Part,  Chapter

  1 2 |              párbeszéd lett belõle.~- De hát miért kell kegyelmeteknek
  2 2 |              átkelni a Vaskapun?~- Miért hát? - felelt Fabula János,
  3 4 |              Timár menté meg õket.~Pedig hát mi köze neki ezekhez? Miért
  4 4 |             felelt rá Fabula János.~- De hát mi szükségünk volt nekünk
  5 4 |                     felelt a tisztító.~- Hát az ördög hozta kendet ide
  6 4 |               kockáztatni, mint kendnek. Hát mi baja mármost?~A tisztító
  7 4 |              amit tudok, azt tudom.~- No hát tudja meg kend, amit még
  8 4 |              vesztettünk most utat, mert hát az a baj van, hogy ezt a
  9 4 |                mármost tud kend mindent, hát ne kérdezzen kend többet,
 10 4 |               Azt bölcsen teszi. Mármost hát csak menjen, s addig ide
 11 5 |                  az ujjai közé.~Krajcárt hát - de aranyból!~Bizony fordult
 12 5 |               negyvenet tenne a korsóba, hát azt sohasem tudná meg senki,
 13 5 |                  fel õket a Dunán.~Hanem hát nem volt azon a hajón sem
 14 7 |                 magyarul:~- Jó napot! No hát jöjjön be! Ki az?~- Mennék,
 15 7 |              képpel fogadta volna.~- Nos hát, uram, honnan jött ön, és
 16 7 |                ön, és mit kíván tõlem?~- Hát legelõször is bocsánatot
 17 7 |          idehozni.~- Igen jó lesz. Hanem hát most ne arra térjen ön vissza
 18 7 |            rántott rajta, hogy no jöjjön hát.~- Ah! tehát õ az az Almira,
 19 7 |                vált volna, mondhatom. De hát lássa ön, egy pár szalonkát
 20 7 |                 reá a kunyhó asszonya -, hát nem tudod elébb kosárba
 21 7 |                  nem engedve vágatni. No hát csak válasszanak õk. Ne
 22 7 |               kés, villa és cinkalánnal. Hát az ötödiknek?~Az a macskaasztalnál
 23 8 |                  átkozott nagy kutyátok? Hát mégsem emésztettétek el?
 24 8 |                  elkapta az arcát.~- No, hát te kis menyasszonyom, még
 25 8 |             haragudjál rám, te ostoba! - Hát emlékezik ön még rá, uram,
 26 8 |                  fel a férfi a szavát.~- Hát Teréza mama, van-e sok pénzed? -
 27 8 |                Pedig ha Noémit elveszem, hát akkor nem fizethetsz ki
 28 8 |             valaki, azt nem hiszem.~- No hát ne higgy semmit. Én sem
 29 8 |                    Ne bolondozzál velem. Hát az ilyen gazdag utazók,
 30 8 |                hogy halkan beszéljek? No hát hallgattass el egészen.
 31 8 |                múlva felkiáltott:~- Ahá! Hát ez micsoda? Egy arany karperec.~-
 32 8 |                felelt a kérdésére.~- Nos hát mármost kedves Teréza mama,
 33 8 |           ráteszik a láncos örvöt; hanem hát hozzá volt szokva az engedelmeskedéshez,
 34 9 |               vette, s azt kérdezé tõle: hát hozzám jössz-e? s erre a
 35 9 |              semmihez, amit itt hágy.~De hát mire való akkor a pénz a
 36 9 |         kelepcébe jutott jótállókkal.~De hát mire való akkor a vallás,
 37 9 |         lepecsételték, dobra ütötték.~De hát mire való akkor a törvény,
 38 9 |                 ez nincs hatalmukban.~De hát mire valók akkor a császárok,
 39 9 |                 a föld alá mielõlünk!~De hát mire való akkor a férfi
 40 9 |            simára letaposott gödörbe.~De hát mire való akkor a pap a
 41 9 |                fa, fû senkié. Ha senkié, hát miért ne foglalhatnám én
 42 9 |               azt kérdezé Timártól, hogy hát az a másik úr hová lett,
 43 9 |       törlészkedve.~- Eredj, te hûtelen! hát így szeretsz te engem? Hát
 44 9 |               hát így szeretsz te engem? Hát el kellett pártolnod tõlem
