| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Akik kétszer halnak meg IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part, Chapter
14595 8 | De minő olvasmány. Csupa matematikai könyveket tanulmányoz. Még 14596 2 | vándorbankárt.~No igen, egy népszerű matematikust, aki a finánctudomanyokat 14597 14| az egyedüli tudományt, a mathesist. Mi az: „Egyet az egyből 14598 4 | asszonnyal, anyóka, szerető, „matka, katka” búcsúzik a felcsapott 14599 8 | éppen most hagy a faképnél a mátkája, s ez most azt a nemét az 14600 24| Kornél rohanva állta útját mátkájának; Illavayt is magával remorquirozva.~– 14601 24| Ön is el akar ugrani a mátkájától?~– Bizony leugratok arról 14602 9 | Az pedig nekem eljegyzett mátkám.~A grófnak a szájából kiesett 14603 24| készítve, s azt letették a mátkapár elé. Szónokul jött velük 14604 24| volt jobbágyok egy óriási mátkatálat hoztak, vállravett rudakon, 14605 16| bástyára, amit most is „mátkaugrónak” neveznek, s onnan egy szökéssel 14606 7 | levélben mind a kettőben? S mától fogva nem ad ő már a bárónénak, 14607 8 | megfeleltek egy becsületes magyar Mátrának.~Mind igaz, járandó pénz 14608 7 | parasztleány; az ottani matrikula szerint ,Muskatlinek Katalin’. 14609 19| vezet-e valaki a lakosairól matrikulát. Az adót behozza a bíró 14610 13| olyanok voltak, aminőkkel a matrózok mulattatják a hamburgi csapszékben 14611 2 | beszéljenek? Hát aztán milyen az a mátyásmadár?~– Itt van a szoknyámban.~– 14612 2 | lett volna, most én nem mátyásokat szednék le a fáról, hanem 14613 22| kedvében ezt mondá Ferenc a Matykónak:~– Hát ugyan már miért nem 14614 22| valami a kamarában? – kérdé Matykótól.~Megijedt az erősen, s nagy 14615 22| kihordatni a szemetet a Matykóval, ami nem ment egy kis csendes 14616 1 | fehérlik, mint egy óriási mauzóleum a büszke Oroszlánkő, s a 14617 6 | ahelyett, hogy „mea culpa, mea maxima culpa!”, azt suttogják egymás 14618 2 | Ernőt, Fridrikből Frigyest, Maximiliánból Miksát, csak a tiedből nem 14619 19| egy leereszthető, veresre mázolt félajtó jelzi, hogy ott 14620 7 | a potykákat mind eladták mázsaszámra, mikor rájuk került a sor, 14621 26| akkor ön meghal. Valga me Dios! Azért, amit ön látott, 14622 24| és cirkusznak. Műértő és mecénás.~Hanem azért nem büszke, 14623 3 | valósítva lőn, a hevenyészett mécsest beletették egy cseréptányérba, 14624 19| emeli tovább a vízművek medencéjéig. A cimborák ez éjjel a ciszterna 14625 26| férfi-tengerben egy szűk meder nyílik, amelyen átkígyózhat 14626 7 | ereszteni, s ekkor a lecsapolt mederből kihalásszuk a gyűrűdet.~– 14627 1 | folyóvíz örökké változó mederrel, amit hol elhagy, hol visszafoglal; 14628 8 | mennyiben szolgálhatok én médiumul ennek a kényes kérdésnek 14629 25| értekezést ne írjon róla a Medizinische Wochenschriftben. Egyébiránt 14630 7 | benőtte e hegyi árnak még a medrét is az iszalag; jeléül, hogy 14631 7 | hogy medvét látott. Az egy medvéből utóbb két medve lett, utoljára 14632 7 | medve lett, utoljára egész medvefalka, s másnap, harmadnap semmi 14633 16| eresztették rá az ott tartott medvéket, amik belevegyültek a harcba.~– 14634 2 | is a függődnek, ugye?~– Mee! – szólt a baronesz, kiöltve 14635 9 | egyben.~Adná akárkinek, aki megadná az árát, lengyel, cseh, 14636 6 | többi lázadók mind egyre megadták magukat kényre-kegyre.~S 14637 7 | egyszerre át az Anadyomene-arc Megaera-fővé! Meglátta, hogy az nem az 14638 24| értett az belőle; de azért megajándékozá az auktort fényesen.~– Szemtelen 14639 8 | Hogyan? Kirabolta és megajándékozta.~– No igen, kirabolt minden 14640 17| kezdesz hozzá, hogy ezt megakadályozd. Én most eldughatom ezt 14641 5 | aztán hogyan hiszed te ezt megakadályozhatni?~– Odamegyek egyenesen az 14642 7 | mielőtt a drága barátom megakadályozhatta volna, a fejszéje fokával 14643 20| magaddal? – Azt tudva, hogy megakadályozhattál egy rémtettet, és nem álltad 14644 10| Hanem egy kis véletlen megakadályozta a gyors menekülést. Egy 14645 2 | hozzá, dévaj nevetéssel megakadályozva őt, hogy valamit mondjon.~– 14646 2 | együgyű parasztlegények szeme megakadjon rajtuk, s aki nem sajnálja 14647 8 | Hálára-e? – Ez a nem várt szó megakasztá az őrnagyot. – Hát persze. 14648 27| meggyőzőbben hangzik. A megalázódás is természetesebben jön 14649 10| elvetették, elégtétel volt megalázott dölyfének, hogy mások is 14650 26| előtt! Nekem! – Ah! Ilyen megaláztatás nem érte a Temetvényiek 14651 13| képzelni. A büszke Temetvényi megalázva érezte magát, megszállva, 14652 1 | ellenőrök minden negyedévben – megáldják. Egyebet nem lehet róla 14653 6 | természetes ésszel voltak – nem megáldva, hanem megverve. A zúgolódás 14654 1 | öntöznek belőle. Ez előtt megáll hosszasan, s elnézi benne 14655 14| magát. Nem lehetett azt megállani: ezt a beszélő majmot látva.~ 14656 2 | fejlődés stádiumában lesz megállapítható. Egyelőre semmi komolyabb 14657 3 | a védelmére: ez így volt megállapítva közöttük, benne volt a konvencióban; 14658 7 | sonka bánta meg e merész megállapodást.