Part,  Chapter

 1501 7      |                 látott se távol, se közel.~A veranda elõtt azonban feküdt
 1502 7      |                   nagy fekete kutya. Abból a derék newfoundlandi fajból
 1503 7      |                   ön” kénytelen szólítani.~A fent címzett négylábú úr
 1504 7      |                 állat; aki amint szétnyúlt a veranda elõtt, termetével
 1505 7      |              termetével az egyik oszloptól a másikig teljesen elfogta
 1506 7      |                   másikig teljesen elfogta a tért. A fekete õr méltóztatott
 1507 7      |                   teljesen elfogta a tért. A fekete õr méltóztatott úgy
 1508 7      |                     mint aki alszik, s sem a közeledõ idegenrõl nem látszott
 1509 7      |                  tudomást venni, sem arról a másik állatról, mely vakmerõségében
 1510 7      |            impertinenciát elkövetett, hogy a nagy állat méltóságos türelmét
 1511 7      |                    mely elég arcátlan volt a végignyúlt hatalmasságon
 1512 7      |                    hanyatt feküdt eléje, s a roppant állat széles úszhártyás
 1513 7      |                   macska módjára játszott. A nagy fekete úrnak mikor
 1514 7      |               mikor nagyon csiklandott már a talpa, visszarántotta az
 1515 7      |               egyiket, s odanyújtotta neki a másik lábát, játsszék azzal.~
 1516 7      |                    eszébe, hogy héj, ha ez a nagy fekete valaki megfogja
 1517 7      |                nagy fekete valaki megfogja a nyakamat, ugyan pórul járok
 1518 7      |                    Timéa meglátja majd azt a kis fehér cicát, hogy meg
 1519 7      |                 majd annak örülni!~Azonban a kutyától nem lehetett bemenni
 1520 7      |              kutyától nem lehetett bemenni a hajlékba; egészen az útban
 1521 7      |                  hogy itt valaki jár. Arra a nagy állat fölemelte csendesen
 1522 7      |                  állat fölemelte csendesen a fejét, végignézett a jövevényen
 1523 7      |             csendesen a fejét, végignézett a jövevényen azokkal a nagy
 1524 7      |           végignézett a jövevényen azokkal a nagy dióbarna okos szemeivel,
 1525 7      |                     s aztán megint letette a fejét a földre, mintha azt
 1526 7      |               aztán megint letette a fejét a földre, mintha azt mondaná:
 1527 7      |                  úgy okoskodott, hogy ahol a kémény füstöl, ott a konyhában
 1528 7      |                  ahol a kémény füstöl, ott a konyhában tüzel valaki.
 1529 7      |                    jónapokat kívánni annak a nem látott valakinek odabenn,
 1530 7      |                    be! Ki az?~- Mennék, de a kutya itt fekszik az útban.~-
 1531 7      |                   fog meg?~- Nem bántja az a jó embereket.~Timár bátorságot
 1532 7      |                   az meg sem mozdult, csak a farkát emelintette meg egyszer,
 1533 7      |                 üdvözlõleg csóválná.~Amint a veranda alá belépett, két
 1534 7      |                 maga elõtt Timár, az egyik a kõbõl rakott, a másik a
 1535 7      |                   az egyik a kõbõl rakott, a másik a kõbõl vájt odúba
 1536 7      |                    a kõbõl rakott, a másik a kõbõl vájt odúba vezetett.
 1537 7      |                vezetett. Ez az utóbbi volt a konyha. Ott látott a tûzhely
 1538 7      |                  volt a konyha. Ott látott a tûzhely elõtt állni egy
 1539 7      |              rostát tartott kezében, s azt a tûz fölött forgatta. Timár
 1540 7      |            kukoricapattogtatás. Ezt bizony a jövevény kedvéért nem lehetett
 1541 7      |                  lehetett félbenhagyni.~Ez a pattogatott kukorica igen
 1542 7      |                   magyarázni, hogy milyen; a New York-i világipartárlaton
 1543 7      |               elõtt aranyérmet adtak annak a jenkinek, aki Amerikában
 1544 7      |                   jenkinek, aki Amerikában a pattogtatott kukoricakészítést
 1545 7      |                 akkorra megint megéhezett.~A nõ, aki a tûzhelynél a nagy
 1546 7      |               megint megéhezett.~A nõ, aki a tûzhelynél a nagy szakácsmûvészettel
 1547 7      |                     A nõ, aki a tûzhelynél a nagy szakácsmûvészettel
 1548 7      |              szemekkel. Napbarnította arca a harmincas évek elejét vallotta
 1549 7      |                  uram, s üljön le! - szólt a nõ sajátszerû rideg hangon,
 1550 7      |                    volt; s aztán kiöntötte a hófehérre pattogtatott kukoricát
 1551 7      |                Azután egy kancsót vett fel a földrõl, s odanyújtá azt
 1552 7      |                  is frissiben.~Timár leült a székre, mellyel kínálva
 1553 7      |              aminõt másutt nem látni. Arra a hatalmas fekete ajtónálló
 1554 7      |                felállt fektébõl, s odament a jövevényhez, és leült vele
 1555 7      |                    és leült vele szemközt.~A nõ egy marokkal adott a
 1556 7      |                    A nõ egy marokkal adott a fekete állatnak is a sült
 1557 7      |                 adott a fekete állatnak is a sült csemegébõl, mit az
 1558 7      |           mûértéssel ropogtatott meg; amit a fehér cica is követni akart;
 1559 7      |                    is követni akart; hanem a legelsõ pattogatott málé
 1560 7      |            pattogatott málé úgy beleragadt a fogába, hogy nem kellett
 1561 7      |                  bele; fel is ugrott aztán a tûzhelyre, s nagy érdekeltséggel
 1562 7      |                 egy mázatlan fazékba, mely a tûz mellett pöfögött; abban
 1563 7      |                   egy állat! - monda Timár a nagy kutyára. - Csodálom,
 1564 7      |                   mordult.~- Nem bántja az a jó embert soha, uram; ilyen
 1565 7      |                  egy tolvaj jönni! Azt már a sziget túlsó végén megérzi,
 1566 7      |                   megérzi, s jaj annak, ha a foga közé kerül. Borzasztó
 1567 7      |                    kerül. Borzasztó állat! A múlt télen egy ordas farkas
 1568 7      |                   egy ordas farkas jött át a jégen; a kecskéinkre éhezett.
