Part,  Chapter

1501 1      |         leballagni; ott megtalálta azt, s aztán mint szoká, egyedül
1502 1      |                 sikamlott a víz fölött, s ha oly gyorsan röpült, az
1503 1      |        Megindult a sziget belseje felé, s várta az üdvözlõ kutyaugatást.
1504 1      |              tele õszi hullott lombbal, s úgy tetszett, mintha madár
1505 1      |                lépett, kinyílt az ajtó, s kijött rajta Teréza asszony.~
1506 1      |             sietett kezét megszorítani. S még azután õ kérdezé, hogy
1507 1      |             Mihály vállára tette kezét, s azt mondá neki:~- Egy szegény
1508 1      |             talányoldás volt nézésében, s a talány Noémi arca volt.
1509 1      |                azt mind a két karjával, s bölcsõstõl együtt szorítá
1510 1      |          szorítá magához a benne lakót, s elkezdett hevesen sírni,
1511 1      |                 szívében a fájdalomnak, s az most egyszerre gátját
1512 1      |              szemeit, nagy kék szemeit, s akkor egy percig odabámult
1513 1      |                 ugyan mit kérded azt?”, s aztán megint lehunyta a
1514 1      |              megint lehunyta a szemeit, s aludt tovább, és mosolygott
1515 1      |             volt, ott van már elhagyva, s nem is érzi már a szédületet,
1516 1      |             feljárni a földrõl az égbe, s az égbõl visszajárni a földre,
1517 1      |                 bír; mely beszélni tud; s azt a színt elveszti a szem,
1518 1      |                 is odaheveredett mellé, s nézte annak elsõ játékait,
1519 1      |              esengett: „nesze: virág!”, s aztán volt dolga, míg visszakönyöröghette
1520 1      |                 tartózkodással párosul, s a nõt mint egy tiszteletet
1521 1      |                megtudnák, hogy ki vagy, s megvetnének érte. - Ezek
1522 1      |               szálfák meg voltak halva, s a tavasz egyetlen lombot
1523 1      |               is magam fogom készíteni, s az lesz majd a Dódi háza,
1524 1      |                 nekem nincs erõs karom?~S azzal feltûrte inge ujját
1525 1      |                 vállától körme hegyéig, s aztán azt mondta, hogy „
1526 1      |            utánunk szilkében az ebédet, s ott eszünk a faragott fára
1527 1      |                 rögtön vette a fejszét, s ment ki a diósba, s hozzákezdett
1528 1      |            fejszét, s ment ki a diósba, s hozzákezdett a munkához.
1529 1      |              Mire egy diófát ledöntött, s azt az ágaitól letisztogatta,
1530 1      |             segítenek a fát fûrészelni, s mikor a nap delel, akkor
1531 1      |               háborgassák, amíg alszik, s addig ölébe veszi a kisgyermeket,
1532 1      |             ölébe veszi a kisgyermeket, s mindenféle csodadolgot elkövet
1533 1      |                míg a favágó szunnyad...~S este együtt mennek haza;
1534 1      |              hogy jó idõ legyen holnap, s aztán elbeszélik egymásnak,
1535 1      |          csinált ma egész nap a gyerek.~S aztán - nem kérdezik egymástól,
1536 1      |             voltam, mégpedig hajóács.~- S ugyan mondd meg, hogyan
1537 1      |               elmaradhatsz a munkádtól, s úgy töltöd az idõt másutt?
1538 1      |                 hogy a dologhoz látott, s ha egyszer lefeküdt, akkor
1539 1      |             hogy ha lefeküdt, elalszik, s nem hagyja magát kivallatni.~
1540 1      |           csontokat, a tátongó sebeket, s ad rájuk hegesztõ írt. Azon
1541 1      |         felkeresik gyakran a szenvedõk, s megõrzik titkát, mert tudják,
1542 1      |               elõadják neki az ügyöket: s amit az mond benne, az rájuk
1543 1      |         békíteni a dühöngõ pártfeleket, s azok megtartják a kezébe
1544 1      |        malasztért, mert fél a pokoltól, s fél a börtöntõl. A sziget
1545 1      |                 hitvallása a hallgatás, s nincs az a titkos szövetség,
1546 1      |             valami ismeretlen szigeten, s mikor nagy munkájában pihenést
1547 1      |                csak igazi neve sincsen.~S micsoda örömei vannak itten!
1548 1      |           otthon marad vele a szobában, s Mihály minden órában odavágja
1549 1      |           odavágja a tuskóba a fejszét, s fut haza megnézni, nem lett-e
1550 1      |            Aztán kiveszi Noémi kezébõl, s eljárkál vele óra hosszant,
1551 1      |            Többet ér, mint Buda vára...~S ha elaltatta, ha meggyógyította,
1552 1      |               ácsmesterség is tudomány, s õ nem mondott igazat, mikor
1553 1      |                rég elfeledett sorsjegy, s õ csak három hónappal a
1554 2      |                bécsi orvost lehívasson, s neje egészsége fölött orvosi
1555 2      |    éghajlat-változtatásra lesz szükség, s tanácsolák, hogy Timéa a
1556 2      |                koros ember kíséretében, s csakugyan úgy találta, hogy
1557 2      |                 nagy mûhelyt alakított, s ott hozzáfogott a munkához.
