| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] ruralis 1 rút 2 rútul 1 s 2396 s-nek 1 sáfárjai 1 sáfárjának 1 | Frequency [« »] 11328 a 4310 az 2492 hogy 2396 s 2190 nem 1505 egy 1394 és | Jókai Mór Az arany ember IntraText - Concordances s |
Part, Chapter
1001 8 | megkeresi a kapukulcsot, s kilopózik egyedül a házból; 1002 8 | pedig keresztüllépett rajta, s nem törõdött vele.~Könnyebben 1003 8 | bekanyarodott az „Angliá”-ba, s eltûnt elõle a fõõrhely 1004 8 | elõle a fõõrhely lámpája is, s a fák sötétjében találta 1005 8 | elõjött a tiszt szolgája, s kinyitá az ajtót.~- Itthon 1006 8 | egyszerûség lepi meg a belépõt, s azonfelül az a pipafüstillat, 1007 8 | könyvekbe, még a padlóba is, s akkor is kesereg, mikor 1008 8 | egyszerû bõrpamlaghoz vezetve, s azután legelsõ gondja volt 1009 8 | kravátlit felkötni nyakára, s a nyitva maradt egyenruhát 1010 8 | Athalie letörlé könnyeit, s ragyogó szemeivel hosszasan 1011 8 | Nem, az nem értette meg.~S mikor aztán meg kellett 1012 8 | Belgrádban, akit örökölni fogunk, s akkor ismét gazdagok leszünk. 1013 8 | önre, amíg ön értem jöhet, s addig engedelmes leánya 1014 8 | majd elfújta a gyertyát, s az asztalra letett cirkalmat 1015 8 | egy született baronesse, s ez összeköttetésbe nem egyezett 1016 8 | melyrõl a jegygyûrû hiányzott, s ezt súgá neki, nehogy a 1017 8 | nehogy a falak meghallják, s a könyvek tovább susogják:~- 1018 8 | hogy nõsülni nem fogok, s ha ismét találkozni fogok 1019 8 | hanem valaki mást szeret; s ha az a más is szegény, 1020 8 | burkolta fekete köpenyét, s elsietett, mielõtt Kacsuka 1021 8 | kést szorította marokra, s úgy ment végig a sötét szobákban.~ 1022 8 | ketten. Õt is kivégeznék, s megtalálná a kijárást a 1023 8 | lépve, Timéa ágyához lépett, s eszébe jutott, hogy hisz 1024 8 | menyegzõnap elõtti éjszakán, s melyért õt úgy kinevette. 1025 8 | meghala, ki elöl született.”~S ha behunyta is a szemeit, 1026 8 | ugyanazok a képek jöttek eléje, s mikor elnyomta is a kábító 1027 8 | Istennél a kegyelem!”, s aztán pördül a dob... Erre 1028 8 | másodszor! ki ád többet érte?”. S aztán „harmadszor!” a dob 1029 8 | harmadszor!” a dob rápördül, s már leütött a pallos!~S 1030 8 | s már leütött a pallos!~S újra következik a másik: „ 1031 8 | egyet hagyták meg neki, s ment - valakit keresni. 1032 8 | parázsnál a zsemlyeszeletkéket, s megterített a konyhaasztalon 1033 8 | a belgrádi útra gondolt s a várt útitársra.~Zófia 1034 8 | az a torkomon fennakadna, s megfulladnék bele.”~Majd 1035 8 | mikor õ éppen alatta megy, s éppen az õ feje búbjára 1036 8 | hogy a ház összeomlana, s minden embert, akit ott 1037 8 | nemei nem következtek be, s Athalie sem volt megszólalásra 1038 8 | könnyû. Elmehet szolgálni, s abból megél. Be is állhat 1039 8 | megszabadul, maga kényére jut, s vígan élheti világát! No, 1040 8 | elõre látta azt már mind, s ezen való elbúsulását csak 1041 8 | ütésénél felrezzent Athalie, s aztán ismét tenyerébe hajtá 1042 8 | Elkezdték az utcai szobákon, s úgy jöttek az udvari szobák 1043 8 | rögtön szedik széjjel, s futnak vele odább. Itt semmi 1044 8 | emberek futnak széjjel, s megint azt kiabálják: „hisz 1045 8 | hisz ez bolond ember!”, s azzal menekül mindenki nagy 1046 8 | tornya most éppen ledûlne, s idecsapna mindnyájunkat, 1047 8 | a szomorú temetkezésnek; s talán most jön majd, mikor 1048 8 | halk léptek közelednek, s valaki kopogtatni kezd a 1049 8 | bennlevõktõl jeladásával, s megvárja, míg odabenn azt 1050 8 | mondják neki, hogy „tessék!”, s csak azután nyit ajtót csendesen, 1051 8 | azután nyit ajtót csendesen, s belép, elõre levett kalappal 1052 8 | meg magát a hölgyek elõtt, s az ajtónál megállt.~Athalie 1053 8 | Minden az ön nevére van írva, s a Brazovics-ház hitelezõi 1054 8 | Fogadja el ön azt tõlem... S ha volna e házban egy kicsiny 1055 8 | tiszteletével alkalmatlankodik, s azt a helyet ön nekem engedné; 1056 8 | helyet ön nekem engedné; s ha volna az ön szívében 1057 8 | számomra egy kis menedék, s ha kezemet ön meg nem vetné, 1058 8 | végtelenül boldog lennék, s fogadom, hogy egész életemnek 1059 8 | másik két nõ szorította, s közelebb jött Mihályhoz. 