Part,  Chapter

10001 5      |                  hogy az ember látni vélte a szellemeket, akik így sírnak,
10002 5      |                bömböl közöttük. Az ûzi tán a többit?~E rémséges éjjeli
10003 5      |                   tetszik Timárnak, mintha a távolból egy ijedelmes ordítás
10004 5      |                 ijedelmes ordítás üvöltene a szélzúgás közé. Olyan ordítás,
10005 5      |             kiáltás. Nehány pillanat múlva a kiáltás újra rémlik, de
10006 5      |                    már, s azután újra csak a vihar zenéje szól.~Az is
10007 5      |                  szól.~Az is tovaenyészik. A fergeteg csak végigfutott
10008 5      |                  fergeteg csak végigfutott a tájon. Csupán azt az egy
10009 5      |                    fái nem zúgnak többé, s a jéglapon s a jégtáblákon
10010 5      |               zúgnak többé, s a jéglapon s a jégtáblákon fütyölõ szél
10011 5      |             enyészetes harmóniában vész el a távolban. Az ég kitisztul,
10012 5      |               csendes volt már minden.~Itt a vég. Tovább nincs hová menni.
10013 5      |                   amíg futhatott; most már a mélység elõtt áll, melynek
10014 5      |              ébredni belõle.~Az elsõ vágy: a csodaszép, a gazdag úrleányt
10015 5      |                    elsõ vágy: a csodaszép, a gazdag úrleányt elérhetni,
10016 5      |                    életpályája olyan, mint a szfinx rejtélye, amint ki
10017 5      |                élhessen tovább, fölfedezve a világ elõtt, fölfedezve
10018 5      |                    elõtt!~Letaszítva arról a magaslatról, hol bel- és
10019 5      |                 Hogy lássa még egyszer azt a nõt, ki õt vetélytársa elõtt
10020 5      |                pillanaton túl, amelyben az a nõ megtudja, hogy õ ellenkezõje
10021 5      |              városra, miként õ! Körülfutni a földet.~De Timár tudott
10022 5      |                 egy más helyet is. Itt van a hold. Ez a hideg csillag.
10023 5      |              helyet is. Itt van a hold. Ez a hideg csillag. Hogyan is
10024 5      |                    ember fel fogja keresni a senki szigetét, s az egyedül
10025 5      |                  utána fog jönni oda, erre a hideg csillagra.~Timár olyan
10026 5      |                   olyan nyugodt volt ebben a gondolatban, hogy képes
10027 5      |                  hogy képes volt távcsövét a fogytán levõ holdra irányozni,
10028 5      |                    szobájába, hol az imént a kalandorral beszélt.~A kandalló
10029 5      |               imént a kalandorral beszélt.~A kandalló még tartogatta
10030 5      |                elégett öltönymaradványait, a kiégett szövet alakja hamvában
10031 5      |                  Timár új hasábokat rakott a tûzre, hogy e maradványokat
10032 5      |               fölvette köpenyét, és kiment a házból.~A Balaton felé vette
10033 5      |              köpenyét, és kiment a házból.~A Balaton felé vette útját.~
10034 5      |                  Balaton felé vette útját.~A félhold bevilágította az
10035 5      |         bevilágította az óriási jégtükröt. A jégmezõre sütõ jégnap...~„
10036 5      |                     ott leszek.”~Egyenesen a rianás felé vette útját.~
10037 5      |               útját.~Könnyen rátalálhatott a távolból. A jószívû halászok
10038 5      |                  rátalálhatott a távolból. A jószívû halászok által felállított
10039 5      |                   által felállított jelek, a póznák a szalmacsutakokkal
10040 5      |                felállított jelek, a póznák a szalmacsutakokkal messzirõl
10041 5      |                    jámbor lelket, hogy ezt a helyet kerülje. Timár ezt
10042 5      |                    órában eszébe jutott az a nagy lény, aki a csillagokat
10043 5      |                 jutott az a nagy lény, aki a csillagokat forgatja, s
10044 5      |                    csillagokat forgatja, s a férgeket kikölti; s aki
10045 5      |                 engedelmességgel megyek át a túlvilágba. Hideg lesz a
10046 5      |                   a túlvilágba. Hideg lesz a lelkem, s tûrni fog ott.
10047 5      |                 enyéimmé tettem. Vedd õket a te oltalmadba, örök igazság!
10048 5      |                  Védelmezd, vigasztald meg a gyönge nõket, a gyönge gyermeket.
10049 5      |             vigasztald meg a gyönge nõket, a gyönge gyermeket. Engem
10050 5      |              gyermeket. Engem pedig adj át a te bosszúálló angyalaidnak.
