Part,  Chapter

501 3      |                tudott felmelegedni, még ez életben boldog legyen -
502 3      |                miért ütötte meg tegnap. Ez a csekélység most, mint
503 3      |                  s legjobban megkínozza ez a hóhérlegénye a csontembernek.~
504 3      |          teneked, Noémi, ezek a tervek? Ez az aranyozás a padmalyon?
505 3      |               tudok felkelni! Agyonnyom ez a sok arany. Mind itt fekszik
506 3      |                nyújtsd kezedet; húzz ki ez iszonyú aranyhalom közül!”~
507 3      |               én eddig nem tudtam. Hisz ez a pokol tüze. A neveik is
508 3      |               megtekintse. Az ott aludt ez idõ alatt Teréza asszony
509 3      |              megint megharagudott: hisz ez nem friss víz, ez már meleg.
510 3      |                  hisz ez nem friss víz, ez már meleg. Hát meg akarsz
511 3      |                lehetett Mihály mellett.~Ez így ment aztán a hosszú
512 3      |               olyan ostoba voltam, hogy ez magamtól nem jutott eszembe! -
513 3      |          magamtól nem jutott eszembe! - Ez igazán okos gondolat volt.
514 3      |              magasba emelé föléje.~Hogy ez el tudott titkolni akkora
515 3      |            aminek semmi illata nincs.~- Ez az? - mondá kérdve Noéminek.~
516 4      |                  Szomorú idõtöltés volt ez.~Noéminek minden gyöngédsége,
517 4      |            magának, a csapás, ami érte, ez izgatott idegekre oly kínzólag
518 4      |              halottak visszatérõ arca - ez mind csak egy rossz álom; -
519 4      |             keze közt.~- Vajon mi lehet ez a hold? - kérdezé Noémi.~
520 4      |                    ismétlé Noémi. - Hát ez a nagy csillag maga van
521 4      |             semmi oka változást találni ez örökké szenvtelen arcon.
522 4      |                 még az a gondolat, hogy ez a démon, aki mindkettõjüket
523 4      |             szemébõl.~„Óh! milyen hideg ez az ágy!”~Minden olyan hideg
524 4      |                ember!”~Óh! milyen hideg ez az ágy!~A cseléd, ki vacsorára
525 4      |             erõszakkal bejutni.~Mákony? Ez jó szer. Az álom öngyilkossága.~
526 4      |                  hogy õ most aluszik, s ez a vakság, ami szemeit meglepte,
527 4      |           vakság, ami szemeit meglepte, ez az álom vaksága.~És teljes
528 4      |                ágy. Remek­mûnek készült ez, minõt még most is látni
529 4      |            Hiszen nem vagy te itt! mert ez csak álom!”~S azzal erõszakot
530 4      |              rémület, második az önvád.~Ez a szegény asszony itt fekszik
531 4      |                 keleti pestis utóhatása ez.~Végre Timéa orvoshoz folyamodott.~
532 4      |                 szárazföld elvett tõle.~Ez orvosi tanácsra azt mondta
533 4      |           utolsó vendég is elköltözött; ez idõ szerint még gõzhajó
534 4      |              más vizek lakóitól, mintha ez a tó csakugyan egy elmaradt
535 4      |              örül.~Az egy valódi szent, ez egy valódi nõ.~Vissza-visszagondolt
536 4      |              egyikünk halva nem marad.”~Ez lett volna a dolgod.~Majd
537 4      |              mégis ott kell neki lakni.~Ez égvizsgálás alatt azon rendkívüli
538 4      |              Timár azt mondta magában: „Ez az én csillagom. Éppen olyan
539 4      |            földlakók szeme láttára ment ez végbe.~A következõ éjjel
540 4      |                égben is megtörténhetik „ez”?!~Timár kísérte a csodalátványt
541 4      |                 az áttörhetetlen ûrben.~Ez a látvány gyakorolt lelkére
542 4      |               nõ. Mihályt csak sietteté ez a gyöngédség az éles kés
543 4      |               borzadva mondja magában: „Ez vesztit érzi!”~Úgy csinálta
544 4      |          számukra biztosítva.~És azután ez volt a terve:~Amint az évszak
545 4      |           világon Mihály nélkül?~Mit ér ez az egész világ már így,
546 4      |              beléd fojthatnám a lelket!~Ez a vágya volt, mikor Athalie
547 4      |            alakultak át kígyókká!~Talán ez is csak hallucináció volt.~
548 4      |                 szobájának ablaka volt.~Ez a szoba is világos volt;
549 4      |        aranyhajú angyalfõt ölelve.~- Ki ez? - szólt Timár egyszerre
550 5      |               királytól az érdemrendet, ez mind lopott jószág volt.