1060 8 | férfival telebeszélték a fejét! S ha akkor Timár egyszerre 1061 8 | Athalie kisasszonynak!” S nõül venné Athalie-t. Hiszen 1062 8 | a fennhéjázó kisasszony, s arra az bosszúból rögtön 1063 8 | gouvernante vagy a komorna kezét, s azt vette nõül.~Ez a reménye 1064 8 | engemet elvesz ön nejének, s ez lesz az ön háza, s én 1065 8 | nejének, s ez lesz az ön háza, s én leszek az ön házában 1066 8 | anyámnak és az én testvéremnek, s bánjék velük jól...~Timárnak 1067 8 | észrevette az áruló könnyet, s mindkét kezével megfogta 1068 8 | elkezdett hangosan sivalkodni, s térdre borulva Timéa elõtt, 1069 8 | letörlé szemébõl a könnyet, s a másik percben már helyén 1070 8 | biztosítékot võlegénye számára, s amit néhai atyja nászhozományul 1071 8 | és Timéától eltávozzék, s hogy a daliás kapitány a 1072 8 | megtörését, fordult el Timártól, s indulattól elfojtott hangon 1073 1 | rokonszenvét költé fel. S a szép kapitánynak könnyelmű 1074 1 | is kínált: saját magát; s cserét kért értük: a leány 1075 1 | kért értük: a leány szívét. S hogy ez csalás, ez erõszak.~ 1076 1 | készen vett mindent Bécsben, s Timéa menyasszonyi köntösét 1077 1 | keblébe felvétetni óhajt. S miután itt nem elég, mint 1078 1 | ismét találkozni fognak, s egymáséi lesznek - a leány 1079 1 | akivel a pap összeeskette, s viszont nem lehetõ, hogy 1080 1 | hogy az is velünk legyen; s õ azt nekem nem fogja megtagadhatni, 1081 1 | környékét erre a kérdésre, s azt mondta, hogy ezt a skrupulózus 1082 1 | kisasszonyt megkeresztelni s megesketni, a további dogmákról 1083 1 | zsoltárt vesz ki-ki maga elé, s mikor a kántor elkezdi, 1084 1 | elszámlálva az õ kötelességeiket, s akkor a keresztanya ismét 1085 1 | imádkozás után megint leülnek, s a kántor ez alkalomra nekizendíti 1086 1 | másodiknak jõ fel a katedrára, s igen szép szónoklatot tartván, 1087 1 | írást vesz ki a könyvébõl, s abból felolvassa, hogy ezennel 1088 1 | hogy a szobát elhagyhassa, s õhelyette azután Zófia asszony 1089 1 | veszélyes helyeken jártak, s hogy keresett számára nyughelyet 1090 1 | tudhatott más, csak Timéa, s Mihály boldog volt, hogy 1091 1 | ragaszkodik önhöz ez a leány!~S Timéa nem jött zavarba, 1092 1 | hosszasan szemeibe nézni, s ha jött, ha távozott, megszorítá 1093 1 | a hajdani apai háznál, s ugyanabból az ablakból nézte, 1094 1 | menyasszony egy kocsiban, s nézett utánuk. S ha imádkozott 1095 1 | kocsiban, s nézett utánuk. S ha imádkozott ez idõ alatt 1096 1 | boglárokkal, hattyúprémmel, s elég délceg alak volt, csakhogy 1097 1 | együtt egy selyemlepellel, s legelõször e szentséges 1098 1 | árnyban találkoznak egyedül, s a pap megfogja kezeiket, 1099 1 | érzé, hogy szíve reszket, s ez a remegés elterjed egész 1100 1 | Lebonthatja szép fényes haját, s elszórhatja vállain; megközelítheti 1101 1 | megközelítheti ajkaival fehér arcát, s tüzet lehelhet rá, nem gyújtja 1102 1 | sötétkék szemét reá a hölgy, s e szemek tekintetébõl annyit 1103 1 | neje. Önnek fogadtam ezt, s Istennek megesküdtem rá. 1104 2 | találta meg a neje szívét?~S talán más is úgy tett azzal, 1105 2 | férj meg fogja becsülni, s ha hûtlenségen kapja, megöli. 1106 2 | eleven szemei, tömött haja s egészséges lehelete legyen; 1107 2 | megfagyasztá azt az érzést. S nõül ment egy férjhez, kit 1108 2 | kinek hálával tartozott, s kinek hû társa akart maradni.~ 1109 2 | Mindennapi történet ez. S akiken megtörténik, azzal 1110 2 | hogy majd jön a tavasz, s az a szíveket átmelegíti.~ 1111 2 | Komáromot végképp elhagyja, s elköltözzék Bécsbe. Talán 1112 2 | fog maradni Komáromban, s lakásul a Brazovics-házat 1113 2 | nap távol lehet hazulról, s nem tûnik fel senkinek, 1114 2 | idõ, hogy haza kell menni, s karjába öltve kezét, távozik 1115 2 | szép és mi hû neje van!~S bár olyan hû ne volna, bár 1116 2 | munkát, leülnek a földre, s esznek egy szilkébõl bablevest, 1117 2 | egy szilkébõl bablevest, s megcsókolják egymást utána.