 1569 7      |                    farkas jött át a jégen; a kecskéinkre éhezett. Ott
 1570 7      |                 éhezett. Ott van kiterítve a bõre a szobában. Azt neki
 1571 7      |                   Ott van kiterítve a bõre a szobában. Azt neki egy perc
 1572 7      |                perc volt megfojtani. Hanem a jó ember a hátára ülhet,
 1573 7      |               megfojtani. Hanem a jó ember a hátára ülhet, mégsem bántja.~
 1574 7      |                    ember. Talán ha azokból a minapi aranyokból egypár
 1575 7      |                   minapi aranyokból egypár a zsebében maradt volna, az
 1576 7      |                  zsebében maradt volna, az a nagy kutya egészen más képpel
 1577 7      |                  idetörtem az ön kertjébe. A hajómat kiverte a nagy szél
 1578 7      |                kertjébe. A hajómat kiverte a nagy szél a túlsó partról,
 1579 7      |                hajómat kiverte a nagy szél a túlsó partról, ide kellett
 1580 7      |            osztrovai sziget mellé.~- Igaz! A zúgásról hallom, hogy nagy
 1581 7      |                    szélnek kell lenni.~Ezt a helyet oly sûrûen fogta
 1582 7      |                  körül az õsrengeteg, hogy a szelet csak a hangjáról
 1583 7      |             õsrengeteg, hogy a szelet csak a hangjáról lehetett megtudni,
 1584 7      |                    kell vesztegelnünk, míg a szél odább ereszt. Az élelmiszereink
 1585 7      |                annálfogva kénytelen vagyok a legelsõ tanyát felkeresni,
 1586 7      |                    tanyát felkeresni, ahol a kéményt füstölni látom,
 1587 7      |                   látom, s szépen megkérni a ház gazdáját, hogy nem adhatna-e
 1588 7      |               adhatna-e valami élelmiszert a hajósnépünknek, illõ fizetésért.~-
 1589 7      |                    Igenis adhatok, uram; s a fizetést is elveszem, mert
 1590 7      |                rendesen el szokták hordani a terményeinket a szomszéd
 1591 7      |                    hordani a terményeinket a szomszéd vidékbõl jövõ kufárok
 1592 7      |                  és mindabból fogok kérni. A hajótól majd elküldöm a
 1593 7      |                    A hajótól majd elküldöm a kormányost egypár legénnyel,
 1594 7      |               legénnyel, hogy szállítsa el a holmit; ön pedig mondja
 1595 7      |                  eledelre.~- Ne nyúljon ön a tárcájához, uram; nálam
 1596 7      |                  Mit csinálnék én itt ezen a szigeten a pénzzel? Legfölebb
 1597 7      |           csinálnék én itt ezen a szigeten a pénzzel? Legfölebb zsiványok
 1598 7      |              minden ember tudja, hogy ezen a szigeten egy félkrajcár
 1599 7      |                  Jól van, asszonyom, tehát a mi hajónkon van búza is,
 1600 7      |                  most még egy kérésem van. A hajómon van egy utazó uraság
 1601 7      |               uraság is, fiatal leányával. A lányka nincs szokva a viharos
 1602 7      |           leányával. A lányka nincs szokva a viharos hajón lételhez,
 1603 7      |                   utazóimnak szállást, míg a vihar megszûnik?~A nõ e
 1604 7      |                     míg a vihar megszûnik?~A nõ e kívánatra sem jött
 1605 7      |                egyben magunk húzódunk meg, a másikban, ha jó ember kér
 1606 7      |            foglalja el mind az egyik, mind a másik szobát, a padlásra
 1607 7      |                egyik, mind a másik szobát, a padlásra szorul majd fel;
 1608 7      |                  ott jó friss széna van, s a hajósok nem kényes emberek.~
 1609 7      |             modorban adja elõ nézeteit. Ez a félig barlang kunyhó, az
 1610 7      |                   félig barlang kunyhó, az a körül vadon sziget nem adott
 1611 7      |                    s azonnal sietek vissza a hajóra, utasaimat idehozni.~-
 1612 7      |                   ne arra térjen ön vissza a csónakjához, amerrõl jött,
 1613 7      |             csónakjához, amerrõl jött, ott a süppedékes semlyéken meg
 1614 7      |                   süppedékes semlyéken meg a tüskés bozótokon keresztül
 1615 7      |                   egy járható ösvény végig a part mentében; biz az be
 1616 7      |                  kevés ember tapossa, s az a föld mindjárt begyepesedik;
 1617 7      |                elvezettetem odáig, ahol ön a csónakjára rátalál, majd
 1618 7      |            szétnézett, hogy melyik zugából a háznak, vagy melyik bokrából
 1619 7      |               háznak, vagy melyik bokrából a kertnek jön elõ az az Almira,
 1620 7      |                 elõ az az Almira, aki õket a járt útra vezesse. A nagy
 1621 7      |                  õket a járt útra vezesse. A nagy fekete newfoundlandi
 1622 7      |                  pedig felállt, s elkezdte a farkát csóválni, olyanokat
 1623 7      |              csóválni, olyanokat ütve vele a nyitott ajtón, mintha öreg
 1624 7      |              Almira, vezesd el ezt az urat a partra! - mondá neki a nõ;
 1625 7      |                urat a partra! - mondá neki a nõ; mire a megszólított
 1626 7      |                      mondá neki a nõ; mire a megszólított valamit mormogott
 1627 7      |             kutyanyelven, s aztán megfogva a köpenye szegletét a fogaival,
 1628 7      |               megfogva a köpenye szegletét a fogaival, egyet rántott
 1629 7      |               szólt Timár nevetve, s vette a kalapját és puskáját; Istennek
 1630 7      |                  puskáját; Istennek ajánlá a ház asszonyát, s ment a
 1631 7      |                    a ház asszonyát, s ment a kutya után.~Almira folyvást