10051 5      |                   elhallgatok!”~Letérdelt.~A Balaton élõ hulláma zajlott
10052 5      |                Balaton élõ hulláma zajlott a rianás partjai között. A
10053 5      |                   a rianás partjai között. A mélázó tó sokszor fel szokott
10054 5      |                   szélcsendben is, s mikor a jég borítja felszínét, olyankor
10055 5      |                   is felháborog, és zajlik a rianások közt, mint a tenger.~
10056 5      |               zajlik a rianások közt, mint a tenger.~Timár lehajolt a
10057 5      |                   a tenger.~Timár lehajolt a hullámhoz, hogy megcsókolja
10058 5      |                     mint ahogy megcsókolja a puska csövét, mielõtt fejét
10059 5      |                    szétzúzná véle.~S amint a hullámhoz lehajol, íme,
10060 5      |                 emberfõ emelkedik ki eléje a hab közül.~Egy emberfõ arccal
10061 5      |                 arccal fölfelé fordulva...~A fölfelé fordult arcnak homlokán,
10062 5      |                   fordult arcnak homlokán, a jobb szemen keresztül egy
10063 5      |                 fekete kendõ volt átkötve, a másik szem vérszínûen, mereven,
10064 5      |                 kõhidegen bámult maga elé; a nyitott szájon ki- s bejárt
10065 5      |                nyitott szájon ki- s bejárt a hullám.~A fantom ismét visszasüllyedt
10066 5      |              szájon ki- s bejárt a hullám.~A fantom ismét visszasüllyedt
10067 5      |                fantom ismét visszasüllyedt a víz alá.~Két perc múlva
10068 5      |                  perc múlva újra feldagadt a hullám, s a rémséges arc
10069 5      |                 újra feldagadt a hullám, s a rémséges arc újra felmerült
10070 5      |                rémséges arc újra felmerült a hab közül, véres kõszemével
10071 5      |                    még egyszer föltetszett a rianás széléhez közel, s
10072 5      |                   s akkor végképpen eltûnt a jég alá a fõ, s akkor egy
10073 5      |                 végképpen eltûnt a jég alá a fõ, s akkor egy halott kéz
10074 5      |             ujjakkal merült föl egy percre a víz alul.~Timár félõrülten
10075 5      |           félõrülten szökött föl térdérõl, a rémlátás után bámulva.~Úgy
10076 5      |                 mintha az maga után hívná!~A rianás két partja közt harsogott
10077 5      |                  hullám.~És ismét hangzott a kísértetiesen harsogó orgonaszó,
10078 5      |                 sudarai fölött végigrohan; a süvöltõ vihadarban, mely
10079 5      |                   süvöltõ vihadarban, mely a jéglapokon megtörik, úgy
10080 5      |                    sírnak, sikoltanak azok a láthatatlan szellemek, úgy
10081 5      |                 úgy zúg közöttük némelyik; a kísértetek énekkara folyvást
10082 5      |                egész jégegyetemen végig az a túlvilági zöngés, mintha
10083 5      |               szakadna szét ott alant, míg a zöngés fokozatosan átmegy
10084 5      |                  zöngés fokozatosan átmegy a rivalgó harsogásba; még
10085 5      |                    száguldanának oda alant a vizekben, bûbájos kábító
10086 5      |             bûbájos kábító melódiát keltve a hangadó hullámban; a jég
10087 5      |                keltve a hangadó hullámban; a jég alatt a mennydörgés
10088 5      |             hangadó hullámban; a jég alatt a mennydörgés orgonaszava
10089 5      |                  meg az álló jégegyetem, s a szörnyû légnyomásra a rianás
10090 5      |                    s a szörnyû légnyomásra a rianás hasadéka ismét összecsukódik.~
10091 5      |                 Timár reszketve omol arcra a rengõ jégtükör fölött.~ ~
10092 6      |                                    KI JÖN?~A zúzmaráz ezüsterdõt csinált
10093 6      |                zúzmaráz ezüsterdõt csinált a senki szigetébõl. A tartós
10094 6      |                csinált a senki szigetébõl. A tartós köd minden gallyra
10095 6      |          hóvirágokat fûzött; azután jöttek a verõfényes napok, azok meg
10096 6      |                   azok meg jéggé olvaszták a fákon a zúzt, minden gally
10097 6      |                    jéggé olvaszták a fákon a zúzt, minden gally kristályborítékba
10098 6      |                 egész liget üvegbõl volna; a gallyakat, mint a szomorúfûz
10099 6      |                   volna; a gallyakat, mint a szomorúfûz ágait, aláhúzta
10100 6      |                 szomorúfûz ágait, aláhúzta a jégdíszítmény, s ha a szellõ
10101 6      |             aláhúzta a jégdíszítmény, s ha a szellõ végigfuvall a kristályerdõn,
10102 6      |                    ha a szellõ végigfuvall a kristályerdõn, az összevert
10103 6      |                ágak úgy csilingelnek, mint a tündérmesék üvegkertje.~
10104 6      |                    tündérmesék üvegkertje.~A vastag dérlepte pázsiton
10105 6      |            keresztül csak egy útnyom vezet a kunyhótól. Az is oda vezet,
10106 6      |                   Noéminek mindennapi útja a kis Dódival.~Csak ketten
10107 6      |                Csak ketten járnak már oda. A harmadik, Almira, a kunyhóban
10108 6      |                   oda. A harmadik, Almira, a kunyhóban fekszik, s haldoklik.