1558 2      |             maga Timár faragólegénynek, s reggeltõl estig fúrt, faragott,
1559 2      |               tudta azt az egész város, s eszerint megtudta Zófia
1560 2      |             szép gyümölcsöskertjük van, s õ ott fogja találni a Dunára
1561 2      |                ki csinálta? A legényem. S ki volt a legényem? Maga
1562 2      |                az alázatos nagylelkûség s a vendégekén az üdvrivalgó
1563 2      |          titokkeresõ szemek tekintetét, s olyankor valami úgy kacagott
1564 2      |       hercegasszonyokéval versenyezzen, s telt pénztárt hagyott kezében,
1565 2      |                volt Athalie bejegyezve, s neki is naponkint háromszor
1566 2      |               magukban: ki ez az ember? s miért jár ez itt annyiszor?~
1567 2      |                szekérre rakatta azokat, s elszállíttatá a Duna-parti
1568 2      |           azután odahívta a halászokat, s azt mondá nekik, hogy szállítsák
1569 2      |                 szabadsághõsök ügynöke, s azontúl semmi kínzással
1570 2      |                 monostori lakban tölté, s késõbb a tengeri fürdõn
1571 2      |              hogy benn hál a konyhában, s ez ismét azt jelenti, hogy
1572 2      |          gerendák hevernek a küszöbben, s a falakon kizöldült a dudva;
1573 2      |             megkötözik, száját betömik, s ledobják a pinceodúba. Majd
1574 2      |               rózsa indái fedtek félig, s elkezdé dalolni az ismeretes
1575 2      |                volt nyitva a kis ablak, s azon Noémi örömtõl, boldogságtól
1576 2      |                   A tied! - súgá Timár, s két kezébe fogta az ablakon
1577 2      |                Fel találjuk õt költeni, s majd sírni fog.~- Óh! már
1578 2      |             felébredne, ha én kimennék, s anyám mélyen alszik.~- No
1579 2      |           kockákat rajzolt a holdvilág, s iparkodott elfogni a neszt,
1580 2      |             nyitott ablakban könyökölve s az alvók suttogásait hallgatva,
1581 3      |                a világ, õ is a világot, s megmaradna neki Noémi.~És
1582 3      |            Mindig derült, mindig friss, s ha valami betegség kerülgeti,
1583 3      |                a gyermeket ölébe veszi, s vele játszik, akkor meg
1584 3      |              ott, ahol szeretni tudnak.~S a boldog napok alatt egyre
1585 3      |                lett rakva a tetõzet is, s befödelezve székely módra
1586 3      |                 egyedül végezte Mihály, s napestig lehetett hallani
1587 3      |              hol ízletes estebéd várta, s vacsora után kiült a kunyhó
1588 3      |              míg kivette a fogai közül, s akkor aztán nagyhamar eldobta
1589 3      |            amitõl az szörnyen rábámult, s aztán elbújt Noémi keblére,
1590 3      |           gyermek csak egyre szepegett, s eltakarta az arcát Noémi
1591 3      |                elhagyta a tanyát Timár, s ment a mûhelyébe, de dalolni
1592 3      |               félbehagyta kora délután, s mikor a tanyára érkezett,
1593 3      |         szobában ágyat vetni Mihálynak, s segített neki a levetkõzésnél.
1594 3      |            megtapintá homlokát, kezeit, s azt tanácsolá neki, hogy
1595 3      |            elhagyja szíve rejtekhelyét, s mást uraló ajka el fogja
1596 3      |             ilyent leghamarább ledönti, s legjobban megkínozza ez
1597 3      |     excellenciás urak palotájában járt, s beszélt egy nagy úrhoz.~„
1598 3      |          kegyelmébõl a senki szigetének s a rózsák berkének királynéja.”~
1599 3      |             Sohasem kérek tõlük számot, s úgy fogom õket nevezni,
1600 3      |                  Valaha övé volt e ház, s most ide jár kísérteni.
1601 3      |              aranyba. A tetõ beszakadt, s a padlásról mind rám ömlik
1602 3      |            akkor is Noémi kezében volt, s Noémi rettegve gondolta
1603 3      |              volt függönyözve az ablak, s ott künn sötét az éjszaka.~
1604 3      |                kibukkan a felhõk közül, s nézd, hogy festi be vörös
1605 3      |           odahúzta az õ fekhelye mellé, s ott hált a közelében, nem
1606 3      |           igyekezett a lázat enyhíteni, s az ablakokat leszedé, hogy
1607 3      |            haljon õ meg Mihály helyett.~S a sorsnak tetszik néha az
1608 3      |             indulatrohamoktól megõrzik; s a beteg ilyenkor oly ingerlékeny.
1609 3      |                aki panaszkodni nem tud, s akin az emberek segíteni
1610 3      |                odaérteté ajkát ajkához, s suttogva rebegé:~- Mi bajod,
1611 3      |                karjai közt a gyermeket, s aközben arra hallgatott,
1612 3      |             Teréza ült az ágya mellett, s mikor ébredezni kezdett,
1613 3      |                Noémi a beteg gyermeket, s ott lehetett Mihály mellett.~
1614 3      |          idegeik, annál indulatosabbak. S egy kitörése a szenvedélynek,
1615 3      |                meg ne lássa, hogy sírt, s azt ne kérdezze tõle: miért
1616 3      |                beteg felszürcsölte azt, s azt mondá, hogy jólesett.~
1617 3      |                 elõtt, hogy Dódi beteg, s hazudozni neki a gyermekrõl
1618 3      |                neki tõlem ezt a csókot.~S Noémi elvitte neki a búcsúcsókot.~
1619 3      |                 Noémi sietett be hozzá, s szeretetteljes arccal tekinte
1620 3      |             Noémi mosolyra vonta arcát, s azt felelé rá: „Igaz!”~Ismét
1621 3      |          Alszol-e még? Szeretsz-e még?”~S aztán visszajött Mihálynak
1622 3      |              szívére szorítá két kezét, s emberfölötti erõvel fojtá
1623 3      |             szólt Mihály. - A kedves! - S ettõl a csóktól aztán elaludt.