551 5      |              neki.~De vajon meddig tart ez a siker?~Mindenkit meg tudott
552 5      |     belevezethette kedveseit. Nézzétek, ez mind az én kezeim munkája.
553 5      |              akkor négyéves volt, mikor ez a ház elkészült. „Dódi háza!”~
554 5      |               Timár azt hitte már, hogy ez mindig így fog menni, hogy
555 5      |              életre való szenvedéssel - ez Teréza.~Teréza egy nyári
556 5      |           mondok neked valamit. Engemet ez az õsz elvisz magával. Én
557 5      |             szívem beteg. Nem szólásmód ez tõlem. Halálos baj ez. Titkoltam
558 5      |         szólásmód ez tõlem. Halálos baj ez. Titkoltam mindig, nem panaszkodtam
559 5      |            rákezdi, ismét hosszú csend. Ez már a vége felé közelít.
560 5      |               Ezen a nyáron túl nem fog ez tartani. Nem bánom, megnyugszom
561 5      |              azt már megadta. Ugye igaz ez, Mihály?~Mihály lecsüggeszté
562 5      |              Mihály lecsüggeszté fejét. Ez volt az a gondolat, ami
563 5      |              Nemcsak arra gondolt, hogy ez a nõ Noémi anyja, s egyedüli
564 5      |            mondá neki, hogy szokott baj ez nõknél, kik a fiatalság
565 5      |             Timár annál gyöngédebb volt ez idõ óta Terézához. Nem engedte
566 5      |          Mihálynak: „Siess a benyílóba, ez ne lásson téged itt!”~Timár
567 5      |                 gyermek?~- Úgy van!~- S ez a férfi hitvese a te leányodnak?~-
568 5      |               mindent tudnom kell, mert ez énrám tartozik. Micsoda
569 5      |               helyedbe azt a fermánt?~- Ez a férfi, akinek a nevét
570 5      |               annál a gondolatnál, hogy ez a fõpap eléje fog lépni,
571 1      |            Timéa is hadd legyen boldog.~Ez a gondolat bántotta mégis
572 1      |           köntöseit felcserélje.~Ah! ha ez ijedtségnek valami oka volna!~
573 1      |               függ.~Timár egész délután ez eszmével tépelõdött. Meghagyta
574 1      |             házamnál?~- No igen. Amióta ez a ház az öné. Hat esztendeje
575 1      |                 szomorújátéknak vége. S ez engem megijesztett. Ön úgy
576 1      |            arcán, amit a legelsõ évben. Ez az igazi. Szeretne ön tõlem
577 1      |           könnyezõ szentképekben. Hanem ez már mégis igaz, és Zófi
578 1      |               mellyel az õrnagy vívott. Ez egy emlék.~- Jó - monda
579 1      |             Athalie suttogott Timárnak, ez volt:~- Mikor Brazovics
580 1      |                 a házat építette, akkor ez a szoba, mely most Timéáé,
581 1      |            kijáró kürtõn keresztül kap. Ez a falban járó üreg egész
582 1      |                 atyjának?~- Úgy hiszem, ez üzletéhez tartozott. Neki
583 1      |              Timéa hálószobájába juthat ez úton? - kérdé Mihály valami
584 1      |            mégis - és mégis úgy kínozta ez a gondolat!~Ha kiszínezte
585 1      |             kedve; de ellopatni hagyni! ez fellázítá.~Mit fog tenni,
586 1      |           asszonyt csábítójával együtt. Ez az okos ember eljárása.