10109 6      |            kunyhóban fekszik, s haldoklik. A golyó nemes részbe hatolt,
10110 6      |                 Este van. Noémi meggyújtja a szövétneket, elõveszi kerekes
10111 6      |               mellé, s szalmaszálat tartva a rokka orsószárnyára, szélkeleplõt
10112 6      |               szélkeleplõt játszik. Almira a szögletben fekszik, s nyög,
10113 6      |                       Anyám - szól egyszer a gyermek -, hajtsd ide a
10114 6      |                    a gyermek -, hajtsd ide a fejedet, súgni akarok valamit,
10115 6      |                  adja az erõt.~- Meg annak a rossz embernek is, azzal
10116 6      |                   rossz embernek is, azzal a bekötött szemmel? Minek
10117 6      |                elvinni.~- Hátha megöl mind a kettõnket?~- Akkor mind
10118 6      |                    kettõnket?~- Akkor mind a ketten a mennyországba jutunk.~-
10119 6      |           kettõnket?~- Akkor mind a ketten a mennyországba jutunk.~-
10120 6      |                  az ég felé, mint mi.~- De a mennyország magasabb, mint
10121 6      |             idelenn maradok az apánál, meg a pacsirtámnál.~- Maradj,
10122 6      |                Ugye, ha apa itt volna, azt a rossz embert majd megverné?~-
10123 6      |                    embert majd megverné?~- A rossz ember elfutna õelõle.~-
10124 6      |                mikor jön vissza apa?~- Még a télen.~- Honnan tudod?~-
10125 6      |                      De hiszen már itt van a tél.~- Õ el is fog jönni
10126 6      |                 Almira meg ne halna addig!~A gyermek fölkelt a kis zsámolyról,
10127 6      |                   addig!~A gyermek fölkelt a kis zsámolyról, s odament
10128 6      |                  kis zsámolyról, s odament a nyögõ ebhez.~- Kedves Almira,
10129 6      |                   hagyj itt minket. Látod, a mennyországba nem jöhetsz
10130 6      |                velünk; te csak itt lehetsz a mienk. Maradj itt. Csinálok
10131 6      |             Csinálok neked majd szép házat a nyáron diófából; amilyet
10132 6      |             ételbõl, amit kapok, meghagyom a felét neked. Tedd ide a
10133 6      |                    a felét neked. Tedd ide a fejedet az ölembe, aztán
10134 6      |                 nem eresztem be többet azt a rossz embert, aki téged
10135 6      |                hallom, hogy jön, bekötözöm a kilincset zsineggel; ha
10136 6      |             kilincset zsineggel; ha benyúl a kezével, elvágom a kezét
10137 6      |                  benyúl a kezével, elvágom a kezét a kis baltámmal. Megvédelmezlek
10138 6      |                   kezével, elvágom a kezét a kis baltámmal. Megvédelmezlek
10139 6      |                állat fölemelé szép szemeit a gyermekhez, s farkával csendesen
10140 6      |                   farkával csendesen verte a földet. Aztán egy nagyot
10141 6      |                beszéltek.~Noémi abbahagyta a fonást, s tenyerébe hajtva
10142 6      |                    tenyerébe hajtva fejét, a mécsvilágba mélázott.~Az
10143 6      |                   mécsvilágba mélázott.~Az a rettenetes ember, mikor
10144 6      |                    kísértet, aki elõkerült a föld túlsó oldaláról? Ah!
10145 6      |            önerejében bízni megszoktatott. A világi kényeskedés nem rontotta
10146 6      |                asszony kezében veszedelmes a vas!~A nõfarkas meg fogja
10147 6      |                 kezében veszedelmes a vas!~A nõfarkas meg fogja tudni
10148 6      |                   tudni védelmezni fészkét a berekben - a kutya ellen!
10149 6      |            védelmezni fészkét a berekben - a kutya ellen! Van körme,
10150 6      |                    Mihály asztali kését, s a kés ki van köszörülve élesre!~
10151 6      |            keresztrúddal szokta elzárni, s a rúd kötéllel van az ajtófélhez
10152 6      |                 ajtófélhez hurkolva.~Ahogy a sors akarja!~Ha az egyik
10153 6      |                   asszony, idvezült nõ; ha a másik jõ elõbb: lesz belõle
10154 6      |                    mért nyögsz oly nagyon?~A szegény haldokló állat kínlódva
10155 6      |                  kínlódva emelte föl fejét a gyermek ölébõl, s nyakát
10156 6      |             nyihogott, s körmeivel kaparta a földet; de ami hangot tudott
10157 6      |                   közeledtét érzi.~Ki jön?~A jó ember-e, vagy a rossz
10158 6      |                    jön?~A jó ember-e, vagy a rossz ember? Az életadó,
10159 6      |                    ember? Az életadó, vagy a gyilkos?~Künn az éji csendben
10160 6      |              gyilkos?~Künn az éji csendben a deres füvet taposó léptek
10161 6      |                   nem bír; Noémi felszökik a lócáról, jobbjával mellkendõje
10162 6      |                    mellkendõje alá nyúl, s a kés markolatát kezébe szorítja.~
10163 6      |              kezébe szorítja.~Ki jön?~Mind a hárman némán hallgatóznak:
10164 6      |                 Noémi, Dódi és az eb.~Most a lépések gyorsan közelítenek.
10165 6      |                   gyorsan közelítenek. Ah, a léptek hangját most már
10166 6      |                    most már megismeri mind a három. „Apa!” kiált fel
10167 6      |              hangját hallatja még egyszer.~A jövõ percben egymás ölében
10168 6      |           gazdájához, fölemeli még egyszer a fejét hozzá, megnyalja a
10169 6      |                   a fejét hozzá, megnyalja a kezét, s aztán összerogyik,
10170 6      |                bennünket többé! - könyörög a kis Dódi.~Mihály odaszorítja
10171 6      |              szívéhez, s könnyei csorognak a szeretett arcokra.~- Soha -
10172 7      |                                            A HULLA~A késõ márciusi napok
10173 7      |                                    A HULLA~A késõ márciusi napok vetették
10174 7      |                    vetették végit ez évben a szigorú télnek. Egy meleg,
10175 7      |                 déli szél felporhanyította a Balaton jegét, s azután
10176 7      |        felszaggatta azt, és áttorlasztotta a somogyi partokra.~Az olvadó
10177 7      |             partokra.~Az olvadó jég között a halászok egy hullát találtak.~
10178 7      |                  hullát találtak.~Az egész a legnagyobb mértékben feloszlásnak
10179 7      |              megkülönböztetni, hanem azért a legnagyobb biztossággal
10180 7      |                 következtetni kilétére.~Ez a Levetinczy Timár Mihály
10181 7      |              balatoni halászat óta, melyen a fogaskirályt is kifogták,
10182 7      |                  régen vártak már odahaza.~A hullán megismerhetõk az
10183 7      |      asztrakánprémes bekecse: inggombjai s a névelõ­betûk az ingbe hímezve.