1624 3      |         ráfordítva a kulcsot az ajtóra, s azután kivitték a kis hazatért
1625 3      |                 fog fölötte búslakodni, s azzal egészségének árt majd.
1626 3      |       virágágyat körített a fa tövében, s annak a közepébe odaültetett
1627 3      |                 arról a fehér rózsáról, s visszatért Mihályhoz. Teréza
1628 3      |            pedig odatérdelt az ágyához, s negédesen, mosolyogva nyújtá
1629 3      |                Mihály elvette a rózsát, s szagolni kezdé.~- Milyen
1630 3      |                  de betegsége ragályos, s leginkább az, mikor múlófélben
1631 3      |            menjen ki a gyermekhez most, s küldje vissza Noémit. Nem
1632 3      |         támaszkodva hagyta el a szobát, s azután Noémi odavezette
1633 3      |           fölemelé mártírarcát az égre, s két kezét a magas menny
1634 3      |                odaborult keblére Noémi, s nem bírta többé könnyeit
1635 3      |             napsugár a szivárványból.~- S te el tudtad ezt elõttem
1636 3      |               voltál, akkor õt ápoltad, s én szidtalak érte!~- Nem
1637 3      |                õ halottruháját varrtad! S mikor szemembe mosolyogtál,
1638 4      |            szemérem tiltotta kimondani. S Mihálynak nem jutott eszébe,
1639 4      |          idegeit túlizgatottakká tette, s a helyzet, amit szerzett
1640 4      |             nyomás a pisztoly ravaszán, s megvan a fölébredés. Aki
1641 4      |            kivált mikor a parton ültem, s a vízbe néztem. Úgy hívogatott:
1642 4      |             annak valahová menni kell.” S akkor aztán arra a gondolatra
1643 4      |                atyja is öngyilkos volt, s az, akinek kezét fogja,
1644 4      |                 Hamar észrevette magát, s ahelyett ezt felelte:~-
1645 4      |                 ha valamin szomorkodik; s Mihálynak nem volt semmi
1646 4      |                 boldogsága elõtt semmi. S az volna Athalie-ra nézve
1647 4      |               mondta, hogy aludni akar, s aztán mindenki hallotta,
1648 4      |         hosszant szakadatlanul járt fel s alá a szobájában.~Mikor
1649 4      |          étkeket. Õ alig nyúlt azokhoz, s bort nem is ízlelt.~Egy
1650 4      |        Elfeledte, hogy már délután van, s hogy már el is mosogatták
1651 4      |           hírére Timéa is bejött hozzá, s megkérdezé tõle, hogy valami
1652 4      |               aztán jó éjt kívánt neki, s eltávozott, anélkül, hogy
1653 4      |              köd, a föld alatti mélység s a megvakulás sötétsége;
1654 4      |               azt, hogy õ most aluszik, s ez a vakság, ami szemeit
1655 4      |                gondolja álmában Mihály, s aztán megretten. - Hogy
1656 4      |             óraütés és zenemû az alvót, s eközben keresztül kell hajolnia
1657 4      |       folyosóról benézhetne az ablakon, s meglátna itt.”~A gyújtó
1658 4      |                  letérdel az ágy mellé, s az alsó ágyfiókot kihúzza.~
1659 4      |                 ágyat a kihúzó fiókban, s oda lefekszik.~A gyönyör
1660 4      |             aztán a nõalak is elalszik.~S azzal Mihály álma még mélyebb
1661 4      |               képtelenségek országában, s mindannyiszor visszatérnek
1662 4      |          álmodja azt, hogy fölébredett, s a fantom még mindig ott
1663 4      |                itt! mert ez csak álom!”~S azzal erõszakot téve idegein,
1664 4      |            széttépi az álom bilincseit, s valóban fölébred.~Csakugyan
1665 4      |          kiáltásra felébred az alvó nõ, s feltekint.~Timéa az...~-
1666 4      |              sóhajtott, lesüté szemeit, s aztán fölkelt az ágyból,
1667 4      |    Szerencsétlenné tette mind a kettõt, s önmagát a legszerencsétlenebbé
1668 4      |           nemesebb lélek, mint a másik, s a kettõnek sorsa együtt
1669 4      |           Timéának, hogy ki az a Noémi? s hogy mondja meg Noéminek,
1670 4      |           szobáját, nem szólt senkihez, s aztán elült napestig egy
1671 4      |             megtetszett a szép kilátás, s pénze is volt elég, hogy
1672 4      |           nyílni, mert szüret nem lesz, s a balaton-füredi nagy épületekben
1673 4      |      oszlopcsarnoka látogatatlanul áll, s a sétányon a platánlevelek
1674 4      |                tudja senki, hogy miért.~S a Balaton közepén ott áll
1675 4      |              volt ott állandó lakhelye, s a kápolnában minden reggel
1676 4      |          végtelen messzeségig olyankor, s a méla zöld hullámszín fölött
1677 4      |                tónak: a testet megedzi, s a lelket elkomorítja. A
1678 4      |            éppen a meredély szélén áll, s a görgeteg kõ egyre hull
1679 4      |                 falu helyén legelõ van. S a nagy tó a belehulló kövekért
1680 4      |                 itt úrkodott tengernek, s még most is tartogatná emlékeit
1681 4      |         spongyája hólyagot húz a bõrön, s egész vize édes és iható.
