| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avagy 1 avandzsírozni 1 avisót 1 az 4310 az-é 1 azalatt 33 azáltal 1 | Frequency [« »] ----- ----- 11328 a 4310 az 2492 hogy 2396 s 2190 nem | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances az |
Part, Chapter
501 8 | Csak emberhang ne vegyüljön az éj hangjai közé.~De az is 502 8 | vegyüljön az éj hangjai közé.~De az is vegyül.~Ott alant, a 503 8 | szellem ellopta a nyugalmat, s az éj hangjai nehéz sóhajtásaikkal 504 8 | sóhajtásaikkal szaporodnak.~Az egyik szobából Timár e fohászt 505 8 | fohászt hallja elsusogni az éjben: „Édes Jézusom!”... 506 8 | valakinek másnak is odalenn az egyik szobában.~S amint 507 8 | Almirával?~- Megvallom igazán, az a gondolatom támadt, hogy 508 8 | gondolatom támadt, hogy vajon az az... ember nem mérgezte-e 509 8 | gondolatom támadt, hogy vajon az az... ember nem mérgezte-e 510 8 | hívásra elõjött odújából az eb, s a farkát csóválta.~- 511 8 | sincs! - szólt Teréza. - Az az ember nincs itt többé; 512 8 | sincs! - szólt Teréza. - Az az ember nincs itt többé; ágya 513 8 | és nyelvével végignyalta az orcáját; majd meg Timárhoz 514 8 | hanyatt heveredett; kétszer az egyik oldaláról a másikra 515 8 | hogy nincs többé a szigeten az a gyûlölt jövevény.~Teréza 516 8 | Timárhoz.~- Ismeri ön azt az embert?~- Egyszer találkoztam 517 8 | kilöktem a hajómból. Ebbõl áll az egész barátságunk.~- S honnan 518 8 | arra a gondolatra, hogy az az ember megmérgezhetné 519 8 | arra a gondolatra, hogy az az ember megmérgezhetné Almirát?~- 520 8 | hallotta ön, amivel engem az az ember fenyegetett? Hogy 521 8 | hallotta ön, amivel engem az az ember fenyegetett? Hogy 522 8 | tudom okát adni, miért, de az elsõ szembenézés óta valami 523 8 | ön iránt; engem kínozna az a gondolat, hogy ön mitõlünk 524 8 | e hajlék alatt, én sem. Az éj csendes, éppen arra való, 525 9 | Krisztyán Maxim. Ennek a fia az az ember, aki most itt volt. 526 9 | Krisztyán Maxim. Ennek a fia az az ember, aki most itt volt. 527 9 | elõlegezett neki rendesen az õsszel átadandó gabonára, 528 9 | árban hajóira szállítani. Ez az üzlet jól jövedelmezett 529 9 | férjem szegény naphosszant az íróasztalnál görnyedett, 530 9 | Hanem egyszer aztán jött az Isten ostora: az 1816-i 531 9 | aztán jött az Isten ostora: az 1816-i rettenetes év. Tavasszal 532 9 | A Bánátban boldog volt az a kereskedõ, aki négyforintos 533 9 | forint volt egy mérõ búzának az ára; az sem volt kapható 534 9 | egy mérõ búzának az ára; az sem volt kapható a kereskedésre, 535 9 | kereskedõbiztos.~- Tehát abban az évben történt az, hogy Krisztyán 536 9 | Tehát abban az évben történt az, hogy Krisztyán Maxim nem 537 9 | pénzt, s itt hagyta még az egyetlenegy fiát is.~Tehette, 538 9 | volna, s abból kitelhetett az adósság. De õ nem irgalmazott. 539 9 | adósság. De õ nem irgalmazott. Az egész szerzõdést akarta 540 9 | Ötszörös nyereséget követelt. S az írás jogot adott neki hozzá. 541 9 | mire való akkor a törvény, az emberi társaság, ha szabad 542 9 | Bécsbe, kihallgatást kérni. Az álnok csaló, ki pénzével 543 9 | istentagadóvá is akartak tenni. Az öngyilkos neje hasztalan 544 9 | el szerencsétlen férjét. Az esperes szigorú férfi, õ 545 9 | látnom kellett, hogy azt az alakot, akit a bálványozásig 546 9 | megorvosolni?~Mire való az egész világ?~Még egy volt 547 9 | visszarántott.~Hátranéztem: ki az?~Ez a kutya volt az.~Utolsó 548 9 | ki az?~Ez a kutya volt az.~Utolsó jó barátom minden 549 9 | minden élõ teremtés közül.~Az osztrovai sziget partja 550 9 | osztrovai sziget partja volt az, ahol ez történt velem. 551 9 | ötven év óta alkotott a Duna az Osztrova-sziget melletti 552 9 | foglalhatnám én el? Elkérem azt az Istentõl. Elkérem a Dunától. 553 9 | szigetére. Nem próbáltam soha az evezést; de megtanított 554 9 | aztán élni fogok itt, mint az õsember élt a paradicsomban.~ 555 9 | Össze volt zavarva fejemben az igaz és nem igaz, a szabad 556 9 | sarjakat, felszedtem kötényembe az elhullott magvakat a földrõl, 557 9 | dolog aggasztott. Egyik az, hogy a szigetnek nem szeretett 558 9 | féltem Noémit. A másik meg az, hogy ha én magam évekig 559 9 | hiányzott, azt Almira ette meg. Az okos állat ott feküdt a 560 9 | folyvást kígyókra vadászott. Az volt mindennapi eledele. 