| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avagy 1 avandzsírozni 1 avisót 1 az 4310 az-é 1 azalatt 33 azáltal 1 | Frequency [« »] ----- ----- 11328 a 4310 az 2492 hogy 2396 s 2190 nem | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances az |
Part, Chapter
1501 8 | vissza kölcsöneiket.~S akkor az egész kártyavár összeomlott.~ 1502 8 | vetemedett, semmivé volt téve az egész Brazovics-ház. A hógörgeteg 1503 8 | alkalmával nemcsak elégtelen volt az összes vagyona az igények 1504 8 | elégtelen volt az összes vagyona az igények kielégítésére, de 1505 8 | ház tetején is túlcsapott az ár, s ez az ár tele volt 1506 8 | is túlcsapott az ár, s ez az ár tele volt sárral, iszappal - 1507 8 | elveszté minden vagyonát. Az árva bizománya nem volt 1508 8 | szobában, és szidták, átkozták az elhunytat a gyászoló hölgyek 1509 8 | aztán a házat magát, s mikor az el lesz adva, akkor az eddigi 1510 8 | mikor az el lesz adva, akkor az eddigi lakók mehetnek, amerre 1511 8 | szép Athalie nézhet fel az égre, és kérdezheti, hogy 1512 8 | Athalie?~Egy bukott csalónak az árva leánya, akinek mindenét 1513 8 | mindenféle mérgek voltak. Az egész gyûjteményt egyszer 1514 8 | vigasztalan sivatagával. Az apa koldussá tette gyermekét, 1515 8 | meghalni!~Nincs még szívében az az erõ, ami a sírba elvezet.~ 1516 8 | meghalni!~Nincs még szívében az az erõ, ami a sírba elvezet.~ 1517 8 | öli meg. És azt a mérget az ittasságig meri felszívni. 1518 8 | felszívni. Õ szerette azt az embert, akinek ezt a gyûrût 1519 8 | a bíróság pecsétje van. Az alvókat nem költi fel Athalie, 1520 8 | egyedül.~Mennyire haladhatott az éj, nem tudja; a pompás 1521 8 | mutat.~Mindegy, akárhány az óra, Athalie megkeresi a 1522 8 | fõõrhelyen: több nincs.~Athalie az „Anglia” felé siet. Az pedig 1523 8 | Athalie az „Anglia” felé siet. Az pedig rossz hírben álló 1524 8 | némberekkel találkozni, ha az „Anglia” mellett elhalad. 1525 8 | irtózik õ most azoktól. Az a méreg, amit abból az arany 1526 8 | Az a méreg, amit abból az aranykarikából átszítt, 1527 8 | A sártól csak addig fél az ember, amíg egyszer bele 1528 8 | egyszer bele nem lépett.~Az „Anglia” szögleténél katona 1529 8 | folyosója van a piac felõl; az ott nappal a kenyéráruló 1530 8 | szögleten bekanyarodott az „Angliá”-ba, s eltûnt elõle 1531 8 | sötétjében találta magát.~Az orgonabokrok közül egy ablak 1532 8 | Athalie-t e csillám vezette. Az volt a kapitány lakása.~ 1533 8 | lakása.~Athalie megragadta az oroszlánfejû kopogtatót 1534 8 | tiszt szolgája, s kinyitá az ajtót.~- Itthon a kapitány? - 1535 8 | meg a belépõt, s azonfelül az a pipafüstillat, ami bevette 1536 8 | még a kapitány szobáját. Az a szállás, amelybe a menyegzõ 1537 8 | õt a võlegénynek vinnie, az bizony másképpen volt berendezve, 1538 8 | hitelezõk. Ide csak néha az ablakon át tekintett be 1539 8 | dolgozott.~Athalie megállt az ajtóban, és lecsüggeszté 1540 8 | kapitány odasietett hozzá.~- Az istenért, kisasszony! Mit 1541 8 | kisasszony - szólt, Athalie-t az egyszerû bõrpamlaghoz vezetve, 1542 8 | Vajon nem érti-e meg?~Nem, az nem értette meg.~S mikor 1543 8 | jegygyûrûjét, vigyen el az anyjához, hagyjon nála mint 1544 8 | engedelmes leánya leszek az ön anyjának.~Kacsuka úr 1545 8 | majd elfújta a gyertyát, s az asztalra letett cirkalmat 1546 8 | kezébe.~- Hja, kisasszony, az lehetetlen. Ön az én anyámat 1547 8 | kisasszony, az lehetetlen. Ön az én anyámat nem ismeri. Az 1548 8 | az én anyámat nem ismeri. Az egy nagyravágyó nõ, összeférhetetlen 1549 8 | viszálykodásom volt nekem az anyámmal szívviszonyom miatt. 1550 8 | Én kegyed miatt dacoltam az anyámmal.~Athalie keble 1551 8 | Ha ön dacolt énmiattam az anyjával, dacolok én ön 1552 8 | anyjával, dacolok én ön miatt az egész világgal.~Kacsuka 1553 8 | csinált mértani ábrákat az asztalon, mintha a sinusok 1554 8 | megtudni, mi különbség van az õrültség és a szerelem között.~ 1555 8 | volna. Nem vagyok a magamé, az öné vagyok. Parancsoljon 1556 8 | önre nézve. Elvesztettem az eszemet, és nem bánom. Öljön 1557 8 | fogok kegyeddel, mindig azt az érzelmet fogom kegyed iránt 1558 8 | tette.~Hanem abból, amit az arca mutatott e percben, 1559 8 | valaki mást szeret; s ha az a más is szegény, koldussá 1560 8 | együtt, minõ gyalázat volna az - önre nézve! Nem félek. 