| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] ruralis 1 rút 2 rútul 1 s 2396 s-nek 1 sáfárjai 1 sáfárjának 1 | Frequency [« »] 11328 a 4310 az 2492 hogy 2396 s 2190 nem 1505 egy 1394 és | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances s |
Part, Chapter
1 1 | oldalába dombormûként vésve, s a meder közepébe vágott 2 1 | kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik 3 1 | szentek szobrait látja, s e templom csarnoka négy 4 1 | merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy 5 1 | mély, komor árny borong, s a nappali sötétbe, mint 6 1 | elhaladnak e völgy elõtt, s mindenki azt gondolja magában: 7 1 | Aztán elmarad a völgy, s ismét más templomi kép következik, 8 1 | közeledik már egymáshoz s háromezer lábnyira az éghez: 9 1 | kõalak két apostoltársa.~S e két fal között foly alant 10 1 | kilátogatni a szép virágos mezõkre s csendesen keleplõ malmokkal 11 1 | ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély forgatagokat örvényítve 12 1 | vájva a sziklamederben; s aztán csattogva, zúgva rohan 13 1 | az útját álló torlaszt, s a széttört sziklákon keresztülomlik 14 1 | kanyarodó szoros bércfalánál, s a ráhajló szikla alá ásta 15 1 | erdõivel, kunyhóival együtt, s letörülte alakjaikat a térképrõl.~ 16 1 | tízmértföldnyi sebességgel rohan, s a szûk folyamágakat ismerni 17 1 | ahonnan nincs menekülésük.~S e fenséges helynek hangja 18 1 | némasághoz, oly egyforma, s az Isten szavához: oly érthetõ. 19 1 | hanglépcsõin végigjátszik, s ahogy ez örök hullámcsattogást 20 1 | aztán megint egyet fordul, s oly sebesen tolja elõre 21 2 | visszahozta azt a csempész, s eladta a magyar parton negyedfél 22 2 | parton negyedfél forintért. S így aztán mindenki nyert 23 2 | falu adott határõröket, s minden falunak voltak saját 24 2 | pestises sált Zimonyban, s mire a templomba ment vele, 25 2 | hogy az csakugyan létezik, s hálával viseltetnünk a kormány 26 2 | dél-amerikaiaktól a sárgalázt, s a kelet-indusoktól a kolerát - 27 2 | teheti rájuk nézve az életet.~S e rendszabályok igen szigorúak. 28 2 | nyilváníttatik hivatalosan, s aki azokhoz hozzáér, az „ 29 2 | hajó személyzete „kevert”, s a Duna közepén marad tíz 30 2 | elragadhatott a pestis, s arról az egész hajószemélyzetre.~ 31 2 | egész hajószemélyzetre.~S mindez szigorú felügyelet 32 2 | hozzá, kivel érintkezik, s aki az utazót, ha a török-szerb 33 2 | kevertnek nyilatkoztatja, s mihelyt Orsovára értek, 34 2 | kiszakítja családja karjai közül, s átadja a vesztegintézetnek. 35 2 | hívják a „tisztítónak”.~S jaj a tisztítónak, ha egy 36 2 | hordanak magukkal tisztítót, s akárhogy dúl Brussában a 37 2 | hajón is lehet csempészni, s ez már en gros üzlet; hanem 38 2 | atyafiságos jó barátságba, s nem szegény embernek való. 39 2 | fújja a Dunát a hajóktól, s három-négy napra úgy helyreállítja 40 2 | helyreállítja a jó erkölcsöket s az állam iránti hûséget, 41 2 | horgonyt vetni a Duna közepén, s a határõrök alhatnak nyugton, 42 2 | áthangzanék a szélzúgáson s a folyam zengésén keresztül 43 2 | kétmértföldnyi messzeségre elküld, s ami a mennydörgésbõl is 44 2 | keresztül.~Hajó jön-e most, s vontatóinak ad jelt a tülökkel? 45 2 | szerencsétlenül járt a sziklák között, s segélyért üvölt?~Az a hajó „ 46 2 | hanem az eleje ezüstszínû s magasra felnyúló csigafejû 47 2 | vezetõ keskeny lépcsõkkel s fenn egy lapos járdával, 48 2 | festett redõnyû ablakot mutat, s e két ablak közötti téren 49 2 | köntösben, világoskék palástban s delipiros fõtakaróval, körös-körül 50 2 | deszkaláda, abban fekete föld, s ez teleültetve a legszebb 51 2 | fedi három láb magasan, s e rács tele van aggatva 52 2 | piros üvegben ég egy mécses, s a mellé van feltûzve egy 53 2 | fel van emelve az árboc, s annak a derékkampójára van 54 2 | is elég lett volna itt, s a felsõ Dunán tizenkét ló 55 2 | felakad valami zátonyon, s akkor el van veszve emberestül, 56 2 | Hangja örökösen rekedt, s csak kétféle változatot 57 2 | beleakasztják a Dunába a lapátot, s aztán hanyatt vetik magukat 58 2 | egy ötven év körüli férfi, s török dohányt szí csibukból. 