| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] ----- ----- 1816 1 a 11328 abba 25 abbahagynod 1 abbahagyod 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 11328 a 4310 az 2492 hogy 2396 s | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances a |
Part, Chapter
10501 10 | vélekedett, hogy ezúttal erre a meghívásra el kell menni.~ 10502 10 | menni.~Este úgy intézte a dolgot, hogy ne legyen a 10503 10 | a dolgot, hogy ne legyen a legelsõ vendégek között, 10504 10 | elõszobában az inasnak átadta a kardját és köpenyét, azt 10505 10 | sincs.~Az õrnagy megdöbbent. A többi meghívott vendégek 10506 10 | hogy mikor az elõszobából a terembe belépett, a csillárokat 10507 10 | elõszobából a terembe belépett, a csillárokat mind meggyújtva 10508 10 | nagy társaságot várnak.~A szemközt jövõ komorna utasítá, 10509 10 | hányadán van Kacsuka úr. A névestélyen nemhogy vendégek 10510 10 | vendégek volnának, de még a háziak is itt hagyták az 10511 10 | elfogadó-szobájában várt reá. S ehhez a vidám estélyhez, ehhez a 10512 10 | a vidám estélyhez, ehhez a körülvevõ pompához Timéa 10513 10 | arca ismét nem felelt meg a gyászruhának. Timéa arcán 10514 10 | csupán önre vártak.~Azzal a bámuló férfi karjába akasztva 10515 10 | mentül jobban megértette a rejtélyt, szemeit annál 10516 10 | szemeit annál jobban ellepte a könny.~Kilenc teríték elõtt 10517 10 | könny.~Kilenc teríték elõtt a pompásan feldíszített asztalon 10518 10 | üvegharanggal letakarva; a legutolsó még friss, ma 10519 10 | friss, ma szakított virág, a többiek aszú, halavány, 10520 10 | együtt lesznek, akiket erre a napra meghívtam.~Az õrnagy 10521 10 | szótlan boldogsággal szorítá a szép kezet ajkaihoz. Aztán 10522 10 | is engedett volna. De az a gyászfõkötõ olyan nagy akadály. 10523 10 | észre.~- Akarja ön, hogy ezt a gyászfõkötõt felcseréljem 10524 10 | felcseréljem mással?~- Attól a naptól kezdjek el élni.~- 10525 10 | kell tanulnom, hogyan kell a boldogságot reményleni. 10526 10 | kérték.~- No és most vége van a vendégségnek - súgá Timéa. - 10527 10 | Ugye, meg van ön elégedve? A többi vendégek már aludni 10528 10 | odaszorítá ajkaihoz azt a rózsát, azt az egy szót, 10529 10 | visszatekintett az utcáról a Levetinczy-ház ablakaira, 10530 10 | Timéa tanulta lassan azt a nagy tudományt, hozzászokni 10531 10 | nagy tudományt, hozzászokni a boldogság reményéhez.~Jó 10532 10 | Kacsuka úr mindennapos volt a háznál; de biz az õrnagy 10533 10 | õrnagy nemigen tartotta meg a rendeletet az elõször egy 10534 10 | perc számtani haladásáról.~A menyegzõ napja augusztus 10535 10 | gavallérhoz, aki még nem tette le a rigorosumot.~Áldás legyen 10536 10 | rigorosumot.~Áldás legyen a frigyükön!~Timéa föltette 10537 10 | munkája volt. Igyekezett is a kötelékeket majd szorítani, 10538 10 | jártál vele, mint ha az a másik vett volna el, akinek 10539 10 | kontóra hordatja az ételt a vendégfogadóból. Énelõttem 10540 10 | különb Fabula uram, mint a másik. Mikor õ azt a szép 10541 10 | mint a másik. Mikor õ azt a szép hosszú bajuszát kipödri, 10542 10 | felölti! Ugye, hát pödörje ki a bajuszát a major, ha tudja! 10543 10 | hát pödörje ki a bajuszát a major, ha tudja! Ugye, de 10544 10 | észrevenni, hogy húzza át a haját egyik oldalról a másikra, 10545 10 | át a haját egyik oldalról a másikra, hogy azt a terjedõ 10546 10 | oldalról a másikra, hogy azt a terjedõ holdvilágot ott 10547 10 | terjedõ holdvilágot ott a feje tetején eltakargassa 10548 10 | tiszteletben részesül Fabula uram a városban! Minden ember köszön 10549 10 | ember köszön neki az utcán. A papok is megsüvegelik. Vicecurator! 10550 10 | Vicecurator! Levetinczy úr volt a fûcurator. Úgy állt a rangjuk, 10551 10 | volt a fûcurator. Úgy állt a rangjuk, mint a fõispán 10552 10 | Úgy állt a rangjuk, mint a fõispán meg a vicispán egymás 10553 10 | rangjuk, mint a fõispán meg a vicispán egymás mellett. 10554 10 | mellett. Levetinczy úr volt a „Nádasdy”, Fabula úr volt 10555 10 | Nádasdy”, Fabula úr volt a „Kürthy”. Igaz, hogy nem 10556 10 | hatvan személy”, és csak a kisujját mozdítsa, hát megválasztják „ 10557 10 | lenni! „Nagyasszony” lesz a neved, mint az enyim.