 1632 7      |                kutya után.~Almira folyvást a köpenye szegleténél fogva
 1633 7      |                  szegleténél fogva vezette a vendég urat, egész finom
 1634 7      |               finom barátsággal, keresztül a gyümölcsösön, ahol vigyázni
 1635 7      |                  kellett az embernek, hogy a sok lehullott szilvát agyon
 1636 7      |                  szilvát agyon ne gázolja.~A fehér cica sem maradt el,
 1637 7      |               elõtte, hol utána szaladgált a puha fûben.~A gyümölcsös
 1638 7      |                   szaladgált a puha fûben.~A gyümölcsös széléhez érve,
 1639 7      |                    kiálta le:~„Narcissza!”~A hang leányé volt, benne
 1640 7      |                 mindjárt megtudhatta, mert a hívásra egyszerre félreugrott
 1641 7      |              hívásra egyszerre félreugrott a fehér cica, s farkát gömbölyûvé
 1642 7      |                   s követni volt kénytelen a vezetõjét, ha azt nem akarta,
 1643 7      |                    ha azt nem akarta, hogy a köpenyének egy darabja a
 1644 7      |                   a köpenyének egy darabja a foga közt maradjon.~Almira
 1645 7      |                  ösvényen vezette õt aztán a part mentében végig, míg
 1646 7      |                   mentében végig, míg arra a helyre rátalált, ahol csónakját
 1647 7      |                  csónakját elhagyta.~Abban a percben nagy süvítéssel
 1648 7      |                  nagy süvítéssel húz végig a levegõn két mocsári szalonka
 1649 7      |               levegõn két mocsári szalonka a sziget felé.~Timárnál egy
 1650 7      |                    Timéának, aztán lekapni a válláról a puskáját, a két
 1651 7      |                   aztán lekapni a válláról a puskáját, a két szalonkát
 1652 7      |             lekapni a válláról a puskáját, a két szalonkát két lövéssel
 1653 7      |            szalonkát két lövéssel leszedni a levegõbõl.~Hanem a másik
 1654 7      |                leszedni a levegõbõl.~Hanem a másik percben õ maga sem
 1655 7      |              percben õ maga sem állt többé a lábán.~Almira abban a pillanatban,
 1656 7      |                többé a lábán.~Almira abban a pillanatban, amelyben a
 1657 7      |                    a pillanatban, amelyben a fegyverét kilõtte, megragadta
 1658 7      |              fegyverét kilõtte, megragadta a gallérjánál fogva, s mintha
 1659 7      |                gallérjánál fogva, s mintha a villám csapta volna le,
 1660 7      |              csapta volna le, úgy vágta le a földre. Fel akart kelni;
 1661 7      |                  Almira, csak fogta szépen a gallérját, s nem engedte
 1662 7      |               látott olyan kutyát, amelyik a vadászt apportírozza; jobb
 1663 7      |               apportírozza; jobb lenne, ha a szalonkát keresné elõ a
 1664 7      |                    a szalonkát keresné elõ a bokorból; de az nem hajlott
 1665 7      |                   azzal szakadt vége, hogy a szigetlakó nõ futva jött
 1666 7      |               szigetlakó nõ futva jött oda a lövés hangjára, s messzirõl
 1667 7      |                  aztán elereszté gallérját a furcsa jó barát.~- Jaj,
 1668 7      |                    Jaj, uram! - sopánkodék a nõ, árkon-bokron keresztültörve
 1669 7      |          árkon-bokron keresztültörve magát a veszedelem színhelyére. -
 1670 7      |                 mert akkor Almira lefogja. A lövésért borzasztóan haragszik.
 1671 7      |               hiszem, jó lesz az estebédre a vendégeknek.~- Majd megkeresem
 1672 7      |                   õket; ön csak menjen már a ladikjába; és ha visszajön,
 1673 7      |                ladikjába; és ha visszajön, a puskáját hagyja otthon;
 1674 7      |                amint Almira meglátja önnek a kezében a fegyvert, rögtön
 1675 7      |                   meglátja önnek a kezében a fegyvert, rögtön el fogja
 1676 7      |                   védelmezzem magamat, már a földön voltam, jó, hogy
 1677 7      |                    földön voltam, jó, hogy a nyakamat le nem harapta.~-
 1678 7      |                 akarja ellene magát, annak a karját úgy átfogja a fogaival,
 1679 7      |                 annak a karját úgy átfogja a fogaival, mintha vasbilincsbe
 1680 7      |                 érte nem jövünk. No, uram, a viszontlátásig!~Nem telt
 1681 7      |                    telt bele egy óra, hogy a nagyobbik csónak kikötött
 1682 7      |                  nagyobbik csónak kikötött a sziget partján új vendégeivel.~
 1683 7      |              partján új vendégeivel.~Timár a hajótól a partig folyvást
 1684 7      |               vendégeivel.~Timár a hajótól a partig folyvást Almiráról
 1685 7      |                  Timéának, hogy feledtesse a gyermekkel testi szenvedését,
 1686 7      |            gyermekkel testi szenvedését, s a hullámoktóli félelmét. Egyszerre
 1687 7      |                   lett mindkettõnek, amint a partra szálltak.~Timár elõrement
 1688 7      |               karjába kapaszkodva követte; a két hajóslegény és a kormányos
 1689 7      |              követte; a két hajóslegény és a kormányos vitte utánuk a
 1690 7      |                   a kormányos vitte utánuk a cserevásár megfelelõ egyenértékét
 1691 7      |           jelenteni. Olyankor eléje szalad a közeledõnek.~Almira feleúton
 1692 7      |          közeledõnek.~Almira feleúton érte a kiszállókat, elõször körülcsaholta
 1693 7      |              azután egyenkint váltott szót a kormányossal, a hajóslegényekkel
 1694 7      |               váltott szót a kormányossal, a hajóslegényekkel meg Timárral.