59 2 | bejegyezve a hajókönyvbe, s a hajóteher tulajdonosa. 60 2 | fiatal leányarc tekint ki, s ezáltal szomszédjává lesz 61 2 | Timéa csupán újgörögül ért, s a biztos azt a nyelvet is 62 2 | Egyet leszakít közülök, s odanyújtja a gyermeknek, 63 2 | onnan a timonállványról, s nem tetszik neki.~- Pedig 64 2 | elõl letépi a virágokat, s annak a gyereknek adogatja, 65 2 | ott ült, az is hallotta, s párbeszéd lett belõle.~- 66 2 | kap bennünket a november, s odafagyunk valahol az útban.~- 67 2 | odafagyunk valahol az útban.~- S hogyan hiszi azt kegyelmed, 68 2 | be az orrát a kámzsájába, s nagyot köpött a Dunába a 69 2 | fehér, mint valami lélek, s összeérnek a szemöldökei, 70 2 | kecskegödölyéket hordott, s a martalékot a szeretõk 71 2 | dörmögé a kormányos, s egyszerre nagy hangú kiáltásra 72 2 | hajó orra felé fordulva, s akkor õ is meglátta azt, 73 2 | csak kétszáz ölnyi széles, s a legmeredekebb esést képezi. 74 2 | csakhogy a Duna van benne.~S még azt a folyamot is két 75 2 | oldalánál megtorlik a víz, s két ágra szakad, az egyik 76 2 | összeömlõ két folyamág képez, s ha az magához ragadja a 77 2 | magas vízállás mellett, s ekkora szélnyomás alatt.~ 78 2 | vette azt messzelátójával, s aztán visszakiáltott a kormányosra:~- 79 2 | hagyva bomlottul, vaktában, s söpri el maga elõtt sorszámra 80 2 | az útba akadó malmokat, s kergeti zátonyra a szemközt 81 2 | legények közé a dereglyébe, s parancsot adott nekik, hogy 82 2 | és a vékony alattságot, s aztán eresszék el a ladikot.~ 83 2 | mert magyarul beszélt, s õk e nyelvet nem bírták. 84 2 | aláfele a zúgó mederben, s ki lehetett venni puszta 85 2 | el-eltûnt a hullámvölgyben, s a másik percben ismét fenn 86 3 | kell fogózni csáklyákkal, s akkor aztán a ladikról adni 87 3 | fölemelte a mázsányi horgonyt, s kilökte azt a vízbe, anélkül, 88 3 | malom a járható csatornán, s elállja a hajó útját, a 89 3 | hajítá el kezébõl a csibukot, s a hajógerincen végigfutva, 90 3 | vágja el a vontatókötelet, s bocsássa vissza a hajót 91 3 | akkor a háta mögé mutatott. S amit Trikalisz Euthym ott 92 3 | apró marmotácskák laknak, s úgy játszanak egymással, 93 3 | az alulról jövõ jármûre, s szemöldei még jobban össze 94 3 | visszavette tõle a távcsövet, s újra fölkereste vele a sziklalakó 95 3 | hirtelen felkapja a levegõbe, s a hajómellvéden keresztül 96 3 | sebesen a rohanó árban, s az üres garad alatt kelepelve 97 3 | pirosra festett zsindelytetõn, s onnan nyávogott kétségbeesett 98 3 | vaskampós végû kötelet, s ráhajítá a lapátkerékre. 99 3 | felgombolyítani a horgonykötelet, s ennélfogva csendes eltérõ 100 3 | kiálta fel: „Jól van, fiam!” s oly erõsen megszorítá Timéa 101 3 | kezét, hogy az felijedt, s abbahagyta a marmotákat.~- 102 3 | közeledni, felszökött helyébõl, s elkezdett a tetõ párkányán 103 3 | végigszaladgálni, sírva, nyivákolva, s méregetve a tért a hajó 104 3 | vontatta a sziklaszigethez, s távolabb a hajó útjától.~- 105 3 | majd kiszökik a partra, s ha ott marmoták laknak, 106 3 | megbûvölt malom mellett, s kiáltozott rá majd görögül, 107 3 | egyet fordított a zuhogó, s ezáltal visszafelé tekerintve 108 3 | mintha tûzkatlan forralná, s a rétes alakú körforgó ölnyi 109 3 | mélységet vájt a sziklában, s amit e mély sírba leragad 110 3 | nem szedi többet össze, s ha ember volt, dolga lesz 111 3 | annak a végére futott fel, s ott állt meg, felgörbített 112 3 | ropogott minden gerendája, s aztán eltûnt a víz alatt.~ 113 3 | mi lesz abból a malomból?~S rémült képpel mutatott az 114 3 | Forgács és pozdorja.~- S a szegény cicából?~A leány 115 3 | nekünk a magunk hajóját s a magunk életét kellett 116 3 | különben mi süllyedünk el, s minket sodor le az örvény 117 3 | le az örvény a mélységbe, s minket hány ki majd a partra 118 3 | magunk hajóját megmentsük, s szabad egy macskát a vízbe 119 3 | õ nem akarta megérteni.