~Hatvan 10558 10 | voltak Komáromban: az egyik a külsõ tanács tagja, a másik 10559 10 | egyik a külsõ tanács tagja, a másik a város minden ökreinek 10560 10 | külsõ tanács tagja, a másik a város minden ökreinek és 10561 10 | dédelgettetni. Mióta Kacsuka úr a házhoz járt, annyira tudta 10562 10 | annyira tudta erõszakolni a természetét, hogy még az 10563 10 | Athalie maga készítette el azt a számára. A cselédekhez is 10564 10 | készítette el azt a számára. A cselédekhez is igen jó volt, 10565 10 | is traktálta teával, ami a férficselédeknél, inasnál, 10566 10 | inasnál, kocsisnál, kapusnál a puncs kategóriájáig erõsödött. 10567 10 | kategóriájáig erõsödött. A cselédek (Zófi asszony legelöl) 10568 10 | asszony legelöl) nem gyõzték a kisasszony jóvoltát magasztalni.~ 10569 10 | magasztalni.~Zófi asszony ennek a nagy nyájasságnak is kitalálta 10570 10 | keresni szokta az okát, ha a háziak kedveznek neki, s 10571 10 | vele, mert õ maga nem ért a gazdasághoz; egy rántást 10572 10 | õrnagy irányában pedig egész a cselédi szolgálatkészségig 10573 10 | be Timéához, részt vett a társalgásban, s ha elhagyta 10574 10 | társalgásban, s ha elhagyta a szobát, vidám dúdolása hangzott 10575 10 | vidám dúdolása hangzott a mellékszobákban.~Azt a szolgálós 10576 10 | hangzott a mellékszobákban.~Azt a szolgálós modort, amit affektált, 10577 10 | hangszer, amin még játszik, a „Hackbrett”, tudniillik 10578 10 | cimbalomnak hínak, hanem amin a kolbásztölteléket aprítják. 10579 10 | kolbásztölteléket aprítják. Athalie a nagy átváltozás óta csak 10580 10 | az adósságokat nem szokta a sors elengedni.~Vajon? Te 10581 10 | arra, hogy mielõtt te ehhez a házhoz jöttél, ez a másik 10582 10 | ehhez a házhoz jöttél, ez a másik leány úrnõ volt ebben 10583 10 | másik leány úrnõ volt ebben a házban: gazdag volt, ragyogott, 10584 10 | menyasszony volt, szeretve a férfitól és irigyelve a 10585 10 | a férfitól és irigyelve a nõktõl? És attól a perctõl 10586 10 | irigyelve a nõktõl? És attól a perctõl kezdve, amikor téged 10587 10 | perctõl kezdve, amikor téged a víz kidobott ide a partra, 10588 10 | téged a víz kidobott ide a partra, elkezdõdött teveled 10589 10 | elhagyatott, kicsúfoltatott?~Nem a te bûnöd, hogy így történt, 10590 10 | történt; magaddal hoztad ezt a balsorsot. Ott ül a fehér 10591 10 | ezt a balsorsot. Ott ül a fehér arcodon, egymást csókoló 10592 10 | gyûlölnek; de bírod mind a kettõt...~S te mersz egy 10593 10 | Athalie-val! „Ez alatt” a födél alatt!~Nem borzad 10594 10 | minden ideged, mikor ezt a leányt szemedbe mosolyogni 10595 10 | mikor ez lehajol, hogy a kezedet megcsókolja? Mikor 10596 10 | kezedet megcsókolja? Mikor a cipõszalagot összefonja 10597 10 | nem jut-e eszedbe, hogy a pohár fenekére tekints?~ 10598 10 | százezer forintot tart készen a számára. Ezt Athalie-nak 10599 10 | Õ szólt így, mikor Timár a nászhozománnyal megkínálta: „ 10600 10 | Nekem ez az ember sem ezen a világon, sem a másvilágon 10601 10 | sem ezen a világon, sem a másvilágon nem kell többé!” 10602 10 | Timéa nem tudja azt, hogy a férfit, akit gyûlöl a nõ, 10603 10 | hogy a férfit, akit gyûlöl a nõ, még kevésbé engedi oda 10604 10 | mint azt, akit szeret. Hogy a nõ gyûlölete csak a méreggé 10605 10 | Hogy a nõ gyûlölete csak a méreggé vált szerelem; de 10606 10 | megmondani.~Csak egy nap volt még a nyári Zsuzsánna-nap elõtt. 10607 10 | apródonkint hagyogatta el a gyászt; mintha rosszulesnék 10608 10 | hozzászoktatni az örömhöz. Elébb a fekete öltönyhöz fehér csipkefodrokat 10609 10 | magának; azután felváltotta a feketét a hamuszín, a szõrkelmét 10610 10 | azután felváltotta a feketét a hamuszín, a szõrkelmét a 10611 10 | felváltotta a feketét a hamuszín, a szõrkelmét a fényes selyem; 10612 10 | a hamuszín, a szõrkelmét a fényes selyem; utóbb a szürke 10613 10 | szõrkelmét a fényes selyem; utóbb a szürke színbe fehér kockák 10614 10 | végre nem maradt más, csak a fekete csipkefõkötõ, mely 10615 10 | tárába kell vándorolni majd. A szép új fõkötõ, drága valenciennes 10616 10 | várja meg az õrnagyot. Hisz a fehér csipkefõkötõ az ifjú 10617 10 | ifjú özvegyre nézve az, ami a hajadonnak a menyasszonykoszorú.~ 10618 10 | nézve az, ami a hajadonnak a menyasszonykoszorú.~Az õrnagy 10619 10 | magára e napon. Oka volt rá. A Bécsbõl megrendelt fehér 10620 10 | érkezett meg. Ez évben már a második névnapi bokréta. 10621 10 | neki üdvözölnie Timéát.~A névnapot megelõzõ napon 10622 10 | halmoztatnak azok fel az asztalon.