Part,  Chapter

  1 2 |           sokszor megjárta az utat a rá bízott hajóval a Vaskapun
  2 2 |        szikla körül támaszt; nem ért rá elõre borzadozni a fehér
  3 3 |          malom mellett, s kiáltozott rá majd görögül, majd a minden
  4 4 |           leszáll a lováról, van oka rá, s akkor nagy lármával,
  5 4 |             a hullám, azt sem mondta rá, hogy „szegény”!~Igen, mert
  6 4 |              igaz, az igaz! - felelt rá Fabula János.~- De hát mi
  7 5 |               a tisztító szemközt jõ rá. Az inspiciens a fülét vakarja,
  8 5 |            búza! - ez az észrevétele rá az inspiciensnek.~Valószínûleg
  9 5 |             lezárja, de címet nem ír rá.~Azután minden zeget-zugot
 10 5 |           krajcárt adott át, amennyi rá volt bízva; egy sem ragadt
 11 5 |           másik gondolat ezt felelte rá odabenn:~- Amit te most
 12 6 |         bámulni nincs idõ. Ma nem ér rá senki hanyatló nemzetek
 13 7 |         nevénél: Narcissza, még csak rá sem ügyel. Azt inkább érti,
 14 8 |                 Hát emlékezik ön még rá, uram, hogy egyszer Galacon
 15 8 |     elkezdett az eb bõszülten ugatni rá, s alá s fel táncolt azon
 16 8 |              neki, nyelvét öltögette rá, szeme közé köpködött, és
 17 9 |              vetõmagnak.~- Emlékszem rá - szólt bele Timár -, akkor
 18 9 |              A szükség majd megtanít rá.~Egy csónakom maradt még.
 19 9 |              evezést; de megtanított rá a szükség.~Amint erre a
 20 9 |            Pedig nekem szükségem van rá; nála nélkül a félelem ölne
 21 9 |      vademberek munkája. Megtanított rá a szükség. Hajnal elõtt
 22 9 |        titkos óhajtásait, és büszkék rá, ha õk is örömet szerezhetnek
 23 10|   összeesküvõ; de volt két nagy okom rá, hogy a halálra meg legyek
 24 12|         Fabula uram nagyot köhintett rá, s azt mondta, hogy meg
 25 12|            rosszkor jöttél! - kiálta rá az esperes, mikor az udvaron
 26 12|      szótagolta, amit ír.~- No, fess rá te is egy betût, míg én
 27 13|         hajópárkányba, s felugráltak rá a csónakból.~A kapitány
 28 13|            ki a kabinajtó előtt várt rá.~- Ön a hajóbiztos?~- Szolgálatjára
 29 13| hajóslegényem és a kormányosom tanúk rá, hogy meghalt.~- No az baj
 30 13|               Itt van azon ember, ki rá fog ismerni, s az azonosságot
 31 1 |              Kacsuka úr hátratekinte rá a rajztáblája mellõl, a
 32 1 |   biztosítékod egy krajcárig felmegy rá.~- No, ez hát az én bajom! -
 33 1 |             ez az én házam! - ordíta rá a nagyúr. - „De az én szobám!” - „
 34 1 |       felnyitá a dobozt, s azt mondá rá:~- Fi donc! hisz ennek rózsavízszaga
 35 1 |             egész még idegenebb volt rá nézve, mint azok a nyelvek,
 36 1 |             pedig oka lehetett volna rá elég. S különösen igyekezett
 37 1 |           ilyet?~Brazovics úr felelt rá:~- Már hogy látott volna?