~ 1118 2 | meggyûlölte a gazdagságát, s hozzáfogott, hogy túladjon 1119 2 | kocka mindig hatot fordult; s ha szerencsejátékban akarta 1120 2 | özönlött oda, ahol õ megállt, s ha elfutott, ha elbújt elõle, 1121 2 | Nem tanították táncolni, s asszonyfejjel már nem akar 1122 2 | asszonyságok társaságát keresi. S ha férje egy hétig távol 1123 2 | gyûlöli a férjet is, a nõt is, s aki bizony sietne mind a 1124 2 | szobáját takarítani jött, s mire körülnézett, már megint 1125 2 | úrnõ ruháit tisztogatja, s különösen, ha vendégek jöttek 1126 2 | fésülködéshez vett fel, s abban járt; s azon is, könnyebb 1127 2 | vett fel, s abban járt; s azon is, könnyebb volt a 1128 2 | egyszer mind a tûzbe dobta, s ugyanazon kelmébõl varratott 1129 2 | hízelkedéssel, kínozta Timéát, s kényeztetõ gyöngédséggel 1130 2 | mikor Timéával beszélt: „s”-nek ejtve az „sz” betût „ 1131 2 | hogy tegezze valaha Timéát.~S ami legfinomultabb neme 1132 2 | saját házukban mindenütt, s odalépett eléjük legbensõbb 1133 2 | engedett kivenni a kezébõl; s aztán nekiállt a seprû nyelével 1134 2 | fogcsikorgatva rántott egyet rajta, s vagy ruha szakadt, vagy 1135 2 | vagy kilincs törött bele, s az neki jólesett. Tört edények, 1136 2 | találkoztak össze Athalie-val.~S volt különösen egy néma 1137 2 | mama bújt a leánya elõl, s rettegett négyszemközt maradni 1138 2 | szobában hálni a leányával, s a hûséges szakácsnõnek egy 1139 2 | zsírfüsttel az egész szobáját, s aztán ágyába vetve magát, 1140 2 | pokolbeli kínszenvedésekrõl. S csak akkor érte utol az 1141 2 | tartja; de szemébe nem néz, s fölkel, eltávozik anélkül, 1142 2 | véletlen hozta volna haza, s nem akarja mutatni, mit 1143 2 | visszafordítá a kocsiját, s éjszakára hazakerült Komáromba.~ 1144 2 | bejárása volt az õ szobájába, s annak a kulcsát mindig zsebében 1145 2 | szokott olvasni lefekvés után, s a komornának rendesen be 1146 2 | nesztelenül közelített az ajtóhoz, s óvatosan nyitá fel azt.~ 1147 2 | Mihály odahajolt keble fölé, s számlálta szívdobbanásait. 1148 2 | Egyszer aztán felrezzent - s Athalie-t látta maga elõtt.~ 1149 2 | Athalie fel volt öltözve, s egy viasztekercs volt a 1150 2 | Athalie-nak, az alvóra mutatva, s elsietett az ágy mellõl. - 1151 2 | kulcsaimat kerestem itt.~- S már megtalálta? - kérdé 1152 2 | kérdé gúnyosan Athalie, s aztán meggyújtá a viasztekercset, 1153 2 | meggyújtá a viasztekercset, s szolgálatkészen világított 1154 2 | hogy Timéa önt nem szereti. S ön olyan jól tudja, mint 1155 2 | Egyedüli sétája a sziget, s ott én mindig vele vagyok. 1156 2 | hanem megölném õt magam, s ön csak a temetésére jönne 1157 2 | szívének tart szegezve. S ön e gyiloknak az árnyékában 1158 2 | fejét nyugalomra hajtani, s ugyanakkor, mikor irtózik 1159 2 | keze alatt hullott a porba; s aztán úrnõvé tette ön e 1160 2 | lankadtan roskadt egy karszékbe, s a leány összeszorított ökle 1161 2 | Ûzzön el ön innen, ha tud!”~S büszkén, mint egy gyõzelmes 1162 2 | de nem együtt velünk!”~S aztán berohanjon Timéához, 1163 2 | midõn a hajó elsüllyedt, s felkarolva õt fekhelyérõl 1164 2 | hálószobába, az ajtó bezárult, s Mihály ott maradt a sötétben.~ 1165 2 | tolvaj, mint a szökevény, s nesztelenül osonva hagyta 1166 2 | utcákon, a hó szemközt vágott, s Timár Mihály útra kelt egy 1167 3 | hullott hó lepte a mezőket, s az erdők még kopárak voltak.~ 1168 3 | velük Timéát.~Megnyerte, s most abban bûnhõdik.~A szegény 1169 3 | pénzt halomra gyûjteni? S aztán megint kezdeni szántást, 1170 3 | jótékonysági vállalatokba mélyed.~S mit nyer vele? Érdemes valakivel 1171 3 | is volt üzleti állomása, s mikor az Alföldön járt, 1172 3 | a kettõt zsebébe tette, s azontúl idáig hozott szenvtelensége 1173 3 | jegyezte fel a tudósításokat, s amint végzett, sietett továbbutazni.~ 1174 3 | mindjárt a nyár váltja fel. S Baján alul megváltozott 1175 3 | vidék a tavasz virágaitól, s Pancsova tájékán a repcevetések 1176 3 | táblái mosolyogtak a síkon, s a halmokat mintha rózsaszínû 1177 3 | Komáromban a hófehér mezõ, s ma már az Al-Dunán a virágzó 1178 3 | rendeleteit tiszttartójának, s másnap korán hajnalban fölkelt, 1179 3 | várhatnak rá, amíg visszakerül! S Timár Mihály szeretett vadászni, 1180 3 | marokra kapta a kettõs evezõt, s átvágott a Dunán.