10184 7      |                    ott van belsõ zsebében; a tárcában százas és ezeres
10185 7      |                    jól felismerhetõ rajtuk a nyomtatás, s belsejében
10186 7      |                    nyomtatás, s belsejében a gyöngyös hímzés: hit, remény,
10187 7      |                  már lemosott minden írást a víz. Hiszen négy hónap óta
10188 7      |                 Hiszen négy hónap óta volt a vizek alatt.~Egyidejûleg
10189 7      |                    Egyidejûleg megtalálták a füredi révben a halászok
10190 7      |                megtalálták a füredi révben a halászok Levetinczy úr kétcsövû
10191 7      |             mindenre.~Õneki magának mondta a nagyságos úr, hogy majd
10192 7      |                  úr, hogy majd mikor éjjel a rókák és farkasok elõjönnek
10193 7      |                rókák és farkasok elõjönnek a berekbõl a lékre, akkor
10194 7      |              farkasok elõjönnek a berekbõl a lékre, akkor õ a puskával
10195 7      |                  berekbõl a lékre, akkor õ a puskával kimegy, és meglõ
10196 7      |                    havas zivatar vonult át a Balatonon; kétségtelenül
10197 7      |               kétségtelenül ez volt az oka a nemes úr balesetének; a
10198 7      |                    a nemes úr balesetének; a hó arcába vert, nem vette
10199 7      |               arcába vert, nem vette észre a rianást, s szerencsétlenül
10200 7      |                     hogy õ hallotta is azt a rémséges halálordítást e
10201 7      |         személyesen Siófokra, s jelen volt a hivatalos tárgyalásnál.~
10202 7      |               helytállt. Jelen volt, mikor a roncsolt maradványokat az
10203 7      |                 elõadni. Ujjai hiányzottak a tetemnek.~Timéa Komáromba
10204 7      |                    Timéa Komáromba vitette a drága maradványokat, s ott
10205 7      |                   s ott temették el azokat a pompás családi sírboltba,
10206 7      |                   protestáns volt, minden, a felekezettõl kitelõ egyházi
10207 7      |              kitelõ egyházi pompával. Mind a négy egyházkerület képviselve
10208 7      |                   volt küldöttségek által, a dunántúli superintendens
10209 7      |                    az egyházi szónoklatot, a komáromi lelkész a búcsúztatót
10210 7      |            szónoklatot, a komáromi lelkész a búcsúztatót a fekete posztóval
10211 7      |             komáromi lelkész a búcsúztatót a fekete posztóval bevont
10212 7      |                  fekete posztóval bevont s a címerekkel ékesített templomban.
10213 7      |           címerekkel ékesített templomban. A pápai fõtanoda énekkara
10214 7      |                    fõtanoda énekkara zengé a halotti dalokat. A fekete
10215 7      |                   zengé a halotti dalokat. A fekete bársonnyal bevont
10216 7      |                  volt kiverve az évszám és a név. A koporsót városi szenátorok
10217 7      |                kiverve az évszám és a név. A koporsót városi szenátorok
10218 7      |                  megyei táblabírák emelték a gyászszekérig. Felül rá
10219 7      |          gyászszekérig. Felül rá volt téve a nemesi kard és babérkoszorú,
10220 7      |               nemesi kard és babérkoszorú, a magyar Szent István-rend,
10221 7      |                   olasz Szent Móric-rend s a brazíliai Annunziata-rend
10222 7      |             Annunziata-rend jelkeresztjei. A szemfödél ezüstbojtjait
10223 7      |         ezüstbojtjait az alispánok vitték, a címeres fáklyákat a gyászszekér
10224 7      |                vitték, a címeres fáklyákat a gyászszekér két oldalán
10225 7      |                  oldalán elõkelõ uraságok, a koporsó elõtt vonult az
10226 7      |                  összes iskolai fiatalság, a papok és teológusok, a céhek
10227 7      |                     a papok és teológusok, a céhek zászlóikkal, a magyar
10228 7      |           teológusok, a céhek zászlóikkal, a magyar és német egyenruhás
10229 7      |                   tompa dübörgésére lépve; a koporsót pedig követték
10230 7      |                    koporsót pedig követték a város minden úrasszonyai
10231 7      |            úrasszonyai feketében, közöttük a gyászoló özvegy fehér arcával,
10232 7      |                küldött egy megbízottat, ki a nevezetes halott utolsó
10233 7      |                    részt vegyen. És azután a végeláthatatlan népség.
10234 7      |                    végeláthatatlan népség. A menet végigvonult a városon,
10235 7      |                népség. A menet végigvonult a városon, valamennyi egyház
10236 7      |                   embert temetnek el ebben a városban, amilyen nem fog
10237 7      |                   tán soha több: jóltevõje a népnek, dicsõje nemzetének,
10238 7      |                     arany ember” száll alá a földbe.~Végig a városon
10239 7      |                  száll alá a földbe.~Végig a városon a távol temetõig
10240 7      |                    földbe.~Végig a városon a távol temetõig gyalog kíséri
10241 7      |                gyermek.~Athalie is ott van a kíséretben.~Mikor a koporsót
10242 7      |                    van a kíséretben.~Mikor a koporsót a nyitott kriptaajtón
10243 7      |               kíséretben.~Mikor a koporsót a nyitott kriptaajtón leviszik,
10244 7      |              nyitott kriptaajtón leviszik, a legközelebbi jó barátok,
10245 7      |                  tisztelõk oda is lemennek a megsiratott férfi után.~
10246 7      |                  Kacsuka úr is, az õrnagy.~A szûk lépcsõn olyan közel
10247 7      |                    és - Athalie-val.~Mikor a kísérõk visszatérnek a sírboltlépcsõn,
10248 7      |               Mikor a kísérõk visszatérnek a sírboltlépcsõn, Athalie
10249 7      |       sírboltlépcsõn, Athalie leveti magát a koporsót rejtõ fülke elé,
10250 7      |                    uram is, aki felkarolja a földrõl a szép hölgyet,
10251 7      |                   aki felkarolja a földrõl a szép hölgyet, s felviszi
10252 7      |              hölgyet, s felviszi az ölében a napvilágra, s aztán megmagyarázza
10253 7      |          napvilágra, s aztán megmagyarázza a bámuló népségnek, hogy nagyon
10254 7      |                    hogy nagyon szerette ám a kisasszony a megboldogult
10255 7      |                   szerette ám a kisasszony a megboldogult urat, az õ
10256 7      |          édesatyját.~Fél év múlva elkészül a pompás síremlék, gránittalapzattal,
10257 7      |                    vármegyék. táblabírája. a. Sz. István. Sz. Móric.
