| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hofstellenek 1 hófuvatos 1 hógörgeteg 1 hogy 2492 hogyan 39 hogyha 1 hogyne 6 | Frequency [« »] ----- 11328 a 4310 az 2492 hogy 2396 s 2190 nem 1505 egy | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances hogy |
Part, Chapter
2001 2 | ennek így lenni? Azért, hogy Levetinczy Timár Mihály 2002 2 | tiltott örömei közepett. Hogy ne legyen egy ember, aki 2003 2 | Tódort elküldted Brazíliába, hogy ez így fog következni? De 2004 2 | De igen! Számítottál rá, hogy ezt az embert az alkalom 2005 2 | tizenöt évig fogod látni, hogy haldoklik elõtted. Mert 2006 2 | magát, tetszõ önhízelgéssel, hogy akihez õ hozzáér, az mind 2007 2 | Timár visszatért asztalához, hogy végigolvassa a tudósítást.~ 2008 2 | melyben arról tudósítanak, hogy azon gályáról, melyen fegyencünk 2009 2 | üldözi õket. Tartok tõle, hogy a mi emberünk is közöttük 2010 2 | becsukja, akkor eszébe jut, hogy nem gyújtott-e meg valamit 2011 3 | lehetett mindenütt kelni rajta. Hogy Komáromból Új-Szõnyre át 2012 3 | számította ki az átkelési tervét, hogy amint a Monostort megpillantja, 2013 3 | keresni, oly sûrû lett az, hogy nem látott háromlépésnyire.~ 2014 3 | azon vette észre magát, hogy a ködben eltévedt. Már több 2015 3 | Már több egy órájánál, hogy jár; zsebórája háromnegyedet 2016 3 | éjszakában. Kétségtelen volt, hogy nemhogy közeledett volna 2017 3 | sem hallott.~Azt hitte, hogy õ most ahelyett, hogy a 2018 3 | hitte, hogy õ most ahelyett, hogy a Dunán keresztbe haladna, 2019 3 | s arra határozta magát, hogy félirányt fog változtatni. 2020 3 | ember éppen azt nem tudja, hogy egy irányban megy-e. Egy 2021 3 | óra is elmúlt: négy órája, hogy folytonosan a Duna fölött 2022 3 | a Duna fölött jár. Érzi, hogy fárad. Az éjjel nem aludt, 2023 3 | városból, vagy a faluból kell, hogy harangszót halljon.~Szép 2024 3 | irónia az is a sorstól, hogy az istenes harangszó, amely 2025 3 | leghelyesebb kiszámítás, hogy féljobbot csinálva folytassa 2026 3 | volt az utolsó reménysége, hogy majd ha megvirrad, akkor 2027 3 | csak megtudja a napról, hogy merre van kelet. Arról azután 2028 3 | létére majd tájékozza magát, hogy merre van a Duna folyása.~ 2029 3 | már nagyon jól vigyázott, hogy el ne tévessze a kitûzött 2030 3 | ért hozzá, akkor látta, hogy az egy malom.~A jégtorlasz 2031 3 | kínzó ösztön arra vette, hogy menjen be ebbe a malomba. 2032 3 | malomgép olyan épen állt még, hogy Timár minden percben azt 2033 3 | minden percben azt várta, hogy elõlép egy fehér molnárkísértet, 2034 3 | jég közé szorult malomban? Hogy jött ide? Minõ rejtély maradna 2035 3 | A köd olyan sûrû volt, hogy nem látott semmit. Nem volt 2036 3 | zökkent a kocsi, arra ébredve, hogy beszakadt alatta a jég, 2037 3 | magához, s azoktól megtudta, hogy éppen másnap reggelre készülnek 2038 3 | Vincellérjét utasította, hogy bort, törkölypálinkát, amennyi 2039 3 | Timár azt kérdezte tõle, hogy mi elõjele van e kecsegtetésnek?~ 2040 3 | Az egyik jó jel az volt, hogy a Balaton korán befagyott, 2041 3 | A még jobb jel pedig az, hogy Levetinczy úr maga is megérkezett. 2042 3 | fogadni - monda Galambos -, hogy holnap kifogjuk magát a 2043 3 | mert amint veszi észre, hogy a pirityébe került, egyszerre 2044 3 | az ember azt gondolná, hogy viza. Ezt is megfogjuk holnap.~ 2045 3 | volt reggel: de meglepé, hogy a jégvirágos ablakokon besüt 2046 3 | eszközeikkel; azt mondták, hogy napfölkeltekor kell megkezdeni 2047 3 | tudott Istenhez fohászkodni. Hogy énekeljen õ annak, aki mindent 2048 3 | helyet talált az a gondolat, hogy ami él, az öntudattal is 2049 3 | csillagok. Ha volna, aki értené, hogy mit beszél most ez a jéglap 2050 3 | Azok magyarázták meg neki, hogy ennek a támadt résnek a 2051 3 | sehol másutt nem ismernek; hogy ez nagy veszedelem a keresztülutazókra 2052 3 | szalmacsutakot téve keresztbe, hogy a jövõ-menõk jókor meglássák 2053 3 | olyan nagy a szél ereje, hogy az elvált jég két szélét 2054 3 | átmérõjû lyukakból úgy, hogy a két nagy nyílás a trapezium 2055 3 | támasztanak fel élével a lyuk elé, hogy a jégen járók észrevegyék 2056 3 | most.~Mikor észreveszik, hogy a háló összébb szorítja 2057 3 | izmos farkával az iszapba, hogy a háló alatt elosonhasson, 2058 3 | két oldalán.