Part,  Chapter

 1 2 |          Venusl arcán feledte volna szemeit valaha.~Sûrû, fekete haja
 2 6 |  Magyarország.~Timéa le nem vette a szemeit e látványról, míg a hajó
 3 8 |  összevissza.~Hasztalan hunyta be a szemeit, annál többet látott és
 4 12|          borongatá forró tagjait. A szemeit le nem hunyta egy percre.~
 5 14|          kajütba.~Timéa nagy, sötét szemeit utána mereszté, amint a
 6 5 | beszélgetett velük, s jó volt, hogy szemeit örökösen a hímzésre lesütve
 7 5 | kisasszonyáig merte légyen emelni a szemeit. Meg ettõl a katonatiszttõl
 8 7 |      megcsókolják...~Timéa lehunyta szemeit, hogy ne lássa azt a jelenetet.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~
 9 8 |      született.”~S ha behunyta is a szemeit, ugyanazok a képek jöttek
10 1 |             Ha csak egyszer lesütné szemeit ijedten, midõn Mihály ujjai
11 1 |           vethetnie. Azután bezárja szemeit hosszú selyem szempilláival
12 3 |       viszonozza a kézszorítást, és szemeit egy percig ott feledi a
13 4 |            csinált, elmeresztette a szemeit, „elveszett!”, hörgé csinált
14 8 |          dolgozik!~Timéa elébb nagy szemeit bámulatra nyitá fel, midõn
15 1 |  szerelemtõl. Mosolygott, és lesüté szemeit.~Mihály azt hitte, hogy
16 1 |        egyszer aztán mégis felnyitá szemeit, nagy kék szemeit, s akkor
17 1 |          felnyitá szemeit, nagy kék szemeit, s akkor egy percig odabámult
18 1 |             aztán megint lehunyta a szemeit, s aludt tovább, és mosolygott
19 1 |             És aztán félrefordult a szemeit törülni.~- Nos, hát énnekem
20 3 |        éppen akkor fogta be Noémi a szemeit az örök álomra!~És nem volt
21 3 |       kezdte el gyötörni. Nem bírta szemeit álomra erõszakolni. És ezalatt
22 3 |         reám!~Noémi felemelte hozzá szemeit.~- Hol van a kis Dódi?~A
23 4 |         aluszik, s ez a vakság, ami szemeit meglepte, ez az álom vaksága.~
24 4 |            nagyot sóhajtott, lesüté szemeit, s aztán fölkelt az ágyból,
25 4 |              És mikor felnyitotta a szemeit, akkor is hangzott a gyaluharsogás
26 1 |      keresett ki a szobában, melyre szemeit függessze, ahogy szoktak
27 3 |       lezáródnak a szemei.~És amint szemeit lezárja, ott áll a Szent
28 4 |       nyomorult vállán, s nem bírta szemeit elfordítani róla.~- No,
29 4 |       gyermektõl csókoltatni.~Timár szemeit elfutotta a könny.~- Én
30 4 |          hogy Noémi aranyhaját, kék szemeit megláttam, egészen bele
31 6 |            okos állat fölemelé szép szemeit a gyermekhez, s farkával
32 9 |    felébredt a csókokra, felnyitá a szemeit, s amint azt látta, hogy
33 10|       jobban megértette a rejtélyt, szemeit annál jobban ellepte a könny.~
34 10|             Aztán eltakarta kezével szemeit.~- Az én szegény rózsáim!...~