 1695 7      |                 elcsendesült, elkezdte azt a lába száraitól felfelé végigszaglálni,
 1696 7      |                     és aztán el nem maradt a sarkából, egyre szimatolt,
 1697 7      |                   és közbe nagyokat rázott a fején, két fülét úgy verve
 1698 7      |                 csak úgy csattogott. Ennél a pontnál bizonyos észrevételei
 1699 7      |              bizonyos észrevételei voltak.~A szigeti lak asszonya tornácába
 1700 7      |             érkezõket, s amint kibukkantak a fák közül, erõteljes hangon
 1701 7      |                  hívásra valaki közelített a kert belsejébõl. Két sor
 1702 7      |                  Gyermekarc, gyermekidomok a kifejlõdés korszakában,
 1703 7      |                fehér ing és szoknya rajta, a felsõ szoknyájának szélét
 1704 7      |                 gyümölcsöt hoz, amit éppen a fáról szedett.~A zöld pagonyból
 1705 7      |                amit éppen a fáról szedett.~A zöld pagonyból elõjövõ alak
 1706 7      |                   Arcának finom incarnatja a fehér rózsa gyöngéd testszínét
 1707 7      |                  el, mikor komolyan néz, s a piros rózsáét veszi fel,
 1708 7      |               mikor elpirul, s akkor aztán a homloka is elpirul. S az
 1709 7      |                   homloka is elpirul. S az a gömbölyûen boltozott tiszta
 1710 7      |                   tiszta homlok kifejezése a jóság maga, összhangzó a
 1711 7      |                   a jóság maga, összhangzó a finoman hajlott selyem szemöldökkel
 1712 7      |              hajlott selyem szemöldökkel s a kifejezésteljes kék szemek
 1713 7      |                  egyik hátravetett fonadék a legparányibb kis fület engedi
 1714 7      |                 vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai, talán
 1715 7      |                    fejével odatörlészkedve a leány arcához.~A leány finom,
 1716 7      |           odatörlészkedve a leány arcához.~A leány finom, kicsiny fehér
 1717 7      |          födetlenek; hiszen szõnyegen jár, a legpompásabb fejedelmi bársonyszõnyegen;
 1718 7      |                   Timéa és Timár megálltak a málnalugas végén, hogy a
 1719 7      |                   a málnalugas végén, hogy a közeledõ alakot bevárják.~
 1720 7      |                  közeledõ alakot bevárják.~A gyermek azzal gondolta vendégeit
 1721 7      |                    is.~Timár kiválasztotta a legérettebbet a gyümölcsök
 1722 7      |              kiválasztotta a legérettebbet a gyümölcsök közõl, s Timéának
 1723 7      |              nyújtá azt.~Amiért aztán mind a két leány egyszerre bosszúsan
 1724 7      |                Timéa azért, mert e percben a fehér cicát irigyelte annak
 1725 7      |                fehér cicát irigyelte annak a másik leánynak a vállán;
 1726 7      |           irigyelte annak a másik leánynak a vállán; Noémi pedig azért,
 1727 7      |                  mert õ nem Timéát kínálta a gyümölccsel.~- Ejh, te ügyetlen
 1728 7      |               ügyetlen leány! - kiálta reá a kunyhó asszonya -, hát nem
 1729 7      |                  tudod elébb kosárba tenni a gyümölcsöt? Úgy kell kínálnod
 1730 7      |              gyümölcsöt? Úgy kell kínálnod a ruhád aljából! Te balga,
 1731 7      |                   Te balga, te!~Erre aztán a leány lángrózsává pirult,
 1732 7      |                 hallják; aztán megcsókolta a homlokát, s ismét fennhangon
 1733 7      |                     Mármost eredj; vedd át a hajósoktól, amit hoztak,
 1734 7      |                     amit hoztak, rakasd le a kamarába, azután töltsd
 1735 7      |                kamarába, azután töltsd meg a zsákjukat máléliszttel,
 1736 7      |                    zsákjukat máléliszttel, a fazekaikat mézzel, a kosaraikat
 1737 7      |         máléliszttel, a fazekaikat mézzel, a kosaraikat érett gyümölccsel;
 1738 7      |                  gyümölccsel; s válassz ki a számukra kettõt a kecskegödölyékbõl.~-
 1739 7      |               válassz ki a számukra kettõt a kecskegödölyékbõl.~- Én
 1740 7      |                    nem választok - suttogá a leány -, válasszanak õk.~-
 1741 7      |                 monda nyájas nehezteléssel a nõ. - Ez bizony valamennyi
 1742 7      |                 látok.~Noémi magával hívta a hajósokat, s felnyitogatá
 1743 7      |                     s felnyitogatá elõttük a kamrát és gyümölcsraktárt.
 1744 7      |                mindenik egy külön odú volt a sziklában, külön ajtóval
 1745 7      |                  külön ajtóval elzárva. Az a szikla, mely a sziget ormát
 1746 7      |                 elzárva. Az a szikla, mely a sziget ormát képezte, egyike
 1747 7      |                  jövevény” köveknek, miket a geologok „erraticus” (téveteg)
 1748 7      |              trovanti”-knak (lelenceknek), a skandinávok ázárnak neveznek,
 1749 7      |                   szikla; egy darab mészkõ a dolomitsziklák völgyében,
 1750 7      |                  dolomitsziklák völgyében, a kavicsok medrében. Ez a
 1751 7      |                    a kavicsok medrében. Ez a szikla tele volt apróbb-nagyobb
 1752 7      |                  leleményesen felhasznált: a legnagyobbat, a felfelé
 1753 7      |               felhasznált: a legnagyobbat, a felfelé menõ kürtõvel konyhának,
 1754 7      |                   menõ kürtõvel konyhának, a legmélyebbet pincének, a
 1755 7      |                   a legmélyebbet pincének, a legmagasbat galambháznak,
 1756 7      |                  legmagasbat galambháznak, a többit téli vagy nyári raktáraknak.
