Part,  Chapter

 1 3| visszavette tõle a távcsövet, s újra fölkereste vele a sziklalakó
 2 4|        a román csatornába érve, újra megkezdé a beszélgetést
 3 4|       lámpást, gyújtsa meg kend újra, s ne felejtsen el kend
 4 9|         míg visszatérek”. Akkor újra áteveztem a nagy szigetre.
 5 9|  gyümölcsöt; s minden fiatal fa újra hajt Szent Iván-nap után.
 6 9|      egyszer visszajön hozzá, s újra megcsalja. Tízféle nyelven
 7 1|        lámpafénynél kísérli meg újra.~Timéa belépte megzavarja
 8 1|         árva fejéhez, hogy akár újra visszamehetett a Dunába
 9 1|      egész gyönyörûséggel fonta újra éjszakára hármas fonadékba.
10 4|       az, nincsen folytatása, s újra kell kezdeni a munkát. Az
11 5|       is azt vette észre.~Timéa újra bejött, egy tálcát hozva
12 5|       lenne az üzletben; minden újra rendben lenne.~És a dolog
13 8| Becsukja a szelencét, s eldugja újra. Nem képes õ azon mérgek
14 8|       mely porrá lett reményeim újra megvalósultához elvezessen.
15 8|         már leütött a pallos!~S újra következik a másik: „Elõször,
16 1|         másvilágon minden ember újra feltalálni, akit szeretett,
17 2|   megint, mi pletykát csináltak újra? Ebbõl Timéa mindennap kapott.~
18 3|     emlék volt neki e félvadont újra láthatni. Azonban úgy vette
19 6|       Békítõ nemtõje megszólalt újra:~...Igaz, hogy most semmi
20 6|        rekkenõ melegben.~- Most újra két lövés! Anyám, mi volt
21 6|    mártírarcot, s megtérítik õt újra.~Valami súlyos van a levélben.
22 8|      helyére juttatni, bevenni, újra kiadni; a veszélyben forgó
23 3|    központot képezõ alak mindig újra elõjön képleteikbõl.~Timár
24 3|  imádkozzál. Amíg kibírod, hogy újra lélegzetet végy, én is kibírom
25 3|       arcomat, hogy ne lássam!”~Újra változott a rémlátvány.~„
26 3|       hallgatás után megszólalt újra:~- Hová tettétek õt? Vezess
27 3|         laknál a sírja mellett; újra beteg lennél bele. Azért
28 5|      Nem is kívánom. Nem akarok újra élni. Akarok csendesen aludni
29 5|  takarjátok be eleven pázsittal újra. Legyen a többi mezõvel
30 1|      neki:~- Köszönöm!~És Timár újra látta a fehér arcon fellobogni
31 1|   semmit.~Midõn a kínzó tudvágy újra visszavonta õt a sötétbe
32 3|   igyekszik az elhagyott partot újra megtalálni; de már azzal
33 3|         eltér ferde irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott
34 3|     szállt alá a jégre, s Timár újra vak volt.~De most már nagyon
35 3|      sûrû ködfátyolon keresztül újra megjelent elõtte a háztetõ.
36 3|       állat a másik percben már újra lebukott a víz alá, s akkor
37 4|      nézett rá.~Krisztyán Tódor újra szemére húzta a takaró kendõt,
38 5|        pillanat múlva a kiáltás újra rémlik, de rövidebb, halkabb
39 5| rövidebb, halkabb már, s azután újra csak a vihar zenéje szól.~
40 5|         víz alá.~Két perc múlva újra feldagadt a hullám, s a
41 5|        hullám, s a rémséges arc újra felmerült a hab közül, véres
42 5|    magasabbra emeli hangját.~És újra hangzik az egész jégegyetemen