Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
azóta 25
ázott 7
azrael 1
azt 1245
aztán 453
áztatott 1
azúrkék 1
Frequency    [«  »]
1505 egy
1394 és
1305 is
1245 azt
1170 volt
880 meg
781 ez
Jókai Mór
Az arany ember

IntraText - Concordances

azt

1-500 | 501-1000 | 1001-1245

     Part,  Chapter
501 8 | csókoljam meg a kezét, a lábát, azt az okos fejét! - És meg 502 1 | valaha az övé volt; csak azt tudja, hogy most már az 503 1 | sohasem nyitogat senki. Azt onnan sohasem fogja elõvenni 504 1 | kérdést intézte hozzá:~- Vajon azt fogja-e a másvilágon minden 505 1 | feltalálni, akit szeretett, vagy azt, akivel a pap összeeskette?~ 506 1 | akivel a pap összeeskette, azt ne szeresse, annálfogva 507 1 | másodnapi tanításon megint azt kérdezte tõle Timéa, vajon 508 1 | az is velünk legyen; s õ azt nekem nem fogja megtagadhatni, 509 1 | környékét erre a kérdésre, s azt mondta, hogy ezt a skrupulózus 510 1 | terjeszteni.~Harmadnap azután azt mondta Timárnak, hogy 511 1 | gyönyörûségesnek az esküvõt, mint ahogy azt Zófi mama leírta elõtte. 512 1 | meghajtva tartá; nem tudta azt olyan büszkén fenn hordani, 513 1 | lecsúszik, sem akkor, midõn azt mondják neki, hogy atyja 514 1 | meghalt.~És most sem, midõn azt súgják fülébe: „kedvesem”.~ 515 1 | gyújtja meg vele.~Mihály azt hiszi, hogy ha keblére fogja 516 1 | tekintet! A fehér arcú azt kérdezi:~- Mi az?~Mi az? 517 1 | minden bölcse meg nem tudja azt magyarázni annak, aki azt 518 1 | azt magyarázni annak, aki azt nem érti.~Mi az? Mi az? 519 1 | nem kell annak ahhoz, aki azt meg tudja magyarázni.~- 520 1 | És én mindig tenni fogom azt, amit ön kíván, amit ön 521 2 | se lássa a menyegzõnapig. Azt nem is kérdezik tõle: szeret-e, 522 2 | aztán mást tanult a leány. Azt, hogy a keresztyéneknél 523 2 | azért aki abba beleesik, azt nem úgy gyógyítják, mint 524 2 | akkor minden csepp vére azt mondta volna, hogy - azon 525 2 | Eltemette, megfagyasztá azt az érzést. S nõül ment egy 526 2 | közelebb fog jutni nejéhez. Azt képzelte.~Nem sikerült neki 527 2 | ment, és fölkereste.~És azt mind odaadta volna nejének 528 2 | mosolygó arcok ragyogását, kik azt nem érzik; tiltott, bûnös 529 2 | tiltott, bûnös szerelmet, kik azt titkolják; csak ennek az 530 2 | önvédelmére tökéletesebbet, mint azt, hogy maga mellett tartá 531 2 | hogy maga mellett tartá azt a leányt, aki menyasszonya 532 2 | háznál. Athalie csak azért is azt akarta mindenki elõtt kitüntetni, 533 2 | krajcárért egy üveg mellboglárt, azt tûzte fel.~Timéa aztán azt 534 2 | azt tûzte fel.~Timéa aztán azt tette, hogy ellopta tõle 535 2 | amilyenrõl tudta, hogy azt bántani fogja. Ha az valamit 536 2 | Athalie-nak tudnia kellett azt legjobban.~Ez a szembe hízelgõ 537 2 | szolgálatkészséggel.~És õk tûrték azt.~Mikor pedig aztán magára 538 2 | szobájában, hogy verte a földhöz azt a seprût, amit Timéától 539 2 | székeket és pamlagokat; azt mondta: porol, pedig a dühét 540 2 | beleharapott a vánkosba, azt tépte a fogaival, és gondolkozott 541 2 | elaludt.~Neki tudnia kellett azt jól, hogy az ifjú férj és 542 2 | a nõk.~Egy idõben Timár azt a szokást veszi fel, hogy 543 2 | Gyanakodik. Félt.~Egy napon azt mondta Mihály odahaza, hogy 544 2 | is érezte volna ki belõle azt a gúnyt, amit Mihály megérzett.~ 545 2 | Ez a mosoly volt az, mely azt mondja: „csak te eredj!”~ 546 2 | ajtóhoz, s óvatosan nyitá fel azt.~Csend volt, aludtak.~Az 547 2 | álmában is, zárt szemmel is azt, akit szeret.~Mihály odahajolt 548 2 | nagyon szerencsétlen lesz, ha azt megtudja, amit én tudok.~- 549 2 | egyet nem tud ön, csupán én: azt, hogy Timéa olyan önhöz, 550 2 | neje megvetésre méltó, hogy azt gyûlölheti, eltaszíthatja 551 2 | kigondol: én mind megtudom azt, és nem érezhet a szíve 552 2 | szenved, hanem még amellett azt is kell tudnia, hogy akinek 553 2 | elnyeréseért annyit küzdött, azt is szerencsétlenné tette, 554 2 | úgy súgta valami, mikor azt a leányt az égõ viasztekerccsel 555 2 | lábát azon ajtó elõtt és azt mondja neki:~„Tehát maradjon 556 3 | kétszeresen az, mert õ szerezte azt a balsorsot mindkettõjüknek.~ 557 3 | ezúttal meg sem töltötte azt a puskát.~Csendesen leeresztette 558 3 | megcirógatja Almira fejét, s azt kérdi tõle: „No hát hogy 559 3 | veheti. De a puska, a puska! Azt Almira nem szereti a kézben 560 3 | elviszi.