 1757 7      |                  ideküldött sziklába, mint a vadmadár, s fészket rakott
 1758 7      |              fészket rakott benne magának.~A gyermek elvégezte a hajósokkal
 1759 7      |               magának.~A gyermek elvégezte a hajósokkal a cserevásárt
 1760 7      |             gyermek elvégezte a hajósokkal a cserevásárt okosan és igazságosan.
 1761 7      |            vásároljanak; azután visszatért a kunyhóhoz.~Nem is várt semmi
 1762 7      |               semmi utasítást, hozzálátott a terítéshez. A veranda alatti
 1763 7      |                  hozzálátott a terítéshez. A veranda alatti kis asztalra
 1764 7      |              alatti kis asztalra felteríté a finom szalmagyékényt, arra
 1765 7      |          cinkalánnal. Hát az ötödiknek?~Az a macskaasztalnál fog ülni.
 1766 7      |                    Igazán macskaasztalnál. A veranda lépcsõje elõtt van
 1767 7      |                  egy alacsony fapad; annak a közepére jön Noémi számára
 1768 7      |                   kés, villa, kanál hozzá, a két végére pedig egy-egy
 1769 7      |                kést, villát hozzá. S mikor a három vendég a ház asszonyával
 1770 7      |                     S mikor a három vendég a ház asszonyával együtt az
 1771 7      |              asztalnál körüladta egymásnak a tálat, akkor a macskaasztalhoz
 1772 7      |                   egymásnak a tálat, akkor a macskaasztalhoz kerül az
 1773 7      |                     Noémi igazságosan oszt a maga vendégeinek; a könnyebben
 1774 7      |                   oszt a maga vendégeinek; a könnyebben elkölthetõ falatokat
 1775 7      |                falatokat Narcissza tálára, a jobban megrágni valókat
 1776 7      |               legyen; akárhogy emelgeti is a füleit Almira, s akárhogy
 1777 7      |               asszonya vállához Narcissza. A gyerekeknek szót kell fogadni.~
 1778 7      |             gyerekeknek szót kell fogadni.~A sziget asszonya, jó vagy
 1779 7      |                   hogy nem volt rászorulva a konyha az õ vadászzsákmányára.
 1780 7      |                    az õ vadászzsákmányára. A két szalonkát elkészíté
 1781 7      |               kisasszonyoknak való eledel, a férfiak számára jó malacpörköltet
 1782 7      |                sokat nézegetett hátra arra a másik vendégeskedõ társaságra
 1783 7      |                  odakuporodott Noémi mellé a lépcsõre. Hiszen a gyermekleányok
 1784 7      |                   mellé a lépcsõre. Hiszen a gyermekleányok mindig könnyen
 1785 7      |                   magyarul is, görögül is.~A kis fehér cica megérté,
 1786 7      |                 fehér kezével végigsimítja a hátát, s arra Noémi ölébõl
 1787 7      |                áttörleszkedik Timéa ölébe; a fejét fölemeli Timéa arcához,
 1788 7      |                    gyöngéden fehér pofáját a fehér archoz, szép piros
 1789 7      |                  szép piros száját azokkal a hegyes fogaival felnyitva
 1790 7      |          felkacsingatva reá; azután fellép a vállára, körülkerüli a nyakát,
 1791 7      |              fellép a vállára, körülkerüli a nyakát, s megint átvándorol
 1792 7      |                   az õ kedvencét.~Hanem ez a jó kedve keseredni indul,
 1793 7      |                keseredni indul, mikor arra a tudatra kezd jönni, hogy
 1794 7      |                    Narcisszára, s megfogta a farkát, hogy visszahúzza
 1795 7      |                Narcissza éppen hozzákapott a körmével, s végigkarcolta
 1796 7      |                  körmével, s végigkarcolta a kezét.~Timéa kézcsuklóját
 1797 7      |                 Timéa levonta kezén át azt a hajlós karperecet, s Noémi
 1798 7      |                vele.~Noémi pedig félreérté a dolgot, azt hitte, hogy
 1799 7      |                    idegen kisasszony azért a karperecért meg akarja tõle
 1800 7      |          karperecért meg akarja tõle venni a Narcisszát. Az pedig nem
 1801 7      |                pedig nem eladó.~- Nem kell a karperec! Nem adom érte
 1802 7      |                    karperec! Nem adom érte a Narcisszát. Tartsa meg a
 1803 7      |                   a Narcisszát. Tartsa meg a karperecét. A Narcissza
 1804 7      |                   Tartsa meg a karperecét. A Narcissza az enyém marad.
 1805 7      |                    mégsem akarta megérteni a hívást, Noémi hirtelen egy
 1806 7      |                   jó kis pofont adott neki a fejére, mire a felriadt
 1807 7      |                  adott neki a fejére, mire a felriadt cica keresztülugrott
 1808 7      |              felriadt cica keresztülugrott a padon, s tüszkölve, köpködve
 1809 7      |                szemébe tekintettek, s mind a ketten valami álomszerû
 1810 7      |                  mikor az ember egy percre a szemét behunyja, s e rövid
 1811 7      |                     hogy álma hosszú volt.~A két leány e pillanatnyi
 1812 7      |                 felszökött Noémi mellõl, s a lehúzott karperecet a házinõnek
 1813 7      |                    s a lehúzott karperecet a házinõnek adta át, s aztán
 1814 7      |                   tolmácsolá az ajándékot.~A kisasszony adja azt emlékül
 1815 7      |                kisasszony adja azt emlékül a kisleánynak. Aranyból van.~
 1816 7      |                ijedten ejté azt ki kezébõl a nõ; mintha igazi kígyó volna,
 1817 7      |              egyszerre Almira vonta magára a figyelmet. Hirtelen felugrott
 1818 7      |                  adott hangok voltak azok, a támadás kihívó szavai, s
 1819 7      |                    elõre, hanem ott maradt a veranda elõtt, elsõ lábait
 1820 7      |                elsõ lábait elõrefeszítve s a hátulsókkal a földet tépve.~
 1821 7      |              elõrefeszítve s a hátulsókkal a földet tépve.~A nõ elsápadt.