587 1      |      megdöbbentõbb ajándék kíséretében. Ez ajándék egy kettétört kard.~
588 1      |                 húzva „önnek a férjét”. Ez volt az az ok, uram, mely
589 1      |            mulatságos társalgó. Hogy ki ez ember, azt közelebbrõl nem
590 1      |         szokásom. Nem tûnt fel önnek is ez ember, asszonyom? Láthatta
591 1      |                  Rólam ne beszéljünk.~- Ez az ember együtt szokott
592 1      |             gyanúra kezdett jönni, hogy ez egy kalandor. Egy este sarokba
593 1      |         elbeszélésbe vannak elmélyedve. Ez a tárgy éppen a Szent György
594 1      |                megmutatom önöknek, hogy ez az ember, ez a Levetinczy,
595 1      |              önöknek, hogy ez az ember, ez a Levetinczy, harmadnapra,
596 1      |                   Mindjárt láttam, hogy ez az ember megbánta, amit
597 1      |                fordult csapás közben, s ez okozta, hogy eltörött. Másnap,
598 1      |                 kézszorításban megadni. Ez sok volt, ez nekem igen
599 1      |    kézszorításban megadni. Ez sok volt, ez nekem igen nagy jutalom.
600 1      |                 felállva helyébõl. - Ha ez az ember egyben hazudott,
601 1      |               Ismeri ön ezt az öltönyt? Ez azon köntös, melyet én hímeztem.
602 1      |                  Azt hitették el velem, ez az én menyasszonyi köntösöm
603 1      |              mondták: „Mármost vesd le, ez más menyasszonynak készült!”
604 1      |      menyasszonynak készült!” Ah! uram, ez a tõrdöfés halálos volt
605 1      |                 eltakarta kezével arcát ez indulat sugallta szavára
606 1      |             lelkemen ejtett évek elõtt, ez a kardcsapás kiegyenlítette;
607 1      |            átkozott! És átkozott legyen ez a ház! És átkozott legyen
608 2      |               VESZTESÉG~Futni, de hová? Ez most a kérdés.~Az órák tízet
609 2      |            veszedelmes jégen keresztül. Ez éppen jó illusztráció volna
610 2      |                 Timéa!~Óh! milyen nehéz ez elõl a név elõl elmenekülni!
611 2      |                 bevárni, míg megvirrad.~Ez kínos éjszaka lesz.~Mint
612 2      |            férjét rágalmazni merte.~Még ez elõtt is meg kell hajolnia.
613 2      |                 szenvedj együtt velem!” Ez az angyalok kegyetlensége.~
614 2      |           melytõl én õt megfosztottam.”~Ez Timéa.~De hát Noémi!~Mit
615 2      |                tengerésztiszt? Ki lehet ez az õ ellensége? Nem lehet
616 2      |             Valami azt súgja neki, hogy ez elõl az ember elõl jó volna
617 2      |            volna elfutni.~Futni! Hiszen ez az õ folytonos ösztöne.
618 2      |              világrészbe!~De hát Timéa!~Ez a név a hajótörés rá nézve.~
619 2      |                Csak õ maga - és a hold. Ez pedig jó cimbora. Látott
620 2      |                 hamuvá kell lenni, mert ez az igazság a nap alatt!
621 2      |          thymiánvirágot tépni a sírról: ez Noémi. Az élve eltemetett
622 2      |                  add kezedet, s vonj ki ez aranysírból engem!”~Timár
623 2      |          kedvezõ tudósítást.~A levélben ez volt:~Uram!~Legutóbbi levelem
624 2      |             nálunk hagyta kamatoztatni. Ez ez az ember a legnagyobb
625 2      |                 hagyta kamatoztatni. Ez ez az ember a legnagyobb csaló
626 2      |                levelet.~Tízmillió reis! Ez mintegy százezer forint.~
627 2      |              még valaha visszaszerezni.~Ez hát az elsõ csapás, gondolá
628 2      |               az útra. Idegenekre nézve ez a legveszélyesebb betegség
629 2      |              elküldted Brazíliába, hogy ez így fog következni? De igen!
630 2      |                 felé õ kinyújtja kezét.~Ez a kéz meg van átkozva!~Egyszer
631 2      |            helyet találni a világon.~És ez az ember tizenöt évig fogja
632 2      |                 rémekkel teljes éjszaka ez!~Hát nem fog-e már soha
633 2      |          kezdett; a visszafordított láz ez!~Félve tekintett maga körül.