~- Mondtam, hogy nagy fogás lesz ma! - dörmögi 2059 3 | állat akkorákat lök a hálón, hogy mind a két karom megérzi.~- 2060 3 | maradék testõrseregének, hogy a végsõ tusában keresztül 2061 3 | kellett agyba-fõbe verni, hogy leküzdessenek. A hal tûzbe 2062 3 | lehetett hova állni tõle, hogy az ember el ne csússzék 2063 3 | azt az egyik legényt úgy, hogy hanyatt esett a jégen; hanem 2064 3 | a kezében. Azt tartják, hogy amint a vízbõl kiveszik, 2065 3 | halpusztító. Az a rossz szokása, hogy csak a saját nemzetbelit 2066 3 | levelet, s megírja benne, hogy ez volt a fogaskirály. Aki 2067 3 | ötletet, s biztatást adott, hogy meglesz érte az áldomás.~ 2068 3 | felszólította a halászmestert, hogy csináljon halászlevet, amihez 2069 3 | akinek tudománya van hozzá, hogy azt utánacsinálni sem lehet.~ 2070 3 | halászlé készül, ugyan a cigány hogy maradna el onnan?~Egyszer 2071 3 | és tüzes legények, a tánc hogy maradna el onnan? A jég 2072 3 | csak olyan dáridó támad, hogy hét falura szól. A nádtüzek 2073 3 | Timár azon veszi észre, hogy õtet is elkapja egy kackiás 2074 3 | kocsisnak meg lett mondva, hogy legyen készen, mert rögtön 2075 3 | jégropogást; elhallgatta, hogy milyen közel történt hozzá 2076 3 | mulatság leírásával; elmondta, hogy milyen jól mulatott, hogy 2077 3 | hogy milyen jól mulatott, hogy milyen kedvére „kivolt”. 2078 3 | Még azt is megírta neki, hogy egy szép parasztmenyecske 2079 3 | rég aludt már. Azonfelül, hogy süket volt, most még a jó 2080 3 | annyit be talált venni, hogy egészen biztosítva volt 2081 4 | alakot...~...És mégis tudja, hogy ki az.~Hideg éjszakán, a 2082 4 | alak mondta Timárnak azt, hogy: „Jó estét, uram!”.~- Ki 2083 4 | kis fogadott fia. Mégis hogy rám ismert szépen.~- Mit 2084 4 | viselem, s attól tartok, hogy már majd nem lesz szalonképes.~ 2085 4 | el vagyok annyira látva, hogy hozzákezdhetek a toalettemhez! - 2086 4 | magyarázatot kell önnek adnom, hogy majd egyet-mást, amit meg 2087 4 | megigazítva -, emlékezel rá, ugye, hogy te engemet nehány esztendõ 2088 4 | elküldtél Brazíliába, ugye? Ej, hogy el voltam lágyulva akkor, 2089 4 | fogadtalak, s felfogadtam, hogy ezentúl becsületes ember 2090 4 | küldtél engemet Brazíliába, hogy én ott becsületes emberré 2091 4 | emberré legyek, hanem azért, hogy ne legyek utadban ezen a 2092 4 | Nagyon bölcsen kiszámítottad, hogy ha egy ilyen romlott vérû 2093 4 | tudott a rémnek arcába nézni, hogy ellentmondjon neki.~Az a 2094 4 | Polyva! Számítottál rá, hogy majd lopni fogok belõle, 2095 4 | volna azt is a kedvedért, hogy meggebedjek azokban a drága 2096 4 | félkrajcárokban beszélnek, hogy annál nagyobbnak lássék 2097 4 | reszketett.~- Azt tették velem, hogy levetkõztettek szép gavallér 2098 4 | csikód vagy tinód volnék, hogy el ne veszhessek tõled. 2099 4 | mennyei gondviselés utai! Hogy vezeti a szegény szerencsétlen 2100 4 | való hálótársam. Csak illõ, hogy az ember ilyen hosszú idõre 2101 4 | híttak téged eredetileg, hogy Krisztyán?”~Az öreg rám 2102 4 | Hát te, akasztófáravaló, hogy kerülsz ide?” Nekem, természetesen, 2103 4 | tiltotta a fiúi tisztelet, hogy hasonló kérdést intézzek 2104 4 | okozójához. Mondám neki, hogy elvettem tízmillió reist 2105 4 | megjegyzése. Mondám neki, hogy az nem lopja a pénzét, mert 2106 4 | a gályára kerül.” Látva, hogy az öregemet nem bírom jobb 2107 4 | aztán õ kérdezte:~„De hát hogy hozott téged az ördög össze 2108 4 | felé, mint a majom szõre.~„Hogy hítták azt a basát?”, mordult 2109 4 | homlokára, s azt mondta, hogy „folytasd, mi lett Ali Csorbadzsiból?”.~ 2110 4 | Pancsovánál készen vártuk, hogy elcsípjük; hanem a hajó 2111 4 | No hát lásd, te ostoba, hogy igazat mondtam; lopta a 2112 4 | mintha most is látnám, hogy sandított felém azokkal 2113 4 | szultán. Egyszer én megtudtam, hogy a Nro százharminckettedik 2114 4 | a nyakát a khazniárnak, hogy amit az innen-onnan összelopott, 2115 4 | fölfedeztem neki a titkot, hogy õ is benne van már a lajstromban, 2116 4 | Ali Csorbadzsi azt mondta, hogy minden kincseinek odaadja 2117 4 | neki, én szeretném tudni, hogy mi az a »minden«, mert én 2118 4 | olyan komolyan mondta azt, hogy még most is nevetnem kell 2119 4 | azt akkor tudtam volna, hogy az a gyönyörû szép fehér 2120 4 | bú-elfelejtésül. Megengeded, hogy ezt a poharat õnagysága, 2121 4 | egyeztünk meg, mondta az öreg, hogy Ali Csorbadzsi legdrágább 2122 4 | a kincstárába, egyedül, hogy fel ne tûnjék, ha õ maga 2123 4 | maga megy oda, s rám bízta, hogy válogassam ki, amiket legértékesebbeknek 2124 4 | kihoztam a basához, anélkül, hogy gyanút költöttem volna. 