 1822 7      |                hátulsókkal a földet tépve.~A nõ elsápadt. A gyalogút
 1823 7      |               földet tépve.~A nõ elsápadt. A gyalogút felõl a fák közt
 1824 7      |                 elsápadt. A gyalogút felõl a fák közt egy alak közelített.~-
 1825 7      |                 megugatni az eb! - dörmögé a nõ. - Ott jön. Õ az!~ ~
 1826 8      |                      AZ ÉJ HANGJAI~Az, aki a part felõl közelített, egy
 1827 8      |            nyakkendõ, vörös török fez volt a viselete.~Arca szép; ha
 1828 8      |                   szép; ha nyugodtan állna a festõ elõtt, másolatára
 1829 8      |             elevenen jõ eléje, mindenkinek a legelsõ gondolatja az, hogy
 1830 8      |                     szép ajkak; hanem azok a ráncok a szemek körül, az
 1831 8      |                 ajkak; hanem azok a ráncok a szemek körül, az a bevágás
 1832 8      |                  ráncok a szemek körül, az a bevágás az ajkszegleten,
 1833 8      |                bevágás az ajkszegleten, az a mindig izzadt homlok és
 1834 8      |                     Almira dühösen ugatott a közeledõre, ki lanyha hetykeséggel
 1835 8      |                 aki tudja jól, hogy másnak a gondja õt megvédelmezni.
 1836 8      |             megfogta az egyik kezével mind a két fülét, annál fogva húzta
 1837 8      |               annál fogva húzta õt vissza; a kutya nyöszörgött, nyikorgott
 1838 8      |                    nyöszörgött, nyikorgott a kínpadra feszített fülei
 1839 8      |                     Utoljára Noémi rátette a lábát a fejére, s úgy nyomta
 1840 8      |             Utoljára Noémi rátette a lábát a fejére, s úgy nyomta le
 1841 8      |                    s úgy nyomta le az ebet a földre. Annak azután megadta
 1842 8      |                    nagy morogva, s engedte a leányka lábát a nagy fekete
 1843 8      |                    engedte a leányka lábát a nagy fekete fején nyugodni,
 1844 8      |           lerázhatatlan teher volna rajta.~A jövevény pedig fütyörészve
 1845 8      |            bizalmas mosollyal nyújtá kezét a lány arca felé, mintha egy
 1846 8      |                csípcsókot akarna neki adni a két ujjával, amitõl Noémi
 1847 8      |                  hátrahúzott fejjel nézett a megszólítóra. Olyan csúnya
 1848 8      |                   arcszíne is elváltozott. A rózsaszín egyszerre földfakóvá
 1849 8      |                  lenni, mikor maga akarta.~A jövevény pedig azt mondá
 1850 8      |                     be megszépültél azóta!~A leány a kutyának válaszolt:~-
 1851 8      |                megszépültél azóta!~A leány a kutyának válaszolt:~- Sunyj
 1852 8      |             válaszolt:~- Sunyj le, Almira!~A jövevény otthonias biztonsággal
 1853 8      |               biztonsággal lépett aztán be a veranda alá, ahol elsõ dolga
 1854 8      |                  dolga volt kezet csókolni a ház asszonyának, azután
 1855 8      |               magát, s azután folyt belõle a beszéd szakadatlanul.~-
 1856 8      |                   lovag és kapitány, ennek a tisztelt asszonyságnak jövendõbeli
 1857 8      |                látogatni az én kedveseimet a nyári mulató helyükön, hogy
 1858 8      |               meglássam, mekkorát nõtt már a menyasszonyom. Nagyon örülök
 1859 8      |                 Csak görögül ért! - vágott a szavába Timár, s olyan mélyen
 1860 8      |                   mélyen dugta el zsebeibe a két kezét, mintha teljesen
 1861 8      |                  lehetetlenné akarná tenni a jövevényre nézve azt, hogy
 1862 8      |                    becsületére fogok válni a vacsorának. Igen köszönöm!~
 1863 8      |                    helyére, és hozzálátott a malacpörkölthöz, Euthymot
 1864 8      |                hogy lehet keresztyén ember a világon, aki azt nem szereti.~
 1865 8      |                    fölkelt az asztaltól, s a ház asszonyának azt mondá:~-
 1866 8      |              Mindjárt készen lesz! - mondá a nõ. - Noémi! Segíts a kisasszonyt
 1867 8      |                mondá a nõ. - Noémi! Segíts a kisasszonyt levetkõztetni.~
 1868 8      |               fölkelt, s követte anyját és a két vendéget a hátulsó kis
 1869 8      |                   anyját és a két vendéget a hátulsó kis szobába. Timár
 1870 8      |                hátra Timárhoz, s hajigálta a vállán keresztül a leszopott
 1871 8      |               hajigálta a vállán keresztül a leszopott csontokat Almirának.~-
 1872 8      |              lehetett önöknek, uram, ebben a nagy szélben! Csodálom,
 1873 8      |             Csodálom, hogy vergõdhettek át a Demir-kapun meg a Tatalián? -
 1874 8      |          vergõdhettek át a Demir-kapun meg a Tatalián? - Nesze, Almira!