~Akkor aztán fölkelt a báró, 14659 19| a gipszpagódlinak a feje megállapodik a válla között.~– De megtalált 14660 2 | műértő testvérével. Végre megállapodtak egy gyöngyház mellcsatnál, 14661 25| csupán karjaik erejével a megállásra.~De ez csak egy pillanatig 14662 7 | uszályát.~Kornél báró színpadi megállással plántálta magát eléje, s 14663 16| olyan széles, hogy egy ember megállhat rajta. Alatta az omladék 14664 4 | állnak az árok szélén, s megállítják a postaszekeret, s elrabolják 14665 7 | fajdkakast lőjön, Diadém úr megállította az útban, s azt súgta a 14666 4 | allegálta, hogy ötezer forintért megállja a titok, azon alul nem hallgat. 14667 26| Temetvényiek atyafiságos kezei.~„Megálljatok csak – gondolá magában –, 14668 13| sem a hídra menni.~– No, megálljon, majd átvezetem én – monda 14669 19| volna, ha a másik szava is megállna.~Rokomozert visszakísérte 14670 9 | Ez nagyon sok… – suttogá. Megállta az igazmondást.~– Az, hogy 14671 17| további harc folyamában. Akik megálltunk a bronzütegekkel szemben, 14672 11| Bécsben járt, a Mehlmarkton megállva, egy gyermeket a karjára 14673 9 | rovata egyszerre tetemesen megapad az új gazda kezében.~– Álljunk 14674 7 | tavaszi est levegője hűs, még megárt az egészségednek.~– Oh, 14675 2 | hogy az utóbbi fagy nagyon megártott a rozsnak.~– Pompás leány! 14676 12| vagy nem felelt rájuk.~– Megátalkadatt ganasztevő! – mondogatá 14677 11| vele. A férfiak emellett megátalkodott szivarozást követtek el, 14678 12| győződve, hogy ha a semmit megátalkodottan sokszorozzák maga magával, 14679 14| és keserű dicsőséget és megátkozott örökségét hazajáró kísérteteknek, 14680 7 | annyira megbosszant, hogy megátkozzam – hát nem mondhatnék neki 14681 14| átkozódva, káromkodva – a megbajusztalanodott vezérrel az élén – nyomában 14682 25| kerültek. Ott legjobban megbámulhatja azokat a közönség – a végjelenetnél.~ 14683 7 | ebben a kebelben? Ők fogják megbánni. Hát ők elárulták Koczurt? 14684 2 | sem tudta elfelejteni a megbántást.~– Csak el ne adtam volna 14685 20| hozzá a táskát. (Monsieur megbántott arcot vágott, ő nem domestique, 14686 8 | fölé, akik önt oly keserűen megbántották.~– Nem értem önt.~– Ön nagylelkű. 14687 9 | utcára kiűzetni? s hogy én megbarátkozom valaha azzal a gondolattal, 14688 25| füstös rámában egy egészen megbarnult pergamenre festve az ősi 14689 2 | emlegette ezt a fia előtt.~– Megbecsüld ezt a tükröt, reád hagyom: 14690 2 | betyár ezzel a címmel szokta megbecsülni a kocsmárosnét), cifra tányérba 14691 7 | lássam!~Szép tokba volt téve, megbecsülték.~– Igazi kő ez benne?~– 14692 25| vannak, és pedig nagyon megbecsülve, drága virágedényekbe vannak 14693 4 | engesztelődik az egyszer megbélyegzett iránt! Óh, mondja ön: nem 14694 6 | szavakra. Gondolatait érzé megbénulni. Ha ez a fiatal gonosztevő 14695 14| felhevülten áthűti magát, még megbetegszik s meghal: akkor aztán bizonnyal 14696 26| jegyesével együtt, a magasból megbírálni az ő nyaktörő művészetét, 14697 25| teríttetni. Ilyen nincs. Tessék megbirkózni Krautsuppen Tónival; aztán 14698 18| gyémántokra?~– Ha a gróf megbíz vele. A gyémánt nem olyan 14699 17| lepecsételt írást. – Megértettem a megbízás fontosságát, s nem fogok 14700 6 | Becsületes leány. Ennek a megbízásában el lehet járni.~A folyosók, 14701 10| képeket, gróf úr, hanem megbízásból egy úrhölgy számára, aki 14702 17| intézkedésekre való titkos megbízásokat is tartalmaz; ezt az iratot 14703 17| de egyenesen kötelez rá megbízóim utasítása, mely úgy szól, 14704 8 | jegyzett fel a te drágalátos megbízottad. Ebből tudtam meg én is, 14705 9 | jószágvásárló konzorcium megbízottját. Engedelmes eladót fognak 14706 11| adóssággá tételét, s én vagyok megbízva e megyében a kárpótlási 14707 5 | volna, hogy az úgy szokás.~– Megbocsásson ön – szólt Pálma grófnő, 14708 13| mármost mulassa magát velük. – Megbocsáthatjuk Illavaynak azt a kis gonoszkodó 14709 6 | ami különben más esetnél megbocsáthatlan hanyagság lett volna), hogy 14710 2 | csak minden férfiembernek megbocsátható, ha a tükre előtt hosszasabban 14711 17| édesdeden mosolygott, és megbocsátott az árulásért, neki is az 14712 17| volna azt mondani, hogy „megboldogít”.~Pálmára az a hatása volt 14713 25| Opatovszky Kornél…~Donna Atalanta megbólintja a fejét. De ugyanazon percben 14714 7 | már közel van a tökéletes megbolonduláshoz. Pedig ellenkezőleg, éppen 14715 24| Ha én most csak egyszerre megbolondulnék, s elkiáltanám magamat: 14716 7 | megyek, – mert ott én igazán megbolondulok.~– Hiszen nem fogsz ott 14717 3 | oroszlánra:~– Mit tett ön? Megbolondult, Koczur? Hogy merted ezt 14718 14| fogva tartó parasztokat.~– Megbolondultatok-e? Hisz ez az én öcsém! A 14719 6 | kirre bizza rrá a torrkát? Megbomlott a világ rrendje. Éppen most 14720 2 | embernek végig kiállni, amíg megborotválkozik belőle.~Hanem hát ez a tükör: 14721 7 | Czenczi leányom annyira megbosszant, hogy megátkozzam – hát 14722 18| csak elő kellett keresnie a megboszorkányozott tükrét. Biz ahhoz az angol 14723 26| mondja valaki.