10258 7      |               Annunziata. rendek. lovagja. a. nagy. hazafi. igaz. keresztyén.
10259 7      |                     hitvese. Zsuzsánna...”~A gránittalapon áll egy alabástromszobor,
10260 7      |            Mindenki azt mondja rá, hogy az a szobor Timéa hasonmása.~
10261 7      |                   És Timéa mindennap kijár a temetõbe, friss koszorút
10262 7      |                   friss koszorút akasztani a sírkõ párkányára, s saját
10263 7      |                    s saját maga öntözi meg a virágokat, mik a sírkõ rácsozatán
10264 7      |                öntözi meg a virágokat, mik a sírkõ rácsozatán belül oly
10265 8      |                               ZÓFI ASSZONY~A szép özvegy nagyon komolyan
10266 8      |               özvegy nagyon komolyan vette a gyászt. Nem ment sehova
10267 8      |                   fátyollal az arca elõtt.~A komáromi közvélemény kiszámította,
10268 8      |                éppen télre esik. Aztán jön a farsang. De bizony Timéa
10269 8      |                 csak azután is megtartotta a gyászt, s nem ment el a
10270 8      |                    a gyászt, s nem ment el a táncvigalmakba. Ekkor azután
10271 8      |                   más évfordulót tûzött ki a komáromi közvélemény. Bizonyosan
10272 8      |                    napjától számítja Timéa a gyászévet, mert hiszen akkor
10273 8      |                   kezdõdött özvegysége. Ez a határidõ is elmúlt; már
10274 8      |                    határidõ is elmúlt; már a tavasz is eljött, és Timéa
10275 8      |                    még mindig nem tette le a gyászruhát, és nem fogadott
10276 8      |               fogadott magánál társaságot.~A közvélemény ekkor aztán
10277 8      |                   el.~Egyszer korán reggel a hetivásáros néptömeg közt
10278 8      |              kosárral, s csirkére alkuszik a kofákkal. Azaz, hogy úgy
10279 8      |                    azon mester­kedik, hogy a nagy alkudozás közben hogyan
10280 8      |               nélkül. Az Angliából azután, a barátságos lyciumkerítés
10281 8      |                  kis magánosan álló háznak a kapuján, amire nagy kétfejû
10282 8      |                   volt nagyobbra szüksége.~A kapu is nyitva van, a kis
10283 8      |            szüksége.~A kapu is nyitva van, a kis szoba ajtaja, ablaka
10284 8      |                    ablaka mind nyitva van. A katonatisztek nem szoktak
10285 8      |            katonatisztek nem szoktak félni a tolvajoktól, amire két okuk
10286 8      |              Szerencsés jó reggelt kívánok a major úrnak. Engedelmet
10287 8      |              valami tolvaj bejön; beszólok a privatdinernek, hogy zárja
10288 8      |                hogy zárja be az ajtót, hát a major urat találom. Köszönöm
10289 8      |               major urat találom. Köszönöm a szívességit: hát hiszen,
10290 8      |            esztendeje már, hogy beszéltünk a major úrral. Óh, a major
10291 8      |              beszéltünk a major úrral. Óh, a major úr nagyon kegyes!
10292 8      |              nagyon kegyes! Hogy ide üljek a pamlagra, maga mellé? Csak
10293 8      |             pamlagra, maga mellé? Csak ezt a kosarat leteszem elébb.
10294 8      |               drágábbra számít. Aztán ezek a mai világbeli cselédek olyan
10295 8      |                  rátartiak! egy sem akarja a kosarat vinni az asszony
10296 8      |                    azért csak magam viszem a kosarat, s megyek bevásárolni.
10297 8      |                    Emlékezik még rá, mikor a konyhában ott ült a major
10298 8      |                  mikor a konyhában ott ült a major úr a vizeskannán,
10299 8      |               konyhában ott ült a major úr a vizeskannán, aztán fõtt
10300 8      |                 aztán fõtt kukoricát evett a sipkájából? Mikor annak
10301 8      |                    sipkájából? Mikor annak a bohó leánynak arról beszéltem,
10302 8      |             beszéltem, hogy milyen lesz az a keresztelés? De nem arról
10303 8      |               azóta sok nagy dolog történt a világban! No már micsoda
10304 8      |                 rettenetes eset volt ennek a Levetinczy úrnak a halála!
10305 8      |                   ennek a Levetinczy úrnak a halála! Szegény Timéának
10306 8      |                   ez az asszony utána megy a férjének; pedig de kár érte,
10307 8      |                sokáig; azután meg elõveszi a legutolsó levelét, amit
10308 8      |              legutolsó levelét, amit azzal a nagy hallal küldött, s végigolvassa.
10309 8      |                   valami különöst, hogy ez a levél olyan víg hangon van
10310 8      |                    napig sem maradna ennél a háznál, hanem férjhez menne
10311 8      |                háznál, hanem férjhez menne a legelsõ emberhez, aki megkéri.