561 9 | kiásta õket a lyukaikból. Az én barátom - annak szoktam 562 9 | irtózatom tárgyaitól.~Óh! uram, az valami leírhatatlan érzés 563 9 | leírhatatlan érzés volt, mikor az elsõ éjszakát itt töltöttük 564 9 | fájdalomnak nevezni: közelebb volt az a gyönyörhöz. Az elhozott 565 9 | közelebb volt az a gyönyörhöz. Az elhozott ponyvával takaróztunk 566 9 | szegény asszonyok kimennek az ingovány bozótjába, hol 567 9 | körülforognak a bozótban, s az érett mag belehull öltönyükbe. 568 9 | mag belehull öltönyükbe. Az a manna! Az istenadta ingyenkenyér, 569 9 | öltönyükbe. Az a manna! Az istenadta ingyenkenyér, 570 9 | méhrajokat gyûjtöttem bele; s az elsõ évben már volt méz 571 9 | évben teremnek a fák. Mindig az õ titkaikat tanultam, s 572 9 | túltermõ, se meddõ évnek lenni. Az állat megérti, ha úgy beszélünk 573 9 | úgy beszélünk hozzá, mint az emberhez, s én azt hiszem, 574 9 | egy nemes fát kivág.~Ezek az én barátaim itt!~Szeretem 575 9 | hoznak érte cserébe azt, amit az én háztartásomhoz kell. 576 9 | semmit! Irtózom a pénztõl. Az átkozott pénztõl, mely engemet 577 9 | a világból, és férjemet az életbõl. Nem akarok pénzt 578 9 | jégverés; elpusztulhat az év áldása. Gondoskodtam 579 9 | felõl, de ezen a vidéken az árulkodást nem ismerik. 580 9 | árulkodást nem ismerik. Az a mesterséges zár, mely 581 9 | titkolózást honosít meg az itt lakó emberek között. 582 9 | termesztek, amely föld senkié. Az Úristen és a királyi Duna 583 9 | közel levõ Istenrõl, arról az alázatosságában felséges, 584 9 | személyválogató Istenrõl, arról az áldozatot követelõ, cifra 585 9 | követelõ Jézusról, arról az adófizettetõ, testvérüldöztetõ 586 9 | gyûlölethirdetõ Mózesrõl, arról az önzõ Mózesrõl, akirõl a 587 9 | szószékek és a harangok és az énekek beszélnek, õ nem 588 9 | meg tehát azt is, hogy mi az, amivel bennünket ez az 589 9 | az, amivel bennünket ez az ember fenyeget.~Ez annak 590 9 | ember fenyeget.~Ez annak az embernek a fia, kiért férjem 591 9 | lett, akiért a világot, az emberi társaságot elhagytuk.~ 592 9 | hogy aki szemeivel látta az ellenkezõt, még azt is zavarba 593 9 | Kinek a kéme? A töröknek? Az osztráknak? Az orosznak? 594 9 | töröknek? Az osztráknak? Az orosznak? Mind a háromnak! 595 9 | kíván, feljelent bennünket az osztrák kormánynál s a török 596 9 | támadt egy új terület, mely az eddigi békekötésekben nincs 597 9 | támasztanak belõle, s amíg az el nem dõl, kiparancsolnak 598 9 | lakót, mint ahogy történt az Allion-hegy s a Cserna folyam 599 9 | Egy szavába kerül ennek az embernek, hogy mindazt, 600 9 | semmivé tegyen, hogy ezt az édent, melyben oly boldogok 601 9 | papokétól is. Ha megtudják az érsekek, a pátriárkák, az 602 9 | az érsekek, a pátriárkák, az archimandriták és az esperesek, 603 9 | pátriárkák, az archimandriták és az esperesek, hogy itt e szigeten 604 9 | gondolá magában.~- Ez az ember nyomorulttá tehet 605 9 | hirtelen megint eltûnni, mint az, hogy a legutolsó csárdában 606 9 | keleten derengni kezdett az ég. A sárgarigók füttye 607 9 | pagonyban. Reggeledett.~Az Osztrova-sziget mellõl hosszan 608 9 | Narcisszával itatta meg, s az elfogadta az idegen leány 609 9 | itatta meg, s az elfogadta az idegen leány ajándékát, 610 9 | kérdezé Timártól, hogy hát az a másik úr hová lett, aki 611 9 | másik úr hová lett, aki az este érkezett ide? Timár 612 9 | ide? Timár értesíté, hogy az még az éjjel odább ment.~ 613 9 | Timár értesíté, hogy az még az éjjel odább ment.~Erre Trikalisz 614 9 | Terézának, Noémi számára, mit az megköszönt neki, s megígérte, 615 9 | szemeivel elbámulva merengett az eltávozó csónak után.~Narcissza 616 9 | odasompolygott hozzá, s az ölébe kuporodott, hajlékony 617 9 | leányhoz? Csak azért, mert az szép, én pedig nem vagyok 618 9 | szép, én pedig nem vagyok az. Most aztán hozzám jössz 619 9 | jössz megint, ugye, mikor az elment, most már én is jó 620 10 | aludni.