2125 4 | elküldött egy gyaloghintóért, hogy látatlanul távozhassam el 2126 4 | telt bele egy negyedóra, hogy visszatértem hozzá. Akkor 2127 4 | nyert titkot ingyen. De lám, hogy van igazság nemcsak a földön, 2128 4 | és meggondolva részedrõl, hogy a puska csöve feléd van 2129 4 | megbékülni azzal a gondolattal, hogy mi joga van a nagy tolvajnak 2130 4 | kutya sem ugat rám azért, hogy az õseim hogy szerezték 2131 4 | rám azért, hogy az õseim hogy szerezték a nagy vagyont. 2132 4 | akirõl ki nem sül soha, hogy Timár úr örömeit osztja. 2133 4 | is igen szépen hangzik, hogy a többi társak is érthették 2134 4 | restelltem volna nézni, hogy haldoklik ott mellettem 2135 4 | szitkozódásai miatt elhatároztam, hogy megszököm tõle. Bárha oly 2136 4 | különben azzal fenyegetõzött, hogy ha meg akarok szökni mellõle, 2137 4 | partra. Ebbõl is láthatod, hogy énnekem még van valami dolgom 2138 4 | kevesebb szándékom, mint hogy visszakerüljek Európába. 2139 4 | hasában biztosítva van, hogy nem jut a pokolba, mert 2140 4 | nem veheti ki az ördög. - Hogy mint jutottam ehhez a tengerészgúnyához, 2141 4 | rendes lakásodat tudtam, hogy majd ott fölkereslek. Nem 2142 4 | külföldrõl”, mondák ügynökeid. Hogy melyik pontján járhatsz 2143 4 | megvárlak, míg hazajössz. S hogy az idõ ne teljék hiába, 2144 4 | tekintettel: talán kitalálod, hogy kicsoda? Társaságában egy 2145 4 | sondirozásához”. Egyszer kicsináltam, hogy az öldöklõ angyal mellé 2146 4 | szívesen vette. Kértem, hogy legyen szabad látogatást 2147 4 | madonnáról, s megemlítém, hogy volt szerencsém családját 2148 4 | ismerni Törökországban, s hogy meglepõen hasonlít az anyjához.~„ 2149 4 | Arról is hírhedett voltál, hogy milyen példás családi életet 2150 4 | rossz kedvem volt, amiatt, hogy mégsem jöttél haza, s a 2151 4 | kétkedésemet fejezni ki az iránt, hogy egy emberben ennyi tökéletesség 2152 4 | is bántam, mint a kutya, hogy felõled egy tisztelettelen 2153 4 | felül arra is kényszerített, hogy verekedjem meg vele, a te 2154 4 | mérges vörösség mutatta, hogy a seb most is gyulladásban 2155 4 | Komáromból, mert már meguntam, hogy hazavárjalak. Megállj, mondám, 2156 4 | Megállj, mondám, tudom én, hogy hol vagy te! Én tudom azt, 2157 4 | hol vagy te! Én tudom azt, hogy miféle külföld az, ahol 2158 4 | lett az is, nem a tied, hogy odamentem. Óh! mindig én 2159 4 | kidobnak tehelyetted az ajtón. Hogy minek mentem én a senki 2160 4 | senki szigetére? Hát annak, hogy téged ott találjalak. Te 2161 4 | Kedves kis okos gyermek. Hogy félt tõlem azért, hogy a 2162 4 | Hogy félt tõlem azért, hogy a fél szemem így be van 2163 4 | sajnáltam, mikor megtudtam, hogy a jó Teréza mama meghalt. 2164 4 | ülni a háznál. Azt mondta, hogy fél tõlem õ is, és Dódi 2165 4 | hisz éppen azért jöttem én, hogy legyen valaki, aki megõriz 2166 4 | te ennek a leánynak inni, hogy olyan szép lett? Igazán 2167 4 | gyönyörû teremtés lett belõle, hogy az embernek a szíve megmozdul 2168 4 | vele. Azt mondtam neki, hogy illik-e a võlegényére ilyen 2169 4 | nevezett, s azt mondta, hogy takarodjam a házából. Én 2170 4 | házából. Én azt mondtam neki, hogy elmegyek, de ekkor õt is 2171 4 | pofont adott az ábrázatomra, hogy az õrnagytól kapottal kétszer 2172 4 | kedvéért meg kell mondanom, hogy a másik pofámra adott, mint 2173 4 | El van ismerve felõlem, hogy a nõnemnek feltétlen tisztelõje 2174 4 | vágytam. „No hát megmutatom, hogy azért is velem fogsz jönni, 2175 4 | kis Dódit kezénél fogva, hogy magammal viszem.~- Átkozott! - 2176 4 | mondok. Nem jól adtam elõ, hogy csak ketten voltak a háznál, 2177 4 | elõrohant az ágy alul, anélkül, hogy valaki hívta volna, s nekem 2178 4 | földre, s akkor leszorított, hogy nem bírtam moccanni alóla. 2179 4 | Noéminek kezdtem könyörögni, hogy szabadítson meg. Noémi megszánt, 2180 4 | a testemen. Most mondd, hogy mit csináljak én teveled, 2181 4 | mit csináljak én teveled, hogy ki legyünk egymással egyenlítve?