10312 8      |                mintha akkor én is elmennék a leányommal, nem én, mert
10313 8      |                   tudom már kiállni tovább a leányommal az együttlételt.
10314 8      |                  hogy egy anya panaszkodik a tulajdon leányára, de én
10315 8      |              vagyok az anyja, én hoztam õt a világra. Jó gyerek is volt,
10316 8      |                     Jó gyerek is volt, míg a kezembõl ki nem vették,
10317 8      |                    el nem kényeztette, míg a világ el nem forgatta a
10318 8      |                    a világ el nem forgatta a fejét. De most már csak
10319 8      |               olyan az életem vele, mintha a pokolban volnék. Minthogy
10320 8      |                   Minthogy senkije sincsen a világon rajtam kívül, akin
10321 8      |                 világon rajtam kívül, akin a mérgét kiönthesse, engem
10322 8      |                  rám talál, alig merek már a konyhából elõjönni miatta.
10323 8      |               hallaná. Az asztalnál kinézi a számból a falatot, úgyhogy
10324 8      |                 asztalnál kinézi a számból a falatot, úgyhogy leejtem
10325 8      |                   falatot, úgyhogy leejtem a villáról az ételt, mikor
10326 8      |                   villáról az ételt, mikor a szemét rám veti. Egész nap
10327 8      |               Egész nap varrnom kell, amit a ruháin készakarva eltép,
10328 8      |                  nem hagy aludni. Odateszi a szemembe a gyertyát, s reggelig
10329 8      |                aludni. Odateszi a szemembe a gyertyát, s reggelig olvas.
10330 8      |                   hogy egyszerre kimetélné a könyvet, hanem minden lapot
10331 8      |           elszundítok, százszor fölébredek a papirossercegésre. S ha
10332 8      |             könyörgök neki, még kiölti rám a nyelvét. Egyszer aztán bedugtam
10333 8      |                     Egyszer aztán bedugtam a fülemet pamukkal, hogy alhassam
10334 8      |                   akkor meg kapta magát, s a reszelt tormát, amit magának
10335 8      |                  amit magának csináltatott a migrén ellen, ahelyett,
10336 8      |               migrén ellen, ahelyett, hogy a saját nyakára tette volna,
10337 8      |                 Reggelre hol az egyik, hol a másik cipõmnek az orrába
10338 8      |                    úgyhogy estére már majd a körmöm esett le, csak úgy
10339 8      |                    gondolni, hogy vándorol a sántítás az egyik lábamból
10340 8      |                 sántítás az egyik lábamból a másikba, míg rájöttem az
10341 8      |                   tudja jól, hogy én félek a kísértetektõl; azért este
10342 8      |                    azért este felöltözteti a porolófát, a seprõnyelet
10343 8      |                  felöltözteti a porolófát, a seprõnyelet ijesztõ alakoknak,
10344 8      |                 ajtó mögé, hogy engem majd a nyavalya tör ki, mikor benyitok.
10345 8      |                    tör ki, mikor benyitok. A cselédek elõtt úgy bánik
10346 8      |                   lehet irányomban. Mindig a szakácsnénak fogja pártját
10347 8      |             asztalhoz átellenben, felteszi a két könyökét, s az imádkozásom
10348 8      |                  kísértet szálljon le erre a házra, ámen!” Ez az õ imádsága
10349 8      |              egyszer az, hogy férjhez megy a legelsõ emberhez, aki megkéri.
10350 8      |                uram, akinek tavaly meghalt a felesége, s most özvegyember.
10351 8      |                   asszonyt tisztességesen; a gyerekei mind nagyok már,
10352 8      |                 mind nagyok már, egy sincs a háznál. Azzal bizony meglehetne
10353 8      |                   jól; olyan szép háza van a Megyercsi utcán, mint akárkinek.
10354 8      |                   ha az „egyik” nem jön ki a házból, a „másik” meg nem
10355 8      |                egyik” nem jön ki a házból, a „másik” meg nem jön oda
10356 8      |                     másik” meg nem jön oda a házhoz; az egyik ott szomorkodik,
10357 8      |                  az egyik ott szomorkodik, a másik itt búslakodik. No
10358 8      |                 szokásom. De valamit, amit a napokban megtudtam, mégsem
10359 8      |                 nem engedem másnak, azokat a szép, csipkés vánkosokat
10360 8      |               valamelyik nap reggel, mikor a legalsó vánkost felemelem,
10361 8      |                  ott van az az eltört kard a feje alatt. Ott aluszik
10362 8      |                 elbeszéltem, olyat csípett a karomon, hogy most is kék
10363 8      |                  karomon, hogy most is kék a helye, s azt mondta, hogy
10364 8      |                 mondok, hogy héj, ha annak a kardnak a volt tulajdonosa
10365 8      |                    héj, ha annak a kardnak a volt tulajdonosa tudná,
10366 8      |              kellene most neki tennie!~Ezt a hosszú magánybeszédet Zófi
10367 8      |                   Kacsuka úr végighallgatá a mondottakat, s akkor így
10368 8      |             asszonynak:~- Zófi mama, annak a kardnak a hajdani gazdája
10369 8      |                 Zófi mama, annak a kardnak a hajdani gazdája tudja, hogy
10370 8      |                 vagyontalanul maradt volna a világon, annak a kardnak
10371 8      |              maradt volna a világon, annak a kardnak a volt gazdája sietett
10372 8      |                   világon, annak a kardnak a volt gazdája sietett volna
10373 8      |              milliókat örökölt, most annak a kardnak a volt gazdája,
10374 8      |              örökölt, most annak a kardnak a volt gazdája, aki szegény
10375 8      |               szegény ember, nem mehet oda a gazdag hölgy kezét megkérni.~-
10376 8      |                   hát akkor annak az úrnak a természete! - sóhajta fel
10377 8      |                    sem akart esküdni, amíg a százezer forint le nincs
10378 8      |               mégis azt mondtam. Igaza van a major úrnak. No de hát,
10379 8      |                 major úrnak. No de hát, ha a kard hajdani gazdája nem
10380 8      |                   tennie, majd tudni fogja a mostani tulajdonosa.~Azzal
