Part,  Chapter

  1 3 |      tekerintve a lapátkereket, az arra felgombolyított kötél hirtelen
  2 4 |        felhasználni.~Ez az átjárás arra való, hogy a szerb partról
  3 4 |    horgonyt bocsáták le a vízbe, s arra a hajó a csatorna közepén
  4 5 |            serpenyõt hoznak elõ, s arra fenyõmagot és ürmöt hintenek;
  5 6 |       török ágyúnaszád parancsnoka arra a gondolatra jött volna,
  6 6 |     története, kiket a bolond sors arra választott ki, hogy egymást
  7 6 |             hogy annak a szigetnek arra a déli oldalára lehessen
  8 6 |            A kiindulásnál Galacról arra számítottak, hogy majd szokás
  9 7 | észrevétetni, hogy itt valaki jár. Arra a nagy állat fölemelte csendesen
 10 7 |           aminõt másutt nem látni. Arra a hatalmas fekete ajtónálló
 11 7 |            lesz. Hanem hát most ne arra térjen ön vissza a csónakjához,
 12 7 |           part mentében végig, míg arra a helyre rátalált, ahol
 13 7 |            a finom szalmagyékényt, arra négy tányért tett kés, villa
 14 7 |          is sokat nézegetett hátra arra a másik vendégeskedõ társaságra
 15 7 |            végigsimítja a hátát, s arra Noémi ölébõl áttörleszkedik
 16 7 |       kedve keseredni indul, mikor arra a tudatra kezd jönni, hogy
 17 7 |          mindent elfelejtett, csak arra emlékezik, hogy álma hosszú
 18 8 |            egy eszmére ötlik, mely arra készteti, hogy elhagyja
 19 8 |    barátságunk.~- S honnan jött ön arra a gondolatra, hogy az az
 20 8 |           soha többet nem gondolok arra, amit ezen a szigeten láttam
 21 8 |          sem. Az éj csendes, éppen arra való, hogy egy keserû élet
 22 9 |             Vége volt. Soha többet arra a helyre nem tértem vissza.
 23 9 |      ostoba, hogy készen ne legyek arra, hogy jöhetnek egyszer mostoha
 24 9 |         gyapot, amennyi elég lenne arra, hogy egy ínséges évben,
 25 9 |        csaló fia; csoda-e, ha õ is arra volt kényszerülve, hogy
 26 9 |       dolga van valóban a világon? Arra nem lehet rájönni. Hanem
 27 10|     szerájnak.~Meghalni nem nehéz, arra kész vagyok; de leányomat
 28 11|        Valami félelem fogta el, ha arra a vörös holdra tekintett.
 29 11|           halkan szólítá õt nevén.~Arra hirtelen felszökött fektébõl
 30 12|     városok, azokban pap és harang arra való, hogy a megholtat szentelt
 31 13|          megszorult a torka, mikor arra gondolt: „és aki meghalt
 32 14|       szegény barátom, minek neked arra gondolnod?~Mit álmodol ébren
 33 14|   lassankint ágya széléig, s aztán arra gondolt, hogy ha most õt
 34 1 |            ordítanak ketten együtt arra az emberre, kit õ vészben,
 35 1 |           lehet kapni. Ez nem elég arra, hogy valakit olyan kisasszonynak
 36 1 |        schreiber”, egy hajóbiztos; arra nézve pedig sokkal jobb,
 37 2 |    vesztett az összes vállalatain, arra nem képes.~- Én azt hiszem,
 38 2 |        elkészítettem. Emlékezhetel arra a városrészre, amelyiknek
 39 3 |       megád az egész hajóteherért; arra a szóra aztán úgy szétfutottak
 40 4 |        ürügy, cím, látszat kellett arra, hogy Ali Csorbadzsi kincseivel
 41 4 |            került a szeme elé, aki arra a kérdésre, hogy „kinek
 42 4 |        roppant területet, mely már arra volt szánva, hogy egy egész
 43 5 |          Nagyon gyermeteg volt még arra, hogy észrevegye, amiért
 44 5 |       poharakkal, s egész figyelme arra volt fordítva, hogy valahogy
 45 5 |           hóbortos is; ami mind ok arra, hogy az ember lelkiismeret-mardosás
 46 5 |   selyemmel, ezüsttel és arannyal. Arra tanították meg otthon a
 47 5 |            jövedelme van, az éppen arra elég, hogy mint magános
 48 5 |      önökkel!”. Óh! hisz e percben arra gondolt: hogy Isten elvegye
 49 7 |      menyasszonyruhában. Talán még arra is gondolt, hogy szeretni
 50 7 |         jázmin olyan szépen illett arra.~- Ah be szép fogsz lenni
 51 7 |       egyszerre nehéz tappogással. Arra odakinn a teremben ijedelmes
 52 8 |          széket vont a pamlag elé, arra ült le Athalie-val szemközt.~-
 53 8 |            szólt Athalie -, nem is arra akartam önt emlékeztetni.