~De Timárnak még ez az éjszaka sem volt nyugalomra 621 10 | amint horgonyán pihent, csak az oldalaihoz verõdõ habok 622 10 | egyhangú loccsanása tartá ébren az éjt; hanem e csenden keresztül 623 10 | deszkafal választott el az övétõl, mindenféle hangok 624 10 | kettõ között egy asztalka. Az egyik ágy függönnyel volt 625 10 | a másikon feküdt Euthym. Az asztalkán állt egy szekrény 626 10 | mélyen aludjék. Mert ebben az órában nem szabad neki ébren 627 10 | semmihez. Itt van kezemben az ellenméreg, ha megbántam 628 10 | le, és figyelj szavaimra.~Az én nevem nem Trikalisz Euthym, 629 10 | Törökországban. A szultán újít, s az ulémák, a dere-bégek és 630 10 | szandzsák-bégek lázongnak. Ilyenkor az emberélet olcsó. Az egyik 631 10 | Ilyenkor az emberélet olcsó. Az egyik fél ezerével öleti 632 10 | azok rémmeséket vallottak az ország nagyjai ellen. Aztán 633 10 | basák, miniszterek; nem volt az üldözés nyilvános. A gyanús 634 10 | agyonverték; Pertev basát az edrenei kormányzó, Emin 635 10 | ebédre hívta magához, s mikor az ebéd végén hozták a feketekávét, 636 10 | keverhesse kávéjába, mert az biztosabban öl; azzal megáldotta 637 10 | halálra meg legyek érve. Az egyik a pénzem, a másik 638 10 | nem szökhettem, mert ott az új kerekes hajókkal utolérnek. 639 10 | anyja görög leány volt, az õ családjából való. Sokszor 640 10 | tettem jó szolgálatokat ennek az embernek, s most azoknak 641 10 | vakmerõen elmenekültünk az üldözõ ágyúnaszád elõl; 642 10 | elõl; játszva kerültük ki az orsovai vesztegzárt és vizsgálatot, 643 10 | szalmaszálon át beleesem a sírba.~Az az ember, ki tegnap este 644 10 | át beleesem a sírba.~Az az ember, ki tegnap este utánunk 645 10 | magamét hoztam el, s ha az államnak követelése van 646 10 | kémek rájuk akadhatnak. Ez az ember engem megismert, s 647 10 | megmentem leányomat és az õ vagyonát. Allah akarta 648 10 | akarta így, s ki futhat ki az õ árnyékából?~Azért fogadd 649 10 | van készpénzem. Ezer arany az egész. A többi vagyonom 650 10 | zavarodik. Milyen vörös ez az éjszaka. Milyen vörös ez 651 10 | Milyen vörös ez a hold az égen. Igen. A „vörös félhold”...~( 652 10 | vonásain.~- Mirõl is szóltam az elébb? Mit akartam még mondani? 653 10 | akartam még mondani? Mi volt az utolsó szavam? Úgy? Igen, 654 11 | AZ ÉLŐ ALABÁSTROM~Timár egyedül 655 11 | takarta a csendes éjszaka.~S az éjszaka árnyai így susogtak:~ 656 11 | Dunába nem dobod; ha azt az alvót fel nem költöd, hanem 657 11 | másvilágra, mi lesz akkor? Az áruló már följelenté azóta 658 11 | tied lenne. Úgyis senkié az már, az apa meghalt, a leány, 659 11 | lenne. Úgyis senkié az már, az apa meghalt, a leány, ha 660 11 | Timár azt felelé vissza az éj árnyainak: „tehát csak 661 11 | rossz suttogások. Mintha az magyarázná meg a holt ember 662 11 | életvesztõ szívfájdalmakat kap. Az üvegcsében levõ illó szesszel 663 11 | levõ illó szesszel elkezdé az alvó halántékait bedörzsölni. 664 11 | volna telve ez a hajó, s az mind az enyim lenne, ha 665 11 | telve ez a hajó, s az mind az enyim lenne, ha te meghalnál, 666 11 | a te két szemedet, mikor az fel fog nyílni.”~Az alvó 667 11 | mikor az fel fog nyílni.”~Az alvó arc pedig semmit sem 668 11 | sem vont homlokán, midõn az idegen férfi kezei érinték.~ 669 11 | idegen férfi kezei érinték.~Az utasítás azt mondá, hogy 670 11 | hogy szívgödrét is be kell az ellenszerrel dörzsölni.~ 671 11 | nem tett. Zsibbadt volt az és hideg.~Olyan hideg volt 672 11 | hideg.~Olyan hideg volt az egész alak. Szép és hideg, 673 11 | alak. Szép és hideg, mint az alabástrom.~Az éjszaka árnyai 674 11 | hideg, mint az alabástrom.~Az éjszaka árnyai ezt susogták:~„ 675 11 | megcsókolnád?”~De Timár azt felelé az éj árnyai közt saját magának: „ 676 11 | azzal válláig betakargatva az egész alakot, a szõnyeg 677 11 | dörzsölé be ujjaival a szeszt az alvó alak szívgödrébe, s 678 11 | nézte azalatt. Olyan volt az, mintha egy oltárképet nézne, 679 11 | ragyogástalanul tekintett elõ. Az álomlihegés megszûnt, s 680 11 | Akkor visszahúzta kezét.~Az erõs szeszt az üvegben odatartá 681 11 | visszahúzta kezét.~Az erõs szeszt az üvegben odatartá a leánynak, 682 11 | ébredezett, mert fejét elfordítá az üvegtõl, és szemöldeit összevonta.~ 683 11 | szõnyegtakaró ölébe lecsúszott, s az éji öltöny lehullott vállairól; 684 11 | azt észre.~- Timéa, önnek az atyja meghalt! - monda neki 685 11 | égette a kezeit vele, s mikor az készen volt, odament vele 686 12 | A HAJÓSTEMETÉS~Az óceánon ez természtesen 687 12 | versenyt úszott a hajónkkal, az halált jelent.