~A levelek közt sok gyermekírás 10623 10 | százhuszonnégy keresztfia, leánya van a városban és a vidéken. Azoknak 10624 10 | leánya van a városban és a vidéken. Azoknak a primitív 10625 10 | városban és a vidéken. Azoknak a primitív gratulációi ezek. 10626 10 | Máskor mulatta is magát a naiv köszöntõkön, gyönyörködött 10627 10 | leveleknek kezébe véve. - A pecsétjére címer helyett 10628 10 | színû tintával van írva a címzet - szól Timéa. - Tedd 10629 10 | címzet - szól Timéa. - Tedd a többi közé, majd holnap 10630 10 | súgta Timéának, hogy azt a levelet jó lenne még ma 10631 10 | lenne még ma elolvasni!~A kis Dódi levele volt az.~ 10632 10 | levele volt az.~Odadobták a többi közé.~De ím az õrnagy 10633 10 | õrnagy érkezik, s azzal mind a százhuszonnégy keresztgyermek 10634 10 | feledve van. Timéa eléje siet.~A boldog võlegény ezelõtt 10635 10 | kilenc évvel tán éppen ebben a szobában nyújtott át egy 10636 10 | most.~S tán éppen ott állt a nagy oszlopos tükör, amelyben 10637 10 | magát, hogy jól áll-e rajta a menyasszonyöltöny, ahol 10638 10 | menyasszonyöltöny, ahol most.~Timéa a szép fehér rózsabokrétát 10639 10 | õrnagytól, beilleszti azt a pompás sèvres-i porcelánvázába, 10640 10 | enyim, és mégis az öné lesz.~A kedves talány elõkerült 10641 10 | kedves talány elõkerült a rejtõ dobozból: az új fõkötõ 10642 10 | szólt az õrnagy, kezébe véve a fõkötõt.~- Akarja ön, hogy 10643 10 | õrnagy ajkán megfagyott a szó. Athalie-ra nézett.~ 10644 10 | gyermeteg jókedvvel állt a tükör elé, s levette fejérõl 10645 10 | tükör elé, s levette fejérõl a gyászfõkötõt; aztán megint 10646 10 | elkomorodott, ajkához emelte a gyászcsipkéket, s csendesen 10647 10 | mindig kezében tartotta a fehér fõkötõt.~- Nos, adja 10648 10 | divat mellett szüksége volt a segítségre.~- Ah! ön ahhoz 10649 10 | gyanútalanul ejtette ki ezt a szót; de az õrnagy megdöbbent 10650 10 | õrnagy megdöbbent attól a halaványságtól, ami e szónál 10651 10 | magas kontyára felillessze a fehér fõkötõt.~Azt meg kellett 10652 10 | hirtelen félrekapva.~Ugyanaz a szó... Ugyanazon ember elõtt...~ 10653 10 | de Kacsuka látta jól azt a villámot, mely e szónál 10654 10 | Athalie arcát bevilágította.~A pokoli düh vulkánkitörése, 10655 10 | elkeseredés vésztûzfénye, a szégyen felhõpirulása volt 10656 10 | Timéa, amint kimondta ezt a szót, már megbánta azt; 10657 10 | haragszol rám?~Már abban a percben Athalie ismét alázatos 10658 10 | nehestelj rám. Nem akartam a kisz fejeckéd megsúrni. 10659 10 | Óh! be sép vagy ezzsel a fõkötõvel. Mint egy tündér!~ 10660 10 | tündér!~És csókolta Timéának a vállait.~Az õrnagy idegein 10661 11 | ATHALJA~ ~A névnap elõestéje egyszersmind 10662 11 | névnap elõestéje egyszersmind a mennyegzõ elõestéje is volt.~ 10663 11 | elõestéje is volt.~Izgalmas éj.~A võlegény és a menyasszony 10664 11 | Izgalmas éj.~A võlegény és a menyasszony a legbensõ szobában 10665 11 | võlegény és a menyasszony a legbensõ szobában ülnek 10666 11 | egymásnak!~Ki tudja, mi?~A virágok beszédét csak a 10667 11 | A virágok beszédét csak a virágok értik, a szférák 10668 11 | beszédét csak a virágok értik, a szférák beszédét csak a 10669 11 | a szférák beszédét csak a csillagok, az egyik Memnon-szobor 10670 11 | Memnon-szobor beszédét csak a társszobor, a valkûrok beszédét 10671 11 | beszédét csak a társszobor, a valkûrok beszédét csak az 10672 11 | beszédét csak az üdvözültek, a hold beszédét csak az álomjárók - 10673 11 | beszédét csak az álomjárók - s a szerelem beszédét csak a 10674 11 | a szerelem beszédét csak a szerelmesek. S aki hallott, 10675 11 | profanálni, megõrzi, mint a gyónás titkát. Nincsenek 10676 11 | azok titkok örökkön-örökké.~A ház túlsó részében pedig 10677 11 | pedig zajos társaság mulat. A házi cselédek.~Nagy munkanap 10678 11 | cselédek.~Nagy munkanap volt ez a mai! Konyhai elõkészület 10679 11 | mai! Konyhai elõkészület a holnapi nagy ünnepélyhez. 10680 11 | hadjárat.~Zófi asszony volt a vezér. Nem engedett sem 10681 11 | szakácsot, sem cukrászt hívatni a házhoz; õ jobban érti azt 10682 11 | házhoz; õ jobban érti azt a tudományt valamennyinél. 10683 11 | anyjától örökölte õ is ezt a tudományt, aki nélkül nem 10684 11 | nélkül nem történhetett meg a környékben lakodalom, úri 10685 11 | lakodalom, úri mulatság.