634 3      |              magát.~Megáll hallgatózni. Ez idõ tájon rorátéra szoktak
635 3      |            annak a malomnak a kísértete ez, mely õt futása végén ijeszteni
636 3      |                 látott semmit. Nem volt ez nappal, hanem éjszaka. A
637 3      |      jégtorlaszok csoportosulnak össze; ez egy csendes pillanatában
638 3      |              zengõ sziklájára, csakhogy ez nem hagyja abba. A titkos
639 3      |                 melynek felszíne tükör.~Ez okozza ama hangokat.~Aki
640 3      |              kedélyére különösen hatott ez ismeretlen tünemény.~Mindig
641 3      |            értené, hogy mit beszél most ez a jéglap itt a lábaink alatt!~
642 3      |               másutt nem ismernek; hogy ez nagy veszedelem a keresztülutazókra
643 3      |           messzirõl nem veszik észre, s ez be nem fagy soha, mert a
644 3      |                De még veszélyesebb lesz ez - magyarázá a vén halász
645 3      |            tapasztalatai nyomán a halak ez idõ tájon seregestül össze
646 3      |                a beleillõ jégkockákkal. Ez aztán a boszorkánytánc!~
647 3      |            hanyatt esett a jégen; hanem ez volt aztán utolsó hõstette.
648 3      |          levelet, s megírja benne, hogy ez volt a fogaskirály. Aki
649 3      |               mázsa halat rántottak ki. Ez a Timár igazán szerencse
650 3      |                nótáját:~„Jaj, de szakad ez a húr!~Majd megfizet ez
651 3      |                 ez a húr!~Majd megfizet ez az úr?”~S ahol cigány van,
652 3      |                 egészen biztosítva volt ez éjszakai nyugalmának megháboríthatlansága
653 4      |                 a fél szemet eltakarja.~Ez az alak mondta Timárnak
654 4      |         tisztességes öltözõ ruhát; mert ez a mostani már nagyon magán
655 4      |          ezreseket és százasokat.~- No, ez is csak valami! - szólt,
656 4      |                mondjad, nem barbarizmus ez?~Timár reszketett.~- Azt
657 4      |                 elfordítani róla.~- No, ez is megvolt. Akkor odavittek
658 4      |               férfiú szintén levasalva. Ez lett volna nekem tizenöt
659 4      |              másik tolvajnak a kincsei. Ez a Nro százharminchárom,
660 4      |                 még engem is meglopott. Ez nem fordult még elõ a rubrikámban
661 4      |            megölte és kifosztotta!”~- S ez a rendkívüli ember, a nagy
662 4      |             töltötte meg azt golyóra.~- Ez a fölfedezés egészen elvette
663 4      |                társam nem tudott úszni, ez belefulladt a vízbe; a másik
664 4      |             egész testében bénultan ült ez ember elõtt, kinek kezébe
665 4      |            hírnevedért. Mint megtudtam, ez a bolond ember éppen a fehér
666 4      |          madonna férjének becsületeért. Ez is olyan ritka szerencse,
667 4      |               cinikus humorral mondá:~- Ez az emlék a Nro három, amit
668 4      |               en a számomra. Komáromban ez eset után többé nem marad­
669 4      |            végeig ellappanghat az ember ez országban, amire élõ példák
670 4      |                csitítá õt a kalandor. - Ez a fegyver meg van töltve,
671 4      |        táncmulatságban a belépti díjat. Ez már olyan, mint a tízparancsolat.
672 4      |              jobban: csak ketten vannak ez egész tanyán. „No hisz éppen
673 4      |                  pajtás: nem a te bajod ez, hanem az enyém; akkor ez
674 4      |               ez, hanem az enyém; akkor ez a leány egy akkora pofont
675 4      |                 örömnek.~- Ago gratias! Ez is az enyim volt. Hanem
676 4      |                   Hjaj, pajtás! Ha csak ez az egy kutyavér terhelné
677 4      | keresztülharapta az izmaimat a csontig. Ez a Numero negyedik emlék
678 4      |               is az õ keze verte rajta.~Ez az ember tudja azt jól,
679 4      |              akarta õt tenni lába alul. Ez az ember tudja azt, hogy
680 4      |       gazdagodott meg, s irigy rá érte. Ez az ember tudja azt, hogy
681 4      |                elvette mind a kettõt, s ez az ember most féltékeny
682 4      |                 egy álmában üldözöttét. Ez összesebzett alaknak látása
683 4      |                 hát, nem olcsó kívánság ez?~- Végezze ön, mit akar?~-
684 4      |                 villanyütés érte volna. Ez a szó felzavarta kedélytompulását.~-
685 4      |            Timárt most már bosszantotta ez az ízetlen kívánság.~- Ah!