1561 8 | fogja követni.~- Ne tegye. Az õrjárat elfoghatná szegényt, 1562 8 | nem járhat a takarodó után az utcán. Majd hazatalálok 1563 8 | kinyithatta volna elõtte az ajtót.~Úgy tetszett neki, 1564 8 | kapitány, azután, hogy õ az ajtón kilépett, kardját 1565 8 | messzirõl akarja kísérni? Az Anglia szögletén megállt; 1566 8 | nem szabadítja õt többé.~Az oszlopos ház hosszú folyosóján 1567 8 | Most már fel sem ébredt az rá, nem is káromkodott. 1568 8 | ajtajához ért Athalie, ott az a gondolat zsibbasztá meg 1569 8 | féltés izgatta idegeit.~Az elõszobába érve keresé a 1570 8 | elõszobába érve keresé a sötétben az asztalon hagyott gyertyát 1571 8 | csontnyelû, éles konyhakés.~Az is jó világosság a sötétben.~ 1572 8 | szobákban.~Fogai összeverõdtek.~Az járt a fejében, hogy ha 1573 8 | fehér arcú leánynak, amint az ott alszik mellette a másik 1574 8 | azzal a késsel, oda, ahol az a fehér alak azon a fehér 1575 8 | vánkoson alszik.~Csakhogy az nem alszik ott.~Athalie 1576 8 | eszébe jutott, hogy hisz az kinn alszik most a cselédszobában 1577 8 | sötétség.~Leveté magát ruhástól az ágyára, és azt akarta, hogy 1578 8 | akarta, hogy imádkozzék.~De az imádság helyett az az egyiptomi 1579 8 | imádkozzék.~De az imádság helyett az az egyiptomi istencsapásokról 1580 8 | De az imádság helyett az az egyiptomi istencsapásokról 1581 8 | a kábító álom, ugyanazok az álomképek gomolyogtak körülötte: 1582 8 | ébreszté fel Athalie-t.~Éppen az volt az álma, hogy egy ifjú 1583 8 | Athalie-t.~Éppen az volt az álma, hogy egy ifjú hölgyet, 1584 8 | már húzva ellene, a bíró az ítéletet olvassa fel: „Istennél 1585 8 | a dob... Erre fölébredt.~Az árverési dobszó volt az.~ 1586 8 | Az árverési dobszó volt az.~Kezdõdött a hivatalos kótyavetye.~ 1587 8 | utca hallatára egymás után az ismerõs, a megszokott, a 1588 8 | felvette gyászruháját, csak azt az egyet hagyták meg neki, 1589 8 | ment - valakit keresni. Az egész háznál csak anyja 1590 8 | fenekén egy gombostû volna, az a torkomon fennakadna, s 1591 8 | megfulladnék bele.”~Majd meg az a kívánsága jött, hogy bárcsak 1592 8 | kívánsága jött, hogy bárcsak az a vasaló onnan a polcról 1593 8 | éppen alatta megy, s éppen az õ feje búbjára esnék. Azt 1594 8 | vette volna, ha most jönne az a híres földindulás, hogy 1595 8 | anyját. - Nézz ki inkább az ablakon, nem keres-e bennünket 1596 8 | Ugyan ki keresne minket?~Az idõ pedig egyre telt, és 1597 8 | fenyegetõ torzképpé ferdíték az eszményi szépet. Úgy ült 1598 8 | mint egy bukott angyal, kit az égbõl a pusztába kiûztek.~ 1599 8 | égbõl a pusztába kiûztek.~Az idõ dél felé járt már, és 1600 8 | pedig egyre közelebb jöttek. Az árverezés szobáról szobára 1601 8 | szobára ment. Elkezdték az utcai szobákon, s úgy jöttek 1602 8 | utcai szobákon, s úgy jöttek az udvari szobák felé, amiknek 1603 8 | észrevegye, milyen gyorsan megy az árverezés. Alig kiáltanak 1604 8 | dobot: „senki többet?”. Az árverezésre csõdült emberek 1605 8 | bolond ember!”~De ki lehet az a bolond ember?~Most már 1606 8 | hátra; oda be sem nyitnak. Az elõszobában ráütik a dobot. „ 1607 8 | valami bolond ember.~És az is felötlik Zófia asszonynak, 1608 8 | szobákból elvitetni, ahogy az más árverésnél szokás, hogy 1609 8 | következik a fõ dolog. Lemennek az udvarra mind. A házat árverezik. 1610 8 | venni kívánók oda tolongnak az árverezõ tanácsnok asztalához. 1611 8 | zûrzavaros zsibaja támad; az emberek futnak széjjel, 1612 8 | innen. Nézzünk ki utoljára az ablakunkból, mert sohasem 1613 8 | nézte a faliórát. Pedig az már tizenkettõt mutatott.~ 1614 8 | halavány reménysugár csábította az egyiptomi sötétségben. Lehet, 1615 8 | kapitány nem akart, szégyenlett az árverezõ tömeg között átfurakodni; 1616 8 | jön majd, mikor kiürült az udvar.~- Nem hallod, hogy 1617 8 | magát a hölgyek elõtt, s az ajtónál megállt.~Athalie 1618 8 | kezdé Timár, elõre bocsátva az „én”-t, mint valami római 1619 8 | mától fogva ennek a háznak az úrnõje. Minden az öné, ahogy 1620 8 | háznak az úrnõje. Minden az öné, ahogy áll. Ruhák, ékszerek 1621 8 | a szekrényekben, a lovak az istállóban, értékpapírok 1622 8 | lefoglalás itt találta. Minden az ön nevére van írva, s a 1623 8 | nekem engedné; s ha volna az ön szívében számomra egy 1624 8 | mit mondott magában. Ez az ember volt annyiszor megszabadítója. 