~A konyha mellékszobái, a pincék, 10686 11 | A konyha mellékszobái, a pincék, az éléskamrák mind 10687 11 | felhalmozva, mint ágyútelepek, a tátongó üregû dorongos fánkok, 10688 11 | pástétomok bástyái közelében. Míg a jégveremmel ellátott pincébe 10689 11 | szalonnával kizsinórozva a mellényük.~A sürgõs munka 10690 11 | kizsinórozva a mellényük.~A sürgõs munka késõ tizenegy 10691 11 | nagylelkûséget gyakorolni; összehívja a cselédszobába az egész jól 10692 11 | megvendégeli õket azzal a sok drágasággal, ami így 10693 11 | más meg odapörkölõdött a rézmintához, nem lehetett 10694 11 | mind drága gyönyörûség az a cselédnépnek, azért ha az 10695 11 | asztalra fel nem adható is, még a papirost is elviszik megnyalni, 10696 11 | elviszik megnyalni, amire a sütemények önnyomatú képmása 10697 11 | miután veszett bor is akad a lakomához. Valami pépfélét 10698 11 | kellett kifõzni: most az a vörösbor is elpocsékolni 10699 11 | leveseskanállal habzsolja a vaníliás cukorlevet, s a 10700 11 | a vaníliás cukorlevet, s a kocsis kenyérrel mártogatja 10701 11 | kocsis kenyérrel mártogatja a csokoládéhabot. Hiszen lakodalom 10702 11 | hol van?~Sem itt, sem ott.~A suttogó szeretõk azt hiszik, 10703 11 | asszonyi gyönyörûséggel a konyhán. A konyhán pedig 10704 11 | gyönyörûséggel a konyhán. A konyhán pedig azt hiszik, 10705 11 | pedig azt hiszik, tán õ is a szeretõ pár mellett van, 10706 11 | mellett van, s élvezi azt a gyönyört, hogy harmadik 10707 11 | tudja senki, hogy van-e õ a világon?~Pedig jó volna, 10708 11 | egy percre félbeszakítaná a beszédet mindenki itt és 10709 11 | Athalie egyedül van abban a teremben, amelyben legelõször 10710 11 | legelõször megpillantotta Timéát. A hajdani bútorzat rég újnak 10711 11 | hímzett tabourette maradt meg a régiek közül emlékül; Athalie 10712 11 | Athalie azon ült akkor, mikor a fehér arcú leány Timár kíséretében 10713 11 | kíséretében e szobába lépett. Ezen a széken ülve festette õt 10714 11 | õt le Kacsuka úr, mikor a kezében hordott pasztellel 10715 11 | olyan nagy tévvonást rántott a regálpapíron Timéára elbámulva.~ 10716 11 | elbámulva.~Athalie most is ezen a széken ül.~Az arckép régen 10717 11 | széken ül.~Az arckép régen a lomtárba vándorolt már, 10718 11 | is ott látja maga elõtt a fiatal hadnagyot, hízelgõ 10719 11 | nézzen rá olyan büszkén...~A teremben sötét van; senki 10720 11 | gyújtott gyertyát; csak a holdvilág süt be az ablakon, 10721 11 | is nemsokára el fog tûnni a Szent András komor födélorma 10722 11 | födélorma mögött.~Athalie itt a sötétben végigálmodja azt 10723 11 | sötétben végigálmodja azt a rettenetes álmot, aminek 10724 11 | büszkeség lakik idebenn. A legszebb hölgyet királynénak 10725 11 | hölgyet királynénak csúfolják a hízelgõk, s elhitetik vele, 10726 11 | Akkor egy gyermek vetõdik a házhoz. Egy ágrólszakadt, 10727 11 | tárgy.~S két év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék, 10728 11 | év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék, ez a hüllõ! 10729 11 | lidérc, ez a fehér árnyék, ez a hüllõ! úrnõje lesz e háznak! 10730 11 | háznak! és elfoglalja magának a szíveket; csinál igézõ fehér 10731 11 | ellenséget, milliomost, s csinál a menyasszony võlegényébõl 10732 11 | ájultából felocsúdó menyasszony, a földön fekve. Senki sem 10733 11 | mellette.~S ha vége volt a fénynek, az imádtatásnak, 10734 11 | vissza, kétszer végig-végig a félelmetes sötét utcán!~ 10735 11 | félelmetes sötét utcán!~Hogy várt a férfira másnap hasztalanul! 10736 11 | óraütéseket, mik közben a kótyavetyélés dobpergése 10737 11 | õ nem jött el!~És aztán a hosszú évei a kínos tettetésnek, 10738 11 | És aztán a hosszú évei a kínos tettetésnek, az eltitkolt 10739 11 | megaláztatásnak!~Egyetlen ember volt a világon, aki õt megértette; 10740 11 | értékére becsülni tudta: a boldogság egyedüli akadálya, 10741 11 | boldogság egyedüli akadálya, a minden szerencsétlenséget 10742 11 | kövének feltalálója, elmegy a jég alá, egy ostoba félrelépéssel! 10743 11 | félrelépéssel! És most hazajön a boldogság ez alá a tetõ 10744 11 | hazajön a boldogság ez alá a tetõ alá, s nem marad itt 10745 11 | Ez az utolsó csepp volt a mostani megalázó szó:~„Ah, 10746 11 | Athalie tagjai reszketnek a láztól!~Mit csinálnak most 10747 11 | Mit csinálnak most ennél a háznál?~A holnapi menyegzõre 10748 11 | csinálnak most ennél a háznál?~A holnapi menyegzõre készülnek.~ 10749 11 | holnapi menyegzõre készülnek.