 1875 8      |               találkoztunk? - No még ez is a tied, te fekete fenevad.~
 1876 8      |                    Almira. Otthagyták mind a ketten. Timár felment a
 1877 8      |                    a ketten. Timár felment a padlásra aludni, s ezóta
 1878 8      |               pedig elbújt valami odújában a nagy vándorbércnek.~Akkor
 1879 8      |                   aztán õ is megfordította a székét; kiitta, ami a korsóban
 1880 8      |        megfordította a székét; kiitta, ami a korsóban és a többi vendégek
 1881 8      |                  kiitta, ami a korsóban és a többi vendégek poharában
 1882 8      |              lehasítva egy forgácsot arról a székrõl, amelyen ült, elkezdé
 1883 8      |              székrõl, amelyen ült, elkezdé a fogait piszkálni, mint aki
 1884 8      |                   aki legjobban megérdemlé a mai vacsorát.~Este volt
 1885 8      |                   vacsorát.~Este volt már; a sokat hányatott és kifáradt
 1886 8      |            ringatás.~Timár végigheveredett a legédesebb fûszerillatú
 1887 8      |           legédesebb fûszerillatú szénában a padláson, s azt hitte, hogy
 1888 8      |               kutyákkal, fehér macskákkal, a szél zúg, a tülök bömböl,
 1889 8      |                    macskákkal, a szél zúg, a tülök bömböl, az ostor pattog,
 1890 8      |           összevissza.~Hasztalan hunyta be a szemeit, annál többet látott
 1891 8      |              szobában beszélni.~Felismerte a hangokat. A ház asszonya
 1892 8      |                     Felismerte a hangokat. A ház asszonya és az utóbbi
 1893 8      |                 utóbbi jövevény beszéltek.~A padlás deszkázata vékony
 1894 8      |                   kellett hallania, mintha a fülébe susogták volna. Halk,
 1895 8      |                  csak néha-néha emelte fel a férfi a szavát.~- Hát Teréza
 1896 8      |               néha-néha emelte fel a férfi a szavát.~- Hát Teréza mama,
 1897 8      |                   sok pénzed? - ezen kezdé a férfi.~- Tudod, hogy nincs.
 1898 8      |                  hasznát. Mit csinálnék én a pénzzel?~- Én tudnám, mit.
 1899 8      |                    anya vagy. Nem gondolsz a leányod boldogságára. Te
 1900 8      |                  magamnak. Most kaptam meg a kinevezést az elsõ dragománi
 1901 8      |                   elsõ dragománi állomásra a követségnél; de útiköltségem
 1902 8      |                hogy odáig utazhassak, mert a pénzemet kilopták a zsebembõl,
 1903 8      |                   mert a pénzemet kilopták a zsebembõl, s most emiatt
 1904 8      |                    s most emiatt elvesztem a hivatalomat.~A nõ nyugodt
 1905 8      |                   elvesztem a hivatalomat.~A nõ nyugodt hangon felelt
 1906 8      |                 hanem azok vagy nem jönnek a kunyhó tájára, vagy ha jönnek,
 1907 8      |                 Adj egy kis pénzt.~- Nincs a háznál. Ne kínozz! Egy fillérem
 1908 8      |                    benne valamit, vidd el.~A férfi, úgy tetszik, hogy
 1909 8      |                   tetszik, hogy megfogadta a felhatalmazást, mert egy
 1910 8      |                 tíz aranyat! No ez is jobb a semminél. Ne félj, Noémi!
 1911 8      |               karperecet veszek neked mind a két kezedre. Közepében lesz
 1912 8      |              smaragd. Mit szeretsz jobban, a zafírt vagy a smaragdot?~
 1913 8      |             szeretsz jobban, a zafírt vagy a smaragdot?~Erre aztán nevetett
 1914 8      |                 aztán nevetett magamagának a fiatalember. Senki sem felelt
 1915 8      |              fiatalember. Senki sem felelt a kérdésére.~- Nos hát mármost
 1916 8      |                    Teréza mama, vess ágyat a te kedves jövendõbeli vejecskédnek,
 1917 8      |                  jövendõbeli vejecskédnek, a te drága kis Tódorkádnak,
 1918 8      |               vethetek ágyat neked sehova. A mellékszobában, a padláson
 1919 8      |                  sehova. A mellékszobában, a padláson vendégeink vannak;
 1920 8      |                   nem gyerek már. Eredj ki a tornác alá, ott a hárságy,
 1921 8      |                 Eredj ki a tornác alá, ott a hárságy, aludjál azon.~-
 1922 8      |                     rossz szívû Teréza! Te a kemény hárságyra számûzöd
 1923 8      |                  kemény hárságyra számûzöd a te kedves egyetlen jövendõbeli
 1924 8      |                    add oda neki fejed alól a vánkost. Nesze! itt a saját
 1925 8      |                 alól a vánkost. Nesze! itt a saját pokrócom, takaróm.
 1926 8      |                   az átkozott nagy dög, az a csúf szelindek megesz.~-
 1927 8      |                láncra kötve, csak mikor te a szigeten vagy.~Teréza asszony
 1928 8      |                 hogy az õ nyakára ráteszik a láncos örvöt; hanem hát
 1929 8      |                    Amint Teréza visszament a szobájába, s Tódor egyedül
 1930 8      |                  Tódor egyedül maradt künn a tornácon, elkezdett az eb
 1931 8      |                   s alá s fel táncolt azon a szûk téren, amit lánca átért,
 1932 8      |              szakítani vagy az örvet, vagy a láncot, vagy azt a bodzafát
 1933 8      |                    vagy a láncot, vagy azt a bodzafát kirántani gyökerébõl,
 1934 8      |               kirántani gyökerébõl, amihez a lánc karikája volt kötve.~
 1935 8      |                  nem érheti, s mely amiatt a dühtõl tajtékzik.~Odament
 1936 8      |                     egy lábnyomnyira ahhoz a ponthoz, ameddig a kutyát
 1937 8      |                   ahhoz a ponthoz, ameddig a kutyát a lánca ereszté,
 1938 8      |                  ponthoz, ameddig a kutyát a lánca ereszté, ott négykézlábra
 1939 8      |                   állt elõtte, s elkezdett a kutyára torzképeket fintorgatni.