~- Szálljunk 688 12 | hogy meg lehet próbálni.~Az a falu ottan Pleszkovác, 689 12 | van és kéttornyú temploma. Az esperes szép, deli termetes 690 12 | járt hozzá búzát vásárlani; az esperesnek sok eladó terméke 691 12 | rosszkor jöttél! - kiálta rá az esperes, mikor az udvaron 692 12 | kiálta rá az esperes, mikor az udvaron meglátta. - Rossz 693 12 | akkor is ott csépeltek még az udvaron és szérûn.)~- Ezúttal 694 12 | szertartással.~- Hja fiam, az nem addig van! - veté ellen 695 12 | addig van! - veté ellen az esperes. - Meggyónt-e az 696 12 | az esperes. - Meggyónt-e az a keresztyén ember? Fölvette-e 697 12 | keresztyén ember? Fölvette-e az utolsó szentségeket? Bizonyos 698 12 | én igazolhassam magamat az elhunyt rokonai elõtt, hogy 699 12 | magunk itt valahol a parton.~Az esperes kiadta neki a bizonyítványt 700 12 | beszenteletlen halottat itt az õ határukban? Hisz olyan 701 12 | akárhonnan hozta, mert az senkinek sem kell. Elõször 702 12 | kell. Elõször jégesõt hoz az idénre, pedig éppen most 703 12 | most közelget a szüret, ez az utolsó reménysége a gazdának; 704 12 | jövõ esztendõre vámpír lesz az ily módon eltemetettbõl, 705 12 | aki mind magához szívja az esõt és a harmatot.”~De 706 12 | kísérõt hajójára felszállni.~Az ott maradt hajóslegények 707 12 | fehér. Nem volt öntudatánál. Az egész temetkezési elõkészületekbõl 708 12 | látok! - kínálá a pamacsot az egyik bámészkodónak. Az 709 12 | az egyik bámészkodónak. Az kapott rajta, hogy tudományát 710 12 | együtt egy pohár sligovicát.~Az megtörtént akadály nélkül.~- 711 12 | tartá, hogy aki a Dunán jár, az egész patikát magával hordja, 712 12 | hajóslegényekkel, segítettek nekik az evezõt húzni, ezek viszont 713 12 | Estefelé azt mondá Mihály az embereinek, hogy õ most 714 12 | horgonyt.~Pedig még ezen az éjszakán sem aludt; ahelyett, 715 12 | lakrekeszébe lopózott, s az éji lámpát elrejtve egy 716 12 | leste annak lázálmait, s az elõre elkészített hideg 717 12 | a vármegye; számon kérik az eltûnt utazót; még rám fogják, 718 12 | koporsófödélre betûket írni.~Kiderült az önvallomásokból, hogy ki-ki 719 12 | hogy ki-ki csak éppen azt az egy betût tudja leírni, 720 12 | magammal Pancsovára, s majd ott az óbester elõtt élõszóval 721 12 | tanúskodhattok mellettem. Az majd kivallat, ne féljetek!~ 722 12 | hajófödélnek nekihasaltatva az egyik írástudót, tollába 723 12 | rátok találhasson a hadnagy.~Az egyik tanú odaírta, hogy 724 12 | Mihály is megállta, meg az a négy is, hogy egymás szeme 725 13 | Timéa felébredt, nem érzett az elmúlt betegségből semmit. 726 13 | elmúlt betegségből semmit. Az ifjú természet győzelmes 727 13 | kérdezé tőle:~- Hol van az atyám?~- Kisasszony, önnek 728 13 | atyám?~- Kisasszony, önnek az atyja meghalt.~Timéa rábámult 729 13 | tették?~- Kisasszony, önnek az atyja itt fekszik a Duna 730 13 | öntudatlanul feküdt, addig önnek az atyját hirtelen magához 731 13 | hirtelen magához szólítá az Isten. Én voltam nála utolsó 732 13 | általam utolsó áldását. Az ő kívánatára én önt el fogom 733 13 | ki önhöz anyjáról rokon. Az leányának fogadja önt, s 734 13 | önnél kevéssel idősebb, az lesz önnek testvére. Ott 735 13 | ami itt ezen a hajón van, az mind önnek a vagyona, amit 736 13 | mind önnek a vagyona, amit az atyja önnek hagyott; ön 737 13 | hogy teneked odaadhassa az egész életet!”~És aztán 738 13 | bámulva nézett a leány arcára. Az nem mozdult meg az egész 739 13 | arcára. Az nem mozdult meg az egész beszéd alatt, még 740 13 | mikor azt mondják neki, hogy az apja ott fekszik a Duna 741 13 | sem ered?~Vagy tán úgy van az, hogy akik apró érzékenykedésnél 742 13 | bizonyítványaim szólnak, itt ez az első írás, tessék elolvasni. 743 13 | A kapitány végigolvasta az írást, oldalpillantásokat 744 13 | Timéára, ki csak ült azon az egy helyen, ahol atyja halálhírét 745 13 | érté, hogy mirõl beszélnek; az idegen nyelv volt elõtte.~- 746 13 | tanúk rá, hogy meghalt.~- No az baj neki; de nem nekünk. 