 45 11|              meghalni, te gyönyörû alak? Hát ha igazgyöngyökkel volna
 46 12|                 a hajósok szoktak. Hanem hát ha nem akarja egész szertartással
 47 12|            eltemetni fõtisztelendõséged, hát legalább adja ki azt nekem
 48 12|                 neved?~- Berkics Józó.~- Hát téged hogy hínak?~- Jaksics
 49 14|                 a dereglyéhez sietett.~- Hát Timéa hol van? - kiálta,
 50 14|                eltûnt, mintha mondaná:~- Hát már te is a víz alá mégy
 51 1 |               feje volt kinn az ajtón. - Hát azt a szép kisasszonyt hol
 52 1 |              szép kisasszonyt hol vette? Hát az a hóna alatt micsoda
 53 1 |              láttára, még Athalie is.~De hát ki ez?~Timár görögül súgott
 54 1 |                 simogatva ennek haját.~- Hát az én kedves barátom, a
 55 1 |             lucrum cessans? No ha tudod, hát majd megérted, hogy a tízezer
 56 1 |           krajcárig felmegy rá.~- No, ez hát az én bajom! - szólt Timár
 57 1 |             annál inkább semmivé lesz.~- Hát bánom is én, akármi lesz
 58 1 |             Brazovics úr.) No ha akarja, hát jöjjön velem a hivatalszobájába,
 59 1 |                  azt mondá Timárnak: „No hát, Mihály, nem iszik elébb
 60 2 |         szívélyesen sietett oda hozzá.~- Hát jer el hozzám egy pohár
 61 2 |             Timárnak:~- Jól van, pajtás! Hát csak járd el a városban,
 62 2 |                 egyenesen a szobájába.~- Hát én már azt hittem, hogy
 63 2 |            Athalie-t, az a tied!~- Hanem hát beszéljünk okosabb dologról!
 64 2 |              annyi vagyonát elveszté. No hát hogy lehetne ezen a sok
 65 2 |                sem tudom.~- De tudom én. Hát ide hallgass. A jövõ héten
 66 2 |               illetõ személyzetnek?~- No hát természetes. Ilyen nagy
 67 2 |              világ áll, mindig így volt. Hát mibõl élnénk? Tudod te azt
 68 2 |                  javára nem próbáltam.~- Hát hisz ez a bolondság. Te
 69 2 |                  fõnöködnek mondanám el, hát két kézzel kapna rajta.
 70 2 |                  egy kicsit dohosabb; de hát ki veszi azt olyan szigorúan
 71 2 |          utcáinak kisajátítását igényli. Hát én azt is elkészítettem.
 72 2 |                 kisül, nevetnek rajta. - Hát miért ne nevetnék én is? -
 73 3 |                  rejteni aranyképpen. De hát valóban ennyiért üldözték
 74 3 |            elmondani, amit akart.~Mi van hát ez alatt a félhold alatt?~
 75 3 |               Kié most ez a sok kincs?”~„Hát kié volna, mint a tied?
 76 3 |                khazniáré, meg a Dunáé.”~„Hát Timéáé?”~Ennél a kérdésnél
 77 3 |                 magad is a sorstul?”~„No hát így történt.”~„Te hoztad
 78 3 |                  tied - és én is vele!”~„Hát rosszat akarsz-e te ezzel?”~„
 79 4 |            akadozó nyelvvel válaszolt:~- Hát tudja az úr...~- Tegezz
 80 4 |                 híjj a keresztnevemen.~- Hát, tudod, Tanaszi, a bizony
 81 4 |           vénségemre tõled! Te Miska! De hát aztán nem volt rossz az
 82 4 | szétprüsszentette a szájába vett bort.~- Hát persze hogy rossz volt,
 83 4 |            bizony átkozott rossz volt.~- Hát aztán nem tettek panaszt
 84 4 |                 mind a zsebemben volt.~- Hát a várkommendánsnál, a Feldzeugmeisternél?~-
 85 4 |              annak a Rác utcai házad is. Hát errõl senki másnak ne beszélj!~
 86 4 |                  életben hozzá nem nyúl.~Hát csak hadd menjen a maga
 87 4 |               ember kell, az vagyok én”.~Hát hiszen így is volt értve
 88 4 |               mást, mint bogácskórót.~De hát a vetõmag honnan kerül elõ?