 1940 8      |                közé köpködött, és utánozta a kutya ugatását.~- Hau, hau!
 1941 8      |                  Hau, hau! Szakítsd el azt a láncot, no! Gyere birkózni.
 1942 8      |                   Tessék!~Almira egyszerre a legnagyobb düh közepett
 1943 8      |                   enged. Magasra fölemelte a fejét, mintha le akarná
 1944 8      |                 mintha le akarná nézni azt a négykézláb álló másik állatot;
 1945 8      |                    rúgott hátrafelé, annak a másik állatnak szemét-száját
 1946 8      |            homokkal, amivel azt hozta abba a helyzetbe, hogy káromkodásra
 1947 8      |                visszament láncostól együtt a bodzafa tövében levõ odújába,
 1948 8      |                    azt. Nem tudott aludni. A padlás ajtaját nyitva hagyta,
 1949 8      |               éjszaka volt, s azután, hogy a kutya elhallgatott, mély
 1950 8      |         elhallgatott, mély csendesség lett a vidéken. Csodálatos csend,
 1951 8      |              melynek mélaságát az éjjel és a magány csendes hangjai még
 1952 8      |                   kiált bele néha az égbe: a bölömbika hangja az, a mocsárlakó
 1953 8      |                     a bölömbika hangja az, a mocsárlakó madáré. Éjjel
 1954 8      |                    végig elhaló akkordokat a légben, s az elpihenõ szél
 1955 8      |             elpihenõ szél csinál eolhárfát a jegenyesudarakból, végig-végigfuvallva
 1956 8      |    végig-végigfuvallva zengõ ágaik között. A vízikutya sikolt egyet a
 1957 8      |                   A vízikutya sikolt egyet a nádasban, síró gyermek hangját
 1958 8      |                gyermek hangját utánozva, s a zúgó szarvasbogár koppan
 1959 8      |               szarvasbogár koppan nagyokat a kunyhó fehér falán. Körül
 1960 8      |                  kunyhó fehér falán. Körül a rengeteg oly sötét; mélyében
 1961 8      |                   tartanának fáklyatáncot, a sömlyéklakó lidérctûz ugrál
 1962 8      |                sömlyéklakó lidérctûz ugrál a reves fák alatt csoportban,
 1963 8      |              csoportban, egymást kergetve; a virágoskertet pedig teljes
 1964 8      |                  ezüstfényével árasztja el a hold, s a magas mályvák
 1965 8      |        ezüstfényével árasztja el a hold, s a magas mályvák rózsafüzéres
 1966 8      |               ember egészen elveszti benne a lelkét. Olyan fenséges,
 1967 8      |                   az is vegyül.~Ott alant, a kunyhó két kis odújában
 1968 8      |               valami rossz szellem ellopta a nyugalmat, s az éj hangjai
 1969 8      |                  éjben: „Édes Jézusom!”... a másik szobából e sóhaj nyög
 1970 8      |            terített kabátját, s leszálljon a padlásajtóhoz támasztott
 1971 8      |           padlásajtóhoz támasztott hágcsón a földre.~És ugyanaz a gondolatja
 1972 8      |               hágcsón a földre.~És ugyanaz a gondolatja támadt ugyanabban
 1973 8      |               gondolatja támadt ugyanabban a percben valakinek másnak
 1974 8      |                    szobában.~S amint Timár a ház szögletén megállva,
 1975 8      |                 másik hang is Almira nevét a tornácra nyíló ajtóból,
 1976 8      |                 ajtóból, mintha egyik hang a másiknak kísértõ visszhangja
 1977 8      |             visszhangja volna.~S erre mind a ketten meglepetve léptek
 1978 8      |              meglepetve léptek egymás elé. A másik alak Teréza volt.~-
 1979 8      |                lejött fekhelyérõl? - kérdé a nõ.~- Nem tudok aludni.~-
 1980 8      |                       Megvallom igazán, az a gondolatom támadt, hogy
 1981 8      |                      Nézze ön, engem is ez a gondolat keltett fel. Almira!~
 1982 8      |              gondolat keltett fel. Almira!~A hívásra elõjött odújából
 1983 8      |                  elõjött odújából az eb, s a farkát csóválta.~- Nem.
 1984 8      |                ember nincs itt többé; ágya a tornác alatt leheveretlen.
 1985 8      |                 Almira, hadd oldjalak fel.~A nagy állat odalapult úrnõje
 1986 8      | kutyabecsülettudással szépen paccsot adott a markába. Ismerte barátait.
 1987 8      |                  barátait. Azután megrázta a bõrét, hanyatt heveredett;
 1988 8      |                 kétszer az egyik oldaláról a másikra átdobta magát, s
 1989 8      |              nyugodtan megágyazott magának a puha homokban. Nem ugatott
 1990 8      |                 mindenki, hogy nincs többé a szigeten az a gyûlölt jövevény.~
 1991 8      |                  nincs többé a szigeten az a gyûlölt jövevény.~Teréza
 1992 8      |                  találkoztam vele Galacon. A hajómra jött, s ott úgy
 1993 8      |                csempész. Utoljára kilöktem a hajómból. Ebbõl áll az egész
 1994 8      |                      S honnan jött ön arra a gondolatra, hogy az az ember
 1995 8      |                 Minden szó, amit ide alant a szobákban beszélnek, felhangzik
 1996 8      |            szobákban beszélnek, felhangzik a padlásra, ahol feküdtem;
 1997 8      |                   bûn terhe számûzött erre a világból kiesõ szigetre?
 1998 8      |           folytatunk, melynek szüksége van a hallgatásra és nem ismertetésre?
 1999 8      |            örökösei vagyunk, kik rejtõzünk a hatalmasok szemei elõl?
 2000 8      |                 asszonyom! Nem töröm rajta a fejemet. Nekem vendégszeretõ