~S e perctõl fogva nem hallgatott 120 4 | kezébe adta a távcsövet, s mutatta neki a háta mögött, 121 4 | távolban látott hajóra, s azt mondá csendesen, elmorzsolgatva 122 4 | hirtelen letette a távcsövet, s a tülköt szájához illesztve, 123 4 | lehet csak a hajót vontatni, s néha százhúszat is eléje 124 4 | az szüntelen hullámzik, s a legkeményebb télben sem 125 4 | ki idomtalan torzalakját, s igyekezik megérdemelni jó 126 4 | kényszeríti a nekirohanó árt, s egy csoport meg nem nevezett 127 4 | Belgrád alá volt rendelve, s mely talán egészen új korszakba 128 4 | azt kevés hajós ismeri, s még kevesebb merte valaha 129 4 | zárja el a nagy Dunától, s belemenni csak Szvinicánál 130 4 | leszáll a lováról, van oka rá, s akkor nagy lármával, ostorpattogással 131 4 | szegény pára érti a szót, s érzi az ütést, vágtat elõre 132 4 | már, mint a felvont kézíj, s az a vashenger, amelyen 133 4 | egy éles hajósszekerce.~S mikor legsebesebben vágtat 134 4 | megváltoztatja irányát, s orrával az északi partnak 135 4 | azalatt a hajó orrán állt, s a fenékmérõ ónnal kémlelte 136 4 | kezét a levegõbe emelve, s ujjaival mutogatva percenkint 137 4 | örvénybe az eltûnt malomnak, s a szép fehér gyermek is 138 4 | elfogyasztá az ellenár, s a vízfenék hegyes sziklacsúcsokkal 139 4 | a fõ Duna-ág megtorlik, s mély medencét képez. A fenék 140 4 | tenger vendégeit, a vizákat, s látni, amint a vizek farkasa, 141 4 | elszakítja a mellvédtõl, s betaszítja a kajütbe, erõszakosan 142 4 | bánnak vele ilyen durván, s a kajüt ablakához futott, 143 4 | puskás sziklák öblén is, s készült a román csatornába 144 4 | valódi zuhatagot képez, s itt a salto mortale leghalálosabb 145 4 | egy csáklyával kezében, s azután rettentõ nagy harsogás 146 4 | könnyeit visszatartóztatni, s most, mikor a hajóbiztost 147 4 | mortale után meg volt mentve, s biztos helyen úszott a csatornában; 148 4 | vesz az el olyan könnyen.~S azzal, mintha semmi sem 149 4 | horgonyt bocsáták le a vízbe, s arra a hajó a csatorna közepén 150 4 | által teljesen eltakarva.~- S most ki a ladikkal a partra! - 151 4 | helyeslõen villantak a szemei.~S a hajóbiztos sietve szökött 152 4 | talán kétszer is megmentve, s vele együtt az egész hajóteher, 153 4 | fizetése jár, elég szûken, s akire nézve mindegy, akár 154 4 | Hm! - monda Fabula János, s egy rövidet szítt a butykosból. - 155 4 | tisztító a fejét csóválta, s aztán letolta a sipkájáról 156 4 | mögött jön, üldözõbe fogta, s most a Szent Borbála az 157 4 | kormányos nagyot dörmögött, s egyszerre úgy berekedt, 158 4 | elszökött vele Törökországból, s most az a dolgunk, hogy 159 4 | dicsõséges szent képe elé, s ha a hullám el találta elõtte 160 4 | gyújtsa meg kend újra, s ne felejtsen el kend három 161 4 | tisztító felcihelõdött, s elõkeresgélte a tûzszerszámát, 162 4 | kend neve Fabula János, s hogy Fabula deákul azt jelenti, 163 4 | Mármost hát csak menjen, s addig ide ne jöjjön, amíg 164 4 | libegtek, apró halászladikok s kisszerû burdzsellák voltak.~ 165 4 | ágyúnaszád még elõbbre hatolt, s a Duna közepéig cirkált 166 4 | Orsovánál összetalálkoznak, s õk vontatják a hajót megint 167 4 | Maga pedig visszafordult, s víz mentében ereszkedett 168 4 | belekerült az örvénybe, s most annak a deszkái úsznak 169 5 | Borbála, a Vaskapu szikláit s a török ágyúnaszádot; még 170 5 | zöld színekben váltakoznak, s legfelsõ párkányaikon, mint 171 5 | fel a halotti mélységbõl. S a sziklák tömege odább még 172 5 | odább még egyre emelkedik.~S valóban egy minden ördögöket 173 5 | erejére, szépségére büszke.~S a bóra nem árthat nekik 174 5 | tûzhely mellé; tüzet rakott, s hozzákezdett a „zsivány 175 5 | szalonna, egy darab disznóhús s aztán megint ugyanez a sorrend 176 5 | sorrend szorosan felhúzatik, s mindaz együtt a szabadon 177 5 | bércfal közti kék boltozatot, s éjjeli sötétség lesz idelenn 178 5 | villám, hirtelen megdördülõ s hirtelen kettészakadó csattanással, 179 5 | az egész bérctemplomot, s csattanása mint a világomlás 180 5 | hajóbiztos kiáll a hajó orrára, s elõvéve a tûzkövet és acélt, 181 5 | is meglátják a vontatók, s ahányszor szikrát vet az 182 5 | kinézett kajütje ablakán, s megszólítá a hajóbiztost:~- 183 5 | sírja, a Gropa lui Petro. S az a két másik kõbálvány 184 5 | tudott tõlök aludni a sírban, s haragjában mind a kettõt 185 5 | hogy mi abban a tréfa.~- S honnan tudják, hogy az egy 186 5 | ellen szoktak gyûjteni, s messze földre elhordják.