 89 4 |        kikergette a házából.~- No, fiam, hát megint itt vagy? - e szókkal
 90 4 |               sajnálom szegény népet, de hát nekem sincs. Honnan vettem
 91 4 |                még székkel sem kínálta.) Hát mondd meg, hogy jutottál
 92 4 |                jó, becsületes képed van, hát adok búzát. Mennyi kell?
 93 5 |             aztán mind viszi fel Bécsbe. Hát azért terem a Balaton fogast,
 94 5 |                hogy: „szervusz, Tanaszi! hát már mégy a gschäftbe?”~-
 95 5 |                csínyen kapott gyermek. - Hát te, Miska, nem jössz egyszer
 96 5 |              való mulatság.~- Hehehe! No hát csak eredj fel az asszonyokhoz,
 97 5 |             kitiltaná a házából. Mármost hát csak azért is szereti a
 98 5 |                  volt, aki még felvette.~Hát Athalie-nak tetszett az,
 99 5 |             kiment rikító selyemruháiba; hát még, mikor azt a nagy fésût
100 5 |             ismered meg Athalie kanalát? Hát ebbõl a cukorsüteménybõl
101 5 |            szívnek hívják, sem azt, hogy hát mi az a szív valósággal?~-
102 5 |                 tételeket betanulnia. De hát mit meg nem tett volna azért,
103 5 |               illik mindkettõ egymáshoz. Hát akkor a szegény magyar katonatiszthez
104 5 |            cicoma hátráltatja a napokat. Hát még a menyasszonyi köntös,
105 5 |             otthon a háremben legjobban.~Hát aztán odaadták neki Athalie
106 5 |          filiszteusok házát.~Mikor dönti hát már?~Az a nap pedig, amelynek
107 5 |               akar a kapitány házasodni, hát menjen sáncot ásatni; itt
108 5 |                 volna; de mert kérdezte, hát tudja meg. Én azért járok
109 6 |             magából szorongattatni, hogy hát igen. El van határozva a
110 6 |                  csak egy pillanatra.~No hát meg hagyta neki nézni azt
111 6 |                 már ennyit elmondott; de hát Athanáz úr nem kérdezte
112 6 |                 Az volna nekem jó; hanem hát kettõ hiányzik belõle: a
113 6 |        becsületre megy az egész alku. No hát csapjon a tenyerembe.~Fabula
114 6 |            bizonnyal a kendé marad.~- De hát mivel szántsam fel, s mit
115 6 |              ostobaságok maradnak; hanem hát ennek az embernek valami
116 6 |                oly ember éltében!”~...De hát még majd a versenytársak -
117 7 |                  Én aztán elszaladtam.~- Hát tudod - kezdé a magyarázatot
118 7 |                 S azután felelni kell?~- Hát persze! Nemcsak azt kell
119 7 |                megkoronázza?~- Azt is.~- Hát annak mit mond?~- Annak
120 7 |        bortilalom emlékével egyszerre.~- Hát persze, igazi bor. Azt ki
121 7 |             szólt a kapitány nyájasan -; hát akkor én is itt maradok
122 7 |         kapitányt a nagyasszony elõtt.~- Hát éppen arról beszéltem Timéának -
123 7 |                  hazajön, és meglátja.~- Hát haragudjék! - szólt a gyermek
124 7 |          iparkodott kedvét keresni.~- No hát hadd mondom el végig, milyen
125 7 |                hogy mirõl beszéltünk! No hát ott hagytam el, hogy a menyasszony
126 7 |              Timéát lebontott hajával.~- Hát teneked ki engedte meg,
127 7 |          próbálom fel - szólt Athalie -, hát énrám hogyan illenék?~Nála
128 7 |                 volna róla valaki. Hanem hát ez a valami mindennek a
129 8 |             órakor kezdõdik a licitáció; hát nem hallod?~- Nem keresett
130 8 |               azt mondaná bosszúból: „No hát akkor maradj magadnak, se
131 1 |         vallásból a keresztyénbe tér át, hát egyúttal legyen protestáns,
132 3 |             gazdag ember boldogtalan.~De hát miért kell neki boldogtalannak
133 3 |               neki boldogtalannak lenni?~Hát nincs õrajta mit szeretni?