10381 8      |                százfélét kell bevásárolnia a piacon.~Aztán vette a kosarát,
10382 8      |         bevásárolnia a piacon.~Aztán vette a kosarát, kiosont a sasos
10383 8      |                   vette a kosarát, kiosont a sasos kapun, s egyfélét
10384 8      |                    s egyfélét sem vásárolt a piacon, hanem egyenesen
10385 9      |                    hogy Mihály otthon volt a senki szigetén. Egy napra
10386 9      |          Gyönyörûségteljes munka az. Mikor a kis tudatlan a legelsõ ákombákot
10387 9      |                   az. Mikor a kis tudatlan a legelsõ ákombákot krétával
10388 9      |                 legelsõ ákombákot krétával a padlóra írja; diktálják
10389 9      |               padlóra írja; diktálják neki a betûket: „Írj egy L-et,
10390 9      |               bámulva Mihály.~- Elõször is a Dódi elé írt mintákon. Azután
10391 9      |                   írt mintákon. Azután meg a nekünk adott engedélylevelen,
10392 9      |                   engedélylevelen, melyben a szigetet nekünk adtad; már
10393 9      |                másfél év óta nem voltál ki a szigetbõl. Nincs semmi dolgod
10394 9      |                Nincs semmi dolgod ott künn a világban?~- Nincs; és nem
10395 9      |             Szeretném tudni. Elszomorít az a gondolat, hogy ilyen eszes
10396 9      |                 okod van, mindig itt lenni a szigeten, hogy minket nagyon
10397 9      |                    szeretsz, úgy nekem fáj a te szerelmed.~- Jól van,
10398 9      |                  hogy ki voltam én odakinn a világban; mit tettem ott;
10399 9      |                  Tudj meg mindent. Majd ha a gyermeket lefektetéd, jöjj
10400 9      |                 lefektetéd, jöjj ki hozzám a veranda alá: ott el fogok
10401 9      |                Mihályhoz, és leült melléje a nyírfából tákolt lócára,
10402 9      |                   Mihály karjába akasztva.~A telehold odavilágított a
10403 9      |                   A telehold odavilágított a lugas levelei közül reájuk:
10404 9      |                 közül reájuk: most már nem a kísértõ csillag, nem az
10405 9      |                 Noéminek, ami vele történt a világban.~A rejtélyes vendég
10406 9      |                   vele történt a világban.~A rejtélyes vendég hirtelen
10407 9      |                    vendég hirtelen halálát a hajón: a hajó elsüllyedését,
10408 9      |                  hirtelen halálát a hajón: a hajó elsüllyedését, a megtalált
10409 9      |               hajón: a hajó elsüllyedését, a megtalált kincseket.~Elmondá
10410 9      |                    mily hatalmas úr lett õ a világban; hogy hordták kincseit
10411 9      |            világban; hogy hordták kincseit a hajók a föld egyik oldaláról
10412 9      |                   hordták kincseit a hajók a föld egyik oldaláról a másikra!
10413 9      |               hajók a föld egyik oldaláról a másikra! Hány hajója, hány
10414 9      |                elõtte Timéa szenvedéseit s a bánatot, mik e szenvedésekért
10415 9      |               jelenetet, amelyen õ Timéára a házi rejtekbõl rálesett,
10416 9      |                rálesett, hogy védte férjét a nõ a rágalom ellen, hogy
10417 9      |                     hogy védte férjét a nõ a rágalom ellen, hogy védte
10418 9      |                mikor elbeszélte elõtte azt a rettenetes éjszakát, melyen
10419 9      |                rettenetes éjszakát, melyen a kalandor megjelent puszta
10420 9      |             kastélyában, egész odáig, ahol a kétségbeesés a sír partjára
10421 9      |                 odáig, ahol a kétségbeesés a sír partjára vitte, amidõn
10422 9      |                 vitte, amidõn már lenézett a hullámba, s amidõn a víztükörbõl
10423 9      |              lenézett a hullámba, s amidõn a víztükörbõl egyszerre saját
10424 9      |               egyszerre összecsukta elõtte a nagy jégsír nyílását, ah,
10425 9      |                    akarná õt tartani, hogy a sírba bele ne essék...~-
10426 9      |                 most, hogy mit hagytam ott a világban, s mit találtam
10427 9      |                 elbeszélés sokáig tartott, a rövid nyári éj el is múlt
10428 9      |                    s megkapta szabadságát. A kalandor az én öltönyeimet
10429 9      |                    Tehozzád pedig elhoztam a lelkemet, s te elfogadtad
10430 9      |                  karjába öltve, bevitte õt a szobába, s odavezette az
10431 9      |             odavezette az alvó gyermekhez.~A gyermek felébredt a csókokra,
10432 9      |            gyermekhez.~A gyermek felébredt a csókokra, felnyitá a szemeit,
10433 9      |             felébredt a csókokra, felnyitá a szemeit, s amint azt látta,
10434 9      |                    Mihály!...~Egyik angyal a sírod fölött, másik angyal
10435 9      |                légy...~Noémi felöltöztette a kis Dódit, s aztán hosszasan
10436 9      |                 amiket tõle hallott.~Pedig a nõknek olyan gyors elméjük
10437 9      |                 eggyel mégis adós maradtál a világban.~- Mivel? És kinek?~-
10438 9      |              Timéának maradtál adósa azzal a titokkal, amit az a másik
10439 9      |                  azzal a titokkal, amit az a másik nõ fedezett föl elõtted.~-
10440 9      |              kellett volna vele. Hisz azon a rejteken akárki bejuthat
10441 9      |                 egyedül van.~- De hisz azt a rejteket nem ismeri senki
10442 9      |                 megvetnél õmiatta, mint az a férfi azt a másik leányt:
10443 9      |               õmiatta, mint az a férfi azt a másik leányt: óh! akkor
10444 9      |               akkor az Isten õrizzen attól a gondolattól, hogy valaha
10445 9      |                    tudósítani Timéát errõl a titokról. Én azt akarom,
10446 9      |                 özvegyem, s én nem lehetek a te feltámadott halottad,
10447 9      |                   te feltámadott halottad, a te paradicsomod üdvözültje.~-
10448 9      |                  neki én.~- Nem! Nem! Nem! A te írásod nem megy õhozzá.