~Amint 1181 3 | éjszakai vadászatra való, s abban Almira nem vehet részt; 1182 3 | mikor a Duna befagyott, s a jégen átjöttek. Azokra 1183 3 | fekvõ nagy kavicsok közé, s nagy óvatosan bedugja az 1184 3 | kikapja a bedugott lábát, s három lábon, szûkölve, nyihogva 1185 3 | közrekapják ketten Narcisszával, s elkezdik a rákot vallatni, 1186 3 | egyszer hanyatt fordítják, s akkor aztán mind a hárman 1187 3 | fordul, valami neszt hall, s valakit érez. Ismerõs közelít 1188 3 | kiszökik csónakából a partra, s megköti a fûzcölöphöz a 1189 3 | megcirógatja Almira fejét, s azt kérdi tõle: „No hát 1190 3 | vész színhelyén termett, s szokott lélekjelenlétével 1191 3 | fegyverei el nem érnek, s erõs ujjaival összenyomva 1192 3 | lehet, mert valaki erre jár, s elviszi.~Hát a puskával 1193 3 | odaadta Almira szájába, s az aztán keresztbe fogva 1194 3 | csak maradt Mihály vállán, s dorombolt a fülébe.~Mihály 1195 3 | földig hajló csipkerózsákból, s a fûszõnyeg pompás zöldje 1196 3 | erdejét mély zsongás zúgja át, s e titokszerû zsongásban, 1197 3 | Isten néz...~Templom ez...~S hogy énekese is legyen a 1198 3 | egy helyütt szétnyílnak, s meglátszik a kis szigeti 1199 3 | borítja egész tetejéig, s körülötte kétholdnyi területen 1200 3 | miknek pompája elvakít, s már messzirõl terjed üdítõ 1201 3 | kiálták.~- Ah, Timár úr!~S aki nevét kiáltá, eléje 1202 3 | az érkezõ elé szaladva, s messzirõl nyújtja eléje 1203 3 | ön azóta! - szól Timár, s nyilatkozatában éppoly természetes 1204 3 | sejtett tökélyre fejti, s ideálszéppé lesz.~Talán 1205 3 | idomítják át a fejlõ arcot, s a tartós jó és rossz indulat, 1206 3 | kedves vendég érkezett, s aztán õ is elõsietett a 1207 3 | megemlékezett ön rólunk! - S azzal minden ceremónia nélkül 1208 3 | csattogó kacaj volt az, s aztán felhajtá a fehér lepelt 1209 3 | megfogta a kosár egyik fülét, s úgy vitték együtt a nagy 1210 3 | fejét e puha rózsahalomra, s azt mondá:~- Ah! milyen 1211 3 | sincs?~Timár elgondolkozott, s aztán szomorúan lecsüggeszté 1212 3 | asszony megáll az ajtóban, s látszik rajta, hogy menne 1213 3 | messze földre távoznak, s mikor egy óra múlva összejönnek, 1214 3 | fejével odafurakodjék közéjük, s természetes válaszfalat 1215 3 | sövény zárta el a ligetet, s azon túl volt elkerítve 1216 3 | leányt, odaszaladtak eléje, s valami üdvözlést bégettek, 1217 3 | bégettek, amit õ megértett; s aztán elkísérték, míg a 1218 3 | vízinövények, sárga liliom s nagy gyöngyvirág alakú fehér 1219 3 | lepték el azt a lapályt, s a közepén két gólya állt 1220 3 | akik cserélni akarnak; s télen át favágók jönnek 1221 3 | Itt nem bántja õket senki, s õk azt nekünk nagyon jól 1222 3 | minden madár siet a fészkére, s akkor legbeszédesebb; közbe 1223 3 | gyõzi az erdõk óráját verni, s a rigó görög verseket fütyöl.~ 1224 3 | nagyot sikoltott Noémi, s ideges rémülettel kapott 1225 3 | Noémi eltakarta az arcát, s mint egy gyermek, félig 1226 3 | a közeledõket kémlelve, s készen tartva magát akkorát 1227 3 | minden énekesmadár alszik, s nem véd minket. De elõjön 1228 3 | földhasadékaiból az undok béka, s a sötétben harcol a mi ellenségeinkkel. 1229 3 | kedvtelten csapta össze a kezeit, s már nem borzadt a varangytól 1230 3 | hogy megfogja a kezét, s odavezesse a vízpartra, 1231 3 | a gerendák közé elbújik, s éjjel kegyetlenül énekel; 1232 3 | sejti; olyankor hangot ád, s feljön a vízbõl; ha szárazságot 1233 3 | brekegni a mogyoróbokron. - S nemsokára visszatért, két 1234 3 | nyújtá felé repesõ kezét, s meg csak visszakapta.~- 1235 3 | hanem Mihály szemeibe, s megrezzent, midõn az a hideg 1236 3 | sokáig fél a vízbe menni. S aztán úgy örül, ha benne 1237 3 | fogoly békát beleeresztjük, s az feljön a létrafokon, 1238 3 | ugorjék. Hanem gyöngéden. S mármost térjünk vissza, 1239 3 | házhoz; Noémi elõreszaladt, s messzirõl kiabált az anyjának:~- 1240 3 | majd fogunk neki legyeket, s õ nekünk idõt fog jóslani. 1241 3 | te kedves kis jószágom!~S gyöngéden arcához simogatá 1242 3 | papírral az üveg száját, s a papíron egy szellentyût 1243 3 | lehúzta magát a víz fenekére, s nem kellett neki se légy, 1244 3 | egyet meglátott, elsápadt, s a hideg lelte féltében. 1245 3 | új embert csinált belõle, s visszaadta õt az otthonának.~- 1246 3 | Dereglyét hoz magával, s hogy pénzt nem tudok neki 1247 3 | kedvenc ételéhez jutott, s elébb csak a morzsákat szedegeti 1248 3 | nyújtá kezét Mihálynak, s ez érezé a forró szorítást, 1249 4 | sziklatetõrõl a holdvilágba bámulni s a természet szépségeirõl 1250 4 | lefõtt rózsavizet az üstbe; s azután nyugodni mennek.