134 3 |               nem tud a nõ szeretni!”~De hát mire való akkor az élet?
135 3 |                most Almira és Narcissza?~Hát mit csinálnának ilyen szép
136 3 |                  nem szabad vadászni.~No hát vadásznak a víziállatokra.
137 3 |             fejét, s azt kérdi tõle: „No hát hogy vagytok idehaza? nincs
138 3 |              valaki erre jár, s elviszi.~Hát a puskával azt gondolta
139 3 |                sugárzott a rokonszenv.~- Hát emlékezik ön még rám? -
140 3 |               jegyzé meg Mihály.~- Az-é? Hát akkor jól vigyázz rá, Almira,
141 3 |                az a keresete.~- No ugye? Hát másutt is Isten áldása a
142 3 |                  a rózsaillat megölne.~- Hát az szép halál volna.~Erre
143 3 |               szemrehányást tett neki.~- Hát te meg akarnál halni? Hát
144 3 |                Hát te meg akarnál halni? Hát te itt hagynál engem, te
145 3 |                soha. Te egyetlenem!~- No hát minek tréfálsz velem így?
146 3 |                nevetve Teréza asszony.~- Hát a rózsaleveleket összetörni
147 3 |                  még?~- Régen meghalt.~- Hát már most önnek senkije sincs?~
148 3 |                  megelégszünk vele.~- De hát ki gondoskodott önrõl? -
149 3 |                     Mi jön?~- Az ott ni!~Hát biz az egy tekintélyes nagy
150 3 |                  úgy meg volt rémülve.~- Hát ön fél a békától? - kérdezé
151 3 |                 vagy! óh! mi bájos vagy! Hát lehet-e gyöngédebb lényt
152 3 |            tenyereit félig szétnyitva. - Hát lehet ennél kedvesebb állatot
153 3 |              marad. Én viszem haza.~- De hát akkor szorítsa össze a markát,
154 3 |            megnyugtató tanújele; azoktól hát félni hálátlanság.~Timár
155 4 |                PÓK A RÓZSÁK KÖZÖTT~Hanem hát dolog után élõ embereknek
156 4 |                     Ah! Igazságos Isten! Hát beteljesítéd rajtuk?~- Anyám!
157 4 |                    Nyomorúságra jutottak hát? A szemétre kerültek hát?
158 4 |                 hát? A szemétre kerültek hát? A cifra, dölyfös had! Rongyban
159 4 |                  ide, kedves kutyácskám. Hát hol vannak az asszonyaid?
160 4 |               sültet. Nesze, vedd el. No hát nem kell? Azt hiszed, meg
161 4 |              mormogá magában Tódor. - No hát szabad bemennem a házba?~
162 4 |              bolond. Csak meg ne harapj. Hát hol vannak az asszonyok?
163 4 |                 de goromba vagy. Jól van hát, no. Megvárom itten, míg
164 4 |                  monda Teréza asszony. - Hát hisz hol itt az egész világ,
165 4 |                régi jó ismerõsünk. Hanem hát gyere be no. Tudom, hogy
166 4 |           Gyönyörû kilátás a tengerre!~- Hát van neked igazán valahol
167 4 |             kacagó hangját hallani!~- No hát azért sem veszett el! -
168 4 |                   Nos, mit szólsz hozzá? Hát maga, schreiber úr, ha tud
169 4 |                 jó Teréza mama, elmondom hát, hogy miért jöttem ide.~
170 4 |           egyszerre „felcsapom az égót”. Hát hallgass csak ide! Múltkor
171 4 |             látom meg az erdõt? Mondd el hát, hogy ha ilyen sok szép
172 4 |                 sokkal jobb az almafa.~- Hát az almafákról is gondoskodtál?~-
173 4 |                 sem hallotta hírét.~- No hát mit mosolyog az úr? - förmedt
174 4 |               kiadtam pompás bútorzatra. Hát csak neked is kell valamit
175 4 |                 légy oly önzõ. Nem bánom hát, tartsd meg fáid felét,
176 4 |                   Az már az én gondom.~- Hát legyen a te gondod. - Hanem
177 4 |                csak egy szót szólok...~- Hát szólj. Ez elõtt az úr elõtt
178 4 |              ajakkal rikácsolt fel:~- De hát kicsoda ön? Mi joga van
179 5 |                szóval kérdezé tõle:~- De hát igaz-e ez?~A leány keblére
180 5 |                  tette, mintha mondaná: „hát szeresd”.~Egy hosszú, néma,
181 5 |                  nem, mikor azt kérdezi: hát én üdvömet találom-e vagy
182 5 |            keblére, és nem mondta azt.~- Hát nem tudod, nem akarod nekem
183 5 |                 mondani, hogy „te”.~- No hát Isten önnel, kedves Noémi! -
184 6 |                keresztülvinni az életen, hát még kettõt. Két egymásnak
185 6 |              mert félistennek képzel. De hát ha tudná, amit te magad
186 6 |                súlyos vádszózat alul.~...Hát nekem nem szabad az életnek
187 6 |               ruhát, mely testemet fedi. Hát mért volnék én tolvaj?!~...