~Ezen egy másik megbotránkozott. Ily nevet nem volna szabad 14724 5 | fiakban ezer íziglen”, de hogy megbüntesse a nagybátyákat az unokatestvérek 14725 27| megmutatom.~És írta tovább.~– „Megbüntetett engem az Isten érdemem szerint. 14726 28| szűzanyám! te jól tudsz megbüntetni.~Egy szép antik Mária-szobor 14727 10| életjáradék. A nagy konzorcium megbukásával az ő szerződését is elvitte 14728 5 | terv már a kezdeténél fog megbukni.~– Miért hiszed azt?~– Azért, 14729 11| kisebbtől félni. – És azután megbukott az egész parlamenti taktika. 14730 3 | Jól van. A cukorgyáraink megbuktak, mert a kormány felemelte 14731 6 | elvenni, s a végeredményben megbuktat minden imádott eszmét, szabadságról, 14732 3 | tenni?~– A magas kormányt…~– Megbuktatni?~– Nem. Hanem – szépen megkérni, 14733 9 | azt tenném.~– Ön! Ön, aki megbukva nem lesz kisebb, – mint 14734 16| szoktak: elébb megfaggatják, megbúsítják, hogy az a szép vásárfia, 14735 8 | állítást nem tudta Gorombolyi megcáfolni. Ahelyett talált ki mást, 14736 25| fáradva, reszketett, akkor megcirógatta a ló fejét, a fülébe sugdosott, 14737 7 | fekete szemekbe, tudta, hogy megcsalják.~Azt is tudta már, hogy 14738 9 | Hanem abban ugyan alaposan megcsalódott, mikor azt hitte, hogy ha 14739 7 | bele.~A kedves barátomat megcsalta ez a nevetés. Azt hitte, 14740 7 | diák korában. De sokszor megcsaltak egymást! Hol ő Rokomozert, 14741 20| aztán az éji hallgatás közt megcsendül a faluban az a harangszó, 14742 7 | nevetni?~– Nem magán; de megcsiklandozta a tenyeremet.~– No, hát 14743 13| miképp kell a haditervet megcsinálni; ő ezt már mind tudja hosszú 14744 3 | rajtunk a port. Amit én megcsináltam, azt mind visszacsinálták, 14745 3 | szökevényt s hazaárulót; megcsípnének, meglőnének vagy futhatnék 14746 6 | hatszáz lánc egyszerre megcsördül: (rettentő zsoltárzene!) 14747 14| egy comtesse-t egy őrnagy megcsókol? Ki adott neki jogot arra, 14748 7 | Uriella”. A fáklyát aztán megcsóválja, és messzire behajítja a 14749 7 | ha akarsz, s kergesd ki a megcsúfolóidat a házadból; vidd helyükbe 14750 28| visszatér a férfi annyi megcsúfoltatás után, kénytelen lesz a leány 14751 8 | menyasszonyom.~Pálma grófnő megdermedt e tekintet előtt. Most kezdte 14752 24| jobbra-balra ájuldoztak. Pálma megdermedve támaszkodott a rom falának, 14753 3 | inas is.~– Ah, persze, hogy megdézsmálja. Úgyis régen nem láttam 14754 6 | pontifikáló pap kezét, s az megdicséri őt ájtatos szolgálatáért, 14755 24| őt nagyon jól ismerhetni. Megdicsérte azt a patriarkális modort, 14756 5 | megnyílik, az ember szinte megdöbben: íme, a szobor beszél. Az 14757 8 | hozzá irgalommal.~Opatovszky megdöbbenésnek vette ezt az elmerevült 14758 20| azzal szokta a feleségét megdöngetni. Mégis boldogul éltek együtt. 14759 20| falnak; aztán megharagszik, megdörzsöli a szemeit, s sebesebb járásnak 14760 25| közönség előtt, a tenyereit megdörzsölte homokkal, s aztán a leggracieusebb 14761 25| készen. A bika egyszerre megdühödött, s szétöklelt az ingerkedők 14762 14| Azalatt mi is hármacskán megebédelünk odafenn. Azt a bizonyos 14763 25| a bécsi „kedélyesség” megégett a rémnapok vésztüzében, 14764 7 | falattól, ami forró lévén, megégette a száját. Akkor aztán az 14765 22| lába elé. Nem azért, hogy megegye, nincs rászorulva, hanem 14766 6 | Ribeaud”. Ezek a hallgatag megegyezés szerint a társaság tekintélyei: 14767 13| magát.~Abban mindnyájan megegyeztek, hogy az ebéd felhozataláig 14768 12| volna, ha az ember békében megehetné. De alig ült le Ferenc az 14769 8 | leszek, mint a vadállat, ha megéhezem.~– Arról én nem tehetek. 14770 4 | gondja! Majd hazajön, ha megéhezik.~Czenczi durcásan fordított 14771 13| próbáljon ön ilyen vizsgálatot megejteni.~– Az mindjárt meglesz. 14772 1 | ezt elültetitek így, és megéled, ha élő fa lesz belőle, 14773 22| ami a macskánál nagy lelki megelégedés jele: a szemeit lehúnyta 14774 25| mellékszobába. Kornél nagy megelégedéssel látta, hogy mindazok a megtanulhatatlan 14775 27| szíve fölött. Meggyógyultál? Megelégedtél?~Nevetett, kacagott; a lábával 14776 15| fog melegülni, fényt kap, megelevenül, s mikor az ön kedélyhangulata 14777 25| klasszikus márványideál, megelevenülve. S az arc maga valóban az, 14778 1 | és szaporább, mint hogy megélhessen az istenadta földből: kénytelen 14779 28| egy magányos nő szerényen megélhet, s ez is az én kizárólagos 14780 10| függ, hogy tisztességesen megéljenek.~Ez már elviselhetlen volt 14781 9 | Temetvényi Ferdinánd elmélázva.~– Megélni holtig.~– Élni? És nem szeretni 14782 2 | eljátszatni a kedvünkért a megelőző piéce-t: mi nagy kedvelői 14783 2 | maradjon róla; akkor aztán a megelőzött kisasszony annál dévajabb 14784 4 | befogatott, s hogy a feladót megelőzze, maga ment el a főispánhoz, 14785 2 | azt magunk! Hiszen mi csak megélünk valahogy saját nagy dominiumunkban.” 14786 22| el hagyta futni. Ez is megemlegeti majd, hogy valaha szép macskával 14787 17| legfőbb dignitásokat, azután megemlékezés történt a távollevőkről 14788 13| Illavayról is kegyeskedett megemlékezni: – Szolgabíró úr pedig gondoskodni 14789 26| nevet nem volna szabad itt megemlíteni.