10449 9      |                    írhat Timéának. Megírja a levelet Dódi.~Timárt elõvette
10450 9      |              levelet Dódi.~Timárt elõvette a nevetés erre a szóra.~Annyi
10451 9      |                    elõvette a nevetés erre a szóra.~Annyi tréfa, annyi
10452 9      |                   méla gondolat volt ebben a szóban: írja meg a kis Dódi
10453 9      |                   ebben a szóban: írja meg a kis Dódi Timéának, hogy
10454 9      |                Timéának, hogy õrizze magát a veszélytõl!~A kis Dódi...
10455 9      |                 õrizze magát a veszélytõl!~A kis Dódi... Timéának!~Timár
10456 9      |                     Timéának!~Timár nevet; a könnyei csorognak.~S Noémi
10457 9      |                     S Noémi komolyan vette a dolgot. Õ maga eléje írta
10458 9      |                    maga eléje írta Dódinak a lemásolandó levelet, s a
10459 9      |                   a lemásolandó levelet, s a komoly sorokat szépen leírta
10460 9      |               komoly sorokat szépen leírta a gyermek a vonalazott papírra,
10461 9      |                    szépen leírta a gyermek a vonalazott papírra, egy
10462 9      |                    hibát nem ejtett benne. A tartalmát nem is értette
10463 9      |                violaszín tintát adott neki a levélíráshoz: fekete mályvalevélbõl
10464 9      |            mályvalevélbõl volt az fõzve, s a levelet lepecsételte fehér
10465 9      |                címeres pecsétnyomó nincsen a háznál, sem pénz, amivel
10466 9      |                   háznál, sem pénz, amivel a viaszt lenyomtassák, Dódi
10467 9      |                 bogárkát, azt ragasztá oda a viasz közepébe: ez volt
10468 9      |                    viasz közepébe: ez volt a címer.~A levelet rábízták
10469 9      |                 közepébe: ez volt a címer.~A levelet rábízták a gyümölcsárusra,
10470 9      |                  címer.~A levelet rábízták a gyümölcsárusra, hogy tegye
10471 9      |        gyümölcsárusra, hogy tegye postára.~A kis Dódi levele elment Timéához.~ ~
10472 10     |                   kapta, ki görög nõ volt, a másodikat a keresztségben
10473 10     |                 görög nõ volt, a másodikat a keresztségben nyerte. Ezt
10474 10     |                napját.~Vidéki városainkban a névnapokat meg szokták ünnepelni.
10475 10     |               kötelességszerûen sereglenek a megtisztelt névünneplõ házához,
10476 10     |                  elõkelõbb ház azonban azt a szokást hozta be, hogy a
10477 10     |                   a szokást hozta be, hogy a megünnepelt családi névnapok
10478 10     |                  meghívót nem kaptak, azok a jókívánságaikat tartsák
10479 10     |                esik egy esztendõben; Timéa a télit tartotta fel, mert
10480 10     |                akkor férje is otthon volt. A meghívók elõtte egy héttel
10481 10     |                  egy héttel szétküldettek.~A másik nevének a napjára
10482 10     |             szétküldettek.~A másik nevének a napjára senki sem tartott
10483 10     |                számot. „Timéa” benne sincs a komáromi naptárban, sem
10484 10     |                    komáromi naptárban, sem a Trattner-Károlyi nemzeti
10485 10     |                idõben még nem termett ezen a vidéken. Nagyon utána kellett
10486 10     |             napjára esik az évnek „Timéa”.~A szép május hóban esett az.
10487 10     |               küldte azt, nem volt mondva. A postán érkezett, katulyába
10488 10     |               érkezett, katulyába pakolva.~A Zsuzsánna-napi estélyekre,
10489 10     |                     amit õ azután rendesen a kapusnál átadott névjegyével
10490 10     |                  ment soha.~Ebben az évben a Zsuzsánna-napi estély is
10491 10     |         Zsuzsánna-napi estély is elmaradt. A hû Zsuzsánna gyászolt.~Hanem
10492 10     |             Zsuzsánna gyászolt.~Hanem azon a szép májusi nap reggelén,
10493 10     |                rózsái meg szoktak érkezni, a Levetinczyek talpig gyászba
10494 10     |                melyet az õrnagy felbontva, a szokott fényes papírra nyomtatott
10495 10     |                hanem Levetinczy Timéa volt a meghívóra felülírva, s a
10496 10     |                   a meghívóra felülírva, s a névnapi meghívás a mai napi
10497 10     |            felülírva, s a névnapi meghívás a mai napi estélyre szólt.~
10498 10     |                 Kacsuka úr nem értette ezt a dolgot. Micsoda ötlet ez
10499 10     |                  felháborítani azzal, hogy a jó kálvinista Zsuzsánna
10500 10     |               kálvinista Zsuzsánna helyett a régi görög Timéát ünnepli