~A budoárban a jegyesek suttognak, 10750 11 | menyegzõre készülnek.~A budoárban a jegyesek suttognak, a konyhából 10751 11 | budoárban a jegyesek suttognak, a konyhából a viháncoló cselédhang 10752 11 | jegyesek suttognak, a konyhából a viháncoló cselédhang rikoltozása 10753 11 | De Athalie nem hallja azt a víg rikongatást; Athalie 10754 11 | rikongatást; Athalie csak azt a suttogást hallja...~És neki 10755 11 | valami dolga erre az éjre...~A szoba sötét; hanem a holdvilág 10756 11 | A szoba sötét; hanem a holdvilág besüt.~A holdvilág 10757 11 | hanem a holdvilág besüt.~A holdvilág elég fényes arra, 10758 11 | lenne az, ha holnap, mikor a legnagyobb áldomásra emelik 10759 11 | legnagyobb áldomásra emelik a poharakat, a vidám lakmározó 10760 11 | áldomásra emelik a poharakat, a vidám lakmározó sereg ajkán 10761 11 | egyszerre csak elfagyna a szó: minden ember zöldnek 10762 11 | látná szomszédjai arcát; a vendégek segélyt ordítva 10763 11 | maga megveszne nevettében; a szép menyasszony arca hogy 10764 11 | válna igazi márvánnyá, s a büszke võlegény hogy fintorgatna 10765 11 | hogy fintorgatna torzképet a halál csontpofájával versenyt!~„ 10766 11 | Dzinnnn!”~Egy húr pattant le a zongoráról.~Athalie úgy 10767 11 | hogy mindent kihullatott a kezébõl, s elkezdettek a 10768 11 | a kezébõl, s elkezdettek a kezei görcsösen reszketni.~ 10769 11 | vagy erõs?~Ismét beletömte a szelencébe a mérgeket. Csak 10770 11 | Ismét beletömte a szelencébe a mérgeket. Csak egyet hagyott 10771 11 | méreg: az csak álompor.~Ez a gondolat nem töltötte be 10772 11 | Ez nem elég bosszú azért a szóért, hogy „te ügyetlen!” - 10773 11 | szóért, hogy „te ügyetlen!” - A tigris nem tépi meg a hullát: 10774 11 | A tigris nem tépi meg a hullát: annak meleg vér 10775 11 | mérgeznie. De az saját maga. Azt a mérget pedig nem árulják 10776 11 | mérget pedig nem árulják a vegyészeknél. Az õ halálos 10777 11 | õ halálos mérge ott van a Szent György lovag sárkánya 10778 11 | Nesztelenül kioson, hogy a rejteket fölkeresse, melybõl 10779 11 | pillantások, azok lesznek az a méreg, amit még szívébe 10780 11 | szabad azt hallani másnak.~A võlegény kérdéseket tesz, 10781 11 | kíváncsisággal lebbentve meg a mennyezetes ágy brokátfüggönyét.~- 10782 11 | És azelõtt is!” - súgja a sárkány mögött Athalie.)~ 10783 11 | sárkány mögött Athalie.)~A võlegény tovább megy a szabadalmas 10784 11 | A võlegény tovább megy a szabadalmas kutatással menyasszonya 10785 11 | legelõször meglátogatott.~- És az a másik kis ajtó?~- Azt hagyja 10786 11 | hova van kijárás?~- Sehova. A vizet egy csapon eresztik 10787 11 | vizet egy csapon eresztik le a földszintre, s egy rézcsövön 10788 11 | egy rézcsövön hajtják fel a konyhából.~- Hát az a harmadik 10789 11 | fel a konyhából.~- Hát az a harmadik ajtó?~- Hiszen 10790 11 | ruhatárszobámba vezet, s innen a látogatóterembe, a fõ bejáráshoz.~- 10791 11 | innen a látogatóterembe, a fõ bejáráshoz.~- Hát cselédei 10792 11 | cselédei hol vannak éjjel?~- A nõcselédek a konyha melletti 10793 11 | vannak éjjel?~- A nõcselédek a konyha melletti szobában, 10794 11 | konyha melletti szobában, a férfi cselédek földszint. 10795 11 | van ágyam mellett, egyik a nõk, másik a férfiak szobájába 10796 11 | mellett, egyik a nõk, másik a férfiak szobájába szolgál, 10797 11 | õket kelteni.~- Hát itt a mellékszobában senki sem 10798 11 | vagyunk.~- És nincsen ebbe a szobába sehonnan másvalami 10799 11 | kastélynak nézi!~(„...Hát a te házad ez?... Te építtetted?”)~- 10800 11 | megy.~(Mi az? - Kacag az a sárkány ott az angyal lába 10801 11 | az éjszaka álmodni ennél a háznál!”)~Timéa mosolygott, 10802 11 | zárd be jól! ...” - suttogá a sárkány.)~Most egy gyöngéd 10803 11 | Bocsásson meg, kedves Timéa, a nõt nem ékesíti a filozófia. 10804 11 | Timéa, a nõt nem ékesíti a filozófia. Mienk a szkepszisz, 10805 11 | ékesíti a filozófia. Mienk a szkepszisz, önöké a pietász. 10806 11 | Mienk a szkepszisz, önöké a pietász. Imádkozzék ön ez 10807 11 | most már keresztyén ön, s a keresztyén imák nagyon szépek. 10808 11 | neki egykor újév napján, a „férjhezmenendõ hölgyek 10809 11 | kísértõ lélek szállja meg ezt a házat... Ámen!”)~A sárkány 10810 11 | meg ezt a házat... Ámen!”)~A sárkány ott az angyal dárdájával 10811 11 | ott az angyal dárdájával a torkában, mondta ezt az 10812 11 | az ima alatt...