1682 4      |            csendesen ringató hullámban, s fél napon át járta alá s
1683 4      |                s fél napon át járta alá s fel a partjait, s este késõn
1684 4      |             járta alá s fel a partjait, s este késõn alig tudott megválni
1685 4      |              magával vitte a fegyverét, s ott felejtette valami fára
1686 4      |            refraktort hozatott magának, s éjféleken túl elnézegette
1687 4      |                lélek a semmi világában, s emlékezni a földre, ahol
1688 4      |            kétségbeesetten elhagyta õt, s ily szétzúzott kedéllyel
1689 4      |            szerelembõl vette el Timéát, s Timéa önkényt ment hozzá,
1690 4      |              egy szép csendes szigetre, s ott lövöldözzünk egymásra
1691 4      |                hogy kiérdemeld, kivívd, s ha kell, kierõszakold ezt
1692 4      |               rövidebbek kezdtek lenni, s a rövidülõ napokkal a tó
1693 4      |          nyûgösködik az orvosok nyakán, s titokban kuruzslószereket
1694 4      |             hévmérõ után fûti szobáját, s érverését órája szerint
1695 4      |            széttárja keblét a viharnak, s födetlen fõvel megy vele
1696 4      |                 kitárt ablaknál alszik, s nem keresi az élet hosszabbítását.~
1697 4      |            ezerféle ok miatt megbukott, s amirõl tudja, hogy mégis
1698 4      |            válva az üstökös fénykévéje, s két irány felé meredt szét.~
1699 4      |                 a Jupiternek legnagyobb s legtávolabb esõ holdja közeledett
1700 4      |           fényfarkkal és világló fõvel, s a két csillagrém éles szöget
1701 4      |              éles kést meg a pisztolyt, s kutassátok ki öltönye zugait,
1702 4      |                elõre tudják õk azt már, s nagy furfanggal mesterkedik
1703 4      |           Minden öngyilkosság õrültség, s minden õrültségben van valami,
1704 4      |            helyen és idõben alkalmazva, s felköltik a gyanút; túlságos
1705 4      |                 után férjhez fog menni, s ha Timéa utódai egykor szegénységre
1706 4      |       tanúskodnak, nevetséges dolgokat, s bosszantja végtelenül, hogy
1707 4      |             hogy felugorjék a helyébõl, s a paprikát a szemközt ülõk
1708 4      |                János uram meglátogatja, s mint egyházi vicekurátor
1709 4      |            éhszomjat a nõi bájak iránt.~S Athalie rendkívüli szépség
1710 4      |            Úrban. Legyen itt mellettem, s majd ha reggel felé teljesen
1711 4      |           reggel felé teljesen eláztam, s öntudaton kívül leszek,
1712 4      |                  fektessenek az ülésbe, s aztán fogják be a lovakat,
1713 4      |              aztán fogják be a lovakat, s hajtsanak el velem.~Úgy
1714 4      |                ajkát megcsókolta volna, s a szobor e csókra sem ébredt
1715 4      |         viasztekercset feje fölé tartá, s azt kérdezé a tántorgótól: „
1716 4      |                  Hová készül ön, uram?”~S erre õ ezt súgá a bûbájos
1717 4      |            megfogta a köpenye szárnyát, s odavezette az ablakhoz.~
1718 4      |             Erre a nõ megfogta a kezét, s ravasz komolykodással elvezeté
1719 4      |              Timár benézett az ablakon, s a fehér ágyon látta Noémit
1720 4      |                 akiknek csak egy volt.” S az Úr visszabocsátá.~- Hogyan?~-
1721 4      |                a gyermeke árván maradt, s mi magunkhoz fogadtuk. Hát
1722 4      |                ha álmát félbeszakítják; s a gyermekéletnek sok titka
1723 4      |           deszkáját, felvette a gyalut, s elkezdett dolgozni.~Éppen
1724 4      |              harsog a keményfa deszkán, s a jókedvû dolgozó danája
1725 5      |                 megint visszaadja neki, s azzal ellopja háladatosságát.~
1726 5      |               magának egy paradicsomot, s e paradicsom tiltott fájáról
1727 5      |              arkangyal hátat fordított; s a rejtett édenben kijátszott
1728 5      |           ellenkezõ áramlatba ragadták; s most itt áll elõtte egy
1729 5      |                 gyûlöli, vádolja magát.~S még hozzá a sors legutóbbi
1730 5      |         széthasogatta vékony rétegeire, s azután vékony finom lécecskékbõl
1731 5      |                 egészen így van rendén; s hogy ezt az életet csak
1732 5      |                  hogy mi vagy Noéminek, s hogy Noémi rád nézve kicsoda.
1733 5      |                 a lélekhez, a szívében, s rettegve gondolt arra a
1734 5      |               kofa érkezett a szigetre, s mikor Teréza annak a barackkal
1735 5      |               erõtetni akarta a dolgot, s ismét elájult. A kofa sopánkodott
1736 5      |               hogy ez a nõ Noémi anyja, s egyedüli gyámola, mikor
1737 5      |          fegyvertárát kipróbálja rajta, s akinek lelke annyi szenvedés
1738 5      |             terhek, amiket e nõ viselt, s a lélekerõ, amivel azokat
1739 5      |           elõjöttek az ájulási rohamok, s a gyümölcskufárnõ nem gyõzött
1740 5      |            ideje volna igazán meggyónni s az utolsó szentségek felvételérõl
1741 5      |                 kitekintett az ablakon, s azzal ijedten szólt Mihálynak: „
1742 5      |                 is kinézett az ablakon, s õ is úgy találta a maga
1743 5      |          Takarítsátok félre az asztalt, s hagyjatok mind magamra! -
1744 5      |           Noémit és Dódit is felköltve; s mintha egyszerre visszatért
1745 5      |         keresztbe a benyíló ajtaja elé, s annak szélére leült. Ezzel
1746 5      |                de orcái pirosak voltak, s a termete sámsoni.~A ministráns
1747 5      |               maradtak a veranda alatt, s a nagy kutyával eredtek
1748 5      |           asszony?~- Ismerlek, jó uram, s hogy bûnös vagyok, azt is
1749 5      |               egy gyermek?~- Úgy van!~- S ez a férfi hitvese a te
1750 5      |               utat a mennyek országába, s te önkényt a pokolra akarsz
1751 5      |               alatt. Porrá fogok válni, s a fa gyökere fölszíja poromat,
1752 5      |               megreped alattunk a föld, s elnyeli ezt a szitkozódót,
1753 5      |               gyermek atyjának nevez.~- S hogy híják azt az embert?~-
1754 5      |                  Mikor nagy zápor volt, s õ ott ült a szivárvány közepett.~-
1755 5      |            hagytak számomra az emberek, s én azért nem mentem a föld
1756 5      |             idegenek, bujdosók útjában, s ápolom, táplálom, gyógyítom,
1757 5      |                  aki hozzám folyamodik, s alszom nyitott ajtók mellett
1758 5      |                igazhívõ-e vagy eretnek, s miért nincs megkeresztelve
1759 5      |            becsületes embernek ismerem, s nem gyanakodom benne. Emberek,
1760 5      |               kisgyermeket fölneveltem, s mikor õ volt az egyedüli
1761 5      |              vetették a boszorkányokat, s úgy égették meg az egész
1762 5      |                 elbámulva az esperes. - S ki hozta neked ide helyedbe
1763 5      |              nyoszolyádat veled együtt, s bemegyek az ajtón; hiszen
1764 5      |                a fõpap eléje fog lépni, s azt fogja mondani: „Ah!