 54 8 |           A kikiáltási ár hangzék. Arra valaki csendesen egy ajánlatot
 55 8 |      csendesen egy ajánlatot mond. Arra a tömeg között szörnyûködés,
 56 8 |           fennhéjázó kisasszony, s arra az bosszúból rögtön megkérte
 57 8 |           már teljesítve van.~- Én arra kérem önt - szólt Timéa -,
 58 8 |         látott be tekintetével, és arra gondolt, hogy semmi áldozat
 59 2 |         meg van ugyan engedve, sõt arra minden alkalom meg van adva;
 60 2 |    Serelmem Timéa.” „Sívem Timéa!”~Arra nem volt rávehetõ, hogy
 61 3 |            ismerõs nyárfák hegyei, arra tartott.~A nádas között
 62 3 |       nincs semmi baj?”~Felel neki arra a kutya mindenfélét, csakhogy
 63 3 |          szép virág, ami maga elég arra, hogy az emberrel a világot
 64 3 |          sziget talaja. Emlékezett arra Timár, hogy mikor legelõször
 65 3 |            a hideg lelte féltében. Arra pedig, hogy a kerített sövényen
 66 3 |          azt a szegény állatot; és arra az elkezdett oly kínosan
 67 3 |       szedegeti fel belõle.~Valami arra ösztönzé; hogy egészen élje
 68 4 |           szerencsétlenné van téve arra a napra, amelyen nem borotválkozhatott
 69 4 |      nálunk vénasszonyoknál. Nincs arra gondja az Istennek, hogy
 70 4 |          neked, s azt használhatod arra a célra, amit elébb-utóbb
 71 5 |        néztek hosszasan, mindkettõ arra gondolt: „neked is olyan
 72 6 |                Érdemetlen vagyok-e arra, hogy egy nõ szeretni tudjon?
 73 6 |       mégiscsak Noémi volt az oka. Arra, hogy rögtön hozzákezdjen
 74 6 |   nyereségre és veszteségre, hanem arra gondolsz, hogy ott a La
 75 6 |          ez már elég ok lett volna arra, hogy visszaforduljon maga
 76 6 |        Most már akart menni. Noémi arra vonta, Timéa arra taszította
 77 6 |            Noémi arra vonta, Timéa arra taszította elõre. Az indulat
 78 6 |          is a kocsin hagyta. Hanem arra mégis szolgált az a pisztoly,
 79 7 |        Timárnak nagy szüksége volt arra, hogy egész nap árkot ásson,
 80 7 |        tavasszal ismét. Noémi csak arra kérte, hogy azokat a ruhákat,
 81 7 |            Mihály visszajõ. Inkább arra volt gondja, hogy eleséget
 82 8 |          mind?~Timéa csengetett, s arra a terem egyik ajtaján bejött
 83 8 |            Hisz annak nem lehetett arra ideje, hogy kinyugodhassa
 84 8 |       bizonyosan ráismert közülök: arra a gyémántos ékszerre, melybe
 85 1 |        megindít. Már ki jött volna arra a gondolatra, hogy Brazíliába
 86 1 |        Hogy jöhetett volna Athalie arra a vakmerõ gondolatra, hogy
 87 1 |         fél nap múlva visszakerült arra a helyre, a jármû már nem
 88 2 |             Ez alkalmat adott neki arra, hogy egypár híres bécsi
 89 2 |          pénztárt hagyott kezében, arra kérve, hogy azt üresen hozza
 90 3 |       lenni õmiatta!~És azután még arra is tudott eszmélni, hogy
 91 3 |            nézve még tiszta ésszel arra gondolni, hogy majd nemsokára
 92 3 |            közelében, nem gondolva arra, hogy a hagymáz ragályos.