~ 1251 4 | fejét, elnyomta az álom, s egész éjjel arról álmodott, 1252 4 | kertészlegénynek állt be, s rózsavizet fõz tengerszámra.~ 1253 4 | idegen háznál száll meg, s aztán reggelre kelve nyugtalanul 1254 4 | aztán, ha áteshetett rajta, s állát gyöngéden végigsimíthatja.~ 1255 4 | friss tejjel és vajjal, s azután kezdõdött a napi 1256 4 | amikre Noémi nagyon figyelt, s amikért Timárt még magasabbra 1257 4 | a leveleit vízbe vetik, s a napra kiteszik, rövid 1258 4 | Karomra vettem gyermekemet, s égetõ hõségben felutaztam 1259 4 | Noémi odaszökött anyjához, s mindkét kezével befogta 1260 4 | meg odaborult a keblére, s csókjaival zárta le ajkait.~- 1261 4 | férgek átkait feljegyezgesse, s tartogassa bosszúállás napjáig. 1262 4 | hónapig folyvást tengeren.~- S miért kell önnek odamenni?~- 1263 4 | Noémi elhagyta a konyhát, s Mihály észrevette, hogy 1264 4 | te itthon maradsz addig, s õrzöd a házat, ide lefekszel 1265 4 | kezdte a füleit emelgetni, s bosszúsan mormogott magában. 1266 4 | ínyét húzta fel egy kicsit, s megmutatta Tódornak, hogy 1267 4 | fõzde ajtaja elé feküdt, s onnan vicsorgatá fogait 1268 4 | nem látszott ki belõle; s mikor aztán Noémi betekintett 1269 4 | ugrott ki rózsás fekhelyébõl, s mint aki egy igen jó tréfával 1270 4 | félresiklott ölelése elõl, s Krisztyán Tódor akkor vette 1271 4 | uram.~Timár vállat vont, s nem szólt neki semmit.~Akkor 1272 4 | viszonzott, hogy eltolta magától, s félrefordította tõle az 1273 4 | kímélte semmi jövevénytõl, s még halálos ellenségét sem 1274 4 | hörgé csinált rémülettel, s kifordítva a zsebjét, láthatóvá 1275 4 | hangja volt, mikor kacagott, s olyan ritkaság volt ezt 1276 4 | szép menyasszonykám! - S azzal hozzáfogott a csizmáját 1277 4 | Timár megnézte a drágaságot, s azt mondá:~- Pierre de Strass; 1278 4 | is maga gyémántot valaha.~S azzal a diffamált gyûrût, 1279 4 | kisujjára húzta fel Tódor, s evés-ivás közben mindig 1280 4 | Noémit is, magamat is; s azonfelül signore Scaramellinél 1281 4 | amibõl a kormányt készítik, s a sourgum-tree-fát, amibõl 1282 4 | lajstromot elmondasz elõttem, s majd én a sok fától nem 1283 4 | a nyeregbõl a mahagónit. S ilyenek százával vannak 1284 4 | teákfával vetekednek.~- S te ezeket mind kivágatod, 1285 4 | készen, csak alá kell írnod, s gazdaggá vagyunk téve. S 1286 4 | s gazdaggá vagyunk téve. S ha egyszer az a sok haszontalan 1287 4 | hogy dereglyével jöttél, s amit kettõnk számára megtakarítottam, 1288 4 | még hajdan eljegyeztek, s azt hagyták meg, hogy mikor 1289 4 | haragosan ült le a szögletbe; s hátat fordított az egész 1290 4 | Egyetlenegy fát adhatok neked, s azt használhatod arra a 1291 4 | széket keresztbe fordítsa, s aztán úgy üljön rá, mint 1292 4 | könyökét a szék támlájára téve s kötekedõ hetykeséggel nézve 1293 4 | sziget nem a tied.~- Igaz.~- S nekem csak egy följelentésbe 1294 4 | szerzõdés kezdete volt írva, s odamutatott a másik oldalon 1295 4 | amiket bajai telepén kapott, s amiknek úgy megörült. Mikor 1296 4 | egész kitörõ szenvedéllyel, s odaveté magát Mihály keblére, 1297 4 | megfenyegeté Timárt öklével, s ezzel kirohant a szobából. 1298 5 | illem, mi a jó erkölcs, s titoktartó szemérem? mik 1299 5 | bizonyosan sokat fáradt értük, s aközben sokat gondolkozott 1300 5 | után keblébe nyúlni látta, s ösztönszerû volt nála a 1301 5 | jóltevõ keblére rohanni, s azt a megtámadás ellen megvédeni?~ 1302 5 | vonzotta volna õt ide valami? S ha õ szeret engem, miért 1303 5 | halottat fölkelti örök álmából, s feltámadásra bírja.~Félve, 1304 5 | Teréza odalépett hozzájuk, s kezét Noémi fejére tette, 1305 5 | esténkint a sziklára fölmenni s órákig elnézni a csendes 1306 5 | kívül ment a világ határán, s most egy új földet, új eget 1307 5 | új eget lát maga elõtt, s abban új életet.~Lehajolt 1308 5 | egymást átölelve mentek, s ha egymás szemébe néztek 1309 5 | van éppen, mint nekem!”.~S ha a ragyogó ég, az illatozó 1310 5 | soha nem szeretett senkit, s egy férfi, kit soha nem 1311 5 | közé; Noémi odaült melléje, s dús aranyfürtû fejét odanyugtatá 1312 5 | alá az aranyhomályú égrõl.