~Egy harmadik védelme alá 14790 16| levendulabokor.~Hanem az megemlítésre méltó. Legalább kétszáz 14791 6 | kísérte, merényleteiket megénekelte a költő, eltakargatta a 14792 4 | bakancs. Én huszár leszek.~– Megengedem. Hanem elébb vizsgáltassa 14793 13| Stella ragyogott. Hisz az is megengedett szokás, hogy a szívesen 14794 17| hercegek és őrgrófok voltak, megengedje egy egyszerű nemesnek, egy 14795 12| előkelő családból való, de már megengedjen, szent Dávid király még 14796 17| Vezuvius!~– No, ha még azt is megengedné az öreg Isten, hát akkor 14797 17| egy kézcsókban lerójam?~Megengedte, de nagyot bámult.~– Hogy 14798 20| negyedórai darabokra szedés után megengedték neki, hogy felmehet a kastélyba. 14799 25| Pelargonio családnak van megengedve a címerében viselni Spanyolországban, 14800 18| járóra.~Ez a felfedezés is megérdemelte ezt a nagy hajtóvadászatot. 14801 17| szemrehányás, mert nem volt megérdemelve.~– Óh, nem, édesatyám! Soha, 14802 2 | programja ígér, akkor ön megérdemli a magas pártfogást, professzor.~( 14803 4 | van bátorságod hozzá! Ha megérezted, hogy többet ér az életnél 14804 2 | klenódiumot műbecsmérelve: vajon megéri-e azt a tíz garast, amit alacsonyabb 14805 24| az azt vezető megyefőnök megérinté a gondnoki fáradságért megszabandó 14806 4 | viszi el olyan rögtön innen, megérkezése után alig néhány órával?~– 14807 8 | franciánál az „esprit”.~A megérkezéskor már azért is dühös, hogy 14808 10| állok.~Azt pedig, mikor azok megérkeztek, megtudhatta a gróf a nagy 14809 3 | tartsa, hogy azzal az ő megérkeztekor azonnal a dandárhoz csatlakozhassék, 14810 20| nagyon fog örülni monsieur megérkeztének.~– Kérem, vigye fel hozzá 14811 10| szegénységed. – No lám. – Megérkeztünk a lépcsőhöz. Ránk került 14812 14| hogy most neki ettől a megerőltetéstől okvetlenül tüdőgyulladást 14813 4 | különben sem szokta magát megerőltetni; az út pedig nyaktörő volt, 14814 20| verest kell felvenni?~S aztán megerőltette az emlékezetét, hogy vajon 14815 13| segített őt e véleményében megerősíteni. A bocskoros parasztok úgy 14816 16| várkastély valahogy újra megerősödhetik, az még elválaszthat bennünket 14817 17| mi alkotványunk is újra megerősödik. Ha pedig elbukik, akkor 14818 4 | te még nem érted. – Majd megérted, ha nagyobbra nősz. – Most 14819 25| felelnek nekem, úgy, hogy én megértem. Én szeretem őket, s ők 14820 4 | élelmezés ügyét kellett megértetni bírák uraimékkal. Ez a vidék 14821 24| amit a régi emberek még megértettek. Tele volt az éktelen magasztalásokkal 14822 7 | ezer puskával. Nincs még megérve rá a publikum. Nincs kellően 14823 14| elszaladtok ti, mihelyt megérzitek a kolbászbűzt. Nem gondolta 14824 24| eljegyzés nála nélkül is megeshetett volna. Hisz a házassági 14825 26| kedélyvillanásoknak nevezik. Megeshetik, hogy az érintett kalandok 14826 27| neki, de nekem nem hisz. Megesküdném pedig az Istenre, hogy azért 14827 12| kóró (értsd: nagykorú); de megesküdött rá, hogy a generális becsületszavára 14828 8 | szabad. Akivel az oltár előtt megesküdtem, az nem az volt, akinek 14829 25| hasonlítanak az ólomgolyókhoz. Megesküszik rá, aki látja.~– Furfangos 14830 17| Illavay visszatér, rögtön megesküszünk.~– Olyan kész vagy rá?~– 14831 4 | majd eljön az Illavay és megesz”, később megint: „Ha nem 14832 8 | Negyvenezer helyett négyezeret! Megeszem azt a szolgabírót magát! 14833 14| még mindig azt hitte, hogy megeszik. Egyszer aztán, mikor meggyőződött 14834 25| már magyarul volt.) Mert megeszlek! S nem volt visszatartható 14835 8 | 234) (130)~S ennek a megészlelésétől függ annak a kérdésnek az 14836 3 | Tudom bizonyosan, hogy megétetne. Ezért akarná a báróné minden 14837 12| legelső állomásnál, ahol megetettek, alig szállt le a szánkóból, 14838 12| eresztette el Illavay.~– Hát ti megettétek a lovaitokat?~– Csak megittuk. 14839 12| ferhelybe veszik, s aztán megexequálják.~Illavay még csak azt a 14840 16| tréfálni szoktak: elébb megfaggatják, megbúsítják, hogy az a 14841 12| lesz rá. Szegények majd megfagynak ebben a kriminális hidegben; 14842 20| villámgyors gondolat azt is megfejté előtte, hogy miért hagyták 14843 6 | emelgette ölébe, minden másról megfeledkezve. Most egy csapás azzal a 14844 8 | Rozgonyi Cicelle unokája megfelel magáért! Hanem azon rémült 14845 28| audiencián az udvaroncok megfelelnek a magas kérdésekre, s elszámlálják 14846 25| aki az ő bolondságainak megfelelt, aki fölött uralkodott testestül-lelkestül 14847 8 | Csimborasszót, ámbár a tettei is megfeleltek egy becsületes magyar Mátrának.~ 14848 12| állna, még idejön másokat megfélemlíteni.~Ferenc úr csak a gallérjába 14849 7 | kis jutalmat.