~Hát a puskával azt gondolta ki Timár, hogy 561 3 | az aztán keresztbe fogva azt oroszláni nagy állkapcájával, 562 3 | amirõl Teréza megtudta azt, hogy valami kedves vendég 563 3 | fejét e puha rózsahalomra, s azt mondá:~- Ah! milyen volna 564 3 | menthetõ, ha egy fiatal leány azt mondja az anyjának, hogy 565 3 | Timár. - Sokszor végeztem azt odahaza az anyám házánál.~- 566 3 | fejével inte neki, amivel azt mondta, hogymenj!”.~Azzal 567 3 | fehér virágok lepték el azt a lapályt, s a közepén két 568 3 | segítenek; fizetésbe veszik át azt a fát, amit kivágnak. Más 569 3 | minekünk nincsen nagy bajunk, azt a munkát megkönnyítik nekünk 570 3 | fákon. Látja ön a bokrokban azt a sok fészket? Azok mind 571 3 | bántja õket senki, s õk azt nekünk nagyon jól megszolgálják. 572 3 | legfõbb szövetségese. Ön tudja azt, hogy olyan lepkék, bogarak, 573 3 | gyümölcsfapusztító csigákat. Gyönyörû azt elnézni, ahogy a béka vadászik 574 3 | Ez a mi ripacsos barátunk azt szemelte ki magának. Ne 575 3 | A békahím egész éjen át azt mondja a maga párjának: 576 3 | idõjárást; mikor esõs idõ jön, azt elõre sejti; olyankor hangot 577 3 | kérdezé Noémi.~- Tudod te azt jól.~Tudta azt Timár is 578 3 | Tudod te azt jól.~Tudta azt Timár is jól, kinek szólt 579 3 | elõttem egy rossz fiú. Aztán azt mondta, hogy ezt ökörbékának 580 3 | aztán megverte árvacsalánnal azt a szegény állatot; és arra 581 3 | oly kínosan bõgni, hogy én azt soha el nem felejtem, mintha 582 3 | belepte a fehér tajték. Azóta azt képzeltem mindig, hogy az 583 3 | Én szeretném.~Timár pedig azt gondolá magában, hogy ezt 584 4 | valaki járt itt már reggel, azt tapasztalá abból, hogy fekhelye 585 4 | Noéminak a rózsákról. Nem azt beszélte neki a rózsákról, 586 4 | van egy bogara, mely ha azt megszúrja, ökölnyi nagyságú 587 4 | Az ilyen rózsagubancokról azt tartják, hogy a síró gyermek 588 4 | síró gyermek feje alá téve, azt édesen elaltatja.~- Ön mind 589 4 | úr a gazdája?~- Ki mondta azt önnek?~- A kormányos, mikor 590 4 | elmondtam, ahhoz még tudja meg azt is, hogy mikor bennünket 591 4 | végképpen koldusokká, akkor azt gondoltam, hogy ennek az 592 4 | sírni hallotta. Azért most azt mondom, hogy hozsánna! És 593 4 | átkozódjál! Én nem szeretem azt tõled hallani. Vond vissza. 594 4 | kosara megtelt rózsalevéllel; azt mindannyiszor kiönté a gyékényre, 595 4 | ebéd után Teréza asszony azt mondá vendégének, hogy ma 596 4 | mozdulsz”.~Almira megértette azt, és akként cselekedék. Mihály 597 4 | vedd el. No hát nem kell? Azt hiszed, meg van mérgezve. 598 4 | már az nem volt szabad.~Azt sem adta tudtul szóval Almira, 599 4 | éppen azért nem szerette azt az embert látni maga elõtt, 600 4 | mindent, amit elvesztettél. Azt mind visszanyered azért 601 4 | énnekem fiúi kötelességem azt a hibát helyrehozni, amit 602 4 | közölni akarok veletek, azt nem lehet az egész világ 603 4 | egészen gyomorrá válni, mikor azt meglátja. Nincs olyan gazdasszony 604 4 | divatos figaró volt a fején, azt õ kiszámított hetykeséggel 605 4 | lakszobában.~- Meghiszem azt! Triesztben, a legszebb 606 4 | megnézte a drágaságot, s azt mondá:~- Pierre de Strass; 607 4 | mindig gondja volt , hogy azt a gyûrûs ujját magasan felemelve 608 4 | Idestova Amerikából kell azt is hozatni. Csak Szlavóniában 609 4 | egy ízben Scaramelli úr azt mondja nekem: „Hallja ön, 610 4 | asszony.~Tódor megértette azt, és mosolygott.~- Mert tudod, 611 4 | félbe Teréza asszony. - Azt gondolod, hogy majd engem 612 4 | kétségbeejtõ terved van ellenem. Azt te tudod, hogy nekem pénzem 613 4 | lesz soha. Jól van. Eddig azt tetted, hogy dereglyével 614 4 | számára megtakarítottam, azt elcipelted, eladtad. Odaadtam, 615 4 | Ok nélkül nem jöttem ide, azt gondolhatod. Gondold meg, 616 4 | még hajdan eljegyeztek, s azt hagyták meg, hogy mikor 617 4 | signore Scaramellinél; de azt kiadtam pompás bútorzatra. 618 4 | ezen a napon született, azt tudom... De még jobban tudom 619 4 | tudom... De még jobban tudom azt, hogy Noémi téged, ha egyedül 620 4 | választana férjeül.~- Hahaha! Azt már csak bízzad te rám. 621 4 | Egyetlenegy fát adhatok neked, s azt használhatod arra a célra, 622 4 | földönfutókká tégy.