~S a csába égi kísértet így 1313 5 | mindenütt magával hordott, s amiket késõbb a pénzszerzõ 1314 5 | mikor e szemekbe nézett, s egy másik világot látott 1315 5 | azért sokat fáradt, küzdött, s mikor eljutott hozzá, egy 1316 5 | hamuvá tette várt életüdvét.~S most itt szemébe mondják, 1317 5 | a szív titkát elárulja, s a pirulás s a szemsugár, 1318 5 | titkát elárulja, s a pirulás s a szemsugár, mely többet 1319 5 | harmadik éjt tölté e szigeten, s egy gyönyörteljes, ábrándos 1320 5 | istentagadóvá tették. S te most ide lopod magadat, 1321 5 | szétfutottak a világba, s akiket egytõl egyig utolért 1322 5 | ellopod az ártatlan szívet, s cserében nem hagyod érte 1323 5 | szigetet, mire a nap fölkelt, s visszatérve bolyongásaiból, 1324 5 | gyutacsot nem ismerték.~S azután azt mondta Teréza 1325 5 | hosszan elgondolkozott, s ezután azt mondá:~- Nem, 1326 5 | kicserélõ égvilágú szemeivel, s azt mondá neki édesen könyörgõ 1327 5 | keblére szorítá a gyermeket, s azt súgá neki:~- Mért nem 1328 5 | mondd nekem e kis szót, s én boldog leszek tõle. Ne 1329 5 | Noémi! - rebegé Mihály, s csónakába ugrott. A mocsár 1330 6 | csónakázni fáradságos mulatság, s neki most nem az a kedélyállapota 1331 6 | valahol egy gátat elszakít, s akkor meg-megváltoztatja 1332 6 | szenvedélyeid játsszanak veled. S talán nem is szenvedély 1333 6 | ezt eltaszítja magától, s kebledre veti magát, és 1334 6 | szeretne? Mi lesz a te életed, s mi lesz az õ élete, ha te 1335 6 | hozzád, mint egy angyal; s ha szenvedsz te, szenved 1336 6 | ma vágyaidnak feláldozol, s ha holnapután meguntad, 1337 6 | nagylelkûen megjutalmazod, s õ keres magának másutt vigasztalást. 1338 6 | magának foglalja a lelkedet, s neked adja az egész lelkét; 1339 6 | most az is mind veszve van, s õ mehet koldulni. Most pedig 1340 6 | Timár megtörülte homlokát, s föltette fejére a kalapját.~ 1341 6 | azt, hogy szeretni vétek, s hogy szenvedni erény? Ki 1342 6 | egyike az Isten jobbján ül, s jegyzi azoknak a neveit, 1343 6 | lövés dördült el a közelbõl, s két golyó süvöltött el Mihály 1344 6 | mint a halálhárfa hangja, s Mihály fejérõl a kalap, 1345 6 | felrántotta sárkányait, s bõszülten rohant a kunyhónak, 1346 6 | védelmül tartá, feje elé, s úgy remegett, hogy minden 1347 6 | elejtve kezébõl a fegyvert s mind a két kezét könyörgésre 1348 6 | Tódor! Te még fiatal vagy, s már gyilkos akartál lenni. 1349 6 | kit meg akart gyilkolni, s a felé nyújtott kezet két 1350 6 | nálamnál is rosszabb volt, s rossz útra vezetett. Gyalázatos, 1351 6 | tele csalással, árulással, s rettegnem kell minden ismerõs 1352 6 | való összeköttetéseirõl s brazíliai útról beszélt.~- 1353 6 | én levelem Scaramellinél, s az majd tudatni fogja önnel 1354 6 | önnel további teendõit. S mármost egyikünk jobbra, 1355 6 | mellén ruháit két kezével, s heves kitöréssel kiálta:~- 1356 6 | kilõtt pisztolyát a földrõl, s odaerõteté azt Mihály kezébe. - 1357 6 | nem fogadta a pisztolyt, s vadásztáskája zsebébe nem 1358 6 | önnel! - monda neki Timár, s azzal otthagyta õt, és odább 1359 6 | megcsókolá Mihály kezét hevesen, s azzal elrohant tõle, s a 1360 6 | s azzal elrohant tõle, s a legelsõ bokornál, mely 1361 6 | leült leánya mellé a fûbe, s elõvette kötését, hogy dolgozzék 1362 6 | ákácvirágok ott feje fölött, s kezeit nyugtalan szívére 1363 6 | ökrösszekerekre rakjuk, s elszállítjuk Triesztbe. 1364 6 | ma kiadom a rendeletet, s ön távollétemben úgy fog 1365 6 | alássan! - monda Fabula uram, s nagyon lógott a feje, mikor 1366 6 | amiket csak ki kell vágni, s a belseje tele van kész 1367 6 | cipókat az ágról és megsütni. S ilyen országba lisztet küldeni 1368 6 | uram eddig hozzáfogott, s az a lisztes hajó aranyporral 1369 6 | kamarai jószágokat bérelni, s úgy mellékesen, nobel passzióból, 1370 6 | percentre pénzt kölcsönözgetni s ilyenformán egyik nyomorult 1371 6 | tökéletesítteté mûmalmait, s építtetett Triesztben egy 1372 6 | Visszaemlékezik régi adósságaira, s azokat megtakarított pénzébõl 1373 6 | uralkodók, a játékbarlangoknak s a kreol nõk szép szemeinek 1374 6 | bûnös lesz, szökni fog, s akkor is meg van halva rád 1375 6 | ellenkezõ rendeleteket adott ki, s elfeledte egy óra múlva, 1376 6 | kerülni kezdte az üzletét, s úgy tett, mint aki nem törõdik 1377 6 | valaki az õrüléshez közelít, s azon kezdi, hogy házától 1378 6 | nap bezárkózott szobájába, s nem eresztett magához senkit.