1765 5      |               kinyitotta a külsõ ajtót, s beszólította a két szolgálattevõ
1766 5      |                azt egy átutazó palikár, s nekem ajándékozta. Lásd,
1767 5      |               Timár megcsókolá a kezét, s azt mondá neki: „Anyám!”~
1768 5      |             öltönyt, amiben eltemessék, s a szemfödelet, amiben eltakarják.
1769 5      |          kapaszkodva a szép sík mezõre, s kiválasztotta magának a
1770 5      |             közepére! - monda Timárnak, s kivette kezébõl az ásót,
1771 5      |                kivette kezébõl az ásót, s maga kihantolta elõtte a
1772 5      |                 belébotoljék a síromba, s elszomorodjék.”~S Timár
1773 5      |              síromba, s elszomorodjék.”~S Timár elkészítette Teréza
1774 5      |              megválok ettõl a világtól, s még nem tudom, hogy Noémit
1775 5      |                azt egyformán mindenütt. S az ezüst szemfödélen milliárd
1776 5      |            Almira. Egy helyen lefeküdt, s fejét a földre letette.
1777 1      |             Duna mellékén már havazott, s egész hétbe telt, míg a
1778 1      |             kell szolgáltatni hûségeért s szerelmeért, átkozott volna,
1779 1      |           Bosszús arccal tekintett oda, s már fogta a kilincset, hogy
1780 1      |                 Mihály, betéve az ajtót s kerekre felnyílt szemekkel
1781 1      |                 a szomorújátéknak vége. S ez engem megijesztett. Ön
1782 1      |               fenekére néz le folyvást. S ön tudhatja jól, hogy senki
1783 1      |       összeráncolta e szóra a homlokát, s Athalie talán olvasni tudott
1784 1      |                 Még egyszer mondom: az! S ön meg fog gyõzõdni felõle
1785 1      |         tényeket fogok önnek elmondani, s ha azután látni akar ön,
1786 1      |              látni fog saját szemeivel, s azután civakodhatik majd
1787 1      |             Hallgatok, de nem hiszek.~- S én mégis beszélni fogok.
1788 1      |                maga mondta el azt neki, s a szentkép szemei könnyeztek
1789 1      |                titkaiba beleásni magát, s azután kínozni õt bizalmasságával.
1790 1      |               szent alak válaszolt reá; s levelét megint Zófi asszony
1791 1      |              saját pecsétjével lezárva; s tartalma az is lehetett,
1792 1      |              azt?~- Zófi asszony és én. S ön lesz mindjárt a harmadik.
1793 1      |          csüggedten rogyott karszékébe, s azt mondá: „nem hiszek önnek”.~-
1794 1      |           Balatonra, mikor a tó befagy, s a jég alatti halászat megkezdõdik.
1795 1      |              mit csinálnak a fogasaim?” s azután bezárkóznék Rác utcai
1796 1      |                 megzörgetné az ablakát, s azt mondaná: „már lehet!”.
1797 1      |              Azt hittem, hogy ön férfi. S mikor önnek valaki azt mondja:
1798 1      |             legelsõ vas után fog kapni, s nem kérdezi, ki az; hanem
1799 1      |               kételkedni kezdett benne, s kezdte hinni, hogy amit
1800 1      |          Athalie a szeme közé nevetett, s arcába vágta ezt a szót:~-
1801 1      |                 ezt a szót:~- Ön gyáva!~S azzal indulni készült.~De
1802 1      |         hallgasson rám - monda Athalie, s olyan közel simult Mihályhoz,
1803 1      |                keble annak vállát érte, s ajkai olyan közel voltak
1804 1      |            kulcs fejét meg kell nyomni, s akkor abból egy toll kiugrik;
1805 1      |               most Timéa belsõ szobája, s melyben azelõtt Brazovics
1806 1      |            képet, de Timéa nem engedte, s ott maradt. Ennek a képnek
1807 1      |          mozaikdarabja félrefordítható, s akkor a támadt résen keresztül
1808 1      |              ide került e titkos lesbe, s kihallgatta, hogy mit beszélnek
1809 1      |            borozó emberek nyelve eljár, s azt nem tudhatták, hogy
1810 1      |        szükséges adat birtokába jutott, s azoknak tudta hasznát venni.