747 13 | ember, ki rá fog ismerni, s az azonosságot bebizonyítandja 748 13 | kövekkel megterhelve. Itt van az írott bizonyítványuk maguknak 749 13 | köhögött dühében, mikor azt az írást elolvasta, visszadobva 750 13 | gereblyével végigkaparászni az egész Dunát, akár elinduljak 751 13 | két gazembert, akik közül az egyiket Karakaszalovicsnak, 752 13 | megmentette a vagyonát; mert az apja nélkül sem õt, sem 753 14 | vontatókkal.~A dunai út az alföldi magyar rónán egészen 754 14 | Ott elült egyedül; s néha az ételt olyan érintetlenül 755 14 | mint ahogy bevitték hozzá.~Az esték is hosszúk kezdtek 756 14 | derült õszi idõ átcsapott az esõsbe; a leány egészen 757 14 | sírni nem hallotta soha.~Az a nagy csapás talán örökre 758 14 | ábrándozásáról.~Hagyott neki az atyja ezer arany készpénzt 759 14 | tizenegyezer arany volt, az súlyra nézve nem több hatvanhat 760 14 | több hatvanhat fontnál: az arany tériméje minden érc 761 14 | már akár igaz keresménye az, akár nem) mindössze tizenegy-tizenkétezer 762 14 | hajóbiztosra nézve nagy pénz, az a fényes padisának csak 763 14 | elkobozták volna is, amíg az a feladók, lefoglalók s 764 14 | meglátta a nyugati láthatáron az újholdat.~A „vörös holdat”.~ 765 14 | újholdat.~A „vörös holdat”.~Az izzó fénysarló a Duna tükrét 766 14 | Timárnak úgy tetszék, mintha az a hold valóban emberi arc 767 14 | mindig nem lehet érteni; az idegen nyelv.~A holdkórosak 768 14 | már semmi félelmes tárgy az útban.~De van!~Füzitõn alul 769 14 | rémület elõször tükrözõdött az útban arcvonásain.~- Tõkére 770 14 | Tõkére mentünk!~Igenis, az történt. A Duna, mikor megárad, 771 14 | elszaggatja a partjait, s az onnan letépett nagy fákat 772 14 | oltalmaz: a legtöbb dunai hajó az ilyen lappangó fatuskók 773 14 | ár ellenében, s elkezdett az elejénél lefelé süllyedni.~ 774 14 | Mentésre gondolni sem lehetett. Az tiszta képtelenség. A hajó 775 14 | akkorra rég elsüllyedt az egész.~Timár felszakítá 776 14 | nyalábolja fel azt a ládikót ott az asztalon; hajónk elsüllyed. 777 14 | kabinba, s ott felfeküdt az ágyára, és nézte, hogy jön 778 14 | lefelé, míg oda eljut, ahol az atyja fekszik a Duna fenekén, 779 14 | visszarohant Timéa kabinjához az övig érõ vízben, s felnyalábolta 780 14 | felnyalábolta õt mindenestõl az ölébe.~- Hozza ön a ládikót?~- 781 14 | múlva csak a födélzete meg az árbocfa a lelankadt vontatókötéllel 782 14 | Induljunk! - parancsolá Timár az evezõknek, s a dereglye 783 14 | melyben minden vagyona volt. Az ott maradt az elmerült kabinban.~- 784 14 | vagyona volt. Az ott maradt az elmerült kabinban.~- Vissza 785 14 | parancsolok!~A dereglye visszatért az elsüllyedt hajóhoz.~Timár 786 14 | Tapogatózva közelített az asztalhoz. Ott nem lelte 787 14 | nem lelte a ládikát. Talán az ágyon felejtette azt a leány? 788 14 | felejtette azt a leány? Az ágy fel volt már emelve 789 14 | Csakugyan a földre esett az le. Azt nyalábra fogta, 790 14 | nyalábra fogta, s igyekezett az ellenkezõ oldalon a hajópárkányra 791 14 | háromszor ázott el ezekért az összenõtt szemöldökökért! 792 14 | halkan: mit jelent görögül az a szó, „háromszor”?~Mihály 793 14 | part felé, Almásnak tartva. Az esti fénytõl acélszínû folyam 794 14 | élethossziglan való gondolatjel - az elsüllyedt Szent Borbála 795 1 | a Szent Borbála hajósai az elsüllyedt jármûvet, s már 796 1 | Komáromban volt Timéával. Az almási gyorsparaszt jól 797 1 | helybeli kereskedõknek, az emeletet egészen a kereskedõ 798 1 | ajtón vezette be, melybõl az úrhölgyek termeibe lehetett 799 1 | divatos pompa uralgott, s az elõszobában inas ácsorgott. 800 1 | Sztambulban is, csakhogy amíg az utóbbi helyen kizárólag 801 1 | emberüknek. Ennél nem járják az etikett-szabályok.~A bejelentést 802 1 | etikett-szabályok.~A bejelentést pótolja az a jó szokása a háziasszonyságnak, 803 1 | mindig úgy állt rajta, mintha az asszonyától ajándékba kapottat 804 1 | nevetésvágytól. S amellett az a jó szokása volt, hogy 805 1 | beszélni; amit mondott, az nem is kiabálás, de folytonos 806 1 | segítségért kiáltana.~- Jaj, maga az, Mihály? - sikolta az úrnõ, 807 1 | maga az, Mihály? - sikolta az úrnõ, pedig még csak a feje 808 1 | még csak a feje volt kinn az ajtón. - Hát azt a szép 809 1 | kisasszonyt hol vette? Hát az a hóna alatt micsoda szekrény? 810 1 | kívánva a bennlevõknek.