~- 187 5 | behúzta fejét az ablakból, s becsukta a kerek redõnyt. 188 5 | a zivatar dacára tovább.~S egyszer aztán kijutott a 189 5 | kijutott a sötét sziklasírból.~S amint a kettõs sziklafal 190 5 | tovakorbácsolta a barna fergeteget, s az utazók elõtt egyszerre 191 5 | pirosra festett tetõkkel, s átlátszó kristályesõcseppeken 192 5 | ismét a megilletõ medret, s a nyugat felé elterülõ zafírkék 193 5 | színezeteiben a tûznek és vérnek, s ahogy középen az izzó felhõkárpit 194 5 | mint a lángoló Phlegeton, s annak a közepén egy sziget 195 5 | horgonyt vetett a sziget elõtt, s várta a közeledõ csónakot. 196 5 | Euthym nyugtalanul járt alá s fel azon a kis téren, amit 197 5 | Timár odalépett hozzá, s halkan jelenté:~- A vizsgáló 198 5 | bõrtüszõjébõl selyemerszényét, s abból két göngyöleget adott 199 5 | nemsokára odaért a hajóhoz, s a három fegyveres férfi 200 5 | fegyveres segélyül vannak, s egyúttal ellenõrzik az inspicienst, 201 5 | ember ellenõrzi a másikat, s valamennyien egymást.~E 202 5 | Szenes serpenyõt hoznak elõ, s arra fenyõmagot és ürmöt 203 5 | tenni a vízzel telt korsóba, s a nyugati tisztaság õre 204 5 | korsó vízbe, marokra fogva, s kihúzza szétnyílva.~Azután 205 5 | bele a kezét a korsóba, s kihúzza belõle marokra szorítva, 206 5 | belõle marokra szorítva, s onnan a zsebébe dugja.~Óh! 207 5 | az arca a korsóba menetel s a korsóból kijövet alatt.~ 208 5 | a többiben is búza van, s elhihetõ, hogy a többi is 209 5 | mert a nap már leáldozott, s a rongyos felhõkön keresztül 210 5 | elé idézi a hajóbiztost, s kemény, hivatalos hangon 211 5 | parancsol. Te átadod a pénzt, s olyan ártatlan vagy benne, 212 5 | inspiciens a hajóbiztossal, s azt mondá neki:~- Ön komáromi 213 5 | hálára lekötelezve iránta, s azzal mind a négyen kotródtak 214 5 | Borbála haladhatott tovább, s ha fenekétõl a padlásáig 215 5 | kávéval, török dohánnyal, s minden utazója a haja szálától 216 5 | tárcájába a címtelen levelet, s gondolta magában: vajon 217 6 | perigradai veszélyes forgónál, s a vontatott hajó mindenestül 218 6 | találta volna, amit keres, s Orsován túl Belgrádig már 219 6 | jobb kedvvel dolgozzék, s Orsován felül megint hangzott 220 6 | hol nehány óráig aludt, s magára véve fehér burnuszát, 221 6 | szárnyas angyal tartja, s sarkait delfinek veszik 222 6 | helyen válik kétfelé a bérc, s az alpesi völgyborongásból 223 6 | hajó el nem haladt elõtte, s a bércek megint összecsukódtak 224 6 | összecsukódtak a szép táj fölött, s ismét az alpesek árnya takarta 225 6 | tükre egyre sötétebb lesz; s hogy a zord panorámát befejezze, 226 6 | egész török sereg ellen, s negyven napig védte magát.~ 227 6 | összevonta vékony szemöldeit, s oly jéghidegen nézett az 228 6 | szájában a további dicsekedés. S azzal Timéa eltakarva száját 229 6 | hogy egymást pusztítsák, s akiknek itt volt minden 230 6 | majd a félholdas zászló, s barna körfalait mindenféle 231 6 | korhadnak a régi Kulics várnak, s az osztrovai szigeten túl 232 6 | vált titokban Timárral, s azzal Timár a kormányoshoz 233 6 | a kormányrudat kötéllel, s otthagyja.~Azután felhívja 234 6 | legénységet a dereglyébõl, s átkiált a partra a vontatókhoz, 235 6 | horgonyt vet a Duna közepén, s a vontatókötelet eloldják 236 6 | az osztrovai sziget felé, s mikor a kötél véget ér, 237 6 | horgonyt a dereglyébõl, s visszatérnek a hajóhoz.~ 238 6 | felveszik az elsõ horgonyt, s az elõrevitt horgony kötelét 239 6 | gombolyodik fel a korongra, s a hajó kezd elõrehaladni 240 6 | vetik ki ismét a Dunába, s annak a kötelét csavarják 241 6 | malmok kelepeltek útjában, s ahelyett kitért a járatlan 242 6 | Orsovánál nagy pihenõt tartanak, s ott a friss élelmiszert 243 6 | szerezhet, vadat-e vagy halat; s aztán egyedül nekiindult 244 6 | a nádasba lehet hatolni, s ott azután a vízi növényzet 245 6 | zaj az Osztrova-szigetnek, s annak egy csúcsát leszakította, 246 6 | újvilági természet alkotása, s lett ott azon a helyen egy 247 6 | és a vadállatnak hazája. S ki tudja, még kinek?~A sziget 248 6 | csónakját Timár a partra, s megköté egy fûztörzshöz.