~ 2182 4 | az ember tudja azt jól, hogy Timár õvele csak játszott, 2183 4 | nagylelkû ajánlattal elküldé; - hogy számított az õ rossz hajlamaira, 2184 4 | pénzében sáfárrá tette; - hogy csak el akarta õt tenni 2185 4 | Ez az ember tudja azt, hogy Timár hogyan gazdagodott 2186 4 | Ez az ember tudja azt, hogy Timár megcsalta Noémit, 2187 4 | addig gondolkozzál felõle, hogy mit felelj nekem arra a 2188 4 | felelj nekem arra a kérdésre, hogy mit csináljak én most teveled?~ 2189 4 | kapcsolgatta. Még arra is ráért, hogy a szakállát megfésülje, 2190 4 | aki meg van vele elégedve, hogy no most már egész gentlemannek 2191 4 | volna ugye, ha azt mondanám, hogy „fogat fogért, szemet szemért”! 2192 4 | már nem azért üldöznek, hogy a te pénzedet elköltöttem. 2193 4 | lábvizek. Attól nem félek, hogy te üldözõimet nyomomba igazítsd. 2194 4 | jó barátságunk mellett, hogy egyszer véletlenül valaki 2195 4 | én nem mernélek felkérni, hogy tölsd meg még egyszer a 2196 4 | lenni? Derogál a társaság! Hogy mi kell nekem? Kérdezzük 2197 4 | nekem? Kérdezzük elébb, hogy mi kell a nagyságos úrnak? 2198 4 | úrnak az kell, ugyebár, hogy én hallgassak el mindazokkal 2199 4 | nagyságos úr! Mondtam már, hogy pusztán pénzzel énrajtam 2200 4 | No hát, elvégzem. Látom, hogy a nagyságos úr türelmetlen. 2201 4 | Azután természetesen azt, hogy nagyságod engemet azon a 2202 4 | Teréza mamától hallottam, hogy ott olyan füvek teremnek, 2203 4 | füvészkönyvében olvastam, hogy még a fazékban fövõ húst 2204 4 | a gondolathoz menekült, hogy itt egy megfélemlett emberrel 2205 4 | A legelsõ tréfa az lesz, hogy elcsípnek, becsuknak, ott 2206 4 | kutyalyukban; úgy megnémítanak, hogy senkivel sem beszélsz többet. 2207 4 | ha a vádló olyan bolond, hogy pénzért meg nem engedi magát 2208 4 | látom. De hát hallgasd meg, hogy milyen furfangos emberrel 2209 4 | dolgod! Értsd meg végig jól, hogy tetõtõl talpig meg vagy 2210 4 | fösvény, akinek tûrnie kell, hogy töviseket vernek a körmei 2211 4 | állhatod, hát ordíts fel, hogy „elég!”.~Timár a kínzott 2212 4 | melyben fölfedezem elõtte, hogy Ali Csorbadzsi miket hozott 2213 4 | sõt talán onnan is való; s hogy ezek a kincsek, apám leírása 2214 4 | megnevezve, kinél kaphatók, s hogy jutottak annak a kezébe. 2215 4 | elrablóját. Ne felejtsd el, hogy hirtelen meggazdagult embernek 2216 4 | mit tettél az apjával, hogy jutottál anyjának gyémántos 2217 4 | többet is megírtam. Azt, hogy hol vagy te olyankor, mikor 2218 4 | amit õ még felõled nem tud; hogy itt a világban nõd van, 2219 4 | itt a világban nõd van, hogy te elõkelõ úr vagy. Hogy 2220 4 | hogy te elõkelõ úr vagy. Hogy õt meggyaláztad, hogy soha 2221 4 | vagy. Hogy õt meggyaláztad, hogy soha övé nem lehetsz, hogy 2222 4 | hogy soha övé nem lehetsz, hogy csak kéjeidnek áldozod õt 2223 4 | olyan bolond nem vagyok, hogy ezeket a leveleket a zsebemben 2224 4 | adja. Amint te azt mondod, hogy nem alkuszol, azt mondom: „ 2225 4 | mondom: „Alászolgája, örülök, hogy volt szerencsém, ajánlom 2226 4 | arra fogom kérni a perjelt, hogy ha én egy hét múlva e levelekért 2227 4 | olyan nagyon! Hát nem tudod, hogy meg vagy kötözve? Menjünk 2228 4 | elbúcsúzol tõle: elmondod neki, hogy el nem veheted, mert tégedet 2229 4 | emlékezni fog. De megírod neki, hogy sorsáról tisztességesen 2230 4 | Csak nem gondoltad tán, hogy Robinsonnak akarok beállni 2231 4 | hajú asszonyokkal: most, hogy Noémi aranyhaját, kék szemeit 2232 5 | öli meg még gyilkosát sem, hogy önmagát védelmezze. Timár 2233 5 | Timár tán azért állt oda, hogy tán majd ez a dühös ember 2234 5 | beszélni. Éppen mint Athalie. Hogy illenék egymáshoz ez a két 2235 5 | Elvárj!”~Timár elnézi, hogy távozik ez ember udvaráról. 2236 5 | már nincs annyi idejük, hogy a zalai partra visszasiessenek; 2237 5 | maga sem volt nagyobb, mint hogy a nagy panoráma felét eltakarja, 2238 5 | zenehangot idézett elõ, hogy az ember látni vélte a szellemeket, 2239 5 | mint egy álom, s tudta, hogy most már fel fog ébredni 2240 5 | tiszteletétõl körülragyogva.~Hogy lássa még egyszer azt a 2241 5 | amelyben az a nõ megtudja, hogy õ ellenkezõje volt mindannak, 2242 5 | amit férjében tisztelt? Hogy egész élete egy nagy hazugság 2243 5 | egy nagy hazugság volt?~S hogy lássa még egyszer Noémit, 2244 5 | az már tudni fogja azt, hogy õ Timéának férje? Hogy vegye 2245 5 | hogy õ Timéának férje? Hogy vegye ölébe még valaha Dódit?