1811 1      |                az asztal áldásai alatt, s akkor engemet küldött hallgatózni
1812 1      |               nyitott ajtóknál aluszik, s ön tudja jól, hogy én keresztüljárhatok
1813 1      |           keresztüljárhatok a szobáján. S õ mélyen alszik.~- Adja
1814 1      |            olyan volt, mint egy csavar, s csak a fogantyú megnyomására
1815 1      |              holnap eltávozik hazulról, s aztán mikor a jeladást meghallja,
1816 1      |          jeladást meghallja, visszajön, s rejtekhelyét elfoglalja,
1817 1      |          fogantyú nyomására nyílik fel. S mikor kinyílik, Timéa ágyát
1818 1      |                dühvel tekintve szemébe; s azután még valamit beszélt
1819 1      |         találomra, azt tárcájába tette, s azzal szökött hazulról.~
1820 1      |       recepissét a postás hátára tette, s úgy írta alá a nevét.~Aztán
1821 1      |              folyosóról volt a bejárás, s azt több üres szoba választotta
1822 1      |             jutott el az utcai szobába, s aztán leült az ablak elé,
1823 1      |               salakja felszínre került, s elhomályosította lelke világát.~
1824 1      |             lépjen ki a szentkép mögül, s a hûtlen nõt a legforróbb
1825 1      |              Kard mind a kettõ kezében, s aztán életre és halálra!~
1826 1      |                 megállt az ablak elõtt, s halk kopogtatás hangzott
1827 1      |                  suttogá az ablak felé, s pisztolyát és tõrbotját
1828 1      |              gazdagság van felhalmozva, s annak közepette a szép,
1829 1      |              el-eltûnve a félhomályban, s végre az utcaszegletnél
1830 1      |             Timéa a szobájában járt alá s fel.~Fehér, hímzett öltöny
1831 1      |                szekrényébõl egy fiókot, s abból egy dobozt vett elõ.~
1832 1      |                lassan kiderült az arca, s ismét olyan lett az, összeérõ
1833 1      |            vonásain, felvette a dobozt, s olyan közel emelte ajkaihoz
1834 1      |                is vetélytársa volt már.~S mentül tovább nézte a tört
1835 1      |               tört fegyvert a dobozból, s férfi módjára próbált vele
1836 1      |                a tört kardot a dobozba, s azután tétovázva rebegé: „
1837 1      |                 maga elõl a szentképet, s mint a felül került sárkány,
1838 1      |                 távol ül le a pamlagra, s tekintete oly szigorú, oly
1839 1      |            arany fegyverbojtos kardját, s feszesen ült, mintha tábornoka
1840 1      |             levevé a dobozról a födélt, s kivette abból az odarejtette
1841 1      |                emberrel párbajt vívtam, s csak kardom kettétörésén
1842 1      |       tengerésztiszti egyenruhát visel, s egyenruhája elõjogánál fogva
1843 1      |              látszik, hogy nagy világfi s mulatságos társalgó. Hogy
1844 1      |                 hajtókával.~- Láttam.~- S nem emlékszik rá, hogy valaha
1845 1      |       tudakozódott Levetinczy úr felõl, s hozzá a legtitkolózóbb pofákat
1846 1      |                Timár a szobába kémlelt, s aztán úgy tetszék neki,
1847 1      |                 megbánta, amit beszélt, s szeretett volna a pofon
1848 1      |             meggyújtatjuk a gyertyákat, s aztán választ ön magának
1849 1      |              két segédet, én is kettõt, s elvégezzük a dolgunkat. -
1850 1      |              akkor aztán megharagudtam, s olyat vágtam a fejére, hogy
1851 1      |          lapjára fordult csapás közben, s ez okozta, hogy eltörött.
1852 1      |               fölvette a törött kardot, s megnézte annak lapjait;
1853 1      |            visszatette azt az asztalra, s némán nyújtá kezét az õrnagynak.~
1854 1      |             gyöngéden fogta két kezébe, s ajkához emelte azt; alig
1855 1      |             Timéa visszaült kerevetére, s fejét tenyerébe hajtá.~Az
1856 1      |                Összeszedte lelkierejét, s nyugalommal felelt:~- Ne
1857 1      |      távollétében magam vezetem ügyeit, s minden iránt teljes felvilágosítással
1858 1      |                 fájdalommal tekinte rá, s tekintetében e válasz szólt: „
1859 1      |                 azt mondtam: „hazudsz”, s amiért a kimondón bosszút
1860 1      |              szerencsétlen gazdagságot, s szüntesse meg két ember
1861 1      |                 keblére szorítá kezeit, s szemeivel, mint egy kínhalálra
1862 1      |        csüggedten üté homlokát öklével, s elfordítá arcát a Júdás-lyuktól,
1863 1      |                 bevilágló fénysugárhoz, s a szobába áttekintett: már
1864 1      |                faliszekrényhez sietett, s annak ajtaját hevesen felszakította.~-
1865 1      |             menyasszonyi köntösöm lesz. S mikor elkészült, azt mondták: „
1866 1      |           elgázol, a földön fekve hagy, s akkor jött oda, hogy fölvegyen,
1867 1      |               mindenemet neki köszönöm, s aki nászhozományul nem hoztam
1868 1      |          gondolni, hogy ön nemes lélek, s gyógyulni fogok általa.
1869 1      |              hosszú évek óta nem szólt, s nem közelített hozzám, azzal
1870 1      |                 sötét alakot maga elõl, s fél kezével vállánál fogva
1871 1      |            fülke ajtaja mellé húzódott. S midõn mindenki eltávozott,
1872 2      |           valamennyi jegyszedõt a hídon s egypár drabantot a parton
1873 2      |          visszatérni a Rác utcai házba, s ott bevárni, míg megvirrad.~
1874 2      |              azt, mint valami ereklyét.~S ha valaki azt mondaná nekik:
1875 2      |                 angyalok kegyetlensége.~S ha valaki felfedezné elõtte
1876 2      |               velük egy tengeri hajóra, s körülhajókázza a világot.