 38 2 |        puncsra.~- Köszönöm, nem érek rá, mert rögtön sietnem kell
 39 2 |           után ismer meg, azt mondja rá, hogy isten neki; már benne
 40 3 |              az eszétõl! hogy bízzák rá az ország sorsát, hogy bolondulnak
 41 4 |             volt ördögség. Emlékezel rá, hogy megvettem a Szent
 42 4 |             haza lámpással; ügyeljen rá, hogy valami baja ne történjék
 43 4 |          tudta hazavinni, nem ismert rá a maga ajtajára, egy kicsit
 44 4 |       ereszték szabadon, s kimondták rá, hogy hiszen ez arany ember!~
 45 4 |        kínálkozott abból. Tette, ami rá volt bízva. Rászedte az
 46 4 |       magasabb helyrõl buzdítást kap rá.~- Úgy? értem. Tehát nehány
 47 5 |              nem is hallgatott volna rá.~Hallgatott biz az; de amit
 48 5 |           alászaladva sietni, ki jön rá alulról szemközt? Timár...~
 49 5 |           hibája. Az avisót megkapta rá. És úgy látszik, hogy mégsem
 50 5 |           gyermek egész tréfa tárgya rá nézve.~Athalie odaadja neki
 51 5 |              minden ember mosolygott rá, aki meglátta, azt annak
 52 5 |       asszonynak, hogy ne haragudjék rá, s Athalie-nak, amiért védelmébe
 53 5 |             az oka! minek kiáltottál rá? Timéa idebenn marad nálam;
 54 5 |             hogy éppen felszabadítsa rá, hogy vegyen az ujjaival
 55 5 |        nélkül a biztatás nélkül soha rá nem lehetett volna venni,
 56 5 |     menyasszonyruháját, hogy varrjon rá oly pompás hímet, aminõre
 57 5 |             Igenis! elsinkófálta: ez rá az igazi szó. S önnek az
 58 5 |              magát érezni, gondoljon rá, hogy van egy jó ember,
 59 5 |         tartották.~Minõ dühvel ütött rá az oszlopra öklével!~Vajon
 60 6 |             ígért. Hiszen annál jobb rá nézve, mentül drágábban
 61 6 |      kereskedõnek mindig gondja volt rá, hogy mikor valami olyan
 62 6 |            árverésnél; aztán ígérjen rá, míg rajta marad; de senkinek
 63 6 |             csak húsz év múlva kerül rá a sor, s ez idõ alatt a
 64 7 |              te leány? - sikoltozott rá Zófia asszony. - Abbahagyod
 65 7 |             az õ ízlése törvény volt rá nézve. Összefonta egyszerû
 66 7 |     magasodnék fel elõtte, s a falak rá akarnának dûlni...~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~
 67 8 |      figyelmét ki kell kerülni, hogy rá ne kiáltson a közeledõre:
 68 8 |           Most már fel sem ébredt az rá, nem is káromkodott. Milyen
 69 8 |            két úrnõ számára.~Athalie rá sem hallgatott a kínálásra,
 70 8 |       asszony kezeit tördelve nézett rá félelemmel és tétova reménykedéssel,
 71 1 |     foglalván el, igen jól megfelelt rá: „miután nem lehetõ, hogy
 72 1 |      megszorítá kezét, és mosolygott rá.~És Zófi asszony mindennap
 73 1 |              arcát, s tüzet lehelhet rá, nem gyújtja meg vele.~Mihály
 74 1 |               s Istennek megesküdtem rá. Hûséges, engedelmes neje
 75 2 |       mulatságaival. Hatástalan volt rá minden. A holdsugár nem
 76 2 |              szerelmét. Még rosszabb rá nézve, hogy gazdag. A pompa,
 77 2 |          nejét, mikor éppen nem várt rá senki. Úgy tesz, mintha
 78 3 |      beveheti magát, ugyan várhatnak rá, amíg visszakerül! S Timár
 79 3 |          Az-é? Hát akkor jól vigyázz rá, Almira, hogy a Narcissza
 80 3 |      kuruttyol, semmi emberi hatalom rá nem bírta volna venni. Most
 81 4 |            féltek tõlem!~- Van okunk rá - szólt Teréza mogorván.~-
 82 4 |            közben mindig gondja volt rá, hogy azt a gyûrûs ujját
 83 4 |            mosolyog az úr? - förmedt rá Tódor. - Én értem a dolgot.~
 84 4 |          fordítsa, s aztán úgy üljön rá, mint a lóra, két könyökét
 85 4 |          nagy úrrá lett, gondja volt rá e szegény sors üldözte családnak
 86 5 |        senkije, miért ne lehetnék én rá nézve „valaki”? Miért jött
 87 5 |           tudta õ, miért, mi oka van rá? csak szeretett.~Nem tudta,
 88 5 |             visszajön ismét; ráérnek rá várni egy évig, két évig -
 89 6 |             Mihály tagjait; úgy jött rá ez a két lövés, mint két
 90 6 |                Te vagy az? - rivallt rá Mihály - Te!~- Kegyelem! -
 91 6 |           fiatal gonosztevõ nem mert rá fölnézni.~- Krisztyán Tódor!