~ 249 6 | halomra döntögetett a vihar, s ott tövises bozótot képez 250 6 | buján tenyész a nefelejcs s az orvosi nadálytõ mézterhes 251 6 | odúiban annyi vadméh rajzik. S a virágok közt csodálatos 252 6 | nyárfa vadalmával keverve, s az aljat galagonya lepi 253 6 | megindult a rigófütty után.~S amint keresztülvergõdött 254 6 | málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait 255 6 | áll bizonyosan a tûzhely, s onnan megy le egy másik 256 6 | ablak kisebb, mint a másik, s az egyik szoba alacsonyabb, 257 7 | tenni, mint aki alszik, s sem a közeledõ idegenrõl 258 7 | utoljára hanyatt feküdt eléje, s a roppant állat széles úszhártyás 259 7 | visszarántotta az egyiket, s odanyújtotta neki a másik 260 7 | haragudni és hízelegni; s aztán megint letette a fejét 261 7 | rostát tartott kezében, s azt a tûz fölött forgatta. 262 7 | eledel itt Magyarországon, s úgy hiszem, nálunk senkinek 263 7 | No jöjjön közelebb, uram, s üljön le! - szólt a nõ sajátszerû 264 7 | amellett egészen nyugodt volt; s aztán kiöntötte a hófehérre 265 7 | kukoricát egy fonott kosárkába, s megkínálta vele. Kóstolja 266 7 | kancsót vett fel a földrõl, s odanyújtá azt is: „Meggybor.” 267 7 | ajtónálló is felállt fektébõl, s odament a jövevényhez, és 268 7 | ugrott aztán a tûzhelyre, s nagy érdekeltséggel pislogott 269 7 | aki jó ember; megismeri, s nem ugatja meg; de próbáljon 270 7 | sziget túlsó végén megérzi, s jaj annak, ha a foga közé 271 7 | élelmiszereink pedig elfogytak, s annálfogva kénytelen vagyok 272 7 | kéményt füstölni látom, s szépen megkérni a ház gazdáját, 273 7 | Igenis adhatok, uram; s a fizetést is elveszem, 274 7 | zsiványok törnének rám, s megölnének érte; így pedig 275 7 | viaszkot, gyógyfüveket, s nekem hoznak érte búzát, 276 7 | ára van annak, amit ön ád, s mennyi ára annak, amit mi 277 7 | viharos hajón lételhez, s beteg lett bele. Nem adhatna 278 7 | ott jó friss széna van, s a hajósok nem kényes emberek.~ 279 7 | asszonyom, szíves készségét, s azonnal sietek vissza a 280 7 | mert kevés ember tapossa, s az a föld mindjárt begyepesedik; 281 7 | newfoundlandi pedig felállt, s elkezdte a farkát csóválni, 282 7 | mormogott Timárnak kutyanyelven, s aztán megfogva a köpenye 283 7 | szólt Timár nevetve, s vette a kalapját és puskáját; 284 7 | ajánlá a ház asszonyát, s ment a kutya után.~Almira 285 7 | félreugrott a fehér cica, s farkát gömbölyûvé borzolva 286 7 | önnek oda kémlelõdni?”, s követni volt kénytelen a 287 7 | megragadta a gallérjánál fogva, s mintha a villám csapta volna 288 7 | fogta szépen a gallérját, s nem engedte felkelni.~Timár 289 7 | jött oda a lövés hangjára, s messzirõl kiáltozta Almira 290 7 | vasbilincsbe volna téve, s aztán úgy tartja, míg érte 291 7 | gyermekkel testi szenvedését, s a hullámoktóli félelmét. 292 7 | Majd Timéához sompolygott, s szerét tette, hogy kezet 293 7 | kiállva várta az érkezõket, s amint kibukkantak a fák 294 7 | szélét felfogva tartja, s abban valami gyümölcsöt 295 7 | el, mikor komolyan néz, s a piros rózsáét veszi fel, 296 7 | veszi fel, mikor elpirul, s akkor aztán a homloka is 297 7 | aztán a homloka is elpirul. S az a gömbölyûen boltozott 298 7 | hajlott selyem szemöldökkel s a kifejezésteljes kék szemek 299 7 | göndörséget árulnak el, s az egyik hátravetett fonadék 300 7 | legérettebbet a gyümölcsök közõl, s Timéának nyújtá azt.~Amiért 301 7 | leány lángrózsává pirult, s odafutott az anyjához, ki 302 7 | megcsókolta a homlokát, s ismét fennhangon mondá neki:~- 303 7 | kosaraikat érett gyümölccsel; s válassz ki a számukra kettõt 304 7 | magával hívta a hajósokat, s felnyitogatá elõttük a kamrát 305 7 | sziklába, mint a vadmadár, s fészket rakott benne magának.