1877 2      |             egyenlítõtõl a sarkvidékig, s a sarkvidéktõl jéghegyek
1878 2      |                 megkeresvén a gazdáját, s úgy került megint vissza
1879 2      |                  aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy
1880 2      |       hangoztatni: „Noémi, add kezedet, s vonj ki ez aranysírból engem!”~
1881 2      |               sõt félre is tett belõle, s tõkéjét nálunk hagyta kamatoztatni.
1882 2      |          forgalmat ezáltal nagyobbítsa, s e yankeetrickkel évekre
1883 2      |          levelet; ledobta az asztalára. S aztán felkelt, s elkezdett
1884 2      |             asztalára. S aztán felkelt, s elkezdett nyugtalanul alá
1885 2      |               elkezdett nyugtalanul alá s fel járni szobájában.~„Tizenöt
1886 2      |             háromezer mértföldnyi útra, s most tizenöt évig fogod
1887 2      |               kinek szerelmét meglopta, s kinek számára most nem tud
1888 2      |               ettõl a lobogó gyertyától s ettõl a kísértõ levéltõl
1889 2      |          levelet a gyertya fölé tartja, s elégeti. Azután elfújja
1890 2      |                rémgondolatok járnak alá s fel kígyózó bolygással.
1891 2      |                 a legutolsó is eltûnik, s egészen sötét lesz. Akkor
1892 3      |           mikben nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon
1893 3      |               rendesen megtorlik a jég, s a torlaszokon nehéz áthatolni.~
1894 3      |               csillagos éjre számított, s mire a Dunához ért, köd
1895 3      |                hát rögtön visszafordul, s igyekszik az elhagyott partot
1896 3      |            szigeten fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé járni
1897 3      |              hosszában jár rajta végig, s arra határozta magát, hogy
1898 3      |  egyszer-egyszer eltalálja a jó irányt, s csak még pár száz lépésig
1899 3      |             lépésig kellene kitartania, s partot érne, akkor megint
1900 3      |               akkor megint mást gondol, s eltér ferde irányban, s
1901 3      |                 s eltér ferde irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott
1902 3      |              fárad. Az éjjel nem aludt, s egész nap nem evett; ahelyett
1903 3      |           eretnek számára is kívánatos, s a szökevény, az istenkerülõ
1904 3      |                 kellett elõretörtetnie, s partot csak nem talált sehol.~
1905 3      |                 szilárd volt mindenütt, s áttörni fejsze nélkül nem
1906 3      |           ködgomoly szállt alá a jégre, s Timár újra vak volt.~De
1907 3      |               irányt. Haladt egyenesen. S ezúttal jól számította ki
1908 3      |            lepte a láncon a késlekedõt, s aztán lehozta magával idáig.
1909 3      |                 kerekek forgáccsá törve s a malomház odaékelve egy
1910 3      |               õt futása végén ijeszteni s tán elfogadni jõ?~Elfogadni?
1911 3      |                 jégtorlat rázkódásától, s az ajtó tárva-nyitva állt.
1912 3      |               egy fehér molnárkísértet, s felönti a garatra a gabonát.~
1913 3      |                a közeledõ alak láttára, s rögtön más ült a helyébe.
1914 3      |          elnyeli a nehéz, sötét felleg, s nem bocsátja odább.~Az ember
1915 3      |             akkor kiszöktek a malomból, s õk kitaláltak a partra.
1916 3      |                 rátalált az országútra, s azon át a fogadóra, ahol
1917 3      |       befogatott, lefeküdt a szekerébe, s aludt egész estig, folyvást
1918 3      |         folyvást a jégen álmodva magát, s ha nagyot zökkent a kocsi,
1919 3      |                 beszakadt alatta a jég, s õ hull alá a végtelenbe.~
1920 3      |           felhívatta halászait magához, s azoktól megtudta, hogy éppen
1921 3      |             ásni, abba belehúzza magát, s a háló alatt kicsúszik.
1922 3      |            megmosta, azzal felöltözött, s kisietett a Balatont meglátni.~
1923 3      |               áll meg, mint a kristály, s reggelre ott van az egész
1924 3      |               is elhallik a sima jégen; s a parti visszhang visszazengi
1925 3      |               kezdett, a hold elsápadt, s az ég egész hosszában rózsaszínûvé
1926 3      |     megkétszerezõdik a tiszta tükörben, s mikor a nap fénytelen izzó
1927 3      |                 páráktól körülragyogva, s letekint e ragyogó jéglapra,
1928 3      |                    mondá magában Timár, s hitetlenül vállat vont.~
1929 3      |            mintha apró kockák, ötszegek s minden alakú prizmák milliárdjaiból
1930 3      |               az ágyúdörejhez hasonlít, s mértföldekre elhangzik.~
1931 3      |                 mértföldekre elhangzik.~S a halászok nyugodtan látnak
1932 3      |                 a mennydörgõ jég hátán; s a távolban szénásszekereket
1933 3      |             megrendül és összerázkódik. S a dördülés munkája iszonyú;
1934 3      |                 végigrepedt a jégtábla, s a kétfelé nyílt tömeg között
1935 3      |                  kiáltoznak a halászok, s otthagyva hálóikat, szaladnak
1936 3      |             messzirõl nem veszik észre, s ez be nem fagy soha, mert
1937 3      |             szélét harántosan feltolja, s akkor a fölemelt jég alatt
1938 3      |              aztán azt észre nem veszi, s szekérrel ráhajt, Isten
1939 3      |              két, ölnyi átmérõjû léket, s azután egy négyszögöt alakítanak
1940 3      |            jégen járók észrevegyék azt, s bele ne botoljanak a veszedelembe.~
1941 3      |                 esõ öreg lékhez viszik, s akkor a két végét szétbontva,
1942 3      |              várja azt a kisebb léknél, s amint a pózna vége odaérkezik,
1943 3      |             ahol a harmadik legény áll, s ugyanezt az utat teszi meg
1944 3      |         szárnyaival, míg mind a két rúd s mind a két hálóvég összeérkezik
1945 3      |               ónsúlyok a fenékre húzva, s a felsõ piritye a jég lapjáig
1946 3      |             elhagyja mély iszaplakását, s feljön a vágott lékhez levegõt
1947 3      |          merülnek fel egymást törtetve, s közülök ki-kibámul egyszer-egyszer
1948 3      |                 patkányfark-bajuszával, s megint visszairamodik fejtetõvel
1949 3      |                 ki kopoltyújánál fogva, s kilökik a jégre, ahol aztán
1950 3      |                újra lebukott a víz alá, s akkor kezdõdött aztán a
1951 3      |                gerjedelemre lett képes, s fellázadt a bitorló ellenség
1952 3      |                 bitorló ellenség ellen, s valóságos ütközetet harcolt
1953 3      |                    ordíta a vén halász, s azzal teljes erejébõl rárántotta
1954 3      |     úszszárnyaival beleakadt a bogokba, s nem tudott elmenekülni.