~- Igenis, azt tehetem! - szólt most, igazi 623 4 | oldalon levõ keletre. - És azt meg is fogom tenni, ha a 624 4 | ide nem írod rögtön. Én azt tehetem, és meg is fogom 625 4 | megnyomta Tódor vállát.~- Ön azt nem teheti, uram.~- Mit? - 626 4 | vadul hátravetve fejét.~- Azt, hogy följelentse valahol 627 4 | valahol e sziget létezését és azt, hogy azt önkényt elfoglalta 628 4 | sziget létezését és azt, hogy azt önkényt elfoglalta valaki.~- 629 4 | Timár elõvonta zsebébõl azt a két levelet, amiket bajai 630 5 | védnie kellett.~Miért tette azt, hogy keblére vesse magát, 631 5 | keblére vesse magát, hogy azt mondja: „én szeretem õt”?~ 632 5 | akarta ezzel ûzni végképpen azt az embert, kinek jelenlététõl 633 5 | jóltevõ keblére rohanni, s azt a megtámadás ellen megvédeni?~ 634 5 | megtámadás ellen megvédeni?~Azt gondolta-e: hisz e szegény 635 5 | az én anyám, maga mondta azt, hogy neki nincs senkije, 636 5 | elõször hallotta életében azt a szót, hogy õt szereti 637 5 | a leány homlokához, hogy azt megcsókolja. És érzé annak 638 5 | zengõ madarak, amik mind azt taníták: „Szeretni kell!”~ 639 5 | még számodra sehol; most azt is megtaláltad. - Vedd el. - 640 5 | mindazt az ifjúkori ábrándot, azt a hajlamot a regényesség 641 5 | pusztában. Az oázon megtalálja azt, amit hasztalan keresett 642 5 | boldogságtól. Elfogadja-e azt, vagy fusson elõle? Jó-e 643 5 | csak az embernek nem, mikor azt kérdezi: hát én üdvömet 644 5 | Az a szívdobogás pedig azt mondta neki: nézz a szemébe! 645 5 | elfelejté, hogy három napig azt hitte, hogy neki is szabad 646 5 | csészét a friss tejjel, amióta azt meghallá.~Nem volt szabad 647 5 | gyutacsot nem ismerték.~S azután azt mondta Teréza Noéminek:~- 648 5 | elgondolkozott, s ezután azt mondá:~- Nem, semmit.~És 649 5 | Kitalálta gondolatját is. Noémi azt akarta tõle kérdezni:~„Ugyan 650 5 | neki a leány a fegyvert, azt súgá:~- Vigyázzon magára, 651 5 | kicserélõ égvilágú szemeivel, s azt mondá neki édesen könyörgõ 652 5 | keblére szorítá a gyermeket, s azt súgá neki:~- Mért nem mondod: „ 653 5 | Mihály keblére, és nem mondta azt.~- Hát nem tudod, nem akarod 654 5 | tudod, nem akarod nekem azt mondani, hogyte”? Egyetlen 655 5 | Nem tudod kimondani? Félsz azt mondani?~A leány eltakarta 656 5 | kezével arcát, és nem mondta azt.~- Noémi, kérlek, mondd 657 5 | leszek tõle. Ne félj nekem azt mondani. Mondd suttogva, 658 5 | fejét, és nem tudta neki azt mondani, hogyte”.~- No 659 6 | kebledre veti magát, és azt mondja: én ezt szeretem! 660 6 | hiúságodat: a leány nem szereti azt a szép ifjút, mert az egy 661 6 | hûségedet?~...Õ nem tudja meg azt soha, neki nem fog az fájni. 662 6 | Nem igaz. Megmentettem azt számára. Ha gyámjának átadom 663 6 | lehajtod a fejedet fekhelyedre, azt gondolod: „íme, egy örömtelen 664 6 | visszafelelt:~...De hát ki mondja azt, hogy szeretni vétek, s 665 6 | szenvedni erény? Ki látta azt a két angyalt, akiknek egyike 666 6 | pisztoly még kezében volt, azt most védelmül tartá, feje 667 6 | összeköttetésem van, tehetem azt. Kezet reá!~A gyilkos térdre 668 6 | komédiás vagyok, akinek ha azt mondták, nesze egy garas, 669 6 | Hát én önnek megszerzem azt az állomást, ahol tehetségeit 670 6 | igazán meglepte a hálaérzet, azt nem bírta kifejezni; félt, 671 6 | bírta kifejezni; félt, hogy azt is komédiának veszik.~- 672 6 | Meg nem ölhetem önt, mert azt nem veszi a lelkem magára. 673 6 | tettem önnek ez ajánlatot, azt bebizonyítom. Itt a tárcám. 674 6 | a földrõl, s odaerõteté azt Mihály kezébe. - Tulajdon 675 6 | hogy mért nem mondta neki azt a rövid kis szócskát: „te!”, 676 6 | ember fog menni. Ön csak azt hajtja végre, ami Triesztig 677 6 | odaér. Másodszor: nem veszi azt ott meg senki. Harmadszor: 678 6 | akinek Brazíliából kell azt megkapni! Nem megy oda se 679 6 | maga minden szállítmányra, azt mondák: ez aztán a mintaképe 680 6 | hajórakodásnál.~De Timár nem látta azt a hajót. Még csak el sem 681 6 | karjára csüggesztve.~Egyik nap azt határozta el, hogy visszamegy 682 6 | hozzá; a másik nap megint azt, hogy el fogja õt felejteni 683 6 | Óh az álomlátások mindig azt az alakot hozzák eléje: 684 6 | találta íróasztala fiókjában azt a kulcsot, akkor meglehet, 685 6 | akkor megveti férjét.