~ 1379 6 | egy fatörzsre támasztva s fejét karjára csüggesztve.~ 1380 6 | Odaült levelei halmazához, s elkezdte azokat egyenként 1381 6 | a tündöklõ mártírarcot, s megtérítik õt újra.~Valami 1382 6 | éjjel titokban hazatért, s Athalie szavai úgy megzavarták 1383 6 | fiókban. A nõk kíváncsiak, s szokták ezt tenni!... És 1384 6 | kincsei Timár kezébe kerültek, s arról aztán az egész történetet 1385 6 | lett Timár gazdag emberré, s hogy vette meg Timéát a 1386 6 | Timéa, akkor mindent tud - s akkor megveti férjét.~S 1387 6 | s akkor megveti férjét.~S nem azt bizonyítják-e a 1388 6 | biztosával, ha szükségét látja, s ahol intézkedni kell, rendelkezzék 1389 6 | felhõfolt támad az égen, s jön sebesen gomolyogva errefelé. 1390 6 | felhõszámra lecsapnak a síkságra, s jaj akkor minden baromnak, 1391 6 | fordultak vissza a szekérrel, s vágtattak feltartóztathatlanul 1392 6 | indulat éjsarka és délsarka s az akarat vitte most már 1393 6 | rábukkant egy rõzsekunyhóra, s elhatározta, hogy ott megmarad 1394 6 | szalonna; azt elõvette, s a parázsnál kenyeret, szalonnát 1395 6 | kunyhó hátáig lopózkodott, s ott ordítá el magát rémségesen.~ 1396 6 | kígyók fogadják az embert, s lomha tömegek mozdultak 1397 6 | egész éjjel éleszté a tüzet, s a hosszú rõzsekaró tüzes 1398 6 | farkasok vonítnak körülötte, s feje fölött a rõzsében lomhán 1399 6 | szokást el nem hagyta soha, s minden veszélyben, nyomorúságban, 1400 6 | fölkerekedett éjjeli tanyájáról, s nemsokára rátalált az ösvényre, 1401 6 | most a küszöbéig ért a víz, s a csónak, mit hátrahagyott, 1402 6 | eloldotta a csónak kötelét, s betaszította azt egy lökéssel 1403 6 | messzeségre felvontatta csónakját, s azután kihatolt a sziget 1404 6 | egy széles nádas által, s csak a fák koronái látszottak 1405 6 | a nádas nem volt sehol, s a sziget egész alakjában 1406 6 | nádas felett hömpölygött, s a sziget fái úsztak benne; 1407 6 | sarkantyúvirág felfutó lugosától.~S mentül közelebb látszott 1408 6 | beleveti magát a vízbe, s eléje úszik a közeledõnek, 1409 6 | sápadva áll a közelítõ elõtt, s midõn az odarohan eléje, 1410 6 | indulattal veti magát keblére, s önfeledõ örömmel kiált:~- 1411 6 | hullatja ezüstkoronáját, s a sárgarigók és fülemilék 1412 7 | elhozta rájuk az õ örömeiket.~S a szigetlakók nagyon kevés 1413 7 | õnáluk egy fohász fejezte ki, s ami szerelemvallomást a 1414 7 | Boldog volt, és boldogított. S nem kérdezte tõle soha: „ 1415 7 | mind Fabula János uram; s ha azután Teréza Noémire 1416 7 | vagyona egy asszony kezében.~S ha most ez asszony könnyelmû 1417 7 | átúszhatott volna a túlsó partra, s senki sem mondta volna neki 1418 7 | nagyon!” - súgá a lyány.~S így telt nap nap után.~A 1419 7 | maga varrt Mihály számára, s amiket Mihály e szigeten 1420 7 | készítsen számára az útra, s azzal útitáskáját megrakja.~- 1421 7 | táskádban - monda Noémi, s kíváncsian elõvonta a fegyvert.~ 1422 7 | rád lesett a túlparton, s rád lõtt e fegyverrel.~- 1423 7 | Hallottam a két lövést s utána a te lövéseidet. Úgy 1424 8 | övezte szikla a Duna közepén s a karcsú alak a sziklatetõn, 1425 8 | még a kunyhót is feltörte, s az evezõket is elrabolta. 1426 8 | tolvajnak nevezik. Igaz az. S ha még csak csónakot lopott 1427 8 | üljünk bele a kend ladikjába, s igyekezzünk az éjjel a révig 1428 8 | idõ nagyon korán volt még, s Timár nem akarta senkivel 1429 8 | idõszaknak volt szánva, s az is tépett, kopott volt 1430 8 | igazolnia.~Ha a vadaskerten s a külön lépcsõn keresztül 1431 8 | elõveszi úti bõröndjét, s miután a látszatot elõkészíté, 1432 8 | felállt az íróasztal mellõl, s a tollat letette kezébõl.~ 1433 8 | õt itt találja egyedül, s a bámulat, hogy ez a nõ 1434 8 | látta, azután eléje sietett, s kezét nyújtá neki - szótlanul.~ 1435 8 | megkérgesedtek?~Mikor készen volt, s ismét átment írószobájába, 1436 8 | Timéa. Kezét karjába ölté, s azt mondá neki:~- Menjünk 1437 8 | mind?