 93 3 |        közt a gyermeket, s aközben arra hallgatott, hogy a másik
 94 4 |        estebéd után; mind a hárman arra a kis padra, és Mihály arra
 95 4 |        arra a kis padra, és Mihály arra gondolt, hogy ültek már
 96 4 |         menni kell.” S akkor aztán arra a gondolatra jöttem, hogy
 97 4 |      találni. Fõdolog a hideg hab.~Arra eszébe jutott, hogy hiszen
 98 4 |            kastélyon, melynek csak arra nézve van értéke, aki történetesen
 99 4 |           oldalán, vén emberek még arra emlékeznek, hogy a kolostort
100 4 |    világnézetbõl ered. Vigyázzatok arra, aki nem tudományos szakértelembõl
101 4 |       külön alapítványt tett, mely arra való volt, hogy ha Timéa
102 4 |            Noémi bizonyosan rá fog arra állni. Hiszen mit csinálna
103 4 |        hódolat által.~Igen, Mihály arra gondolt, hogy csak egyetlenegyszer
104 4 |      valamennyi vendég ki erre, ki arra dûlt el, Fabula János uram
105 5 |       szívében, s rettegve gondolt arra a lehetségre, hogy ha egyszer
106 5 |         Terézától hallott.~Nemcsak arra gondolt, hogy ez a nõ Noémi
107 5 |           mikor õ távol van; hanem arra is, hogy az a nõ egy nagy
108 5 |          mit szenvedett.~És azután arra a gondolatra jött Timár,
109 5 |            disunitus vagy zsidó?~- Arra semmi gondom sem volt.~-
110 5 |         nem volt, aki válaszoljon. Arra a felfedezésre, hogy az
111 5 |          azt mondák: „Ráemlékezzél arra, amit ebben az órában hallottál!”~
112 5 |           közepén mégis rátaláltak arra a helyre.~Elöl ment Almira.
113 1 |            Mindent?~- Igen. Eleget arra, hogy elkárhozzunk mind
114 1 |      szobából. De én kevély voltam arra, hogy lopjak!~- Tehát abból
115 1 |          kútba. Nem hallgatott rá; arra figyelt, amit Athalie suttogott
116 1 |          uram, mely engemet rábírt arra, hogy önnek alkalmat adjak
117 1 |          vágta, míg utóbb mindenki arra a gyanúra kezdett jönni,
118 1 |    elintézni. - Erre a válaszra én arra szántam magamat, hogy egészen
119 2 |            szeretik.~Nem tud senki arra gondolni, hogy õt megcsalja,
120 2 |          sarkantyúzza valami.~Majd arra gondol, hogy elviszi Noémit
121 2 |          alá az egyenlítõig: Timár arra gondolt, hogy nagy õrültség
122 2 |           hogy fel ne bírjon kelni arra az egyedül boldogító életre,
123 2 |     Noéminek Timéát.~Nem gondoltál arra, mikor Tódort elküldted
124 3 |       hosszában jár rajta végig, s arra határozta magát, hogy félirányt
125 3 |           utat csinál, visszakerül arra a helyre, amelyen már egyszer
126 3 |             ott föld van. Elindult arra.~Hanem a derû csak pillanatokig
127 3 |         Timárt valami kínzó ösztön arra vette, hogy menjen be ebbe
128 3 |            Timár leesett a földre, arra ébredt föl.~Csak most kezdett
129 3 |            nagyot zökkent a kocsi, arra ébredve, hogy beszakadt
130 4 |       boldogság örömei közé. Éppen arra a padra, ahova engem ilyen
131 4 |       goromba fickó még azon felül arra is kényszerített, hogy verekedjem
132 4 |           Almira nyakát karjaival. Arra a kutya föleresztett, s
133 4 |      felõle, hogy mit felelj nekem arra a kérdésre, hogy mit csináljak
134 4 |         ingelõbe kapcsolgatta. Még arra is ráért, hogy a szakállát
135 4 |            barátságos pohár borral arra az útra küld el valaki -
136 4 |      hiteles helyre a leveleket, s arra fogom kérni a perjelt, hogy
137 7 |      közülök egynehányat.~Most már arra is emlékeztek többen igen
138 10|          sajátítani. Egyszer Timéa arra szólította fel, hogy zongorázzék
139 10|         arcú asszony, nem gondolsz arra, hogy mielõtt te ehhez a
140 10|           Kacsuka úr jól emlékezik arra az éji találkozásra, azért
141 10|          Athalie sem gondolt akkor arra, hogy minõ vérfagylaló méreg
142 11|            A holdvilág elég fényes arra, hogy egy szelencét felnyisson
143 11|         rémhangra, s mindkét kezét arra fordítja, hogy Timéa kezébõl
144 12|     lármára nem ébredt fel; csupán arra, mikor az õrnagy megszorította
145 12| elfelejtett mindent, nem emlékezik arra sem, hogy férfi volt-e vagy
146 14|          hogy vége van a munkának. Arra aztán sietett mindenki a
147 14|         azokat a tanya felé.~Mi is arra tartottunk Deodáttal, ahonnan