~Timéa az elsõ találkozás félénk remegésével 811 1 | fogsorok, mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, 812 1 | amiknek ragyogását még emeli az, hogy erõsen kiülnek, mintegy 813 1 | mulatsággal foglalkozik, hogy az elõtte ülõ szép kisasszonyt 814 1 | sárkányvér-pasztellal olyat húzott az arckép homlokán keresztül, 815 1 | asszony összevissza csókolá az arcát.~Azután ismét mondott 816 1 | nyakába boruljon-e ennek az új testvérnek? Athalie még 817 1 | kezéhez, és megcsókolá azt. Az ellenszenves szarvasbõrt 818 1 | lett melegebb. Fehér maradt az, mintha lélek volna.~Timár 819 1 | valamennyi törzsvendég bámulatára az „Allgemeine Zeitung”-ból 820 1 | Magyarországba.~A Szent Borbála az õ hajója! Ali Csorbadzsi 821 1 | õ hajója! Ali Csorbadzsi az õ régi jó ismerõse; sõt 822 1 | széket Athanáz úr, mikor az inas azzal a jelentéssel 823 1 | Brazovics urat beszélni hallotta az ember, akkor tökéletesen 824 1 | mint kiabálva. Csakhogy az õ hangja mély volt, mint 825 1 | sietségtõl lihegve tört be az asszonyok szobájába, s dörgõ 826 1 | sietett, hogy feltartóztassa az ajtóban. Talán magát Brazovics 827 1 | lehetetlen feltartóztatni, ha az egyszer megindult valahová.~ 828 1 | mondta Brazovics úr. - Az elõtt beszélhetsz. Mind 829 1 | Athalie. Hisz tudja már az egész világ. Beszélhetsz, 830 1 | Beszélhetsz, Mihály! Benne van már az újságban.~- Mi van benne? - 831 1 | nem te vagy benne; hanem az, hogy Ali Csorbadzsi basa 832 1 | testi-lelki atyámfia, a khazniár az én hajómon, a Szent Borbálán 833 1 | simogatva ennek haját.~- Hát az én kedves barátom, a derék 834 1 | khazniár basa, hol van?~- Az meghalt útközben - felelt 835 1 | megint agyba-fõbe csókolta az ártatlan áldozatot.~- S 836 1 | mérõ tiszta búza.~- Ah! Az már más! Tízezer mérõ tiszta 837 1 | Parancsolt nekem valamit az én kedves, felejthetetlen 838 1 | ugrott fel a székrõl.~- Az én szép hajóm elsüllyedt 839 1 | társulatnál. Ön nem károsult.~- Az nem a kutyák gondja! Azért 840 1 | cessans miatt! Tudod, mi az a lucrum cessans? No ha 841 1 | felmegy rá.~- No, ez hát az én bajom! - szólt Timár 842 1 | beszéljünk. Ráérünk vele. De az meg sietõs dolog, hogy mi 843 1 | dolog, hogy mi történjék az elsüllyedt hajóteherrel, 844 1 | elsüllyedt hajóteherrel, mert az mentül tovább a víz alatt 845 1 | lenni a kiürítésénél?~- Akar az ördög! Kell a frányának! 846 1 | csíramálét köleszteni belõle! Add az ördögnek, akinek kell.~- 847 1 | reggel, hogy árvereztesd el az egészet egy csomóban.~- 848 1 | kell; holnapig is romlik az áru.~- Én este az apád lelkének 849 1 | romlik az áru.~- Én este az apád lelkének sem írok.~- 850 1 | is közbesikoltott:~- Itt az én szobámat be nem tintázzátok! 851 1 | szobájába, ha írni akarsz! Az én szobámban ne veszekedjél 852 1 | cselédveszekedést nem tûrök. Ez az én szobám.~- De ez az én 853 1 | Ez az én szobám.~- De ez az én házam! - ordíta rá a 854 1 | ordíta rá a nagyúr. - „De az én szobám!” - „Itt én vagyok 855 1 | szobám!” - „Itt én vagyok az úr!” - „De én vagyok az 856 1 | az úr!” - „De én vagyok az asszony!”~Az ordításnak 857 1 | De én vagyok az asszony!”~Az ordításnak és sikoltozásnak 858 1 | ordításnak és sikoltozásnak az a haszna lett Timárra nézve, 859 1 | hogy megmutassa, mennyire õ az úr a háznál, fogta a kalamust, 860 1 | fogta a kalamust, s aláírta az árverezési meghatalmazást.~ 861 1 | megszólalt õ is:~- Akarja-e az úr átvenni a készpénzt, 862 1 | átvenni a készpénzt, ami az árva leányt illeti, avagy 863 1 | gorombaságra egyszerre elnémult az úr is, meg az asszonyság 864 1 | egyszerre elnémult az úr is, meg az asszonyság is. Az ilyen 865 1 | is, meg az asszonyság is. Az ilyen nagyon lármázó embereknél 866 1 | mûködõ gyógyhatású szer az, ha valami nagyon nagy gorombaságot 867 1 | percben fogadott apja õt, az árvát? s hogy taszítja el 868 1 | percben? hogy vonja megint az ölébe? hogy löki félre ismét? 869 1 | ordítanak ketten együtt arra az emberre, kit õ vészben, 870 1 | bántja õt, mint nem bántották az örvények, a sziklák s a 871 1 | nem ért semmit. És mármost az az ember, aki hónapok óta 872 1 | ért semmit. És mármost az az ember, aki hónapok óta oly 873 1 | meghallotta.~Timár, mielõtt az ajtó küszöbét átlépte volna, 874 1 | Timéa kisasszony. Ez még az ön hozománya.