~S nem azt bizonyítják-e a levél szavai? 686 6 | bizonyítják-e a levél szavai? Nem azt mutatja-e maga a kulcs elküldése? 687 6 | maga a kulcs elküldése? Nem azt akarta-e a ezáltal tudatni 688 6 | Lefelé!~Mindegy már. Azt hitte. A elõtt már le 689 6 | Ez volt a tromf.~Mikor azt érezte, hogy titkához közel 690 6 | idõre el fog utazni, de azt nem, hogy hová. Minden õt 691 6 | fogadott parasztszekéren. Azt akarta, hogy nyomát veszítsék, 692 6 | abban volt kenyér, szalonna; azt elõvette, s a parázsnál 693 6 | talált vadásztáskájában: azt a dupla pisztolyt, amellyel 694 6 | kunyhó ajtaja be volt zárva, azt betörte, hogy hozzájusson 695 6 | kötelét, s betaszította azt egy lökéssel a hullám közé.~ 696 6 | dióhéjat, az ellenkezõ szél is azt akarta, hogy visszakergesse 697 6 | onnan megint vissza.~Hát azt a rózsaszínû alakot látja-e 698 7 | százötven zsoltárban mondott el, azt õnáluk egy fohász fejezte 699 7 | a költõk versbe szedtek, azt õnáluk elmondta egy szembenézés. 700 7 | kétségeket soha; csupán csak azt az egyetlen örök kérdést: „ 701 7 | megnyugtatá õt afelõl: elvégzi azt mind Fabula János uram; 702 7 | édes teher. Gyönyörûség azt mindennap nézni. A gyümölcsöt, 703 7 | cserébe, mint más évben. Azt mondták, megdrágult a búza 704 7 | fegyverrel.~- Hogy hiszed azt?~- Hallottam a két lövést 705 7 | téged el akar tõlem venni, azt meg tudnám ölni: ha ember, 706 8 | mindamellett is ne átkozzuk azt az embert! - monda a halásznak. - 707 8 | írószobája ajtajáig.~Hanem amint azt fel akarta nyitni a kulccsal, 708 8 | napját tudhatta volna Timéa, azt kellett sejtenie, hogy a 709 8 | Timéa. Kezét karjába ölté, s azt mondá neki:~- Menjünk reggelizni.~ 710 8 | szeretetre méltó ötlet öntõl! Azt mondani a feleségének: „ 711 8 | aztán öt hónapig még csak azt sem tudatni, hogy hol jár!~- 712 8 | szeretetreméltó dolog egy férjtõl. Azt más is megteszi, hogy az 713 8 | minõ mesét gondoljon ki, ha azt fogja tõle kérdezni, hol 714 8 | egy szóval sem kérdezte azt.~Két széket húzott az íróasztalhoz, 715 8 | vezetését rám bízta.~- S ön azt maga vezette?~- Én úgy értettem, 716 8 | értettem az üzlethez; hanem azt gondoltam, hogy itt minden 717 8 | kellõ tudományban hiányzott, azt helyrepótolta. A tiszta 718 8 | Ez összeg nem hever; én azt az ön meghatalmazása szerint 719 8 | E tudósítások után én azt gondoltam, hogy ön ezt tenné. 720 8 | Más asszony bezárta volna azt a megnyert nagy pénzt, hogy 721 8 | vállalatot, megtízszerezve.~- Én azt hittem, hogy ön is így cselekedett 722 8 | napokat, ha Timéára gondolt, azt képzelé: õ most keres magának 723 8 | pénz van kezében elég, azt teheti vele, amit akar; 724 8 | járt-kelt, mint aki mindig azt tanulta. Gyakran pereket 725 8 | õneki magának kellett volna azt végeznie öt hónap alatt, 726 8 | olyan nehéz volt. - Csak azt lehetne tudni, mit gondol 727 8 | úr régen kikérte magának azt a szerencsét, hogy amint 728 8 | lelkében.~És nem volt bátorsága azt mondani nejének: „Ha szenvedsz, 729 8 | találja kimondani: „Noémi!”, s azt meghallja az a , ki fél 730 8 | semmit el nem áruló arcot; azt mondta: dohányozni akar, 731 8 | íróasztala fiókjának kulcsát.~Azt már tudta Mihály, hogy Timéa 732 8 | forgatni, nem nyitott, ha csak azt nem tudta a kezelõ, hogy 733 8 | kérdés: hogy jutottál hozzá? Azt a „megszerzõnek” csak a 734 8 | fog mindent.~Tudni fogja azt, hogy Timár az õ apjának 735 8 | rejtélyes eltemetése még azt a gyanút is költheti lelkében, 736 8 | jártam. Hogy mit tettem ott, azt majd megtudja ön késõbb. 737 8 | arcára vissza, akkor ez azt fogja olvashatni azokból: „ 738 8 | történt.~Amint Timéa meglátta azt az arcképet, egyszerre átváltozott 739 8 | kézzel kapott az arcképhez, s azt hévvel szorítá ajkaihoz, 740 8 | bámult; sohasem hallotta õ azt Timéától.~Ez pedig, amint 741 8 | Ez pedig, amint meglátta azt a másik nõt, önfeledten, 742 8 | csókolja.~Hanem a szívdobogás azt mondá neki; „Ne lopj!”~Most 743 8 | rubintok tüze nem melegítette azt fel!~ ~ 744 1 | gazdag üzérek úgy nevezik azt egymás között, hogy üzleti 745 1 | hogy fõfájásban szenved, azt akarja neki monda­ni: lásd, 746 1 | És Athalie nem tûrheti azt, hogy valaki boldog legyen 747 1 | ennél a háznál. Hol lopta azt a boldogságot? Mért nem 748 1 | véghetetlen jóságú Levetinczy úrra azt a legnagyobb boldogságot 749 1 | megvallom az igazat, mikor azt meghallottam, már engedelmet 750 1 | gorombaságért, de csak kimondom, azt mondtam magamban: de már 751 1 | emberevõ vademberrel harcolt, azt csak az Isten tudná elmondani! 