1955 3      |                 a léghólyagja megreped, s akkor megszûnt élni.~Ennek
1956 3      |              Ismerõse volt mindegyiknek s gonosz halpusztító. Az a
1957 3      |         süldõnek; gyönyörû arany színû, s a húsa fehér, mint a gyolcs.~-
1958 3      |              uram ír hozzá egy levelet, s megírja benne, hogy ez volt
1959 3      |                 megdicsérte az ötletet, s biztatást adott, hogy meglesz
1960 3      |         garmadolva beviszik a raktárba, s onnan hordják el majd szekereken
1961 3      |              jégre, azt csapra üttette, s felszólította a halászmestert,
1962 3      |          bámulatos sokat elfogyasztott.~S ahol jó bor foly, és halászlé
1963 3      |            kosár tetején a cimbalmának, s rárántja az uraság nótáját:~„
1964 3      |                Majd megfizet ez az úr?”~S ahol cigány van, virgonc
1965 3      |            menyecske, beviszi a táncba, s úgy megforgatja, ahogy csak
1966 3      |         deszkaládába jég és széna közé, s a ládát leszegezte. Azt
1967 3      |         szekérre, melyen Timár idejött, s a kocsisnak meg lett mondva,
1968 3      |              tyánféreg is, mind elõjön, s körülhasalja az öreg lékünket,
1969 3      |          körülhasalja az öreg lékünket, s ott halászik a maga szakállára,
1970 3      |                 lesi a felvetõdõ halat, s kikapja a vízbõl; azzal
1971 3      |               majd kilépek az erkélyre, s kilövöm a puskámat; a lövésre
1972 3      |               megnyugodott a halász is, s istennek ajánlva az urat,
1973 3      |                 is felment a szobájába, s megrakta a tüzet a kandallóban.~
1974 3      |                 nyitva hagyott ajtónál, s aztán a hallgató világot
1975 3      |             csak a csillagok ragyognak, s minden csillagnak a fénye
1976 4      |            szobájába, hol lámpáját égve s a kandallót felszítva hagyta.
1977 4      |             színe a vállakon megfakult, s egypár gomb le volt róla
1978 4      |            orraiknál szétvált a varrás, s a meztelen lábujjakat engedte
1979 4      |               szögletbe volt támasztva, s annak mind a két sárkányát
1980 4      |                  Átkozottul elfáradtam, s messzirõl jövök. Az ekvipázsom
1981 4      |              ekvipázsom cserbenhagyott, s egy részét az útnak gyalog
1982 4      |          tartozó egyéb öltönydarabokat, s mindazokat lerakva a padlóra
1983 4      |         fölemelgeté az öltönydarabokat, s mûbíráló arcfintorgatással
1984 4      |          fiókjából oda eltett tárcáját, s azt is odaveté neki.~Az
1985 4      |               nyitá a fogai segélyével, s aztán végigszámlálta a benne
1986 4      |                már két hét óta viselem, s attól tartok, hogy már majd
1987 4      |                 Édesapámnak fogadtalak, s felfogadtam, hogy ezentúl
1988 4      |      asszonymérget” idehozták Európába, s beójtották a fehér bõrûekbe,
1989 4      |             hajtotta tenyerébe a fejét, s nem tudott a rémnek arcába
1990 4      |               van. Most itthon vagyunk, s be kell érnünk olyannal,
1991 4      |         szempontból fogta fel a dolgot, s engem elcsípetett, a gaz
1992 4      |           törvénybírák elé állíttatott, s ezek a gézengúzok elítéltek
1993 4      |                szép gavallér ruháimból, s nehogy el találjak tõlük
1994 4      |               leveté tengerészkabátját, s szennyes ingét lerántva
1995 4      |        bélyegnyomot a nyomorult vállán, s nem bírta szemeit elfordítani
1996 4      |              nyakamnál fogva a gályára, s egy tízfontos vassal a lábamat
1997 4      |            lábáról a rongyos bakancsot, s megmutatta Timárnak a bokáján
1998 4      |                 közé nézzen. Rábámulok, s azt mondom neki spanyolul: „
1999 4      |              öreg rám bámult iszonyúan, s azt mondá: „Igen!”~„Akkor
2000 4      |                 éhes és szomjas vagyok, s még igen sok érdekes történetet