~ 2246 5 | volt ebben a gondolatban, hogy képes volt távcsövét a fogytán 2247 5 | hasábokat rakott a tûzre, hogy e maradványokat elrombolja. 2248 5 | rá minden jámbor lelket, hogy ezt a helyet kerülje. Timár 2249 5 | feltekintett az égre.~Évek múltak, hogy nem imádkozott. Ez órában 2250 5 | Ez órában eszébe jutott, hogy lelkét fölemelje hozzá.~„ 2251 5 | Timár lehajolt a hullámhoz, hogy megcsókolja azt, mint ahogy 2252 6 | fejedet, súgni akarok valamit, hogy Almira meg ne hallja.~- 2253 6 | téged meglõtt. Ha hallom, hogy jön, bekötözöm a kilincset 2254 6 | majd akkor megmondom neked, hogy ki az az ember, akit te 2255 6 | akit te szeretsz!”~Az, hogy még egyszer visszajön, magában 2256 6 | fenyegetés; de mit jelentsen az, hogy majd megmondja, ki az az 2257 6 | jó lett volna azt tudni, hogy az asszony kezében veszedelmes 2258 7 | magának mondta a nagyságos úr, hogy majd mikor éjjel a rókák 2259 7 | emlékeztek többen igen jól, hogy azon az éjszakán egy rövid 2260 7 | alszik éjjel, azt is mondá, hogy õ hallotta is azt a rémséges 2261 7 | közepett, kétszer egymás után.~Hogy ilyen véletlenül kellett 2262 7 | embercsoport azt zúgta felõle, hogy most egy olyan nagy embert 2263 7 | fülke elé, és azt kívánja, hogy temessék el most már õtet 2264 7 | megmagyarázza a bámuló népségnek, hogy nagyon szerette ám a kisasszony 2265 7 | Mindenki azt mondja rá, hogy az a szobor Timéa hasonmása.~ 2266 7 | Krisztyán Tódor sem hitte volna, hogy valaha ilyen nagy tisztesség 2267 8 | Legnagyobb botrány volt az, hogy férfilátogatókat éppen nem 2268 8 | alkuszik a kofákkal. Azaz, hogy úgy tesz, mintha csirkére 2269 8 | hanem azon mesterkedik, hogy a nagy alkudozás közben 2270 8 | úrnak. Engedelmet kérek, hogy olyan goromba voltam, hogy 2271 8 | hogy olyan goromba voltam, hogy bejöttem. Véletlenül ezen 2272 8 | Véletlenül ezen jártam: láttam, hogy nyitva van ajtó, ablak; 2273 8 | beszólok a privatdinernek, hogy zárja be az ajtót, hát a 2274 8 | szívességit: hát hiszen, hogy el ne vigyem az álmát, egy 2275 8 | Úgyis ezer esztendeje már, hogy beszéltünk a major úrral. 2276 8 | major úr nagyon kegyes! Hogy ide üljek a pamlagra, maga 2277 8 | Azért aki ismer, tudja, hogy ki vagyok! Ugye major úr 2278 8 | leánynak arról beszéltem, hogy milyen lesz az a keresztelés? 2279 8 | betoppant. Hej, ha tudná, hogy mirõl beszéltünk! Hanem 2280 8 | te abban valami különöst, hogy ez a levél olyan víg hangon 2281 8 | írva? Még azt is megírja, hogy táncolt!” Jaj, szegény szép 2282 8 | asszonykát, úgy kívánnám neki, hogy szánná el magát valami jó, 2283 8 | leányom mindig azt mondja, hogy ha Timéa ahhoz az emberhez 2284 8 | együttlételt. Nem szép ugyan, hogy egy anya panaszkodik a tulajdon 2285 8 | tulajdon leányára, de én tudom, hogy ki elõtt beszélek. Igaz, 2286 8 | ki elõtt beszélek. Igaz, hogy én vagyok az anyja, én hoztam 2287 8 | ruháin készakarva eltép, hogy rongyosnak lássék. Éjjel 2288 8 | reggelig olvas. Aztán nem hogy egyszerre kimetélné a könyvet, 2289 8 | bedugtam a fülemet pamukkal, hogy alhassam tõle; akkor meg 2290 8 | migrén ellen, ahelyett, hogy a saját nyakára tette volna, 2291 8 | El nem tudtam gondolni, hogy vándorol a sántítás az egyik 2292 8 | nevetett. Aztán tudja jól, hogy én félek a kísértetektõl; 2293 8 | odaállítja az ajtó mögé, hogy engem majd a nyavalya tör 2294 8 | cselédek elõtt úgy bánik velem, hogy azoknak semmi respektusok 2295 8 | elõveszem az imádságoskönyvemet, hogy majd imádkozom belõle; õ 2296 8 | beteljesülne egyszer az, hogy férjhez megy a legelsõ emberhez, 2297 8 | Bizonyos vagyok felõle, hogy Athalie rögtön hozzámenne 2298 8 | én nem azért jöttem ide, hogy hírt hordjak, Isten mentsen, 2299 8 | olyat csípett a karomon, hogy most is kék a helye, s azt 2300 8 | kék a helye, s azt mondta, hogy megöl, ha ezt valakinek 2301 8 | Hanem csak annyit mondok, hogy héj, ha annak a kardnak 2302 8 | volt tulajdonosa tudná, hogy mit kellene most neki tennie!