~Athalie a pokol dühét érezte szívében.~ 10813 11 | szívében.~Ez az ember kitalálja a kõvel lenyomtatott titkot. 10814 11 | akkor Athalie is ott volt.~A hálószobából Timéa parancsoló 10815 11 | hangja szólt:~- Világítsanak a folyosón az õrnagy úrnak.~ 10816 11 | Azok bizony valamennyien a holnapi vendégség elõkóstolásában 10817 11 | gyertyatartót, s elõvilágított vele a sötét folyosón az õrnagynak.~ 10818 11 | sötét folyosón az õrnagynak.~A boldog võlegénynek nem volt 10819 11 | Timéát látta. Azt hitte, hogy a szobaleány az, ki az ajtót 10820 11 | aztán fel, mikor megismeré a suttogó hangot.~- Csókolom 10821 11 | suttogó hangot.~- Csókolom a kezeit, nagyságos úr!...~- 10822 11 | Bocsásson meg. Nem ismertem meg a félhomályban.~- Nem tesz 10823 11 | húzódott hátra, eldugva kezét a kapott tallérral háta mögé.~- 10824 11 | ügyetlenségét, s úgy érzé, hogy az a megmagyarázhatatlan alpes-nehézség; 10825 11 | lakására menni, félrekanyarodot a fõõrhelyre; ott a szolgálattevõ 10826 11 | félrekanyarodot a fõõrhelyre; ott a szolgálattevõ fõhadnagynak 10827 11 | bajtárs, én téged meghívlak a holnapi menyegzõmre; hanem 10828 11 | együtt az éjjeli körjáratot.~A cselédszobában nagyon vígan 10829 11 | eltávozó õrnagy csengetett a kapusnak, arról megtudták, 10830 11 | úrnõ egyedül maradt; akkor a szobaleány bement hozzá 10831 11 | valamit.~Timéa azt hitte, ez a szobaleány volt az, aki 10832 11 | az õrnagynak világított a folyosón. Azt mondta neki, 10833 11 | egyedül fog levetkõzni.~A szobaleány aztán visszatért 10834 11 | szobaleány aztán visszatért a cselédtársakhoz.~- „Urak 10835 11 | cselédtársakhoz.~- „Urak a papok!” - kiálta jókedvében 10836 11 | apátúrság!” - viszonza rá a kapus, zsebébe dugva a kapukulcsot.~- 10837 11 | rá a kapus, zsebébe dugva a kapukulcsot.~- Minden jó 10838 11 | kapnánk még! - hencegett a kocsis.~Mint a kívánság, 10839 11 | hencegett a kocsis.~Mint a kívánság, nyílt az ajtó, 10840 11 | kísértetes harangjáték.~A mindennapi kedvezés ez, 10841 11 | kedvezés ez, mely különösen a mai örvendetes estére nagyon 10842 11 | nagyon fölillik.~„Éljen a mi drágalátos kisasszonyunk!” - 10843 11 | kisasszonyunk!” - rivall a cselédsereg.~Athalie mosolyogva 10844 11 | mosolyogva helyezi le az asztalra a puncsost. A tálcán egy porcelánvederkében 10845 11 | az asztalra a puncsost. A tálcán egy porcelánvederkében 10846 11 | Zófi asszony így szereti a teát legjobban. Sok rumot 10847 11 | már teáztam az urasággal. A fejem fáj, megyek lefeküdni.~ 10848 11 | jó éjt kívánt anyjának, s a cselédeknek meghagyta, hogy 10849 11 | kelnek.~Azok mohón estek neki a puncsnak meg a cukornak, 10850 11 | estek neki a puncsnak meg a cukornak, s pompásnak találták 10851 11 | találta olyannak.~Amint a legelsõ kávéskanállal megízlelt 10852 11 | elfintorította az orrát.~„Ennek a puncsnak valami olyan szaga 10853 11 | megundorodott tõle, hogy nem bírta a poharat többé ajkához közel 10854 11 | ajkához közel vinni. Odaadta a kuktának, az még sohasem 10855 11 | s õ is lelkére kötötte a cselédségnek, hogy korán 10856 11 | ember, s jól körülnézzék a kamrát, hogy macska ne lopózzék 10857 11 | hogy macska ne lopózzék be a drága sültek közé, azzal 10858 11 | az egykanálnyi puncsnak a szaga még itt is üldözte; 10859 11 | Mikor lefeküdt, s eloltotta a gyertyát, még sokáig könyökére 10860 11 | könyökére támaszkodva nézte azt a fekvõ alakot. És addig nézte, 10861 11 | odaálmodta magát vissza a cselédszobába. Mindenki 10862 11 | cselédszobába. Mindenki alszik. A kocsis a hosszú lócán hanyatt 10863 11 | Mindenki alszik. A kocsis a hosszú lócán hanyatt fekve, 10864 11 | inas az asztalra leborulva, a házmester a padlón elnyúlva 10865 11 | asztalra leborulva, a házmester a padlón elnyúlva a fejét 10866 11 | házmester a padlón elnyúlva a fejét egy feldöntött szék 10867 11 | szék támlájára nyugtatva, a szakácsnõ a cselédágyon, 10868 11 | támlájára nyugtatva, a szakácsnõ a cselédágyon, a szobaleány 10869 11 | szakácsnõ a cselédágyon, a szobaleány a tûzhelyen, 10870 11 | cselédágyon, a szobaleány a tûzhelyen, a feje alácsügg 10871 11 | szobaleány a tûzhelyen, a feje alácsügg a tûzhely 10872 11 | tûzhelyen, a feje alácsügg a tûzhely szélérõl, s a kukta 10873 11 | alácsügg a tûzhely szélérõl, s a kukta az asztal alatt. És 10874 11 | Csak õ nem itta még ki a magáét.