188 6 |              nemtõje visszafelelt:~...De hát ki mondja azt, hogy szeretni
189 6 |              oroszul. Ön lángeszû ember. Hát én önnek megszerzem azt
190 6 |                  Gyõrbe, se Komáromba.~- Hát mit csinálunk vele?~- Megõröltetjük
191 6 |        közeledõnek, onnan megint vissza.~Hát azt a rózsaszínû alakot
192 7 |                  kérdé a leány.~- Nem.~- Hát hová tetted?~- Ne félj tõle
193 8 |              ennek a kabátnak a könyöke? Hát még azok a vászonöltönydarabok,
194 8 |                   Timár gondolá magában: hát már én akármi rosszat teszek,
195 8 |             kérdezi a hazatérõ férjtõl: „hát te mit tettél azalatt?”.~
196 8 |             volna véve: mibe kerülhetett hát még ez a munka egy fiatal
197 8 |             vádló és a vádlott között.~- Hát Komáromban nem volt ön azóta? -
198 8 |                  a feje majd szétszakad; hát még Timéának mit kell szenvednie,
199 1 |            mindenki azzal faggatja, hogy hát neki van-e már valami ismerõsnõje
200 1 |                   finom feleséget. Hanem hát ki tehet róla, hogy a nagyságos
201 1 |              dicsõség lett belõle! Hanem hát persze, aminek az ember
202 1 |                 pohara szélén át.~- Nos, hát megmondjam a nagyságos asszonynak,
203 1 |                 szavai zavarba hozták.~- Hát mondja meg, hol voltam,
204 1 |                 nyugalmat erõszakolva.~- Hát megmondom, s bevádolom a
205 1 |             titkot tudhatta volna!~Hanem hát a senki szigete körüli nádas
206 1 |           idegbántalmai enyhülni fognak.~Hát õ hova megy? azt nem kérdezte
207 1 |                ujjával vendégét. Ne légy hát olyan gonosz ember.~A házigazda
208 1 |                 tesznek mindenért. Pedig hát az ember csak ember! Az
209 1 |              hogy rossz a világ.~- Pedig hát mutassa meg énnekem valaki
210 1 |               mind succedált neki! Pedig hát százötven zsoltáron keresztül
211 1 |               hogy õ milyen szent ember! Hát még bölcs Salamon! Az meg
212 1 |              négyszáz feleséget tartott. Hát aztán ki kívánhatja azt,
213 1 |                  a diófa attól elvész.~- Hát önök jól vannak mind a ketten? -
214 1 |                  szemeit törülni.~- Nos, hát énnekem már nem is jut? -
215 1 |             Istenadta), több neve nincs. Hát te mit adsz neki?”~Egy nap,
216 1 |                 egymaga nem tud bánni.~- Hát nem vagyunk-e hozzá ketten? -
217 1 |               kiálta föl hévvel Noémi. - Hát nem segíthetek-e én neki?