1625 8 | csak egyet nem.~De hisz az úgyis el van veszve. Az 1626 8 | az úgyis el van veszve. Az a másé.~Timár nyugodtan 1627 8 | hozzá semmi föltételt, már az mind az ön nevére van átírva. 1628 8 | semmi föltételt, már az mind az ön nevére van átírva. Ön 1629 8 | elmehetsz”! Pedig kitelik az ilyen szó az efféle bolond 1630 8 | Pedig kitelik az ilyen szó az efféle bolond leánytól, 1631 8 | fennhéjázó kisasszony, s arra az bosszúból rögtön megkérte 1632 8 | elvesz ön nejének, s ez lesz az ön háza, s én leszek az 1633 8 | az ön háza, s én leszek az ön házában a nõ: engedje 1634 8 | házában a nõ: engedje ön, hogy az én nevelõanyám, ki engem, 1635 8 | velünk. Tekintse ön õket az én anyámnak és az én testvéremnek, 1636 8 | ön õket az én anyámnak és az én testvéremnek, s bánjék 1637 8 | szóra.~Timéa észrevette az áruló könnyet, s mindkét 1638 8 | visszaadja Athalie-nak, ami az övé? A szép ruhákat, az 1639 8 | az övé? A szép ruhákat, az ékszereket? És együtt fog 1640 8 | helyén volt józan esze, az a messze belátó, elõre vigyázó, 1641 8 | fölé emelte. Segélyére jött az a gyors leleményesség, mely 1642 8 | jól lesz? Én nem akarok az ön szívének szégyenére válni. 1643 8 | meg a kezét, a lábát, azt az okos fejét! - És meg is 1644 8 | elrontotta valamennyinek az örömét.~Büszkén, mint egy 1645 1 | AZ ALABÁSTROMSZOBOR MENYEGZŐJE~ 1646 1 | A leány tündéri szépsége az első találkozás óta meghódítva 1647 1 | vágyai céljához. A szép leány az övé. Neje lesz.~És még egy 1648 1 | tehertõl menekül meg lelke: az önvádtól.~Mert attól a naptól 1649 1 | naptól kezdve, amidõn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta 1650 1 | kapja vissza. Ami férjeé, az az övé is. Nem fogja soha 1651 1 | kapja vissza. Ami férjeé, az az övé is. Nem fogja soha megtudni, 1652 1 | hogy ennek a nagy vagyonnak az alapja valaha az övé volt; 1653 1 | vagyonnak az alapja valaha az övé volt; csak azt tudja, 1654 1 | azt tudja, hogy most már az övé. És ezzel ki van engesztelve 1655 1 | Timár siettetni akarta az összekelést. Nála nem volt 1656 1 | hímezni - mint azon a másikon. Az a másik, kétszeresen szeren 1657 1 | protestáns lelkész állt elõ, hogy az áttéréshez múlhatatlanul 1658 1 | érteni, mert ez a vallás az értelmen, az okoskodáson 1659 1 | ez a vallás az értelmen, az okoskodáson alapul, tehát 1660 1 | Hanem itt egy nagy baj volt. Az, hogy a mohamedán vallás 1661 1 | mohamedán nõk nem tagjai az eklézsiának; jelen sem szabad 1662 1 | õket nem kötelezik sem az „Abdésztán”, sem a „Güzül”, 1663 1 | õket nem fürösztik meg az Izmail kútjában, nem lökik 1664 1 | támasztja fel a halálból az Izrafil angyal trombitája; 1665 1 | Izrafil angyal trombitája; az õ homlokukra nincs írva 1666 1 | hívõ), õk nem futnak át az Alsirát-hídon, nem is esnek 1667 1 | pokol még a „Gyehenna”, az utána következõk pedig: 1668 1 | szükségük nincs: azokra ott az örök ifjúságú „hurik” várnak, 1669 1 | feladata, amidõn Timéát az ésszerû vallás felfogására 1670 1 | leánnyal még nem próbálkozott.~Az elsõ nap, mikor a másvilág 1671 1 | Timéának, elmondva, hogy ott az égben majdan mindazok, kik 1672 1 | ne szeresse, annálfogva az ígéret tana egészen korrekt”.~ 1673 1 | Timéa, vajon Ali Csorbadzsi, az õ apja, szintén oda jut-e 1674 1 | kegyes örvendezéssel viszonzá az esperes úr, hogy minden 1675 1 | a mennyországban, akkor az én szegény apámnak is adjon 1676 1 | adjon egy kis helyet, hogy az is velünk legyen; s õ azt 1677 1 | fogja megtagadhatni, ugye?~Az esperes úr szörnyen vakarta 1678 1 | ezt a skrupulózus dolgot az egyetemes egyházi zsinat 1679 1 | protestáns templomba.~Ez az egyszerû épület fehérre 1680 1 | gyakorolt kedélyére, mint az a másik templom, melybõl 1681 1 | padokba külön a férfiak, külön az asszonyok, zsoltárt vesz 1682 1 | a kántor elkezdi, ráriad az egész gyülekezet, és végigénekli 1683 1 | gyülekezet, és végigénekli az egész zsoltárt.