~S azt álmodja, hogy 10875 11 | egy hálóingben odalopódzik a háta mögé, s azt súgja fülébe: „ 10876 11 | Hát te miért nem iszod ki a puncsot, kedves mama? kell 10877 11 | Athalie odaérteti ajkaihoz a párolgó poharat, melynek 10878 11 | erõszakkal eltaszítja magától a puncsos serleget, s azzal 10879 11 | látni Athalie-t azokkal a fenyegetõ szép szemeivel.~- 10880 11 | az alvó lélegzetvételét a másik ágyban.~Fölkel remegve, 10881 11 | ágyához. Az ágy üres.~Nem hisz a sötétségben szemeinek, kezeivel 10882 11 | mintha megsüketült volna. Sem a házban, sem az utcán semmi 10883 11 | Athalie ott van a leskelõdés rejtekében.~Már 10884 11 | megtanulni!~Végre beteszi Timéa a könyvet, s nagyot fohászkodik. 10885 11 | ha jól vannak-e bezárva? A leeresztett ablakfüggönyök 10886 11 | szavai már szívébe oltották a félelmet.~A gyertyát fölemelve, 10887 11 | szívébe oltották a félelmet.~A gyertyát fölemelve, körülnéz 10888 11 | gyertyát fölemelve, körülnéz a falakon: nem lehet-e itt 10889 11 | lát senkit. Pedig éppen a szeme közé néz annak, aki 10890 11 | aki rá leskelõdik...~Most a pipereasztalához megy, s 10891 11 | bomoljanak.~Egy kis hiúság is van a nõben. Hogy kezei és karjai 10892 11 | mind!~Azután eloltja Timéa a gyertyát, s Athalie nem 10893 11 | várni.~Kiszámítja, mikor jõ a szemekre az elõálom; akkor 10894 11 | örökkévalóság.~Végre üti az óra a kettõt éjfél után...~A Szent 10895 11 | óra a kettõt éjfél után...~A Szent György-kép elmozdul 10896 11 | jár, nem hallja lépteit a föld sem.~A szobában sötét 10897 11 | hallja lépteit a föld sem.~A szobában sötét van, ablaktáblák 10898 11 | Tapogatózó keze megtalálja a vánkost, melyen Timéa fekszik.~ 10899 11 | vánkost, melyen Timéa fekszik.~A vánkos alá nyúl, ott egy 10900 11 | hideg tárgy akad kezébe: a kardmarkolat.~Ah! de e hideg 10901 11 | Végighúzza az ajkai közt a kardnak az élét. Érzi, hogy 10902 11 | lélegzetét sem hallani.~Pedig a csapásnak jól kell kimérve 10903 11 | Athalie odatartja közel hozzá a fejét, úgy hallgatózik.~ 10904 11 | Istenem...”~Akkor lecsap a kardvas oda, ahonnan ez 10905 11 | kardvas oda, ahonnan ez a sóhajtás jött.~De a csapás 10906 11 | ahonnan ez a sóhajtás jött.~De a csapás nem volt halálos, 10907 11 | fejét eltakarta álmában, s a kardcsapás keze fejét érte.~ 10908 11 | fejét érte.~Az éles vas a szarvasbõr kesztyûn keresztülvágott, 10909 11 | Most egy másik csapás érte a fejét, hanem a vastag hajtekercsek 10910 11 | csapás érte a fejét, hanem a vastag hajtekercsek felfogták 10911 11 | hajtekercsek felfogták azt, s a lecsúszó kard csak a homlokát 10912 11 | s a lecsúszó kard csak a homlokát sebzé végig a halántékáig.~ 10913 11 | csak a homlokát sebzé végig a halántékáig.~Ekkor megkapta 10914 11 | megkapta Timéa bal kezével a kardvasat.~- Gyilkos! - 10915 11 | veszélyes pillanatok, amikben a lélek villámgyorsasággal 10916 11 | villámgyorsasággal fut végig a gondolatok láncán.~Ez itt 10917 11 | láncán.~Ez itt Athalie. A másik szobában Athalie anyja. 10918 11 | kezével ellenfele fejét a földre húzza, s a megmarkolt 10919 11 | fejét a földre húzza, s a megmarkolt gyilkos vasat 10920 11 | kezébõl.~Timéa erõs volt, s a gyilkos mindig fél erõvel 10921 11 | küzd.~Szótlanul tusakodtak a sötétben, a padló szõnyege 10922 11 | Szótlanul tusakodtak a sötétben, a padló szõnyege tompította 10923 11 | rémséges sikoltás hangzik a mellékszobában.~„Gyilkos!” - 10924 11 | vérét érzi arcára ömleni.~A mellékszobában ablakcsörömpölés 10925 11 | ablakcsörömpölés hallik, s a kitört ablakon át Zófi asszony 10926 11 | rikács hangja sikolt végig a csendes utcán.~- Gyilkos! 10927 11 | Athalie ijedten ereszti el a kardot e rémhangra, s mindkét 10928 11 | kiszabadítsa hajzatát: most már õ a megtámadott, most már õ 10929 11 | õt maga elõl, s visszafut a rejtek nyílásához, s csendesen 10930 11 | csendesen behúzza maga után a szentképes rámát.~Timéa 10931 11 | nehány lépést tántorog elõre a kezében maradt karddal, 10932 11 | kezébõl, s ájultan rogy le a szõnyegre.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~ 10933 11 | közelít.~Az õrnagy az elsõ, ki a ház elé ér. Zófi asszony 10934 11 | senki sem jön azt kinyitni. A katonák be akarják azt törni; 10935 11 | õrnagy -, költse ön fel a cselédeket, s nyittassa 10936 11 | ajtót.