~Kornél báró megfenyegette az öklével a szatócsot, 14850 13| Próbálta, de eggyel sem tudott megférni. Annyi követelései voltak 14851 20| orcátlan áhítozás annak a megfertőzése után, ami a legtisztább, 14852 9 | mellé; a Dunát, Tiszát fogja megfesteni a vér; a Vágnak nem jut 14853 1 | kádakban pálmák, bádogból, megfestve; a virágágyakban japán és 14854 16| támpontot keresve, a másikat megfeszíté, hogy arra lépjen rá Pálma, 14855 15| külsőségek, amiket egy nő megfigyelhet, el is mellőzhet; ha tetszik, 14856 9 | Diadém úr keserű tréfával.~– Megfizetek érte – mondá Ferdinánd gróf. – 14857 19| semmi panaszom ellene: nekem megfizetett az úrfi mindent, még a kamatokat 14858 12| nagykorúságot, akkor én magát megfogadom – udvari bolondomnak.~– 14859 7 | Zsiboráknak, ki azt mint általa megfogadott tábori kémet mindenkinek, 14860 14| elég idő lesz: ő bizony megfogadta a jobbik tanácsot, s levágta 14861 6 | itt a harapófogó. A cigány megfogja az agyaraival a kulcs kiálló 14862 6 | kijövő végét a kulcsnak megfogni harapófogóval, s akkor elfordítani 14863 9 | máskor!”. A kezem vas, amit megfogtam, azt nem eresztem! Ez Temetvényi 14864 14| estét”, azon kezdi, hogy:~– Megfogtuk a szvornosztok vezérét!~ 14865 6 | meg a lábaidat; mi ketten megfogunk, s elfordítjuk veled szépen 14866 7 | ez ott kap most; ez téged megfojt, összezúz, szerteszéttép!~ 14867 7 | az egész életed folyását megfordíthatod. Teszed-e? Nem teszed-e? 14868 8 | csak most vette észre, hogy megfordított bókot talált mondani a grófnőnek. 14869 7 | arccal feküdt a sziklán. Megfordította, és kikereste a zsebeit.~ 14870 9 | szerkesztőségi irodákban megfordultak, már a külső formájáról 14871 23| ölre kapja, táncba viszi, megforgatja, mintha táncosnéja volna. 14872 2 | vagy szolgáló, megragadjuk, megforgatjuk, hát ő is úgy tett a kis 14873 11| tenyerébe vette a leletet, s megforgatta egykedvűen, mintha mondaná, 14874 7 | maradnod. A leányt anyjától megfosztani nem lehet. A fiatal leánynak 14875 7 | hogy egy családapjától megfosztott főúri nemzedéknek ezentúl 14876 3 | disznót nem kellene így megfüröszteni a sárban. Bele kellene ültetni 14877 17| orbáncot kaphat, ha a szél megfúja; sokkal jobb lesz, ha a 14878 6 | félreverni a harangot s megfújni a lármakürtöt, azalatt az 14879 7 | vagyunk a temetvényi romban. Megfújom ezt a kürtöt, s estére táborunk 14880 7 | Dejszen másutt kell ennek megfulladni – tréfált vissza a paraszt.~ 14881 7 | vetette magát, s onnan félig megfulladtan húzatta ki szép testét; 14882 9 | alatt, míg mind a ketten megfulladunk, vagy engedjünk egyikünknek, 14883 5 | tollbokrétájának a lengésétől megfutamodik, s cserbenhágy mindent, 14884 2 | ellazsnakolják, akkor célszerű volt megfutamodni, s aztán árkon, bokron keresztül 14885 7 | legmagasabb bástyaoromra, megfútta teljes hatalommal a vadászkürtöt. 14886 11| akarta emelni a grófot e meggörnyedésből.~– Gróf úr azonban egész 14887 7 | feleségül!”, de ez mégiscsak meggondolandó ostobaság.~Atalanta kedélyesen 14888 9 | Büszkesége, bosszúvágya, meggondolatlan merész kísérletei vagyonát 14889 4 | megtréfáltam zsidót, komédiást: ha meggondolom, az is mind cudarság volt.~– 14890 4 | de két lépésnyire megint meggondolta magát; s visszalódult: „ 14891 13| meghívott barátai: oly undok meggyalázásai az emberi jobb érzéseknek, 14892 4 | ne lőjje nevének ilyetén meggyalázóját. Utoljára aztán valami nagyot 14893 26| bocsássak meg önnek? Hogy meggyalázott? Hogy megcsalt? Hogy hazudott? 14894 4 | hogy magamat egész életemre meggyaláztatni nem engedem: azt fogadom 14895 2 | nélkül ma éjjel ott feküdnék meggyilkolva és kirabolva az útfélen.~ 14896 17| Legyen e fájdalmaknak meggyógyító írja az a tudat, hogy ön 14897 27| mellét ott a szíve fölött. Meggyógyultál? Megelégedtél?~Nevetett, 14898 16| mert az már várja valami meggyónni való bűnével, amitől nem 14899 2 | ellenkezőről fog mindig meggyőzni, s az nagyon jó, hogyha 14900 27| amit éreztek. A ti szavatok meggyőzőbben hangzik. A megalázódás is 14901 6 | drágájuk van, lelkük egész meggyőződésével hisznek a márciusi nagy 14902 8 | Akkor igaz.~– Egyébiránt meggyőződhetel róla. Itt van nálam a szekrényke 14903 19| Hát hiszen arról mindjárt meggyőződhetünk, menjünk, törjük fel a jelzett 14904 8 | magam a saját szemeimmel is meggyőződtem felőle. Majd mindjárt el 14905 8 | azért tettem önnek, hogy meggyőzzem róla, mennyire volt gondja 14906 13| között a népet. Amit azok meggyújtanak, azt az ő dolga eloltani.~ 14907 17| lehet lobbantani. Ha valaki meggyújtja őket! Kezdte már sejteni, 14908 3 | viaszkon bél gyanánt, azt meggyújtjuk, s te rajzolhatsz mellette 14909 18| őt elégni szépen, mint a meggyújtott alkoholt, mely után még 14910 11| paradicsomba kívánkoztunk, úgy meggyűlöljük egyszer, mint a poklokat! 14911 7 | miatt a nemzetemet elkezdem meggyűlölni, egy nyaka volna, hogy azt 14912 9 | darabot a hazából. Amit meggyűlölt~(Hogy futnak a várromokkal 14913 6 | haladéktalanul teljesítse.~– Írásbeli meghagyás folytán? – kérdé a skrupulózus 14914 6 | acélszekrényt kivehessek; azután egy meghagyást – németül – a szekeret kísérő 14915 17| legalább ezt a kis darab részt meghagyjuk „tót királyságnak”, s benne 14916 11| ugye, hogy azt a gőzöst is meghajigálta a nép; alig tudott ellapátolni 14917 12| elhaladó három gyászvitézt meghajigálták hólabdákkal.