~ 2303 8 | végig elmondta, anélkül hogy megpihent volna közben, 2304 8 | a hajdani gazdája tudja, hogy mit kell neki tenni. Ha 2305 8 | hajdani gazdája nem tudja, hogy mit kell neki tennie, majd 2306 8 | asszony ezer bocsánatot kért, hogy ilyen sokáig itt alkalmatlankodott, 2307 8 | alkalmatlankodott, s másik ezeret azért, hogy tovább nem maradhat itten, 2308 9 | Másfél év tölt már bele, hogy Mihály otthon volt a senki 2309 9 | össze!” Milyet bámul rajta, hogy ebbõl ki lehet találni azt, 2310 9 | ebbõl ki lehet találni azt, hogy „ló”, pedig õ nem rajzolt 2311 9 | Elszomorít az a gondolat, hogy ilyen eszes ember, aminõ 2312 9 | mindig itt lenni a szigeten, hogy minket nagyon szeretsz, 2313 9 | el fogom neked mondani, hogy ki voltam én odakinn a világban; 2314 9 | hatalmas úr lett õ a világban; hogy hordták kincseit a hajók 2315 9 | házi rejtekbõl rálesett, hogy védte férjét a nõ a rágalom 2316 9 | férjét a nõ a rágalom ellen, hogy védte kedvese ellen, hogy 2317 9 | hogy védte kedvese ellen, hogy védte saját szíve ellen: 2318 9 | vissza akarná õt tartani, hogy a sírba bele ne essék...~- 2319 9 | essék...~- Tudod már most, hogy mit hagytam ott a világban, 2320 9 | szemeit, s amint azt látta, hogy reggel van, elsõ dolga az 2321 9 | van, elsõ dolga az volt, hogy térdre állt, s kezeit összetéve 2322 9 | ágyad fölött imádkozik, hogy boldog légy...~Noémi felöltöztette 2323 9 | Minõ titokkal?~- Azzal, hogy az õ szobájába egy rejtekajtó 2324 9 | ismersz minket. Te nem tudod, hogy ki az az Athalie; de én 2325 9 | õrizzen attól a gondolattól, hogy valaha alva lássam õt magam 2326 9 | titokról. Én azt akarom, hogy Timéa boldog legyen.~Mihály 2327 9 | meg a kis Dódi Timéának, hogy õrizze magát a veszélytõl!~ 2328 9 | rábízták a gyümölcsárusra, hogy tegye postára.~A kis Dódi 2329 10 | azt a szokást hozta be, hogy a megünnepelt családi névnapok 2330 10 | ezáltal ki volt mondva az, hogy akik meghívót nem kaptak, 2331 10 | világot felháborítani azzal, hogy a jó kálvinista Zsuzsánna 2332 10 | még sokkal inkább azzal, hogy az ünnepély reggelén hívja 2333 10 | Kacsuka úr úgy vélekedett, hogy ezúttal erre a meghívásra 2334 10 | Este úgy intézte a dolgot, hogy ne legyen a legelsõ vendégek 2335 10 | köpenyét, azt kérdezte tõle, hogy vannak-e már itt sokan? 2336 10 | Az inas azt felelte rá, hogy senki sincs.~Az õrnagy megdöbbent. 2337 10 | megnehezteltek, összebeszéltek, hogy senki se jöjjön el.~Ezt 2338 10 | jobban megerõsítette az, hogy mikor az elõszobából a terembe 2339 10 | szemközt jövõ komorna utasítá, hogy úrnõje legbelsõ szobájában 2340 10 | ellenkezõleg attól tartok; hogy elsõ vendég vagyok.~- Ah, 2341 10 | igazán nem tudta az õrnagy, hogy mit gondoljon.~Az étterem 2342 10 | Timéa nem tiltotta neki, hogy ismételve megcsókolja kezét: 2343 10 | azt észre.~- Akarja ön, hogy ezt a gyászfõkötõt felcseréljem 2344 10 | kezdjek el élni.~- Mondjuk, hogy majd igazi névnapomon, amit 2345 10 | Lássa, nekem idõ kell rá, hogy hozzá tudjak szokni az örömhöz. 2346 10 | rózsát, azt az egy szót, s hogy rím legyen belõle, õ is 2347 10 | Athalie is úgy látszott, hogy megnyugodott már sorsában; 2348 10 | Hát biz az nem elsõ eset, hogy derék özvegyemberek szép 2349 10 | ilyenrõl már be van bizonyítva, hogy jó „asszonytartó” ember, 2350 10 | Timéa föltette magában, hogy Athalie-nak nászhozományul 2351 10 | Ki-ki párjával.” Azt hitte, hogy ez az õ munkája volt. Igyekezett 2352 10 | Zófi asszony azt állította, hogy õ annál szebb jegygyûrût 2353 10 | rozsdás cirkalma. Fogadom, hogy most is kontóra hordatja 2354 10 | már; tán nem észrevenni, hogy húzza át a haját egyik oldalról 2355 10 | egyik oldalról a másikra, hogy azt a terjedõ holdvilágot 2356 10 | úr volt a „Kürthy”. Igaz, hogy nem nemesember, de „hatvan 2357 10 | erõszakolni a természetét, hogy még az anyjával is nyájasan 2358 10 | kedvez most úgy énnekem, hogy majd mikor férjhez megy, 2359 10 | este. Hej, tudom én jól, hogy mi lakik az én Athalie leányom 2360 10 | Timéa arra szólította fel, hogy zongorázzék vele négykézre, 2361 10 | mondá az õrnagy hallatára, hogy õ már egészen elfelejtett 2362 10 | hallhatta.~Mindenki azt hitte, hogy készül Fabula uramhoz méltó 2363 10 | lelkének sötétségeibe. Õ tudta, hogy mivel adósa õ Athalie-nak. 2364 10 | õ Athalie-nak. Õ tudta, hogy mi számadása van Athalie-nak 2365 10 | asszony, nem gondolsz arra, hogy mielõtt te ehhez a házhoz 2366 10 | kicsúfoltatott?~Nem a te bûnöd, hogy így történt, de miattad 2367 10 | megszabadít. Nem vagy oka, hogy úgy szeretnek; s nem vagy 2368 10 | szeretnek; s nem vagy oka, hogy úgy gyûlölnek; de bírod 2369 10 | ereidben, mikor ez lehajol, hogy a kezedet megcsókolja? Mikor 2370 10 | teletölti, nem jut-e eszedbe, hogy a pohár fenekére tekints?