~És akkor 1684 1 | tömve van asszonynéppel, az az ezernyi asszonynép két 1685 1 | tömve van asszonynéppel, az az ezernyi asszonynép két óra 1686 1 | keresztanyja fog lenni: az vezeti õt ki a keresztelõ 1687 1 | Azután tart egy intést az esperes úr a keresztszülõknek, 1688 1 | keresztszülõknek, elszámlálva az õ kötelességeiket, s akkor 1689 1 | éppen Zsuzsánnának, mikor az eddigi nevével úgy meg volt 1690 1 | nevével úgy meg volt elégedve?~Az imádkozás után megint leülnek, 1691 1 | Istene!” amibõl Timéának az a gyenge kétsége támad, 1692 1 | aggodalmát eloszlatja végre az a másik tiszteletes úr; 1693 1 | keresztyén leányzót.~És az a három légió asszony még 1694 1 | megnyugodott a történtekben.~Az elsõ kihirdetéstõl a menyegzõig 1695 1 | hogy milyen kedves leány az õ menyasszonya; hogy mennyit 1696 1 | hogy ment vissza a víz alá az ott feledt vagyonért; hogy 1697 1 | tiltakozással, de nem is bizonyított az állítás mellett szemérmes 1698 1 | felõle.~Timár elhitte, hogy õ az a boldog ember, akit e nõ 1699 1 | hosszú hintósora állt végig az utcán, miként ama boldogtalan 1700 1 | apai háznál, s ugyanabból az ablakból nézte, elrejtõzve 1701 1 | imádkozott ez idõ alatt az új párért az egész gyülekezet, 1702 1 | ez idõ alatt az új párért az egész gyülekezet, óh! bizonyosan 1703 1 | találta olyan gyönyörûségesnek az esküvõt, mint ahogy azt 1704 1 | aranysüveg; nem is hozott az új pár elé ezüstkoronákat, 1705 1 | a nemesi díszruha mellé.~Az a bûbájos szertartás sem 1706 1 | pap megfogja kezeiket, és az oltár körül vezeti õket 1707 1 | pohárból ivás és a szent csók az oltár elõtt: oltár sincs 1708 1 | mind igézetesebben hangzik az, hogy „goszpodi pomiluj”. 1709 1 | protestáns esküvõ. Hiszen Timéa az egészbõl nem értett még 1710 1 | elterjed egész valóján.~Az a véghetetlen kincs, amit 1711 1 | nõ, a feleség - nem tud az õ közellétérõl semmit. Nem 1712 1 | álomjáró.~Mihály ugyanazt az alakot látja maga elõtt, 1713 1 | kedvesem”.~Egy alabástromszobor az. Egy szobor, mely hajlik, 1714 1 | suttogással. - Tudod-e, hogy te az én nõm vagy?~Timéa szemébe 1715 1 | néz, és nyugodtan felel:~- Az vagyok.~- Szeretsz-e engem?~ 1716 1 | arcú nõ azt kérdezi:~- Mi az?~Mi az? Mi az? Világ minden 1717 1 | azt kérdezi:~- Mi az?~Mi az? Mi az? Világ minden bölcse 1718 1 | kérdezi:~- Mi az?~Mi az? Mi az? Világ minden bölcse meg 1719 1 | annak, aki azt nem érti.~Mi az? Mi az? Egy szó nem kell 1720 1 | azt nem érti.~Mi az? Mi az? Egy szó nem kell annak 1721 2 | Talán máskor is megtörtént az, hogy egy férj nem találta 1722 2 | úgy tett azzal, hogy bízta az idõre az orvoslatot. Mit 1723 2 | azzal, hogy bízta az idõre az orvoslatot. Mit lehet tenni 1724 2 | nõül fogja venni, annak az arcát se lássa a menyegzõnapig. 1725 2 | hogy a keresztyéneknél az ábrándozás meg van ugyan 1726 2 | mondta volna, hogy - azon az úton menjen, amelyen az 1727 2 | az úton menjen, amelyen az a másik leány sötét éjjel 1728 2 | éjjel kétszer megbotlott az útjában alvó örömleány testén - 1729 2 | alvó örömleány testén - az õ botlása halála lett volna 1730 2 | Eltemette, megfagyasztá azt az érzést. S nõül ment egy 1731 2 | hogy majd jön a tavasz, s az a szíveket átmelegíti.~Mihály 1732 2 | fûszeres ligetei nem termettek az õ számára írt.~Elhalmozá 1733 2 | mezteti férjét, ha már itt az idõ, hogy haza kell menni, 1734 2 | favágó, aki mikor fûrészel, az egyik végét a fûrésznek 1735 2 | fûrésznek a feleség fogja, az boldog ember; azok, mikor 1736 2 | képzelte.~Nem sikerült neki az elszegényedés. A szerencse 1737 2 | bizton belebukott volna, az fényes sikerrel végzõdött; 1738 2 | azt titkolják; csak ennek az egynek a szerelmét nem, 1739 2 | elhitethetné szívével, hogy az mást szeret, hogy hûtelen, 1740 2 | nem táncol. Meg is mondja az okát, miért nem. Nem tanították 1741 2 | már nem akar tanulni. Csak az éltes asszonyságok társaságát 1742 2 | Timéával Athalie.~Athalie, az õ becsületének nem védangyala, 1743 2 | együtt egy házban lakni, az érzelmes jó szív sugallatán 1744 2 | védördög hallgat, addig Timéát az Isten sem ítéli meg.~Athalie 1745 2 | megint azon kapta, hogy az úrnõ ruháit tisztogatja, 1746 2 | hogy azt bántani fogja. Ha az valamit kért tõle, oly szolgálat 1747 2 | Timéával beszélt: „s”-nek ejtve az „sz” betût „Sép Timéa!” „ 1748 2 | neme volt a bosszantásnak, az, hogy kifogyhatatlan volt 1749 2 | ajtón ki- vagy bement, vagy az uszálya szorult az ajtó 1750 2 | vagy az uszálya szorult az ajtó alá, vagy a ruhaujja 1751 2 | vagy kilincs törött bele, s az neki jólesett. Tört edények, 1752 2 | maradni vele. Egyedül õ volt az, aki Athelie-nak igazi hangját 1753 2 | mily feneketlen örvény az, amit az õ gyûlölete képez. 