~S azzal köpenye 875 1 | mosolygással nyújtva neki az ajándékot, mit számára messze 876 1 | nem értette Timéa; hanem az ajkpittyesztést, az orrfintorítást, 877 1 | hanem az ajkpittyesztést, az orrfintorítást, azt megértette - 878 1 | megkínálni a török csemegével. Az meg azt mondá neki, hogy 879 1 | rosszak a fogai, nem eheti az édességet. Ekkor aztán egészen 880 1 | fõhadnagyhoz a csemegével. Ah! az pompásnak találta ezt, s 881 1 | szemébe.~Timár pedig ott állt az ajtóban, s nézte, hogy Timéa 882 1 | akkor Timár nem állt többé az ajtóban.~Azután nemsokára 883 1 | Timéa néha egy-egy szót; de az egész még idegenebb volt 884 1 | nyakukra hozott leánnyal. Az egész öröksége tesz tizenkétezer 885 1 | fogadott leány ranglépcsõjén. Az asztalnál a családdal fog 886 1 | háznál szükséges, hanem az úri szobákban, nem a szobaleányéban. 887 1 | rendelkezhessék. Ezért aztán azokat az öltönyöket, amiket nem akar 888 1 | leány bizony adjon hálákat az egeknek, ha ilyen jó sorba 889 1 | pillantásával elárulta azt az õszinte bámulatot, amivel 890 1 | hogy aki olyan nagyon szép, az aztán nagyon jó is.~Szavait 891 1 | Azután megmutatá neki Athalie az arcképet, melyet a fõhadnagy 892 1 | vallásuk tiltja valakinek az arcát lefesteni. Hisz éppen 893 1 | a két ellentétes képet. Az egyik oly ragyogó, oly rózsás, 894 1 | fehér arc árnyékot vetett az övére. Timéa szépen felszedte 895 1 | ölében tartá, odahajolt hozzá az arcával, és megcsókolta 896 2 | kihordatnom; mert annál nagyobb az ő káruk, mentől tovább van 897 2 | küldjön ki valakit Almásra az árverés megtételére, azután 898 2 | jöjjenek el árverezni, s még az éjjel gyorsparaszttal vágtatok 899 2 | Tatára a keményítőgyároshoz; az legtöbb hasznát veheti az 900 2 | az legtöbb hasznát veheti az ázott búzának; hogy legalább 901 2 | elvégeztél mindent; itt lakom az „Anglia” mellett; egy nagy 902 2 | Tizenegy óra felé lehetett az idő, mikor a városi sétakert 903 2 | megy össze a dolog. Hol az egyikünk, hol a másikunk 904 2 | bizonyos a világon, legkevésbé az asszonyszív. Én csak azt 905 2 | azt mondom, hogy nem jó az embernek sokáig jegyben 906 2 | jobban eltávozik egymástól. Az ember kiismeri egymásnak 907 2 | ember kiismeri egymásnak az apró hibáit, amiket ha a 908 2 | szó.~- Gazdagság, barátom, az egészen relatív dolog. Hidd 909 2 | úr gazdagságával nincsen az ember tisztában. Ő folytonosan 910 2 | hogy nyert-e vagy vesztett az összes vállalatain, arra 911 2 | úgy rám dicsérned, mint az eladó lovat? Beszéljünk 912 2 | megtudta volna, hogy ez is az õ dolga. Azért beszélt õ 913 2 | Timéa! Vedd el Athalie-t, az a tied!~- Hanem hát beszéljünk 914 2 | okosabb dologról! Nekem az írja a pajtásom Orsováról, 915 2 | Minden írásbeli ajánlat az én kezemen megy keresztül, 916 2 | kapja meg a vállalatot; mert az, nem attól függ, ami írva 917 2 | írva. Eddigelé Brazovicsnak az ajánlata a legkevesebb. 918 2 | száznegyvenezer forintért, s az „illetõ” személyzetnek ígér 919 2 | húszezer forintot.~- Patvar! Az illetõ személyzetnek?~- 920 2 | ki a gesztenyét, ha már az útját tudod. Adj be te most 921 2 | százharmincezer forintért, s ígérj az „illetõknek” harmincezer 922 2 | kereskedõ lesz belõled! Nem megy az minálunk másképpen. Nyomorúság 923 2 | akarni kereskedni, hogy az ember a maga forintján az 924 2 | az ember a maga forintján az egy garasát megnyerje. Ez 925 2 | letett tízezer forintodról. Az biztosítékul elfogadtatik. 926 2 | Almásra, s árverezz magad az elsüllyedt hajó gabonájára. 927 2 | elsüllyedt hajó gabonájára. Az a százezer forint értékû 928 2 | Akkor dupla vámot ígérsz az almási, neszmélyi, füzitõi, 929 2 | Három hét alatt elfogyott az egész, ha itt-ott egy-egy 930 2 | magától odáig nem terjed az esze.~Timár elgondolkozott 931 2 | nélkül, egész biztonsággal. Az elsõ héten egy kicsit édesebb 932 2 | tudományt?~- Hm! - szólt az elkomolyodva - ott, ahol 933 2 | hõstettek, a lovagiasság pályája az, ami lelkemet fölhevíté; 934 2 | hadépítészeti tudományomnak. Az ám: a spekulációnak. A legelsõ 935 2 | legelsõ tervemet, melyet az erõdítésre nézve felterjesztettem, 936 2 | mondták, hanem azért nem az lett elfogadva, hanem tudtomra 937 2 | helyén nagy puszta tér van. Az egy félmillióba került. 