~ 2371 10 | szerencséjét. Azt hiszi, hogy az elvesztett võlegénynek 2372 10 | És Timéa nem tudja azt, hogy a férfit, akit gyûlöl a 2373 10 | mint azt, akit szeret. Hogy a nõ gyûlölete csak a méreggé 2374 10 | hiúság azt sugallta Timéának, hogy az új fõkötõ felpróbálásával 2375 10 | valami úgy súgta Timéának, hogy azt a levelet jó lenne még 2376 10 | egyszer körülnézte magát, hogy jól áll-e rajta a menyasszonyöltöny, 2377 10 | a fõkötõt.~- Akarja ön, hogy felpróbáljam?~Az õrnagy 2378 10 | megjelent, s eszébe jutott, hogy valaha éppen így mondta 2379 10 | sem gondolt akkor arra, hogy minõ vérfagylaló méreg van 2380 10 | Athalie odalépett Timéához, hogy magas kontyára felillessze 2381 11 | valamennyinél. Büszke rá, hogy olyan sütõ-fõzõt nem találni 2382 11 | képmása odasült, s büszkék rá, hogy õk elébb ettek mindenbõl, 2383 11 | s élvezi azt a gyönyört, hogy harmadik lehessen két epedõ 2384 11 | ott? Azt sem tudja senki, hogy van-e õ a világon?~Pedig 2385 11 | amint könyörögve kéri, hogy legyen egy kissé mosolygós, 2386 11 | hízelgõk, s elhitetik vele, hogy imádják.~Akkor egy gyermek 2387 11 | Minõ menyegzõi nap volt az!~Hogy találta magát egyedül az 2388 11 | félelmetes sötét utcán!~Hogy várt a férfira másnap hasztalanul! 2389 11 | férfira másnap hasztalanul! Hogy számlálta az óraütéseket, 2390 11 | õt megértette; aki tudta, hogy e szívnek egyetlen gyönyöre 2391 11 | szívnek egyetlen gyönyöre az, hogy vágytársnõjét szenvedni, 2392 11 | utolsó csepp kellett hozzá, hogy kiömöljön.~Ez az utolsó 2393 11 | holdvilág elég fényes arra, hogy egy szelencét felnyisson 2394 11 | egy olyan pokoli táncot, hogy az ördög maga megveszne 2395 11 | a szép menyasszony arca hogy válna igazi márvánnyá, s 2396 11 | márvánnyá, s a büszke võlegény hogy fintorgatna torzképet a 2397 11 | Athalie úgy összerezzent, hogy mindent kihullatott a kezébõl, 2398 11 | elég bosszú azért a szóért, hogy „te ügyetlen!” - A tigris 2399 11 | szemében!~Nesztelenül kioson, hogy a rejteket fölkeresse, melybõl 2400 11 | még szívébe kell szívnia, hogy el legyen készülve.~Az õrnagy 2401 11 | tegye meg az én kedvemért, hogy ezen az éjszakán zárja be 2402 11 | Az ön kedvéért megteszem, hogy az éjjel bezárom minden 2403 11 | ez éjszakán!~- Tudja ön, hogy én mohamedán nõ voltam, 2404 11 | titkot. Ráveszi Timéát, hogy az reggelig ébren maradjon 2405 11 | õrnagy úrnak.~Azt hitte, hogy egy cselédje csak lesz ott, 2406 11 | Timéát látta. Azt hitte, hogy a szobaleány az, ki az ajtót 2407 11 | ügyetlenségét, s úgy érzé, hogy az a megmagyarázhatatlan 2408 11 | kapusnak, arról megtudták, hogy az úrnõ egyedül maradt; 2409 11 | szobaleány bement hozzá megtudni, hogy nem parancsol-e valamit.~ 2410 11 | folyosón. Azt mondta neki, hogy menjen aludni, õ egyedül 2411 11 | a cselédeknek meghagyta, hogy jókor lefeküdjenek, mert 2412 11 | úgy megundorodott tõle, hogy nem bírta a poharat többé 2413 11 | jólesett.~Maga pedig azt mondá, hogy nagyon el van törõdve az 2414 11 | kötötte a cselédségnek, hogy korán lefeküdjék minden 2415 11 | jól körülnézzék a kamrát, hogy macska ne lopózzék be a 2416 11 | a magáét.~S azt álmodja, hogy Athalie mezítláb, egy hálóingben 2417 11 | suttogja félelmesen. S azután, hogy nem kap választ, valami 2418 11 | rejtekében.~Már hosszú ideje, hogy ott van.~Hogy ez az asszony 2419 11 | hosszú ideje, hogy ott van.~Hogy ez az asszony olyan sokáig 2420 11 | recés fõkötõvel leszorítja, hogy fel ne bomoljanak.~Egy kis 2421 11 | kis hiúság is van a nõben. Hogy kezei és karjai fehérek 2422 11 | a kardnak az élét. Érzi, hogy ki van az fenve.~Hanem sötét 2423 11 | oly nesztelenül alszik, hogy lélegzetét sem hallani.~ 2424 11 | ellenfele hajába markolt.~Érzé, hogy azok egy nõ hajfürtei.~Akkor 2425 11 | hajfürtei.~Akkor aztán tudta, hogy ki az.~Vannak olyan veszélyes 2426 11 | egész erejét összeszedte, hogy sebzett kezével ellenfele 2427 11 | mindkét kezét arra fordítja, hogy Timéa kezébõl kiszabadítsa 2428 11 | kaputornácon keresztül, hogy az utcaajtót felnyissa, 2429 11 | gondolattal szeme elõtt, hogy ha most a gyilkossal összetalálkoznék 2430 11 | a sebeket, s azt mondá, hogy egy sem életveszélyes; a 2431 11 | követi õket. Hisz õ tudja, hogy Athalie ágya üres.