~Zófi asszony azzal a merészséggel, melyet a nagy 10937 11 | azzal a merészséggel, melyet a nagy rémület szokott felkölteni, 10938 11 | felkölteni, rohant végig a sötét szobákon, az ablaktalan 10939 11 | ajtófelekbe verve magát, míg a cselédszobába kitalált.~ 10940 11 | volt megint az elébbi álma. A cselédek ott aludtak mind 10941 11 | szanaszét eldülöngélve: a kocsis a lócán hanyatt, 10942 11 | szanaszét eldülöngélve: a kocsis a lócán hanyatt, az inas az 10943 11 | inas az asztalra borulva, a házmester elnyúlva a padlón, 10944 11 | borulva, a házmester elnyúlva a padlón, a szobaleány a tûzhelyen, 10945 11 | házmester elnyúlva a padlón, a szobaleány a tûzhelyen, 10946 11 | elnyúlva a padlón, a szobaleány a tûzhelyen, fejével alácsüggve. 10947 11 | leégett gyertya lobogott a tartóban, rémséges világot 10948 11 | rémséges világot lüktetve a groteszk alvó csoportra.~„ 10949 11 | csoportra.~„Gyilkos van a háznál” - kiálta reszketéstõl 10950 11 | füleikbe; azok visszaestek a helyeikre megint, s nem 10951 11 | az erõszakos dörömbözés.~A házmester sem volt felkölthetõ.~ 10952 11 | felkölthetõ.~De zsebében volt a kapukulcs.~Zófi asszony 10953 11 | lélekerejét, s elvette tõle a kulcsot, s elindult vele 10954 11 | kulcsot, s elindult vele a sötét folyosón, a sötét 10955 11 | elindult vele a sötét folyosón, a sötét lépcsõn, a sötét kaputornácon 10956 11 | folyosón, a sötét lépcsõn, a sötét kaputornácon keresztül, 10957 11 | szeme elõtt, hogy ha most a gyilkossal összetalálkoznék 10958 11 | gyilkossal összetalálkoznék a sötétben! S egy még borzasztóbb 10959 11 | üldözve: és ha ráismerne a gyilkosra: „Óh, ki lehet 10960 11 | rátalált az utcaajtóra, meglelé a zárt is, felnyitá az ajtót.~ 10961 11 | lámpásokkal. Megérkezett a városkapitány is, s a legközelebb 10962 11 | Megérkezett a városkapitány is, s a legközelebb lakó katonaorvos, 10963 11 | kezében.~Kacsuka úr rohant fel a lépcsõkön, ahhoz az ajtóhoz, 10964 11 | volt belülrõl. Nekifeszíté a vállát, s kiszakította azt 10965 11 | vállát, s kiszakította azt a zárából.~Timéa ott feküdt 10966 11 | Timéa ott feküdt elõtte a földön, vérétõl ellepve, 10967 11 | karjaira, s ágyára fekteté.~A tábori orvos megvizsgálta 10968 11 | tábori orvos megvizsgálta a sebeket, s azt mondá, hogy 10969 11 | hogy egy sem életveszélyes; a nõ csak el van ájulva.~Ekkor 10970 11 | ájulva.~Ekkor aztán, mikor a kedveseérti aggodalom csillapult, 10971 11 | felébredt az õrnagyban a bosszúvágy. De hát hol van 10972 11 | bosszúvágy. De hát hol van a gyilkos?~„Különös ez! - 10973 11 | gyilkos?~„Különös ez! - monda a városkapitány. - Itt minden 10974 11 | Semmi áruló nyom. Maga a gyilkoló eszköz, a kettétört 10975 11 | Maga a gyilkoló eszköz, a kettétört kard, Timéának 10976 11 | most ott hever véresen a földön.~Ekkor a városi orvos 10977 11 | véresen a földön.~Ekkor a városi orvos is megérkezett.~„ 10978 11 | is megérkezett.~„Lássuk a házi cselédséget!”~Azok 10979 11 | elkábítva.~Ki van még ennél a háznál? Ki tette ezt?~- 10980 11 | felelni.~Hisz ezt õ sem tudja.~A városkapitány felnyitja 10981 11 | ingujjak fodra, kirakva a takaróra.~Arca, kezei tiszták - 10982 11 | asszony zsibbadtan támaszkodik a falnak, mikor Athalie-t 10983 11 | is mélyen alszik”, mondja a városi orvos. „Ennek is 10984 11 | Ennek is mákonyt adtak!”~A tábori orvos is odalép, 10985 11 | Csak egy embert nem. Azt a férfit, akinek a kedvesét 10986 11 | nem. Azt a férfit, akinek a kedvesét meg akarta ölni.~„ 10987 11 | õrnagy.~„Tapintsa ön meg a kezét - szól az orvos -, 10988 11 | friss vér van...”~Erre a szóra görcsösen rándulnak 10989 11 | körmei mélyednének egyszerre a kezébe.~Akkor felkacag a 10990 11 | a kezébe.~Akkor felkacag a leány, ledobja magáról a 10991 11 | a leány, ledobja magáról a takarót; fel van öltözve 10992 11 | démoni daccal, kevélységgel a bámuló férfiakon, diadalmas 10993 11 | szemrehányó haraggal anyjára. A jámbor nõ nem bírja el e 10994 12 | megye levéltárában egyike a legérdekesebb bûnvádi pereknek 10995 12 | hõsnõje Brazovics Athalja.~Ez a nõ mesterileg védte magát.~ 10996 12 | maga körül támasztani, hogy a bírák nem bírtak kiigazodni 10997 12 | nászhozományáról gondoskodik.~Aztán a gyilkosságnak semmi nyoma 10998 12 | volt található sehol; sem a tûzhelyen valami öltöny 10999 12 | elégettek volna.~Ki altatta el a cselédeket álomporral?, 11000 12 | kideríthetõ. Aznap este a cselédség mindenfélét összeevett-ivott,