Part,  Chapter

 1 2 |        arcán feledte volna szemeit valaha.~Sûrû, fekete haja valami
 2 4 |       ismeri, s még kevesebb merte valaha felhasználni.~Ez az átjárás
 3 7 |       ehetik belõle, anélkül, hogy valaha jóllaknék vele; mert mire
 4 7 |        szemeiknek megérzé, hogy õk valaha egymás sor­sának rejtelmes
 5 9 |         mint egy állat? Látott már valaha valaki egy kutyát, mely
 6 12|            deszkára; amilyent csak valaha S-nek olvastak a szerbek.~-
 7 2 |        tanácsolom, pajtás, hogy ha valaha házasodni akarsz, s belebotlasz
 8 4 |           melyrõl azt hiszik, hogy valaha tûzhányó volt.~A Csetátye
 9 5 |            jó barátok voltak, mint valaha.~Soha olyan egymást szeretõ
10 7 |           ne legyen.~- Hallotta ön valaha hírét a Staatsrathnak?~-
11 1 |           nagy vagyonnak az alapja valaha az övé volt; csak azt tudja,
12 2 |        volt rávehetõ, hogy tegezze valaha Timéát.~S ami legfinomultabb
13 2 |         csak egy édes szót váltana valaha, ha csak egy nyájas mosolygást
14 4 |           látott is maga gyémántot valaha.~S azzal a diffamált gyûrût,
15 6 |       Engedje nekem, hogy ha önnek valaha levelet írok, e szóval kezdhessem: „
16 8 |            vállalat mindennél, ami valaha Európából kiindult. Éljen
17 1 |    asszonyság váljék belõle, s még valaha Levetinczy úr neje legyen.
18 1 |    feleségül veszi, s kinek jutott valaha eszébe õt bigámiáért beperelni?
19 3 |          Noémi. Megver a szemével. Valaha övé volt e ház, s most ide
20 4 | boldogot-boldogtalant, akinek csak valaha hírét hallotta; egész háza
21 1 |           S nem emlékszik rá, hogy valaha azelõtt látta volna valahol?~-
22 1 |          rettegni legyen kénytelen valaha, hogy valami szerzeményének
23 1 |            egy szavam, egy könnyem valaha panaszt árult volna el?
24 2 |    veszedelmes imposztor, aki csak valaha a világon létezett. Amíg
25 2 |       tudom, hogyan fogjuk azt még valaha visszaszerezni.~Ez hát az
26 4 |        uraságodat láttam volna már valaha.”~„Láthattál biz engem,
27 4 |        kószáltál te Törökországban valaha?”~„Voltam én ott is. Hát
28 5 |        férje? Hogy vegye ölébe még valaha Dódit?~Nincs, nincs neki
29 7 |        Tódor sem hitte volna, hogy valaha ilyen nagy tisztesség éri
30 8 |          Athalie lenne még egyszer valaha gazdag, és Timéa lenne szegény,
31 9 |          attól a gondolattól, hogy valaha alva lássam õt magam elõtt.~-
32 10|   megjelent, s eszébe jutott, hogy valaha éppen így mondta Athalie
33 11|            aki hallott, aki értett valaha e szentséges szent suttogásokból,
34 12|         arcot, szoborfehéren, mint valaha, és e fehér homlokon a halántékig
35 14|         hogy talán hallotta is már valaha a nevemet. Az öreg hallgatott.~
36 14|       percben úgy tetszett, mintha valaha, régen, régen, már lett