1754 2 | feneketlen örvény az, amit az õ gyûlölete képez. Zófi 1755 2 | gyertyáját, bûzölni hagyva az izzó faggyús kanócot, hadd 1756 2 | kanócot, hadd töltse be az fojtó zsírfüsttel az egész 1757 2 | be az fojtó zsírfüsttel az egész szobáját, s aztán 1758 2 | S csak akkor érte utol az álom, mikor az éj csendében 1759 2 | érte utol az álom, mikor az éj csendében egy ajtót hallott 1760 2 | tudnia kellett azt jól, hogy az ifjú férj és az ifjú nõ - 1761 2 | jól, hogy az ifjú férj és az ifjú nõ - nem boldogok.~ 1762 2 | hangzik el.~Timéa állandóan az, aki volt: csupán a férj 1763 2 | abban.~Ez a mosoly volt az, mely azt mondja: „csak 1764 2 | kárvágyó gúnymosoly fullánkját az útra.~Délig utazott e fullánkkal 1765 2 | Lakásának külön bejárása volt az õ szobájába, s annak a kulcsát 1766 2 | Mihály nesztelenül közelített az ajtóhoz, s óvatosan nyitá 1767 2 | azt.~Csend volt, aludtak.~Az éji lámpa tejfehér ernyõje 1768 2 | szobában.~Mihály félrevonta az ágy függönyét: ugyanaz az 1769 2 | az ágy függönyét: ugyanaz az alvó szent szobra feküdt 1770 2 | szempilláin keresztül. Pedig az alvó nõ meglátja álmában 1771 2 | jelenség... Semmi tápszer annak az éhes szörnyetegnek, aki 1772 2 | Sokáig állt ott, és nézte az alvó alakot.~Egyszer aztán 1773 2 | viasztekercs volt a kezében.~Megint az a bántó gúnymosoly az arcán.~- 1774 2 | Megint az a bántó gúnymosoly az arcán.~- Ön itthon feledt 1775 2 | Pszt! - inte Athalie-nak, az alvóra mutatva, s elsietett 1776 2 | alvóra mutatva, s elsietett az ágy mellõl. - Irataimat 1777 2 | letette a viasztekercset az asztalra, és - nem távozott 1778 2 | hogy amíg én itt vagyok, az az ember, aki önre nézve 1779 2 | hogy amíg én itt vagyok, az az ember, aki önre nézve rettegés, 1780 2 | aki önre nézve rettegés, az ön családi kincseihez nem 1781 2 | Én vagyok a gyémántzár az ön házán. Tudjon ön meg 1782 2 | elmegy a városból, addig az ideig, amíg ön ismét visszatér, 1783 2 | amíg ön ismét visszatér, az ön háza egy kolostor. Semmi 1784 2 | se asszonyt. Ami levelek az asszonyhoz érkeznek, azokat 1785 2 | ahogy tetszik. Önnek neje az utcára ki nem megy azalatt, 1786 2 | õmiatta szenvedem. Mert amióta az õ szellemarca e házban megjelent, 1787 2 | találja, addig tudhatja, hogy az önhöz hû maradt. Mert én, 1788 2 | Mert én, uram, ha azzal az emberrel csak egy édes szót 1789 2 | melyet a szerelemféltõ düh az ön felesége szívének tart 1790 2 | szegezve. S ön e gyiloknak az árnyékában fogja mégis mindennap 1791 2 | leányt, aki mást szeret; az a más az enyém volt. Ön 1792 2 | aki mást szeret; az a más az enyém volt. Ön elvette tõlem 1793 2 | házat, apám, vagyonom mind az ön keze alatt hullott a 1794 2 | mártír. És önnek nem elég az, hogy maga szenved, hanem 1795 2 | arcáról eltûnt minden nõiség. Az álcázott alázatosság helyett 1796 2 | el Mihály szobáját. Még az égõ viasztekercset is fölvette 1797 2 | viasztekercset is fölvette az asztalról, és elvitte magával, 1798 2 | valami, mikor azt a leányt az égõ viasztekerccsel kezében 1799 2 | belépett a hálószobába, az ajtó bezárult, s Mihály 1800 2 | zárában kettõt fordul a kulcs.~Az õ sorsa el volt ítélve.~ 1801 2 | összeszedett, csendesen kilopózott az ajtaján, halkan zárt a kulccsal, 1802 2 | a házat. Kiûzte õt abból az a leány!~Künn az utcán az 1803 2 | õt abból az a leány!~Künn az utcán az áprilisi zivatar 1804 2 | az a leány!~Künn az utcán az áprilisi zivatar hózáporral 1805 2 | hózáporral fogadta. Jó idõ az olyan embernek, aki nem 1806 2 | észrevétetni.~A szél süvöltött az utcákon, a hó szemközt vágott, 1807 3 | idő egész Bajáig kísérte az utazót. Néhol még frissen 1808 3 | hullott hó lepte a mezőket, s az erdők még kopárak voltak.~ 1809 3 | hideg időhöz hozzáillett az is, amiről gondolkozott.~ 1810 3 | férj szerencsétlen, hanem az asszony is.~Csakhogy a férj 1811 3 | Csakhogy a férj kétszeresen az, mert õ szerezte azt a balsorsot 1812 3 | balsorsot mindkettõjüknek.