218 1 |                 volna rá.~Mihály megérte hát, hogy megtanulja, mi sorsa
219 2 |                 kapni. Hogyan segítettek hát a bajon? Odaállt mellé maga
220 2 |              szívszakadva vártak reá! De hát elõször meg kellett neki
221 2 |                  kitekintõ kedves fõt. - Hát Dódi? - Ez volt a másik
222 2 |                volt mondva.~- De jöjj be hát!~- Fel találjuk õt költeni,
223 2 |                 tudja mondani.~- Hogyan? Hát már beszél!~- Már lépni
224 2 |                anyám mélyen alszik.~- No hát eredj vissza hozzá; én idekinn
225 3 |               Mihály a földben lesz már?~Hát Timéának ki mondja meg,
226 3 |              Adja annak. Noéminek híják. Hát a másik neve micsoda? Másik
227 3 |                neve micsoda? Másik neve? Hát szokott a királynéknak másik
228 3 |               aki alkudni enged magával.~Hát a rettenetes angyal elfogadta
229 3 |               anyjára; mintha kérdezné: „Hát itt nincsenek szereid?”~
230 3 |       szúnyogháló van az ablakon.~- Úgy? Hát hol van az a friss víz?~
231 3 |                 friss víz, ez már meleg. Hát meg akarsz szomjan ölni?~
232 3 |               Mihály azt kérdezte tõle: „Hát a kis Dódi mit csinál?”~
233 3 |                  Mihálynak.~- Alszik? De hát miért alszik ilyenkor? Talán
234 3 |                     Óh nem. Õ jól van.~- Hát mért nem hozod ide hozzám,
235 3 |          olyankor meg te alszol.~- Igaz. Hát majd egyszer, mikor én is
236 3 |                   Teréza követte.~- Nos, hát hol van Dódi? - kérdé Mihály
237 3 |                    Ön nagyon jó, Teréza. Hát menjen ki a gyermekhez most,
238 4 |                sincs? - ismétlé Noémi. - Hát ez a nagy csillag maga van
239 4 |               feküdni a Duna fenekén; de hát a lelked hová lesz? annak
240 4 |            Mihály ne legyen az övé!~(„De hát kié olyankor”, erre a kérdésre
241 4 |               keresztül a kis kunyhóban.~Hát ide is eljöttél utánam,
242 4 |           szemébe ne süssön.~„Óh! Noémi, hát te megint át akarod virrasztani
243 4 |                 virrasztani az éjszakát? Hát magad mikor alszol?”~A nõalak
244 4 |            kétszer-háromszor azóta. Most hát azt mondá, hogy majd ott
245 4 |                tõle megválni!~Csak volna hát annyi bátorságod, hogy most
246 4 |          céltalan futását a végtelenben. Hát még az égben is megtörténhetik „
247 4 |                  hogy miért nem nevetnek hát azon az emberek. - Már félnek
248 4 |            Teréza szelíden mosolygott.~- Hát nem látja ön? A kis Dódi.
249 4 |       visszabocsátá.~- Hogyan?~- Hm, hm! Hát a régi történet. Egy szegény
250 4 |                 s mi magunkhoz fogadtuk. Hát bánja ön azt?~Timárnak egész
251 5 |               kedvezõbb hangulatba.~- No hát nem ismersz talán, te bûnös
252 5 |              elvetemedett pogány némber. Hát nem ismersz?~- Mondtam már,
253 5 |                parancsol az a törvény.~- Hát pogány vagy?~- Békében élek,
254 5 |                 Érzéketlen sáralkotmány! Hát neked csak a testi fájdalom
255 5 |                fájdalom okoz szenvedést? Hát lelked üdvösségére mit sem
256 5 |              asszony! Tüzet a nyelvedre! Hát még az ördögöt is el akarod
257 5 |                embert?~- Mihálynak.~- De hát a másik neve?~- Azt nem
258 5 |                   Nem kérdezted a nevét? Hát mit tudsz felõle?~- Azt
259 5 |            Hozzánk illõ szegény ember.~- Hát aztán? Nekem mindent tudnom
260 5 |             ettem húst, mert nem volt.~- Hát a gyermeket ki keresztelte
261 5 |                  szeret, és szerettetik. Hát nincs-e énnekem erõs hitem
262 5 |               sohasem kérdezte tõle: „De hát ki vagy te mégis? Én már
263 1 |                 mindnyájunk hallatára -, hát önök azt hiszik Levetinczyrõl,
264 1 |         családapa, hogy hû alattvaló? No hát én megmutatom önöknek, hogy
265 1 |          sugallta szavára az asszonynak. Hát az a másik férfi ott a Szent
266 1 |                  György-kép háta mögött, hát az nem érezte-e magát úgy,
267 2 |                kit mindenki tisztel?”~De hát miért tiszteli mindenki?