 92 6 |             mond?~- Semmi okom sincs rá, hogy itt és most és önnel
 93 6 |              elviszi a hullám: nincs rá szükség többé, nem ügyel
 94 6 |             szükség többé, nem ügyel rá senki, hogy kivonja a partra.
 95 7 |           Timár annál jobban figyelt rá. Ez az õ ötlete volt. Vajon
 96 8 |           szigeten!); semmi sem lesz rá nézve új és meglepõ, ha
 97 8 |            nem lett volna rettentõbb rá nézve, mint ez a szelíd
 98 8 |               Ez biztató elõjel volt rá nézve.~Mikor készen voltak
 99 1 |  püspökségért sem vállalkozott volna rá, hogy azt kimutassa.~- Nem
100 1 |              mintha tanították volna rá.~Mihály megérte hát, hogy
101 1 |         favágó pipáját, tüzet is hoz rá a konyhából; mikor a gõzölgõ
102 1 |           azt neked egyszer! - monda rá Mihály. De nem mesélte el
103 1 |             a kapzsiságnak sincs oka rá, hogy ellensége legyen.~
104 2 |          veranda alatt, és mindennek rá nézve majd meglepetésnek
105 2 |             el senki kezét. Közönyös rá nézve minden férfi; szeretni
106 2 |           azt jelenti, hogy gond van rá, nehogy az alvó gyermeket
107 2 |              a függönyt; hadd süssön rá a holdvilág, hadd lássak
108 2 |             a holdvilág, hadd lássak rá.~- Nem, a holdvilág rossz,
109 2 |              Dódi?~A gyermek mondott rá valamit, ami Noémi tolmácslata
110 3 |         vissza kell térnie.~Ha tudna rá valami utat-módot, hogy
111 3 |            sírt. Timár megharagudott rá; azt mondta: akaratos rossz
112 3 |     tekintetet tudott azért a szóért rá vetni.~Másnap szokottnál
113 3 |              valami rosszabb közelít rá. Azon a vidéken akkor nagyon
114 3 |             a kis Dódit? Mi sors vár rá, ha megnõ, ha Mihály a földben
115 3 |              hogy majd nemsokára fog rá jõni olyan állapot, amiben
116 3 |         irigy nõarc van ott. Ne nézz rá, Noémi. Megver a szemével.
117 3 |           ízetlen fanyalgással monda rá:~- Hiúság, asszony a neved!~
118 3 |            vonta arcát, s azt felelé rá: „Igaz!”~Ismét új reggel
119 3 |              felelni, csak odaborult rá, és ajkaira nyomta csókját.~-
120 3 |           fordulva.~- Ne nehezteljen rá! - szólt Teréza nyugodt,
121 4 |            egy tekintetet sem vetett rá.~- Aztán tavasszal eljöjj
122 4 |           meglátta. Alig ismerhetett rá.~Még Athalie is megijedt.
123 4 |        Athalie is megijedt. Volt oka rá.~- Ön beteg volt? - kérdezé
124 4 |          Jupiter vonzereje gyakorolt rá hatást. A nagy csillag merészkedett
125 4 |          mérget?~Igen, Timár el volt rá szánva, hogy megöli magát.
126 4 |         együtt.~Óh! Noémi bizonyosan rá fog arra állni. Hiszen mit
127 5 |            gyónjál meg, míg idõd van rá. Maholnap meg kell halnod.
