Part,  Chapter

 1 1 |          s mindenki azt gondolja magában: vajon mi lakhatik ebben?~
 2 1 |         veszély tudata mindenkit magában imádkozni készt.~Mert valóban,
 3 4 |       marad.~Ilyenformát gondolt magában a „tisztító” is, mikor a
 4 5 |     címtelen levelet, s gondolta magában: vajon mi lehet benne írva?
 5 8 |   ugatást. Eszére tért. Gondolta magában: az okosabb enged. Magasra
 6 9 |          hatalmas úr?” - gondolá magában.~- Ez az ember nyomorulttá
 7 10|       tekinte Timár szemeibe, és magában küzdött.)~- Mert...~(Megint
 8 11|       figyelt arcára, és gondolá magában:~„Téged hagynálak én meghalni,
 9 12|          posztót tettek! - mondá magában.~Aztán egy nehéz zuhanás
10 13|    győzelmes maradt.~Felöltözött magában, s aztán kijött a kabinból,
11 3 |           És azután számolgatott magában. Ami kevés készpénze volt,
12 3 |      kísértesz te engem? - mondá magában Timár, s hátat fordított
13 3 |     tudhattad, hogy mit rejt még magában az a hajó.”~„Beszélt neked
14 4 |     összeszorítá.~„Hm! - gondolá magában - ez arany ember! Ez többet
15 5 |       pohár anisette-et, gondolá magában, hogy erre ugyan kellett
16 7 |           Zófia asszony kacagott magában, befelé fordított nevetéssel.
17 7 |      Athalie elég szívtelen volt magában kacagni a gyermeken; és
18 8 |         dacos lett. Azt képzelte magában, hogy a legkisebb megkeserítésre
19 8 |  visszhangzó idegek, mit mondott magában. Ez az ember volt annyiszor
20 3 |          Timár pedig azt gondolá magában, hogy ezt a két embert milyen
21 4 |      átkom senkit.~Timár gondolá magában: „engem már meg is fogott;
22 4 | emelgetni, s bosszúsan mormogott magában. Valamit érzett.~Kedvetlenül
23 4 |          ez a fenevad! - mormogá magában Tódor. - No hát szabad bemennem
24 6 |      bolondság lesz! - mondogatá magában, de úgy, hogy más is meghallhatta -
25 6 |        egy miniatûrképet rejtett magában. E kép egy fiatal hölgy
26 6 |       minden reggel, minden este magában imádkozzék. Ezt a szokást
27 8 |   becsületességét.~Timár gondolá magában: hát már én akármi rosszat
28 1 |          szigetet, és töprengett magában a jövendõ felõl.~„Mit adhatsz
29 3 |          rátekintett, és gondolá magában:~(„A kis Dódi halotti ingecskéjét
30 3 |      annyira erejéhez tért, hogy magában elsétálhatott a szigeten,
31 3 |        közt turkált, és suttogta magában:~„Nem adnád oda egy egész
32 4 |         Noémi két kezében. Mondá magában: „Az én rossz csillagzatom!
33 4 |        az égen.~Timár azt mondta magában: „Ez az én csillagom. Éppen
34 4 |        azzal árulja el. Fölteszi magában, hogy okos dolgokat fog
35 4 |       aki látja, borzadva mondja magában: „Ez vesztit érzi!”~Úgy
36 4 |        hogy az most ezt gondolja magában: „ni! egy búkóros ember!”.
37 2 |  kedvesére gondol, és találgatja magában, hol jár õ most?~Óh! ha
38 2 |          az elsõ csapás, gondolá magában Timár. És a legérzékenyebb
39 3 |          jár velem!...”, ismétlé magában Timár, nagyot sóhajtva.~-
40 3 |        hahó!~„Megijedni?”, mondá magában Timár, s hitetlenül vállat
41 4 |    csoport gazdag embert foglalt magában, akiket a miniszterek mint
42 6 |      hogy még egyszer visszajön, magában is elég fenyegetés; de mit
43 10|        frigyükön!~Timéa föltette magában, hogy Athalie-nak nászhozományul
44 11|    válogat közöttük.~Egyet nevet magában.~Haha! Milyen mulatság lenne