Part,  Chapter

 1 7 |    vagyok érte kötelezve, Almira kisasszony! - szólt Timár nevetve,
 2 7 |       örül annak, hogy az idegen kisasszony úgy szereti az õ kedvencét.~
 3 7 |        azt hitte, hogy az idegen kisasszony azért a karperecért meg
 4 7 |       tolmácsolá az ajándékot.~A kisasszony adja azt emlékül a kisleánynak.
 5 8 |      mamácska, tisztelt uraim és kisasszony. Én becsületére fogok válni
 6 8 |          ajándékozta amaz idegen kisasszony Noéminak. Ha kell, vidd
 7 13|      tőle:~- Hol van az atyám?~- Kisasszony, önnek az atyja meghalt.~
 8 13|        volt.~- És hová tették?~- Kisasszony, önnek az atyja itt fekszik
 9 14|      Timéa kabinjának ajtaját.~- Kisasszony! vegye fel gyorsan öltönyét,
10 1 |      dacoló keblével.~Ez Athalie kisasszony.~A férfi pedig egy fiatal
11 1 |         kisasszonnyal? Hol van a kisasszony? Hol van Mihály?~Mihály
12 1 |      megszólítá görögül:~- Timéa kisasszony. Ez még az ön hozománya.~
13 4 |    adóssága. Amire aztán Athalie kisasszony azt felelte, hogy „...még
14 4 |        hogyan mert ilyen elõkelõ kisasszony édesanyjává feltolakodni?~
15 5 |       szívesen fogadják; Athalie kisasszony zongorához ül a kedvéért,
16 5 |         nem hallja, hogy Athalie kisasszony mirõl beszél, mi nótát ver;
17 5 |       neked nincs béred.~Athalie kisasszony aztán védelmére kél Timéának.~-
18 5 |          Hanem ha ön, szép Timéa kisasszony, meg akarja azt velem osztani?~
19 5 |         ezüstlevelekkel.~- Timéa kisasszony! - szólt forró, mély hangon. -
20 7 |         Vasárnap délután Athalie kisasszony elment sorba látogatni leánykori
21 7 |        azt hiszi magáról, hogy õ kisasszony, míg mindenki tudja róla,
22 7 |          õt róla.~- Ugyan, Timéa kisasszony, ne féltse olyan nagyon
23 8 | odasietett hozzá.~- Az istenért, kisasszony! Mit tesz ön? Hogy jön ide?~
24 8 |       ölelte õt meg.~- Üljön le, kisasszony - szólt, Athalie-t az egyszerû
25 8 |         szemközt.~- Mit tesz ön, kisasszony?~Athalie letörlé könnyeit,
26 8 |         jóságból valami?~- Igen, kisasszony - szólt Kacsuka hideg udvariassággal. -
27 8 |   cirkalmat vette kezébe.~- Hja, kisasszony, az lehetetlen. Ön az én
28 8 |          mit feleljen.~- Athalie kisasszony, én egy õszinte szót fogok
29 8 |  egyedüli kincs a világon. Timéa kisasszony, kegyed mától fogva ennek
30 8 |     siessen ön válaszával, Timéa kisasszony! - monda Timár. - Én várni
31 8 |     kérõt elutasítá a fennhéjázó kisasszony, s arra az bosszúból rögtön
32 1 |  tiltakozott e gyanú ellen.~- De kisasszony, gondolja ön meg jól, amit
33 4 |           Hogyan? - kérdé a szép kisasszony -, ön ismerte az asszonyság
34 4 |          ékszert? - monda a szép kisasszony. - Nekem is megmutatá azt
35 7 |        hogy nagyon szerette ám a kisasszony a megboldogult urat, az
36 10|             Egyedül van. Athalie kisasszony mamájával mai nap kikocsikázott
37 10|   asszony legelöl) nem gyõzték a kisasszony jóvoltát magasztalni.~Zófi
38 11|        úr!...~- Ah! Az istenért, kisasszony! Bocsásson meg. Nem ismertem
39 11|          az ajtó, s jött Athalie kisasszony, kezében egy tálcával, melyen
40 12| hallgassa meg, Brazovics Athalie kisasszony, mi van ebben a levélben