~Az elsõ megbotlás követeli 1813 3 | önmagáért?~Mégsem szereti.~Ez az örökké visszatérõ válasz.~ 1814 3 | De hát mire való akkor az élet? Mi célja van a napok 1815 3 | emberekkel is jót tenni?~Hm! Ez az utolsó menedék.~Akit nem 1816 3 | Akit nem szeretnek otthon, az keresi, hogy szeressék az 1817 3 | az keresi, hogy szeressék az utcán.~Akit már nem szeretnek 1818 3 | már nem szeretnek otthon, az fákat ültet, pomológ lesz. 1819 3 | ültet, pomológ lesz. Ez az elsõ stádium.~A második 1820 3 | tyúkot, baromfit nemesít.~Az utolsó stádium pedig, hogy 1821 3 | üzleti állomása, s mikor az Alföldön járt, leveleit 1822 3 | ha fölemelték is a vámot az angol határon; ha emelkedtek 1823 3 | metalique-ok.~De talált mégis az érkezett levelek között 1824 3 | továbbutazni.~Volt már valami célja az útjának.~Csekély cél; nem 1825 3 | Egypár szegény embernek az öröme. De igazi öröm.~Az 1826 3 | az öröme. De igazi öröm.~Az idõ megváltozott, egyszerre 1827 3 | és barack virágzik. Olyan az a kétnapi út, mint egy álomkép. 1828 3 | a hófehér mezõ, s ma már az Al-Dunán a virágzó erdõk!~ 1829 3 | Fabula János uram volt az összes hajóraj felügyelõje; 1830 3 | ladikját víz mentében, míg az Osztrova-sziget farkáig 1831 3 | közepébõl magasan tûntek ki az ismerõs nyárfák hegyei, 1832 3 | szükséges; de hozzáértõ embernek az a jó. Ahol egyszer már volt 1833 3 | tavaszi idõben? Aki úr, az vadászik.~Csakhogy a vadászatnak 1834 3 | vadászatnak korlátai is vannak. Az egér éjszakai vadászatra 1835 3 | vadásznak a víziállatokra. Az is szép sport!~Almira begázol 1836 3 | s nagy óvatosan bedugja az egyik lábát egy olyan üregbe, 1837 3 | kedélyes, öreguras kacagásforma az nála. Megismeri a csónakászt.~ 1838 3 | kedélyes találkozási jelenetet. Az elõre látható katasztrófa 1839 3 | kalimpáló szörnyeteghez, hogy az az egyik ollójával belekapott 1840 3 | kalimpáló szörnyeteghez, hogy az az egyik ollójával belekapott 1841 3 | holmikat kiszállítsa. Hiszen az mind tarisznyába van csomagolva. 1842 3 | odaadta Almira szájába, s az aztán keresztbe fogva azt 1843 3 | ibolyakékkel, szironták arannyal; az arany napsugár kihívja a 1844 3 | kihívja a virág szerelmét, az illatot, attól terhes a 1845 3 | illatot, attól terhes a lég; az ember minden lélegzetvételnél 1846 3 | lugas, csupa rózsából. Liget az, berek, labyrinth, rózsafákból, 1847 3 | is ráismere: Noémi volt az.~A kis Noémi, akit már harmadfél 1848 3 | Timár úr! - kiált, a lyánka az érkezõ elé szaladva, s messzirõl 1849 3 | meleg kézszorítással üdvözli az érkezõt.~Mihály viszonozza 1850 3 | leány valóban sokat nyert az elmúlt évek alatt.~Sajátszerû 1851 3 | Sajátszerû fiziológiája az a leányarcoknak, hogy némely 1852 3 | arc ugyanazon idõ alatt az észrevétlen bájakat nem 1853 3 | rossz indulat, a bánat és az öröm, a nyugtalanság és 1854 3 | Timár, kezében felejtve az odanyújtott kis kezet.~- 1855 3 | tarisznya. - Almira! - kiálta az utána sompolygó kutyának -, 1856 3 | leányát, hogy megengesztelje. Az meg hagyta magát engesztelni.~- 1857 3 | fehér vesszõkosár volt az útban, fehér lepedõvel leterítve 1858 3 | fehér lepedõvel leterítve az, ami benne tetézve állt. 1859 3 | én segítek bevinni, hisz az nehéz lesz.~Noémi kacagott; 1860 3 | gyermeteg, csattogó kacaj volt az, s aztán felhajtá a fehér 1861 3 | kosár tartalmáról. Tele volt az rózsalevéllel.~Hanem azért 1862 3 | Sok szegény asszonynak az a keresete.~- No ugye? Hát 1863 3 | ami maga elég arra, hogy az emberrel a világot megszerettesse. 1864 3 | rózsa minden évben virágzik, az mindig hû marad hozzánk. 1865 3 | csendesen hullott cseppenkint az elsõ fõzet, a tûzhely mellett 1866 3 | kosár tartalmát a padra; ah az részegeskedés, az dobzódás 1867 3 | padra; ah az részegeskedés, az dobzódás volt az illatárban.~ 1868 3 | részegeskedés, az dobzódás volt az illatárban.~Noémi letette 1869 3 | rózsaillat megölne.~- Hát az szép halál volna.~Erre aztán 1870 3 | Akkor aztán Noémi átkarolta az anyját, és csókolá, kérlelé.~- 1871 3 | kisleánynak így tréfálni az anyjával? Egy ilyen kicsi 1872 3 | igazat adott Terézának, hogy az bizony semmi körülmény között 1873 3 | fiatal leány azt mondja az anyjának, hogy valami halál 1874 3 | Sokszor végeztem azt odahaza az anyám házánál.~- Ugye, az 1875 3 | az anyám házánál.