~A cigánybandát 14918 23| üdvözlet, egy főbólintás, egy meghajlás; az volt az egész.~Pálma 14919 6 | keresztül, de tartozott az előtt meghajolni.~Neki nem lehetett elárulnia 14920 13| legvalószínűtlenebbet is. Meghajolt a jó tanács előtt, s sietett 14921 7 | akkor, amit abban írnak, az meghaladott álláspont lesz. Te tudod 14922 20| szerencséről, hogy azt önnek meghálálhassam.~Ferenc ott hagyta a grófot, 14923 22| elaludni. Volt neki mit meghálálni a megfoghatatlan nagy világszellemnek.~„ 14924 10| egyszer valamikor igazán meghalhassanak.~ ~ 14925 20| azok után, amiket tőlem meghall, hogy ennek így kell történni, 14926 27| Hogy örült rajta, mikor meghallá, hogy már el vannak jegyezve! 14927 14| fog készíteni, azokat majd meghallgatjuk. Azalatt mi is hármacskán 14928 13| mint reggel a várkápolnában meghallgatni a misét páter Kiripolszkytól, 14929 25| neki. Elcsendesültek, hogy meghallják, mit akar a polgártárs?~– 14930 13| bosszús volt, mikor ezt meghallotta. Azért írta Illavaynak azt 14931 6 | Mikor a hivatalszobában meghallották az első vészharangszót, 14932 6 | kulcsát, őrmester, vagy meghalsz – rivallt rá.~– Az az én 14933 10| is. Senki sem fél tőlük.~Meghaltak a nagy hódításra alakult 14934 4 | képeken ahogy festve van).~– Meghaltam? – kérdezé a fölocsudó.~– 14935 24| megoldása a talánynak.~„Ha már meghaltunk egymásnak, legyünk egymásnak 14936 7 | van körös-körül. Ki van meghalva ebben a nagy csendességben? – 14937 3 | Azzal négyfelé vágta a meghámozott retket, s egy tányérra tette.~– 14938 23| ezt az embert nem lehet megharagítani?” – Szívébe ütik a mérgezett 14939 3 | miatt Temetvényi grófot megharagítsa. Az eredményt már most tetszik 14940 8 | nevetésre ingerelte, közbe-közbe megharagítva és sajnálatra költve.~– 14941 28| Azokért lehetett volna megharagudni.~Még ezt is elvette tőle „ 14942 8 | eleinte attól fél, hogy megharapja, azután meg attól, hogy 14943 6 | is a farkával akart volna megharapni.” – Most ez a mi vasvillánk! 14944 25| hát belékötni.~A zene újra megharsan, a közönség figyelme feszül. 14945 14| kifordított kabát, ez is meghasogatva a cihertől meg a goromba 14946 6 | védelmezett is.~E kínos meghasonlás kétfelé tépve tartotta lelkét. 14947 28| lélekbúvárra nézve! Minő rendkívüli meghasonlások az arc vonásai között! A 14948 28| fiatal úrhölgyeknek, akik meghasonlottak a csupa dicső emberekből 14949 10| parancsolja a gróf, hogy a meghatalmazottak találkozzanak?~– Akárhol, 14950 3 | beszámoljanak, a földesúr és a meghatalmazottja; de mindig azon végződött 14951 10| adja azt a vevőtársaság meghatalmazottjának.~Consummatum est…~A felhők 14952 18| azoknak a kellően felszerelt meghatalmazványoknak, amiket mindig készletben 14953 5 | sötétlik, amikről nem lehet meghatározni, hogy barnák-e, vagy sötétkékek: 14954 8 | és conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntése” 14955 23| durrogtak a mozsarak. Ez meghatja az érző szívet. Az is lélekemelő 14956 12| vérszemet kapva azon, hogy meghátrálnak előtte. – Halljuk a felvilágosításokat! 14957 24| lőtt, de már nem volt kedve meghátrálni. Azzal az egy szóval fel 14958 2 | mosolyogva a báróné Diadém úrhoz.~Meghatva, hogy a mama franciául szól 14959 3 | oly módon, hogy azok ismét megházasodjanak, a feleségem pedig kálvinistává 14960 6 | eléje vágni Ferenc, hogy a meghazudtolás kellemetlen funkcióját elhárítsa 14961 14| csók a szfinx talánya, ami meghazudtolja az egyedüli tudományt, a 14962 25| diachilon flastromból, amiket meghengergetek plajbászporba, akkor azok 14963 3 | rászáradt, ahogy a pocsolyában meghentergett benne, s most ez a szikkadt 14964 27| lakodalmatok előhetében meghimlőzött, s az arca elrútult szegénynek.~ 14965 3 | mindennapi tünemény e földön.)~– Meghiszem azt. A pozsonyi takarékpénztárban 14966 25| hozzáérhetni; de azt mind meghiusítá a hidalgó, aki kézzel dobálta 14967 6 | ha az egyik haditervét meghiúsították, rögtön másikkal ne álljon 14968 26| elrepülvén a légbe.~Azokban mind meghívások, rendeletek voltak a hét 14969 26| szerint rendbe szedte a meghívásokat, ő is készen volt az átöltözésével; 14970 17| excellenciátok kegyes volt szíves meghívásomat elfogadni.~– Bocsánat, gróf 14971 28| visszautasítja a férfi a meghívást, akkor a leány meg van halva, 14972 27| rokonai, tisztelői és barátai meghívatnak.~Mikor ezt az aranybetűkkel 14973 13| parasztjaitól olyan nagyon fél, meghívhatja a kastélyba a morva határszélen 14974 21| szertartásokhoz engemet is meghívjanak. Én akarok a vőlegény násznagya 14975 25| Ezt nem lehet vendégségre meghívni, mint a te kis balerináidat. 14976 9 | előmutatva neki a gróf meghívó levelét. Még akkor Temetvényi 14977 10| kedvező alkalom, melynek meghívójára az udvarmesteri hivatal 14978 11| érkezett meg, ott tartották, meghívták a teához, mit Pálma grófnő 14979 17| ledisputál, s minden asszonyfélét meghódít.