~Timéa csengetett, s arra a terem egyik ajtaján 1438 8 | vezesd helyettem az üzletet”, s aztán öt hónapig még csak 1439 8 | Karlsbadba, a másik Emsbe, s nem zavarja egymás mulatságát. 1440 8 | perlekedni; bezárkózni az irodába s nagy könyveket számokkal 1441 8 | húzott az íróasztalhoz, s leülve férje mellé, a felnyitott 1442 8 | annak vezetését rám bízta.~- S ön azt maga vezette?~- Én 1443 8 | idén - folytatá Timéa -, s ami nálam kellõ tudományban 1444 8 | bizományosai Rio-Janeiróból, s mindannyian egyhangúlag 1445 8 | teszek, abból mind jó lesz, s akármi esztelenséget gondolok 1446 8 | ragadni a feltalált alkalmat, s el kell foglalni teljes 1447 8 | szereztem, azokat megrakattam, s jelenleg félmillió forint 1448 8 | hogy el ne szökjék tõle, s ez meri folytatni a férje 1449 8 | versenytársaknak tódult utánunk, s most nyakra-fõre õrletik 1450 8 | és tömik vele a tonnákat, s jönnek utánunk mind Brazíliába. 1451 8 | hanem azután belejöttem, s nem volt terhemre. A munka 1452 8 | kell várnunk a tudósítást, s az nem jön meg a télnél 1453 8 | hogy nevessen fel hangosan, s mondja ezt a felköszöntõ 1454 8 | egy szép kisleány mellõl, s ha e bolondságból valami 1455 8 | azért szerette a szépet, s nem volt fukar a bókokban 1456 8 | baját, míg össze nem roskad, s akkor sem panaszkodik senkinek.~ 1457 8 | találja kimondani: „Noémi!”, s azt meghallja az a nõ, ki 1458 8 | mondta: dohányozni akar, s kiült a kalauz mellé a nyitott 1459 8 | számtalan sok légy, a nagy por s egyéb úti kellemetlenségek 1460 8 | amit fel lehetett tolni, s ez alatt voltak a kisebb 1461 8 | festett vasból készült, s zárának volt egy titka, 1462 8 | járhatott minden fiókba, s azokat nem volt mesterség 1463 8 | kámea errõl a helyrõl való! S aztán következik a kérdés: 1464 8 | hozzá, az nem volt igaz út. S e homályos, talán bûnös 1465 8 | akinek kezére esküdött, s esküjét megtartani, nevét 1466 8 | gyémántkeretes arcképet, s átment vele Timéához.~- 1467 8 | kézzel kapott az arcképhez, s azt hévvel szorítá ajkaihoz, 1468 8 | visszasietett Mihályhoz, s két karját annak nyaka körül 1469 8 | gondolt.~Visszament szobájába, s mindazon rejtett ékszereket, 1470 1 | álmokat ád. Sokat járt Bécsbe, s részt vett a nagy pénzemberek 1471 1 | asszonyságok töltögetik a teát, s kérdezõsködnek az embernek 1472 1 | kedvvel fogyasztja a pezsgõt, s hol a jó Timárt mindenki 1473 1 | Némelyek azután összesúgnak, s tovább adják a titkot, hogy 1474 1 | kezemet homlokára tettem, s mikor Timéa kedvencét, a 1475 1 | érdemkeresztet mellére akaszták, s „nagyságos úr”-nak szólíták: „ 1476 1 | kiskutyája megette a bíborcsigát, s azzal veresre festette az 1477 1 | csiga alakú ezüstgomb, s egyik vállától a másikig 1478 1 | asszonyság váljék belõle, s még valaha Levetinczy úr 1479 1 | Sõt inkább rettegett tõle. S íme, milyen csodálatos az 1480 1 | csodálatos az isteni gondviselés, s milyen véges az emberi elme! 1481 1 | új dolgon töri a fejét, s mindenütt maga szeret ott 1482 1 | kis fákon persze zsemlye. S ihol van ni! Micsoda dicsõség 1483 1 | erõszakolva.~- Hát megmondom, s bevádolom a nagyságos asszony 1484 1 | semmit. Titokban hajóra ült, s átkelt Brazíliába! - Igenis; 1485 1 | kigondoló maga is elhisz, s végül a közhit a valószínûség 1486 1 | a titokteljes eltûnésre; s ha ez elrejtõzés alatti 1487 1 | pusztára menjen, a tengerre - s õ is a pénzszerzés jégvermébe 1488 1 | már gyógyszerére talált, s mikor itthon nincs, akkor 1489 1 | hogy gyémántokat adnak, s azokat elfogadják? Vagy 1490 1 | akik tudnak nem szeretni s mégis boldogok lenni?~Athalie 1491 1 | már, hogy a tél elmúljék, s nyíljék a tavasz.~No természetesen, 1492 1 | ismét átmegy Dél-Amerikába, s ismét valami olyan kegyes 1493 1 | barátságosan fogadta úri vendégét, s sietett neki legelõször 1494 1 | kinézhessen a konyhába, s érdemes vendége kedveért 1495 1 | szerémi bort vendégének, s addig is, míg a vacsora 1496 1 | egyre csóválta a fejét; s mentül többet ivott, pedig 1497 1 | fiatal hölgy hordogatá fel, s valahányszor Timár rápillantott, 1498 1 | azt is feleségül veszi, s kinek jutott valaha eszébe 1499 1 | megölette, az asszonyt elvette! s mind succedált neki! Pedig 1500 1 | paplakot búcsúzatlanul, s sietett a Duna-parti pagony