~- Ugye, az ön anyja is olyan jó asszony 1876 3 | sincs”. - Veszedelmes szó az!~Mihály észrevette, hogy 1877 3 | hogy Teréza asszony megáll az ajtóban, s látszik rajta, 1878 3 | Ne menjen most a konyhába az én kedvemért friss estebédet 1879 3 | Fabula János uram biz az.~- Ah! az a derék kormányos! 1880 3 | János uram biz az.~- Ah! az a derék kormányos! Õ is 1881 3 | tõle Noémit.~- Nem úgy lesz az. Majd én ügyelek a konyhára 1882 3 | nélkül szokta tenni, amit az anyja mondott neki. Feje 1883 3 | olyan kedves keretül szolgál az arcának. Timár megismerte 1884 3 | viszontlátásig! - mondák egymásnak az anya és leány, egymást megcsókolva. 1885 3 | Timár a szigetet végigjárni.~Az út olyan szûk, hogy közel 1886 3 | sûrû geszten keresztül; az õsbozót ki volt irtva a 1887 3 | szalag volt a nyakára kötve, az bizonyosan Noémi választottja.~ 1888 3 | fiatalabbak, mint én.~És az oly természetesen volt mondva.~ 1889 3 | favágók jönnek ide, kik nekünk az irtásnál segítenek; fizetésbe 1890 3 | közbe a kakukk nem gyõzi az erdõk óráját verni, s a 1891 3 | hogy el ne essék.~- Mi az?~Noémi eltakarta az arcát, 1892 3 | Mi az?~Noémi eltakarta az arcát, s mint egy gyermek, 1893 3 | félig nevetve, félig sírva az undor és a panasz hangján 1894 3 | ott jön...~- Mi jön?~- Az ott ni!~Hát biz az egy tekintélyes 1895 3 | jön?~- Az ott ni!~Hát biz az egy tekintélyes nagy varangyos 1896 3 | A cicát szeretik, mert az szépen tud hízelkedni, a 1897 3 | békától pedig irtóznak, mert az olyan rút. Pedig lássa ön, 1898 3 | madarak. Ez a megvetett, ez az irtózott állat a kertészeknek 1899 3 | elõjön földhasadékaiból az undok béka, s a sötétben 1900 3 | ellenségeinkkel. Ez emészti el az éjjel járó hernyókat, lepkéket, 1901 3 | járó hernyókat, lepkéket, az esõférget, a cserebogár 1902 3 | rendkívüliségeik vannak. Beszélt neki az égszínkék szurinámi békáról, 1903 3 | énekel; Brazíliában sokszor az operaházban elnyomja az 1904 3 | az operaházban elnyomja az énekeseket és a zenekart, 1905 3 | kiáltanának!~- De lássa ön, ez az õ kiáltásuk az õ hízelkedõ 1906 3 | lássa ön, ez az õ kiáltásuk az õ hízelkedõ szavuk hölgyeikhez: 1907 3 | ön, a levelibéka megérzi az idõjárást; mikor esõs idõ 1908 3 | szíve! Hogy néz ránk azokkal az okos fekete szép szemeivel, 1909 3 | szemeibe, s megrezzent, midõn az a hideg állat legelõször 1910 3 | fogoly békát beleeresztjük, s az feljön a létrafokon, ha 1911 3 | elõreszaladt, s messzirõl kiabált az anyjának:~- Anyám, anyám! 1912 3 | volt a békák iránt; amíg az asztalt a verandán az estebédhez 1913 3 | amíg az asztalt a verandán az estebédhez megteríté, egész 1914 3 | fecskendenek magukból, hogy az alvó embernek a szájába 1915 3 | porond a ház körül, mind az õ éjjeli patrolírozásuknak 1916 3 | felül lekötve papírral az üveg száját, s a papíron 1917 3 | fogoly próféta számára. Az természetesen lehúzta magát 1918 3 | monda Teréza asszony, midõn az estebédet kihozta a kis 1919 3 | sövényen túlmenjen, ahol az ingoványban az a tömérdek 1920 3 | túlmenjen, ahol az ingoványban az a tömérdek béka kuruttyol, 1921 3 | belõle, s visszaadta õt az otthonának.~- Kedves otthon - 1922 3 | Timár is jól, kinek szólt az a sóhaj.~Noémi vissza akarta 1923 3 | hátát, úgy bömböl, mint az ökör. És aztán megverte 1924 3 | szegény állatot; és arra az elkezdett oly kínosan bõgni, 1925 3 | azt képzeltem mindig, hogy az egész nemzetsége azért csúsz, 1926 3 | mérgével lefecskendjen. Az a rossz fiú pedig úgy nevetett, 1927 3 | pedig úgy nevetett, mikor az állat ezt a kísértetes jajgatást 1928 3 | jajgatást hallatá.~- Ki volt az a rossz fiú? - kérdezé Mihály.~ 1929 3 | Teréza asszonyra nézett; az helyeslõleg inte fejével. 1930 3 | hogy meneküljek tõle.~- Az idén még nem volt itt - 1931 3 | monda Noémi.~- Óh! ez az ember nem vész el. Mindennap 1932 3 | ezeknek a szigetlakóknak az örömeibe és bajaiba.~Az 1933 3 | az örömeibe és bajaiba.~Az estebéd el lett költve, 1934 3 | tavaszi est szállt alá. Az egész ég egy átlátszó aranyharang. 