752 1 | ahogy õ maga szentül hitte azt, és a fejét merte volna 753 1 | egészségét az üzlet vezetésével; azt majd ügynökeire fogja bízni, 754 1 | fognak.~Hát õ hova megy? azt nem kérdezte tõle senki. 755 1 | mindannyiszor megfenyegeté, és azt mondá, hogy rossz a világ.~- 756 1 | vállalkozott volna , hogy azt kimutassa.~- Nem volt-e 757 1 | akkor beleszeret Rachelbe, azt is feleségül veszi, s kinek 758 1 | Mikhált Paltieltõl, még azt is elvette; beleszeretett 759 1 | Hát aztán ki kívánhatja azt, hogy valaki bölcsebb legyen 760 1 | kalugyer éppen nem sejtette azt, hogy õ most útleveleket 761 1 | leballagni; ott megtalálta azt, s aztán mint szoká, egyedül 762 1 | Mihály vállára tette kezét, s azt mondá neki:~- Egy szegény 763 1 | és lesüté szemeit.~Mihály azt hitte, hogy most mindjárt 764 1 | bölcsõ mellé; átkarolta azt mind a két karjával, s bölcsõstõl 765 1 | férfi szemei közé, mintha azt mondaná: „hogy kérdez tõlem 766 1 | kacagott, nagyot kiáltva; tán azt mondá: „ugyan mit kérded 767 1 | mondá: „ugyan mit kérded azt?”, s aztán megint lehunyta 768 1 | maga nyelvén beszélni. Biz azt sírásnak nevezik. Szerencse, 769 1 | hogy vannak, akik megértik azt a beszédet is.~Megéhezett.~ 770 1 | Megéhezett.~Akkor aztán azt mondta Noémi Mihálynak, 771 1 | sarkából; más központ ragadta azt magához.~Új cél, új élet 772 1 | élet áll elõtte; - csak azt az egyet nem tudja, hogy 773 1 | angyalkának. „Angelosz” eredetiben azt teszi, hogyküldött”. Egy 774 1 | bír; mely beszélni tud; s azt a színt elveszti a szem, 775 1 | nem segíthetek-e én neki? Azt hiszitek, hogy nekem nincs 776 1 | izmokkal.~Mihály végigcsókolta azt vállától körme hegyéig, 777 1 | vállától körme hegyéig, s aztán azt mondta, hogy lesz”.~- 778 1 | egy diófát ledöntött, s azt az ágaitól letisztogatta, 779 1 | senki?~- Majd elmesélem azt neked egyszer! - monda 780 1 | Gondviselés ez ellen védelmet, azt, hogy ha lefeküdt, elalszik, 781 1 | létezését; de az nem fedezi azt fel a világnak.~Ez osztály 782 1 | börtöntõl. A sziget asszonya azt is meg tudja gyógyítani. 783 1 | tanítványokat, mint ezeket õhozzá.~Azt is tudja mindenki, hogy 784 1 | tanulja meg leghamarább.~Azt gondolja, hogy ennek úgy 785 1 | mondott igazat, mikor Noéminek azt válaszolta, hogy ért hozzá. 786 1 | kereskedõnél is megszokták már azt. Aztán meg más háznál is 787 1 | Timárt így képzelni. Timéa is azt hitte, hogy Mihálynak olyan 788 1 | neki.~Mit is kezdjen vele?~Azt kezdte, hogy hozatott a 789 2 | a legapróbb részletekig azt a meráni faházat, külsõ-belsõ 790 2 | munkához. De nem volt szabad azt senkinek elárulni, hogy 791 2 | állta volna a titok, hogy õ azt vasárnap esténkint bizalmas 792 2 | törõdik az most üzletével; azt intézik az ügynökei, õ egész 793 2 | Annálfogva meg is tudta azt az egész város, s eszerint 794 2 | mennyire meglepõ, akkor attól azt fogja hallani: „De ne engem 795 2 | üdvrivalgó irigység.~A nõvendégek azt mondták, hogy ilyen férjet, 796 2 | férjeknek; a férfiak pedig azt mondták, hogy nem jel 797 2 | boldogságot árul el. Hol lopta azt? Hízelkedik, mindenütt keresi 798 2 | Athalie gúnymosolygása. Még azt is megteszi, hogy a cotillonban 799 2 | képtelenség! Athalie magáról tudja azt. Hiszen õneki is akadt már 800 2 | minden férfi; szeretni csak azt az egyet tudná, akit gyûlöl. 801 2 | lelke sötétében.~„Keresheted azt! Sohasem tudod meg azt, 802 2 | Keresheted azt! Sohasem tudod meg azt, se te, se más, hogy amit 803 2 | csináltam, faragómunkát, azt azért tettem, hogy megtanuljam, 804 2 | lett. Találd ki, hogy híják azt, te védördöge ennek a háznak!”~ 805 2 | kezében, arra kérve, hogy azt üresen hozza haza. Athalie 806 2 | odahívta a halászokat, s azt mondá nekik, hogy szállítsák 807 2 | rózsák rég elnyíltak már, azt az idõt Mihály a monostori 808 2 | meg kellett neki csinálni azt, hogyköd elõttem, köd 809 2 | semmi neszt nem hallott, azt jelnek vette. Hogy Almira 810 2 | a konyhában, s ez ismét azt jelenti, hogy gond van , 811 2 | mondja meg senki. Majd meg azt látta, hogy amint annak 812 2 | maga elõtt találni, aki azt fogja tõle kérdezni: „Hol 813 2 | gyermekkel sok babona jár. Azt mind el kell hinni. Azért 814 2 | lármázott, fecsegett: hogy mit? azt csak õk értették ketten: 815 2 | ölébe kaphatta a gyermeket, azt mondá neki:~- Most már aztán 816 2 | maradok, amíg fölépítem neked azt a házat. Mi az, Dódi?