128 5 |             soha. Nagy okai lehetnek rá, hogy azokat õrizze. De
129 1 |      fészkeikrõl.~Akkor határozta el rá magát, hogy visszatérjen
130 1 |               Semmi indokot nem bírt rá fölfedezni.~Marad egyedül „
131 1 |              Sokat. Mindent - felelt rá.~- Mindent?~- Igen. Eleget
132 1 |       büszkén mosolygott.~- Nem volt rá szükségem soha, hogy rejtekúton
133 1 |           mély kútba. Nem hallgatott rá; arra figyelt, amit Athalie
134 1 |             teheti õt, ahogy érdemes rá.~És mégis - és mégis úgy
135 1 |        kérdezé Zófi asszony.~- Várok rá - monda Timéa.~Azután Zófi
136 1 |            Láttam.~- S nem emlékszik rá, hogy valaha azelõtt látta
137 1 |       Kimondtam, és feleletet akarok rá öntõl nyerni, asszonyom! -
138 1 |       mondhatlan fájdalommal tekinte rá, s tekintetében e válasz
139 2 |               A házasság az örök tél rá nézve, az örök éjsarki tél.~
140 2 |              történetét!~Azt mondaná rá: „Isten áldja meg, ki megadta
141 2 |          Nincs kényelmetlenebb érzés rá nézve, mint egy helyben
142 2 |          Timéa!~Ez a név a hajótörés rá nézve.~Az óceánban egy meleg
143 2 |              dolga van, annak nem ér rá a szíve fájni.~Kereskedõk
144 2 |              értékessé lesz, ha cége rá van nyomtatva.~És mindennek
145 2 |            megtudta, hogy mi volt az rá nézve. Most a másodiknál
146 2 |     következni? De igen! Számítottál rá, hogy ezt az embert az alkalom
147 2 |         szorítja. Pedig senki sem jõ rá szemközt, senki sem lappang
148 3 |          marhalábkocsonyát, megivott rá egy kupa bort, azzal befogatott,
149 3 |            nagyot sóhajtva.~- Mernék rá fogadni - monda Galambos -,
150 3 |         közepe volt még lenn.~- Húzd rá! - ordíta a vén halász,
151 4 |            uram!”.~- Ki az? - kiálta rá Timár.~- Ej, ej, édes apuska,
152 4 |             megigazítva -, emlékezel rá, ugye, hogy te engemet nehány
153 4 |           neked? Polyva! Számítottál rá, hogy majd lopni fogok belõle,
154 4 |          engem, vakulj meg!”, felelt rá az öreg.~Ekkor megszólítom
155 4 |              kutya, s nagyokat ivott rá, pattintva a szájával az
156 4 |              ezt a sok pénzt?”, volt rá az öregem megjegyzése. Mondám
157 4 |          kormányzók és kincstárõrök. Rá voltak bízva egy másik tolvajnak
158 4 |             volt, csaknem sírt!~„Így rá hagyni magamat szedni a
159 4 |           kellemetlen emlék lehetett rá nézve. A nagy hidegben nem
160 4 |           van. Timár borzadva nézett rá.~Krisztyán Tódor újra szemére
161 4 |           embernek a szíve megmozdul rá. Ezt nem is késtem neki
162 4 |             gazdagodott meg, s irigy rá érte. Ez az ember tudja
163 4 |              hetyke gúnnyal nevetett rá.~- Leszek neki apja; nagyon
164 5 |         volna fejét; ha már sajnálta rá vesztegetni a nemes ólmot.
165 5 |            erkély alatt, s feltekint rá.~A bukfencezéstõl felszakadt
166 5 |            messzirõl figyelmeztettek rá minden jámbor lelket, hogy
167 7 |       emelték a gyászszekérig. Felül rá volt téve a nemesi kard
168 7 |        karjával. Mindenki azt mondja rá, hogy az a szobor Timéa
169 8 |           már egymást. Emlékezik még rá, mikor a konyhában ott ült
170 8 |        hólyag lett, mire felébredtem rá. De még mást is tett velem.
171 9 |       üldözõje halott arca tekintett rá szemközt, s az istenkéz
172 10|           sokan? Az inas azt felelte rá, hogy senki sincs.~Az õrnagy
173 10|         tûrni? Lássa, nekem idõ kell rá, hogy hozzá tudjak szokni
174 10|             magára e napon. Oka volt rá. A Bécsbõl megrendelt fehér
175 11|      tudományt valamennyinél. Büszke rá, hogy olyan sütõ-fõzõt nem
176 11|           képmása odasült, s büszkék rá, hogy õk elébb ettek mindenbõl,
177 11|          között. Vagy tán nem gondol rá senki, sem itt, sem ott?
178 11|           kissé mosolygós, ne nézzen rá olyan büszkén...~A teremben
179 11|            az apátúrság!” - viszonza rá a kapus, zsebébe dugva a
180 11|            szeme közé néz annak, aki rá leskelõdik...~Most a pipereasztalához
181 11|              megismeri õt, s lekiált rá:~- Siessen ön, Timéát meggyilkolják.~
182 14|              A füstfelleg azt mondta rá: „Az én szigetemen nem fizetnek
183 14|       világon.~A füstfelleg azt veté rá: „Mi nem harcolunk senki