268 2 |             megfosztottam.”~Ez Timéa.~De hát Noémi!~Mit csinál most az
269 2 |               ismeretlen világrészbe!~De hát Timéa!~Ez a név a hajótörés
270 2 |                valaha visszaszerezni.~Ez hát az elsõ csapás, gondolá
271 2 |              rémekkel teljes éjszaka ez!~Hát nem fog-e már soha megvirradni?~
272 3 |            szavára hallgatott volna még, hát rögtön visszafordul, s igyekszik
273 3 |      harminclépésnyire. Végre megtalálta hát a házat.~Mikor aztán tízlépésnyire
274 3 |                van temetve - a felhõben.~Hát nincs semmi élõ közel, ki
275 3 |               négylábú halászaink.~Ebben hát megnyugodott a halász is,
276 4 |                     Ej, ej, édes apuska, hát nem ismer ön már rám? -
277 4 |            együtt járni? A pénztárca. No hát nem igaz?~Timár szótlanul
278 4 |               tegyek nagyságod elõtt. De hát mi az ördögért nagyságoljuk
279 4 |                  ült le asztala mellé.~- Hát kedves pajtásom - kezdé
280 4 |             beójtották a fehér bõrûekbe, hát okvetlen el kell neki pusztulni.
281 4 |            dölyfös gúnyjával folytatá:~- Hát ugye: rám bíztad a sok pénzedet?
282 4 |               illik is a nyakukra! Hanem hát már ennek vége van. Most
283 4 |          ömledezésekhez kezdett.~- Hanem hát az a te ostoba ügynököd
284 4 |                seb rongálta lábhoz.~- De hát képzeld, kedves cimborám,
285 4 |              valaha?”~„Voltam én ott is. Hát mi bajod vele?”~Ekkor szólok
286 4 |            beszélt teletömött pofával:~- Hát mikor így átélveztük a viszonttalálkozás
287 4 |                fejemre ütve az öklével: „Hát te, akasztófáravaló, hogy
288 4 |             Timár nevû uraság pénzébõl. „Hát az hol lopta ezt a sok pénzt?”,
289 4 |              Akkor aztán õ kérdezte:~„De hát hogy hozott téged az ördög
290 4 |                  reist elkölthetni.”~„No hát lásd, te ostoba, hogy igazat
291 4 |        gondolatra sohase jöttem volna!”~„Hát ide hallgass - dörmögött
292 4 |         pénzeiket beseprik szépen; hanem hát mit adsz, ha megmentelek
293 4 |                mint aki már jóllakott.~- Hát az én apám szépen ráállt
294 4 |              elkeseredéssel az öreget. - Hát aztán a basa szép leányát
295 4 |             kihasítom a bõrzsák oldalát, hát mi dõl ki belõle? rézgombok,
296 4 |               benne az erény mintaképét: hát nem választott magának barátnõt
297 4 |               meg akarok szökni mellõle, hát fellármázza az õröket. Akkor
298 4 |             Többé nem rágalmazlak. Hanem hát jó lett volna, ha csak a
299 4 |                 erre a jó ötletére.~- De hát különben is el akartam menni
300 4 |             mentem én a senki szigetére? Hát annak, hogy téged ott találjalak.
301 4 |              elégtétel után vágytam. „No hát megmutatom, hogy azért is
302 4 |          kényelmes és gondatlan élet. No hát, nem olcsó kívánság ez?~-
303 4 |               Végezze ön, mit akar?~- No hát, elvégzem. Látom, hogy a
304 4 |                szigetet nem adom.~- Úgy? Hát már olyan büszkén beszél
305 4 |                  akar úszni. No megállj, hát majd még egyszer lebuktatlak.