~Már hírül adták neki útközben 14980 2 | s ott egy perc alatt úgy meghódítá az alföldi tündér szívét, 14981 25| Bevett vár, megnyert ütközet, meghódított ország ily örömficánkolást 14982 2 | Azt hiszem, hogy egészen meghódítottam a fickót. Hanem az a másik 14983 15| annak a gyönyörére, akinek meghódol. Egy csillag, amit nem szabad 14984 7 | szemrehányás, gúnyszó, korbácsütés, meghódolás! minden élő eszme, csak 14985 4 | át! Indulj!~A parancsszó meghökkenté az ifjút, az a másik fiú 14986 2 | aztán a szép gscheftecske! Meghordozza a kukkinzlokomat a theatrumban, 14987 25| cirkuszt, gyönyörű bokrétáját meghordva minden páholy előtt. Donna 14988 14| kellett a jó hírt legelébb meghozni. Futottak a fickók, mint 14989 18| arcképvázlattal.~Aztán a meghozott gyémántok bőven kárpótolják 14990 10| Willkommen!”.~Diadém úr meghozta a felvilágosítást a főúrnak.~– 14991 8 | alig mert előkerülni.~– Hát meghozták a kenyeret? Mennyit? Négyezer 14992 24| jó-rossz évben egyaránt meghozza a maga jövedelmét. Ami a 14993 25| odanyársalhassa a deszkához.~A vér meghűl a nézőseregben.~– Jézus 14994 7 | abbahagyta a dalolást, s együgyű meghunyászkodással, a félvállára húzva a fejét, 14995 28| részét csak a fegyelem tartja meghunyászkodva. A kiszabadulás vágyáról 14996 3 | kell az embernek a szemét meghunyorítani, nem kell az arcát félteni 14997 7 | összevissza vallatnak, meghurcolnak, confrontálnak, akkor aztán, 14998 7 | öreg, köhögős az ember, meghűthetné magát a deres őszi éjszakán; 14999 16| üdvözlik.~– Menjünk innen, mert meghűti magát.~– Mindjárt. Menjen 15000 7 | Most jerünk teázni, ön meghűtötte magát, átfázott, reszket. 15001 14| ahol a múzsák csendesen meghúzhatták magukat. Mint tudva van, 15002 2 | magát lőtávolban tartani, meghúzódva egy oszlop mellé; hanem 15003 20| inas, se a hajdú a szobába.~Meghúzta a csengettyűzsinórt, hogy 15004 17| Pozsonytól Wiesbadenig, ő csak meghúzza magát és hallgat. Senki 15005 1 | takarékpénztári könyvecskéknek. Megidézi maga elé a számok légióit. 15006 17| és a szarvasbőr vánkost megigazítani. Ő is ott fog már maradni.~ 15007 8 | lesz ön bocsájtva, mihelyt megígéri ön, hogy megtartja azt a 15008 3 | okai vannak arra, hogy azt megígérje, hát akkor a legjobb megoldása 15009 8 | ön is azt kívánja, hogy megígérjem, hogy aláírom azt a bolondjogi 15010 9 | amit úgyis félig-meddig megígért már: a girondisták történetét.~ 15011 14| van, mely magához ragad és megigéz.~– Grófnő – mondá olyan 15012 18| elé kerülni, mert bizony megijed tőle, de a spekulatív ész 15013 19| szememmel? De bizony nagyon megijedek. Nem magamért, hanem a tekintetes 15014 13| lovai majd elragadták, úgy megijedtek. A szép szökőkútból vágóhíd 15015 24| nagyon halavány.~– Ön nagyon megijesztett – szólt szemrehányólag a 15016 18| azért kérem, azt az egész megindítandó nyomozást titokban tartani.~ 15017 7 | estére visszakerül. A lavina megindítására egy hólabda is elég. Nem 15018 4 | oka, az előmozdítója, a megindítója! Mi fog mindebből következni? 15019 3 | a tulajdonosnak, hogy én megindítom az igénypört a palotáért. 15020 6 | ekkor meg ekkor, ez meg amaz megindíttatni. Hallgathatta, aki akarta. 15021 21| nyújtá neki kezét a gróf, s megindulástól reszkető hangon mondá neki:~– 15022 19| ezek az osztrák zsandárok megindulnak Z…a felé, a ti kémeitek 15023 7 | szekérre rakta őket, s megindult maga az utat megvizsgálni, 15024 7 | János hajdú, mikor újra megindultak.~– Valami egyéb oka is lesz 15025 17| levéllel a diadalmas hős elé, meginvitálva őt Gargóvárra.~Gorombolyi 15026 6 | nehány szükséges rendeletet megírjak.~– Tessék.~– Legelőször 15027 6 | mintha végrendeletét kellene megírnia.~– Ön tudja, hogy mi van 15028 17| egykor megjutalmazni. Még ma megírom Debrecenbe, hogy Temetvényi 15029 13| nyelven az volt röviden megírva, hogy őrizkedjék felmenni 15030 17| fedeznünk, hogy az értékét megismerjük. Az pedig ecclatanter megtörtént 15031 21| kellett azt kezdenie, hogy megismertesse a gróffal az egész messze 15032 3 | oldalzsebéből bizalmasan kihúzta a megismertetett borjúbőr pénztakarót.~De 15033 16| vallomásaihoz. Ott a hölgy megismerteti magát örök választottjával, 15034 18| amiket úgyis elég bőven megismertettek már vele – a szaktudósok.~ 15035 7 | mindenféle bolondságba. Utoljára megismertettünk Atalantával. De sok bolondot 15036 14| amit majd később még jobban megismerünk. Ugyanaz a szövetség ez, 15037 7 | teájába rum helyett olajat, s megiszogatja, azt sem tudja, mit iszik.~– 15038 7 | mondani, édes Kornél, azokból megítélheted a magad gyönge fejével is, 15039 25| minek az ilyen dolgokért megítélni a fiatal embert? Egyszer 15040 12| megettétek a lovaitokat?~– Csak megittuk. Régen volt az. Még Pesten 15041 13| talál, azt szégyenszemre megivatlan ott ne hagyja.~– Cousin 15042 20| kábultan hever odabenn a megivott altatótól. Azzal ismét keblébe 15043 5 | akivel össze akarunk veszni, megizenjük neki az időt és helyet, 15044 11| szunnyadtam, én pedig azalatt megjártam Bécset, Prágát, s láttam 15045 28| meg akart apróra tudni. Megjavulnak-e valóban ezek az emberek 15046 17| csontzúzódása már akkorra annyira megjavult, hogy egy fogantyús pálca 15047 7 | érintkeznek, akik hozzájárnak, megjegyezhessék, s azoknak az útait nyomozhassák. 