~A 817 3 | békében élhetne itten.~Pedig azt igen egyszerûen elérhetné. 818 3 | hogy õt imádja. És midõn azt a gyermeket ölébe veszi, 819 3 | szóval, meg is csókolta azt a megütött kis kezet; de 820 3 | Timár megharagudott ; azt mondta: akaratos rossz természet 821 3 | megtapintá homlokát, kezeit, s azt tanácsolá neki, hogy csak 822 3 | nyári kiöntései terjeszték azt szokatlan mérvben.~Még mikor 823 3 | akinek nincsenek titkai; aki azt beszéli ki, amit tud.~A 824 3 | gyémántokat? Bohó vagy. Azt hiszed, hogy az, ami a gyémán­ 825 3 | az agy forrósága, akkor azt mondá Noéminek:~„Óh, milyen 826 3 | hogy Mihály megmaradjon. Azt hitte, emberrel van dolga, 827 3 | tizennegyedik nap reggelén azt súgá Teréza Noémi fülébe, 828 3 | meg ne lássa, hogy sírt, s azt ne kérdezze tõle: miért 829 3 | könnyebbülten érezte magát; azt mondta, hogy valami húslevest 830 3 | tartva. A beteg felszürcsölte azt, s azt mondá, hogy jólesett.~ 831 3 | beteg felszürcsölte azt, s azt mondá, hogy jólesett.~Noémi 832 3 | örül.~Akkor aztán Mihály azt kérdezte tõle: „Hát a kis 833 3 | csinál?”~Noémi megijedt: azt hitte, Timár észre fogja 834 3 | magát szobájában.~Noémi azt az éjszakát a gyermek mellett 835 3 | ingecskéjét varrom.”)~És aztán azt mondá neki:~- Magamnak varrok 836 3 | mosolyra vonta arcát, s azt felelé : „Igaz!”~Ismét 837 3 | melybõl hirtelen felriadt. Azt sem tudta, hogy aludt volt.~- 838 3 | helyettem is.~Noémi úgyis azt tette.~- Mit mondott Dódi? - 839 3 | dombot emeljenek föléje. Ha azt Mihály meglátja, mindig 840 3 | mosolyogva nyújtá oda neki - azt a fehér rózsát.~Mihály elvette 841 3 | múlófélben van. Én mondottam azt Noéminek, hogy amíg fel 842 3 | érthetetlen?~Meg akarta azt tudni.~- Noémi!~- Mit kívánsz, 843 3 | a búcsúcsók volt. Mikor azt mondtad, hogy piperét varrsz 844 3 | Pedig szegény teremtés csak azt kívánta tõle, hogy szeresse.~ 845 3 | elsétálhatott a szigeten, folyvást azt kutatta, amit nem akartak 846 3 | fejével. Hogy nem lehetett azt elõle eltitkolni! A fehér 847 4 | rózsatõn. Timár egész nap azt tette, hogy e rózsa­bimbók 848 4 | leste. Mikor egy kinyílt, azt leszakította, és eltette 849 4 | csak a múltat látja; és azt mindig látja.~Egyszer azt 850 4 | azt mindig látja.~Egyszer azt mondá Noémi Timárnak:~- 851 4 | Bár soha ne láttam volna azt a vörös félholdat!”~Teréza 852 4 | egészen? Senki sem lakja?~- Azt senki sem tudja! - felelt 853 4 | távcsõvel, csupa üregekbõl áll; azt mondják, azok tûzhányók 854 4 | mégazelõtt”. Hanem aztán azt a kérdést tettem magamhoz: „ 855 4 | aztán még jobban hiszem azt. Ha ott nincs se fa, se 856 4 | hogy azzá legyen.~Mihály azt mondta, hogy hûvös az éj, 857 4 | értesítésekkel; mindenre azt mondta, hogyjól van”; 858 4 | minden embert a szobájából, azt mondta, hogy aludni akar, 859 4 | freskófestmények a padmalyon mind azt mondják neki: „Mit jössz 860 4 | az ember.~És Mihály tudta azt, hogy õ most aluszik, s 861 4 | ellakhatott éjszakára.~Timár azt is jól tudta, hogy a szobája 862 4 | van, nem láthat semmit, de azt hallja, hogy valaki leült 863 4 | lélegzetvételét.~Így hallgatta azt Noémi hosszú éjszakákon 864 4 | nõalakhoz. Többször álmodja azt, hogy fölébredett, s a fantom 865 4 | szabad elfogadni; vissza kell azt utasítani.~Mihály nyugodt 866 4 | Nincs már semmi bajom. De azt hiszem, hogy kerülnöm kell 867 4 | mindennapi lélek volna, hogy azt gyûlölni, megvetni, pénzzel 868 4 | valaki, miért oly szomorú, azt felelte; a keleti pestis 869 4 | tõle.~Ez orvosi tanácsra azt mondta Mihály: „nem szeretek 870 4 | embereket látni”.~Ekkor aztán azt tanácsolták neki, hogy válasszon 871 4 | kétszer-háromszor azóta. Most hát azt mondá, hogy majd ott fogja 872 4 | elfeledtek utánajárni: - azt, hogy a nyár végén az egész 873 4 | helyébe, és senki nem jön azt onnan lekaszálni. Csendes 874 4 | mikor felháborodik; és azt sem tudja senki, hogy miért.