306 4 |                gondolod magadban, ugye: „hát csak eredj, te rongyos;
307 4 |             ilyesmit gondolsz, látom. De hát hallgasd meg, hogy milyen
308 4 |             tenni. Majd ha nem állhatod, hát ordíts fel, hogy „elég!”.~
309 4 |                 nyugtalanul zihált.~- No hát, ha nem szólsz, folytassuk! -
310 4 |                 fel, és gonosztevõ vagy. Hát mégsem ordítasz kegyelemért?
311 4 |                 ordítasz kegyelemért? No hát vegyük elõ a forró faggyút.
312 4 |                úgy, miként nekem! - Nos, hát menjek, vagy itt maradjak?~-
313 4 |                    szólt a fegyenc. - No hát üljünk le még egyszer. S
314 4 |                  szemeidet olyan nagyon! Hát nem tudod, hogy meg vagy
315 4 |                   Te Noémit is akarod?~- Hát mi az ördög? Csak nem gondoltad
316 4 |             nekem ezt meg kell torolnom. Hát lehet nemesebb viszontorlás,
317 4 |                  Ez a caprice-om most. S hát aztán te mi jogon tagadhatnád
318 4 |                  tördelte kínjában.~- No hát írod azt a levelet Noémihez?
319 6 |                  bizony. Mindent megért. Hát mondd csak, meg fog Almira
320 6 |                  meg, kedves kicsikém.~- Hát aztán, ha Almira meghal,
321 6 |             Miért nem?~- Mert õ állat.~- Hát az én kis pacsirtám?~- Az
322 6 |              mint ahová õ tud repülni.~- Hát ott nincsenek se állatok,
323 6 |               ember elfutna õelõle.~- De hát mikor jön vissza apa?~-
324 6 |                 az ember, akit õ szeret?~Hát ki lehet Mihály? Lehet-e
325 8 |                 aztán türelmetlenkedett: hát meddig fog ez már így tartani?~
326 8 |                  hogy zárja be az ajtót, hát a major urat találom. Köszönöm
327 8 |                  Köszönöm a szívességit: hát hiszen, hogy el ne vigyem
328 8 |              után. Ez már derogál nekik. Hát azért csak magam viszem
329 8 |            férjhez menni, akit õ gondol, hát õ akkor egy napig sem maradna
330 8 |                 Timéánál maradnék. Hanem hát ebbõl persze nem lesz semmi,
331 8 |          engedném cselédkéznek érinteni. Hát valamelyik nap reggel, mikor
332 8 |                     Hej, de megváltozott hát akkor annak az úrnak a természete! -
333 8 |                 van a major úrnak. No de hát, ha a kard hajdani gazdája
334 9 |                 Nincs; és nem is lesz.~- Hát ami dolgaid eddig voltak,
335 9 |                 senki Athalie-n kívül.~- Hát nem elég az?~- Mire gondolsz?~-
336 9 |        megrettentesz.~- Ilyenek vagyunk. Hát te ezt nem tudtad? Siess
337 10|                Fabula uram jegygyûrûjét. Hát biz az nem elsõ eset, hogy
338 10|                  mentéjét felölti! Ugye, hát pödörje ki a bajuszát a
339 10|                csak a kisujját mozdítsa, hát megválasztják „kamarásnak”,
340 11|              lakodalom elõestéje van ma!~Hát Athalie hol van?~Sem itt,
341 11|               hajtják fel a konyhából.~- Hát az a harmadik ajtó?~- Hiszen
342 11|      látogatóterembe, a fõ bejáráshoz.~- Hát cselédei hol vannak éjjel?~-
343 11|               fel akarom õket kelteni.~- Hát itt a mellékszobában senki
344 11|           velencei kastélynak nézi!~(„...Hát a te házad ez?... Te építtetted?”)~-
345 11|                    Te építtetted?”)~- De hát tegye meg az én kedvemért,
346 11|               narancshéj látta cukrot.~- Hát te nem tartasz velünk? -
347 11|               mögé, s azt súgja fülébe: „Hát te miért nem iszod ki a
348 11|               õrnagyban a bosszúvágy. De hát hol van a gyilkos?~„Különös
349 13|                                          Hát a „senki szigetén” mit csinálnak
350 14|                  egész összességét.~- No hát találja ön ki az én történetemet! -