~Athalie 2432 11 | reszketés nem árulja el, hogy tudja, mi történik körülötte.~ 2433 11 | nyugodt.”~Athalie érzi, hogy most kezét az õrnagy fogja 2434 12 | tudott maga körül támasztani, hogy a bírák nem bírtak kiigazodni 2435 12 | alul. Athalie azt állítá, hogy õ maga is ízlelt azon este 2436 12 | attól aludt olyan mélyen, hogy sem Zófi asszony sikoltozásaira, 2437 12 | legerõsebb védelme volt, az, hogy Timéának minden ajtaját 2438 12 | õt magát eszméletlenül. Hogy juthatott be ebbe a szobába, 2439 12 | juthatott be ebbe a szobába, s hogy juthatott ki ebbõl a szobából 2440 12 | tudja még senki bizonyosan, hogy férfi volt-e az orgyilkos, 2441 12 | annál a nyilatkozatánál, hogy nem emlékezik semmire, ami 2442 12 | Oly nagy volt a borzalma, hogy elfelejtett mindent, mint 2443 12 | alispán is meglátogatja, hogy beszéd közben kérdezõsködjék 2444 12 | Timéa, amint észreveszi, hogy Athalie-ra tér át a beszéd, 2445 12 | az orvos azt tanácsolja, hogy valami felderítõ olvasmányról 2446 12 | Kacsuka úr azt indítványozta, hogy „olvassuk fel a névnapi 2447 12 | csoda módon megmenekültnek. Hogy mégis van, aki azokat a 2448 12 | És Timéa elfelejti, hogy kezei össze vannak vagdalva; 2449 12 | alispánt és võlegényét, hogy ne szóljanak errõl senkinek, 2450 12 | a törvény parancsolatát, hogy amint lábain állni bír, 2451 12 | egyebet, mint amit eddig, hogy nem emlékezik semmire, ami 2452 12 | azután annyira képes a nõ, hogy a vármegyeházáig kocsin 2453 12 | hívatik fel a törvényszékhez, hogy Athalie-val szembesíttessék.~ 2454 12 | neki azt a kínos jelenetet, hogy gyilkosával szemtõl szembe 2455 12 | türelmetlenül várja már, hogy mikor hozzák eléje áldozatát. 2456 12 | elnök felszólítja Timéát, hogy esküdjék meg az élõ Istenre, 2457 12 | esküdjék meg az élõ Istenre, hogy a bírák kérdéseire igazat 2458 12 | esküszik az élõ Istenre, hogy elfelejtett mindent, nem 2459 12 | nem emlékezik arra sem, hogy férfi volt-e vagy nõ, akivel 2460 12 | nyakát, vagy talán azért, hogy szabadabban mondhassa el 2461 12 | ölni! S bánom csak azt, hogy mért nem találtalak jobban! 2462 12 | Nézd, ott van méreg elég, hogy akár egész nászseregedet 2463 12 | alattiakat:~- Esküszöm! Esküszöm, hogy azt a titkot, a rejtekajtó 2464 12 | az Isten, amilyen igaz, hogy Timár most is él! s akit 2465 13 | Akik megtérésre inték, hogy kegyelmet nyerjenek, azoknak 2466 13 | úgy bocsássanak el innen, hogy amint én kiszabadulok, megölöm 2467 14 | Negyven év múlt el azóta, hogy Timár eltûnt Komáromból. 2468 14 | akirõl késõbb azt beszélték, hogy talán nem is halt meg, csak 2469 14 | a nép azt hitte erõsen, hogy Timár még él, és valamikor 2470 14 | vesztõhelyre; azt mondták, hogy lefejezik. Szürke öltöny 2471 14 | népség. Nem volt megelégedve, hogy a szép elítélt kegyelmet 2472 14 | kegyelmet.~Azt beszélték róla, hogy mikor a kegyelem kihirdetésekor 2473 14 | közt.~Egy õsszel rábeszélt, hogy menjek el vele én is. Magam 2474 14 | egész szigeten meglátszik, hogy itt egy úr lakik, aki ismeri 2475 14 | terményeire, azok tudják már, hogy viszont mire van szükségük 2476 14 | lepett meg e szigeten, az, hogy lakóitól magyar szót hallani, 2477 14 | s itt nem tudja senki, hogy mi a szükség. Fölöslegük 2478 14 | És minden munka úgy megy, hogy azt senkinek sem kell mondani, 2479 14 | senkinek sem kell mondani, hogy mit tegyen. Ki-ki tudja 2480 14 | csengettyûhang jelenté, hogy vége van a munkának. Arra 2481 14 | mutogattak, ki lehetett venni, hogy aki azt a házat építette, 2482 14 | magának azt a hivatalt, hogy a konyhára õ ügyel fel, 2483 14 | szabadságára hagy mindenkit, hogy azokkal, akiket legjobban 2484 14 | barátom azt kérdé tõle, hogy talán hallotta is már valaha 2485 14 | Deodát sietett megmondani, hogy az öreg negyven év óta nem 2486 14 | foglalkoztak azzal a hivatással, hogy amit maguk megtudtak, siessenek 2487 14 | tudatni, kaptam az alkalmon, hogy tudományomat kellõ helyen 2488 14 | És végül elmondtam neki, hogy milyen hatalmas lesz egykor 2489 14 | hivatala?~Mondtam neki, hogy regényíró vagyok.~- Mi az?~- 2490 [Title]| EMBER”-HEZ~Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb 2491 [Title]| hogyan történhetett az, hogy amíg a dédapáink olyan nagy 2492 [Title]| hullám dobálta a hajót, hogy annak az egyik lapátkereke