~ 875 4 | magával, nehány nap múlva azt is hazaküldte, azon ürügy 876 4 | borít a nyár; és azután azt a nagy égi talányt, a változatlan 877 4 | Mihálynak valami untalan azt súgá, hogy neki mégis oda 878 4 | kijárás.~Maga szerezte magának azt.~Két egymásnak ellenmondó 879 4 | elmúlt életére: hol hibázta azt el?~Mikor Timéa kincseit 880 4 | úgy lépett eléje Mihály. Azt nem tudhatta, hogy Timéa 881 4 | hogy Timéa mást szeret. Azt nem tudhatta, hogy annyira 882 4 | a harmadik emberhez, és azt mondanod neki: „Barátom, 883 4 | megismerte volna benned a férfit.~Azt a másikat az tette eszményképpé 884 4 | hogy most eléje lépj, és azt mondd neki: „Timéa, én önnek 885 4 | jelent meg az égen.~Timár azt mondta magában: „Ez az én 886 4 | Évekkel elõre tudják õk azt már, s nagy furfanggal mesterkedik 887 4 | szemei vették észre arcán azt a rejtegetett mély elhatározást, 888 4 | õrült, az öngyilkos is tudja azt mind. Takargatni akarja 889 4 | az, hogy mindenki arcáról azt véli leolvasni, hogy az 890 4 | dínomdánom kezdete elõtt azt mondá Fabula Jánosnak:~- 891 4 | viasztekercset feje fölé tartá, s azt kérdezé a tántorgótól: „ 892 4 | Miért ne tehette volna azt? Most milyen tehertõl volna 893 4 | kedvenc rögeszméje lesz, azt követeli a sorstól, hogy 894 4 | Visszakívánkozott hozzánk. Azt mondta, hogy jobb itt, mint 895 4 | jobb itt, mint az égben. Azt mondta az Úrnak: „Neked 896 4 | magunkhoz fogadtuk. Hát bánja ön azt?~Timárnak egész teste úgy 897 4 | felgyûrte karjairól. Teréza azt hitte róla, hogy megõrült. 898 4 | Éppen hajnalodott.~Noémi azt álmodta, hogy valaki az 899 5 | tõle a senki szigetét, hogy azt megint visszaadja neki, 900 5 | lelke sem volt már az övé: azt is elzálogosította már a 901 5 | kézmunkával volt elfoglalva.~Azt a kis házat, amit a múlt 902 5 | zárható, nyitható, miután azt elõre kimondta Timár, hogy 903 5 | sziget terményébõl akarta azt kiállítani. Csak az ablakokkal 904 5 | Mária-üveg”-nek is neveznek. Azt nagy gonddal kiemelte a 905 5 | jókedvû gyermek. Timár azt mondta, hogy maga fogja 906 5 | mindent meg fog tanulni.~Timár azt hitte már, hogy ez mindig 907 5 | végeig.~Egyszer aztán a sors azt mondta neki: „Megállj!”~ 908 5 | szeretettel és örömekkel. Ha azt nem tettétek volna, rég 909 5 | Hisz amit kérhetnék tõle, azt már megadta. Ugye igaz ez, 910 5 | át a gyümölcsöt.~A kofa azt az észrevételt tette, hogy 911 5 | a sors, hogy kárpótolja azt nagy szenvedéseiért éppen 912 5 | hangzott lelkében, mely azt mondá, hogy egy nagy örökség 913 5 | napokat okolták. Teréza azt mondá neki, hogy szokott 914 5 | valakinek nyújtani, hogy azt megcsókolja. Teréza bizony 915 5 | uram, s hogy bûnös vagyok, azt is tudom. Mi hozott e helyre?~- 916 5 | helyre, te fecsegõ vén banya? Azt kérded, hogy mi hozott e 917 5 | temettétek el; ha tehát azt nem akarod, hogy téged is, 918 5 | ödögöt. Ti teremtettétek azt magatok, akik ijesztgettek 919 5 | Ilyen hitre tanítod te azt a kisgyermeket is?~- Azt 920 5 | azt a kisgyermeket is?~- Azt tanítja az, aki fiának fogadta.~- 921 5 | atyjának nevez.~- S hogy híják azt az embert?~- Mihálynak.~- 922 5 | De hát a másik neve?~- Azt nem kérdeztem tõle soha.~- 923 5 | Hát mit tudsz felõle?~- Azt tudom, hogy becsületes ember, 924 5 | kérdezem én ezt tõled, hanem azt kérdezem, hogy ki az az 925 5 | nevét, de egyebet semmit. Azt sem mondom meg senkinek. 926 5 | gyermekemet hagyták meg nekem. Én azt a kisgyermeket fölneveltem, 927 5 | hozta neked ide helyedbe azt a fermánt?~- Ez a férfi, 928 5 | fõpap eléje fog lépni, s azt fogja mondani: „Ah! ön az, 929 5 | szorongatott helyzetében azt a török szövetû tarka gyapotszõnyeget 930 5 | Brussából való. Most hozta azt egy átutazó palikár, s nekem 931 5 | Timár megcsókolá a kezét, s azt mondá neki: „Anyám!”~Teréza 932 5 | szemébe nézett. E szemek azt mondák: „Ráemlékezzél arra, 933 5 | ültessetek fölém. Szépen azt a helyet takarjátok be eleven 934 5 | ezüst szemfödél vonta be azt egyformán mindenütt. S az 935 1 | belepte a dér, azután még azt is, amíg lehullottak a falevelek, 936 1 | reszketett volna, midõn azt eléje nyújtá. A hangja is 937 1 | Timár nem akarta neki azt mondani: „még majd örökre 938 1 | is eltávozom tõled!”, de azt gondolta.