~ 306 7 | meggybort is adott mindenkinek, s jó szokás szerint felkérte 307 7 | kapnak kést, villát hozzá. S mikor a három vendég a ház 308 7 | emelgeti is a füleit Almira, s akárhogy törleszkedik is 309 7 | állítá, hogy már jóllakott, s Timéa rögtön felkelt az 310 7 | felkerekedett az asztaltul, s odakuporodott Noémi mellé 311 7 | hogy „horaion gation!”, s fehér kezével végigsimítja 312 7 | kezével végigsimítja a hátát, s arra Noémi ölébõl áttörleszkedik 313 7 | fölemeli Timéa arcához, s odadörzsölgeti gyöngéden 314 7 | hegyes fogaival felnyitva s hamis foszforfényû szemeivel 315 7 | vállára, körülkerüli a nyakát, s megint átvándorol Noémihoz, 316 7 | magának, meg is csókolgatja; s hogy keserûsége még nagyobb 317 7 | hogy hízeleg neki vissza, s mikor Noémi híja nevénél: 318 7 | megneheztelt Narcisszára, s megfogta a farkát, hogy 319 7 | hozzákapott a körmével, s végigkarcolta a kezét.~Timéa 320 7 | azt a hajlós karperecet, s Noémi kezére akarta azt 321 7 | marad. Jer ide, Narcissza!~S hogy Narcissza mégsem akarta 322 7 | keresztülugrott a padon, s tüszkölve, köpködve futott 323 7 | egymás szemébe tekintettek, s mind a ketten valami álomszerû 324 7 | percre a szemét behunyja, s e rövid perc alatt éveket 325 7 | éveket álmodik keresztül, s midõn fölébred, mindent 326 7 | felszökött Noémi mellõl, s a lehúzott karperecet a 327 7 | karperecet a házinõnek adta át, s aztán odaült Euthym mellé, 328 7 | mintha igazi kígyó volna, s zavarodottan tekinte Noémire, 329 7 | Hirtelen felugrott fektébõl, s elébb egy hosszat üvöltve, 330 7 | a támadás kihívó szavai, s eközben nem futott elõre, 331 7 | elsõ lábait elõrefeszítve s a hátulsókkal a földet tépve.~ 332 8 | rátette a lábát a fejére, s úgy nyomta le az ebet a 333 8 | lefeküdt nagy morogva, s engedte a leányka lábát 334 8 | bókkal hajtotta meg magát, s azután folyt belõle a beszéd 335 8 | vágott a szavába Timár, s olyan mélyen dugta el zsebeibe 336 8 | mindenkinek megköszönt, s azzal leült Timéa üresen 337 8 | kínálva azzal egypárszor, s nagyon csodálkozva rajta, 338 8 | Timár fölkelt az asztaltól, s a ház asszonyának azt mondá:~- 339 8 | levetkõztetni.~Noémi fölkelt, s követte anyját és a két 340 8 | asztalon ennivaló volt, s aközben folyvást beszélt 341 8 | beszélt hátra Timárhoz, s hajigálta a vállán keresztül 342 8 | felment a padlásra aludni, s ezóta megágyazott magának 343 8 | maradt, az utolsó cseppig, s lehasítva egy forgácsot 344 8 | fûszerillatú szénában a padláson, s azt hitte, hogy ma nagyon 345 8 | többet látott és hallott.~S egyszer csak elkezdtek ott 346 8 | pénzemet kilopták a zsebembõl, s most emiatt elvesztem a 347 8 | csempészek szoktak kikötni, s azok jól fizetnek.~- Csak 348 8 | jönnek, gyümölcsöt vesznek, s adnak érte cserébe sót. 349 8 | keresd össze minden ládámat, s ha találsz benne valamit, 350 8 | szokva az engedelmeskedéshez, s meg hagyta magát asszonya 351 8 | visszament a szobájába, s Tódor egyedül maradt künn 352 8 | eb bõszülten ugatni rá, s alá s fel táncolt azon a 353 8 | bõszülten ugatni rá, s alá s fel táncolt azon a szûk 354 8 | mely õt el nem érheti, s mely amiatt a dühtõl tajtékzik.~ 355 8 | négykézlábra állt elõtte, s elkezdett a kutyára torzképeket 356 8 | állatot; azzal megfordult, s két hátulsó lábával, kutyák 357 8 | bodzafa tövében levõ odújába, s onnan elõ nem jött többet, 358 8 | Holdvilágos éjszaka volt, s azután, hogy a kutya elhallgatott, 359 8 | elhaló akkordokat a légben, s az elpihenõ szél csinál 360 8 | gyermek hangját utánozva, s a zúgó szarvasbogár koppan 361 8 | ezüstfényével árasztja el a hold, s a magas mályvák rózsafüzéres 362 8 | szellem ellopta a nyugalmat, s az éj hangjai nehéz sóhajtásaikkal 363 8 | hogy elhagyja fekhelyét, s hirtelen felöltse maga alá 364 8 | maga alá terített kabátját, s leszálljon a padlásajtóhoz 365 8 | odalenn az egyik szobában.~S amint Timár a ház szögletén 366 8 | kísértõ visszhangja volna.~S erre mind a ketten meglepetve 367 8 | elõjött odújából az eb, s a farkát csóválta.~- Nem. 368 8 | odalapult úrnõje ölébe, s csendesen engedé lecsatoltatni 369 8 | lecsatoltatni bõrnyaklóját, s aztán nyakába ugrott, és 370 8 | majd meg Timárhoz fordult, s nagy toppancs lábát felemelve, 371 8 | a másikra átdobta magát, s aztán nyugodtan megágyazott 372 8 | Galacon. A hajómra jött, s ott úgy viselte magát, hogy 373 8 | az egész barátságunk.~- S honnan jött ön arra a gondolatra, 374 8 | egy szót szól felõlünk, s akkor mi veszve vagyunk?