938 2 | tanultam én a hadmérnökséget! Az ember lassan kiábrándul, 939 2 | Talán hallottad már azt az adomát, közszájon forog, 940 2 | naponkint? Én már megjöttem az ábrándok világából. Eredj, 941 2 | pajtás, Almásra, s vedd meg az elsüllyedt búzát. Holnap 942 2 | aludt már a városban. Csak az éji õr kiáltása hangzott 943 2 | bástyákon kiáltoztak sorban az õszi esõben elõõrsön álló 944 3 | csakugyan együtt árverezett az elsüllyedt gabonára a többi 945 3 | hogy tízezer forintot megád az egész hajóteherért; arra 946 3 | volna híni õket többet. Az árverezõ bíró elütötte Timárra 947 3 | a vételt, s átadta neki az egész hajóterhet mint tulajdonát.~ 948 3 | egymáshoz köttetve s azokat az elsüllyedt hajó tetõzetéhez 949 3 | hajó helyzetében tegnap óta az a változás történt, hogy 950 3 | lejjebb süllyedt, s ezáltal az eleje kiemelkedett a vízbõl; 951 3 | vízbõl; a két kabin közül az egyik egészen szárazon áll 952 3 | hajó födelét felszakíták, s az emelõdaru segélyével egyenkint 953 3 | molnárokkal a rögtöni õrlés iránt.~Az idõ kedvezett, szél fújt, 954 3 | ilyen bolond vásár után az utolsó zsákot a fejére rántani 955 3 | gondolatok jártak keresztül-kasul az agyában. Ezerféle nyugtalan 956 3 | félhold megint ott állt az alkonyégen. Vörös volt az 957 3 | az alkonyégen. Vörös volt az ég is, a hold is.~Mit kísértesz 958 3 | festve.~Ahol a többinél az a kerék volt az öt küllõvel, 959 3 | többinél az a kerék volt az öt küllõvel, ott volt ezen 960 3 | teste, szíve fázott.~Ez volt az!~Ezt értette a haldokló 961 3 | volt benne.~Aztán kifejté az alsó szegleteit. Szép tiszta 962 3 | belõle. Akkor végighasítá az egész zsákot; s a szétomló 963 3 | aztán kiönté annak tartalmát az ágyra. Ugyanazon ágyra, 964 3 | egyszer.~Minõ látvány volt az a hold világossága mellett!~ 965 3 | halommal s azokba foglaltan az ékszerészet ritkaságai, 966 3 | platinatalléroknak, miket az orosz cár az Unkiars Skellesz-i 967 3 | platinatalléroknak, miket az orosz cár az Unkiars Skellesz-i békekötéskor 968 3 | üldözõi kezére ne jusson az!~Ezért lehetett vihar közepett 969 3 | gyöngynek, drágakõnek értékét, az hozzávethet, hogy Ali Csorbadzsi 970 3 | Timár elkábultan ült le az ágy szélére, reszketõ kezében 971 3 | reszketõ kezében tartva az achátszelencét, melynek 972 3 | villogott.~Mereven bámult ki az ablakon besütõ holdra.~Annak 973 3 | mint a tied? Megvetted az elsüllyedt hajóterhet úgy, 974 3 | drágakõ.”~„Amit megvettél, az a tied. Te jóhiszemûleg 975 3 | hogy mit rejt még magában az a hajó.”~„Beszélt neked 976 3 | félholdról, s te találgattad, mi az; magad is töprengtél rajta, 977 3 | lehet csak ennyi vagyona az üldözöttnek, amennyi látható. 978 3 | látható. Most már érted is az összefüggést sejtelmeid 979 3 | megakadályozta, akkor okvetlenül jó az, amit elõidézett.”~„Kié 980 3 | barátságát! hogy kérnek tanácsot az eszétõl! hogy bízzák rá 981 3 | eszétõl! hogy bízzák rá az ország sorsát, hogy bolondulnak 982 3 | szépen«-t sem hallottál az ajkairól soha?”~„Mi lenne 983 3 | gyermek.”~„Azután nem is jutna az õ kezébe, mert azt rögtön 984 3 | rögtön lefoglalná a gyámapja, az majd elharácsolná, elsikkasztaná 985 3 | veszedelmes tõkét, amitõl az elsüllyedt?”~„Nem.”~„Rosszat 986 3 | alásüllyedt már a Dunába, csak az egyik ága állt ki a vízbõl, 987 3 | Senki nem tud errõl semmit. Az egyetlen ember, aki tudta, 988 3 | gyorsszekér ott állt meg az „Anglia” mellett a kétfejû 989 4 | AZ ARANYBÁNYA~...Egyszer voltam 990 4 | a keblem elszorul annál az eszménél, hogy leírjam, 991 4 | fel akarja emelni, amit az élõ látás hozott eléje, 992 4 | magunkat egyikébe azoknak az óriási hegyüregeknek, amiket 993 4 | keresztül-kasul döntve egymásra. Az iszonytató kráter egész 994 4 | százölnyi párkányáig, s le az ezeröles kerületû fenekéig 995 4 | mélységes üregben vész el. S az egyik oldalán e szörnyû 996 4 | kapun kitekintve látunk az alant mélyedõ völgybõl kiemel 997 4 | így repeszték széjjel.~Az a csúcsos hegy, ami ott 998 4 | kövekbõl támadt, mikbõl az aranyat kiszedték. Egy porrá 999 4 | egyszer olyan mélyre terjed az, mint amennyit a napvilág 1000 4 | a napvilág bejár belõle.~Az eltemetett sziklafolyosókban