686 4      |               kiváló jó levegõje van, s ez az én Dél-Amerikában megrongált
687 4      |                földönfutó instantiáját?~Ez az ízetlen gúnyolódás nem
688 4      |              igézet benyomását Timárra. Ez kezdett felocsúdni kábulatából.
689 4      |                fog elõtted ajtót zárni. Ez a nõ büszke, és hamar átváltozik
690 4      |            ennek a makrancos tündérnek! Ez a caprice-om most. S hát
691 4      |             szerencsétlenné teszed.~Óh! ez az ember egyenesen a szívére
692 5      |                 állt oda, hogy tán majd ez a dühös ember most bosszúból
693 5      |                  Hogy illenék egymáshoz ez a két alak! Csak taglejtéssel
694 5      |              Timár elnézi, hogy távozik ez ember udvaráról. Elkíséri
695 5      |           minden elõjel nélkül felzúdul ez a sajátszerû orkán; a halászoknak,
696 5      |              helyet is. Itt van a hold. Ez a hideg csillag. Hogyan
697 5      |               nincsen semmi! És ha majd ez az ember fel fogja keresni
698 5      |            múltak, hogy nem imádkozott. Ez órában eszébe jutott az
699 5      |                mely vele dacol: embert.~Ez órában eszébe jutott, hogy
700 5      |                 futok, s tehozzád jutok ez órában én. Nem panaszkodom
701 6      |            vezet, ahol Teréza nyugszik. Ez Noéminek mindennapi útja
702 7      |           márciusi napok vetették végit ez évben a szigorú télnek.
703 7      |                 következtetni kilétére.~Ez a Levetinczy Timár Mihály
704 7      |              ami hálójukba beléakadt. S ez azután tökéletesen kimagyarázta
705 7      |                Balatonon; kétségtelenül ez volt az oka a nemes úr balesetének;
706 7      |                amint az elsõ hírt vette ez esetrõl, azonnal leutazott
707 8      |             akkor kezdõdött özvegysége. Ez a határidõ is elmúlt; már
708 8      |       türelmetlenkedett: hát meddig fog ez már így tartani?~Legnagyobb
709 8      |          kosarat vinni az asszony után. Ez már derogál nekik. Hát azért
710 8      |                 nappala. Én azt hiszem, ez az asszony utána megy a
711 8      |             abban valami különöst, hogy ez a levél olyan víg hangon
712 8      |                 le erre a házra, ámen!” Ez az õ imádsága az õ jótevõiért.
713 9      |                 az anyjának.~Nagyobb mû ez, mint Kleopátra obeliszkje,
714 9      |          ragasztá oda a viasz közepébe: ez volt a címer.~A levelet
715 10     |              meghívókat küldözött szét. Ez már egy kis arisztokrácia;
716 10     |                 a dolgot. Micsoda ötlet ez Timéától? Az egész komáromi
717 10     |                görög Timéát ünnepli meg ez idén, de még sokkal inkább
718 10     |               az egész társaságot. Hisz ez minden civilizált fogalommal
719 10     |              párjával.” Azt hitte, hogy ez az õ munkája volt. Igyekezett
720 10     |           cirógatta Athalie-t szépen.~- Ez bizony elég szép szerencse
721 10     |              gyanakodással fizet érte.~„Ez az én leányom azért kedvez
722 10     |               te ehhez a házhoz jöttél, ez a másik leány úrnõ volt
723 10     |              alatt aludni Athalie-val! „Ez alatt” a födél alatt!~Nem
724 10     |              végigfutni ereidben, mikor ez lehajol, hogy a kezedet
725 10     |      nászhozománnyal megkínálta: „Nekem ez az ember sem ezen a világon,
726 10     |         rózsacsokor késõn érkezett meg. Ez évben már a második névnapi
727 10     |               Nézd; milyen furcsa levél ez! - mond Athalie, egyikét
728 10     |            mintha egy kígyófészek volna ez arc, melyet vesszõvel megütöttek.
729 10     |         mélysége az örvénylõ indulatnak ez egyetlen ránézésben!...~
730 11     |            cselédek.~Nagy munkanap volt ez a mai! Konyhai elõkészület
731 11     |              való tárgy.~S két év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék,
732 11     |               két év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék, ez a hüllõ!
733 11     |              lidérc, ez a fehér árnyék, ez a hüllõ! úrnõje lesz e háznak!