~- 375 8 | van e puszta szigetnek, s e sárkunyhónak itten, akkor 376 8 | hogy holnap odább megyek, s soha rájuk nem gondolok 377 9 | szép, derék ember volt, s mi nagyon szerettük egymást. 378 9 | leány voltam, mikor elvett, s kész vagyont hoztam a házhoz, 379 9 | gyermekeket összeházasítjuk. S én úgy örültem neki, mikor 380 9 | parányi kezét kezébe vette, s azt kérdezé tõle: hát hozzám 381 9 | tõle: hát hozzám jössz-e? s erre a gyermek olyan vígan 382 9 | elbukik.~Õ folyvást nyert, s azért azt hitte, hogy ennél 383 9 | hogyan állnak a vetések, s azután aszerint kötött szerzõdést 384 9 | õsszel átadandó gabonára, s azért Krisztyán kötelezve 385 9 | elõlegezni Krisztyánnak, s minthogy annak házán kívül 386 9 | szívesen: õ birtokos volt, s Krisztyánnak jó barátja. 387 9 | Kánaánnak csúfolt vidéken, s õsszel húsz forint volt 388 9 | még kölcsön is sok pénzt, s egy éjjel hírmondatlanul 389 9 | magával vitt minden pénzt, s itt hagyta még az egyetlenegy 390 9 | minden értéke pénzben volt; s nem ragaszkodott semmihez, 391 9 | Azok között volt férjem is.~S akkor elõjött Brazovics 392 9 | elõjött Brazovics Athanáz, s követelte szerzõdése beváltását 393 9 | elõlegezett a megszökött adósnak, s mi ajánlkoztunk, hogy a 394 9 | jószágainknak eladtuk volna, s abból kitelhetett az adósság. 395 9 | Ötszörös nyereséget követelt. S az írás jogot adott neki 396 9 | ment a dolog; a bíró ítélt, s minekünk házunkat, földünket, 397 9 | hagyni asszonyt és gyermeket s szétzúzni saját szívét?~ 398 9 | szétzúzni saját szívét?~S még mindig nem volt vége 399 9 | tisztességes eltemetést, s nekem látnom kellett, hogy 400 9 | nyúzó a hullahordó szekéren, s hogy kaparja be a temetõárokba 401 9 | keblemhez kisgyermekemet, s kimentem vele a Duna-partra.~ 402 9 | pecsételve bírói pecséttel, s nekem csak a konyhában és 403 9 | Akkor leültem a Duna-partra, s gondolkozni kezdtem. Mi 404 9 | kölykét a vízbe fojtja, s magát is elöli? Azért sem 405 9 | járt oda õszi napokban, s sokat emlegetett egy odvas 406 9 | magját a szomszéd szigetrõl, s a vadalma sárgult már a 407 9 | vadalma sárgult már a fákon, s a málnabokor még tartogatta 408 9 | megszoptattam kisgyermekemet, s azután elaltattam, és lefektettem 409 9 | konyha- és kertészeszköz, s egy nagy batyut kötöttem 410 9 | jöttem a férjem házához, s batyuval a hátamon megyek 411 9 | elhullott magvakat a földrõl, s aztán - megcsókoltam a szomorúfûz 412 9 | kõodúban is laknak azok, s én irtózom tõlük, s féltem 413 9 | azok, s én irtózom tõlük, s féltem Noémit. A másik meg 414 9 | sulyommal és harmatkásával, s ha Noémit táplálja azalatt 415 9 | magának e szigeten életmódot, s engem megszabadított irtózatom 416 9 | takaróztunk mind a hárman, s akkor ébredtünk fel, mikor 417 9 | körülforognak a bozótban, s az érett mag belehull öltönyükbe. 418 9 | évig éltem én e kenyérrel, s mindennap térden állva adtam 419 9 | készítettem fûzfa szövõszéken, s azt viseltük. Gyékénybõl, 420 9 | méhrajokat gyûjtöttem bele; s az elsõ évben már volt méz 421 9 | segítettek a nehezebb munkánál, s nem bántott senki. Tudták, 422 9 | Tudták, hogy pénzem nincsen, s fizettek munkával, szükséges 423 9 | akkor már gazdag voltam. S e sziget televényföldében 424 9 | kétszer érlelnek gyümölcsöt; s minden fiatal fa újra hajt 425 9 | az õ titkaikat tanultam, s rájöttem, hogy nem szabad 426 9 | hozzá, mint az emberhez, s én azt hiszem, hogy a fák 427 9 | aki õket szeretve ápolja, s megértik titkos óhajtásait, 428 9 | falvakból, a malmokból, s hoznak érte cserébe azt, 429 9 | sem kutatja a más dolgát, s ösztönszerûleg rejti mindenki 430 9 | királyi Duna adták azt nekem, s én azt õnekik mindennap 431 9 | emberiségében isteni Jézusról, s arról a népszabadság vezérérõl 432 9 | mikor így elpusztultunk, s a csapás õt is érte; mert 433 9 | meglopta, pénzével elszökött, s azt hirtelen elprédálta. 