~Ügyvédével akart 939 1 | kilincset, hogy akárki jön, azt még az ajtóból elutasítja; 940 1 | gondol ön, mit akarok?~- Azt nem tudhatom.~- Én pedig 941 1 | nekem. Most egy éve már azt hittem, hogy a szomorújátéknak 942 1 | éljen, miként én. Most ismét azt a tekintetet látom önnek 943 1 | városi mendemondát, mely azt kürtölé, hogy a délceg õrnagy 944 1 | egy idegen katonatiszttel: azt kegyetlenül megsebesítette, 945 1 | Zófi asszony maga mondta el azt neki, s a szentkép szemei 946 1 | De a levél?~- Olvasta ön azt?~- Nem. De tudom, mi volt 947 1 | nem az volt.~- Ki tudhatja azt?~- Zófi asszony és én. S 948 1 | másikra menni. Az ember azt hihetné, hogy egy ilyen 949 1 | csüggedten rogyott karszékébe, s azt mondá: „nem hiszek önnek”.~- 950 1 | érdekes sport. Ön holnap azt mondhatná: „amíg a hideg 951 1 | megzörgetné az ablakát, s azt mondaná: „már lehet!”. Akkor 952 1 | visszatérne ide.~- Én tegyem azt? - szörnyedt fel iszonyodva 953 1 | megvetõen nézett végig rajta.~- Azt hittem, hogy ön férfi. S 954 1 | férfi. S mikor önnek valaki azt mondja: nézd, itt fog lenni 955 1 | távolból leste volna õket, azt hitte volna, suttogó szerelmesek.~ 956 1 | csavarja pedig kijár. Még ha azt kihúzza is valaki, nem tud 957 1 | ajtóüregen végzõdik. Belül azt egy kép takarja, gyöngyház 958 1 | akarta távolíttatni onnan azt a képet, de Timéa nem engedte, 959 1 | emberek nyelve eljár, s azt nem tudhatták, hogy titkaikat 960 1 | alszik.~- Adja ön ide nekem azt a kulcsot.~Athalie kivette 961 1 | maradt délig; ebéd után azt mondta, hogy a Balatonra 962 1 | Utazókocsija ott várt a túlparton, azt még nem eresztették át a 963 1 | csomó bankjegyet találomra, azt tárcájába tette, s azzal 964 1 | egyúttal tintatartó is volt; azt elõvette, a recepissét a 965 1 | folyosóról volt a bejárás, s azt több üres szoba választotta 966 1 | bizonyítványa. Rég kívánta azt. Hogy lelkét megnyugtassa, 967 1 | vetni, utálni, gyûlölni azt a nõt, kinek eddig a tisztelet 968 1 | Noémit, megadhatja neki azt a rangot, mely õt megilleti: 969 1 | kincsrõl önkényt lemondani, azt visszaajándékozni önmagának, 970 1 | hidegvérû bölcs kerül felül, az azt mondja: „Minek volna itt 971 1 | tagadhatta meg magától, hogy azt a tõrbotot meg azt a zsebpisztolyt, 972 1 | hogy azt a tõrbotot meg azt a zsebpisztolyt, amit Athalie 973 1 | hevélye határozza majd el azt, melyik kerül felül; az 974 1 | zengõ fái volnának, amik azt mondják: „ne menj!”~Gondolkozott. 975 1 | utcaszegletnél besuhanva. Azt követte.~Nyitva talált maga 976 1 | A fehér arc megtalálta azt, aki elõtt lángba boruljon.~ 977 1 | ajkai is mondhatták volna azt, amit az arca elárult...~ 978 1 | társalgó. Hogy ki ez ember, azt közelebbrõl nem tudom, mert 979 1 | természetûek. Hogy ön kicsoda, azt nem tudjuk; hanem az bizonyos, 980 1 | kit szíve imád, úgy védi azt a másik férfit, ki neki 981 1 | mindnyájunk hallatára -, hát önök azt hiszik Levetinczyrõl, hogy 982 1 | tévedt.~- Én válasz helyett azt az embert pofon ütöttem.~ 983 1 | félrekapta a fejét a leslyuktól; azt hitte, az õ arca kapja meg 984 1 | lapjait; azután visszatette azt az asztalra, s némán nyújtá 985 1 | kezébe, s ajkához emelte azt; alig volt észrevehetõ, 986 1 | rezzent fel erre a szóra. És azt a villanyütést megérezte 987 1 | lehetõség? Hogy Timár élete azt a rettenetes fordulatot 988 1 | Hisz én nem engedhetem azt, hogy ön megsemmisüljön, 989 1 | megsemmisüljön, én nem nézhetem azt hidegvérrel, hogy önt magával 990 1 | oszlopát sem döntené ki. Azt is nyugodt lélekkel mondhatom 991 1 | mondtak ki elõttem, amire azt mondtam: „hazudsz”, s amiért 992 1 | végighallgatám, bizonyítja azt, hogy önt tisztelem. Hagyja 993 1 | és ne kérdje tõlem soha azt, amit ma kérdezett. Fölhívom 994 1 | melyet én hímeztem. Ön látta azt hosszú heteken át, midõn 995 1 | egy szomorú emlék énnekem. Azt hitették el velem, ez az 996 1 | lesz. S mikor elkészült, azt mondták: „Mármost vesd le, 997 1 | tisztel, szeret? Én mondjam azt, hogy gyûlölöm? Én, aki 998 1 | mondani.~- És végül, uram, ha azt tudnám meg, ami minden nõre 999 1 | volt, hogy mást szeretett, azt mondanám: „az Isten áldja 1000 1 | mondanám: „az Isten áldja meg azt, aki õneki megadta azt a


1-500 | 501-1000 | 1001-1245

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License