734 11     |                most hazajön a boldogság ez alá a tetõ alá, s nem marad
735 11     |          kellett hozzá, hogy kiömöljön.~Ez az utolsó csepp volt a mostani
736 11     |                 méreg: az csak álompor.~Ez a gondolat nem töltötte
737 11     |                töltötte be az õ lelkét. Ez nem elég diadal. Ez nem
738 11     |             lelkét. Ez nem elég diadal. Ez nem elég bosszú azért a
739 11     |            hálószobájában.~- Hová vezet ez az ajtó itt az ágy mögött?~-
740 11     |                   Hiszen jól ismeri ön, ez ruhatárszobámba vezet, s
741 11     |               nézi!~(„...Hát a te házad ez?... Te építtetted?”)~- De
742 11     |                 alatt?)~(„...Hahaha!... Ez sejti, mirõl fogunk az éjszaka
743 11     |                a pietász. Imádkozzék ön ez éjszakán!~- Tudja ön, hogy
744 11     |            pokol dühét érezte szívében.~Ez az ember kitalálja a kõvel
745 11     |               valamit.~Timéa azt hitte, ez a szobaleány volt az, aki
746 11     |      harangjáték.~A mindennapi kedvezés ez, mely különösen a mai örvendetes
747 11     |               ideje, hogy ott van.~Hogy ez az asszony olyan sokáig
748 11     |              hallgatja még.~Egy órát üt ez és háromnegyedet.~Van türelme
749 11     |           lecsap a kardvas oda, ahonnan ez a sóhajtás jött.~De a csapás
750 11     |              végig a gondolatok láncán.~Ez itt Athalie. A másik szobában
751 11     |                 van a gyilkos?~„Különös ez! - monda a városkapitány. -
752 11     |              mikor Athalie-t meglátja.~„Ez is mélyen alszik”, mondja
753 12     |              hõsnõje Brazovics Athalja.~Ez a nõ mesterileg védte magát.~
754 12     |            emlékezetes napon érkeztek”.~Ez legjobb is lesz; e keresztgyermekek
755 12     |              neki!~- Minõ furcsa pecsét ez! - szól egyszer az õrnagy,
756 12     |               szembesíttesse magát.~Óh! ez kegyetlen kényszerítés reá
757 12     |                gyilkos vágás sebhelyét. Ez az õ emléke.~És akkor is
758 12     |              összeforrt hege éktelenít. Ez is Athalie menyegzõi ajándéka.~
759 12     |        kérdéseket intézzük önhöz: vajon ez a gyermekkéz által írott
760 12     |               Szent György-kép a falon. Ez a kép egy rejteküreget takar
761 12     |                 kezeit leveszi arcáról, ez arc nem halavány többé,
762 13     |                oltár elé.~Többször volt ez idő alatt nagy kegyelemosztás.
763 13     |                Mint hideg kísértet állt ez mindig örömei mögött. Meg
764 13     |           elszegényült rokonok számára. Ez az egy maradt meg utána.~
765 14     |               mind valamennyit eltartja ez a sziget, s itt nem tudja
766 14     |                utódait: az a férfiakat, ez a nõket.~A férfiak tanulnak
767 14     |             férfi, a negyvenes években. Ez szokta a cserealkukat megkötni
768 14     |           faépület tornyocskájában volt ez a csengettyû. Házat, tornyot
769 14     |          belefaraghatta ezekbe a fákba.~Ez elõtt a kis ház elõtt volt
770 14     |         szólítva, sorba csókolják õket.~Ez az õ boldogságuk, ez az
771 14     |              õket.~Ez az õ boldogságuk, ez az õ imádkozásuk, ez az
772 14     |       boldogságuk, ez az õ imádkozásuk, ez az õ hálaadásuk.~Csak azután
773 14     |             milyen hatalmas lesz egykor ez a mi országunk, ha az mind
774 14     |          lefektetni. Nagyobb dolog volt ez azoknál, amikrõl én beszéltem.
775 14     |                  már lett volna egyszer ez a kéz az én fejemre téve,
776 14     |            lenhaj födte, s láttam volna ez arcot valahol.~A kérdésre
777 14     |                                         Ez a senki szigetének a jelen
778 [Title]|           vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem.
779 [Title]|                 Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve:
780 [Title]|          Színdarabot is írtam belõle, s ez az egyetlen színmûvem, mely
781 [Title]|                mind személyesen ismert. Ez volt az alapeszme, a végkatasztrófa,