434 9 | Lengyelországban, Magyarországban, s nincs nevezetes embere ez 435 9 | országnak, akit ne ismerne, s akivel egyszer összejön, 436 9 | azt bizonyosan megcsalja, s akit egyszer megcsalt, bizonyos 437 9 | egyszer visszajön hozzá, s újra megcsalja. Tízféle 438 9 | Tízféle nyelven beszél, s amiféle nemzetbelinek kiadja 439 9 | Valamennyinek szolgál, s megcsalja valamennyit. Évenkint 440 9 | jön át a török partról, s ugyanazzal megy át a magyar 441 9 | hogy ínyenc és kéjsóvár. S nálam jóízû étel van, és 442 9 | bennünket az osztrák kormánynál s a török kormánynál, s amint 443 9 | kormánynál s a török kormánynál, s amint azok megtudják, hogy 444 9 | vitát támasztanak belõle, s amíg az el nem dõl, kiparancsolnak 445 9 | ahogy történt az Allion-hegy s a Cserna folyam közötti 446 9 | új terület van a Dunán, s azzal mi semmivé vagyunk 447 9 | együtt a levegõbe röpítem, s a következõ tavasszal, a 448 9 | szigeten éppen ma megjelenni, s hirtelen megint eltûnni, 449 9 | minden pénzét elkártyázta, s tõlem akart valamit zsarolni. 450 9 | letûnt a jegenyék mögé, s keleten derengni kezdett 451 9 | Noémi is készen volt már, s a konyhán friss kecsketejbõl 452 9 | málé szolgáltatta a kávét s lépesméz a cukrot. Timéa 453 9 | Narcisszával itatta meg, s az elfogadta az idegen leány 454 9 | magát. Timár legutol maradt, s elváláskor egy török gyártmányú 455 9 | mit az megköszönt neki, s megígérte, hogy azt Noémi 456 9 | téveteg szikla tetejére, s ott leülve a sûrû mohvirágok, 457 9 | Narcissza odasompolygott hozzá, s az ölébe kuporodott, hajlékony 458 9 | Menj! Nem szeretlek többet!~S azzal odaölelé mind a két 459 9 | annak hízelgõ fehér fejét - s a csónak után nézett. Mind 460 10 | Timár hirtelen felöltözött, s átsietett a szomszéd kabinba.~ 461 10 | kabinba.~Abban két ágy volt, s a kettõ között egy asztalka. 462 10 | nagyon sokat kell elmondanom, s idõm rövid, ez a méreg gyorsan 463 10 | Törökországban. A szultán újít, s az ulémák, a dere-bégek 464 10 | a hatalmon levõk házait, s nincs olyan magasan álló 465 10 | fojtatott meg Sztambulban, s õt magát tulajdon rabszolgája 466 10 | efendi elküldetett Szíriába, s útközben a drúzok agyonverték; 467 10 | basa ebédre hívta magához, s mikor az ebéd végén hozták 468 10 | kijátszom ellenségeimet, s megszököm leányommal és 469 10 | körszakállamat levágtam, s álutakon eljutottam Galacig. 470 10 | Ezért fogadtam fel hajódat, s pénzemen búzát vásárolva, 471 10 | szolgálatokat ennek az embernek, s most azoknak viszonzását 472 10 | vesztegzárt és vizsgálatot, s mikor már a rémek óriásai 473 10 | kormány kéme. Én ismerem õt, s õ is rám ismert bizonnyal. 474 10 | egyedül õ. Most elém került, s már Pancsovánál készen várnak 475 10 | hogy ez már magyar föld, s egyik ország kormánya sem 476 10 | Csak a magamét hoztam el, s ha az államnak követelése 477 10 | khazné pénzét raboltam el, s a szökevény tolvajokat Ausztria 478 10 | az ember engem megismert, s azzal végem van.~(A beszélõnek 479 10 | vagyonát. Allah akarta így, s ki futhat ki az õ árnyékából?~ 480 10 | szerint, ponyvába varrva s nehéz köveket kötve lábamhoz 481 10 | kötve lábamhoz és fejemhez, s ahol legmélyebb a Duna, 482 10 | dinnyeevéstõl dysenteriát kaptam, s abban halok meg, másodszor 483 10 | jó szívébõl cselekszel, s azért megjutalmaz téged 484 10 | adósnak nem hitelezhetnél.~S azután Timéát elviszed Brazovics 485 10 | mely Timéa ágya felõl jött, s egyszerre másfelé ragadta 486 10 | emelkedett fel ágyából, s valamit keresett vánkosa 487 10 | Timárt odavonva magához, s aztán a halálgörcs örökre 488 11 | halottal, egy halálosan alvóval s egy eltemetett titokkal.~ 489 11 | takarta a csendes éjszaka.~S az éjszaka árnyai így susogtak:~ 490 11 | Csorbadzsit; ha te megelõznéd, s Pancsova helyett Belgrádon 491 11 | én ilyen komisz ember”, s hogy elnémítsa a suttogó 492 11 | igazgyöngyökkel volna telve ez a hajó, s az mind az enyim lenne, 493 11 | pedig tolvajság volna.” S azzal odavonta a perzsa 494 11 | álmában lehajított magáról, s azzal válláig betakargatva 495 11 | az alvó alak szívgödrébe, s hogy ment legyen minden 496 11 | felnyíltak a sötét szempillák, s a két szem sötéten, ragyogástalanul 497 11 | Az álomlihegés megszûnt, s Timár érzé, hogy a szív 498 11 | felszökött fektébõl a leány; s felkiáltva: atyám! ágya 499 11 | szõnyegtakaró ölébe lecsúszott, s az éji öltöny lehullott 500 11 | Timéa! - szólítá õt Timár, s felhúzta meztelen vállaira