1935 3 | hulláma más színû: rózsapiros az almafa, vérvörös a barack 1936 3 | a leszálló árnyékos éjt. Az eget két, keletrõl szétsugárzó 1937 3 | küllõ két részre osztá. Az egyik része mélykék volt, 1938 3 | Mihály elfeledve önmagát és az egész világot, állt ott 1939 3 | két kezét egymásba fogva. Az újhold ott csillámlott a 1940 3 | férfi szívét. Vágy volt-e az vagy félelem? Emlékezés-e, 1941 3 | lehanyatló holdba, mikor az az elsüllyedt hajóig veté 1942 3 | lehanyatló holdba, mikor az az elsüllyedt hajóig veté hullámzó 1943 3 | delejárasztó kísértetfénnyel, és az vissza hozzájuk.~„Mégsem 1944 4 | kötelessége. Timár aztán az akolajtónak vetve vállát, 1945 4 | feltöltik a lefõtt rózsavizet az üstbe; s azután nyugodni 1946 4 | letette a fejét, elnyomta az álom, s egész éjjel arról 1947 4 | szegény szánandó férfi, ki az állát borotválni szokta, 1948 4 | torzképeket hunyorgasson; mert az az átkozott szakálltarló, 1949 4 | torzképeket hunyorgasson; mert az az átkozott szakálltarló, mint 1950 4 | leveleket, Teréza asszony az üsttel foglalkozott.~Timár 1951 4 | milyen nagyon hasonlítanak az õ piros orcáihoz, amiért 1952 4 | Törökországban a rózsavizet az ételhez, italhoz is használják. 1953 4 | Olvasót is készítenek belõle. Az összetört leveleket golyómintában 1954 4 | összesajtolják. Ezért nevezik az olvasót rózsakoszorúnak. 1955 4 | hófehér virágok. Ezeknek az illata felülmúlja a rózsáét; 1956 4 | színe szivárványos lesz az olajtól, amit a levelek 1957 4 | kibocsátottak. Éppen ilyen az örökzöld rózsa is, mely 1958 4 | rózsa levele pedig mámorít, az illatától oly ittassá lesz 1959 4 | illatától oly ittassá lesz az ember, mintha bort ivott 1960 4 | nõnek tõle a virágai helyén. Az ilyen rózsagubancokról azt 1961 4 | Messze vannak azok ide?~- Ha az ember elindulna gyalog, 1962 4 | De ön hajóval járt ott.~- Az még hosszabb út, mert útközben 1963 4 | mikor itt jártak.~- Már nem az, mert meghalt.û~Most Teréza 1964 4 | Minden vagyonukat elveszték az õ halálával.~- Ah! Igazságos 1965 4 | is, hogy mikor bennünket az a végveszedelem ért, mikor 1966 4 | azt gondoltam, hogy ennek az embernek van neje, gyermeke, 1967 4 | könyörögni fogok a nõnek: az megért, az megszán. Karomra 1968 4 | fogok a nõnek: az megért, az megszán. Karomra vettem 1969 4 | felutaztam Komáromba. Felkerestem az õ pompás emeletes házukat. 1970 4 | eresztettek be. Végre elõjött az asszony ötesztendõs leányával. 1971 4 | fejemet beleütöttem abba az oszlopba, ami a lépcsõboltot 1972 4 | a homlokomon most is. És az ötéves gyermek odafenn úgy 1973 4 | ki gondoskodik róluk.~- Az õrült! - kiálta fel, indulattól 1974 4 | Hogy meri házába fogadni az átkot, mely õtet is megrontja?~ 1975 4 | megsimogatva. - Üres beszéd az átkozódás. Csak régi rossz 1976 4 | régi rossz babonás szokás az nálunk vénasszonyoknál. 1977 4 | vénasszonyoknál. Nincs arra gondja az Istennek, hogy a megtaposott 1978 4 | bosszúállás napjáig. Nem fog meg az én átkom senkit.~Timár gondolá 1979 4 | meg is fogott; én vagyok az az õrült, ki õket házamhoz 1980 4 | is fogott; én vagyok az az õrült, ki õket házamhoz 1981 4 | olyan moggori rózsát, aminek az illata mámorít?~- Ha akarja 1982 4 | önnek olyat.~- Hol terem az?~- Brazíliában.~- Messze 1983 4 | Brazíliában.~- Messze van az?~- A földnek a túlsó oldalán.~- 1984 4 | kiönté a gyékényre, hol az egész halmot képezett.~Délig 1985 4 | ráérnek a szigetet körüljárni. Az ilyen messze földet bejárt 1986 4 | ein schwarzes Camisol.”~Az, aki a part felõl közelít, 1987 4 | figyelmeztesse. Fél a nagy kutyától.~Az pedig még csak nem is ugat.~ 1988 4 | ugat.~A közeledõ kibukkan az utat árnyazó rózsalugasok 1989 4 | árnyazó rózsalugasok közül.~Õ az. Krisztyán Tódor.~Ezúttal 1990 4 | okoskodik: mikor én ezt az embert nagyon megtámadom, 1991 4 | megtámadom, akkor mindig az következik, hogy engem kötnek 1992 4 | engem kötnek meg, nem ezt az embert. Jobb lesz tehát, 1993 4 | kutyácskám. Hát hol vannak az asszonyaid? Ugass egyet 1994 4 | bemennem a házba?~De már az nem volt szabad.~Azt sem 1995 4 | tudtul szóval Almira, csak az ínyét húzta fel egy kicsit, 1996 4 | ne harapj. Hát hol vannak az asszonyok? Talán a szeszfõzdében?~ 1997 4 | párolgó rózsavízbe belemosta az arcát meg a kezeit; jólesett 1998 4 | találta, hogy el van állva az útja. Almira most már a 1999 4 | Megvárom itten, míg elõjönnek az asszonyok. Én is ráérek 2000 4 | tántorodott vissza.~- Na mi az? - kérdé az odasietõ anya.~-