15048 16| ellenvetést tett.~– Bátor vagyok megjegyezni, hogy a tekintetes úr közreműködése 15049 13| társalgott a grófnővel. Illavay megjegyezte, hogy a németje plattdeutsch 15050 20| palackot az asztalra helyezé, megjegyezve:~– Még fel sincs bontva. 15051 17| hónapokból kék és veres irallal megjegyzett pontok jelölték, hol áll 15052 11| lakásunk, s nevünk azon megjegyzettek közé tartozott, akiket akkor 15053 26| Híven fogom azt teljesíteni. Megjelenek az arénán. – Előveszem, 15054 9 | hivatalos lap holnap reggel megjelenendő számából az első oldal korrektúráját 15055 19| csalódásig hasonlított külső megjelenésében ahhoz a népfajhoz, melynek 15056 7 | hosszú időközt a „diva” megjelenéseig gimnasztikai produkcióikkal 15057 14| imádság volt) s a szolgabíró megjelenésére (az embernyúzóéra) a nép 15058 25| Kornélnak volt szabadalma megjelenhetni. A divatarszlánok mindegyike 15059 25| hogy a tomboló kihívásra megjelenjen a közönség előtt, mosolyogva 15060 27| hogy neked az ő karján kell megjelenned e hó 16-a előtt.~– Tehát 15061 20| az éjszaka álmai között megjelennek a régi „jó barátok”, akiktől 15062 19| útból, mire a csendőrök megjönnek.~Rokomozer a szívére tette 15063 14| ételhez ne nyúljon. Végre megjöttek. Pálma derült kedélyben 15064 7 | hátulsó ajtón a kastélyból.~Megjövendölte ezt neki egy bölcs férfi 15065 24| lett erre a napra, ahogy ön megjósolta”.~Az ám. Szebb időt megrendelésre 15066 17| nevezetes, hogy nem tudunk a megjutalmazásra elég nagyot kigondolni. 15067 20| alatt szerzett, elismerő megjutalmazásul a kormány által nagykorúsíttatott, 15068 25| szolgálni. Ha jól viseled magad, megjutalmazlak.~Be sem várta, hogy megköszönjék, 15069 17| hazafiúi érdemeket egykor megjutalmazni. Még ma megírom Debrecenbe, 15070 16| gyermek feje fölött.~A látvány megjutalmazta a merész fáradságot. A feltisztult 15071 26| valkürnak a szilajsága, ami megkap, de nem csábít.~Ezért aztán 15072 7 | elkövettél miatta, hogy megkaphasd, pedig neked volt az szánva 15073 6 | ugyan politikai vétségért is megkaphatna. A különbség a kettő között 15074 8 | Hanem azért, ha valahol megkaphatom még egyszer a világban, 15075 25| s traktálta, akit csak megkaphatott. A játék alatt pedig folyvást 15076 7 | az útból. Mert ha egyet megkapnak közülök, akkor ezernyi ezer 15077 5 | tudom, hogy beszakad alatta. Megkapnám a kezét, visszarántanám. 15078 23| másnapi ünnepélyen kellett megkapnia Temetvényi kezéből a Lipót-rendet 15079 5 | egy láda is, amit nekünk megkapnunk okvetlenül szükséges. De 15080 1 | Minden fordulata egy-egy új, megkapó, festői panorámát mutat 15081 16| átérzett előadás tette megkapóvá; vagy talán csak a leány 15082 26| rágalmazni az ő választottjukat! Megkaptad a magadét érte. Az a másik 15083 19| a magam kereste ékszert megkaptam öntől, a többivel ne törődjem, 15084 27| összeköttetést.~Ezt a meghívót megkaptátok ti is: ennek a méregbefolyása 15085 20| Londonban fedezett föl, megkaptuk a nagykövetség útján, s 15086 16| irányában, akik e birtok urát megkárosítják; de attól a gondolattól, 15087 7 | esztendei sáncfogságra lettek megkegyelmezve.~Mindjárt tudott Kornél 15088 14| valamik! Az akadémia falát megkentük hájjal, hogy egyék meg a 15089 20| Maradjon ma nálunk. Holnap megkérdem a válaszát – atyám előtt.~ 15090 24| csengetésére bejött a komornyik, s megkérdezé az uraságoktól, hogy mit 15091 13| pulykát, gazdájuk előleges megkérdezése nélkül, boldogabb jobblétre 15092 13| Illavayval kezet szorítani, s megkérdezni tőle, hogy mint szolgál 15093 20| hagyta a grófot, s aztán megkérdezte a komornyiktól, hogy merre 15094 19| senki sem jő ki eléje, hogy megkérdezze, mire van szüksége. „Ha 15095 25| nőalak vállat vont, azután megkereste a fejéből kihullott fésűjét, 15096 7 | Koczurtól. Mikor kisül, megkergetik, meg is agyalják, hanem 15097 8 | gavallér elfogadja az általa megkért hölgynek a pénztárkulcsát 15098 20| a kitűnő ifjú a kezemet megkérte. – Most szabad nevetni!~– 15099 4 | ami az igazságot valamerre megkerüli.~– Nézz a szemembe, kis 15100 19| A gyémánt ékszerek mind megkerültek, egynek a kivételével: egy 15101 20| hogy ön elveszett.~– Íme, megkerültem – szólt, s amellett olyan 15102 15| olyan csapás, ami kedélyét megkeserítse; de attól, akit szeret, 15103 26| tündér diadalát egy kissé megkeserítsék. Hiszen egymást bosszantani 15104 3 | hogy ez az örömnap így megkeserült. Lám, ha most e levelek 15105 9 | vételárt ezúton legalább is megkétszerezi.~A főúr arca lángolt a dühtől. 15106 6 | már, hogy a kulcs tolla megkezdé a zár nyelvét az ütközőből 15107 7 | skandalummal akarod az első lépést megkezdeni, akkor – még egy második 15108 20| jelszót: „válts fel”; de a megkezdett kiáltás átcsuklik az ásításba; 15109 3 | rögtön előhozhatok mindent, s megkezdhetjük.~Kornél báró nyugtalanul 15110 25| előrohan a korlát mellől, s megkezdődik a küzdelem, s a párharcban