézett az arcába 14520 13| öklökkel.~– Találja ki, melyik markomban van.~A gróf most már kezdte 14521 3 | aggodalma.~– A pénzemet? Mármint a pénzemet?~– No, igen az 14522 14| szedve a főtábortól elmaradt marodeuröket, minden ország kalandorait, 14523 24| oldalzsebéből egy album alakú marokin tokot vett elő, s azt Pálmának 14524 7 | hogy „Szelim alejkum a marokkói császárnak!” (a bolond álma 14525 8 | százezer ok, hogy odamenjek! A maroknyi hadammal is, ha beveszem 14526 6 | ott tömegre verte magát, s marokra fogta a fegyvert. A tömeg 14527 20| ugyan Pálma ragaszkodott a „marotte” -jaihoz, s ha Illavay azonnal 14528 6 | a név is. Tessék! Akkorr Marrat, most pedig Madarrász. Pedig 14529 6 | állt őrájuk nézve: „auf! marsch! halt!”, rövid szók.~Hát 14530 26| modern Aspasia, aki csak a martalékainak a vagyonát akarja elhalászni. 14531 8 | erőszakos szenvedélyének martalékául van ejtve, még volt valami 14532 14| ilyen emberekkel egy tálba mártani. Azonban énnekem most még 14533 7 | rólad is, s nemzeti ügye mártírjának fog nevezni; pedig tulajdonképpen 14534 4 | melléje mentornak, vagy mártírnak, vagy inasnak, egyszóval, 14535 2 | áldásokat, amiket reszkető martírnő és három árvája rebegett 14536 7 | tulajdonképpen semmiféle mártírságot nem szenvedsz ottan. Mert 14537 11| boszorkányliszttel behintett vízbe mártja a kezét; sőt az is rendesen 14538 2 | számodra! A borba meg cvibakot mártogatunk. No! Eljössz? Cigányt is 14539 6 | egy híres magyar bölcs (Márton József) azon goromba mondata, 14540 11| mikor a proletárok vitriolba mártott szuronyokkal küzdöttek.~– 14541 12| Ferenc az asztalhoz, s alig mártotta bele a paprikába az első 14542 9 | körülveszi, az mind kriptafal; a márvánnyal kirakott, a gobelinnel bevont, 14543 28| lépett ez a máskor mindig márványarcú kísértet, most két arca 14544 16| ajtajáig. A padozat elmeszesült márványát benőtte már a fű. A hajdani 14545 8 | leszáll az Olimpról! Arcának márványfehére lángolt, felnyílt ajkai 14546 25| tökélyt, mely egy klasszikus márványideál, megelevenülve. S az arc 14547 3 | hintókat, lovakat, sőt még a márványkandallókat is a hajdani dísztermekből, 14548 26| Nem, ilyen hókebel, ilyen márványkarok, ilyen hattyúnyak, ily deli 14549 17| az örömláng, a megrémülés márványkeménysége merevíté meg a vonásokat; 14550 6 | kis zászlóaljat tesz ki. A márványlépcsők anyagáért drága utat kellett 14551 20| közepét egy királyi alak márványszobra foglalta el. Az ablakból 14552 2 | váltóóvás, ez is váltóóvás, ez masamódkontó, ez a fehérneműs sürgető 14553 5 | méltó, ultimus surculus masculussa.~– És hát mire akarsz te 14554 16| tekinté ezt a birtokot, mint a másét, tudott szigorú lenni azok 14555 6 | valamikor zárda volt, falai másfél méternyi vastagságúak, s 14556 7 | oly rögtön. Egy évig vagy másfélig egy magánnevelőné és Diadém 14557 20| legjobban.~– Férjhez menjek-e máshoz azért, hogy önt tíz évre 14558 8 | akiknek az egyike fiú, a másika leány; de akik azért vetekednek 14559 8 | neveltetésére azoknak a másikaknak kézbesítse? Nem ön volt-e 14560 26| úgy kiszeretett abból a másikból. Az a másik volt a láz, 14561 12| egyik embernek a fejét a másikéval; a hatodiknak az a dolga 14562 7 | Egyiknél hasra esnek a betűk, másiknál hanyatt. Mikor megunja a 14563 16| s egyik sem riadt fel a másiktól.~Egy tizenhat agancsos gím 14564 7 | villanyszikráinak elektrika masináját.~Abban az agyban lakik valami! 14565 4 | én is beállok, s ha majd masírozás közben eldobja a puskáját, 14566 13| valaki, mikor a katonák masíroznak.~Orol Krivánszky hozzáfogott 14567 25| azt gondolta, hogy hátha másként is lehet.)~– No, hát csak 14568 4 | ismerte jól a természetét. Másodági unokatestvérek voltak. Kornél 14569 3 | levélre.~A második levél a másodalispántól jött.~A jó Kapronczay annyira 14570 26| mentette meg önt a haláltól. A másodiknak én magam tanúja voltam: 14571 28| az elsőtől, s rettegett a másodiktól.~Vagy megfordítva: megint 14572 1 | zborói „Sub centum tiliis” másodlatául, egy Aspremont „szívének” 14573 12| közénk állna, még idejön másokat megfélemlíteni.~Ferenc úr 14574 17| maga bízik a jövendőben, de másoknak is bíznia kell benne. Ez 14575 6 | akik nem magukon, hanem másokon segíteni voltak jelen.~Ez 14576 4 | vallani be a hibát, mint azt másokra hárítani.~– Nem hibát, de 14577 15| láng természete, hogy a másolata is eredeti lesz azonnal.~ 14578 6 | falakon nem ideális tájak másolatai, hanem megannyi uradalomnak 14579 3 | rajtunk!”~Oda volt csatolva másolatban Gorombolyi levele az alispánhoz. 14580 26| elveszett százezer forint. Máson is megesik az. Hanem máskor 14581 18| változások minden peripetiáit, másrészt Ferenc tudatta, hogyan érkezett 14582 4 | kedélyét. Nem lehetett arra mással hatni, mint nyugodt humorral. 14583 24| s a lovag alája szorult. Másszon le valaki a falon, s segítsen 14584 12| habartas. Hát ki fagja azt mast megvizsgálni? Mi csak nem 14585 5 | mi” nem mi voltunk, hanem másvalaki.~– Ellenben „fekete pontok 14586 7 | hanem ellenkezőleg, hogy másvalakit abból örökre kiűzzön.~Nagyon 14587 4 | szürke szakállú.~– S ez itt a másvilág?~– Az bizony. – De minthogy 14588 4 | ez az ő útlevele abba a másvilágba.~– Jó volt, Arnoldka? – 14589 3 | nem akarja törni, rá nem mászik. Emiatt minden gyárunk, 14590 2 | felvetett szájat lehetne maszkírozni valahogy azzal a sertebajusszal, 14591 19| volt: vermekbe, kutakba másztak le kötélen, lábtókon, a 14592 26| találva azt, mint akármely matador, hogy rögtön végignyúlt 14593 13| nevet a játékoson, aki „matadort” keresett, aztán „Pub”-okat 14594 1 | valami fekszik e tájon. Csák Máté büszkesége, Petrőczy dacolása,